Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-09 / 290. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. december 9., 3. oldal ÁRVÍZVÉDELMI ÖSSZEKÖTŐK TANÁCSKOZÁSA ÉRSEKCSANÁDON Felkészültek a jégvédekezésre • Idén szélsőséges volt a Duna. Képünkön a magas vízállás miatt uszadékfák torlaszolják a Sugovica bejáratát. A gyerekeknek sok örömet, a vízügyeseknek sok gondot hoz a tél. Mint minden esztendő­ben december elején, most is össze­hívta Ziegler István vízügyi igazga­tó az érsekcsanádi szakaszvédelmi központba az árvízvédelmi össze­kötőket, a honvédség, a tűzoltó­ság, a rendőrség és a Volán vállala­tok képviselőit, továbbá a szegedi és a pécsi köztársasági megbízotti hivatal munkatársait. A tanácsko­záson természetesen jelen voltak a közúti igazgatóság és a vasút illeté­kes munkatársai is. Amint az Aduvízig egyes szakága­zatainak vezető szakemberei, Regé­­nyi Géza, Rónay István, Szabó Lajos és Vörös Béla bevezető előadásuk­ban elmondták, a téli jegesár mindig veszélyesebb, mint a nyári árvíz. A jégtorlaszok kialakulására sokkal nehezebb előrejelzést adni, gyakran teljesen váratlanul következhet be a jelenség. Baja és környéke a jégkép­ződés tekintetében különösen veszé­lyes, részben a Duna-híd, részben a' folyókanyarulatok adottságai miatt. Az idei esztendő a szélsőségek je­gyében telt el. Október elején mérték azévszázadlegalacsonyabb vízszintjét a bajai mércén, 66 centimétert. (Az ezt megelőző legkisebb vízállásnál, 1947- ben 74 centiméter volt a minimum.) Ezzel kapcsolatban érdekesség, hogy a bajai emberek emlékezetében úgy él, minthá lett volna ennél kisebb víz is az utóbbi évtizedekben. Nem az emléke­zetben van a hiba, egyszerű érzékcsa­lódásról van szó. Ha ugyanis a Szent­­háromság téri korzóról letekintett va­laki a Sugovicára, látta, hogy alig van viza medrében. Csakhogy: akkor még nem kotorták itt az iszapot, így maga­sabb volt a talaj... Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság kezelésében levő 127 kilomé­ter hosszú Duna-szakaszon 18 gátőr­járásra alapozták a figyelőszolgálatot. (Ez őrjárások el vannak látva hírköz­lési eszközökkel.) November 25-étől kezdve a gátőrök naponta bejárják a szakaszukat, és jelentést adnak a jég­helyzetről. Az igazgatóság márjóelőre megállapodást kötött a védekezésben érdekelt szervezetekkel: a Kunság és a Bács-Volán autóbuszaival a személy­­szállítást végzi, a honvédség, tűzoltó­ság az élet- és vagyonmentésben vállal részt személyi állományával és gépi eszközeivel, a rendőrség a mentett és az árvízsújtotta területen maradt va­gyontárgyak őrzéséről gondoskodik, a közúti igazgatóság és a vasút a szállí­tásban ad segítséget. Az összefogásra feltétlenül szükség van, hiszen az Adu­vízig létszáma egy nagy arányú véde­kezéshez már semmiképpen sem ele­gendő. A szakemberek megállapították, hogy a közepesnél valamivel ma­gasabb vízállás — tegnap 531 cen­timétert mutatott a bajai mérce —, a hajózáshoz kedvező, és emel­lett csökkenti a jeges kártételek ve­szélyét. Gál Zoltán KÉNYSZERHELYZETBEN AZ ARANYHOMOK TSZ Elmaradt fizetések Szabadszálláson (Folytatás az 1. oldalról) Mint kiderült, a gazdaság az au­gusztusi bért még kifizette, a többit nem. Családi pótlékból és táppénz­ből is van némi hátralékuk. A korábban szebb napokat látott Aranyhomok Mgtsz — az elnökhe­lyettes szerint—a piaci helyzet rom­lása, a rapszodikus csapadékelosz­lás, s a költségek ugrásszerű növeke­dése küldte padlóra. Tény, hogy a növénytermesztésben egyedül a napraforgó hozta azt, amit elvártak tőle. Az üzemanyag, az alkatrészek árai viszont jócskán megemelked­tek. Sorolhatnánk a gazdaság nö­vekvő terheit még sokáig. Ám he­lyette mondjuk el, hogy már az idei esztendőjük baljós előjelekkel, 23 milliós tartozással indult. Ezt mára sikerült 3,6 millióra ledolgozniuk. Ha ezt nézzük, nem is tűnik soknak a mínusz. Nem így a hitelezőknek, akik közül néhányan most már kö­tik az ebet a karóhoz. Azt mondják, akkor engedélyezik a vagyonki­adást, az átalakulást, ha előtte ha­táridőre kifizetik nekik a tartozásu­kat. A tsz tehát kényszerhelyzetben van. Mert ha esetleg sikerül pénzzé tenniük a sertéstelep egy részét, vagy a 91 -es bort, netán a 2600 má­­zsányi szőlőt, akkor sem biztos, hogy rögtön kiadhatnák az elma­radt béreket. Az elnökhelyettes — aki egyébként a dolgozókkal együtt szeptember óta maga sem kapott bért — ezt azért tartja komoly gond­nak, mert az átalakulás, a kiválások újabb több száz ember jövőjét érin­tenék. A hallottak után, néhány kérdés még mindig válaszra vár: miért nem fizettek legalább kevéske bért, ha közben adtak el sertéseket? Végeze­tül: tud-e mondani valami biztatót a jövőre nézve az embereknek? —Az igaz, hogy vannak szállítása­ink, de csak kis darabszámban. Az in­nen befolyt pénz még a rezsinkre sem elég. Balázspusztai telepünkön ezért már kikapcsolták a telefont — vála­szol Sipos István —. Mindezek ellené­re bízom benne, hogy hamarosan érté­kesítjük a sertéstelep kijelölt részét, a bort, a szőlőt, s belátható időn belül kiegyenlítjük végre tartozásainkat külső hitelezőnknek, s dolgozóinknak egyaránt. Gaál Béla • A malacok eladásra várnak. Vajon hány órányi villanyszámla telik ki az árukból ? Tejpénz a pesti szállítóknak A fővárosban újra kitört a tej­mizéria. Annak idején a boltokban felgyülemlett eladhatatlan készle­tek miatt főtt a kereskedők és a termelők feje, most éppen ellenke­zőleg: nincs elegendő tejtermék a budapesti boltokban. Az Agrárpiaci Rendtartást Ko­ordináló Bizottság most kiadott közleménye szerint a főváros tej és tejtermék ellátásának javításában részt vevő vállalatok intervenciós támogatást kaphatnak, ha 1992 decemberében az év első tíz hónap­jának átlagánál több étkezési tú­rót, félkemény sajtot, nyers- és pasztőrzött tejet hoznak forgalom­ba. A támogatásból Budapest ellá­tásában részt vevő valamennyi vi­déki gazdálkodó részesülhet. Az intézkedés szerint minden ezer liter folyadéktej, illetve ezzel a mennyiséggel megegyező tejter­mék után 5000 forint agrárpiaci támogatás jár. A támogatást igénybe vevő tejfeldolgozó üzemek a felvett összegnek legalább a felét kötelesek visszajuttatni a tejterme­lőknek. A támogatást 1993. január 20. után lehet kérni a jogosultságot igazoló dokumentumok és az érin­tett vevőkört bizonyító iratok fel­mutatásával. A támogatás az im­portból származó tej és tejtermé­kek forgalmazására nem terjed ki. FEB Tervezik a majsai sportcsarnokot Kiskunmajsán gyakorlatilag egyetlen olyan tornaterem sincs, amelyben a város ifjúsága és fel­nőtt lakossága télen is megfelelő sportolási lehetőséghez jutna. Az Arany János iskola tanulói a sportpálya termébe, a Széchenyi­­iskola tanulói pedig az Arany János iskola termébe járnak test­nevelés órára. A gimnáziumnak sincs megfelelő nagyságú terme, a kézilabdacsapat pedig Kiskun­halason kénytelen a mérkőzéseit lejátszani. Régi terve az önkor­mányzatnak, hogy megfelelő mé­retű sportcsarnokot építsen, de mindeddig nem volt miből. Leg­utóbb úgy döntöttek, hogy száz­ezer forintért elkészíttetnek egy olyan tervet, amely központi tá­mogatás megpályázásához be­nyújtható, s amely szerint a tor­nacsarnok a Széchenyi-iskolában lenne. HOSSZÚ VITA UTÁN Nem született döntés Tataházán Zsúfolásig megtelt a tataházi sportcsarnok a hétfői téesz-közgyű­­lésre, összesen 415 tag foglalt helyet a székeken és az alkalmi ülőhelye­ken. Annak idején lapunk is foglal­kozott a T és M Szövetkezet (Tata­háza—Mátételke) megalakulásá­val, akkor a téeszelnök nem titkolt büszkeséggel nyilatkozott a megyé­ben elsőként átalakult termelőszö­vetkezetről és annak stabil helyzeté­ről. Azóta alig két és fél hónap telt el, és az emberek 40 milliós hitelről kezdtek el suttogni, és hiába kér­dezték az elnök urat, az mindig ki­tért a válasz elől. Egyre jobban nőtt a tagok körében az elégedetlenség. A közgyűlést azért hívták össze, hogy Mátételke és Tataháza szét­váljon, és a tataházi szövetkezet is korszerűbb három kisebb egységre osztódjon. A szétválás a tagság két­harmados szavazattöbbségével jö­het létre. A bizonytalanság rá­nyomta a bélyegét a közgyűlés han­gulatára, még el sem kezdődött a gyűlés, máris megkezdték a szemé­lyeskedést. Az első napirendi pontban Kiss István téeszelnök ismertette a tag­sággal a szövetkezet jelenlegi hely­zetét és a szétválás lehetőségeit. El­mondta, hogy a kedvezőtlen időjá­rás és az aszály miatt 77 milliós kár érte a szövetkezetét. A jövő útja az, hogy a nagy szövetkezetek kis far­mergazdaságokká alakuljanak át. Elképzelések szerint a T és M Szö­vetkezet 4 kisebb egységre válik szét: Tataháza, szarvasmarhatelep, és sertéstelep, erőgépek, kiszolgáló­épületek (50 aktív dolgozóval, ösz­­szesen 150-170 fő). Tataháza, nagy sertéstelep, vagyontárgyak, kiszol­gálóépületek (körülbelül 190 fő). Mátételke, két állattartó telep, va­gyontárgyak, kiszolgálóépületek (120-130 fő). Anyaszövetkezet, amely támogatja az egyéni vállalko­zásokba kezdő tagokat, addig amíg a cégalapítással küszködnek. A be­számolót követően kérte a tagság hozzászólását és támogató szavaza­tait. Kovács Imréné: — Nem va­gyunk elégedettek a jelenlegi veze­téssel, furcsa, hogy az elnök úr a beszámolójában nem beszélt a hi­telállomány valódi összegéről. Ki­válunk, mert nincs jó kezekben a vagyonunk. Katus István: — Nem vagyok én sem elégedett a vezetés munkájával. A jó munkásokat elküldték, főleg azokat, akik nem mentek virágot verni. A kárt nem a munkások okozták, őket a vezetőség irányítot­ta, most mégis mi isszuk meg ennek a nagy adósságnak a levét. Számtalan sok ehhez hasonló kérdést kapott Kiss István téeszel­nök. Kiss István: — A szövetkezet hi­tele kamattal közel 100 millió fo­rint, amely a Mezőbank, Bácshús, OKHB felé tartozásokból tevődik össze. A lőfegyvert a rendőrség ja­vaslata alapján szereztük be azért, hogy ne ismétlődhessen meg hason­ló, sajnálatos eset, mint ami meg­történt Vancsura József felsőszent­­iváni téeszelnökkel. A válaszadásokat követően Ge­­lányi János termelési főmérnök kért szót, és a nagy hitelállományra való tekintettel válságstáb létrehozását javasolta, és kérte a szövetkezet szétválásának elhalasztását addig, amíg a pénzügyi helyzetek tisztá­zódnak. A tagság ezt elfogadta, első lépcsőként szavazásra bocsátották Mátételke és Tataháza szétválását. A szavazásra délután fél háromkor került sor, amely a megcsappant tagok miatt érvénytelen lett. így gyakorlatilag válságstáb megalakí­tásán kívül nem végeztek érdemi munkát. A közgyűlést december 16-ára, 10 órára hívták össze. Nothoif Ingrid Testületi ülés Kalocsán Holnap 16 órától a városháza dísz­termében ülésezik a kalocsai önkor­mányzat képviselő-testülete. A tanács­kozás várhatóan elhúzódik, mert a ti­zenkét napirendi pont között komoly, várospolitikai jelentőségű ügyek szere­pelnek. Közülük is figyelemre érdemes a közgyűjteményi és közművelődési in­tézményvezetők megbízásának határo­zott idejűvé alakítása, a közalkalma­zottak és köztisztviselők jogállásáról szóló törvény végrehajtásához a pénz­ügyi fedezet biztosítása. A népjóléti és oktatási bizottság előterjesztése nyo­mán az 1992. évi lakáskiutalási név­jegyzéket is kiegészítik. Közös karácsony A kecskeméti katolikus gimnáziu­mok közös karácsonyi ünnepélye. 13- án, vasárnap, 17 órakor a Piarista Gimnázium dísztermében! rendezik a kecskeméti Angolkisasszonyok Leány­­gimnáziumának és a Piarista Gimnázi­um diákjainak közös karácsonyi ün­nepségét. A gyerekek prózai és zenei előadásait a két gimnázium tanulóinak közös pásztorjátéka betlehemi törté­nés megelevenítése — teszi varázslatos hangulatúvá. Az ünnepségre minden érdeklődő gyereket és felnőttet szere­tettel várnak. KÖZÉLETI HÍR • Elek István országgyűlési képvi­selő, politológus tart előadást „Bibó István politikai gondolkodói hagyaté­ka” címmel a Kecskeméti Politikai Akadémia szervezésében csütörtökön, 17 órától a Piarista Gimnáziumban. • A szövetkezeti átalakulás kérdé­seiről. s egyéb földdel kapcsolatos problémákról tart előadást az MDF- klub rendezésében december 11-én, 17 órától Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban Madari Je­nő, az FM Bács-Kiskun Megyei Föld­művelésügyi Hivatalának a vezetője. • Palotás Jánost, a Köztársaság Párt elnökét látják vendégül Kiskunha­lason, december II-én, pénteken 17 órakor. Az általános művelődési köz­pontban tartandó „A cselekvő nemze­dék” című bemutatkozáson részt vesz még dr. Veér András alelnök és dr. Soós Vilmos elnökségi tag is. Új telefonszámok a Kecskeméti Lapokban A megyei távközlési vállalattól a Kecskeméti Lapok kapta meg a kizárólagos jogot — mivel a telefonkönyv nem jelent meg —, hogy nyilvánosságra hozza a város új, illetve megváltozott telefonszámait. A következő három lapszámunkban tehát 7000 telefonszámot közlünk. azaz: egy komplett telefonkönyvet! Keresse az újságárusoknál a Kecskeméti Lapokat! Immár 25 ezer példányban jelenik meg! 2377 ENAULT SOLTVADKERT Bemutatóterem, vevőszolgálat * A Renault teljes típusválasztéka Soltvadkerten, * kedvező fizetési feltételek, lízing és részletlehetőség, * 100 000 forintos T rabant-csere-akció december 31-éig, * slágerajánlat: R 19, dízel, * szuperáron: R 5, 899 000 Ft. KATONA BT. Soltvadkert, Kossuth utca 35. RENAULT ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A CENTRAL KFT. felhívja a tisztelt befektetők és vásárlók figyelmét, hogy a Kecskemét, Csányi utcai terület (központi buszmegálló—Nagytemplom között) beépítéséről és az ott megvásárolható ► ÜZLETEK, ► IRODÁK, ► LAKÁSOK, ► ORVOSI RENDELŐK lekötési lehetőségéről 1992. december 15-én, 15 órakor a Tudomány és Technika Háza kistanácstermében tájékoztatót tart. A Centrál Kft. tulajdonosai: KONZUMBANK RT., PIRAMIS KFT. ♦ ♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A RENAULT a KONZUMBANK RT. és a SÓSTÓI CSÁRDA 1992. december 11-én, 10—15 óráig rendezi meg a RENAULT SAFRANE Bács-Kiskun megyei bemutatóját. Helyszín: Kiskunhalas, Sóstói csárda A Safrane a Renault-flotta vadonatúj zászlóshajója. Büszkén vezeti a nagy múltú autógyár termékeinek sorát, amely a városi kisautótól a családi, üzleti kocsin át egészen a luxusautókig terjed. A Safrane sok tekintetben már a jövő század autója. Jöjjön, tekintse meg Ön is! KORONA Kft., Kecskemét, Május 1. tér 6. RENAULT TEL.: 76/346-939 RENAULT, ÉLMÉNY VELE ÉLNI.

Next

/
Oldalképek
Tartalom