Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-05 / 3. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1993. január 5., 7. oldal GARANCIÁT AD AZ RT. A vállalkozók új kezese A Vállalkozási Hitelgarancia Rt. létrehozásával Magyarország is követi azt a nemzetközi gyakorlatot, mely szerint a pénzügyi intézményrendszerbe szervesen illeszkedve működik egy garancia- szervezet. A hitelgarancia rt, tulajdonképpen hidat képez a vállalkozók és a bankok között azzal, hogy részben átvállalja a kereskedelmi bankok kockázatát, és ezzel ösztönzi a gördülékenyebb hitelezési gyakorlatot. Apatini Klárát, a Timesco cég kutatási igazgatóját bizták meg az előkészületi munkák irányításával. Vele, mint az rt. vezérigazgatói székének várományosával beszélgetett a Tőzsde Kurír munkatársa. Indulás 4 milliárddal — A szándék egyértelmű az állam, a vállalkozók különböző érdekképviseleti szervei és a bankok részéről — kezdte Apatini Klára. — A Vállalkozási Hitelgarancia Rt. alapítója — kétmilliárd forinttal — a kormány. Ezt az összeget a privatizációs bevételekből különítik el. A kereskedelmi bankoktól és pénzintézetektől, valamint a vállalkozók érdekképviseleti szerveitől együttesen hasonló nagyságrendű hozzájárulásra számíthatunk. A technikai feltételek az első garanciakérelmek elbírálásához nemsokára meglesznek. — Melyek azok a vállalkozások, amelyek a bankok közvetítésével igénybe vehetik a részvénytársaság garanciáját? — Kifejezetten belföldi, ezen belül is többségi magántulajdonban lévő vállalkozások. A részvénytársaság létrehozásával az az alapítók célja, hogy javuljanak a kis- és középméretű vállalkozások hitelhez jutási feltételei. Nincs megkötés sem a hitelfajták, sem a tevékenységi kör tekintetében. Óvatos garanciavállalás — Alaptőkéjéhez viszonyítva, milyen mértékű az rt. garanciavállalása ? — Alapos, körültekintő vizsgálatok eredményeként, a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével alaptőkéjének maximum 12,5- szereséig vállalhat garanciát. A piaci viszonyaink fejlettsége, a mai vállalkozói morál, a privatizációjelen lépcsőfokán előforduló sikertelen vállalkozások gyakorisága miatt döntöttünk az óvatos középnél. (A fejlődő országokban általában 5—8—10 körüli, Németországban 30 az alaptőkéhez viszonyított arányszám.) — Milyen hitelvizsgálati rendszerben működik majd a részvény- társaság ? — A kettős hitelbírálatot mindenki egyöntetűen elvetette. Mégis meg kell valósítani a kétfázisú kontrollt. Az első szakaszban a bankok a maguk megszokott módszereivel elvégzik a hitelt kérelmező minősítését. Ezt követően a hitelgarancia rt. megvizsgálja a különböző kockázati tényezőket. Kétlépcsős kontroll Egy példával tudom legjobban illusztrálni, mit is jelent ez a két lépcső. A bank azt vizsgálja, hogy milyen a megtérülési esély. Vizsgálja az üzleti cél kivihetőségét, a rendelkezésre álló fedezetet. A kockázati tényezők vizsgálata, amit a hitelgarancia rt. végez, arra összpontosít, hogy kelendő lesz-e az előállított termék, jól mérte-e fel a hitelt kérelmező a saját lehetőségeit, a rajta kívül álló körülményeket. Ez a második fázis legalább annyira a vállalkozó, mint a bank érdekében történik, hiszen egyes kisvállalkozók egy-egy tévedésükkel veszélybe sodorhatják egész egzisztenciájukat. — Hogyan kell a hitelt kérni? — A kérelmet a vállalkozónak a finanszírozó bankhoz kell benyújtania. A Vállalkozási Hitelgarancia Rt.-vel tehát a hitelt nyújtó pénzintézet áll kapcsolatban, amely kezességvállalási kérelemként továbbítja az általa szokásos módon elbírált hitelkérelmet az rt.- hez. Ez pozitív minősítés esetén megadja a készfizető kezességet. A bírálati idő egyébként nem lehet több 30 napnál. Egy vállalko-, zó több hiteléhez (mert ez elképzelhető több bankon keresztül) is adható kezesség, de összegük nem haladhatja meg a 100 millió forintot. A cél az, hogy az rt. minél több jó vállalkozást segítsen hitelhez jutni. A szigorú vizsgálat a vállalkozók védelmét is szolgálja — mondotta Apatini Klára. KERESKEDŐKNEK, VENDÉGLŐSÖKNEK Mit kell tudni az áfa-változásról? A jogszabályból megállapítható, hogy 1993. január l-jétől a 0%- os adókulcs alá tartozó áfa megszűnik, kivéve a gyógyszerek és a lakosság által használt háztartási villamos energia. Megállapítható, hogy két kulcs lépett érvénybe, melyből az egyik 6%, a (volt 0% alá tartozó termékek), míg a másik 25%. Az élelmiszerek 80%-a 0% áfáról 6% áfára emelkedett, míg a többi 25% maradt. A szolgáltatásnál érvényben lévő 15%-os áfa megszűnt, helyette a 25% lépett érvénybe. Miután az áfakulcsok 6 és 25%-ra módosultak, így ezen kulcsok felülről számolva, a kisebbített mértékei 5,66%-ra és 20%-ra módosultak. Az alanyi adómentességnél lényeges változás nem történt. Az egyéb tevékenységet folytató vállalkozásoknál a korábbi 300 ezer Ft 500 ezer Ft-ra módosult, míg a bolti kiskereskedelemben és a vendéglátásban továbbra is maradt az adómentesség határa az 1 millió Ft. A fizető vendéglátási tevékenységet végző vállalkozó, akinek az árbevétele 1,5 millió Ft-ot nem haladja meg, választhatja, hogy az áfaösszeget átalányban vagy normál, azaz tételes eljárásban fizeti-e. Az átalánykulcs mértéke 1993- tól 9%-ról 3,5%-ra csökkent. A vendéglátói tevékenységet folytató vállalkozóknál megszűnik az átlagkulcs és így 1993. január Fjétől a tételes áfakör alá tartoznak. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az étkezés, beleértve az előfizetéses menüt is, 6% áfa alá tartozik, míg a szesz, üdítő- és egyéb forgalomból származó bevétel 25 %-os áfa-kulcs alá tartozik. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok választhatnak, hogyha normál vagy a külön-' leges eljárás alapján számolják el a forgalmi adójukat. A különleges eljárásnál azonban az adóhatóságtól kapott adóigazgatási azonosító szám jogosítja fel őket az ezen adóztatás elszámolására. Ennek megszerzéséhez a mezőgazdasági termelőknek 1993. január 31-éig kell kérni m adóhatóságtól, hogy igy fizethessék az általános forgalmi adót. Megváltozott a bolti kiskereskedelem vonatkozásában alkalmazotteddigi átlagkulcs alkalmazása. Az új jogszabály figyelemmel kíséri a kereskedelmi folyamatosság jel- legefés így 1993-tól a nyitó és záró készlet különbözete, mint korrekciós tényező, módosítja a fizetendő afa összegét. A forgalmiadó-törvény kimondja, hogy 1993. július 1-jétől a szerencsejátékot, valamint az újság- — és folyóirat — árusítás kivételével minden egyéb tevékenységet folytató vállalkozónak nyugtát, illetve nyugtaadást biztosító pénztárgépszalagot köteles adni. A lakás és egyéb lakóépületen végzett felújítási munkák után felszámított áfa-visszaigénylés megszűnik. Ez alól kivétel az 1992. évben megkezdett építkezés és annak áfavisszaigénylése. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok vonatkozásában belép az úgynevezett kompenzációösszeg, mely 6, illetve 10%. Az értékesítő esetében tartalmaznia kell a nyugtának az eladó nevét, az azonosító számát (személyi vagy adószámát), lakcímét, továbbá az áru megnevezését, egységárát és a 10% kompenzáció összegét. Pl. Vételár vásárolt áru értéke 1000 Ft 10% kompenzációs felár 100 Ft összes vételár: 1100 Ft árképzés: vásárolt áru értéke: árrés 50% 1000 Ft 500 Ft 1500 Ft 90 Ft 1590 Ft 90 Ft 100 Ft - 10 Ft áfa 6% fogyasztói ár: fizetendő áfa: fizetett áfa: (10% felár) visszaigényelhető áfa: Az általunk közölt áfa-változáson felül változott többek között a gépkocsi elszámolásának lehetősége is. Az 1992 évhez hasonlóan számolhatja el a vállalkozó a költségeit, azonban mód van a személygépkocsi-nyilvántartás vezetése mellett a kiadási számlák megőrzése nélkül a 8 Ft/km elszámolására. Változott a gyermekkedvezmény összege is, mely 1993 évben az egy- és kétgyermekesek vonatkozásában gyermekenkénti havi 300 Ft-tal, míg a három- és több- gyermekeseknél havi 400 Ft-tal csökken az adó összege. Ismét jelentkezik az alkalmazotti kedvezmény, mely összege havonta 200 Ft, mely szintén csökkenti a fizetendő adó összegét. Ugyanakkor növekszik a munkaadói és munkavállalói járulék összege. A korábbi 1% helyett 2%, míg az 5 % helyett 7%-ban lett megállapítva. Az általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó és az egyéb adóval kapcsolatos teendők vonatkozásában a január hóban megtartandó csoportgyűlésen felvilágosítást kapnak kereskedőink. Ennek helyéről és idejéről külön meghívóban fognak értesülni a Kisosz tagjai. Rozsa Béla megyei titkár Boltokat ad el a Frutta Plus Létszámleépítésekkel, és néhány boltja eladásával kívánja stabilizálni helyzetét a Frutta Plus Rt. A bolthálózat december 9-én kénytelen volt bejelenteni az öncsődöt, miután a cég komoly likviditási válságba került. A részvényjegyzési időszak a kibocsátási tájékoztató szerint december 21-éig — hétfőig — tartott volna, az Állami Értékpapir-fel- ügyelet azonban december elején visszavonta a Frutta Plus nyilvános részvénykibocsátására vonatkozó engedélyét. A kibocsátási tájékoztató ugyanis nem tartalmazott részletes információt a cég több száz milliós, azóta lejárt hitel- tartozásairól. A tízmillió forint értékű, már jegyzésre került részvényt visszaválthatták a befektetők. A Frutta Plus jelenleg két nagy hitelezőjével, az OTP-vel és a Magyar Hitel Bankkal tárgyal az adósság átütemezéséről. Megegyezés január közepén várható. A két bank egyszer már — december 27- éig — haladékot adott a cégnek, de a tartozás kiegyenlítésére addig már semmiképpen sem kerülhet sor. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ EURO-PROFIL ^ szaküzlet és szerviz Kecskemét, Csongrádi út 6. tel./fax: 76/329-146 Rendkívüli árengedmény! Kínálatunk: Z 30 típusú asztali fénymásoló gép nettó 54 900 Ft, az indulókészlet és a garancia része az árnak. Magas színvonal — olcsó üzemeltetés! ♦ ♦ 37/12 ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány országos hálózata A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tavalyi stratégiájának középpontjában a vállalkozói központok hálózatának építése állt. Sikerült megalapoznia azt az intézményrendszert, amin keresztül a vállalkozásokat segítő szolgáltatásokat nyújthatja. Hogy valamennyi megyében megindulhasson a MVA programja, meghatározó az Európai Közösségek PHARE-támogatá- sa. Az alapítvány hálózatfejlesztési programjában minden egyes felhasznált ECU mellett ugyanannyi forint állt az alapítvány saját forrásaiból. A cél, hogy 1993 végére minden egyes megyében működő központokhoz fordulhassanak segítségért a vállalkozók. E központok jelenleg ingyenes szolgáltatásokat nyújtanak, mert a kis- és középvállalkozói réteg jó néhány tagja nincs abban a helyzetben, hogy üzleti tanácsokért vagy képzési programokért fizetni tudjon. Ezekből a vállalkozói körökből nőnek ki a jövőben azok az üzleti körök, amelyek éppen, mert ismerik a kezdő vállalkozásokat nehézségeit, támogatni fogják e vállalkozói központok munkáját. A legelső hat kiválasztott megye után az ország többi megyéjében, közöttük Bács-Kiskunban is alakulnak vállalkozói központok. Az első hat modellközpontok létrehozásában egyformán jelentős szerepet játszott a Magyar Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány és az Európai Közösség támogatása. Az újabb központok viszont már egyre több, úgynevezett kétoldalú támogató segítségére számíthatnak. A hat már működő központ rendkívül jó nemzetközi kapcsolatokat alakított ki, melyek a tudás és a tapasztalatok átadásán kívül üzleti együttműködést alapoznak meg a térségek között. Német szövetkezet Magyarországon A SOENNECKEN német vállalkozás 1,7 milliárd márka éves forgalommal Európában a legnagyobb irodai termékeket felvásárló szövetkezet, 1992 decemberében egy tájékoztató rendezvényre, Budapesten a Gellért Szállóba hívta az érdeklődőket. Mintegy 100 kereskedő és egzisztenciáját megalapozni kívánó érdeklődő tájékozódhatott a SOENNECKEN eG szolgáltatásairól és céljairól. Az igazgató- tanács elnöke dr. Karl-Friedrich Küching és két munkatársa válaszolt a vendégek kérdéseire. A SOENNECKEN eG 350 irodai termékeket forgalmazó kiskereskedés egyesülete Németországban, Hollandiában, Ausztriában és Svájcban. Ezekhez tartoznak még partnervállalkozások Skandináviából, Olaszországból és Kelet- Európából (Lengyelország, Csehszlovák Köztársaság, Lettország). A SOENNECKEN eG legfontosabb szolgáltatásai: — az overathi (Köln mellett) központból irányított felvásárlás a világ összes tájáról, ezren felüli szállítótól (gyártók, importőrök, nagykereskedők), — exkluzív, a tagok részére a „SOENNECKEN”, saját márkanévvel ellátott termékválaszték; ehhez a termékcsoporthoz ezernél több cikk tartozik. — Készletezés, ezáltal a legfontosabb irodai és papírtermékek gyors szállítása közvetlen a központi, overathi raktárról, — a tagok és partnervállalkozások támogatása reklámanyag, individuális vállalati tanácsadás formájában és ezzel a vállalkozás erősítése a versenyben. A SOENNECKEN cég rövid távú célja magyarországi partnerek megnyerése. A partnervállalkozások részére szállítás azonnal, a központi raktárból lehetséges. Ezen felül a számos szolgáltatást is igénybe vehetik. Ezzel egy időben magyar gyártókkal, importőrökkel és nagykereskedőkkel is folynak tárgyalások, őket, a magyar vállalkozások részére mint szerződéses beszállítókat kívánják megnyerni. Ezáltal magyar partnervállalkozásaik számára kedvező feltételek alakulhatnak ki. Közép- és hosszú távon, ha minden jogi feltétel megteremtődött, a partnervállalkozások a SOENNECKEN eG tagjaivá válhatnak. Ehhez kapcsolódik a tőkerészesedés és a szerződéses szállítóktól való kedvezményes vásárlási lehetőség. A SOENNECKEN eG magyarországi tevékenységét Magyarországon a Német Gazdaság Magyarországi képviselete, 1143 Budapest, Stefánia u. 99. Tel.: 122-0869. Fax: 252-0869. (Peinhardt Erzsébet) koordinálja. ÍGY LÁTSZUNK KÜLFÖLDRŐL A versenyre fel is kell készülni „ 1992 elejére már legtöbbünk számára világossá vált, hogy azok a rohamprogramok, amelyeket a most piacgazdasággá átalakuló országok átmenetileg magukévá tettek, rövidesen csődöt fognak mondani” — olvasható az Agenda ’92 című tanulmánykötetben. Az Agenda ’92 megszületését az Osztrák Tudományos Akadémia, a Nemzetközi Békeintézet és a berlini Társadalomtudományi Intézet támogatta, de közreműködött az Intereconomics—Szirák Alapítvány is. Dr. Szabó-Pelsőczi Miklós, az alapítvány elnöke foglalta össze a tanulmánykötet főbb téziseit. A rohamprogramok oka Közép- és Kelet-Európa gondjaival neves külföldi társadalomtudósok, közgazdászok és jogászok foglalkoznak, így az amerikai Johns Hopkins Egyetem, a Harvard Egyetem professzorai. A szerzők természetesen nem tanácsokat adnak, hanem — a tudományos kutatás tárgyilagosságával — tényeket állapítanak meg, és ezekből vonnak le megszívlelendő következtetéseket. A rohamprogramok erőltetésének talán egyetlen magyarázatát abban látják a kutatók, hogy a régió kormányai a régi gazdasági struktúra lerombolásával kívánták megakadályozni a centralista gazdasághoz való visszatérést. Ma már ez a veszély elmúlt. A demokráciát és a szociális piacgazdaságot azonban sokkal mélyebben fenyegeti a 30-as évek gazdasági összeomlásához hasonló gyors gazdasági hanyatlás. A termelés visszaesik, nő a munkanélküliség. Ezek leküzdésére a második világháborút követően több válságkezelő elképzelést fogalmaztak meg és alkalmaztak. Nagy részük az OECD-országokban ma is érvényben van. Az átalakulás első szakaszában a közép- és kelet-európai országok még nem értik igazán, hogy a piac- gazdaság központi intézménye a legtágabban vett gazdasági szerződés, illetve azok komplex rendszere. A szerződések a jelenbeni ráfordítások és a későbbi időpontban való termelés és elosztás összehangolására vonatkoznak. A szerződéseket központi, de főképpen banki és magánforrások látják el tőkével, illetve hitellel. Ebből következően jól működő bankrendszer nélkül nem képzelhető el jól működő szociális piacgazdaság. Piacgazdaság — külsőségekben Az átalakuló piacgazdaságok gyakran ott követik el a hibát, hogy megteremtik a piacgazdaság külső kellékeit, a mindenáron való teljes mértékű privatizációt, az árak és a jövedelmek teljes mértékű felszabadítását, a teljes konvertibilitás bevezetését, az érték-, a valuta- és a nyersanyagtőzsdéket, amikor még nem állították helyre vagy nem hozták létre az említett alapvető szerződéses és intézmény- rendszert, amelyből aztán kiindulhat, megvalósulhat az inflációmentes gazdasági növekedés. Itt tehát a prioritások átgondolásán van a hangsúly. Ezeket a prioritásokat a fejlődni kívánó államoknak maguknak kell megteremteniük. Mint több európai — és ázsiai — ország példája mutatja: a sikeres gazdasági fejlődés nem a gazdaságban rejlő erők spontán szervezkedéséből jön létre, hanem épperi a jól megtervezett ipari, területi és regionális gazdaságpolitika révén. Ez ugyanis ténylegesen képes vállalni az inflációmentes gazdasági növekedés előfeltételeinek megteremtését anélkül, hogy a keretfeltételek megszabásán és rugalmas fejlesztésén kívül beleszólna a piaci szereplők cselekvő döntéseibe. A fentiekből az következik, hogy nagy tévedés a piacgazdaság felé igyekvő országokat az esetleges következmények gondos vizsgálata nélkül egyszerre kitenni a nemzetközi versenynek. Konvertibilitást kizárólag a termelő és forgalmazó gazdasági résztvevők számára ajánlatos biztosítani, de a szabad átváltást a fogyasztási vagy éppen a tőkeforgalmi célokra is csak akkor és csak abban a mértékben, ahogyan a lassan erősödő gazdaság körülményei ezt indokolják. Olyan gazdaságok, amelyek ma is az átalakulás előtti (már akkor alacsony) szint alatt termelnek, még messze nem érettek meg a teljes fokú konvertibilitás bevezetésére. Segítségül: 5-10 éves programot! A szerzők szerint a korábbi KGST-országokat és utódállamaikat a gazdasági szükségszerűség arra kényszeríti, hogy ne mondjanak le az egymással való kereskedésről, hanem piaci rendszerekkel és intézményekkel fejlesszék azt. Az OECD-tagállamokra még jelentős szerep vár a közép- és keleteurópai országok gazdasági rekonstrukciójában. Mindent el kell követni, hogy a fejlett államok növeljék importjukat az átalakuló országokból, s azokat bekapcsolják a tőkemozgások vérkeringésébe. Egy olyan öt-tíz éves program keretében, mint amilyen a második világháború után az európai újjáépítési program volt. A szerzők úgy vélik: az átmenetben részt vevő országok kormányzatai általában nem látják tisztán gazdasági feladataikat. Gyakran túlságosan érzékenyek, s többnyire túlpolitizáltak és túlideologizáltak. A piaci szereplők pedig nem kérnek a kormányzati beavatkozásból még akkor sem, ha erre a feltételrendszer kialakítása szempontjából minden- , képpen szükség volna. Kormány és ellenzék egyformán bizonytalan — vonja le a végső következtetést az Agenda. (MTI-Press)
