Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-31 / 307. szám
1992. december 31., 3. oldal • • • Az általános forgalmi adóról szóló, 1992. évi LXXIV. törvény a menetrendszerű autóbusz-közlekedési szolgáltatást 6,00%-os mértékű adóalappal határozta meg. A törvény értelmében 1993. jan. 1-jétöl Kecskemét város helyi tömegközlekedésében a viteldíjak az alábbiak szerint változnak: menetjegy 20 Ft, egyvonalas bérlet 467 Ft, összvonalas bérlet 636 Ft, tanuló/nyugdíjasbérlet 159 Ft, felmutatós bérlet 1272 Ft. A feltüntetett díjakban 5,66% értékű az áfa összege. A menet- és bérletjegyeket számlát helyettesítő okmányként kezeljük. Azon utasaink részére, akik külön kérésre egyszerűsített számlát is igényelnek a szolgáltatásnyújtásról, a Széchenyi téri elővételi pénztárunknál (naponta 6.00—18.00 óra között) kaphatják meg. Tájékoztatjuk továbbá t. utasainkat, hogy az 1993. évi tarifaemelési igényünket az önkormányzat képviselő-testülete nem szavazta meg, így 1993. január 15-étől valamennyi helyi vonalat érintően járatkorlátozásokat vagyunk kénytelenek alkalmazni, mely együttesen 17%-os mértékű csökkenést jelent. A járatkorlátozásokat az elsősorban korlátozott kihasználtságú délelőtti, valamint esti időszakban hajtjuk végre, melyről bővebb információt szolgálati helyeinken, valamint külön tájékoztatóinkban adunk. Kérjük döntéseink megértő, szíves elfogadását. KUNSÁG VOLÁN 3723 MEGYEI KORKÉP Mélykút az óvodaépítésre összpontosít December 29-én, kedden tartott ülésén elfogadta a település 1993. évi költségvetését Mélykút önkormányzata. Eszerint az önkormányzat várható bevételei—és kiadásai — 154 millió 422 ezer forintot tesznek ki. A bevételi oldalon a legnagyobb tétel — 99 millió forint — a központi költségvetési támogatásból és egyéb átvett pénzeszközökből tevődik össze. A kiadások között a gazdasági, műszaki, ellátó és szolgáltató szervezet keretében működő intézmények;— pl. iskola, óvoda stb. — fenntartása szerepel a legnagyobb összeggel, több mint 68 millió forinttal. Felhalmozásra a község alig több, mint 13 milliót tud fordítani, ennek túlnyomó része az óvodaépítés folytatására, lehetőség szerint 1993-ban történő befejezésére megy el. Érdekesség, hogy—bár veszteséges — a községi önkormányzat továbbra is fenntartja a Mélykúton működő ménfedeztető állomást, mivel a lovak száma növekszik, s így a ménfedeztetésre óriási az igény. Közepes forgalom a határátkelőhelyeken Az ország határállomásain a szerda reggeli állapotok szerint közepes a forgalom, s a kamionok és a személyautók várakozás nélkül léphetik át a határt—tájékoztatta az MTI munkatársát Krisán Attila ezredes, a BM Határőrség szóvivője. A határállomásokon már érezhető az is, hogy megindult a szomszédolók, a szilvesztert külföldön ünneplők forgalma is. Nagyobb zsúfoltságra, torlódásokra azonban továbbra sem számítanak. A zöldhatáron az utóbbi 24 órában három tiltott határátlépő próbált kijutni az országból, s ugyancsak hárman kísérelték meg a bejutást is. A határőrség Szombathely térségében elfogott 3 személyt, akik a tiltott határátlépőket segítették, és kézre került egy embercsempész is. Az útlevélkezeléseknél nyolc úti okmány tulajdonosát leplezték le, mert kiderült, hogy fényképcserével hamisított útlevelet használtak. (MTI) Csökkent az ipar termelése Tovább csökkent az ipari termelés volumene 1992 során — állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, az év első tíz hónapjára vonatkozó adatsoraiból. A számsorok alapján kiderül, hogy az ipar termelése 1992. január és október között csupán 88,3 százaléka volt a tavalyi év azonos időszakának. Az ágazatok közül a villamosenergiaipar és az élelmiszeripar számolhat be a legjobb eredményről, ez azt jelenti, hogy e két ágazatnál esett vissza legkevésbé a termelés. Mindkét ágazat a tavalyi év első tíz hónapja teljesítményének 88,3 százalékát volt képes elérni az idei év ugyanezen időszakában. Más ágazatokban a visszaesés átlagosan 20 százalék volt. A válság leginkább a kohászatot és a gépipart sújtotta: az előbbi 70,6, az utóbbi 70 százalékot teljesített áz előző évhez viszonyítva. Zenei továbbképzés Kecskeméten • Kedden este a kecskeméti piarista templomban énekeltek a zenepedagógusok. (Galambos Sándor felvétele) Két esztendeje alakult meg a Magyar Gregorián Társaság, amelynek elnökéül Béres György plébánost, a bécsi egyetem filozófiai fakultásának gregorián szemiológiai tanárát választották. — Az elmúlt évtizedekben Magyarországon a gregorián énekről alig-alig tanultak az ének-zenepedagógusok, karnagyok zenei képzésük során. 1991-ben hároméves nyári kecskeméti és pannonhalmi, illetőleg téli kurzust indítottunk Kecskeméten, amelyre december 28—30. között másodszor került sor a tanítóképző főiskolán. A nyugati zene bölcsője a gregorián. A középkor egyszólamú, a római katolikus egyház latin nyelvű, hivatalos éneke. Ebből alakult ki a többszólamúság is, a XII—XIII. században. — Valamennyi nagy zeneszerző komponált gregorián dallamra művet — folytatja Béres tanár úr. Ezek megértése, dirigálása alapismeretek nélkül szinte lehetetlen. — Szép számmal jöttek érdeklődők mind a nyári és téli kurzusokra. Mutatja ezt a mintegy negyven zenepedagógus, karnagy mostani részvétele is. Örömmel hallgattam beszámolóikat, hogy iskolai énekkaraikkal milyen szép sikereket értek el egy-egy gregorián dallam megszólaltatásával. A társaság évente kétszer a továbbképzések mellett országos tanulmányi napokat is rendez. 1991 őszén Szegeden, ez év májusában Pécsett, ősszel Egerben tartottuk. 1993. május 1- jén Székesfehérvárra várjuk az érdeklődőket. Béres György harminchat esztendeje Ausztriában él. — rr — Pénzt kapnak A Családi karácsonyi sportjátékok néven meghirdetett és lebonyolított esemény sorsolásán a Miniszterelnöki Hivatal ifjúságpolitikai kabinetje által felajánlott 1 millió forint sorsolása megtörtént. A nyertes önkormányzatok között van Kecskemét is, 50 000 forinttal. Év végén élénkült a társaságalapítási kedve Az előző évekhez hasonlóan az év vége közeledtével egyre több gazdasági társaság alakul — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Októberben 1100 új jogi személyiségű társaságot alapítottak, novemberben számuk 1436-ra emelkedett, s decemberben az előjelek szerint további növekedés várható. A novemberben alakult cégek 85 százaléka új, 15 százalékuk pedig már meglévő szervezetből alakult át. A legkedveltebb társasági forma továbbra is a korlátolt felelősségű társaság, a cégalapítók 89 százaléka ezt a formát választotta. Az új cégek túlnyomó többsége, 87 százaléka 20’vagy ennél kevesebb főt foglalkoztat. A legtöbb novemberben alapított cég (543) kereskedelemmel, illetve jármű- és közszükségleticikk-javítással foglalkozik. Számos, ipari tevékenységet folytató cég jött létre (313), és jelentős (183) az ingatlanügyletekkel és a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásokkal foglalkozó, újonnan alakult társaságok száma is. 1992. november végén a KSH összesen 67 431 jogi személyiségű gazdasági szervezetet tartott nyilván. Ezek 85 százaléka gazdasági társaság, 12 százaléka szövetkezet és 3 százaléka vállalat. A legnagyobb arányt, 78 százalékot a 20 vagy ennél kevesebb főt alkalmazó cégek képviselik, a 300 főnél nagyobb létszámú szervezetek aránya mindössze 2,9 százalék. A gazdasági társaságok csaknem 44 százaléka a fővárosban tevékenykedik. Az APEH-nél nyilvántartott egyéni vállalkozók száma november végén közel 600 ezer volt. Ezek 46 százaléka főfoglalkozásban, 42 százaléka mellékfoglalkozásban és 12 százaléka nyugdíjasként folytat vállalkozói tevékenységet. A vállalkozók csaknem 40 százaléka kisiparos, 32,6 százalékuk kiskereskedő és 27,5 százalék a szellemi szabadfoglalkozásúak aránya. (MTI) A kamat legfeljebb 7 százalék (Folytatás az 1. oldalról) — Eddig az egzisztenciahitel futamideje 6-8 és 10 év volt, 1-2 év türelmi időt adtak a törlesztés megkezdésére, tudtuk meg dr. Hegedűs Évától, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjétől. — Igen nagy terhet jelentett a törlesztés. A kormány egyik legutóbbi ülésén úgy döntött, változtat az E-hitel folyósításának feltételein: a türelmi időt egységesen 3, a futamidőt 15 esztendőben jelölte meg. — Ezek az új szabályok csak az új kérelmekre vonatkoznak? — A rendelkezés visszamenőleges hatállyal lépett életbe és kiterjed a korábban kötött hitelszerződésekre is. A korábban befizetett összegeket természetesen nem fizetik vissza, de a kormányhatározat életbelépését követően mindenkitől az új feltételek szerint várják el a törlesztést. Úgy gondoljuk, azáltal, hogy a tőkerész törlesztését egy évvel későbbre, a határidőt pedig csaknem a kétszeresére emeltük, a vállalkozókra kisebb terhek hárulnak, egyenletesebb, arányosabb terheket kell vállalniuk. — Az infláció igen magasan tartotta az E-hitel kamatszintjét is. Várható-e ennek a csökkentése? — A kormány egyetértésével a pénzügyminiszter felkérte a Nemzeti Bank elnökét, hogy vizsgálja felül az E-hitel és a hozzá kapcsolódó úgynevezett kamatrés ügyét. Ebben ugyanis egyedül a bank jogosult dönteni. A jelenlegi szabályozás szerint az E-hitel kamata két részből áll: egyrészt az alapkamatból, ami a hivatalos jegybanki kamat 60 százaléka (12,6%) és az erre ráépülő kamatrésből (4%). A kormány álláspontja szerint a privatizáció gyorsítása érdekében célszerű volna a kamat csökkentése, a mi javaslatunk szerint azt 3 százalékban kellene meghatározni. A négyszázalékos kamatrést is magasnak érezzük, hiszen számos tényező miatt a bankok kockázata kisebb lett, de nem lehet teljesen megszüntetni, mert ez a hitellel szemben ellenérdekeltséget szülne. — Milyen százalékot tartana elfogadhatónak a kormányzat? — Ebben a kérdésben nem dönthet a kormányzat, mert úgy gondoljuk, hogy ez a bankokkal folytatott tárgyalásokon alakulhat ki. Várhatóan azután kezdődhetnek meg ezek a tárgyalások, ha a jegybank elnöke jóváhagyja az alapkamat csökkentésére vonatkozó javaslatot. — A számok nyelvére lefordítva, milyen változást jelent a mostani kormánydöntés ? — Sokféle számítást végeztünk erre vonatkozóan. Egy biztos: a hitelt legfeljebb 7 százalékos kamat fogja terhelni. Ha valaki 10 millió forint hitelt vesz fel, csupán a kamatváltozás miatt reálértékben 3,1 millióval csökken a terhe, a futamidő meghosszabbodása pedig további 1,6 millióval mérsékli a törlesztés értékét. 10 millió hitel után tehát — hangsúlyozom: reálértéken — összesen 5 milliót kell a vállalkozónak visszafizetnie. FEB Emelkedik a vízdíj Hosszú az éjszaka • A detoxikáló felkészülten várja a „betegeket” ... (PN-archív) Többéves tapasztalat — mesélik a mentősök —, hogy vannak, akiknek hosszú ideig emlékezetes marad egy-egy szilveszter. Detoxikálóban fejezik be az éjszakát, ahol még fizetniük is kell a „pihenésért”. —A részegek szállítása ugyanúgy jellemzi az év utolsó éjjelet, mint mondjuk az öngyilkossági kísérletek a karácsonyt — mondta el tapasztalatait Szitás István megyei szolgálatvezető. — Ilyenkor, persze, nem lesz több a szállítás, inkább csak eltolódik ebbe az irányba. —Meg kell erősíteni az ügyeletet? — Nincs rá szükség. Mert általában kevesebb szilveszterkor a roszszullét, a baleset. Ha leszámitjuk a detoxikálós fuvarokat, akkor átlagos éjszaka vár ránk. — Lakásokra, vagy inkább az utcára kell vonulniuk? — Ide is, oda is. Talán a fiatalokra jellemzőbb inkább, hogy amikor tetőzik a hangulat a házibulin, kellően eláztak már a résztvevők, akkor elindulnak a pofonok is. Összeverekednek egy rossz szó miatt, valaki megsérül, hívják a rendőröket és a mentőket. Éjfél után pedig az utcára hívnak minket: hazafelé tartva akad össze valakinek a lába, földre esik és már nincs ereje, hogy felálljon. Ilyenkor is nekünk szólnak: ne fagyjon meg a szerencsétlen. — Mennyibe kerül a fuvar? — Elég sokba. Kilométerenként 70 forint a szállítás, 500-500 a takarítási díj és az ápolói kíséret. A kórház külön számlát készít, ott, úgy tudom, 3000 forint az éjszakai „pihenés”. N. N. M. (Folytatás az 1. oldalról) • Még a részvénytársaság vezérigazgatója is elismeri, hogy a bevezetendő vízdíj igen magas. (PN-archív) Amint Szekeres István elnök vezérigazgató elmondta, a Bácsvíz Rt. igazatósága és felügyelőbizottsága éppen a szolgáltatás biztonsága érdekében kényszerül a mostani mértékű áremelésre. Igaz, az eredeti javaslatban kétszintű ár szerepelt — lakosságnak 60, nem lakosságnak 78 Ft/m3 (plusz áfa) — de ezt a szakminisztérium nem fogadta el, így alakult ki az egységes tarifa. Az áremelés egyébként—az inflációs hatáson túl — részben a fix költségek magas arányából adódik. Jelentős létszámcsökkenés volt (1300 helyett alig 700-an dolgoznak a cégnél), lejjebb azonban nem lehet menni, mert az már a működést veszélyeztetné. A további megtakarításokhoz, például az energiaköltségeknél, újabb pénzigényes beruházásokra lenne szükség. A korábbi díj csak kis hányadát fedezte a fenntartási költségeknek, s ez a felügyelőbizottság szerint a szolgáltatás biztonságát veszélyeztette. Ami mégis kedvező, hogy az esedékes javítások már technológiai fejlesztést is jelentenek, a folyamatban lévő és az 1993-ra tervezett beruházások — kecskeméti szennyvíztelep, dunai és tiszai kistérségi vízművek — pedig minőségi változást eredményeznek. A bekalkulált fogyasztáscsökkenés ugyanakkor rontja a pozíciókat, hiszen a költség gyakorlatilag változatlan, a cég viszont az áru, a víz eladásában érdekelt. A Bácsvíz Rt. vízfogyasztói — éppen a vízmű gazdaságos üzemeltetése folytán — nem jogosultak az állami támogatásra sem, mert az csak a 85 Ft/m3 fölötti díjak esetén adható. Az itteni alacsonyabb vízdíj pontos beszedése azonban az rt. talponmaradásához elengedhetetlen. Az esetleges tévedést korrigálják, de a tényleges fogyasztást kiszámlázzák, és szigorúan behajtják a kintlevőségeket. Cégek esetében a notórius nemfizetőket kikapcsolják, míg a lakossági hátralékosokkal szemben egyéb módon kell a követeléseikhez hozzájutniuk. Amennyiben év közepén az önkormányzatok megkapják az árhatósági jogkört, akkor kedvezményes fizetési feltételeket is kidolgoznak. Szekeres István elmondta: tudja, hogy ez a vízdíj magas. Nem a szolgáltatási színvonalhoz és a költségekhez, hanem a magyar átlagjövedelemhez képest. Azt is tudja, hogy lesznek, akik nem képesek kifizetni. De a rossz anyagi helyzet és a magas hátralék között nincs közvetlen összefüggés. Az önkormányzatok készek segíteni a rászorulóknak, ám a vízmű a fizető többség kárára, rovására nem gyakorolhat méltányosságot. Az új ár tehát január Fjétől érvényes, az első leolvasás után fizetendő összeget megfelelő arányosítással állapítják meg. V. T.
