Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-21 / 17. szám
8. oldal, 1993. január 21. PETŐFIKÉRE ZÖLD ÚT A HELYI RÁDIÓKNAK, TÉVÉKNEK Pályázatokat várnak a csatornákra • A TV -TKVF kereskedelmi alapon szerveződött, műsora kábelen jut el a több száz ezer lakásba. Működéséhez az elsők közt kapott — még 1991-ben — engedélyt. (MTl-fotó) Szentkirályi állattartó, aki magát sem kényezteti • Mátyus Antal éppen az etetést fejezte be, amikor tanyájához értünk. Megszülelett a kormány döntése: /öld utat adnak a helyi rádióadóknak. tévécsatornáknak. A kormányhatározat most a kistelepülések. a százezer lakosnál nem nagyobb városok igényeinek kielégítésére ad elvi lehetőséget. A végrehajtás módjáról dr. Papácsi Editet, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárát kérdeztük. Két dologban is előre tudott lépni a honvédelmi tárca egy mindössze néhány lapos, de eddig soha meg nem jelent adatokban gazdag, elegáns kivitelezésű kiadvány, a Honvédelem ’92 közreadásával. „Reméljük, a most nyilvánosságra hozott tények, számadatok egyértelműen bizonyítják, hogy az ország fegyveres védelmére hivatott haderő létszámát, a technikai eszközök mennyiségét, összetételét tekintve nem fenyeget senkit. Nem iránytd egyetlen ország ellen sem, sőt a térség egyik olyan, technikailag korszerűsítésre szoruló hadseregéről van szó, amelynek fenntartása a költségvetésből az utóbbi időben egyre kevesebb, fejlesztésre pedig alig jutott valami" — írja Für Lajos a kiadvány beköszöntőjében. A honvédség létszámának alakulását bemutató adatsorból kide— Jelenleg három régi jogszabály alapján kell eljárni, amelyek ha nem is olyan részletesen kimunkáltak, mint a rádióról és tévéről el nem fogadott törvényjavaslat, de alapvetően alkalmasak az engedélyezési eljárásra. Ezt a Művelődési Minisztérium folytatja le. — Kik pályázhatnak a szabad frekvenciákra? rül, hogy az elmúlt év végére 100 ezerre csökkent a haderőben szolgálók száma, 1345 harckocsival, 1731 páncélozott harcjárművel, 1047 tüzérségi eszközzel, 143 harci repülőgéppel és 39 helikopterrel kell jelenleg biztosítani a függetlenné vált ország védelmét, ha végső eszközként a katonai eszközöket kellene ennek érdekében alkalmazni. Igen tanulságos, ha összevetjük mindezt a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon hazánk részére engedélyezett mennyiségekkel, mert kiderül, hogy a repülőgépek és a helikopterek száma jócskán elmarad az engedélyezett mennyiségtől, mig a páncélozott harcjárművek száma lényegében megegyezik a megállapodásban rögzítettel. Ennek ismeretében már érthető, hogy a haditechnikai fejlesztési programok elsősorban a —Magán- és jogi személyek, illetve ezek társaságai. Jelenleg 340 igényt tartanak nyilván, ebből 43 országos sugárzási jogot kért, 238 regionális adót szeretne, 59 jelentkező pedig helyi stúdiót tervezett. E kérelmek egy része már évek óta porosodik valamelyik fiókban, ezért most mindenkinek új pályázatot kell beadnia. Ha többen jelentkeznek ugyanarra a körzetre, akkor egyeztető tárgyalások után születik majd meg a döntés. A kormány azt szorgalmazza, hogy ezekben az esetekben jó volna olyan megoldást találni, ami minden kérelemnek helyt ad, akár úgy is, hogy a stúdiók osztott műsoridőben dolgozzanak. — Mit neveznek helyi stúdiónak ebben az esetben? — Azokat az adókat, amelyek csak jól körülírható közigazgatási körzeten belül szolgáltatnak műsort. Ennek lesznek bizonyos technikai paraméterei, de a jogszabály azt is kimondja, hogy a műsor vevőkörzete átlagosan legfeljebb 100 ezer lakosra terjedhet ki. Ez alól csak a főváros a kivétel, itt az ország lakosságának kevesebb mint egytizedére — mintegy 500 ezer nézőre — „méretezhetik” a helyi stúdió műsorának vételi körzetét. — Mennyi időre szólnak majd a frekvenciaengedélyek ? — A jogszabályon még dolgozunk. Várhatóan 5—10 év közötti időről lehet szó, s ebben tekintetbe kell majd vennünk azt is, hogy ezek a stúdiók üzleti vállalkozások keretében működnek. — Van elegendő szabad frekvencia? — A kistelepülések, kisvárosok műsorszolgáltatására szinte korlátlanul van szabad frekvencia, az igények 90-95 százaléka kielégíthető. — Mikorra várhatók a pályázati kiírások? — A műszaki feltételek tisztázása az első lépés, a többi a művelődési tárca felkészültségén múlik. légierő fejlesztését, valamint a gyors reagálású és légi úton mozgatható csapatok létrehozását, a felderítés, a páncélelhárítás és a légvédelem hatékonyságának növelését tűzték célul. A további számok arról tanúskodnak, hogy a mai honvédelmi kiadások reálértéke alig haladja meg a négy évvel ezelőttinek a felét, a fejlesztésre, a haditechnika korszerűsítésére pedig a szükséges 30-40 százalék helyett 1992-ben csak a honvédelmi költségvetés 6,8 százaléka jutott, a többi a szűkös fenntartásra kellett. A kiadványból bárki megtudhatja, hogy a szárazföldi csapatok parancsnoksága Székesfehérvárott található, s innen irányítják a Tatán, Kaposvárott és Cegléden lévő kerületparancsnokságokat. A légvédelmi parancsnokság Veszprémből vezeti az egész ország légvédelmi tevékenységét, míg Budapesten — sajátos helyzetéből következően — külön kerületparancsnokság vezeti a fővárosban és környékén elhelyezett alakulatokat. A csapatok ilyen csoportosításának az a célja, hogy békében és háborúban egyaránt lehetővé tegye a honvédségi erőknek a fenyegetettséggel arányos készültségi fokozat megválasztását, a legcélszerűbb védelmi csoportosítást, valamint a veszélyeztetett légtér védelmét. Dr. Szemerei László A TITÁN Kereskedelmi Rt. Zala megyei kirendeltsége, vas-műszaki szakmában jártas ÜZLETKÖTŐKET ALKALMAZ Bács-Kiskun megye területére, tiszta jutalékos formában. Vállalkozói igazolvány szükséges! BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁS: TITÁN Rt. Zala megyei kirendeltsége Zalaegerszeg, Zrínyi u. 36. Telefon: 92/13-559, 92/14-148 1C-, Nyomorúságos körülmények közt az állatnak még nyomorúságosabb az élete. Erre gondoltunk, amikor egy lakiteleki asszony kérésére meglátogattuk, az egyik szent- királyi tanyán élő, Mátyus Antalt. A volt borbási iskola mellett kanyarog a dűlőút, mely az említett állattartó birtokához vezet. A tanyához érve hangos kutyaugatás fogad bennünket, s legalább öt ki- sebb-nagyobb eb rohan felénk. Szerencsére otthon érjük a gazdát, aki buzgón a gumicsizmáját mosogatja az itatóvályúban s ezzel fordul felénk:-— Éppen most fejeztem be az etetést, Hogy mit etetett és mivel, nem tudni, mert sovány állatokat látunk ugyan, de takarmányt alig. A malacfalka a tanyát körülvevő vetésen rohangászik, a birkák is ott legelésznek. A düledező léckerítéssel övezett udvaron két szarvasmarha árválkodik, valamint négy ló. Köztük az egyik olyan siralmas állapotban, hogy rossz ránézni. Még a kerítésnél is rozzantabb az állapota. Lekókadt fejjel álldogál, hátára kötve fekete fólia — bizonyára az időjárás ellen —, s már messziről bűzlik a szerencsétlen pára. — Egy hete már, hogy nem eszik — kommentálja Mátyus gazda a szívszomorító látványt. — Lehet, a csikó bántja belülről. — Látta már állatorvos? — kérdezzük. — Látta hát! — hangzik a válasz. — De ezer forint egy injekció, s kellene legalább tíz. Nincs nekem annyi pénzem. Vagy megdöglik vagy megmarad. Nézzék meg inkább ezt a kost, hogy milyen szép — terel bennünket a gazda a birkák felé —, csak az a baj, hogy nagyon hamis. A múltkor is nekiment a marhának. — Mivel eteti az állatokat?—kérdezősködünk tovább. — Most vettem nemrég 200 bála takarmányt — jön a felelet —, meg kijárnak az állatok a környékre legelni. 6100 forint a nyugdíjam, abból nem sok mindent tudok vásárolni. Egy zsák vegyes dara is hatszázötven forintba kerül. Amikor elfogy a pénzem, akkor elviszek a vásárra néhány állatot és eladom. Eljárok disznót vágni is, ide, a környékbeli tanyákhoz. Most igaz, csak százötven forintom van nyugdíjig, de valahogy majd elleszek. Főzni is megtanultam. Beszélgetés közben kiderül: Mátyus Antal egyedül él, soha nem nősült meg, igaz, jár egy magányos asz- szonyhoz, de az is beteg, rajta kívül meg se családja, se rokona. Csupán az állatok nyüzsögnek körülötte, melyek közt nem tesz különbséget: szarvasmarha, birka, sertés, ló és kutya egyaránt kinn nevelkedik — rideg tartáson —, a szabad ég alatt. Hiába keresnénk az ólakat, csak egy fából eszkábált színt találunk, melynek tetejéről lefújta és rongyosra szaggatta a fóliát a téli szél. Mátyus gazda, persze, szeretett volna építkezni. E szándék nyomait őrzi az udvar közepén szétázott cement, s egy rakás tönkrement tégla. — Akartam én ólat építeni — magyarázza —, de aztán nem volt segítség, így elmaradt. De nemcsak az állatoknak hiányzik a megfelelő lakhely. Mátyus Antal maga is igen szegényes körülmények között él. Nem is invitál bennünket a kunyhójába, hiszen az kívülről sem valami bizalomgerjesztő. — Magáé a tanya? — faggatjuk a birtokost. — Enyém. Itt élek hétéves korom óta. Először csak béreltük, aztán én megvettem. Nyárlőrincen is van egy házam, azt talán majd eladom. Mátyus gazda sok mindent elmond, a fényképezőgépre azonban gyanakvóan pislog. Érzi, hogy környezete, otthona nem mutogatnivaló, mint ahogy állattartása sem mintaszerű. Hogy miért? Lehet, egyszerűen csak azért, mert drága a táp, drága a takarmány, élni meg mégis csak kell valamiből. Az is igaz persze, hogy Mátyus Antal önmagát sem kényezteti. S lehet, állatainak azért nem képes jobb sorsot biztosítani, mert magának sem tud. Ő maga is segítségre szorul. Benke M.—Szentirmay T. • Bemutató Kiskunhalas térségében. (PN-archív) • Minden állat a szabadban nevelkedik. Hét lova van a gazdának, közülük az egyik nagyon beteg, már állni is alig tud. • Mátyus Antalnak a lakhelye is igen szerény. Ferenczy Europress HONVÉDELMI MI, MENNYI? A régi titok már nem titok > A gazda a birkáira legbüszkébb.
