Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-15 / 38. szám

PETŐFI NÉPE 1993. február 15., 5. oldal VÍZ ALATT IS MEGTALÁLJAK A LŐSZERT Technikai fejlesztés Bács-Kiskunban Kambodzsában karambolozott a magyar rendőr A legkiválóbbak között említik az ENSZ kambodzsai akciójában részt vevő magyar rendőröket. Ezt az Országos Rendőr-főkapitány­ság (ORFK) személyügyi főosz­tályvezető-helyettese jelentette ki az ORFK központjában a múlt héten tartott sajtótájékoztatón. Zsinka András alezredes előzőleg egy hetet töltött Kambodzsában és látogatásának tapasztalatait össze­gezte így, hozzátéve, hogy vala­mennyi magyar rendőr egészséges. Elmondta, hogy az ENSZ felkéré­sére összesen 22 ezer katona és 3500 rendőr vesz részt a május végére kiirt választások demokratikus lebonyo­lításában. A Kambodzsában tartóz­kodó 100 magyar rendőr első kilenc hónapos megbízatása a napokban jár le, de nagy többségük tovább folytatja megfigyelői tevékenységét. Boda József alezredes, a magyar kontingens parancsnoka közölte, hogy a közeljövőben 22 rendőr tér haza, egy részük önként, mások pe­dig elsősorban azért, mert angol- nyelv-ismeretük nem éri el a szüksé­ges szintet. Rajtuk kívül korábban már öten hazatértek, ketten egészsé­gi problémák miatt, hárman pedig közlekedési balesetet okoztak. Igaz, Kambodzsában meglehetősen sajá­tosak a közlekedési szabályok—tet­te hozzá a parancsnok. Az is elhangzott, hogy a meghir­detett 22 helyre 340-en pályáznak, és az ENSZ-akció jóvoltából megsok­szorozódott a rendőrök nyelvtanu­lási kedve. A Kambodzsában szol­gáló rendőrök egyébként 145 dollár (mintegy 12-13 ezer forint) napidíjat kapnak az ENSZ-től. Ebből kell fe­dezniük minden kiadásukat. A távol-keleti országban szer­zett tapasztalatok alapján elkép­zelhető, hogy az ORFK-nál létre­hoznak egy ENSZ-békefenntartó feladatokra bevethető csoportot — mondta el végül Boda József. • Kocsis Pál rendőr őrnagy ujjlenyomatokat vizsgál a technikai laborató­riumban. Uurópában is ritkaságszámba rá menő mikroszkopikus videó- berendezést kapott az ORFK-tól a HádS-Kiskun megyei rendőrség. A mikro videokamera különböző nagyításokban, kiváló mélység- élességü mutatók között képes a legkülönfélébb tárgyakat vizsgál­ni. így felhasználható akár a tárgyi bizonyítékok, eszközök, azok le­nyomatainak vizsgálatánál, s ugyanígy például a fegyverszakér­tésnél, a hüvelyek, lövedékek ösz- szehasonlításánál. A videokamera mellé szükség volt azonban a számítógépes hát­térre is — magyarázza Varga Ká­roly rendőr őrnagy, a megyei főka­pitányság bűnügyi-technikai osz­tályvezetője. — Erre, sajnos, nem volt anyagi fedezet, de szerencsére segítséget kaptunk a megyei va­gyonvédelmi alapítványtól. Két­százhatvanezer forintot adtak, amiből a rendszer működtetéséhez szükséges programokat, monitort vehettünk, de futotta még egy újabb videokamerára is. Ez utób­bit a bűncselekmények, balesetek helyszínén lehet használni, a fény- képfelvételek kiegészítéseként. Még egy gondolat erejéig vissza­térve a mikrovideo lehetőségeire: az írásszakértésben, a nyomszak­értésben hihetetlen segítséget nyújt, de ugyanígy alkalmazható a keresett személyek mozaikképének összeállításához is. A bűnügyi technika fejlesztése az utóbbi években felgyorsult a magyar rendőrségnél. Összehason­lítva akár a Bács-Kiskun megyei technikai színvonalat valamely nyugat-európai országéval, mégis jelentős a lemaradás és csak cse­kély vigasz, hogy ez a szellemieket tekintve nincs így. Az utóbbi hóna­pokban korszerű nyomrögzítő tás­kákat kapott a megyei rendőrség, védőruhaként használható, Police feliratú formaruhát a technikusok, néhány új fényképezőgépet és egy olyan fémkereső detektort, amely- lyel akár 65 méter mélységű kutak­ban, a víz alatt is megtalálják a lövedéket vagy a hüvelyt. Boross Péter belügyminiszter ta­valyi Bács-Kiskun megyei látoga­tásakor is elmondta a sajtónak, hogy mennyire megdöbbentette a hivatalba lépésekor a magyar rend­őrség alacsony technikai szintje. Leginkább azon csodálkozott, hogy nincs számítógépes ujjlenyo­mat-vizsgáló rendszer hazánkban. Tavaly vásároltak egy ilyet, de munkába állítása csak az idei év első felében várható. Addig az USA-ba utaztatják ki a magyar bűnözők ismert ujjlenyomatait és ott kerülnek számítógéplemezre. Noszlopy • Tizennégy vonulószer, műszaki mérőkocsi, személyszállítók és a BMW parancsnoki kocsi: a németországi városka tűzoltóinak gépkocsiparkja. (A felvétel a neussi tűzoltók évkönyvének felhasználásával készült.) / A szerző ■— hivatásos tűzoltó — a napokban a németorszá­gi Neuss tűzoltólaktanyában tehe­tett látogatást.) Magyarországról ketten indul­tunk tanulmányútra Németor­szágba, utazásunkat az Eternit cég támogatta. A hivatalos szakmai program részeként rövid látoga­tást tettünk a neussi tűzoltóságon. A város Düsseldorftól 15 kilomé­ternyire fekvő, 150 ezer lakosú ipa­ri centrum. Szinte minden jelentős európai gyárnak, cégnek van itt lerakata, a közelben öt autópálya találkozik. A három éve épült tűzoltólakta­nyában 14 vonuloszert helyeztek el (Kecskeméten 6 ilyen van), mely­ből hét a hivatásos, hét pedig az önkéntes tűzoltóké. (Mint ismert: a több mint 100 ezer lakosú Kecske­méten nincs önkéntes tűzoltóság.) A vonulószerek egy része fecsken­dő, de van műszaki mérőkocsijuk, személyszállítójuk és a BMW pa­rancsnoki autó teszi teljessé a sort. Egy szolgálati napon 15 hivatá­sos tűzoltó látja el az ügyeletet. Az önkénteseket csak akkor riadóz- tatják, ha hosszabb idejű bevetés­re, vagy magasabb riasztású foko­zatú tűzhöz vonulnak a hivatásos kollégák. A tűzoltók 24 óra szolgá­lat után 24 órán keresztül pihen­nek, ezt újabb 24 óra szolgálat kö­< A Magazint szerkesztette: Noszlopy Nagy Miklós veti, majd 72 óra szabadidő. Az önkéntesek egyedi beosztás alap­ján személyhívót kapnak és az ügyelet szükség esetén ezen keresz­tül riasztja őket. A tűzoltólaktanya beépített alapterülete 4500 négyzetméter, ami magában foglalja a szertára­kat, a négy szerallásos javítómű­helyt, a 300 személy befogadására alkalmas előadótermet, a hatalmas tornacsarnokot. De az épületben kapott helyet a fizikai és a pszichi­kai gyakorlópálya is. (Az utóbbiról annyit, hogy Magyarországon az első és egyetlen ilyet nemrég adták át.) Kialakítottak egy kondicioná­lótermet, sőt, a pincében a szabad­napos tűzoltóknak a „Flórián” sö­rözőt. (Szent Flórián a tűzoltók vé­dőszentje.) A szolgálat 24 órájából — ha nincs bevetés — nyolc órától 16 óráig továbbképzést tartanak, azt követően az épületen belül bár­ki igénybe veheti a sportpályákat. Egyetlen követelmény: a riasztás ugyanolyan szigorú időnormához kötött, mint Magyarországon. A neussi laktanyában vendégül lá­tott kecskeméti tűzoltó szomorúan hasonlítja össze a németországi és a hazai mentés, katasztrófaelhárítás feltételeit. Hiszen a kecskeméti, Bács-Kiskun megyei technika egy napon sem említhető a németével. Szinte hihetetlen: Kecskeméten 17 éves gépjárművel is vonulni kell a tűzhöz. Borsos Tibor tűzoltó főhadnagy NÉMETORSZÁGBAN TŰZOLTÓSZEMMEL Profizmus és tökéletes technika AZ ALAPÍTVÁNY VÁSÁROLTA A MENTŐESZKÖZT Sérült utasok a kocsikban Tűzoltókat oktattak a mentősök • A látszólag egyszerű, de végtelenül biztonságos mentőeszköz további sérülésektől óvja a baleset résztvevőjét. (PN-archív) A Magazin egy korábbi számá- ban írtunk már arról a beren­dezésről, amelynek segítségével a balesetek során roncsolódott au­tókban rekedt sérültek emelhetők ki a fülkékből. A Bács-Kiskun Me­gyei Mentőalapítvány gyűjtött egy ilyenre, azzal a céllal, hogy főként Kecskemét környékén, illetve az E75-ÖS úton lenne használható. Az ára 35 ezer forint. Magát a be­rendezést a Forma—1 versenyen tesztelték és ma már nem rendez­hetnek ilyet enélkül. A napokban jó hírt kaptunk a mentősöktől. Nem egyet, hanem kettőt vettek és a kecskeméti állo­máson kívül a szabadszállási is kap a mentőeszközből. Működési elve végtelenül egyszerű. Felhelyezésé­hez előre kell dönteni a sérültet, a háta mögé csúsztatni a merev lapot és a hevederek, pántok megakadá­lyozzák, hogy a személy kiemelése közben sérüljenek a nyaki, illetve a háti csigolyák. Vákuumozható, akár a kórházig rajta maradhat a sérültön, sőt, még a röntgenfelvé­telhez sem kell eltávolítani. • A mentősök által tartott tanfolyam szomorú záróvizsgája: halálos bal­eset Kecskemét határában. (Fotó: N. N. M.) A tűzoltókat, sajnos, egyre többször kell segítségül hívni egy- egy balesethez. Néhány személy­autó, vagy kamion iszonyatos ere­jű ütközése után hiába érkeznek a mentők, sok esetben nem tudják kiszabadítani a sérülteket a fül­kékből. Ennek felismerése vezetett ahhoz, hogy elsősegélynyújtásra kellene oktatni a tűzoltókat. Hi­szen előfordulhat, hogy a mentők előtt érnek a helyszínre, de a mű­szaki bontásnál sem árt az óvatos­ság, jó ha tudják, hogy a sérültek­re hogyan vigyázzanak munka közben. A felismerést követte a felkérés: a Bács-Kiskun megyei tűzoltópa­rancsnok a megyei mentőalapít­vány munkatársait kérte fel cgv elsősegélynyújtó tanfolyam meg­szervezésére. A négy alkalomból álló sorozatban az égési sérülések ellátását, a gázból és a gépkocsiból történő mentést, az újraélesztést gyakorolhatták a kecskeméti tűz­oltók. A 12 órás tanfolyarii szomo­rú záróvizsgája akkor volt, amikor január első napjaiban Kecskemét szélén egy katona frontálisan ka­rambolozott a szemből érkező La­dával. A Lada vezetője azonnal meghalt, öten megsérültek, míg a baleset okozója a fülkébe szorult. A tűzoltók hasznosították a men­tőktől tanultakat: mintegy húsz­perces szakszerű munkával szed­ték ki a súlyosan sérült fiatalem­bert a fülkéből. N. N. M. A segélyhívás telefonszámai Mentők 04 Tűzoltók 05 (Kunszentmiklóson) 351-204 Rendőrség 07 fW m MENTÖALAPÍTVÁNY BÁCS-KISKUN MEGYE Bács-Kiskun Megyei Mentőalapítvány. Számlaszám: Takarékbank 259-98937-90001969. Cím: 6000 Kecskemét, Akadémia krt. 66. Tele­fon: 76/486-511, telex: 76/26-757. Az alapítványnak felajánlott összeg az adóalapból leírható! 04 • 05 • 07 MAGAZIN A LEFEJEZÉS ÉVFORDULÓJA Jogosságát most is kétségbe vonják Sanson mester, a hóhér, ponto­san délelőtt 10 óra 22 perckor en­gedte le a guillotin bárdját 1793. január 21-én, s a porba hullott Louis Capet polgár, alig néhány évvel korábban még XVI. Lajos francia király feje. A halálos ítélet akkor is vitát váltott ki, a legfelsőbb forradal­mi testület, a Konvent, mind­össze egyetlen szavazat többsé­gével fogadta el, s a vita azóta sem ért véget. Egy most megtar­tott közvélemény-kutatás szerint a mai franciáknak mindössze kilenc százaléka értene egyet a halálos ítélettel, amely az egy­kori uralkodót sújtotta, 48 szá­zalékuk viszont mindmáig „poli­tikai szükségszerűségnek” tekinti azt. Akik ma sem nyugodnak bele az egykori ítéletbe, a francia monar- chisták egy csoportjának képviselői, nemrég bizottságot alakítottak ab­ból a célból, hogy tegyék emlékeze­tessé a gyászos évfordulót. A bicen- tenáriumon számos templomban tartottak gyászmisét, így a Párizs melletti Saint-Denis bazilikájában, a francia királyok temetkezési he­lyén, és több más katedrálisban: Strasbourgban, Toursban, Chart- resben. A főváros érseke, Lustiger bíboros azonban nem járult hozzá ahhoz, hogy a párizsi Notre Dame- katedrálisban is megemlékezzenek a király halálának évfordulójáról. 07—07—07 04—04—04 05—05—05

Next

/
Oldalképek
Tartalom