Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-15 / 38. szám
HÁZUNK TÁJA 1993. február 15., 7. oldal ÁLLATAINK EGÉSZSÉGE Háziállataink mérgezései KERTI TENNIVALÓK Előkészületek ideje • Húsvétkor piacra vihető a február húszadika táján kiültetett saláta. (PN-archív) A penészgombák által termelt méreganyagok (gombatoxinok) súlyos betegségeket idézhetnek elő, vagy a takarmányok tápanyagtartalmát lebontva okoznak gazdasági károkat. A takarmány- növények termesztésében, betakarításában, tárolásában bekövetkezett változások megnövelték a takarmányok penészgomba-fertő- zöttségének lehetőségét. Hazánk éghajlata, a gyakran ingadozó hőmérséklet, a magas nedvességgel betakarított takarmány kedvező feltételeket biztosít a penészgombák szaporodásának, kiváló táptalaj, megfelelő nedvességtartalom mellett. Önmagában a penészgombák megjelenése többnyire még nem okoz megbetegedést, viszont szaporodásuk során olyan mérgező anyagcseretermékek keletkeznek (mikotoxinok), amelyek nagy mennyiségben megbetegíthetik állatainkat. Itt jegyzem meg, hogy némely gomba anyagcsereterméke lehet hasznos, gondoljunk csak az antibiotikumokra. A fuzáriummérgezés — a penészes kukorica etetése során jelentkező mérgezés — a leggyakoribb. A helytelenül betakarított, .nagy nedvességtartalmú kukoricában, helytelen tárolás mellett, gyorsan elszaporodnak a fuzáriumgom- bák, mérgező anyagcseretermékeket juttatva a takarmányba. A termelődött többféle méreganyag változatos kórképet idéz elő. Sertésekben enyhébb esetekben fejlődésben való lemaradás, hasmenés, szaporodási zavarok jelentkeznek, súlyosabb esetekben vérzéses tünetek mellett elhullanak az állatok. A baromfiállományokban a termeléscsökkenés mellett, jelentős elhullások is jelentkezhetnek, főleg fiatal állatoknál. A tojástermelő állományokban a tojáshozam rohamos csökkenése tapasztalható. Főleg tápcsere utáni hozamcsökkenéskor gondoljunk a fuzárium- toxin jelenlétére. A törzsállományok terméketlen tojásai megszaporodnak, vagy a keltetés utolsó hetében elhalt embriók száma növekszik meg. Lovaknál elsősorban erős kóli- kás tünetek jelentkeznek, nehezen csillapítható fájdalommal. Erős fertőzöttség esetén vérzéses bélgyulladás jelentkezhet, amely elhulláshoz vezet. A fenti toxin károsítja a vérképző rendszert, így az állat általános ellenálló képességének csökkenése miatt számos megbetegedés léphet föl. A szálastakarmányok, árpa- és zabszalma sokszor tartalmaznak fekete, koromszerű bevonatot. A penészgomba által termelt méreganyag valamennyi állatfajra nézve veszélyes. Lovon az ajkak környékén, az orrnyílások körül gyakran láthatunk feketés színű, kisebb-nagyobb, lemezes, leváló elhalt bőrrészletet. A ló feje vizenyősen megduzzadhat, erős fertőzöttség esetén magas lázzal járó megbetegedés és elhullás jelentkezhet. Hosszan tartó penészestakar- mány-etetés gyakran vezet a lovak idült légzőszervi megbetegedéséhez, a kehességhez. Sertésekben a penészes szalma okozza az elváltozásokat. Szoptató kocák csecsbimbóján feketés színű pörköket láthatunk, ugyanígy a malacok fülein, orrkarimáján, sok esetben még a malacok farka is leszárad. Ilyen esetben az almot feltétlen cseréljük ki, esetleg almozzunk forgáccsal. A penészgombák által termelő méreganyagok, nagyon nehezen közömbösíthetők, mivel a fizikai —kémiai behatásokkal szemben igen ellenállóak. A szervezetbe jutva megkötésük lehetetlen, így csak az állatok tüneti kezelése kísérelhető meg. A már penészes takarmányt ne, vagy ha rákényszerülünk, akkor csak nagy hígításban etessük. Dr. M, T. F ebruár a nagy felkészülés ideje, ugyanis a hónap vége felé, ha nem fagyos a föld, már indulnak a szabadföldi munkák. Ezért tanácsolom, hogy még egyszer vegyük számba, hogy megvan-e minden a sikeres induláshoz. Ha a területet ősszel valami miatt nem tudtuk előkészíteni, még most megtehetjük. Valamennyi kerti szerszámot nézzük át, ha szükséges, élezzük meg, a repedt nyelet legjobb kicserélni. A legkorábbi vetés ideje február vége, március eleje. Ekkor kell vetni a gyökérzöldségek közül a sárgarépát és petrezselymet, valamint a retket. Feltétlen tudom ajánlani mindhárom növény esetében a drazsírozott mag vetését, hiszen így egyszerűbb a megfelelő térállás kialakítása, nem szükséges a ritkítás, az egyelés. A fólia alatt kertészkedők már javában dolgoznak. Február húszadika körül kell kiültetni a salátát, ha húsvétra szeretnénk a piacon megjelenni. Természetesen ehhez már tavaly meg kellett rendelni a tápkockás palántát. A hajtatott paprikát és paradicsomot legjobb, ha február elején ültetjük fűtött fólia alá. Az ültetéshez jól fejlett, tápkockás, vagy még inkább nagycserepes palántákat érdemes használni. Februárban paradicsomból még feltétlen a folytonos növekedésű fajtákat érdemes ültetni, a féldeterminált fajtát nem tudom ajánlani. A paradicsomból a kölföldi fajták közül választhatunk, például Blizzard, Creon, Katinka, Jandero, Counter, Pancor, Libra, stb. Ezekből a fajtákból februárban már 3 darab/négyzetmétert javasom lók kiültetni. A paprikák esetében elsősorban a fehér, tölteni való fajtákat érdemes ültetni, de még hegyes, erős típust is tehetünk a terület maximum egyhar- madára. Ajánlható fajták a HRF, Hó, Blondy fehér húsúak, a Duna csípmentes, az erős fajták közül esetleg a Novares, Rapires. Érdemes kipróbálni a zöld. nagy testű fajtákat, a Kalifomia-típusokat is. Ilyen fajták a Mikalor, Atal. Drago, Hungarian Wonder. Az üzletekben ilyen paprika kapható piros állapotban és a tapasztalat az, hogy a fogyasztók szívesen veszik. Ennek a fajtatípusnak a termesztése könnyebb lenne, mint a hagyományos magyar tölteni való fehér paprikáké, de az utóbbit évekig nem lehetett könnyen értékesíteni. Reméljük, ez a tendencia változni fog. A paprika esetében 5-7 darab/négyzetméter állománysűrűség ajánlható, ha két ágra metsszük a növényeket. A kaliforniai típusból, mivel jóval erősebb növekedésűek, elegendő 3-4 darabot négyzetméterenként kiültetni. Paprikánál is érdemes támrendszert alkalmazni a paradicsomhoz hasonlóan. így nagyobb termésátlag érhető el. A február eleji ültetésből március végére, illetve április elejére tervezhető az első szedés. Dr. Kovács András • Az állatok almozásánál és etetésénél mindig ügyeljünk arra, hogy ne legyen fertőzött a felhasznált anyag. (Fotó: Méhesi Éva) BORKEZELÉSEK BIOTERMESZTÉS NOVENYVEDELEM Legutóbbi alkalommal a borhibák néven összefoglalható, fizikai és kémiai eredetű, kellemetlen következményekkel járó rendellenes elváltozásokról volt szó a bor fejlődése során. A borkészítésben a különféle mikroorganizmusoknak jelentős szerepük van, az általuk okozott rendellenes elváltozások zömmel súlyosabb következménnyel járnak, amelyeket bőrbetegségek néven csoportosíthatunk. Ezek súlyosabb természetű elváltozások, hiszen az elszaporodott és a szaporodáshoz optimális körülmények esetén igen gyorsan továbbszaporodó mikroorganizmusok és ezek anyagcsere-termékeinek eltávolítása bonyolultabb feladat, mint a kémiai, fizikai reakciók megállítása. Legegyszerűbb bőrbetegség a barnatörés, amely nagyobb részt a Botrytis cinerea (közismerten szürkepenész) enzimjeinek tevékenysége során alakul ki. A bar- natörés^ kialakulásához az enzimen kívül oxigén is szükséges. Bizonyos szőlőfajták bora különösen hajlamos erre a betegségre. Borunk barnatörésre való hajlamosságát igen korán és egyszerű módon megállapíthatjuk és védekezhetünk ellene. (1992. november 2-ai lapszámban az első fejtésről szóló írásban található a módszer.) Súlyosabb következményekkel járó elváltozások alakulhatnak ki a bor fejlődése során a baktériumok tevékenységéből eredően. Ezek közül leginkább a tejsav- és ecetbaktériumok a veszedelmesek. Elszaporodásukhoz kedveznek a körülmények, a túlságosan mapas hőmérsékleten történő erjedés, ha meleg helyen tároljuk a kierjedt bort, alacsony a savtartalom, alkoholtartalom, valamint a megfelelő kénessav-szín hiányzik. Baktérium által okozott leggyakoribb és legsúlyosabb bőrbetegség az ecetesedés, amelyet az ecetbaktériumok okoznak. A bor alkotórészeit, alkoholtartalmát, savtartalmát a baktériumok elbontják, megeszik. A megindult ecetesedés megállapítása komoly technikai felkészültséget igényel. Az ecetbaktériumokat hőkezeléssel, pasztőrözéssel lehet elpusztítani. Az ecetesedésnek indult bort pasztőrözés nélkül egészséges borral házasítani helytelen, így csak igen rövid időre tűnik el az ecetíz, az egészséges bort is megfertőzzük az ecetbaktériumokkal, amelyek vígan továbbszaporodnak. Az ecetesedés megelőzésére a legjobb módszer, ha a baktériumok szaporodásához optimális körülményeket elkerüljük, rendszeresen kénezünk a bor szabad kénessavszintjének biztosítására, a levegővel való érintkezést megakadályozzuk. Az ecetbaktériumok a kénessavra rendkívül érzékenyek, már 20-30 milligramm S02 elegendő elpusztításukhoz literenként. Az ecetesedés mértékét a borban lévő illósavak — legnagyobb részük ecetsav — mennyisége mutatja, amely a bortörvény szerint fehérborban 1,2, vörösborban 1,4, tokaji aszúban 2 gramm lehet literenként maximálisan. Ezen felüli értékek esetén a bor romlottnak tekinthető. Igen veszedelmesek a borban a tejsavbaktériumok is, több javíthatatlan bőrbetegség okozói. Elszaporodásuknak kedvez a magas hőmérsékleten történt erjedés mellett a bor magas oxigéntartalma, nehézfémtartalma, az üledéken, seprőn történő tárolás a magas tárolási hőmérséklet, tisztáta- lanság. Erről a következő hónapban olvashatnak majd. Bíró Mária A kert egészségének kialakítása A palánták nevelésekor Az egészséges kert fenntartásának legfontosabb, előfeltétele a megfelelő művelési mód, a bioművelés, ahol a növényeket trágyázás helyett tápláljuk, mégpedig a talaj — már korábban részletezett — okszerű művelésével, védelmével. Ennek- eredményeként szilárd szövetű, erős vegetációt kapunk, ahol a hajtások nem olyan érzékenyek a kártevőkre és hajlamosak a betegségekre, mint a lazaszövetű, műtrágyával „kényszertáplált” társaik. Ha mégis fertőződik a terület, a biokert növényei ellenállóbbak és könnyebben átvészelik a fertőzést. Mindezek elérése érdekében fontos, hogy kertünket tartsuk rendben és tisztán! Sose hagyjuk itt-ott heverni a kigyomlált gyomokat, az egyelés után feleslegessé vált palántákat, hanem azonnal hordjuk azokat a kom- posztálóba, mert a sérült növények vonzzák a kártevőket és a kórokozókat. A komposztra csak egészséges növényi részeket rakjunk! A beteg növényi maradványokat el kell égetni! Elégetésük után hamujuk trágyaként hasznosítható. Nagyon lényeges — akár egynyári palántáról, akár több évre telepítendő bokorról vagy fáról van szó —, hogy csak egészséges növényeket vásároljunk. Sok gondot és bosszúságot okozunk magunknak, ha vírusos, gombás betegségekkel vagy kártevőkkel fertőzött növényeket ültetünk. Természetesen a saját nevelésű szaporítóanyagokra is vonatkozik ez a biztonsági rendszabály. A gyenge palántákat ne sajnáljuk a komposztra dobni, hiszen ezzel elkerülhetjük a többi megfertőzését. Lényeges feladat a tavaszi vetés gondos megtervezése. Ezzel elkerülhetjük, hogy az esetleges külső hideg miatt a növényeket túl hosszú ideig kelljen tartanunk a fólia alatt, vagy a melegágyban. Ugyanis a megfelelő fejlődés biztosítéka az erőteljes palánta felhasználása és időben történő kiültetése. A legcélszerűbb a vetőtálakból a 4 cm-es palántákat 10-es cserepekbe tűzdelni, s mikor a gyökerek átszőtték a cserép földjét, kiültetni állandó helyükre, ahol megfelelő biológiai módszerekkel ösztönözhetjük fejlődésüket. Néhány esetben ezzel az egyszerű technológiai művelettel még a legveszedelmesebb betegségeket is visszaszoríthatjuk, hiszen az erőteljes, jól fejlett növény ellenálló a betegségekkel szemben. Igen fontos a megfelelően megválasztott vetőmag alkalmazása is. Célszerű — ha az ültetni kívánt növénynél erre lehetőség van — az Fi hibrid vetőmagvak használata. Tudnunk kell ugyanakkor, hogy ezeket nem tudjuk továbbszaporítani, illetve a következő nemzedék már nem hordozza azokat az előnyös tulajdonságokat, melyek miatt a hibrideket a 'termelésben felhasználjuk. Összefoglalva megállapíthatjuk: az egészséges kert kialakításánál legfontosabb, hogy a legújabb kutatási eredmények (rezisztenciakutatás, genetika, tápanyag-utánpótlás stb.) felhasználásával és — a humángyógyászat analógiájára — a higiénés szempontok szigorú betartásával hatékonyan növelni tudjuk a növények ellenálló képessegét. Dr. P. G. Palántaneveléskor kritikus betegség a palántadőlés, amelyet a talajban és a vetőmagon élő gombák okoznak. Kétféle tünettípusa van. Az egyik a kelés előtti csírapusztulás, amely a vetések foltos kelésével jár. A másik tünettípus később jelentkezik. A növény szártövén vizenyős folt jelenik meg, amely később megbámul, a szár elvékonyodik és a növény kidől. Ez is foltokban lép fel és pusztít. A palántadőlést okozó gombák a talajjal és a vetőmaggal terjednek, ezert csak csávázott vetőmagot szabad vetni, lehetőleg fertőtlenített talajba. A kereskedelmi forgalomban lévő vetőmagvak nagy része csávázott, ezért fő feladatnak a talajok fertőtlenítése marad. Ennek a munkának elvégzésére több lehetőség kínálkozik. Abban az esetben, ha kevés időnk van a vetésig, akkor a vegyszeres, illetve gőzöléses talajfertőtlenítések közül a gombaölő szeres módszert javasoljuk. A fertőtlenítés lényege, hogy 1 köbméter talajhoz 500 gramm Othocid 50 WP-t kell keverni. Az egyenletesebb keverhetőség miatt — ezt megelőzően — 10-szeres mennyiségű homokkal kell a vegyszert elkeverni. Miután a kezelendő talajhoz hozzáadtuk az Orthocid 50 WP-t, még ehhez a keverékhez Previcur N készítményt is hozzá kell keverni, talajköbméterenként 300-400 millilitert. Az így elkészített talajba 1-2 nap múlva vethetünk. Ha a vetésig több idő áll rendelkezésre és a talaj is nagyon fertőzött, akkor a Basamid G granulátum felhasználását javasoljuk. Ez a készítmény a kórokozókon kívül a gyommagokat, fonálférgeket és egyéb rovarkártevőket is elpusztítja. A készítményből 200 grammot kell felhasználni talajköbméterenként. Célszerű az úgynevezett kupacfertőtlenítést alkalmazni — 25 centiméterenként egymásra rakva a rétegeket —, hogy a kezelés után a talaj fóliatakaróval letakarható legyen. A fertőtlenítő hatást a talajhőmérséklettől függően, a következő időtartam alatt fejti ki: 5 °C-on 30 nap, 10 °C-on 20 nap, 15 °C-on 10 nap és 18 °C-on 7 nap alatt. A napok elteltével a fóliát le lehet venni és a talajt két-három átlapátolással át kell szellőztetni. A talajba csak akkor szabad vetni, ha zárt üvegbe, vagy műanyag zacskóba tett. kezelt talaj fölé saláta- vagy zsázsamagot raknak és az kicsírázik. Ha a vetés előtt a talajfertőtlenítés elmaradt, akkor a magtakarás után Chinoin Fundazol 50 WP 0,2 százalék + Dithane M45 0,37 százalék + Previcur N 0.15 százalék gombaölőszer-kombinációval öntözzük be a talajt 5-10 liter/négyzetméterenkénti permedé felhasználásával. Kezelés után, ha beteg növényt találunk, azonnal távolítsuk el és a foltokat a fent leírt szerkombinációval kezeljük, 2-3 liter/négyzetméterenkénti permedé kilocsolásávai. Bármely készítmény felhasználásakor az előírt óvó rendszabályok betartása kötelező! Gáspár Istvánná Összeállította: Gál Eszter Beteg borok
