Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-04 / 2. szám

2. oldal, 1993. január 4. PETŐFI NÉPE Mit tartalmaz a Start—II. megállapodás? Az orosz külügyminisztérium­tól származó információk alap­ján a Reuter ismertette a vasár­nap aláírt Start—-II. megállapo­dás legfontosabb pontjait. Ezek a következők: A megállapodás megvalósítása két ütemben zajlik, és 2003-ban fejeződik be. A szerződés egyút­tal kötelez az életbe lépése utáni első hét évben meghatározott felső határok betartására. 2003. január l-jéig: a két fél birtokában lévő összes straté­giai nukleáris töltet számát mindkét részről 3000-3500-ra csökkentik. Ez azt jelenti, hogy a két fél tulajdonában lévő, ösz- szesen 21 ezer töltet közül 15 ez­ret megsemmisítenek. Leszerelik a több robbanó­töltettel ellátott, földi inditású interkontinentális ballisztikus ra- kétákat — Mindkét fél 1700-1750-re csökkenti a tengeralattjáróról in­dítható ballisztikus rakétákon a töltetek számát. — A nehézbombázókra szerel­hető töltetek számát mindkét ol­dalon típusonként 750 és 1250 között határozták meg. — A nehézbombázok egyes tí­pusai az általuk hordozott atom­töltetek tényleges száma szerint kerülnek számításba. Mindkét félnek jogában áll maximum 100 nehézbombázó felhasználása hagyományos cé­lokra. Ezek a továbbiakban nem számítanak bele a fent említett kategóriába. Mindkét félnek jogában áll bizonyos számú, több atomtöl­tettel ellátott interkontinentális ballisztikus rakétát egy atomtöl- tetüre átállítani. — Mindkét fél megteheti, hogy egyes, interkontinentális ballisztikus rakétái számára ké­szült silóit egy robbanófejes ra­kéta tárolására alakítja át. Lelőttek egy ENSZ- alkalmazottaí Kismayúban szombaton saját Szomáliái biztonsági emberei vé­geztek az ENSZ egyik alkalma­zottjával. A UNICEF brit képvi­selőjét azt követően lőtték hát­ba, hogy egy vita során közölte beosztottjaival: csökkenteni fog­ja bérüket. Elutasította egyidejű­leg a szóvivő azokat az állításo­kat, melyek szerint a Szomáliái akcióban részt vevő nyugati csa­patok nem részesítik kellő véde­lemben a segélyezéssel foglalko­zó szervezetek képviselőit. Pusztít a hideg Boszniában — Mindenkinek tudnia kell, hogy a boszniai idősek és bete­gek a hideg miatt nem érhetik meg a tél végét — jelentette ki a BBC-nek adott nyilatkozatában Sir Donald Acheson, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete eu­rópai különmegbízottja. A Sza­rajevóban járt Acheson elmond­ta: legutóbbi látogatása óta je­lentősen romlott a helyzet az ostromlott bosnyák fővárosban, s az áram- és élelmiszerhiánnyal küszködő emberek minden lehet­séges módon igyekeznek meleget teremteni otthonaikban. Bosznia-Hercegovina más kör­zeteiben sem jobb a helyzet: a muzulmánok lakta Srebrenicá- ban az utóbbi időben heten fagytak meg, vagy haltak éhen, s több más településen is több ál­dozatot követelt a hideg idő. Az egykori jugoszláv tagköz­társaság frontjain vasárnap vi­szonylagos nyugalom uralko­dott. Szarajevóban a hajnali órákban tüzérségi párbajt vív­tak a szerb és muzulmán egysé­gek. A szarajevói rádió szerint a városkörnyéki szerb csapatok elsősorban az óvárost és Új- Szarajevót lőtték. Szerb katonai jelentések szerint Hercegoviná­ban a horvát fegyveresek nehéz­tüzérséggel lőtték a szerb állá­sokat, azonban a támadást nem kísérte gyalogsági támogatás. Áldozatokról nem érkezett je­lentés. Antall József a magyar külpolitikáról A Rádió külpolitikai magazinjá­nak nyilatkozva Antall József minisz­terelnök elmondta: Magyarország a jövőben is segíteni kívánja a környező országokban élő magyar kisebbségek érdekvédelmét. Kifejtette azt is: nem lesz fegyverkezési verseny Magyaror­szág és Szlovákia között. — Arra törekszünk, hogy a jövő­ben javuljanak a magyar—román kapcsolatok — mondta a miniszter- elnök. Kifejtette, hogy az elmúlt idő­szakban, sajnos, nem történtek biza­lomerősítő lépések a két ország kö­zött. Magyarország ugyanakkor azt szeretné, ha ez megváltozna, mivel el­képzelhetetlen a jo viszony akkor, ha a Romániában élő magyarság ki­sebbségi jogai nem érvényesülnek olyan formában, ahogy ezt az ott élő magyarok szeretnék. — Az az alapelvünk, hogy min­denkor az adott országban élő ma­gyar kisebbségek politikai törekvé­seit igyekszünk segíteni, mert ők tudják, hogy mi az ő érdekük, és nekünk az a feladatunk, hogy az ő érdekképviseleteikkel egyetértés­ben, azokkal a politikai törekvé­sekkel egyetértésben haladjunk — mondta Antall József. — Akárcsak az erdélyi magyar­ság, ugyanúgy a Kis-Jugoszlávia területen élő magyarok politikái törekvései is indokoltak, és támo­gatni fogjuk azokat — szögezte le a miniszterelnök. Hozzátette: a személyi jogú autonómia, a kultu­rális, területi autonómia elve — mindegyik indokolt lehet. Hiszen itt arról van szó, hogy a magyarság helyben tudjon maradni. Északi szomszédunkkal kapcso­latban megjegyezte: nem tartja re­álisnak azokat a kijelentéseket, melyek szerint fegyverkezési ver­seny alakul majd ki Magyarország és Szlovákia között. A kormányfő beszélt Magyar- ország és az Európai Közösség kapcsolatairól is. Úgy vélte: csatlakozásunk az EK-hoz áldo­zatokkal jár ugyan, de elenged­hetetlen, és ennek megfelelően kell alakítani a magyar külpoliti­kát. „Magyarország egyszerűen gazdaságilag halálra lenne ítélve, ha az Európai Közösséggel való társulási szerződést nem tudná tartalommal kitölteni, majd pe­dig nem tudná elérni a csatlako­zást.” — mondta Antall József miniszterelnök. NÉMET LAPVÉLEMÉNY HAZÁNKRÓL A tét a politikai stabilitás A Süddeutsche Zeitung budapesti tudósítása szerint a Létminimum Alatt Élők Társaságának aláírásgyűj­tő akciója, az esetleges népszavazás a parlament idő előtti feloszlatásáról és új választások kiírásáról „kockára te­szi azt, ami a fordulat óta eddig az or­szág legfontosabb vívmányának szá­mított: a politikai stabilitást”. A müncheni lap szombat—vasár­napi számában megjelent magyar belpolitikai áttekintés megállapítot­ta azt is, hogy egyelőre nem tudni, miként végződne egy referendum — melynek megtartását a mérvadó pártok egyike sem támogatja —, mennyiben csorbítaná az ország kormányozhatóságát. „A jogi hely­zet nem egyértelmű, sok politikus és jogász állítja: a parlament feloszla­tásáról egyáltalán nem dönthet refe­rendum. Kérdéses az is, hogy a la­kosság esetleges negatív voksa után, úgymond dacból lehet-e tovább kormányozni. Bárhogy is legyen: a csak 1994 tavaszán esedékes válasz­tási harc felettébb szükségtelenül egy évvel előbbre kerül, s ez elkerül­hető lett volna — olvasható a mün­cheni újság budapesti keltezésű tu­dósításában, amelynek felcíme azt tudatta, hogy „nő az elégedetlenség Magyarországon”, alcíme szerint „Antall kormányfő pártja jobbszár­nyának fokozódó nyomása alatt” van, a cím pedig azt közölte, hogy népszavazással akarnak új választá­sokat kikényszeríteni. Rossz a japán—amerikai viszony A japánok 47 százaléka és az amerikaiak 59 százaléka azt tartja, hogy rossz a viszony a két ország között. Japánban az Asahi Shimbun há­romezer, az Egyesült Államokban pedig a Harris Közvélemény-kuta­tó Intézet 1254 személyt kérdezett meg. Az eredményről minden nagy nyugati hírügynökség hírt adott. Ezt az amerikai—japán közvéle­mény-kutatást 10 év óta ejtik meg minden esztendő utolsó hónapjá­ban. Az idei eredmény azt mutatja, hogy a megválasztott amerikai el­nöknek, Bili Clintonnak kényes problémával kell szembenéznie, mert egy évtized óta soha ennyi­en nem tartották rossznak az Egyesült Államok és Japán kap­csolatait. A japánoknak csupán 30, az amerikaiaknak pedig 38 százaléka válaszolta azt, hogy a viszony „jó”, vagy meglehetősen jó”. Japánban főleg a 20 és 30 év közöttiek, továbbá a farme­rek és a halászok, az Egyesült Államokban a 30 és 50 ev kö­zöttiek, valamint a spanyol szár­mazásúak kritizálták a legéleseb­ben az országaik közötti kapcso­latokat. A szegénység fenyegeti a békét Abból az összegből, amennyibe egy géppisztolyhoz való tölténytár kerül, meg lehetne menteni egy gyer­mek szemevilágát. S Földünkön ma 560 ezer kiskorút fenyeget a veszély, hogy az A-vitamin krónikus hiánya miatt megvakul. A világon ma 780 millió éhezőt tartanak számon, ők azok, akiknek sem mennyiségileg, sem a minimális egészségügyi követelményeknek megfelelő minőséget illetően nem jut elég, s az éhhalál szélére sodródtak. A természeti csapások mellett (aszály stb.) ebben közrejátszik a fő­ként egyes afrikai országokban ta­pasztalható gazdasági zűrzavar, ál­lami szétesés, polgárháborús álla­pot. A Szomáliái Reménység had­művelettel, a nagy kenyerakcióval felcsillant a hatékony nemzetközi se­f ítség reménye. Ám nem csak egy zomália van. Az ENSZ főtitkára szerint a következő állomás a délke­let-afrikai Mozambik lenne, amely teljesen kivérzett a tizennégy éves belső háborúban. A tizenhatmilhós, hazánknál területileg nyolcszor na­gyobb országban hatszázezren vesz­tették életüket, másfél milliónyian sebesültek meg, a közigazgatás gya­korlatilag nem létezik, káosz ural el mindent. A FAO arra figyelmeztet, hogy Mozambikban ma ugyan­olyan a helyzet, mint Szomáliában volt tavaly nyáron, ha nem lépnek közbe, rövidesen ott is bekövetkezik a tömeges éhhalál. (Butrosz Gáli ENSZ főtitkár nyolcezer kéksisakos küldésére kíván javaslatot tenni, de vajon elég lesz-e ez az erő?) Mindez pénzbe, nem kevésbe ke­rül. Ám mégis olcsóbb, mint semmit sem tenni. A hidegháború idején az emberi­ség a reá nehezedő overkill (túlgyil- kolási) képességet számolgatta. A nukleáris fenyegetés, szerencsére, csökkent, viszont fokozottabban szembe kell nézni a globális, egyete­mes problémákkal. II. János Pál sza­vait idézve: „A szegénység s annak következményei az egyik legfőbb kockázati tényezőt jelentik a világ békéjére nézve.” R. E. Moszkvai értékelések és prognózisok — Az elmúlt esztendő szerintem legjelentősebb oroszországi esemé­nye az új kormányfő kinevezése volt — válaszolta az MTI körkérdésére Konsztantyin Zlobin, a parlament el­nökének szóvivője. Áz 1992. eszten­dő mérlegét megvonva a fő ered­ménynek nevezte, hogy sikerült elke­rülni a teljes gazdasági összeomlást. Arra a kérdésre, hogy mit remél 1993-tól, Zlobin kifejtette: — Bízom benne, hogy a végrehajtó és a tör­vényhozó hatalom között végre ki­alakul a szükséges ésszerű viszony és az együttműködés. Pavel Bunyics az MTI körkérdésé­re a „kaszámyaszocializmus végleges legyőzését” rangsorolta 1992 legfon­tosabb eseményeinek élére. A kisvál­lalkozók és bérlők szövetségének el­nöke, maga is neves közgazdász az idei évről szólva kijelentette: — Bízom benne, hogy a kormány képes lesz ellenállni azoknak, akik óriási pénzügyi támogatást kémek: főként a hadiipari komplexumnak, a mezőgazdaság nagyüzemeknek, a veszteséges, csődbejutott vállalatok­nak. Emellett vigyázni kell arra is, hogy a kibicek ne vigyék populista út­ra a kabinetet. Közismert, hogy a po­pulista intézkedések általában azon­nali eredményt hoznak, de hosszabb távon csak veszíteni lehet velük. Ha mindez sikerül, akkor úgy tekinthet­jük, hogy a legrosszabb már mögöt­tünk van. Ebben az esetben arra lehet számítani, hogy az infláció a harma­dára csökken, bár még így is magas lesz; gyengülni fog a rubel romlásá­nak folyamata, bar nem áll meg; az életszínvonal terén pedig némi javu­lást is elképzelhetőnek tartok — zár­ta jóslatát Pavel Bunyics. Szlovákiai kockázatok Csehszlovákia szétválása kiter­jedtebb következményekkel járhat Közép-Európa, sőt, egész Európa számára, mint ami az egységes ál­lam módszeres szétválasztásából származhat— írja szombati számá­nak vezércikkében a tekintélyes francia napilap, a Le Monde. A cikk meglehetősen aggodalma­san foglalkozik a szétválás ilyen esetleges következményeivel. Ezek között említi, hogy Szlovákia az Európai Közösség szempontjából „átsorolódhat” a fejlettebb, így a csatlakozás szempontjából jobb helyzetben lévő országok csoport­jából a második csoportba, Bulgá­ria, Románia és néhány más ország társaságába. Van azonban Szlovákia számára egy másik kockázat is: az, hogy Ke­let felé taszítják, Ukrajna és Orosz­ország felé” — írja a lap, de úgy véli, nem áll fenn egy „Belgrád— Bukarest—Bratislava” tengely lét­rejöttének veszélye, mivel a három ország között jelentősek a különb­ségek, s mert az kétségkívül újrate­remtené a két európai tömböt, bár megváltozott határok között és ke­vésbé merev formában. Tévhitek az AIDS-ről Tokió lakosságának fele azt hi­szi, hogy a moszkitó átviheti az AIDS-fertőzést egyik emberről a másikra, jóllehet a hatóságok inten­zív kampányt folytatnak, hogy eloszlassák ezt a tévhitet. Á tokiói városi kormányzat által készített felmérés adatai szerint a megkérde­zett 2100 személy 49,8 százaléka tart attól, hogy a szúnyogcsípés to­vábbviheti a HIV-vírust. (1991-ben egyébként hasonló felmérést végez­tek országos szinten, és akkor a megkérdezettek 60 százaléka hozta kapcsolatba a moszkitót az AIDS- szel. A japánok hiányos felvilágo- sultságára bizonyíték, hogy a tokiói felmérés adatai szerint a megkérde­zettek 25 százaléka vélekedett úgy, hogy a HIV-vírus oly módon is megkapható, hogy emberek közös E ohárból isznak vagy közösen asználnak egy fürdőszobát. Hivatalos adatok szerint Japán­ban 508 AIDS-es beteget tartanak nyilván, és 2456 a vírushordozók száma. Eddig 278-an haltak meg ebben a betegségben. Mi lesz veled Kalinyingrád? Sokan már ma Königsbergnek nevezik, a város lengyel kisebbsége gyűlöli a jelenlegi nevét, különösen azóta, hogy kitudódott: a névadó Kalinyin, a politikai bizottság tag­jaként aláírta Sztálinnak azt a ren­deletét, amely 26 000 lengyel meg­gyilkolására adott utasítást. Akár­csak a Szentpétervárra visszaválto­zott Leningrad, Kalinyingrád is más nevet keres magának. Hatszáz esztendőn át Königs­berg (királyhegy) volt a neve, a je­lenlegi nevét pedig 1946-ban kapta Kalinyingrád. „Igaz, hogy ez a név nem tetszik, de pillanatnyilag nem ez a legfőbb probléma” — nyilat­kozta Jurij Matoskin, a körzeti köz- igazgatás első számú embere. — Véleménye szerint a Königsberg el­nevezés visszaállítása nem kapná meg a többséget. Javasolták meg a Korolgrad (Királyváros), a Knyazgrad (Hercegváros) és a Kantgrad (a nagy német bölcselő, Immanuel Kant után, aki a város falai között született és ott is halt meg) elnevezéseket. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Szomáliában az ENSZ-főtitkár Szomáliába érkezett vasárnap Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár. Né­hány órás Szomáliái látogatásán felkeresi a segélyszállítmányok egyik elosztóközpontját, és találkozik az ENSZ-csapatok képviselői­vel is. Gáli ezt követően Etiópiába repül, hogy részt vegyen a Szomá­liái polgárháborús felek egyelőre nem hivatalosnak minősített béke­tárgyalásain. Pokolgép robbant A Libanon felé kitoloncolt több mint négyszáz palesztin vasárnap arra kérte a táboruk közelében levő falvak lakóit, szüntessék be titkos segélyszállítmányaikat, miután előző éjszaka az izraeliek lőt­ték a körzetet. Izraeli részről — elismerve a lövések tényét — cáfol­ták, hogy á tábor környéke lett volna a célpont. A Gaza-övezetben, ahol a kijárási tilalmat vasárnap reggel felol­dották, délelőtt egy tizenhét éves fiút agyonlőttek, és tizenöt további embert megsebesítettek izraeli katonák, egy heves tüntetés szétveré­sekor. A megszállt ciszjordániai Hebronban helyi izraeli telepesek palesztinok autóit, boltkirakatait törték össze szombat éjjel. Magá­ban Izraelben a Haifát Jeruzsálemmel összekötő országúton pokol­gép robbant vasárnap egy autóbuszon. Sérülés nem történt. Nem gyújtogatás volt A német rendőrség kizárta, hogy a külföldi menedékkérők Stutt­gart környéki otthonában péntek délután kitört tűzvészt, melynek két halálos áldozata és egy súlyos sérültje volt, gyújtogatás okozta volna. A Reuter idézett egy nyomozót, Franz Ábelét, aki a Bietingheim- Bissingenben pusztított tűz ügyében folytat vizsgálatot, s aki szerint „igen nagy valószínűséggel” nem történt gyújtogatás. Véleménye szerint a tüzet cigaretta vagy rövidzárlat okozhatta. A szakértők szombaton hozzákezdtek az épület alapos átvizsgálásához. Élő Buddhák Pekingben A napokban több tucat „élő Buddha” lépett ki a pekingi Huang Si-templom kapuján, s Kína legnagyobb acélműve felé vette az irányt. Forró kazánok, olvadó fém és számitógép vezényelte formá­zógépek távol állnak azoktól az ősrégi rítusoktól, amelyek a tibeti Buddhizmus megszentelt papjainak életét betöltik, de nem állnak távol a jövőnek ezektől az előfutáraitól. — Azt akarjuk, hogy tanítványaink megértsék a modern világot — mondotta Cső Hszi, Kína buddhista főiskolájának helyettes elnö­ke a Reuter brit hírügynökség tudósítójának. — Amikor majd visz- szatérnek monostoraikba, valamit magukkal visznek megszerzett tudásukból. Üzemlátogatások, a nemzetközi eseményekről szóló előadások és politikai eligazítások — mindezek részét képezik a Kína modern lámáit képző intézetnek, amelyet, bármilyen furcsán hangzik is, az ateista kinai kormány tart fenn. * Wagnert nem játszanak-<• « ?<*■* ••• • - ........ ■" ­Az Izraeli Filharmonikusok Zenekara belátható időn belül nem játszik Wagner-kompozíciót — ezt határozta el a zenekar vezetősé­ge, több mint ezer támogatójának megkérdezése után. A megkérde­zettek mintegy 30 százaléka ugyanis szigorúan állást foglalt az ellen, hogy annak a német zeneszerzőnek (1813—1883) a műveit megszó­laltassák, akit a nemzetiszocialisták különösen tiszteltek. Izraelben politikai okokból évtizedek óta nem adtak elő Wagner- operát. Ezt a „tilalmat” törte meg 1991-ben a zenekar akkori vezető­je, Zubin Mehta, azzal, hogy a heves nyilvános vita ellenére több Wagner-kompozíciót felvett a hangversenyprogramba. Bush Párizsban Rövid, mindössze néhány órás munkalátogatásra vasárnap dél­után Párizsba érkezett George Bush amerikai elnök. Bush Moszkvá­ból hazatérőben tett eleget Francois Mitterrand francia elnök meghí­vásának. Mitterrand szóvivője útján előre közölte: mindenképpen búcsút kiván venni a távozó amerikai elnöktől, akit „nagyra becsül és barátjának tart”. Az Elysée-palota azonban aláhúzta: nem csupán udvariassági találkozóról van szó, a két elnök a rendelkezésre álló rövid idő alatt áttekinti a legfontosabb nemzetközi kérdéseket, így a boszniai helyzetet. Karabahi összecsapások —Az új év első napjaiban sem lankadtak az összecsapások a Karabah miatt viszályba keveredett Örményország és Azerbajdzsán között. A két köztársaság határán főként a kazahi és aksztafini járásokban folytak súlyos harcok, s az azerbajdzsáni légvédelem egy örmény helikoptert le­lőtt —jelentette szombaton az ITAR—TASZSZ, az azerbajdzsáni vé­delmi minisztérium közleményére hivatkozva. PROGNÓZIS Látom a jövőt!!! (NÉMETH Y LÁSZLÓ rajza)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom