Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-12 / 9. szám

1993. január 12., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP MAGASABB LISZTÁR, KICSI KÉSZLET Központi import nem, vállalati igen • Az aratás sem volt bőséges tavaly. (Fotó: Straszer András) J anuár elsejétől, mint annyi min­den másnak, a lisztnek is emel­kedett az ára, nem kevéssel, össze­sen 31 százalékkal. Ebből 6 száza­lék, ami az adóbevételeket gyara­pítja, a 25 százalék összetevőiről a Viktória Első Magyar Gabona Rt. vezérigazgatóját, Babinszki Jánost kérdeztük: — Az étkezési búza bekerülési ára 7200-7400 forint volt. Ez az első fél évben 11 300 forintra növe­kedett, hiszen alapanyagként 9600-9800 forintot fizettünk az utolsó beérkezett tételekért. Ehhez még természetesen a fuvarköltség, a tárolási és a kamatköltséget is hozzá kell számítanunk. Ez az ösz- szeg egyébként számításaink sze­rint mindössze márciusig tartható. Addig tart ki ugyanis a ma meglé­vő készlet. — Az a hír járja, hogy állami importra nem kerül sor ... — Valóban, központi importról nincs szó, viszont a vállalatok bár­mikor kérhetnek — és kapnak — importengedélyt. — Az eddigi tapasztalat az volt, hogy júniusig megvolt az étkezési- búza-készlet. Most? — A készletek finanszírozása nagyon sokba kerül, tehát tudatos törekvése volt a vállalatnak a kész­letek csökkentése. Most a január 15-étől felszabadított állami tarta­lékhoz is hozzá kell nyúlnunk feb­ruárban, a kukorica szűkén au­gusztusig tart ki, az árpa nagyon kevés, rozzsal, illetve melléktermé­kekkel pótoljuk, ahol lehet. — Ez annyit jelent, hogy vásárol­niuk kell jószerével mindenből? — A kukoricával nem lehet kü­lönösebb gond, a tőzsdén meg tud­juk majd venni, ha a szükség úgy kívánja. A takarmánygabonákkal sincs baj, hiszen az állatállomány, illetve a megnövekedett takar­mánykeverő-kapacitás miatt ná­lunk sokat csökkent a kereslet. Az étkezési búza miatt fő a fejünk leg­jobban. — Gyakorlat volt, hogy a takar­mánygabonából minősítettek át és kevertek az étkezésibe, ha nagyon erősen apadt a készlet. — Már ez sem járható út, hiszen takarmánybúzából is kevés van, a minősége pedig már nem engedi meg a bekeverést. — A megyei gabonatermelőktől, esetleg az ország más területeiről nem próbáltak meg vásárolni? — De igen. Csakhogy a terme­lők sem tudták a készletet finanszí­rozni, tehát igyekeztek mielőbb megszabadulni a gabonától. Úgy gondolom, a leggondosabb kuta­tással sem lehet Bács-Kiskunban egy helyen nagyobb mennyiségű étkezési búzát fellelni. Az ország más területein is hasonló a helyzet. Ez abból is lemérhető, hogy kész­pénzfizetési hirdetéseinkre sehon­nan nem kaptunk választ. Melles­leg a tőzsdén sincs üzletkötés. — Mi akkor a megoldás? — Importálni kell. Most tárgya­lunk 5-6 másik céggel, hogy együtt próbálkozunk meg behozni gabo­nát. Persze, a Viktória maga is folytat tárgyalásokat. Ez viszont azt jelenti, hogy a második fél év­ben árat kell emelnünk, az import­ár függvényében. G. E. Horgász­közgyűlés Nagybaracskán Gazdát cserélt felügyelet A kecskeméti közterület-fel­ügyelet január 1-jétől a piac- és vásárigazgatóságtól átkerült a pol­gármesteri hivatal mérnöki irodá­jához, azon belül dr. Hajnal Lajos- né főkertészhez. Szakmai fel­ügyeletüket pedig az önkormány­zat kommunális és környezetvé­delmi bizottsága látja el. Átmeneti­leg azonban továbbra is a vásár­igazgatóság biztosít helyet a fel­ügyeletnek a Budai utcán. UOOli;*.' Mi Jj , ..'I I p’."» ■ yiirr ­MILLIÁRDOS ERTEKEK NYOMÁBAN \A ki nini . úM-JJU-', :>íuu. Lezárult nyomozás, vádemelési javaslat (Folytatás az 1. oldalról) Az első ilyen az úgynevezett vod­kaügy volt, amelyben Sz. Miklós budapesti lakos ellen csalás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt folytattak nyomozást. Anél­kül, hogy részleteznénk a nyomo­zás megállapításait — amint emlí­tettük, több alkalommal írtunk ró­la, legutóbb 1992. október végén —, azt elmondjuk, hogy összessé­gében 4,3 milliárd forint értékű károkozás alapos gyanúja merült fel Sz. Miklós ellen, de ebből az ösz- szegből 3,6 milliárdhoz nem tudott hozzájutni és „csupán” 638 millió forint került a birtokába a nyomo­zás megállapítása szerint. A bűn- cselekmények legnagyobb mérték­ben az állami költségvetést károsí­tották, például az áfa-vissza­igénylésekkel. Elhangzott a sajtó- tájékoztatón, hogy a tapasztalat szerint Sz. Miklós ügye csupán a jéghegy csúcsa. Itt válaszolt az osz­tályvezető a Petőfi Népének arra a kérdésére, amely a Népszava 1993. január 6-ai számában megjelent cikkel volt összefüggésben. Ott ugyanis olyan bűncselek­mény-mozzanatokat is említ az új­ságíró— egy dabasi lakos infor­mációira alapozva — amelyekről a megyei rendőr-főkapitányságnak nincs tudomása. Erről dr. Lovas József elmondta, nem tudni, hon­nan vette a Népszava informátora az adatokat, az viszont tény, hogy a rendkívül széles körű nyomozás mást állapított meg, legalábbis el­térő adatokat tárt fel. Sz. Miklós ügyében a vádiratot — a nyomo­zati anyag megállapításaival egye­zően — elkészítette a megyei fő­ügyészség. A másik nagy kárértékű bűncse­lekményben K. István pécsi lakos és társai ellen csalás és más bűntet­tek alapos gyanúja miatt indult nyomozás a múlt esztendőben. Az első számú gyanúsított, K. István 1991 augusztusában két fiktív kft.-t hozott létre, amelyek ügyvezetői­ként két ismerősét nevezte ki. Egyik kft.-nek sem volt se áruja, se pénze, ennek ellenére, K. István közremű- kodesevel, 25, illetve 116 millió fo­rint értékben váltót állított ki. A saját neve alatt működő kft. pecsétjével viszont 82 milliós váltót állított ki, de áru- vagy pénzfedezet erre sem volt. Ugyanakkor K. István sikkasz­tással is alaposan gyanúsítható, mivel az Ukrajnából beszállított hafnium fémet elzálogosította, holott azzal nem rendelkezhe­tett. A nyomozás során arra is alapos gyanú merült fel, hogy K. István jogellenesen bank­számlát nyitott Bécsben saját nevére, s azon az országból jog­ellenesen, jelentős összegben ki­vitt valutát helyezett el. A nyo­mozás során keletkezett irato­kat vádemelési javaslattal a rendőrség megküldte a megyei főügyészségnek. Ugyancsak ismert olvasóink előtt az az ügy is, amelyben a megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya külö­nösen nagy kárt okozó csalás bűntettének alapos gyanúja mi­att indított eljárást dr. G. Gyu­la kecskeméti és T. László kis­kunfélegyházi lakosok ellen. A vizsgálat megállapításai sze­rint a gyanúsítottak — mint egy-egy kft. ügyvezető igazgatói — együttműködve, 1991-ben tervezési munkák elvégzéséről fiktív számlákat állítottak ki, összesen 345 millió 250 ezer fo­rint értékben. Ezzel kizárólago­san az volt a céljuk, hogy az összeg áfa-tartalmát jogellene­sen visszaigényeljék. Ez meg is történt, és a nyomozás adatai szerint több, mint 69 millió fo­rint áfát vágtak zsebre, megká­rosítva ezzel az adóhatóságot, illetve a költségvetést. Szakértői vélemény szerint a tervek — ha önálló szellemi terméket képvi­selnének — valamivel több, mint egymillió forintot értek volna, de a nyomozás megálla­pította, hogy azok nagy része a korábbi Agrober Vállalat által készített tervtanulmányokból lett összeollózva. A nyomozás anyagát a rendőr­ség vádemelési javaslattal meg­küldte a megyei főügyészségnek. G. S. A napokban tartotta zárszám­adó közgyűlését a Nagybaracskai Horgászegyesület. A forgató- könyv szinte teljesen megegyezett bármelyik gazdálkodó szervezeté­vel, hiszen beszámolt az elmúlt év­ről a vezetőség, elmondta jelenté­sét a fegyelmi és ellenőrző bizott­ság. Még arról sem feledkeztek el, hogy egyperces néma felállással megemlékezzenek azokról, akik mostanra nem lehettek közöttük. A 225 főnyi tagságnak a negye­de vidékről (Baja, Csátalja, Sze­retnie, Bátmonostor, Mohács) jár ide, ami annak tulajdonítható, hogy megvannak elégedve a szol­gáltatásokkal; lehet halat fogni. És ez még inkább így lesz az idén, ugyanis az önkormányzati tulaj­donba került 17 hektáros Füzesi­holtágat intenzíven szeretnék hala- sítani háromnyaras, méretes pon­tyokkal, még ebben a negyedév­ben. ígéretet kaptak a helyben mű­ködő Haltermelő és Tenyésztő Kö­zös Vállalattól arra vonatkozóan, hogy az általuk nem piacinak mi­nősített keszeget és más úgyneve­zett „szeméthalat” lehalászáskor térítés nélkül átadják. Ezen felül 1985 óta használnak még egy 5,5 hektáros saját készíté­sű tavat is, melyen idén csak a tavi érdekeltségű tagok horgászhat­nak, 1400 Ft helyett 500 Ft-os te­rületi jegy ellenében. A jó hírek mellett elhangzot­tak rosszak is; miszerint az álla­mi horgászengedély ára 550-ről 750-re, a tagsági díj pedig 200- ról 400-ra emelkedik. A területi jegyek mindegyikét 1993-tól ter­heli a 25 százalékos áfa, ezért a Füzesre váltható évi 3000-re, heti 1500-ra és a napi 300-ra ezt még rá kell számolni. Feltételhez kötött döntést hoz­tak a Mohosztói való elszakadás­ra, mely akkor lépne életbe, ha megalakul a Horgászegyesületek Bács-Kiskun Megyei Szövetsége, így megoldódhatna a tisztán me­gyei szintű érdekképviselet, kiesne az országos lépcső, jobban figyele­méi lehetne kísérni a befizetett pén­zek sorsát, útját, ellenőrizhetőbbé válna a doíog. Azt szeretnék elérni, hogy az alulról építkezés elve való­suljon meg. Persze, ennek elérésé­hez valamennyi horgászegyesület hasonló állásfoglalása szükséges. Ha ezt az ügyet sikerül végigvin­ni, akkor jogosan kérnék vissza — legalábbis a megyébe — az 1949 óta, megalakulásuktól ez idáig fel­halmozódott vagyonrészüket a ba­racskaiak is. S. G. Tb.-kirendeltség nyílt Kiskunhalason A Bács-Kiskun Megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság felada­tainak színvonalasabb ellátása ér­dekében ez év elején kirendeltséget hozott létre Kiskunhalason. Az új munkahely illetékessége három vá­rosra — Jánoshalma, Kiskunmaj- sa, Kiskunhalas — és ugyanennyi nagyközségre—Mélykút, Soltvad- kert, Tompa —, valamint Balota- szállás, Bocsa, Csólyospálos, Har- kakötöny, Imrehegy, Jászszent- lászló, Kelebia, Kéleshalom, Kisr szállás, Kömpöc, Kunfehértó, Pir­tó, Szánk, Tázlár, Zsana községek­re és vonzáskörzetükre terjed ki. A biztosítottak február 1-jétől már azokkal az ügyekkel is a halasi kirendeltséghez fordulhatnak, amelyekre január 31-éig nem adják be igényeiket, mint például beteg­ségi, anyasági ellátás, táppénz, gyermekágyi, temetési segély, úti­költség, gyermekgondozási díj megállapítása, illetve folyósítása. Ugyancsak itt intézik a társada­lombiztosítási igazolványok ki­adását, érvényesíttetését, a jogo­sultság megszűnése utáni leadást, valamint az egyéni, illetve munkál­tatói folyószámlákkal kapcsolatos ügyeket. A kirendeltségen — ahol a nyugellátási, a családi és várandó- ságipótlék-igények felvételével is foglalkoznak — információs iro­dát is működtetnek. Ugyancsak a gyorsabb ügyintézést szolgálja, hogy társadalombiztosítási nyom­tatványokat is forgalmaznak. Az új tb.-kirendeltség a Dózsa György u. 13. sz. alatt kapott he­lyet (levélcím: 6401 Pf. 167), ahol telefonon (77/22-619, 22-417, 22- 544) és telefaxon (77/22-820) is le­het érdeklődni. Galambok és galambászok • A ketrecekben a legszebbek. A V. 97. Számú Galambtenyész­tők Egyesülete szervezésében, valamint az Országos Mondén Fajtaklub részvételével kétnapos kiállítást tartottak az elmúlt hét végén Kecskeméten. A Rákóczi út 3. szám alatti Tán­csics Mihály Művelődési Köz­pontban megrendezett bemutatón — az ország különböző települése­iről érkezett — száznégy tenyésztő, mintegy nyolcszáz galambját és ti­zenkét díszbaromfiát tekinthették meg az érdeklődők. Több tenyész­tő jóvoltából, a számos kiváló mi­nősítésű és fajtagyőztes galamb között jelen voltak Szélesi Imre, a kecskeméti egyesület egykori elnö­ke Alföldi (körösi) keringő tenyészállományának leszárma­zottai is. Továbbá, Borbély Zol­tán, aranykoszorús mestertenyész­tő Kecskeméti keringői, dr. Ocsai Lajos Bácskai keringői, valamint Gáspár József és Végh Lajos kivá­ló és fajtagyőztes egyedei. A szigorú esztétikai és egyéb szakmai szempontok alapján tör­ténő zsűrizést a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének Bírálói Testületé ál­tal megbízott bírák végeztél^. ^dí­jazottak okleveleket, illetve ‘tárgy- jutalmat kapták., . „;w. v Végezetül a kiállítás színvonalá­ról: rangos és igazán maradandó élményt szolgáló bemutató része­sei lehettek az oda ellátogató ki­csik és nagyok egyaránt. Sz. Á. Elmúlt egy év, újra kedd, miről ír most a Kiskegyed? A 2. szám tartalmából: — AI Pacino magánélete tabu — A jó kurva egyben családtag is — A könnyen zavarba hozható férfi — Bródy János 21 kérdésre válaszol — Kisfiút és tűt szült egy asszony — Ne meséljünk az álmainkról, mert aki ért hozzá, olvasni tud belőlük • És persze divat, pletykák és sztárok ma is úgy, mint eddig minden kedden, ' most is benne van a Kiskegyedben. 7 íj:****************************************** Kiskőrös új képviselője Dr. Szenohradszki Béla (SZDSZ) kiskőrösi polgármester tragikus halálával megüresedett 6. számú önkormányzati egyéni vá­lasztókerületben vasárnap tartot­ták az időközi választás második fordulóját. Az első forduló érvény­telen volt, mivel a választópolgá­rok legalább kétötöde nem szava­zott. A vasárnapi második fordu­lóban a nyilvántartásba vett 1 382 választópolgár közül 514-en érvé­nyes szavazatot adtak le. Ebből a KDNP—MDF jelöltje, Bagi Lász­ló 231 (45%), az MSZP-é, Bella László 183 (35%), az SZDSZ—Fi­desz—Ipartestület—Tacent váll. klub jelöltje, dr. Csillag Zsuzsanna 78 (15%) és a független Csővári András 22 szavazatot kapott, ami 5 százalékos eredményt jelent. Kis­kőrös új önkormányzati képviselő­je így Bagi László (KDNP— MDF) lett. Félórás parkolás Kecskeméten a jelenlegi mini­mális egyórás parkolási díj helyett március 31-éig bevezetik a félórás várakozási tarifa fizetésének lehe­tőségét. A város képviselő-testüle- te arról is határozott, hogy a fize­tőparkolók üzemeltetését pályáza­ton ítélik oda, továbbá tendert ír­nak ki parkolóházak, mélygará­zsok építésére a belvárosban. Je­lentős változás, hogy több, úgyne­vezett parkolási zónát alakítanak ki, ahol változó tarifák lesznek. Az első zónában, az Arany János u., Kálvin, Széchenyi, Szabadság és Kossuth téren 70 százalékos díj­emelést vezetnek be, legkésőbb áp­rilisig. A második zónában 20 szá­zalékos lesz az emelkedés mértéke. Ez a Villám I. u., Technika háza, a Kiskörút, Nagykőrösi u., Jókai tér—Csányi u. közötti szakasz, va­lamint a Kisfaludy u., Lechner u. és Lestár tér. A többi fizetőparko­lóban nem emelkednek a fizetőpar­koló-díjak. Óvóhelyek hasznosítása békében A Magyar Közlönyben kihirdet­ték a környezetvédelmi és terület- fejlesztési miniszter óvóhelyek bé­keidőszaki hasznosításáról szóló rendeletét. A jogszabály a polgári védelem céljára szolgáló minden életvédelmi létesítményre kiterjed, kivéve a föld alatti tárolótereket, a fegyveres erők objektumaiban levő óvóhelyeket, valamint a fegyveres testületek és rendészeti szervek vé­delmi létesítményeit. A rendelet szabályozza az új óvóhelyek létrehozását, amelyről kimondja: azokat úgy kell kialakí­tani, hogy a másodlagos használat, például: raktározás, tárolás, par­kolás, kulturális, sport, kereske­delmi szolgáltatási tevékenység végzésére is alkalmas legyen. A jogszabály rendelkezik az óvó­helyek karbantartásának, felújítá­sának, korszerűsítésének esetleges bővítésének témakörében is. Ki­mondja, hogy az eredeti céltól elté­rően az óvóhely csak ideiglenes jel­leggel és meghatározott feltételek szerint használható vagy adható bérbe. Ilyen feltétel, hogy az erede­ti funkció 24 órán belül helyreállít­ható legyen, valamint az ideiglenes hasznosítás ne rongálja vagy ne veszélyeztesse az óvóhely állagát. A békeidőbeli hasznosításhoz a te­rületileg illetékes körzeti polgári védelmi parancsnokság előzetes írásbeli hozzájárulására van szük­ség. Az óvóhelyek létesítéséről, fenn­tartásáról és a békeidőszaki hasz­nosításról szóló részletes rendelet a Magyar Közlöny 134. számában jelent meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom