Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-26 / 21. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1993. január 26., 3. oldal Miért mondtak fel a vezérigazgatónak? (Folytatás az 1. oldalról) A Hírős Sütőipari Rt. rendkívüli felmondással elküldött vezérigaz­gatója, Nagy Ervin a munka tör­vénykönyvre hivatkozva elmond­ta: rendkívüli felmondással a mun­káltató a hiányosság tudomására jutása után 3-6 napon belül élhet. Az igazgatóság viszont december 8-án, magától Nagy Ervintől tudta meg hivatalosan, hogy eladott hat üzemet, összesen 58,7 millió forin­tért. Reagálás nem volt, hiszen jú­niusban egyszemélyes felelősként a vezérigazgatót bízták meg a priva­tizálással. S itt térünk rá az elbo­csátás indokaira: — A sütőipari egységek eladásáról Nagy Ervin nem tájékoztatta az igazgatóságot, holott az ügyrend szerint az 5 millió forint feletti ügyletek csak az igaz­gatóság jóváhagyásával köthetők meg — szól az első pont. A fel­mentett vezető szerint a közgyűlés —- mely a legmagasabb fórum — határozata, hogy a privatizáció fe­lelőse a vezérigazgató, mentesítette őt az ügyrend alól. Ráadásul tech­nikailag is lehetetlen lett volna minden ilyen ügyben összehívni az igazgatóság öt tagját. — A sütőipari egységek árveré­sén súlyos szabálytalanságok tör­téntek, melyek jogellenesek, s ve­szélyeztetik a privatizáció tisztasá­gát. Közjegyző nem volt jelen, hol­ott árverésre csak közjegyző jelen­létében kerülhet sor. A lajosmizsei és a kecskeméti Klapka utcai egysé­geket a vezérigazgató külön-külön hirdette meg, de a két pékségre ősz- szekapcsoltan licitáltatott. Azzal az indokkal, van egy vevő, aki a két T Tárom kecskeméti önkormány- Á zati képviselő, Lengyel Lász­ló, Molnár Antal és Szabó István a múlt héten lakossági fórumra várta az érdeklődőket a Hunyadi­városban. Meghívott vendégként • Nagy Ervin pékségre kedvező ajánlatot tett. Az összevonással súlyosan megszegte az árverés szabályait, kizárta azo­kat, akik külön-külön tettek vételi ajánlatot. Nagy Ervin erre úgy rea­gált: a közjegyzőt a jogásza meg­hívta. Jogszabályra utalva levélben válaszolt a közjegyző, hogy nem köteles és nem kíván részt venni. Az összevonásról: a Klapka utcai egységre nem volt jelentkező, többször meghirdették. A cég ér­dekeire tekintettel így elfogadta Cseh Ferenc ajánlatát a két pék­ségre. A lajosmizseire lett volna egy belső vevő, őt érte sérelem. Nagy Ervin az összevonás előtt konzultált jogászával, s a 30 napos határidőn belül senki sem támadta meg a tranzakciót. — Az rt. privatizációjával kap­csolatos ajánlati értesítőt az igaz­gatóság és a felügyelőbizottság jelen volt Hideg Antal alpolgár­mester, Körmöczi Béla, a gazdasá­gi bizottság elnöke és dr. Hajnal Lajosné, Kecskemét főkertésze. A városrész polgárait élénken fog­lalkoztatja szűkebb környezetének megkerülésével juttatta el a vezér- igazgató az AVÜ-höz, megakadá­lyozva, hogy e két testület gyako­rolja jogait és kötelezettségeit. Nagy Ervin itt is egyszemélyes fele­lősségére hivatkozott. A privatizá­ciós tervet az ÁVÜ-nek megküld­te, aki a cég 94 százalékának tulaj­donosa, egyébként az ügyrend sze­rint sincs ebben jogköre az igazga­tóságnak. — A dolgozókat decem­ber 19-éig nem tájékoztatta a priva­tizációval kapcsolatos jogaikról, különösen a munkavállalói résztu­lajdonlási program törvényről. — Nevetséges — summázta ezt a pontot Nagy Ervin. Videoszalagok őrzik a gyűléseket, s azokon túl is számtalan tájékoztatót tartott. Az szb.-titkár 410 embert hallgatott meg, ki mondana le 13. havi fizeté­séről az MRP miatt. Kiderült, két dolgozó hajlik rá. — Az eladott pékségeknél dolgo­zók munkaviszonyát nem az igazga­tóság véleményének megfelelően rendezte. Kusza munkajogi helyzetet teremtett, ami etikátlan volt a dolgo­zók számára, s az ebből eredő jogvi­ták kárt okozhatnak az rt.-nek. Júli­ustól decemberig az igazgatóság nem ülésezett, véleménye sem volt így — szögezte le Nagy Ervin. Szer­ződésben kikötöttük, hogy az új tu­lajdonosok az összes dolgozót átve­szik. Arra nem volt lehetőség, hogy az átvett dolgozóknak felmondást és végkielégítést is fizessünk. Az rt. egyéb létszámleépítéséről bizottság határoz, de úgy érzem, ebben is a legnagyobb körültekintéssel és hu­mánummal jártunk el. Folytatás tehát a munkaügyi bí­róságon. • Mihályka Gyula állapota, annak gondjai, problé­mái. Nyilvánvalóvá vált ez abból a rengeteg kérdésből, panaszból és észrevételből, amelyet közel két órán át soroltak a szenáto­roknak. A panaszok nagy része a közterületek elhanyagoltságá­ról szólt. Kivétel nélkül minden­ki sürgette az aluljárókkal össze­függő gondok «megoldását, töb­ben felüljárók építését javasol­ták. Számtalan észrevétellel illet­ték a Bácsvíz Rt.-t, mert a köz­területek öntözésére használt víz után is felszámolja a csatornadí­jat. Hideg Antal ezzel egyetértve megjegyezte, amennyiben ezen nem sikerül változtatni, félő, el- sivatagosodik a város. Sok kritika érte a Hunyadiváros közbiztonságát, közlekedési körül­ményeit, melyek jelentős részét az aluljárók leromlott állapota okoz­za. A képviselők próbáltak minden kérdésre válaszolni. Elmondták, a gondok többségét valószínűleg nem tudják a közeljövőben orvo­solni az önkormányzat szűkös anyagi lehetőségei miatt, de a pol­gárok összefogásával bizonyos te­rületeken át lehet hidalni az anya­giak hiányát. H. Nagy Ágnes Fórum a Hunyadivárosban • A nagy aluljáró — tavaly nyáron, egy kiadós eső után. Télen akkor is vastag jég képződik itt, ha semmi csapadék sem hullik. (PN-archív) Zenei előképzés öt óvodában A nagykőrösi Állami Zeneiskola az idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. A várost és vidékét egyre több, színvonalasan képzett zenésszel és zeneértő emberrel látja el. Támogatja az iskolák ének-zene tagozatait és a város határain kívül Kocséron, Nyársapáton és Csemő­ben kihelyezett tagozatai vannak. Nagykőrösön már öt óvodában folyik zenei előképzés, a város ál­talános iskoláiban szolfézst oktat­nak. A Petőfi-iskolában hangsze­res oktatás is megvalósult. A zene­iskola tanulólétszáma az előző évekhez mérten megduplázódott, ebben a tanévben 671 fő látogatja az órákat, 11 tanszakon. Lehető­ség van zongora, hegedű, gordon­ka, gitár, furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, ütő- és rézfúvós hang­szerek tanulására. Terveikben szerepel egy hang- versenyterem megépítése, mellyel hathatósan tudnák segíteni Nagykőrös magas szintű zenei életét. — n — Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatá­borokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyi­ben bárki a hozzátartozóját, Rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. R Riklik József, 1921. Kerekegyháza, honvéd, meghalt 1945. március 2-án (hdf.); Rutcser János, 1922. Bácsbo- kod, rangja ismeretlen, meghalt 1945. augusztus 22-én (km.). T Tosi Ferenc, 1913. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. április 20-án (hdf.); Tranovec Mihály, 1919. Izsák, rangja ismeretlen, meghalt 1945. május 5-én (hdf.); Tertes Jó­zsef, 1918. Kiskun(?), honvéd, meg­halt 1945. március 13-án (hdf.); Ter­nyi József, 1925. Bácsalmás, honvéd, meghalt 1946. március 26-án (hdf ); Tóth Imre, 1921. Izsák, honvéd, meghalt 1945. március 2-án (hdf.); Tubanszki Ferenc, 1908. Mélykút, honvéd, meghalt 1945. február 1-jén (hdf.); Tóth István, 1921. Kiskunfél­egyháza, honvéd, meghalt 1945. feb­ruár 8-án (hdf.); Túrán István, 1918. Kiskőrös, honvéd, meghalt 1943. május 27-én (hdf.); Turánszki Imre, 1921. Akasztó, honvéd, meghalt 1946. július 20-án (hdf.); Trecskó Me.(?), 1922. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. január 24-én (hdf.); Trecskó János, 1919. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. március 4-én (hdf.); Túrái István, 1918. Kiskőrös, honvéd, meghalt 1943. május 27-én (hdf.); Túri János, 1904. Harta, hon­véd, meghalt 1945. január 26-án (hdf.); Urbán Gábor, 1928. Pálmo- nostora, rangja ismeretlen, meghalt 1945. április 24-én (hdf.); Urbán György, 1921. Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1946. december 11- én (hdf.). V Vikker Ferenc, 1904. Császártöl­tés, rangja ismeretlen, meghalt 1947. július 30-án (km.); Vizi Boldizsár, 1904. Soltvadkeft, rangja ismeretlen, meghalt 1946. december 17-én (km.); Vizi Henrik, 1909. Soltvadkert, rang­ja ismeretlen, meghalt 1945. szep­tember 16-án (km.); Varga László, 1923. Újkécske, őrvezető, meghalt 1945. március 9-én (hdf.). A névsorban szereplő rövidítések: (hdf.) hadifogoly, (km.) kényszer- munkás, málenkij robotra elhur­colt. Bankhálózatot a falvaknak Beszélgetés a bajai kisgazdák vezetőjével Az FKgP egyik legjelentősebb csoportja a bajai szervezet, melynek tevékenységét háromfős elnökség irányítja. A testület egyik tagját, Gasslunger Árpádot arról kérdez­tük, hogyan is látják az agrárátala­kulás helyzetét, s mit terveznek a következő hónapok során? • — A termelőszövetkezetek átala­kulása, a privatizáció és a kárpótlás során azt látjuk, hogy egy-két jó példa mellett legtöbb helyen félre­vezetik az embereket és szándéko­san lassítják a mindenki által sürge­tett végrehajtást. Szerencsére a ba­jai téeszről csak jó dolgokat mond­hatok el, mert Sztrikinácz Sándor elnök mindent megtett azért, hogy az emberek a legjobb megoldáshoz jussanak. A baj azonban itt is az, hogy a kiválók nem tudják felsze­relni gazdaságaikat, a kihozott gé­pek elavultak, az újak beszerzésé­hez pedig magas a hitelkamat és a vámköltség. A kisgazdapártnak van egy olyan elképzelése, hogy az amerikai Szabadság Párt pénzügyi támogatásával bankhálózatot hoz létre, mely a jelenlegi kamatoknál olcsóbban tudna hitelezni a mező- gazdasági vállalkozóknak. — Véleményem szerint a kárpót­lási hivatalok is lelassultak, több jelzésünk is van arról, hogy a hiány­pótlást nem sürgetik, s ezáltal csú­szik a jogosultság megállapítása és a jegyek kiadása, ezáltal pedig a földhözjutás esélye. — Az első negyedévben az a leg­fontosabb belső feladatunk, hogy rendezzük a sorainkat, és újra mű­ködjön a kábeltévé székházában lé­vő irodánk. A legnagyobb gondunk az, hogy a képviselő-testületben lé­vő párttagok nem úgy képviselik dolgainkat, mint ahogy azt a vá­lasztáskor megigérték, és teljesen tisztességtelennek tartjuk, hogy megbízatásukért tiszteletdíjakat vesznek fel. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a jogosan járó költ­ségtérítéseket ne fizessék ki. Sokak véleményét fogalmazom meg ak­kor, amikor azt mondom, hogy a mai, szociális problémákkal telített időszakban, elkeseríti az emberek nagy részét a képviselők cinikus magatartása. — Grisnik János és Szatmári Sándor elnökségi tagokkal úgy lát­juk, hogy ebben az évben megerő­södik a kisgazdák bajai szervezete, s abban bízunk, hogy erőteljeseb­ben fogjuk hallatni szavunkat az ellaposodó bajai közéletben. P. Zs. Gazdag program a kecskeméti jogásznapon s|ci|e9ic:i<****************************************** * * * * * * * * * * * * __________ . ____ * iO tidtion: turtltm, hiuttit, ét**t, ptftfk*, titánt * .......... ' r ■ r K és alá vitt keblek *t£s UGYE TUDJA? MINDEN KEDDEN ÉBREDJEN A KISKEGYEDDEL! A 4. SZÁM TARTALMÁBÓL: — Ha a férfi sírva fakad — Mi a teendő mellműtét után? — És Ön mit iszik?— híres emberek válaszolnak — Gergely Robi — a lila lány és a szőke bombázó — A kislány, aki egyszer írt a bátyjának egy dalt — Koplaló sztárokról, szexegyezményröl, a várandóssági pótlékról kismamáknak, képviselő asszony babájáról, divatról, szerelemről, pletykáról ma csakúgy, mint minden kedden, olvashat a Kiskegyedben 7 ******************************************** Sorrendben a XXVII. alkalom­mal rendezi meg február 5-én a Ma­gyar Jogász Egylet. Bács-Kiskun Megyei Szervezete az immár gaz­dag hagyománnyal rendelkező kecskeméti jogásznapot. A tradíci­ókhoz híven most is a jogtudomány és a joggyakorlat neves szakembe­rei mondják el véleményüket a leg­időszerűbb kérdésekről. Megnyitót — február 5-én délelőtt tíz órakor a megyei bíróság dísztermében — dr. Király Tibor akadémikus, a Magyar Jogászegylet elnöke mond, majd dr. Györgyi Kálmán, a Ma­gyar Köztársaság legfőbb ügyésze tart előadást. A büntetőjog átala­kulása címmel. Délután kettőkor szekcióülése­ken folytatódik a jogásznap ese­ménysorozata. Ekkor dr. Bárd Ká­roly, igazságügy-minisztériumi ál­lamtitkár-helyettes Az emberi jo­gok és a büntetőeljárás címmel tart előadást. A gazdasági szakosztály résztvevőinek dr. Sárközy Tamás, tanszékvezető egyetemi tanár A gazdasági jogalanyok problémái című előadását tartja meg, míg a polgári jogi szakosztály keretében dr. Gáspárdi László, tanszékvezető egyetemi tanár Perjogunk az V. no­vella után című előadását hallgat­hatják meg a résztvevők. Á közigazgatási és önkormány­zati szakosztály — a témának meg­felelő környezetben — a kecskeméti polgármesteri hivatal dísztermében tartja jogásznapi összejövetelét, ahol is dr. Petrik Ferenc, a Legfel­sőbb Bíróság Közigazgatási Kollé­giumának vezetője tart előadást A közigazgatási bíráskodás cím­mel. A rendezvénysorozatot este — ugyancsak a hagyományoknak megfelelően — jogászbál zárja az Aranyhomokban. G. S. Bővülő szociális otthon Ha a megyei közgyűlés rábólint, to­vábbi hat fővel bővülhet a nagybaracs­kai „Őszi napfény” szociális otthon. A szociális bizottság által támogatott elképzelés szerint építkezés nélkül, át­rendezéssel, további férőhelyeket alakí­tanak ki, hogy az elhelyezésre várako­zók számát csökkenteni tudják. Nem kevésbé fontos szempont persze az is, hogy ezzel a rendkívül költséges intéz­mény működését gazdaságosabbá te­szik. Támogatás A bajai városatyák már többször tárgyalták a munkanélküliek és állás­keresők bajai egyesületének támogatá­si igényét. Eddig csupán csak 250 ezer forintot biztosítottak működésükhöz, ami azt eredményezte, hogy az 5 fős egyesületi foglalkoztatottak közül az elnök és a helyettes újra munkanélküli státusba került. A következő ülésre megfogalmazott polgármesteri előter­jesztés azt javasolja a képviselő-testü­letnek, hogy a költségvetésből, az álla­mi normatív támogatás terhére 444 ezer forintot adjanak át az egyesület munkahely-közvetítő tevékenységének támogatására. Kalocsai tűzesetek Az elmúlt év tűzesetei kerültek nem­régiben mérlegre a kalocsai tűzoltó- parancsnokságon. A szakemberek im­már hivatalosan is összeállították azt a statisztikát, amely a tűzoltóság illeté­kességi területén — Dusnoktól Duna- vecséig — számadatok, szakmai érté­kelés tükrében fest meglehetősen sötét képet az emberi gondatlanságról. Kun­sági Ferenc őrnagy a kalocsai tűzoltó­ság parancsnoka elmondta, hogy ta­valy területükön 212 tűzesemény tör­tént. Összesen 169 esetben riasztottak a „vörös kakashoz”, ezenkívül huszon­egy esetben műszaki mentést is végez­tek. Beavatkozásuk ellenére is több mint huszonötmillió forint értékű kár keletkezett. A megmentett érték eléri a hctvenmilliót. Vadkerti tárlat Medgyes Jenő festőművész egyko­ron a szegedi piarista gimnázium taná­ra volt. Annak pedig négy évtizede, hogy fest. A művész alkotásaiból1 első nyilvános szerepléseként—január 28-án, csütörtökön, délután 4 órakor kiállítást nyitnak a soltvadkerti Ady Endre Művelődési Házban. Polner, Zoltán költő méltató szavai után köz-* reműködik Katona Judit költő. Mai Kis-Szállás Megjelent a Mai Kis-Szállás című újság negyedik évfolyamának első szá­ma. A kiadvány célja a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatása a helyi közérdekű ügyekről. A januári lapban a képviselő-testületi hírek mellett ol­vashatók a kommunális és a gépjármű­adó fizetési feltételei és módjai, az új bekötésű telefonszámok. A Bácska Mezőgazdasági Szövetkezet pedig ar­ról értesíti az érdekelteket, hogy milyen feltételei vannak a bérmunkavállalás­nak és a föld bérbeadásának. (Bór Jó- zsefné tudósítása.) Fotókiállítás Katymáron Elődeink emlékének méltó megbe­csülésére buzdít bennünket a Katymá­ron megnyílt fotókiállítás. Dragovácz Márk horvát nemzetiségi származású fotóművésznek, a pécsi meteorológiai állomás főmunkatársának tárlatán régi magyar, zsidó és más temetők legszebb síremlékei láthatók, figyelmeztetve bennünket, hogy a megőrzésük mind­annyiunk megtisztelő kötelessége. KÖZÉLETI HÍR • Lakossági fórumot tart szerdán 18 órakor a kiskunhalasi művelődési központban dr. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke, és Csintalan Sándor, az MSZP ügyvivője. Az előadók az üzemitanács-választásról és a munka- vállalók életkörülményeiről tartanak tájékoztatót.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom