Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-16 / 13. szám

4. oldal, 1993. január 16. MEGYEI KORKÉP Kitüntetések A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára — műfordítói munkásságáért Széli Jenő műfordítónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Közép- keresztje kitüntetést adományozta. A Magyar Köztársasági Érdem­rend Tisztikeresztje kitüntetésben részesítette irodalmi munkássága elismeréseként, Lakatos István Jó­zsef Attila-díjas költő, író, műfor­dítót, Lator László József Attila- díjas költő, műfordítót, Sánta Fe­renc Kossuth-díjas írót, valamint művészi tevékenysége elismerése­ként Ütő Endre Liszt Ferenc-díjas operaénekest, a Magyar Állami Operaház igazgatóját. A kitünte­téseket Göncz Árpád pénteken, a Parlament Nándorfehérvári ter­mében adta át. Verebes vagy Horváth? Verebes István, a jelenleg szabadúszó színművész rendező megpályázta a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatói posztját — tájékoztatta az MTI-t Vida János, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat fő­tanácsosa, kulturális referense. Verebes végleges döntésének meg­hozatala előtt a helyszínen is tájé- • kozódott a színház helyzetéről, a lehetőségekről, s utána mondta ki az igent. Vida János elmondta még: a ki­nevezést előkészítő ad hoc bizott­sághoz Horváth István színmű­vésztől, a társulat ügyvezető igaz­gatójától is érkezett egy beadvány, amit a grémium pályázatként fo­gadott el. Az új igazgató személyé­ről a megyei közgyűlés január vé­gén, február elején dönt majd. A színház fenntartóinak határoza­ta alapján a mostani évad végéig még a jelenlegi igazgató, Csíkos Sándor irányítja a nyírségi társula­tot. Az új vezető a kinevezése után ugyan munkához lát, de feladata a következő, 1993/94-es szezon elő-- készítése lesz. MEGKÉRDEZTÜK A MINISZTERT Mi viszi előre a közoktatást? MA ESTE: BUNYEVÁC PRÉLÓ Pezsgő élet a vaskúti művelődési házban Nő az adásidő a bajai rádiónál • Jelenleg naponta 16 órától 20 óráig hallgathatják a helyi rádiót a 89,8 MHz-en. Szerdán 16 óra 8 perctől 17 óráig horvát nyelvű magazint, míg szombaton ugyanebben az időben német nyelvű műsort sugároznak. Amennyiben a kft. vezető testületé jóváhagyja a szerkesztőség elképzelését, akkor reggel 7 órától este 8-ig tartana a műsoridő. Felvételünkön Kubato- vics Tamás műsorvezető-szerkesztő és Katymári Vanda bemondó adás közben. (Fotó és szöveg: Papp Zoltán) Beiskolázás a német nyelvű gimnáziumba Egy szokványos szerdai délutá­non kerestem fel a vaskúti József Attila Művelődési Házat és az in­tézmény vezetőjét, Vörös Endrét. De mielőtt betértem volna az igaz­gató úrhoz, kissé körülnéztem a házban. Mindenütt pezsgő élet: a nyugdíjasklubban a férfiak kár­tyáznak, az asszonyok kézimun­káznak, s közben jókedvűen be­szélgetnek. A fúvószenekar tagjai az esti próbára készülnek, amint mondják, befújják magukat, hogy mire Túri István karnagyuk fel­emeli a dirigensi pálcát, tudásuk legjavát nyújthassák. Vörös Éndrét éppen egy másik szerepkörében találom. Mint a he­lyi zeneiskola tanára — mert Vas- kúton ez is van —, két tehetséges tanítványának, Hazslinszky Nórá­nak és Rigó Andreának tart zene­órát. A két kislány Mozart-duót játszik klarinéton. A gyerekek — mint mondják — nagyon szeretik a hangszerüket, olyannyira, hogy Nóra ezt is választja hivatásául. Rövidesen felvételi vizsgát tesz a pécsi zeneművészeti szakiskolába. A messze földön híres fúvósze­nekar minden hétfőn és csütörtö­kön próbál. Az idén három külföl­di szereplés áll előttük, legalábbis, ami az eddig rögzített meghíváso­kat illeti: a testvértelepülésekre, Mutlangenbe, Türkheimbe és Bit- tenfeldbe utaznak. Most a legkö­zelebbi szép feladatra készülnek: az a megtiszteltetés érte az együt­test, hogy a január 23-ai országos sváb bálon muzsikálhat a „Köz- gazdasági Egyetem összes termei­ben.” Igen örvendetes, hogy öteszten— dei kényszerű szünet után újjáala­kult a művelődési ház sváb hagyo­mányőrző néptáncegyüttese, Oláh András vezetésével. A csoport már be is mutatkozott, fergeteges siker­rel, a tavalyi nagyszabású ünnep­ségsorozaton, a németség betele­pülésének 250. évfordulóján. Ami pedig az eredményeket illeti: az or­szágos sváb hagyományőrző nép­táncfesztiválról Vaskútra hozták a találkozó nagydíját és a koreográ- fusi fődíjat. Az idei tervekről anpyit, hogy itt lesz az első bunyevác préló, még­pedig ma este 7 órai kezdettel. Messze vidékről, Zomborból is, Szabadkáról is érkeznek vendégek a rangos, és minden bizonnyal haj­nalig tartó, jó hangulatú vigasság­ra. Aztán követi majd a prélót a székely, a sváb, az iparos-, az ifjú­sági, az asszony- és a sportbál. Csak a teljesség kedvéért: mint minden évben, most is jön a Szek­szárdi Német Bemutató Színház, a Deutsche Bühne, és több kiállítást is terveznek. Például februárban tűzzománc alkotásokat mutatnak be, ezt követi Jeney László bajai festőművész tárlata. Gál Zoltán Egyre nő az érdeklődés a bajai német nyelvű gimnázium iránt. Tavaly 195 felvételiző jelentkezett a betölthető 81 helyre, jelezve a nemzetiség fokozódó érdeklődését az anyanyelvi képzés iránt, és iga­zolva az iskola jó hírét: az utóbbi években az érettségizők 70-80 szá­zaléka került be felsőfokú oktatási intézménybe, felvételizett sikerrel egyetemen vagy főiskolán. — Mit kell tudni a szeptemberi tanévkez­désről való beiskolázásról? — ez iránt érdeklődtem Nitschmann Heímutné igazgatónál. /— Elsősorban a német nemzeti­ségi származású gyerekeket szeret­nénk felvenni, de helyet kapnak a tehetséges magyar vagy bármely más nemzetiségű tanulók is. Az előző évek gyakorlatához hasonló­an — most érettségizik az elsőkén! indult kéttannyelvű nemzetiségi (ötéves) osztály —, szeptemberben is indítunk nulladik évfolyammal kezdődő, ötéves tagozatot a ha­gyományos, tehát a négyéves tago­zat mellett. A nulladik osztályban a németül nem tudó vagy csak ke­véssé beszélő gyerekeket helyezzük el, a négyéves képzésben pedig — melyben a történelmet, a németet és a földrajzot nemzetiségi anya­nyelven tanítjuk — a jó német nyelvtudással érkező gyerekeket oktatjuk. Amint Nitschmann Heímutné a továbbiakban elmondta, a jelent­kezési lapokat február 15-éig kell beadni a 8. osztályos tanulók saját iskolájába. A német nyelvű gimná­ziumban felvételi vizsgán győződ­nek meg a jelentkezők felkészültsé­géről. írásbeli vizsgát matematiká­ból, németből és magyarból kell tenni. Minden jelentkező—jelölte meg akár a négy-, akár az ötéves tagozatot —, kap egy német nyel­vű feladatlapot, és ez szolgál ala­pul a tagozatba való besoroláshoz. A felvételi vizsgán meg nem fe­lelt tanulók jelentkezési lapjait az intézmény továbbítja a következő helyen megjelölt iskola igazgatójá­nak. G. Z. • Vörös Endre tanár úr instrukciója szerint szépül a Mozart-duó Hazs­linszky Nóra és Rigó Andrea előadásában. — Itt is beszélgethetünk — aján­lotta hivatalba lépésének kilenc- százhetvenkettedik napján And- rásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter a kecskeméti Tudomány és Technika Házának nagytermében, az országos köz­oktatási fórum második napjának szünetében. — Láthatta, hogy mennyi kérdést tettek föl, amíg az emelvénytől eljutottunk ide, a szék­sorokig. Hallgatom, vágjunk bele. Teljesítmény és osztályozás — A teljesítmény sohasem lehet kizárólagos életcél vagy értékmé­rő, mégis aggodalommal halljuk, hogy napjainkban sokan a peda­gógiai reform egyik alapkövetel­ményének tekintik a tananyag- csökkentést. — Nem azt mondjuk, hogy a színvonalat is csökkenteni kell, amikor a tananyagcsökkentésről beszélünk. Kevesebbet kell átadni, de jobban, hatékonyabban. Nem mondhat le az iskola a gyermekek teljesítményre késztetéséről. A ta­nuló csak akkor ismerheti meg az erőkifejtés örömét követelő tanu­lás örömét, ha az iskola nem csak a szabadidő kellemes eltöltésének a helye. — A színvonalemelés reálisabb, következésképpen szigorúbb osz­tályzást jelent? Gyönyörű átlagok­kal büszkélkedtek olyan iskolák­ban, ahol a gyerekek egy része még a nyolcadikban sem tudott rende­sen olvasni. A szülők, a tanügyi felettesek legtöbbször kizárólag a tanárt hibáztatták, ha buktatni kényszerült. — Meg kell különböztetni a kö­telező és a szabadon választható iskolákat. Különösen az általános iskolákban nem lehet cél, hogy egy-egy fiatalt megalázzanak, egy életre elvegyék az önbizalmát, csak azért, mert nehezen birkózik meg • Andrásfalvy Bertalan: — A dön­tő szó az önkormányzatoké. (Walter Péter felvétele) egy-egy tárggyal. A képességfej­lesztő iskola egyik alapgondolata szerint a sikerélmény ösztönző té­nyező, vagyis a gyengébb tárgyá­val is jobban megküzd, aki az adottságainak megfelelőbbeknél kibontakoztathatja tehetségét. A középfokú iskolákban is érvé­nyes ez az alapelv, de ezekben a tehetségesebbektől többet kell kö­vetelni, mint az átlagtól. Minden faluba iskolát — Az illő viselkedés, az érthető beszéd, az egészséges testtartás mindenkitől elvárható lenne . . . — A nevelés mindenképpen na­gyobb szerepet kap. A pedagógu­soktól elsősorban szép magatar­tásformák közvetítését várjuk. Ne­héz azonban leküzdeni a rádióból, a televízióból áradó rossz példá­kat. — Ha egy bizonyos párt veze­tői csúnyán beszélnek, akkor a ve­lük rokonszenvezők közül sokan így szólalnak meg. — Nem kellene következeteseb­ben érvényesíteni a rátermettségi követelményeket az új pedagógu­sok kiválasztásánál? — Mondjunk le a nevelés hatá­sáról, arról, hogy ők is változhat­nak? — Nem győzött meg teljesen, de már gyülekeznek a következő elő­adás meghallgatására, és minden­képpen szeretném megkérdezni, hogy támogatja-e a kistelepülése­ken megszüntetett kisiskolák újjá­szervezését?- Ahol erre igény, lehetőség van, mindenképpen. Ányagiak hi­ánya miatt kénytelenek voltunk át­menetileg a lakosság száma szerint korlátozni az állami támogatást. J'avaly 29 iskola nyitotta meg újra kapuit. Nehéz elképzelni néhány száz fős települést is óvoda, iskola, ott lakó pedagógus nélkül. A dön­tő szó az önkormányzatoké, a he­lyi közvéleményé. Mi a jövőben remélhetően minden indokolt kez­deményezést támogatunk. A főváros és a vidék — Miniszter úr vidéken élt. Na­pi tapasztalatokból is tudja a túl­zott főváros-centrikusság hátrá­nyait. Miért telepítik mégis Buda­pestre a tervezett folklórközpon­tot? Szívesen megpályázná Kecs­kemét is. — Volna mire hivatkozni en­nek a városnak. A Kodály-inté- zet, a nagyon aktív Szórakaté- nusz és több más tényező jó érv­ként szerepelhetne e pályázatnál. Ennek az intézetnek azonban egyik fő célja az országos tudo­mányos intézetekben, könyvtá­rakban eddig felhalmozott isme­retanyag folklórszempontú feltá­rása, hasznosítása. Heltai Nándor i Olasz alpesi katonák egy visszavonuló csoportja. (A szerző archívumából) B elgorodból 1943. február 8-án este történt kitörésünk után egész éjjel meneteltünk. Hajnalban jutottunk csak pár órás pihenő­höz, egy kis faluban, az olasz baj­társak jóvoltából. f)élben indul­tunk tovább. A környék errefelé teljesen ki­halt volt, az út változatlanul nehe­zen járható. Utunkat gyakran ke­resztezték minden irányba vezető útnyomok, nehéz volt tájékozódni. Senki sem mutatkozott, akitől megtudhattuk volna, jó irányba haladunk-e. Az az érzésünk tá­madt, hogy eltévedtünk, mert a térkép szerint már el kellett volna érnünk egy falut, az pedig sehogy sem akart feltűnni a láthatáron. Beesteledett és csak 10 óra felé értünk egy ismeretlen faluba. Fo­galmunk sem volt arról, hol va­gyunk. Az eláő házba bezörgetve egy öreg orosztól megtudtuk a falu nevét, és ebből azt is, hogy valóban eltévedtünk. Ebben az irányban sohasem értünk volna Bogodu- chovba. Az eltévedés sok veszélyt rejtett magában. A mellettem álló, ruszinul beszélő katonámhoz for­dultam: — Mondd meg az öregnek, ve­zessen a sztarosztához! (Falusi bí­ró.) — Az öreg megijedt, de ami­kor cigarettával Jdnáltam, meg­nyugodott, és pár perc múlva a sztaroszta házikójában voltunk. A sztaroszta magas, sovány, ugyancsak idős ember volt, őszülő hajjal, bozontos szemöldökkel és szakáílal. Először németeknek né­zett bennünket és „rémült szemeket meresztett ránk. Őt is cigarettával kínáltam, ami a jó szándékunk ki­fejezője volt. Betessékelt a ház egyetlen kis szobájába, amit az ab­laknál lévő hatalmas fikusz tett ba­rátságossá. Jó meleg volt bent, az ikon előtt világító faggyúmécses gyenge, sárgás fényt árasztott.-- Mondd meg a sztarosztának — fordultam a tolmácshoz :—, hogy eltévedtünk. Adjon mellénk valakit a faluból, aki ismeri az utat és elvezet bennünket a Bogodu- chov felé vezető útra! A sztaroszta bólogatott, valamit mondott a kemencénél kuporgó anyókának, aki nyilván a felesége volt. A mama vastag kendőt bo­rított magára és elsietett. Jól meg­termett, kucsmás, idősebb férfivel tért vissza. A sztaroszta beszélni kezdett: — Azt mondja — fordította ka­tonám —, hogy ez az ember, akit Nyikolájnak hívnak, elvezet ben­nünket Jevdakovóba, onnan már egyenes út vezet Bogoduchovba. — Kérdezd meg, hány kilomé­terre van az a falu? — Azt mondja, 2-3 órai menet, de nagyon havas az út. — Ide figyelj! —, szóltam erélyes hangon —, mondd meg Nyikoláj­nak, ha minket minden baj nélkül elvezet Jevdakovóba, kap do­hányt, cukrot és vajat. — Megvár­tam, míg a tolmács lefordítja sza­vaimat, és folytattam: — Most azt mondd meg neki, ha minket félre­vezet, becsap, vagy csapdába ejt, akkor nem tér vissza többé a falu­ba! Amikor a katona lefordította, amit mondtam, a sztaroszta és Nyikoláj is mosolyogva erősítget- ték, hogyan gondolom én azt, hogy ők becsapnak bennünket, le­gyünk nyugodtak, 2-3 órán belül Jevdakovóban leszünk, ezt ő, a sztaroszta is szavatolja. Hogy kife­jezzük bizalmunkat, mindkettő­jüknek adtunk egy-egy csomag ci­garettát, szóltam a szolgálatveze­tőnek, hozzon a sztaroszta félesé­gének jó kilónyi cukrot ajándékba. Az anyóka nagyon megörült a cukornak, és beszélni kezdett hoz­zánk, de csak annyit értettem belő­le, hogy „maiina”. — Mit mond a mama? — kér­deztem a tolmácsot. — Azt mond­ja, szívesen főzne nekünk egy teát. de valódi teája nincs, hanem van „maiina” (összeaszalódott málna) és abból finom teát lehet főzni. Szóltam Lukács hadnagynak, oszoltassa a századot, egy óra pi­henő, mindenki melegedjen, egyen, igyon. Mi később megittuk a jó forró, málnaízű teát, elszívtunk egy-két cigarettát, aztán elindul­tunk. A sztaroszta és felesége egé­szen az útig kisért bennünket, mintha nem is a hazájukba betört idegenek, hanem valamiféle roko­naik lettünk volna, akik megláto­gatták őket. A század élén négyen mentünk: közöttük Nyikoláj és a tolmács ka­tona is. Minden eshetőségre a. ka­tonákat előzőleg kioktattuk, ne­hogy pánik törjön ki, ha netán mégis valami rosszban töri a fejét Nyikoláj. Óvatosságunk most fe­leslegesnek bizonyult: Nyikoláj be­csületes, szelíd tekintetű, jóindula­tú parasztember volt, aki megtar­totta ígéretét. Keserves éjszakai menet után kora reggel elértük Jevdakovót. A nagy hóban a szánok is sok­szor elakadtak, a kimerült lovak megálltak, a katonáknak kellett kisegíteni a szegény állatokat. Szerencsére, találtunk néhány üres házat, ahol nem voltak né­metek, így délig pihenhettünk. Nyikoláj boldogan vette át az ígért ajándékot, mi meg örül­tünk, hogy szerencsésen megúsz- tuk az eltévedést. Bártfai Szabó László (Hétfőn folytatjuk ) SZÍNHÁZ, mozi KECSKEMÉT, KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ: este 7 óra: A KAKTUSZ VIRÁGA. Arany János-bérlet. A mozik műsora: KECSKEMÉT, VÁROSI mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: SOSE HA­LUNK MEG! Sz., magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. KECSKEMÉT, ÁRPÁD mozi: 3/4 6 és 8 órakor: JÓL ÁLL NEKI A HALÁL. Sz., amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Stú- diómozi: 7 órakor: MINDENKI JÓL VAN. Sz., olasz film. KISKUNFÉLEGYHÁZA, PETŐFI mozi: 5 és 7 órakor: ORÓSZLÁN- SZÍV. Sz... amerikai film. Csak 16 éven felülieknek. Stúdiómozi: 6 óra­kor: BOHÉMÉLET. Fekete-fehér finn film. 1993. január 17. (vasárnap): K ECSK EM ÉT, KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ: délután 3 óra: A KAK­TUSZ VIRÁGA. Vízváry Mariska- bérlet. KELEMEN LÁSZLÓ STÚDIÓ­SZÍNHÁZ: délután 3 óra: HAL NÉ­GYESBEN. BérletS7.ünet. A mozik műsora azonos a szombatiéval. HETI SOROZATUNK r r CENZÚRÁZOTT HADTORTENELEM (5.) Eltévedünk, de Nyikoláj segít \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom