Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-28 / 304. szám

2. oldal, 1992. december 28. PETŐFINEK _ * PP KÉRDŐJELEK Kétszer ad, ki gyorsan ad? Az agrárügyek avatott kor­mánypárti képviselője egymás­után háromszor ismételte el: a törvény hibája ... a törvény hi­bája ... a törvény hibája . . . Történt mindez a T. Ház késő estébe nyúló minapi ülésén, a szövetkezeti és az átmeneti tör­vény módosítását célzó javasla­tok éleshangú vitája során. Nem retorikai fogásként, hanem in­dokolásául annak, hogy késede­lem nélkül korrigálni kell a tsz­­ek és a kilépők közötti vagyoni és egyéb kérdések alig féléves szabályait, mert kusza, anarchi­kus állapotok alakultak ki. Gyorsítani kell a törvényke­zés ütemét? Igen, a gazdasági­társadalmi átalakulás jogi kere­teinek hiánya súlyos erkölcsi, politikai és anyagi károkat okoz. Csakhogy a hevenyészve összehozott, kiérleletlen, újabb és újabb módosításokra szoruló paragrafusok arra intenek: a jogrendszer átalakítására nem érvényes a régi mondás, hogy kétszer ad, ki gyorsan ad. Mert a kodifikációs hajrá közben rendszerint már nem az érveké, hanem a türelmetlen indulatoké a döntő szó. Mi a hatékonyabb képviselői munka titka ? Az egyik kulcs az érdemi körültekintő előkészítés. A törvényjavaslatok születésé­nek, formálódásának időszaká­ban végzett folyamatos egyezte­tés, a parlamenten kívüli szerve­zetekkel (is) folytatott konzul­táció — más szóval a szakmai, érdekvédelmi szervek bevonása a jogalkotásba. A másik kulcs: a parlamenti munkát félresikla­tó, időrabló politikai perpatva­rok kiiktatása az Országgyűlés plénumának munkájából. A közelgő új esztendőben ta­lán megszívlelik pártok, frakci­ók és honatyák is a búcsúzó ó­­évnek ezt a tanulságát. Hogy ne kelljen a patkó egyik oldalán se úgy érvelni, hogy „a törvény a hibás...” Ferenczy Europress KIS-JUGOSZLÁVIA: Határozott idejű megbízások A rendszerváltás utáni törvény­hozói munka mindeddig tartozott a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabály végrehajtási ren­deletével. A november végén meg­jelent kormányrendelet vegre tisz­ta vizet önt a pohárba. A közgyűj­teményi és közművelődési intéz­ményvezetők esetében is lehetősé­­. get biztosít az álláshelyek pályáz­tatására. Az érintett kör elsősor­ban a művelődési házak és köz­pontok, a képzőművészeti gyűjte­mények és könyvtárak vezetőiből tevődik össze. Mivel az ott dolgo­zó vezetők korábbi kinevezése ha­tározatlan időre szólt, azt a jogsza­bály rendelkezése szerint január 1- jétől június 30-áig tartó határozott idejűvé alakítják. A rendelkezésre álló idő alatt pályázatokat írnak ki az álláshelyekre. így a megyében százas nagyságrendben lesznek pá­lyázat útján elnyerhető álláshe­lyek. Fenyeget a harmadik világháború? Slobodan Milosevic ismét Szerbia elnöke a szerb elnökválasztás immár végleges eredménye szerint. A szerb elnök 2 515 047 szavazatot szerzett, ami a szavazatok 56 százalékát je­lenti. A 188 választási egység közül Milosevic 169-ben győzött. Milan Panic szövetségi miniszterelnök 1 516 693 szavazatot kapott, s ez 34 százalékkal egyenértékű. A harma­dik helyet Milan Paroski néppárti je­lölt kapta, messze lemaradva, 3,3 százalékkal, s az összes többi jelölt eredménye elhanyagolható. A par­lamenti választások végeredménye csak az új évben várható. * * * Klaus Kinkel német külügymi­niszter karácsony másnapján saj­nálkozását fejezte ki amiatt, hogy a szerb nép nem használta ki az alkal­mat, az egy héttel ezelőtti választá­sokat, és „nem vált meg a rettenetes események fő felelősétől”, Slobo­dan Milosevictől. „A világ egy re­ménnyel szegényebb lett”—közölte a külügyminiszter Bonnban nyilvá­nosságra hozott állásfoglalásban, majd figyelmeztette a szerb politi­kust: „Milosevicnek tudnia kell, hogy ezen választások, valamint az eredményt kialakító körülmények nyomán nem rendelkezik kitöltetlen csekkel a hódítás, az elnyomás és az etnikai tisztogatások politikájának folytatására.” Kinkel megismételte: az erőszakkal megváltoztatott hatá­rokat nem fogják elismerni, a fő fe­lelősöknek pedig egy napon számot kell majd adniuk politikájukról. Kinkel elődje, Hans-Dietrich Genscher vasárnap a délnémet rá­dióban azt sürgette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonnal rendel­jen el blokádot Szerbia ellen, mivel csak így lehet leállítani a szerb hadi­gépezetet: csak a hajtóanyag-után­pótlás, az olajbehozatal leállása bé­níthatná meg a szerbek tüzérségét, páncélosaikat és repülőgépeiket. Egy másik volt külügyminiszter, az amerikai Henry Kissinger a né­met televíziós hírcsatornán, az N-TV-n felvetette, hogy Boszniát helyezzék ENSZ-gyámság alá. Kis­singer, aki a bonyolult etnikai ösz­­szetétel miatt már korábban sem helyeselte Bosznia nemzetközi elis­merését, attól is tart, hogy amennyi­ben a délszláv konfliktus Koszovó­ra is kiterjed, beavatkoznak az isz­lám államok. „Nem engedhetünk meg egy vallásháborút európai föl­dön, mert az az iszlámnak a Nyu­gathoz való egész viszonyát kérdé­sessé tenné” — közölte Kissinger, s sürgette NATO-csapatok állomá­­soztatását ENSZ-égisz alatt. A Deutsche Welle orosz nyelvű adásában egy Jurij Beljajev nevű szentpétervári illető, a városi tanács tagja azt állította, hogy több száz orosz önkéntes harcol a Balkánon a szerbek oldalán. Az interjút is­mertető Die Welt szerint Beljajev nemrég tért vissza Szerbiából, maga is részt vett a harcokban. „Elsősor­ban azért döntöttünk úgy, hogy tá­mogatjuk szláv testvéreinket, a szerbeket, mert először is ortodo­xok, másodsorban pedig szlávok” -— közölte az interjúalany, tagadva, hogy az oroszok zsoldosok lenné­nek: nem pénzért harcolnak, hanem meggyőződésből. Beljajev szerint a balkáni események „a harmadik vi­lágháború kezdetét” jelentik, illúzió azt hinni, hogy az ENSZ-erők ezt a háborút megakadályozhatják. „Jól kiképzett embereket küldünk oda. Nekik nem szükséges megmagya­rázni, hogy miért harcolnak ott és mit védelmeznek. Elsősorban ter­mészetesen Oroszországot védik, s csak aztán Szerbiát” — közölte a szentpétervári személyiség a Die Welt karácsonyi számában olvas­ható interjúismertetésben. Vita a médiákról (Folytatás az 1. oldalról) Az alkotmányügyi bizottság kép­viseletében Salamon László (MDF), a testület elnöke bejelentette: a Ház főbizottsága a támogatott módosító javaslatokkal együtt 9 szavazattal, 4 tartózkodás mellett javasolja a médiatörvény elfogadását. A felügyelőbizottság, valamint a kuratórium összetételét több felszó­laló is érintette a részletes vita során, amelyet tegnap lezártak. Bejelentették, hogy este 10 óráig van mód csatlakozó módosító indít­ványok benyújtására. Az Országgyűlés vasárnap lezárta a részletes vitát a társadalombiztosí­tás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéserői rendelkező tör­vényjavaslat felett is. A parlament vasárnapi munka­napjának utolsó napirendi pontja­ként megkezdte az elmúlt rendszer­hez kötődő egyes társadalmi szerve­zetek vagyonelszámoltatásával ösz­­szefüggő intézkedésekről szóló tör­vényjavaslat általános vitáját. Az el­nöklő Szűrös Mátyás az általános vi­tát elnapolta, várhatóan kedden foly­tatódik a törvényjavaslat tárgyalása. Az Országgyűlés ezzel befejezte va­sárnapi munkanapját. Tömegtüntetések Ukrajnában Ukrajna több városában hét vé­gén tömegtüntetéseket rendeztek a szombaton bejelentett nagy ará­nyú áremelések miatt. Az első je­lentések szerint incidens sehol sem történt. Kijevi és donyecki szak­­szervezeti csoportok a jövő hét ele­jére összehangolt tiltakozóakció­kat jelentettek be. Leonyid Kucs­ma ukrán kormányfő tévébeszédé­ben közölte: a vezetésnek nincs más választása, mint hogy meg­szünteti több alapvető élelmiszer és szolgáltatás állami dotációját. A máris életbe lépett rendelet szerint a kenyér ára az eddigi 3- 6 kuponról 21-37 kuponra, a tej a korábbi 4-6 kuponról 28-34 kuponra, a cukor pedig 8-12-ről 70 kuponra emelkedik. A városi tömegközlekedést egységesen 5 kuponért lehet igénybe venni. Előzőleg mindössze fél kupon volt a jegy ára. Politikai eszközökkel Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár és Andrej Kozirev orosz kül­ügyminiszter továbbra is bizik abban, hogy a délszláv válság politikai eszközökkel megoldha­tó. Kozirev és Gáli tárgyalt Genfben a Biztonsági Tanács napirendjén szereplő kérdésről is, hogy erővel kikényszerítsék a boszniai légi vesztegzár betar­tását. Az orosz külügyminiszter ellenezte, hogy erőszakkal pró­báljanak gyors megoldást elér­ni. Albán ünnepnapok Az albán parlament a napokban törvényt fogadott el az új ünnep­napokról, köztük — hosszú évek után első ízben — vallási ünnepek­ről is. Ezek szerint a következő napo­kat nyilvánította ünnepnapnak a törvény: január 1. és 2.; május 1. és november 28. (ez Albánia új nemze­ti ünnepe). A vallási ünnepek sorá­ba tartoznak: a Kis és a Nagy Baj­­rám (a muzulmánoknak), az orto­dox húsvét, a katolikus húsvét és a karácsony. A korábbi nemzeti ünnepnapot, noverhber 29-ét (a fasiszta hódítók alóli felszabadulás napját) törölték az ünnepek sorából. Karambol, öngyilkosság, szúrkálás (Folytatás az 1. oldalról) mény során. December 25-én este az E75-ÖS út és a városföldi beágazás közelében gázolt el egy gyalogost egy autó, éjjel pedig egy kecskeméti 13 éves lány akart gyógyszerrel ön­gyilkos lenni. Kórházba vitték ugyanúgy, mint a következő este egy 30 éves kecskeméti férfit, aki szintén gyógyszereket szedett be. Pénteken az esti órákban Kis­kunhalas határában súlyos baleset történt. Két személygépkocsi ka­rambolozott. Az autókban utazók közül egy fő életveszélyesen, ketten pedig súlyosan sérültek meg. Szombat délelőtt az E75-ösön összeütközött két gépkocsi. A Tö­rekvés Tsz közelében történt bal­esetnek egy könnyű és egy súlyos sérültje van. Este a Szolnoki úti aluljáróban szaladt össze két autó; a mentők innen is két sérültet vit­tek kórházba. Tegnap kora délután a jeges, zúzmarás utak okozták a bajt. Sol­ton. az 51-es számú főúton halad­va csúszott meg egy autó, majd a villanyoszlopnak csapódott. Egy • A kecskeméti baleset pillanatában szerencsére senki sem közlekedett a járdán. (Galambos Sándor felvétele) súlyos és egy könnyű sérültje van a balesetnek. Nem sokkal később Kecskeméten, a Bethlen körúton megcsúszott egy Lada, felszaladt a járdára és a ház falának meg egy fának ütközött. Vezetője könnyű sérülésekkel úszta meg a balesetet. n —g Megállapodás Szomáliában A törzsi konfliktusok megol­dásáról írt alá szombaton a Szo­máliái fővárosban megállapo­dást a két ellenlábas katonai ve­zető, Ali Mohamend Mahdi és Mohamend Farah Aidid. Az esemény a mogadisui amerikai nagykövetségen történt Robert Oakley amerikai különmegbízott jelenlétében. A megállapodás szerint a két fél megegyezett, hogy véget vetnek a törzsi vil­longásoknak. Életbe léptetik azt a hétpontos memorandumot, amelyet még december 11-én le­zajlott találkozójukon fogadtak el. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Kohl a „visegrádi négyekről” Helmut Kohl német kancellár szerint 1993-ban egyik feladat lesz a lengyelek, a magyarokba csehek és a szlovákok további felzár­kóztatása az Európai Közösségekhez. A kormányfő mindezt a Welt am Sonntag hasábjain szögezte le, a vasárnapi lap körkérdé­sére („Mit vár az új évtől?”) adott írásos válaszában. Klaus és Meciar a válásról Négy nappal Csehszlovákia hivatalos kettészakadása előtt, va­sárnap Pozsonyban tárgyalások kezdődtek Václav Klaus cseh és Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök között. A két kormányfő közvetlenül ezt megelőzően a Szlovák Televízió „Lépések” című kcjekasztal-beszélgetésében mondta el véleményét a válást meg­előző folyamatról. Meciar elmarasztalóan szólt az előző cseh és szlovák kormányról, amiért két év alatt nem tudták megoldani az államjogi és az alkotmányos változások kérdéseit, ami az érintet­tek választási kudarcához vezetett. Klaus cseh miniszterelnök cá­folta azokat az állításokat, mélyek szerint a szétválás egy előre elkészített forgatókönyv szerint történt volna. Törökök — bevetésre készen Hikmet Cetin török külügyminiszter ismét katonai beavatko­zást sürgetett Bosznia-Hercegovinában és kijelentette: a török légierő kész beavatkozni, csupán az ENSZ felhívását várja. Ezt a Tanjug belgrádi hírügynökség jelentette vasárnap, török lapokra hivatkozva. A magyar kisebbségek jogai Entz Géza címzetes államtitkár, a határon túli magyarok hivata­lának elnöke Münchenben megerősítette, hogy Budapest nem tö­rekszik a fennálló határok megváltoztatására, kétoldalú megálla­podások kötésével igyekszik biztosítani a szomszédos országok­ban élő magyar kisebbség jogait. A müncheni magyar főkonzulá­tuson karácsony előtt, helyi magyarok előtt, Entz támogatta azt a gondolatot is, hogy a külföldön — a Nyugaton — élő magyarok vegyenek részt magyarországi választásokon. Tárgyalások Genfben Csúcsszintű tárgyalásokon próbálta vasárnap egyeztetni a hor­­vát és a bosnyák vezetés Genfben a boszniai rendezést célzó elkép­zeléseit. Izetbegovic boszniai és Tudjman horvát elnök találkozó­ján jelen volt Cyrus Vance és David Owen, a Jugoszlávia-konfe­­rencia két társelnöke is. Izraelben a palesztinokról Izraelbe érkezett vasárnap az ENSZ-főtitkár különmegbízottja, hogy a kormányfővel és külügyminiszterével tárgyaljon a Liba­nonba toloncolt palesztinok ügyéről, és a „senki földjére” látogas­son, ahol — izraeli és libanoni katonai alakulatok közé szorítva — sátortáborban laknak a deportáltak. A 415 palesztinnak „ott­hont” adó körzetben egyre tarthatatlanabb állapotok uralkodnak — vasárnap délelőttre a hó elzárta a körzetet a külvilágtól. . » 06 60 27690 < I o cű Q Ű H a Kecskeméten a Technika Házában sétálgatna a Michelangelo szobormásola­­tok mellől fel tudja hinni ezt a két számot, akkor Önnek nem is érdemet; telefonálnia. M. ért bizonyára a birtokában van már egy rádiótelefon. De ha nem így volna, tárcsázza valamelyik szá­mot, és szerezzen első kézből információkat a Westel által forgalmazott mobil telefonokról. Szakembereink segítenek Önnek kiválasztani a legmegfelelőbb készüléket, tájékozatást adnak a készülékvásárlás és lízingelés lehetőségeiről, és szaktanácsadással is szolgálnak. Várjuk hívásaikat! (»)))))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. MOZGÁSBAN AZ 0 Z l E T

Next

/
Oldalképek
Tartalom