Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-28 / 304. szám

4. oldal, 1992. december 28.

SZÍNES világ

Robotok a vulkánban

Felderítő robotokat küldenek egy működő vulkánba a Déli-sarkvidéken, hogy elemezzék a föld mélyéből feltörő gázokat és a természetes gázok hozzájárulását az ózonlyuk kialakulásához. Hasonló felderítéssel próbálkoztak már emberek is, de a pokoli hőség és a tízméternyi repkedő kőtömbök meghiúsították terveiket.

A felderítő robot két részből áll, az egyik teherautó módjára 60 kmen keresztül cipeli pókszerű társát a tűzhányó pereméig, ott az kiszáll, és lemászik a kráterbe egy drót biztosításával, érzékelői segítségével elkerülve a legforróbb részeket, nehogy megolvadjon. Videokamera segítségével képeket készít, azonnali gázelemzést végez, de mintákat is hoz a felszínre.

Kik mikor étkeznek?

A lengyelek reggeliznek a legkorábban, fél hétkor. A sort itt is a spanyolok és az írek zárják a 9 órai, csaknem „tízórainak számító” reggelijükkel. Az ebédidő Norvégiában kezdődik a leghamarabb, fél tizenkettőkor, a közép-európai átlag fél egy, a dél-európaiak és — meglepő módon a legkorábban reggeliző — lengyelek azonban csak fél kettőkor ülnek asztalhoz. A vacsoraidő is a norvégoknál kezdődik a legkorábban, fél ötkor. Őket követik a svédek (öt óra), míg az európai átlag hat óra és háromnegyed hét között ingadozik. Kelet-Európábán hét óra a szokásos vacsorakezdet, a déleurópaiaknál ez is későbbre halasztódik. A sort a spanyolok zárják, akik fél tízkor kezdik estebédjüket.

Horgász a pácban?

Egy amerikai vegyész kutatásai sófáh Vízben oldódó 'műáityagbö'l készült damilt, halászhálót fejlesztett ki. Annak a problémának az orvoslására alkotta meg találmányait, hogy csupán az Egyesült Államok halászai évente 136 000 t hálót hagynak a vízben, nem is beszélve a horgászokról, akik szintén elvesztik zsinórjaik negyedét. Ez a műanyagháló-massza ott kering a tengerekben, beletekerednek a halak, delfinek és hajócsavarok egyaránt.

Bemard Gordon, a Pennsylvania Egyetem kutatója a műanyag hosszú, erős láncaiba helyenként gyenge építőelemeket iktatott be. Attól függően, hogy ezek milyen sűrűn követik egymást, 1-től 5 évig szabályozható a zsinór oldékonysága.

A vízben oldódó műanyag megoldhatná az eddig megsemmisíthetetlen hálóhulladékok gondját, de kérdés, mit szólnak a találmányhoz a kispénzű horgászok, hiszen az új anyag ára a nejlonénak ma még kb. nyolcszorosa.

Ajánlat a síelőknek

Egy kombinált ajánlat, mely 1992 decemberében a síszezonnal kezdődik, és 1993 áprilisáig, illetve húsvétig tart, a következőket kínálja: az ÖBB (Osztrák Állami Vasutak) valamennyi pályaudvaráról oda-visszautazást a Gasteinertal téli üdülőhelyei és St. Johann im Pongau pályaudvarokra. Ez az ajánlat tartalmaz egy 6 napos gasteinertali szuper síbérletet, a vendég ingyenes szállítását a célpályaudvarról a szállóhoz és viszsza, ára pedig gyermekeknek és felnőtteknek 1140 és 1850 schilling között van. Ennek árusítása kizárólag utazási irodákban, a bécsi pályaudvaron, Alsó-Ausztriában (pl. Baden) vagy Stájerországban történik. A salzburgi sívonat az ÖBB, a Salzburgi Tartományi Idegenforgalmi Hivatal és az illetékes kötélpályatársaságok közös ajánlata. Érvényes az 1992. december 19. és 1993. március 27. közötti időszakban, Salzburg tartomány különböző pályaudvarairól a Gasteinertalba és Zell am Seebe. Bécsből minden szombaton indul egy „Téli sportolók vonatja” 1992. december 19. és 1993. április 10. között Pinzgau és Pognau síterületeire, valamint a tiroli Brixentalba.

Fémmunkás vagy divatszabó?

• Paco és modellje.

Paco Rabanne csodálatosan „kiagyalt” műanyag és fémből készült ruhakreációit az egész világon lelkesen viselik sztárok és hercegnők. A párizsi divatszabó munkaeszközei a fogók, csipeszek, melyek segítségével összeilleszti a fémelemeket, műanyag csíkokat, ezekből állnak össze exkluzív ruhakölteményei. Paco büszke rá,

hogy minden egyes ruhamodellt műhelyében egyedül fejez be.

Salvador Dali mondta egyszer róla: ő az egyik legnagyobb zseni, akit spanyol föld látott. Teljesen véletlen, hogy Paco Rabannéből divattervező lett, s világhírnévre tett szert. Amikor 40 évvel ezelőtt Párizsba ment, csak egy gondolat foglalkoztatta: az építészet.

Tanulmányait tizennyolc évesen a szépművészeti akadémián kezdte. Hamarosan felismerték rendkívüli tehetségét. Professzorai dicsérték, csodálták képességeit.

— Anyagi problémák miatt ki kellett valamit találni, hogy tanulmányaim költségeit fedezni tudjam — emlékszik vissza Paco. — Felkerestem a legnagyobb divatházakat, szabóságokat, s bemutattam saját készítésű, egyedi elképzelésű gombokat, öveket, sálakat, ékszereket. Ezeket megmutattam többek között a Givenchy-, Dior-, Nina Ricci-szalonoknak. Tetszett nekik. Üzletet kötöttünk. Megfertőzött a divat — meséli. — Tanulmányaim befejezése után nem volt más vágyam, csak hogy ruhákat készítsek.

1964-ben első divatbemutatóján felvonultatta jellegzetes, szokatlan ruhaötleteit, fémlapokból, műanyag darabkákból összeállított kreációit, melyeket fekete bőrű manökenek ismertettek meg a közönséggel. Botrány lett belőle, de hamarosan elfogadták, és szívesen viselték elsősorban színészek és sztárok, mint Brigitte Bardot, Audrey Hepburn, Francois Hardy.

Coco Chanel először gúnyosan „fémmunkásnak” titulálta Pacot, de azután ő is elismerte eredeti divatötleteit. v... _

Kadar Erzsébet

r r r

VÁLÁS AGYTOL-ASZTALTÓL, DE NEM A KORONÁTÓL?

Harc az angol trónért

Az angol trónörökös pár. Károly walesi herceg és Diana különélésének bejeteatés© után? a Buckingham-palota taktikát változtatwstljtMii»thogy- az udvarra nézve a fő veszélyt a népszerű hercegnőben látja, „kiszivárogtatással” megpróbálja tekintélyét aláásni.

A londoni Sunday Mirror ennek jegyében hírül adta, hogy Diana elkeseredett „hatalmi harcot” viv Charles félreállításáért. El akarja érni, hogy „lehetetlen helyzetét" beismerve, Charles kénytelen legyen lemondani a trónról, s így a tízéves William esetleges megkoronázása után, annak nagykorúságáig „anyakirálynőként” meghatározó befolyásra tegyen szert.

Diana viselkedését — úgymond — a bosszú motiválja, mert szerinte egyedül Charles felelős házasságuk katasztrófájáért. A hercegnő máris lépéselőnyre tett szert azáltal, hogy sikerült elérnie: John Major miniszterelnök a parlamentben hivatalosan is bejelentette, hogy Diana önálló udvartartást vezet és saját tanácsadó testület áll rendelkezésére.. Az udvar szerette volna elérni, hogy mindezt később közöljék a nyilvánossággal, ám Diana hallani sem akart a dologról. Azzal fenyegetőzött, hogy maga fordul a sajtóhoz, ha kérését nem teljesítik.

A Windsor-ház válsága a Gallup Intézet kutatásai szerint erősen megrázta a közvéleményt. A megkérdezettek hatvan százaléka szerint a királyság intézménye komolyan veszített tekintélyéből. Huszonkét százalékuk pedig nem hisz abban, hogy a monarchia további száz évig fenn fog állni. Ha folytatódik Charles népszerűségének

Itt még nem láthatók Charles és Diana házasságának válságjelei.

mélyrepülése, elkerülhetetlenül le kell vonnia az udvarnak a megfelelő következtetéseket.

A 44 éves trónörökös azonban újabban nem akar meghátrálni. Hogy a találgatásoknak elejét vegye, kijelentette: ő lesz a következő angol király. S hogy ennek ne legyen alkotmányos akadálya, azt is hozzáfűzte: nem kíván másodszor megnősülni. Anglia királya ugyanis egyszersmind az anglikán egyházfő tisztét is betölti, ám addig nem lehetne templomi esküvője, amíg volt felesége él. Alkotmányjogászok szerint azonban nyugodtan elválhat Dianától, ettől még királlyá koronázhatják. Ám újbóli nősülése lehetetlenné tenné a trónra lépést. Charles tehát küldetésének kívánja szentelni további életét, de új élettárs kereséséről szó sem lehet.

Ha a sors úgy hozza, és mégsem válnak el, a különélő Dianából is lehet még királyné. Az udvar ismerői azonban valószerűtlennek tartják, hogy a hercegnő is az önmegtartóztatást választja. Elvégre ő kezdeményezte a házastársi együttélés befejezését. A most 31 éves Diana még néhány év elteltével is elég fiatal lesz ahhoz, hogy új életet kezdhessen, s házasságot kössön, követve Anna hercegnő példáját. Andrew Morton, aki megírta Diana „igaz történetét”, azt jósolja, hogy a hercegnő választása ifjúkori barátjára, a 35 éves James Gilbeyre fog esni, aki jelenleg az angliai Forma—1 futamok menedzselésével foglalkozik. (FEB)

GONDOLATÁTVITEL — CSALÁDTAGOK KÖZÖTT (IS)

Léteznek információhordozó hullámok?

A kutatók állítják, hogy a telepátia nem ritka képesség; szinte mindannyian birtokoljuk — igaz, ki nagyobb, ki kisebb mértékben. Sokan úgy vélik, hogy valaha a gondolatátvitel az őskori emberek normális tulajdonsága volt. A közelmúlt amerikai és szovjet kísérletei azt is tanúsítják, hogy sokkal erősebb a telepatikus viszony a biológiai kapcsolattal rendelkező családtagok (szülő-gyermek, testvér-testvér), mint például az ismerősök között. Ennek egyik bizonyítékát éppen az ikerkutatások során szerezték. Az ikrek, ha huzamosabb ideig elválasztják őket egymástól, továbbra is „informálva vannak” a másik egészségi állapotáról, megérzik egymás betegségét, balesetét, esetleg halálát. Valamilyen — egyelőre megmagyarázhatatlan — módon szinte mindig tudják, hogy mi történik a-másikkal.

A pszichológiai kísérletek során néhány újszerű felismerés is született. Kétségtelen tényként állapították például meg, hogy a kevéssé fejlett szürkeállománnyal rendelkező emberek között több a telepatikus képességű, mint a kiművelt, iskolázott alanyok között. Ilyen szempontból alacsonyabb intellektuális szintet képviselnek egyébként a gyerekek is. A parapszichológiái kísérletek nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy a gyerekek azért nyújtanak sokszor meglepő „parateljesítményeket”, mert nekik még nem verték a fejükbe, hogy például az érintés nélküli kanálhajlítgatás „lehetetlen”. Más szóval: a civilizáció

fokról fokra kiöli az emberből ezt a képességet.

Arra, hogy miféle bioáramok, milyen agyhullámok működnek a telepátia során — még nincs válasz. Nem ismerjük azt a közeget sem, amely az információkat az egyik agyból a másikba továbbítja. Kezdetben sok kutató úgy vélte, hogy valamilyen elektromágneses hullámról van szó, de bebizonyosodott, hogy tévedtek. Nem „hoszszú hullámok” repülnek egyik ember agyából a másikba, van viszont olyan feltételezés, hogy létezik egyfajta információhordozó hullám, amelyet az agy állít elő, de amelyet korunk tudománya még nem ismer. Közvetlen módon ugyanis ezt nem sikerült felfedezni, kimutatni. (FEB)

Nemere István

HETI SOROZATUNK

HOGYAN GAZDÁLKODJON A CSALÁD?

1. Beosztással élni!

• Általában az asszonyok vállalják a családi pénzügyminiszter szerepét. Talán a képen látható család éppen arról beszélget: mire lenne szükség és mire futja a házi kasszából.

A család létfenntartásához nélkülözhetetlen, alapvető szükségleteken nehezen lehet változtatni.

A társadalom anyagi rétegződéséből adódik, hogy a jelenlegi helyzetben sokaknak még a létszükséglet kategóriájába tartozó élelmiszerek egy részéről is le kell mondaniuk. A 2,5 millió nyugdíjas 70 százaléka él a létminimum alatt, vagy annak közvetlen közelében. Ilyen körülmények között minden eddiginél nagyobb jelentősége van a családi költségvetésnek. Vannak, akik kevesebből is könnyebben kijönnek, míg mások viszonylag magas jövedelemből is rosszul élnek.

Ugyanúgy, mint az állami költségvetésnél, a családi költségvetés készítésekor is a bevételeket és a kiadásokat kell számba venni. Számolni csak a biztos jövedelemmel szabad, a csupán remélt bevételt csak a távlati céloknál, „még jó a tévé, de ki kellene cserélni egy korszerűbbre” — szabad figyelembe venni. A tartós fogyasztási cikkeket á családok többsébe hitelből' vásárolja, és gyakran megfeledkeznek arról, hogy a törlesztést az állandó kiadások közé sorolják.

Miből áll a család biztos jövedeí-* me? Természetesen az esedékes bérből, fizetésből, nyugdíjból, a havonta rendszeresen kapott járadékból, a családi pótlékból, a gyermekgondozási dijakból, és, sajnos, egyre több famíliát érintően a munkanélküli-segélyből.

A várható bevételek kategóriájába tartozik a prémium, a borravaló, a hálapénz, a rendkívüli szociális vagy szakszervezeti segély. Melyek az állandó kiadások?

A lakásfenntartás költségei — a lakbér, a hiteltörlesztés, a biztosítások; a röviden csak rezsinek mondott fűtés-, világításdíj, vagyis az energiákra fordított pénz, továbbá a víz- és csatornadíj, a szemétszállitásért kért összeg; a közlekedési kiadások (bérletek, autóbiztosítások, tankolás); tévé- és újságelőfizetés, a telefonszámla. Ezek ugyan állandó kiadások, de összegük változhat, ezért a költségvetést mindig napra készen kell tartani.

Az élelmiszer és a háztartási cikkek vásárlását is az állandó kiadások kategóriájába kell sorolni. Bár ezek árváltozásait már szinte lehetetlen nyomon követni.

A fenntartási költségek egy része is visszatérően jelentkezik. Ennél a keretnél már érdemes számolni a lakás karbantartási költségeivel is — csőrepedés, ablaktörés, zárjavítás — továbbá be kell kalkulálni a gépkocsi javítását, a hitelek törlesztését, a telek, a nyaraló után fizetendő adó mellett az ottani víz-, villany- és szemétdíjat is.

4dkfiiző,hogyjmad.tüJjh család fordítja jövedelme nagyobtv részét ezekre a kiadásokra.- A megmaradó kisebb hányadból pedig fizeti a gyógyszert, a családtagok zsebpénzét és talán valamennyit még takarékba is tud tenni, hogy a váratlan kiadásokra — tartós betegségre, esküvőre, temetésre — legyen valamennyi tartaléka.

Elgondolkoztató, hogy a családok többsége már nem tervezi előre az üdülést és a nyaralást, talán attól tartva, hogy az infláció miatt úgy sem jut rá pénze.

sz. m.

(Folytatjuk )

HATÁSOS, DE CSODÁKRA NEM KEPES

Béres doktor a Béres-cseppről

A Béres-cseppek körül itthon és külföldön is szinte legendák szövődtek; csodás gyógyítóhatására rengetegen esküsznek — miközben szakmai körökben még mindig placebónak, afféle „nem árt, nem használ” készítménynek tartják. Erről beszélgettünk a névadó feltalálóval, a most 72 éves dr. Béres Józseffel.

— Valójában mi is a Bérescsepp ?

— Szakszerű megfogalmazásban: neuro immunk moderátor, tehát olyan készítmény, amely a szervezet számára nélkülözhetetlen elemeket tartalmaz. S ez azért lényeges, mert meggyőződésem, hogy az elmúlt évtizedekben környezetünkben roppant ártalmas változásokat okoztunk, mondhatni rablógazdálkodást folytattunk. A műtrágyákkal például oly módon károsítottuk a talajt, s ennek révén a növényeket, hogy immár nem találhatók meg bennük a létfontossá1^ gú, az enzimeket működtető tápanyagok. Nos, a cseppek ilyen, hiányzó elemeket pótolnak — jórészt ezzel magyarázható, hogy egymástól látszólag teljesen távol eső és különböző betegségek gyógyítására is alkalmasak. Jó egyebek között fáradtság, álmatlanság ellen éppúgy, mint mondjuk a bakfisok és a változás korában levő nők panaszainak enyhítésére. De ugyanígy emlithetem a többnyire időskorban

előforduló betegségeket: a cukorbajt, az érelmeszesedést, a magas vérnyomást, a szív- és érrendszeri kóros elváltozásokat, a tüdőtágulást, a miomát, a prosztataproblémákat. Mindegyikre ajánlom a Béres-cseppeket, már csak azért is, mert bármilyen egyéb gyógyszerrel együtt, korhatár nélkül szedhető — csupán arra kell ügyelni, hogy a két szer bevétele között legalább fél óra teljen el. Hozzáteszem a talán ismert tanácsot: a csepp C-vitaminnal együtt hatásos: ám napi 3-5 tabletta bőségesen elegendő.

— Rákos betegeknek is ajánlja?

— Természetesen, hiszen a csepp általános roboráló, a szervezet egészét kondicionáló, védekező- és ellenálló képességet erősítő készítmény. Nagyon súlyos esetekben persze csodákra nem képes. De hatásáról azért annyit, hogy a csernobili atomerőmű katasztrófája után több ezer üveggel küldtünk az ártalmat szenvedetteknek és a veszélyeztetetteknek — s a visszajelzések nagyon pozitívak.

— Doktor úr, Ön szedi saját készítményeit ?

— Gondolja, hogy vizet prédikálok és bort iszom? . . . Igen, szedem. Két éve kénytelen vagyok élni vele, mert a sok hercehurca, izgalom hatására infarktust kaptam. De amióta szedem, jól érzem magam.

Szabó Margit