Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-24 / 303. szám

SPORT 1992. december 24., 11. oldal Az év sportolói • A női kajaknégyes (balról): Kőbán Rita, Mészáros Erika, Czigány Kinga és Dónusz Éva. Majdhogynem ismétlődött a múlt évi végeredmény az év spor­tolója választás győzteseit tekint­ve. Merthogy a nőknél újból Eger­­szegi Krisztina — megszakítás nél­kül ötödik alkalommal! —, a férfi­aknál — hat év alatt ötödször — Darnyi Tamás, az edzőknél pedig Kiss László 1991 után másodszor nyert, csak csapatban avattak „újoncokat”, ahol is élső Ízben ért a csúcsra a női kajaknégyes, Kőbán Rita, Mészáros Erika, Czigány Kinga és Dónusz Éva. Közös ben­nük, hogy valamennyien minde­nekelőtt Barcelonának köszönhe­tik a sikert, a 11 magyar ötkarikás elsőségből Egerszegi — és mestere Kiss László —1 három, Darnyi két arannyal vette ki részét, Kőbánék pedig a női szakág történelmi, vagyis első olimpiai bajnoki győ­zelmét harcolták ki nyáron. Ókét, az év sportolóit és edzőjét kérdez­ték az MTI munkatársai, már az újságírói voksolás végeredményé­nek ismeretében. Mint hal a vízben A négy „dobogótető” közül há­rom lett az úszósport képviselőié, akik valamilyen módon mind meg­feleltethetők a kissé módosított mondásnak: élnek — és viselked­nek — mint hal a vízben... Ez Darnyira annyiban különösen igaz, hogy továbbra is néma ma­radt, a felkínált lehetőséggel nem élt, rossz szokása szerint ismét csak nem nyilatkozott... Egerszegi Krisztina viszont a „szárazon”, vagyis a parton is fi­cánkol, élvezi jól megérdemelt sza­badságát. — Már jó öt hónapja tart a bar­celonai olimpia utáni pihenő, amit igyekeztem alaposan kihasználni. Sajnos, lassan véget ér az arany­szabadság, január elsejétől Laci bá’-val kezdjük újból az igazi úszást, amit — bevallom —1L még most sem hiányolok — hadarta el egyszuszra a méltán országos ked­venc „Egérke”, aki edzőjével együtt vasárnap érkezett vissza a Dél-afrikai Köztársaságból. — Gyönyörű út volt, nagyon élvez­tem, pedig a programban úszás is szerepelt — folytatta nevetve. — Persze afféle bemutatójellegű „show-műsor” volt az egész. Jo­hannesburgban, Fokvárosban, Durbanban és másutt adtunk ízelí­tőt abból, amit tudunk. — A következő napok, hetek, hó­napok, netán évek programja? — Először is meg vár rám a ka­rácsonyi bevásárlás, majd az ünne­pek után, január 4-étől a felkészü­lés az esztendő legfontosabb verse­nyére, a sheffieldi Európa-bajnok­­ságra. Ami a súlyfelesleget illeti, négy kiló plusszom van, de ezt nem lesz nehéz leadni. Hosszú távra nem szoktam tervezni, csak egy évre nézek előre, így a hogyan to­­vábbról majd csak az EB után döntünk az edzőmmel — mondta a Budapesti Spartacus 18 éves klasszisa, a világ jelenlegi legjobb úszónője. — Egerszegi mesterét, Kiss Lászlót, aki Johannesburgban ün­nepelte 52. születésnapját, másod­szor választották az Ev edzőjének. — Valódi örömet, de nem elbi­zakodottságot váltott ki nálam a hír, amelyről hazaérkezésem után értesültem, hogy a sportújságírók voksai, alapján én végeztem az élen. Ám nem szabad elfelejteni, hogy a többiek eredménye mögött is veres-verejtékes munka áll. Azt is szeretném elmondani, hogy ezen a szavazáson az Úszósport egésze lett kitüntetve, megjutalmazva a toliforgatók által, akik a jelek sze­rint mégis csak az eredményeket tartják előbbre valónak, s nem a szenzációhajhászást. Mert azt ugye említenem sem kellene, hogy sportágunk mennyi problémával, zűrzavarral kellett, hogy megküzd­jön ebben az esztendőben. — Legkedvesebb tanítványa, Egerszegi Krisztina azt mondja, hogyr csak egy esztendőnyit néz elő­re. Es az edző? — Minimum négy évre kell ter­veznie a magamfajta szakember­nek, hiszen a Spartacusban ott fej­lődnek már azok a gyerekek is, akikből az „Egér-utódok” lehet­nek. Igaz ugyan, nem tudom ga­rantálni, szintén olimpiai bajno­kok lesznek, az viszont biztos, hogy nemzetközi színvonalú úszó­vá válnak. Krisztinával januártól vágunk neki az újabb felkészülési szakasznak, remélem a mintegy hét hónap elegendő lesz számunk­ra, hogy megfelelően a kellő szint­re jussunk az angliai EB-ig. Egér­kének erre a szűk fél évre nagy szüksége volt, hogy kipihenje az idegi fáradtságot, feltöltődjék, meglegyen a kellő lelki erő is az újrakezdéshez. Vele kapcsolatban egyébként két évre tekintek előre, az 1994-es római világbajnokság után kell majd megnéznünk és új­ragondolnunk a továbbfolytatást. Aranylányok A női kajaknégyes többszöri si­kertelen próbálkozás után Barce­lonában végre olimpiai első helye­zést szerzett, méghozzá úgy, hogy nagy csatában késztette megadás­ra az esélyesebbnek tartott német kvartettet. Ezzel egyszersmind megszületett a magyar kajak-kenu sport 100. világversenyes aranyér­me is. — Számítottak erre az elisme­résre, hogy Önöket választják meg az Ev legjobb csapatának?— kapta a kérdést a csepeli Kőbán Rita, a négyes egyetlen nem újpesti tagja. — Nem szeretném, ha nagyké­pűnek tartanának, de mégis azt kell mondanom: nagyon nagy igazságtalanság lett volna, ha nem mi kerülünk az első helyre — hangzott a válasz. — Azzal, hogy az olimpián mi voltunk az egyetle­nek, akik nem egyéniben szerez­tünk bajnoki címet, elvehetetlen­­nek tűnt a győzelmünk. — Mit jelent négyüknek ez a cím? — Újabb bizonyíték arra, hogy 1992. LEGJOBB FÉRFI SPORTOLÓJA: Darnyi Tamás (úszó), 801 pont. 2. Farkas 'Péter (birkózó), 572,5 pont. 3. Szabó Bence (vívó), 497 pont. 4. Kovács Antal (cselgáncso­­zó), 405 pont. 5. Repka Attila (bir­kózó), 75 pont. 6. Kovács István (ökölvívó), 9 pont. Szavazatot kapott még: Bene­dek Tibor (vízilabdázó), Hajtós Bertalan (cselgáncsozó), Szekeres Pál (mozgáskorlátozott vívó), Pet­­ry Zsolt (labdarúgó), Gyulay Zsolt (kajakozó), Dávid Kornél (kosár­labdázó), Gécsek Tibor (atléta). 1992. LEGJOBB NŐI SPORTOLÓJA: Egerszegi Krisztina (úszó), 1026.5 pont. 2. Ónodi Henrietta (tornász), 688 pont. 3. Kőbán Rita (kajakozó), 432 pont. 4. Horváth Marianna (vívó), 113 pont. 5. Pol­gár Zsuzsa (sakkozó), 48,5 pont. 6. Polgár Judit (sakkozó), 41 pont. Szavazatot kapott még: Szabó Tünde (úszó), Balogh Judit (kosár­labdázó), Várkonyi Marina (vívó), Mincza Ildikó (vívó). 1992. LEGJOBB EDZŐJE Kiss László (úszás), 853 pont. 2. Széchy Tamás (úszás), 422 pont. 3. Moravetz Ferenc (cselgáncs), 350.5 pont. 4. Zarándi Csaba (ví­vás), 165 pont. 5. Csank János (labdarúgás), 131 pont. 6. Unya­­tyinszki házaspár 107 pont. Szavazatot kapott még: Fábián­ná Rozsnyói Katalin, Kocsis Fe­renc, Szőnyi János, Nyilasi Tibor, Hangyás László, Joósz Attila, Vaj­• Darnyi Tamás, a legeredményesebb felnőttsportoló. • Egerszegi Krisztina és az aranyérmek. • Kiss László, az év edzője. az újságírók is elismerik, sokra tartják sikerünket. De ezt minden­hol egyfolytában érezzük, amióta hazajöttünk Barcelonából. Az or­szág különböző részeiből nagyon sok meghívást kaptunk élménybe­számolókra, rendezvényekre, s mostanában nem panaszkodha­tunk a sajtónkra sem, az elmúlt hetekben sok írás jelent meg ró­lunk. — Még tart a pihenő vagy már elkezdték az edzéseket? — Október elején megkezdtük a felkészülést. Nem akartunk sokat kihagyni, jövőre világbajnokságot rendeznek, s Koppenhágában sze­retnénk megvédeni nehezen kiví­vott elsőségünket. A hölgyekkel kapcsolatos hír, hogy az együtt készülő kvartett fel­bomlik, Czigány Kinga ugyanis az UTE-ból a nagy riválishoz, a Bp. Honvédba igazol. da Vilmos, Polgár László, Farkas Sándor, Németh Pál, Jenei Imre, Vertetics István, Volper László, Rácz Lajos, Kovács Tamás, Szántó Imre. 1992. LEGJOBB CSAPATA Női kajaknégyes (Kőbán Rita, Mészáros Erika, Dónusz Éva, Czi­gány Kinga), 992 pont. 2. Férfipárbajtőr (Hegedűs Fe­renc, Kolczonay Ernő, Kovács Iván, Kulcsár Krisztián, Totola Gábor), 458,5 pont. 3. Női párbajtőr (Horváth Mari­anna, Nagy Tímeái, Szalay Gyön­gyi, Szőcs Zsuzsa, Várkonyi Mari­na), 289 pont. 4. Bramac VSE (férfikézilabda), 163 pont. 5. Kardválogatott, 162 pont. 6. Vác FC-Samsung (labdarúgás), 68 pont. Szavazatot kapott még: Ferencvá­ros (labdarúgás), PVSK (női kosár­labda), cselgáncsválogatott, férfi ka­jaknégyes, női kézilabda-válogatott, Kaposvári SC (férfiröplabda), női tomászválogatott, Polgár család, férfiöttusa, maratoni kajak, BKV Előre tekecsapata, ZTE (férfikosár­labda), 16 évesek labdarúgó-váloga­tottja, Tungsram-Honvéd (férfiko­sárlabda), női sakkválogatott. 1992. LEGJOBB MOZGÁSKOR­LÁTOZOTT SPORTOLÓI Férfiak: Becsey János (úszó), 2. Vereczky Zsolt (úszó), 3. Szekeres Pál (vívó). Nők: Sasváriné Paulik Ilona (asz­taliteniszező), Laki Anikó (úszó), Engelhardt Katalin (úszó). Arcok a pályákról Dénes a felnőttkeretben Amíg örömöt érzek a játékban, addig csinálom A Kiskunha­lasi Füszért SE NB I/B-s női kézilabdacsa­patának eddigi bravúros sze­replésében oroszlánrésze van az immár 36. évében járó Burai Tiborné­­nak, aki fiatalo­kat meghazud­tolva dobálja a gólokat hétről hétre az ellenfe­lek kapusainak hálójába. — Hogyan került kapcso­latba a kézilab­dával?— kér­deztem a halasi gárda gólki­rálynőjétől, a Bp. Postás elleni győztes rangadómérkőzés után. — Budapesten születtem és ami­óta az eszemet tudom, mindig is nagyon vonzottak a mozgásigé­nyes sportok -— mondta. Mivel a hatvanas évek végén a magyar női kézilabda-válogatott az egyik leg­jobb volt a világon, elhatároztam, hogy én is kézilabdázni fogok! Egy iskolai kiválasztó után 1969-ben leigazolt a Vasas, ahol olyan kor­­társakkal” kezdtem el játszani, mint a kapus Veréczi és Angyal Éva, akik később a válogatott erősségei lettek. — Hogyan alakult a további sportpályafutása ? — Tehetséges lánynak tartottak és így edzőim is sokat foglalkoztak velem. Már tizenévesen bekerül­tem a felnőttcsapatba is, olyan já­tékosok közé mint: Bujdosó, Ster­­binszky, Fleckné, Csikné, Vadász­ná. Az akkori válogatott erősségeit kiszorítani a csapatból, szinte lehe­tetlenség volt. Kaptam ugyan já­téklehetőséget, sőt tagja voltam a bajnokcsapatnak is, de az én posz­tomon, a jobbszélsőben Vadászné volt a favorit a csapatban! A „B” válogatottnak ugyan többször is tagja lettem, de a Vasasban Va­­dásznéval szemben nekem nem te­remhetett babér. Ráadásul akkori­ban ismerkedtem meg Burai Tibi­vel, akihez azonnal férjhez is men­tem, és miután a szerelem „vakká” tett, feladtam a küzdelmet a címe­res mezért. Két évig az NB I. B-s ELZETT-ben folytattam, majd a Dunaújváros ismét az NB I-be hí­vott, családostól odaköltöztünk és ott játszottam 1991-ig. Akkor Va-Burai Tiborné, a halasi gólkirálynő akcióban. (Farkas Tibor felvétele) sas Jóska hívott Halasra, hogy se­gítsek a csapatnak bajnokságot nyerni az NB II-ben. Ez sikerült és most egy remekül összedolgozott gárdával, az őszi szezon végén, az NB I. kapujában állunk. — Hogyan érzi, lesz még NB I-es játékos? — Több mint 300 élvonalbeli mérkőzéssel a hátam mögött, me­lyeken közel kétezerszer találtam be az ellenfelek hálójába, nagysze­rű érzés lenne újból az élvonalban szerepelni. Én bízom benne, hogy a Füszért SE tavasszal is folytatja majd mostani sikersorozatát és ak­kor a csodálatos közönségünkkel együtt örülhetünk valamennyien az NB I-be jutásnak ... — Hogyan tovább? — Hosszúra nyúlt sportpályafu­tásom alatt a súlyos sérülések — két alkalom kivételével — szeren­csére elkerültek, igy szinte mindig csapataim rendelkezésére tud­tam állni. De azt, hogy még ma is játszom, a férjemnek köszönhetem, aki nagyon sokat segít otthon a két gyermekünk nevelésében és a házi­munkákban. Az edzéseket még ma is becsülettel elvégzem, mert jó erőnlét nélkül képtelen az ember a pályán mérkőzés közben megcsi­nálni amit elvárnak tőle. Itt, Hala­son, Vasas Jóska egy nagyon jó kis közösséget hozott össze, amelyben igazán öröm játszani hétről hétre. Jól tudom, a múló napok már nem nekem dolgoznak, de amíg örömöt érzek a játékban, addig csinálom. Közben amennyire tudom, igyek­szem átadni a fiataloknak azt a tu­dást és tapasztalatot, ami benne fel­halmozódott. F. T. Helsinkiben köszöntik az új évet A téli szünetben sem pihennek Kecskemét város immár országo­san is ismert utánpótlás női kosár­labdacsapatai. A junior és kadett leányválogatott — néhány bajai, kiskunfélegyházi, szegedi és buda­pesti kosarassal kiegészítve — az év utolsó és január első napjaiban Finnországba utazik és Helsinki­ben részt vesz az YMCA Kupa elnevezésű nagyszabású nemzetkö­zi kosárlabdatornán. A riválisok bolgár, észt, finn és svéd csapatok lesznek, tehát várhatóan igen erős ellenfelekkel kell megküzdenie a két leánycsapatnak. A válogatott autóbusszal utazik Helsinkibe, ami az évszakhoz ké­pest talán kissé kalandos vállalko­zásnak tűnik, ám kockázatról nincs szó. Erről, és a vetélkedőről beszélt Tóth József, a városi kosár­labdaszövetség elnöke, az utazó csapat vezetője. — Lehet nagy kalandnak is te­kinteni az utunkat — mondta —, de én azt hiszem, hogy inkább nagy élmény lesz valamennyi részt­vevőnek. Mivel a kadettesapat hét, a juniorválogatott hatcsapatos mezőnyben indul, így mindkét együttes 14-14 játékossal utazik. Az edzők: Adamik Ferenc és Tóth Viktor. Viszünk magunkkal orvost és több kísérőt. Az útvonalunk Szlovákián, Lengyelországon, Lit­vánián, Lett- és Észtországon át vezet, 1700 kilométert teszünk meg egyhuzamban Tallinig. Innen komphajó visz bennünket Helsin­kibe. A csapat Nyerges Géza ma­gánvállalkozó luxusautóbuszán teljes kényelemben teheti meg az utat. Ha szükséges, még leszállni sem kell róla, de természetesen tar­tunk pihenőket. — Ilyen vállalkozás nyilván nem kis pénzbe kerül? — Szerencsére vannak támoga­tóink. Az Olimpos Kft. az Elektro­­soft Kft., a Fortunate Kft., a Re­cord-System Kft., a Takarékbank Rt. kecskeméti igazgatósága és a megyei diáksporttanács hozzájá­rulása segíti az akciónkat. — Hogyan juthat magyar csapat ilyen nemzetközi szerepléshez?-— Ismeretségünk elég régi, kap­tunk már máskor is meghívást, de csak most tudunk eleget tenni. Vi­szonzásul — valószinűleg majd a nyáron — mi is meghívjuk finn vendéglátóinkat, a Helsinki HNMKY csapatait, hiszen a hely­színen ők látnak el bennünket. Egyébként nem csak mi képvisel­jük országunkat, mert a mini- és gyermekkorosztályban a Tungs­ram SC is ott lesz. — Milyen eredményt vár? — A mezőny erősségét nem is­merjük, de szeretnénk döntőbejut­ni. — Az indulás és az érkezés? — December 27-én, délelőtt fél 10-kor indulunk Kecskemétről és 1993. január 5-én vagy 6-án érke­zünk haza. Ez attól függ, hogy döntőbe kerül-e a csapatunk. Ezt reméljük, s bármilyen eredményt érünk el, biztos, hogy a részt vevők számára maradandó élmény lesz az YMCA-torna és Helsinki váro­sa. Szabó Zoltán A Tájékozódó Futó Szövetség meg­tartotta évi közgyűlését, amelyen elfo­gadták a jövő évi tervet és kijelölték a válogatottkereteket. A felnőttek között Dénes Zoltánra, a Kalocsai SE ver­senyzőjére is számít a szövetségi kapi­tány. Teremfoci Helvécián Az ünnep egyetlen sporteseményét december 26-án, szombaton Helvécián, a sportcsarnokban rendezik, ahol a Helvéciái MEDOSZ a kecskeméti Hí­rős Tömegsport Egyesület közreműkö­désével teremlabdarúgó-tornát bonyo­lít le. A versenybizottság döntése sze­rint nevezni még a helyszínen is lehet reggel 8 óráig. Ekkor történik meg a sorsolás, majd 9 órától kezdődnek a mérkőzések. Teremlabdarúgó­tornák Tóth Károly Kupa teremlabdarúgó­torna lesz december 28-án, 9 órától Kalocsán, a városi sportcsarnokban. A versenyen 5—6. általános iskolások vesznek részt. Ugyanaznap 14 órától rendezik meg a Vörös Márton terem­labdarúgó-emlékverseny első selejtező­jét, amelyen a Kalocsa városi kispályás labdarúgó-bajnokságának legjobb csa­patai indulnak. A kick-box a 47. Az év utolsó elnökségi ülésén a Ma­gyar Sportszövetség felvette tagjai so­rába a Magyar Kic-Box Szövetséget, s ezzel taglétszáma 47-re nőtt. Lemondott a főtitkár A Magyar Kézilabda Szövetség el­nökségének keddi ülésén Jakab Lajos főtitkár bejelentette lemondását. A tes­tület tagjai viszont kérték, hogy leg­alább a közgyűlésig maradjon poszt­ján. A január 30-ára kitűzött közgyűlés időpontját megváltoztatták, áttették február 27-ére, s úgy döntöttek, hogy azon nemcsak a különböző beszámoló­kat hallgatják meg, hanem az alapsza­bály módosításával és részleges tisztújí­tással is foglalkoznak. A jelölőbizottság vezetője Vanyus Attila, a Győri ETO elnöke lett, ő janu­ár 15-éig várja a különféle javaslatokat. Szilveszteri futás a Népstadionnál „Fussunk át 1993-ba a Frutta Plusz­­szál” felhívással szilveszteri futást ren­deznek a Népstadion területén. A ver­seny, amelynek távja 3500 méter, 1992. december 31-én, 2 perccel éjfél előtt indul. Nevezni december 28—30. között a Kiskörcsarnok pénztáránál lehet, 16 és 19 óra között, 350 forint ellenében, amely egyben belépőül szolgál a Buda­pest Sportcsarnokba az éjfél utáni Ara­tó diszkóra. Értékes ajándékok találnak gazdára, az első helyezett díja egy személygép­kocsi lesz. Junior-EB Magyarországon Luxemburgban elkészítették a jövő évi férfi és női röplabda-Európa­­bajnokság selejtezőcsoportjainak be­osztását. A sorsolás mellett még egy magyar vonatkozású esemény történt, amelyről Sinka László főtitkár számolt be. — Aláírtuk az 1994. évi junior női európa-bajnoki döntő rendezéséről szóló szerződést — mondta. — A kon­tinens legjobb 12 junior női válogatott­ja —- közte a magyar is — szeptember­ben mérkőzne, de egyelőre nem tudjuk, hol bonyolítjuk le a tornát. Pályázatot írunk ki, amelyre jelentkezhetnek az érdeklődő városok. Elismerés Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke és dr. Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke fogadta dr. Bárány Istvánt, az 1928-as olimpia ezüstérmes gyorsúszóját, többszörös Európa-bajnokot és átadta a Magyar Köztársaság Sport Díja kitüntetést. Börtön vár az egykori „aranycipősre” Tanju Colák, a török labdarú­gó-válogatott 29 éves játékosa néhány éve még Európa egyik legjobbja volt. A Fenerbahce szí­neiben legnagyobb sikerét 1988- ban érte el, amikor az európai „mesterlövészek” versengésében 39 találattal elnyerte az „Arany­cipőt”. Colák nyár óta a Galata­­sarayt erősítette, de úgy tűnik, klubjának hosszú időre le kell mondania róla. A sztárjátékos ugyanis egy Törökországba csempészett Mercedes gépkocsit vásárolt meg, noha tudta annak eredetét. A Reuter isztambuli je­lentése szerint a török bíróság kilenc év négy hónapi börtön­­büntetésre ítélte, s ezenkívül igen magas pénzbírsággal sújtotta. A börtönbe vonulását viszont a jogerős ítéletig felfüggesztették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom