Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-11 / 8. szám

2. oldal, 1993. január 11. PETŐFI NÉPE Magyar Anyák Nemzeti Pártja Új pártot jegyzett be a Veszprém Megyei Bíróság, a Pápán megala­kult Magyar Anyák Nemzeti Párt­ja így hivatalosan is létezik, tevé­kenykedik. Elkészült részletes programjuk, szervezeti szabályza­tuk és címerük: zöld pajzson szívet és koronát tartó két női kéz. Ez a jelkép kerül majd a zászlajukra is, amit most hímeztetnek. Ha elké­szül — várhatóan még januárban - , akkor valóságosan is sor kerül­het zászlóbontásra. A Magyar Anyák Nemzeti Párt­jának elnöke Sokorayné Teli Ág­nes. A harmincnégy éves pártala­pító az MTI-nek elmondta: azért döntöttek új politikai szervezet lét­rehozása mellett, mert tapasztala­tai szerint, szinte valamennyi párt ígéri és hirdeti, de valóságban egyik sem képviseli az anyák, a családok érdekeit. Programjukban első helyen szerepel a főhivatású anyaság anyagi, erkölcsi feltételei­nek megteremtése. Ezzel összhang­ban vissza akarják állítani az apa, mint családfő tekintélyét és felelős­ségét is. Tagjaik sorába törekvése­ikkel egyetértő férfiakat is várnak. Elképzeléseik közé tartozik, hogy a gyerekek hároméves korukig in­gyenes gyógyszerellátásban része­süljenek, a ruházati cikkeket pedig alapáron kapják. Az anya otthon maradhasson, amig gyermekei nem érik el a 10 éves kort, és gyer­mekenként kapja meg a minden­kori létminimum összegét.» Soko­rayné azt is hangsúlyozta, hogy nemzeti pártjukba felvételüket kérhetik a határon túli magyarok is. Az MDF választmányi ülése A Magyar Demokrata Fórum­nak a VI. országos gyűlésen egysé­ges pártként kell megnyilatkoznia, és megerősödnie. Az egység azon­ban nem jelenti a viták szőnyeg alá söprését — mondta Antall József, az MDF elnöke, a párt országos választmányának vasárnapi ülé­sén. A pártelnök miniszterelnök szavait Székelyhídi Ágoston, a vá­lasztmány elnöke idézte az ülést követő sajtótájékoztatón. Ahogyan a továbbiakban az új­ságírók megtudták, a január 22 23—24-én megrendezésre kerü­lő országos gyűlés első napján, 22-én este választják meg a kül­döttek a legerősebb kormánypárt elnökét és 20 tagú elnökségét — amennyiben ezzel a végleges napi­rendet eldöntő küldöttek is egyet­értenek. Az elnöki posztra eddig 5-6 javaslat érkezett. A szintén elnöknek javasolt Csurka István írásban még nem nyilvánította ki, hogy nem vállalja az elnökjelöltsé­get — erősítették meg a választ­mány ügyvivői. Csurkának a visz- szalépést 22-én délig kell bejelente­nie. A választmány tárgyalta az MDF agrárpolitikájának főbb ele­meit és a párt ’93-as költségvetését is. Az ülésen részt vett Für Lajos ügyvezető elnök, Kónya Imre, a parlamenti frakció vezetője és Fur- mann Imre, az elnökség tagja. Zimányi a TIB elnöke Zimányi Tibort, az ügyvezetői funkciókat eddig ellátó alelnököt választotta meg első vezetőjének a Történelmi Igazságtétel Bizott­ság a korábban lemondott Nagy Erzsébet utódjául. A TIB szom­bati közgyűlésén betöltötték a három alelnöki posztot is: Erdész Gyulát, S telez Gyulát és Varga Tibort választották meg erre a tisztségre. A közgyűlést követő sajtótájé­koztatón az új elnök elmondta: ez a szervezet már nem az a TIB, amelyet a szűk elitet tömörítő 40 alapító létrehozott, hanem a rend­szerváltozást szorgalmazók széle­sebb tömegének képviselője. A közgyűlés által elfogadott zá­rónyilatkozat megfogalmazza: el­sődleges céljuk továbbra is, hogy elérjék az igazságtétel törvényi szintű megoldását. Szót emel to­vábbá a társadalom életszínvonal- beli polarizálódása, a szegény réte­gek végleges leszakadása ellen, fel- híva a figyelmet a törvényhozás és az önkormányzatok felelősségére ebben a folyamatban. A TIB nem mond le arról a követeléséről sem, hogy távolítsák el az elmúlt, rend­szer emlékműveit. Országos közoktatási fórum Kecskeméten • Több százan vettek részt a Kecskeméten rendezett országos közoktatási fórumon (Fotó: Walter Péter) (Folytatás az 1. oldalról) Vasárnap délelőtt először Filó Katalin, a Haza és Haladás Alapít­vány igazgatója szólt a hallgatók­hoz. A pedagógustársadalom hely­zetét elemezve arról a felelősségtu­datról: beszélt, amely nehéz idők­ben bizony sokszor hiányzott: „Tüntettek-e a pedagógusok ak­kor, amikor azt kellett tanítani, hogy 56 ellenforradalom volt? — kérdezte a jelenlevőktől. Ami a je­lent illeti, fontosnak tartotta, hogy a pedagógusok segítsenek megállí­tani a szellemi elértéktelenedést, hogy az igazi értékrend legyen a mérvadó megint. „Ne hagyjuk, hogy Tom és Jerry szintre süllyed­jen a gyermekek gondolkodása! — kérte a pedagógusoktól. Andrásfalvy Bertalan miniszter e gondolatsort folytatta, de Tom és Jerry mellé a Merlin színházat és a miskolci színház Úrhatnám pol­gár darabját is példának hozta az értéktelenedésre. „Tudnunk kell élni azzal a szabadsággal, amit ’56- ban ez az ország kivívott, s amit az utóbbi években visszaállított!” — mondta a miniszter. A mostanában mind több vitát kiváltó regionális oktatási közpon­tokról (ROK) dr. Dobos Krisztina helyettes államtitkár tartott elő­adást. Megemlítette azokat a pon­tokat, melyek a legtöbb vitára ad­nak okot; a szakmai felügyelet kér­dését, normativák elosztását, a vá­lasztott pedagógustestületek meg­alakítását. A délelőtt utolsó elő­adása dr. Benedek István orvos­történész, író szájából hangzott el, aki az általános műveltség és a ha­zafias nevelés összefüggéseiről be­szélt. A fórum munkája a délutáni szekcióülésekkel fejeződött be. Barta—Bán A NAP INFORMÁCIÓJA: * Sztrájkjogot kapnak a köztisztviselők is? A köztisztviselőktől se lehessen elvitatni az érdekérvényesítés leg­keményebb eszközének, a sztrájk­jognak az alkalmazását, hirdeti a Közalkalmazottak Szakszerveze­tének Szövetsége. Mindeddig azonban nem sikerült megegyezni­ük a kormánnyal a sztrájkszabály­zat szövegében. Mire lehet, számí­tani? Hol tartanak a tárgyalások? — kérdeztük dr. Szabó Endrétől, a szakszervezeti szövetség elnöké­től. — A belügyminiszter úrral tár­gyaltunk, de úgy tűnik, fenntartá­sai vannak az ügyben, noha elis­meri, hogy a probléma valós és megoldást kellene találni rá. Az ügy aligha halogatható. A minisz­ter urat elsősorban egy országos köztisztviselői sztrájk veszélye ri­asztja, attól tart, hogy egy ilyen megmozdulás megakaszthatja az államgépezet működését. Szerin­tünk alaptalan az aggálya, hiszen általában a sztrájkok csak egy-egy ágazatot érintenek. — Önök szerint ez a jog a vezető tisztviselőkre is kiterjedne? — Hajlandóak vagyunk tárgyal­ni arról, hogy a vezetők sztrájkjo­gát korlátozza a megállapodás, de megítélésünk szerint ez csak egy szűk, felső rétegre terjedhet ki. A miniszterek, a politikai államtit­károk esetében készek vagyunk a kompromisszumra, beszélhetünk esetleg a közigazgatási államtitká­rok sztrájkjogának korlátozásáról is, de ennél lejjebb nem volna cél­szerű kiterjesztenünk a megállapo­dást. — Önök szerint folytathatná­nak-e a köztisztviselők szolidaritási sztrájkot? ■ — Ugyanez a kérdés foglalkoz­tatja a belügyminiszter urat is. A szakszervezet álláspontja ebben is rugalmas: hajlandóak vagyunk lemondani a szolidaritási sztrájk lehetőségéről, mert ehhez áll közel a nemzetközi gyakorlat is. — Egy tisztviselősztrájk nem bé­nítaná meg a közszolgáltatásokat ? — A nemzetközi sztrájkjog ki­mondja, hogy egy ilyen munkabe­szüntetés idején is fenn kell tartani a szükséges szolgáltatásokat, de ez még nem lehet ürügy a sztrájkjog csorbítására. Hogy mi a szükséges szolgáltatás, azt országosan is, he­lyileg is meg kellene határozni. Ép­pen ezért szeretnénk, ha legkésőbb februárig tető alá lehetne hozni a megállapodást, ezzel is eltűnne egy fehér folt az ország jogtérképéről. Szathmári Gábor Ferenczy Europress RMDSZ-kongresszus pénteken Széles körű ér­deklődés mutat­kozik a Romá­niai Magyar De­mokrata Szövet­ség pénteken Brassóban kez­dődő, háromna­pos kongresszu­sa iránt: Emil Constantinescu, a Romániai De­mokratikus Konvenció elnö­ke olaszországi útját szakítja meg, hogy fel­szólalhasson a tanácskozáson, jelen lesznek az ellenzéki párt- szövetséget al­kotó pártok ve­zetői, köztük Comeliu Copo- su, a Keresztény- demokrata Nemzeti Pa- rasztpártelnöke. Magyaror­• Az RMDSZ vezetői a kolozsvári Mátyás király-szobornál. szágról az SZDSZ küldöttségét a ter­vek szerint Pető Iván, a Fideszét Or­bán Viktor fogja vezetni, ott lesznek a többi magyar parlamenti pártok ma­gas szintű delegációi, és a szomszédos országokban működő magyar, illetve más európai kisebbségi szervezetek képviselői — mondotta el Domokos Géza — az RMDSZ elnökségének szombati kolozsvári üléséről szólva. Az RMDSZ országos elnöke nem jelölteti magát újból e tiszt­ségre, a kongresszus után visszavo­nul az aktív politikai tevékenység­től, a Kriterion Alapítvány elnöke­ként a magyarság kultúráját kí­vánja szolgálni. Az elnök tisztére hárman pályáznak: Markó Béla szenátort a marosvásárhelyiek, Mina Lászlót, a brassói szervezet elnökét a brassóiak, Tőkés László püspököt az udvarhelyszékiek ja­vasolták, a Bihar megyei (nagyvá­radi) szervezet pedig azt indítvá­nyozta, hogy Tőkés László, az RMDSZ eddigi tiszteletbeli elnöke ezután is ezt a tisztet töltse be. Ta­kács Csaba képviselő, akit a mára- marosszigeti szervezet jelölt az el­nöki posztra, visszalépett. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Kozirev Murmanszkban Andrej Kozirev orosz külügyminiszter szombaton az észak-oroszor­szági Murmanszkba érkezett, ahol több katonai és ipari létesítményt keres fel. Kozirev látogatást tesz a szeveromorszki orosz haditengeré­szeti támaszponton is. Murmanszki látogatása után az orosz külügymi­niszter Norvégiába, majd Finnországba utazik. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint Kozirev mind Murmanszkban, mind a szomszédos északi államokban arról tárgyal, hogy miként lehet szavatolni a nemzetbiztonsági érdekeket az új körülmények közepette. Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nemrégiben aláirt START—II., megállapodás nyomán az orosz haditengerészeti erők számára új távlatok nyíltak a harckészültség erősítésére, a fegyverzet korszerűsítésére. Norvégiában az orosz külügyminiszter az atomincidensek megelőzé­séről szóló megállapodást ír alá vendéglátójával. A Reuter emlékeztetett arra, hogy január 10-én és 11-én Kozirev északi tárgyaló partnereivel együtt részt vesz a Barents-tengeri országok külügyminisztereinek tanácskozásán, a norvégiai Kirkenes városban. Kormányváltozás Bonnban Helmut Kohl német kancellár az elkövetkezendő napokban néhány helyen átalakítja kormányát. A Der Spiegel cimű hamburgi hetilap hétfőn megjelenő számában közölt információ szerint Wolfgang Bötsch, a CSU Bundestag-csoportjának elnöke lesz az új postaügyi miniszter Christian Schwarz-Schilling helyett; aki decemberben azzal az indoklással lépett vissza, hogy helyteleníti kormánya szerinte lagyma­tag Bosznia-politikáját. A hivatalába belefáradt mezőgazdasági minisztert, Ignaz Kiechlet Jochen Borchert CDU-képviselő váltja fel, s a kencellár minden bizony­nyal elfogadja a liberális kormányzópartner javaslatát is: a nepotista hírébe keveredett és lemondott gazdasági miniszter, Jürgen Möllemann posztját Günter Rexrodt vegye át. A kancellári hivatal tiszta spekulá­ciónak minősítette a Der Spiegelnek azt az értesülését, hogy a kutatási ügyek miniszterét, Heinz Riesenhubert is menesztik. A kínai elnök kórházban Jang Sang-kun, a Kínai Népköztársaság 86 éves elnökét néhány napja betegséggel kórházban ápolják — jelentette a Reuter. — Jang elnök néhány nappal ezelőtt került kórházba, mert nem érezte jól magát. Részleteket nem ismerek, de nem hiszem, hogy komoly dologról lenne szó — közölte újságírókkal a holdújév alkalmából adott pekingi fogadáson egy kínai kormányszóvivő. A hírügynökség megjegyezte, hogy a kinai vezetők gyakran a legki­sebb megbetegedessel is kórházba vonulnak. Gyilkolt a maffia Szombat hajnalban a szicíliai Barcellonában gépkocsijában meggyil­kolták Giuseppe Alfano újságírót, aki a mániáról írt rendszeresen leleplező cikkeket. A 46 éves újságíró gépkocsiját háza közelében állí­tották meg ismeretlen fegyveresek. Alfanót fejbe lőtték. Alfano a La Sicilia című lap számára dolgozott és a maffia szakértő­jének számított. Egyebek mellett tudósításokat jelentetett meg a maffia családjainak belharcairól, amelyek következtében Messina és Barcello- na környékén csupán az utóbbi három hét folyamán négyen vesztették életüket. ■ ' Szicíliában legutoljára 1984-ben gyilkoltak meg olyan újságírót, aki maffiaügyekben nyomozott. Fórum a szélsőjobbveszélyről A szélsőjobb feléledésének okai­ról és következményeiről rendezett fórumot szombaton Budapesten, az MSZP Szociáldemokrata Társu­lása. A rendezvény, a házigazdák mellett a másik két ellenzéki párt vezető politikusai: Pető Iván sza­baddemokrata pártelnök és Fodor Gábor, a Fiatal Demokraták Szö­vetségének választmányi tagja is ki­fejtette álláspontját. Vitányi Iván, az MSZP Országos Választmányának elnöke vitaindí­tójában a magyarországi, illetőleg a nyugati államokbeli szélsőjobb lét­rejöttének és tartalmának különb­ségeit világította meg. Végül a szélsőjobboldali áramla­tok megállapításának módját „a ci­vil és polgári liberális és szociális demokráciát” óhajtó erők együtt­működésében, közös fellépésében fogalmazta meg. A továbbiakban felszólaló politi­kusok álláspontja csaknem minden tekintetben egybecsengett a vitain­dítóban elhangzottakkal. Pető Iván a jobb és a szélsőjobb közti felfo­gásbeli különbségeket elemezve ki­emelte: míg a stabil demokráciák­ban élesen elválnak, addig nálunk sajnálatos módon összemosódnak a konszolidált konzervatív jobb, és a szélsőjobb közötti határvonalak. A politikus jelentős veszélyt látott abban, hogy nálunk jogi értelem­ben legitim szélsőjobb keletkezett az ilyen nézeteket valló képviselők parlamentbejutásával. A magyar szélsőjobb előretörésé­nek legfőbb okát Fodor Gábor poli­tikus Bibó István gondolataival ha­tározta meg: a fontos történelmi pil­lanatokban a nemzet és demokrácia eszméit ellentétpárként használták. Fodor szerint hazánkban ismét megkezdőtött ez a típusú érvelés, amely a nemzet érdekeire hivatko­zik, amikor korlátozza demokrácia bizonyos elemeit — nincs azonban alternatíva a demokráciával szem­ben, ezért hosszú távon esélyünk van arra, hogy kivédjük a szélsősé­geket—jegyezte meg Fodor Gábor. Összességében valamennyi fel­szólaló politikus úgy látta: hazánk­ban a szélsőjobboldal nem szerzett komoly támogatottságot, ami bizo­nyítja a magyar társadalom többsé­gének józanságát. Nincs tehát iga­zán társadalmi veszélyessége ezen irányzatnak — de csak akkor, ha megmaradnak hazánkban a de­mokratikus keretek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom