Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-30 / 25. szám

4. oldal, 1993. január 30. PETŐFI NÉPE BAJAI ISKOLAORVOS TAPASZTALATAI Gerinc, szem, fül A bajai középiskolákba járó fia­talok egészségügyi állapotáról ér­deklődtünk dr. Sánta Katalin isko­laorvostól. — Az elmúlt tanévben közel 1500 középiskolás esett át az álta­lános szűrővizsgálaton. Ez a szám már jelzi a demográfiai robbanást, hiszen öt évvel korábban csak min­tegy ezer tanulót szűrtünk meg. Elmondható, hogy ezeknek a fiata­loknak általában nem rossz a fizi­kai állapotuk, köszönhető ez an­nak is, hogy meglepően sokan sportolnak aktívan. A gondot az jelenti inkább, hogy aki alkalmat­lan az aktív sportra, az az iskolai testnevelési órán kívül semmiféle testedzést, kondicionálást nem vé­gez. A tömegsport, amelyen részt vehetnének, nincs kellőképpen megszervezve a városban. Úszásra lenne módjuk, de ez pluszidőt ven­ne igénybe, s annyira szoros a tan­rendjük és a nagy terhelésük, hogy csak elég kevesen tudják beiktatni a szabadidejükbe. Sajnos, a gerinc­szervi elváltozások száma jelentős, részben a már említett mozgáshi­ány miatt, s azért is, mert a sok tananyag miatt nagy táskák, cso­magok húzzák le a kezüket, vállu- kat, ami túlzottan deformálólag hat a gerincoszlopra. Ehhez hozzá­járul még az iskolai bútorok egyenmérete is, hiszen egy 184 cen­timéteres tanuló is ugyanolyan szé­ken ül, mint egy 160 centiméteres. — A szemüvegre szorulók száma csökkent, de az a korosztály, amely­nél a látásproblémák jelentkezni fognak az örökös tévézés, videózás és a számítógépek monitorjának vibrálása miatt, még az általános is­kolába jár. Hallásvizsgálatra jelen­leg nincs mód, pedig szükség lenne rá, mert a halláskárosodások száma valószínűleg emelkedni fog, a disz­kózás, a sétálómagnók teljes hang­erővel való használása előbb-utóbb lecsapódik. A fogak állapota kifeje­zetten rossz, ami országos jelenség is. — A fiatalok a betegrendelése­ken jelentkeznek a különböző pszi­chés és családi problémáikkal, és meglepően őszinték, intelligensek, értelmesek ezek a gyermekek, s amiben tudok, segítek. — A cigaretta, narkó, alkohol használatáról nincsenek adataink. Ezt például csak úgy lehetne fel­mérni, ha kérdőíveket küldenénk az iskoláknak, s azt a tanulók név nélkül kitöltenék. Ez sokkal na­gyobb összefogást igényelne, a csa­lád, a pedagógus és az én felelőssé­gem együtt jelentkezik. — A megelőzésnek főleg az utóbbi témakörben igen nagy je­lentősége lenne, de egyelőre úgy megy, hogy az iskolák felkérésére amilyen témakörben s amelyik osztályban ők óhajtják, oda me­gyünk és felvilágosító előadásokat tartunk folyamatosan. Zalavári László • Gerincvizsgálat. (Fotó: Straszer András) VILÁGBANKI KÖLCSÖNNEL: TANKÖNYVREFORM Könyvkupont kapnak a diákok Egyre jobban előtérbe kerül­nek a piaci módszerek a tan- könyvkiadásban is. Amíg ko­rábban egyetlen cég uralta a pi­acot, mára sikerült felszámolni a monopóliumot és megnyitni ezt a piacot is a vállalkozások előtt. A Művelődési és Közok­tatásügyi Minisztériumban most dolgoznak egy tankönyvfejlesz­tési világbanki programon. En­nek lényegéről kérdeztük dr. Gallyas Csabát, a minisztérium könyv-, lap- és irodalmi főosz­tályának a vezetőjét. — Tankönyveink jelentős ré­sze és tartalma elavult. Itt nem­csak politikai elavulásról van szó, hanem arról is, hogy a tan­könyvek felfogása és példarend­szere egy régi al- és felépít­ményt tükröz. Ezért nagyon so­kat újra kell írni és ez nem ke­vés pénzbe kerül. Egy tankönyv kifejlesztése és kipróbálása mintegy 2 millió forint. Ezért van szükségünk külföldi köl­csönre. A hitel segítségével felé­re — mintegy öt évre — csök­kenthetjük — az egyébként sok évig tartó munkálatokat. — Megszűnt a Tankönyvkiadó Vállalat monopolhelyzete, milyen változás várható ettől? — A világbanki hitel segítsé­gével a másik nagy feladatunkat is meg akarjuk oldani: a tan- könyvpiacot a kiadói és a vá­sárlói oldalról is szeretnénk megváltoztatni. Stabil, vállalko­zói alapon álló, megbízható tankönyvpiacot szeretnénk te­remteni. — Ezek szerint előfordulhat, hogy egy 3. osztályos történe­lemkönyvet több könyvkiadó is megjelentet majd? — Erre törekszünk. Egyetlen feltétele van a tankönyvkiadás­nak: a most készülő nemzeti alapterv kritériumainak feleljen meg. De azon belül korlátlan lehetőségei vannak a szerzőknek is, a kiadóknak is. Az iskola, il­letve a tanár dönti el, melyik al­ternatív tankönyvet használja a tanításhoz. A jó könyv mindig jó üzlet volt és lesz ezután is! Hogy mégse legyen olyan nagy a vállalkozók kockázata, a ma­gunk részéről keressük annak a lehetőségét is, hogy az arra megfelelő kiadókat, vállalkozó­kat miként lehetne kölcsönnel, hitellel támogatni. — Ha a tankönyvek eddig megszokott dotációi megszűnnek, és kialakul e téren is a piaci vi­szony, igen magasak lesznek a tankönyvek árai. Ezen miként tudnak segíteni? — Úgy, hogy a dotációt köz­vetlenül a diákoknak adjuk. Azelőtt különféle csatornákon a kiadók kapták ezeket a forinto­kat. Szeretnénk most pénzforga­lom nélkül megoldani ezt a kér­dést: valószínűleg kuponokat vezetünk be, amit vagy a diá­kok, vagy az iskola, esetleg az önkormányzatok kapnak meg. — Milyen mértékű lesz a do­táció ? — Még most dolgozunk a részleteken, de az első évben mintegy 50 százalékos támoga­tásra gondolunk. Százmillió dollár feletti összegről van szó. — Mikor várható döntés? — Májusra szeretnénk a kor­mány elé terjeszteni az egész programot. Ősszel kerül a ma­gyar álláspont Washingtonban a Világbank igazgatótanácsa elé, és remélhetően jövő év ja­nuár-februárjában fel is vehet­jük a pénzt. Már az idei tan­könyvek egy része ebből a hitel­ből készül. Ferenczy Europress Kecskeméten érettségizett a lisszaboni professzor AZ AUTOLÓGUS TANÁCSA Első az óvatosság! • A professzornő férjével és fiával. Elképzelni sem tudom, hogy ki került legelőször kishazánkból Portugáliába. Az biztos, hogy egyetemi oktatóként Bács-Kiskun- ból a kecskeméti Ilona Kovács ke­resi elsőként kenyerét Lisszabon­ban. 1974, a nagy átalakulás előtt ott nők csak egészen kivételesen bizo­nyíthatták tehetségüket felsőokta­tási intézményekben, az államap­parátusban. Mindezt magától, a mostani Kada Elek Közgazdasági Szakkö­zépiskolában két évtizede érettsé­gizett szociológustól tudom. Nem­régiben hazalátogatott. — Házasságom révén kerültem az Ibériai-félszigetre. Szinte végig­követhettem a nők társadalmi sze­repének megítélését átalakító gyors változásokat. A korábban a többnyire a családi otthonokban tevékenykedő lányok, asszonyok közül jó néhányan a hadsereg, a tengerészet tisztjeként, a pártok­ban, a szakszervezetekben, a válla­latoknál töltenek be fontos tisztsé­geket. A dolgozó nők aránya az Európai Közösség országai között, '■fit aZ egyík íéijmígasáhb?)' K* 1 | . ,-r Duhecz József tanáhúrktkolar , történetéből tudóm, hogy elismert szaktekintély. Tájékoztassa olvasó­inkat kutatási területéről! — Gazdasági és szervezetszoci­ológiával foglalkozom. Az utóbbi időben a hatékonyság emberi, szervezeti, társadalmi és kulturális tényezőit vizsgáltam. Publikáltam például az iparvállalatok rugalmas szervezeti formáiról, a technikai és szervezeti újítás viszonyáról. — Mit tanácsolna a magyar gaz­dasági vezetőknek? — Kevés az információm. Min­denesetre ajánlanám a döntések emberi és társadalmi hatásainak körültekintőbb figyelembevételét. Korrigálni kellene a káros kihatá­sú, a mindennapi életben rosszul fogadott intézkedéseket. Felhív­nám a figyelmet a kizárólag gyors nyereségre irányuló gazdaságpoliti­ka veszélyeire. Elég nagy lehangolt- ságot találtam, sokan panaszkod­tak, kevesen bíznak a javulásban. — E tekintetben jó példa lehetne Portugália. Miben példa hazánk? — Viszonylag ismert Magyaror­szág. Az odautazóknak nagyon tetszett. Néhányan még Kecske­métre is eljutottak ismerőseim kö­zül. Csak körülírták a város nevét, mert a csé kimondásától nyelvük épségét féltették. A magyar kony­ha is népszerű. A férjem is megta­nulta a pörkölt-, a lecsókészítés, a túróscsusza-készítés fortélyait. Különösen akkor lelkesednek ven­dégeink, ha sikerül fehér paprikát szereznem; ott általában zöldet árusítanak. , — Van-e magyar utcanév a por­— Fogalmam sincs, hogy hon­nan ered a Pedreira dós Hungaros negyed elnevezése. Más nincs. — Mire emlékezik legszíveseb­ben, ha hazagondol? — A szüléimre, rokonaimra, a mai Kada-iskola nyitott szellemi­ségére. Jó indításokat kaptam ta­náraimtól, valamennyiükre szere­tettel gondolok. Heltai Nándor • Vitéz László és köre a gyerekek kedvence. A tavalyi esztendő eleje-köze­pe nem volt éppen a Ciróka szá­mára rózsás, legfeljebb jégvirá­gos; többrendbeli sikertelen ott­honkeresés, újmódi csiki-csuki, miegyebek. Műhelyt, telefonszá­mot, reményt cseréltünk. Köz­ben természetesen előadások (és gyerekek) születtek, a közönség jött, látott és alig győztük! így még arra is futotta, hogy orszá­gos bábtalálkozót szervezzünk márciusban. Idén tavasszal ismét megpróbáljuk a kecskeméti desz­kákra szólítani az ország báb­színházait. Júniusban az erdélyi gyerekek­hez indultunk. Tizenkét napon át, Kolozsvártól Brassóig vissz­hangzott a Nagy Igazságosztó Palacsintasütögeto puffogása. Piros sipkás cimboráinkkal az­tán — ruhaváltásnyi szünet után — máris a pécsi Nemzetközi Felnőtt Bábfesztiválon találtuk magunkat, ahol is Vitéz Laciék kiverekedtek a Cirókának egy je­les UNIMA-diplomát. Ám a ne­vezett Purgateátrum (rendező: Kovács Ildikó) nemcsak elisme­rést, hanem további fesztivál­meghívásokat is hozott marok­nyi csapatunknak; Konstanca, Mistelbach, Saarbrücken, majd a budapesti Nagykörút követke­zett. Mondogattuk is ősszel, két útlevél-ellenőrzés között; ha vá­rosodban nem prófétálhatsz, külföldön még profitálhatsz! Mert hogy fejünk fölött éppen- hogy volt fedél, a hírős égbolto­zat. De mire „hótakará-ela- bércite-tőt”, a Kossuth-szobor alól beköltözhettünk a néhai Ga­rabonciás Házba! Most végre méltó körülmények között fogad­hatjuk a jó (és a rossz) kritikákat, havonta többször a gyerekeket, havonta egyszer a felnőtteket és a villanyóra-leolvasót. Bár tudjuk mi is, ez nem egy leg-mérleg, mégis azt kívánjuk minden szívbéli nézőnknek s ma­gunknak: jaj, csak ne legyen rosszabb az a ’93-as! Rumi László • Egy autó a hőskorból. A veteránautók divatja terjedőben. (Fotó: PN-archív) ségeimmel, melyek a motorizáció­ból önmagát tudatosan kirekesztő zsurnalisztát foglalkoztatják, Surá- nyi Endrét kerestem meg, aki a ha­zai autó- és motorsport, technika, mondhatni tudomány hiteles szemé­lyisége. Az már csak hab a tortán, hogy közvetlen segítőkészségével jóval szerteágazóbbá vált ez a be­szélgetés. Akik talán nem ismernék önt, kéttucatnyi könyv, szakírói publi­kálásai nyomán, jó néhány világ- szabadalom birtokosaként, neves motorversenyzőként, a veteránau- frdfrWiWBWIulBpM1 tmhmtfmin - dent kihagytam!)} azoknak csak rnnrnrnrnfm1' '-mmjrniittre szinte végigélte a magyarországi motorizáció egész történetét. — A jogosítványomat 1928-ban szereztem meg, de amikor először ültem motorra, még csak tízéves voltam. Úgy, hogy vehetjük úgy, hetven éve vezetek. Az első salak­motoros versenyemre a Fradi- pályán, ha visszagondolok, az jut eszembe, hogy a futam alatt sem­mire sem tudtam gondolni. Ez az­tán az életpályám során már nem így volt: mindenre odafigyeltem. Tanítottam, írtam • • • — Egy rádióműsorban hallottam arról beszélni, hogy milyen dőreség a közlekedést a bizalom elvére ala­pozni. Mármint arra, hogy a közle­kedésben részt vevők mindegyike mindig betartja a szabályokat. — Ezt állítom most is! Sokkal célravezetőbb arra felkészülni, hátha a partnerek valamelyike hi­bát vét! Ha ezt számításba vesszük, kisebb az esélye a végzetes esemé­nyek bekövetkezésének. — Mindenki meg tudja tanulni az autóvezetést? — Igen, mindenki. Példa erre a feleségem, aki még biciklizni sem tudott, viszont gépkocsit vezet. Sajnos, a motorozásra nem tud­tam rávenni. Én most is motorral járok. (S. E. 1913-ban született. A szerk.) Csak mindenkinél egyé­ni, hogy menrtyi idő kell hozzá. Kinek egy-két hónap, kinek egy­két év. A baj akkor van, amikor a kezdő azt hiszi magáról, hogy már mindent tud. Vagy, ha elfogja a száguldás vágya. Én ezért is üd­vözlöm örömmel az 50 km-es se­bességkorlátozást a városokban. Az utca nem versenypálya! — Igaznak tartja ezt a mondást: mutasd, hogyan vezetsz, megmon­dom, ki vagy? — Még hogy mennyire! Az em­ber jelleme a vezetésben is kiütkö­zik. Sőt, még a gépkocsi márkája is hat a stílusára. Én, immár negy­ven éve elkötelezettje vagyok a Cit­roennek, mert a legszellemesebb konstrukciókat állítják elő. Pedig engem először a műszaki vizsgáról kipenderítettek! Ettől beindulva úgy elmélyedtem a technika megis­merésében, hogy világszabadal­mak lettek belőle. Most is dolgo­‘zo‘m egyen: a városivparkolást praktikusabbá tévőn. Ennek lé- “iiyégé!1 ha az élső ‘kéC1 kefékkel a járda mellé állhat a kocsi, a feneké­nek behúzását már egy szerkezet végezze. Ezzel nemcsak a kisebb helyfoglalás lehetséges, de a kör­nyezetszennyezés is csökkenthető (elmarad a túráztatás, az üresjá­rat), valamint a forgalom fenntar­tása is elkerülhető. — A műszaki ismeretek elsajátí­tását is megreformálja az új oktatá­si rendszer, kiiktatják a műszaki tesztet. Bár elárulom önnek, hogy én, aki aztán nem sokat értek a kocsihoz, a tesztlapot hibátlanra abszolváltam . . . — Ez is bizonyíték a fölösleges­ségére! Persze, a leggyakoribb hi­bák felismerését, kijavítását nem árt tudni. És ami a legfontosabb: az óvatosság! Ezt az erényt pedig az oktatók példamutatásával kell átörökiteni. Mert az ember, olyan, mint a majom — már bocsásson meg —, de utánozva tanul. S ha az oktatója, vagy a papa-mama mu­tatja be a rossz oldalát, akkor az régen rossz! — Betartotta ezt az elvét? — Olyannyira, hogy a fiam még óvatosabban vezet, mint én. Még szabálysértést sem követett el soha! — Kellemes volt önnel beszélget­ni, bár tudom, ennél jóval többet is mondana még „autológusként”. — Na, persze. Könyvet is írtam, Autó-motorral egy életen át cím­mel. Akit érdekel, elolvashatja. Kössünk egy barter üzletet! Én ad­tam a lapjának ezt az interjút, ma­ga pedig megirja, hogy az 1858- 692-es budapesti telefonszámon a könyv megrendelhető. Rendben? — Rendben! Nagy Mária SZÍNHÁZ, mozi, ktv, kiskun tv KECSKEMÉT, KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ: délután fél 3 órakor: A PADLÁS. Bérletszünet. Este 7 óra­kor: KAVIÁR ÉS LENCSE. Berky Lili- bérlet. A mozik műsora: KECSKEMÉT, VÁROSI mozi: fél 4. 3/4 6 és 8 órakor: SEMMIT A SZEM­NEK! Sz., amerikai film. ÁRPÁD mozi: 3/4 6 és 8 órakor: ŐRJÍTŐ VÁGY. Sz., amerikai film. Csak 16 éven felülieknek. Stúdiómozi: 7 órakor: MINDEN REG­GEL, Sz., francia film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott. KISKUNFÉLEGYHÁZA* PETŐFI mozi: 5 és 7 órakor: JÓL ÁLL NEKI A HALÁL. Sz., amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Stúdiómozi: 6 órakor: VIDEO BLUES. Sz., magyar film. Csak 16 éven felülieknek. KTV: 8.00—12.00: ATV-Víkend. Csa­ládi Magazin. 12.00 13.00: KÉPÚJ­SÁG. 13.00—17.00: ATV-Víkend. Dél­utáni Ifjúsági Magazin. (DIM) 17.00 18.00: KÉPÚJSÁG. 18.00-22.00: Szív- TV-produkció. KISKUN TV: 5.00-8.00: KÉPÚJ­SÁG. 8.00—12.00: Agro TV műsora. 12.00— 13.00: KÉPÚJSÁG. 13.00— 17.00: ATV Délutáni Magazin. 17.00— 24.00: KÉPÚJSÁG. 1993. január 31. (vasárnap): KECSKEMÉT, KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ: este 7 órakor: KAVIÁR ÉS LENCSE. Latinovits Zoltán-bérlet. A mozik műsora azonos a szombatival. KTV: 8.00—12.00: TV 4-produkció csütörtöki műsorának ismétlése. 14 00 —15.00: KÉPÚJSÁG. 20.00—24.00: TV4-produkció pénteki műsorának is­métlése. KISKUN TV: 5.00- 8.00: KÉPÚJ­SÁG. 8.00 ....12.00: TV 4 csütörtöki is­m étlés. 12.00—20.00: KÉPÚJSÁG. 20.00— 24.00: TV 4 pénteki ismét­lése. — Viszont sok a remek kocsi, a fiatal úrvezetők „majd én megmuta­tom" magatartása szinte azzá teszi az utakat! — Na látja! Ennek kiélésére meg kell teremteni a lehetőségeket! Mint régen, az átkosnál is átkosabb rend­szerben, a Horthy-érában. Én pél­dául a versenypályán éltem ki a haj­lamaimat. Akkoriban voltak pá­lyák, motorosoknak, autósoknak, ahol helye volt a bravúroskodásnak. Aki feltűnőségi viszketegségben szenvedett, ott megmutathatta, mit tud. Ilyen lehetőségre most is szük­ségvolna ... Hónapok óta arat a halál Bács- Kiskun útjain. A döbbenetes esemé­nyek töprengésre késztetnek min­denkit, közlekedjék bár autóval vagy gyalogosan. A közlekedésren­dészet a hatásköréből következő in­tézkedéseket már megtette, bár ed­dig sem dicséret illette a szabályta­lankodó gépjárművezetőket. Arra a kérdésre is keresni kell a választ, hogy a volánhoz ülő ember, akit kora, neme, kulturáltsága, szellemi képessége és testi felépítése egyedi­vé tesz, mégis, mint az élet bármely más területén, az utakon is tipiku­san viselkedik? Kérdéseimmel, két­Minden jó, ha jó a vége!

Next

/
Oldalképek
Tartalom