Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-24 / 303. szám

SZÍNHÁZ, MOZI i§*$r; *•*1 1992. december 24 (csütörtök), KECSKEMÉT, Városi mozi, Árpád mo­zi: délután fél 3 órakor: A SZÉPSÉG ÉS A SZÖRNYETEG. Színes, mb., ameri­kai film. IKTV: 10.00: KÉPÚJSÁG - REKLÁM. 10.30: Kincs, ami „nincs. Olasz szinkr., vígjáték. 12.00: KÉPÚJ­SÁG — REKLÁM. 12.30-ig. 14.00: KÉPÚJSÁG REKLÁM. 14.30: Ádám és Éva 90’ ism. USA, szinkr., mitológia. 16.00: A téli csillag meséje karácsonyi összeállítás: Szép karácsony zöld fája. 17.00: KÉPÚJSÁG — REK­LÁM. 17.30-ig. 1992. december 25. (péntek) KECS­KEMÉT, Katona József Színház: este 7 óra: A KAKTUSZ VIRÁGA. Bérlet­­szünet. Mozik műsora, Városi: fél 4, 3/4 6 és 8,órakor: RESZKESSETEK, BE­TÖRŐK! Színes, mb., amerikai film. Árpád: 3/4 6 órakor: A SZÉPSÉG ÉS A SZÖRNYETEG. Színes, mb., ameri­kai film. 8 órakor: FEKETE MACS­KA. Színes, honkongi film. Csak 18 éven felülieknek! Stúdió: 7 órakor: ÉJ­SZAKA A FÖLDÖN. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! KISKUNFÉLEGYHÁZA, Petőfi: 5 és 7 órakor: JÖTTEM, LÁTTAM, BE­KÖLTÖZTEM. Színes, amerikai film. Stúdió: 6 órakor: JÓ REGGELT. VI­ETNAM! Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! 1992. december 26. (szombat). KECS­KEMÉT, Katona József színház, este 7 óra: A KAKTUSZ VIRÁGA. Bérlet­szünet. Mozik műsora, Városi: fél 4,3/4 6 és 8„órakor: RESZKESSETEK, BE­TÖRŐK! Színes, mb., amerikaj film. Árpád: 3/4 6 órakor: A SZÉPSÉG ÉS A SZÖRNYETEG. Szines, mb. ameri­kai film. 8 órakor: FEKETE MACS­KA. Színes hongkongi film. Csak ,18 éven felülieknek! Stúdió: 7 órakor: ÉJ­SZAKA A FÖLDÖN. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! KISKUNFÉLEGYHÁZA, Petőfi: 5 és 7 órakor: JÖTTEM, LÁTTÁM, BE­KÖLTÖZTEM. Színes, amerikai film. Stúdió: 6 órakor: JÓ REGGELT, VI­ETNAM! Szines, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! 1992. december 27. (vasárnap) KECSKEMÉT Katona József szín­ház: délután 3 óra; A KAKTUSZ VI­RÁGA. Ruttkai Éva-bérlet. A mozik műsora azonos a szombatiéval. IKTV: 14.00: KÉPÚJSÁG - REKLÁM. 15.000: NAP TV-műsora. 19.00: KÉP­ÚJSÁG REKLÁM 19.30-ig. A Lakitelek Alapítvány is támogatja 1991-ben indult útjára a Ha­bitat for Humanity Internatio­nal Magyarországon, Házat Hazát Alapítvány néven. A Habitat for Humanity nemzetközi, ökumenikus moz­galom, amely elérhető árú laká­sokat épít világszerte a rászoru­lóknak, s ezzel egy időben az emberek közötti megértést, a közösségi tudatot ápolja. A mozgalom az Amerikai Egyesült Államokból indult, leghíresebb résztvevői és propa­gandistája az egykori elnök, Jimmy Carter és felesége Ro­­salynn, akik maguk is saját- ke­zűleg szoktak dolgozni az épít­kezéseken. A Habitat for Hu­manity a hitelkonstrukciót öt­vözi a közösségi munkával: Magyarországon például egy 100 négyzetméteres ház eseté­ben, amelynek költsége körül­belül 1,5-1,8 millió forint, csak 50-60 ezer forintot kell előre be­fizetni. A fennmaradó összeget a lakók 20-25 éven át törlesztik, emellett 500 munkaórát dol­goznak az alapítvány javára. A telkeket az alapítvány az ön­­kormányzatoktól és az egyhá­zaktól szeretné ingyen megkap­ni, ennek fejében a közösségi munka nagy részét a rendelke­zésükre bocsátja. A lakók kivá­lasztásánál a szociális rászo­rultság mellett elsődleges szem­pont az, hogy a jelölt hajlan­dó-e az előírt közösségi munkát már azelőtt ledolgozni, hogy háztulajdonossá válna. A háza­kat kamat és nyereség nélkül adják el, a bevételt új házak építésére fordítják. Az első Ha­bitat házat Magyarországon — és Európában — Bátaszéken adták át, amelynek lakója egy négygyermekes, rokkantnyug­díjas család lett. A második ház Martonvásáron épül. Tavasszal kezdődik az építkezés Gödöl­lőn és Vácott is. Augusztusban 110 otthont szeretnének építeni abban a városban, ahol ennyi telket kapnak az önkormány­zatoktól. Vác, Dunaújváros, Békéscsaba, Cegléd mutat ed­dig érdeklődést a kezdeménye­zés iránt, amely az Egy Hóna­pos Rosalynn Carter — Puskás Ócsi Munkahét nevet viseli. Az önkormányzatok mellett az alapítvány támogatást szeretne kapni valamennyi minisztéri­umtól, és meg kívánják keresni a politikai pártokat is. Több cég, valamint a Lakitelek Ala­pítvány is támogatja őket. Karácsonyi levél Kanadából Karácsonynak megvan a maga szép, nemes és elvarázsló hangula­ta. Milyen szegény lenne életünk a karácsony melege, fénye és benső­­sége nélkül! Sokan azonban el­akadnak a karácsony külsőségei­nél. Mi keresztyének a külsőség mögött karácsony tartalmára, je­lentésére és üzenetére figyelünk. Hadd mutassak most arra, hogy karácsony a béke ünnepe. Krisztus születésének éjjelén a betlehemi mezőkön az angyali seregek így énekeltek: „Dicsőség a magassá­­gos mennyekben az Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat!” (Lukács ev. 2.T4). Krisztusban a „Békesség Fejedel­me” jött el erre a földre. Messiási küldetése az, hogy békességet te­remtsen Isten és ember között — elvévén az ellenségeskedést okozó bűnt, s megváltói halálában elhor­dozta bűneinek büntetését. Ennek eredményeképpen a keresztyén ember Istennel békességre jutott ember — mert az Isten bűnbocsá­nata alatt élő ember. De Krisztus békességet szerzett ember és az ő embertársa között is. Az, aki őt követi, aki igazán az ő tanítványa lett, azaz aki az ő útmutatása sze­rint él — az az ember a békesség keresésének elkötelezettje lett. Pál apostol arra kéri a keresztényeket: „Minden emberrel békességben él­jetek!” (Római levél 12:18). Vilá­gunk mégis olyan állapotban van, mintha soha nem volna karácsony, mintha Krisztus nem született vol­na meg és nem járt volna ezen a földön. Századunk, amelynek las­san a végéhez közeledünk, egy tra­gikus és vérzivataros század volt. A két világháborúban és az azóta is folyton dúló helyi háborúkban legalább hetvenmillió ember pusz­tult el — több mint az emberiség addigi történelmének egésze folya­mán. És a harmadik világháború réme esik az egész emberiségre, amely háború minden képzeletet felülmúló lenne, s amelyben talán maga az emberiség fogja önmagát kiirtani. Hogyan jutott ide a világ? A felelet nagyon egyszerű: elveket követett a krisztusi szeretet helyett! Az ember a maga elveit, filozófiá­ját és ideológiáját mindenek fölé helyezte, ezek nevében új világot akart és akar teremteni — az erő­szak segítségével. Az indulat hajtja az embereket, népeket és nemzete­ket —, hogy az általuk vallott „elv” győzzön bármi áron, még ak­kor is, ha ebbe maga a világ és az emberiség pusztul bele. Észre kel­lene vennünk, felismernünk és el­gondolkoznunk azon, hogy az em­ber nem elvekből született és nem elvekre született — hanem szeré­téiből és szeretetre! Szeretet az, amely nélkül emberi élet nem le­hetséges, mert ez adja meg az em­beri élet értelmét és minőségét! En­nek a szeretetnek forrása Isten, aki „Úgy szerette a világot, hogy az ő egyszülött fiát adta” (János ev. 3:16). Vessük el tehát az elveket? — kérdezhetné valaki. Dehát ép­pen az elvek azok, amelyek annyi­ra jellemzők az emberre! — vethet­nénk ellent. Távolról sem ez a meg­oldás. A megoldás az, hogy meglé­vő elveinket tegyük a szeretet mér­legére. Amely elvek ezen a mérle­gen elégtelennek bizonyulnak — vessük el, amelyek megállják he­lyüket — azokat, és csak azokat kövessük. Mennyire megváltozna egyszerre a világ képe! Ellenséges hatalmak megtalálnák a közele­désnek és együtt munkálkodásnak az útját, amely minden népnek ja­vára válna. Mert már nem az elv a döntő, hanem az ember java. El kell, hogy jöjjön az ideológiák al­konya, amikor az ember nem fog politikai elvekért harcba szállni, nem fogja ezt fegyverrel terjeszte­ni, másokra erőszakolni, nem fog háborúkat kirobbantani — sem helyieket, sem világháborút — mert felismeri, hogy több az em­ber, mint az elv vagy ideológia! Csak akkor lesz igazi karácso­nyunk, ha mi magunk is a kará­csonyfa fénye mellett magunkba szállunk és elveinket a szeretet mérlegére tesszük, s csak azokat tartjuk meg, és követjük, amelye­ket ez a mérleg méltónak minősit a követésre. O, mennyire megvál­tozna a mi kis világunk; és benne magunk. Békésebb lenne a család, amelyben élünk, a gyülekezet, amelyhez tartozunk, azok a közös­ségek, ahol dolgozunk, ahova já­runk! Békesség csak akkor lesz kö­rülöttünk és ezen a földön, ha a Békesség Fejedelmének titkát, a szeretetet fogadjuk el legfőbb élet­elvül. Isten adjon mindnyájunk­nak ilyen igazi karácsonyt! Pungur József, lelkész Edmonton — Canada • Betlehem. xok csodálatos ikonosztázzal bo­rított Szent Miklós-oltára s az ör­mény katolikusok templomhajója. A templom korszerű egyháztör­téneti jelentőséget is nyert, amikor 1964. január 6-án VI. Pál pápa, aki a római egyházfők közül először lépett a Szentföldre, a keresztény­ség szülőföldjére, éppen azon a na­pon 'pontifikáff rfttáérís Ánondott beszedet ott, amikor ^.-52 orto­doxok ünnepük Jézus szureieset. Erre az alkalomra Betlehembe ér­kezett I. Athinagorasz konstanti­nápolyi pátriárka is, akivel béke­csókot váltottak, 1439 óta nem történt ilyen személyes találkozás az egyházfők között. A közeljövő­ben II. János Pál is szentföldi za­rándoklatot tervez, erről is szó volt, amikor nemrég Peresz izraeli kül­ügyminiszter a Vatikánban járt. A város eredeti neve Ephrata, vagyis a Termékeny volt, ehhez kapcsolódhat gondolatilag a Bet­lehem, amely annyit jelent, mint a Kenyér Háza. A mai Izrael terüle­tén még egy Bét-lehem található Galileában, nem messze Názáret­­től, ahol Gábriel arkangyal hírül adta, hogy Máriának még a Jó­zseffel történő egybekelése előtt a Szentiélektől fogant gyermeke szü­letik. Voltak, akik ezt a Betlehemet tartották a születés valódi helyé­nek, de teóriájuk rövid életűnek bizonyult. Az ókorban még sza­márháton közlekedve sem volt gond a vándorlással, csak 1948 és 1967 között vált volna lehetetlen­né, amikor Názárétot és Betlehe­met a fegyverszüneti vonal válasz­totta el egymástól. Hangszer­művészet 1993. január 18-áig látható Kecske­méten, a Ráday Múzeumban Barabás Márton, Kalmár István, Sinkó István képzőművészek, valamint Leskowsky Albert hangszerész „Kontrapunkt” cí­mű kiállítása, amelyen főként képző­­művészeti alkotásokká formált hang­szerek nyújtanak meglepő vizuális és akusztikus élményt. Az elvált szülők gyerekei a téli szünidőben alighanem szívesen lennének együtt anyukával is, apu­kával is — de egyszerre két helyen nem lehetnek. A külön élő pár kö­zött is rendszerint feszültségek, vi­ták forrása az „osztozkodás”, a vakáció programjának egyezteté­se. Nem árt tehát előre tervezni, s olyan megoldást keresni, amely le­­■••«Wtölßg minden érintett igényével és szempontjaival számol. . »*jAi»>karácsonyi ünnepek és — az ezúttal január 4-éig tartó — szün­idő forgatókönyvének alakításá­ban, formálásában elsősorban a gyermekével együtt élő szülőnek van döntő szerepe. Neki azt ajánl­hatjuk, hogy legalább három kö­rülményt mérlegeljen. Elsőként, hogy az egyébként is rövid pihenő­időből kell-e kiszakítani vala­mennyit az esetleges iskolai elma­radások pótlására. Másodszor, hogy a gyerek testi-szellemi meg­újulását milyen programok segít­hetik. Végül, hogy magának a kis-Vakációban — egyszerre két helyen? is „az édesanya” és az „édesapa”, ha ők már végképp elfordultak egymástól. Egyik szülőnek sincs joga „félárvává” tenni a gyereket, csupán azért, mert saját érzelmei már kihűltek. A másiktól való el­idegenítés, az elszigetelés az esetek nagy részében — törlesztés koráb­bi csalódásokért és sérelmekért. Számtalan példa igazolja, hogy az ilyen formában tovább.élő viszály­nak nem a másik fél, hanem a kö­zös gyermek a legnagyobb kárval­lottja. Á láthatást rendező hivatalos papírok aligha térnek ki arra, hogy a téli szünetben mennyi jusson a gyerekből az egyik, mennyi a má­sik félnek. A szeretet, a család ün­nepét is felölelő karácsonyi vaká­ció azonban jó alkalom a válás utáni hadüzenet nélküli háborúk beszüntetésére, vagy legalább fel­függesztésére. Egy nyertes biztos lesz: a magát apukával és anyuká­val egyaránt jól érző gyerek. FEB A Három Királyok karavánját turistabuszok váltották fel, tömjén és mirrha helyett kemény­valutát hoznak. De ugyanúgy Bet­lehembe tartanak, hogy a monda­beli jászol helyén emelt Születés bazilikájában tisztelegjenek. Sor­jáznak a lefelé kanyarodó lépcső­kön, hogy a tizenhat gyertyatartó sejtelmes fényében (hatot-hatot az örmény katolikusok, illetve a gö­rögkeleti ortodoxok, négyet a ró­mai katolikusok állítottak) meg­láthassák a padló ezüst csillagát: „Hic de Virgine Maria Jesus Chris­tus natus est” — „Itt született Má­riától, a Szűztől Jézus Krisztus” hirdeti a latin nyelvű felirat. Maga a templom, az egyik legré­gebbi bizánci stílusú építmény, Betlehem két dombja közül az egyikre épült és csaknem nyolcszáz méterrel van a tenger szintje felett, amit csak kiemel, hogy a közeli Holt-tenger Földünk legmélyebb pontja, négyszáz méterrel tenger­szint — alatt... A történelem vi­harai elől nem tudott kitérni: első változata, amelyet Helena, Kons­tantin császár anyja építtetett 326- ban, két évszázad múltán a szama­ritánus felkelésnek esett áldozatul. A középkor végén amikor már az újjáépített Isten Házát újították fel, személyesen IV. Edward angol király küldte a tetőborítást, ám a törökök nemsokára háborús cé­lokra lefoglalták. A különböző ke­resztény egyházak sokáig vitáztak a születés pontos helyének megje­löléséről, de azután békésen meg­fért egymással a ferenciek Terra Sancta kolostora, a görög ortodo­lánynak, kisfiúnak mi volna a leg­inkább szíve szerinti foglalatosság, szórakozás a szünidőben. Ha a szülők között nincs már korábban kialakított egyezség, fel­tétlenül hallgassa meg a gyerek el­képzeléseit, s ha csak lehet, igazítsa azokhoz a szabad napok program­ját. Merjen tehát a gyerek kedvére dönteni — még ha úgy érzi is: ő a vesztes, mert néhány napra el kell engednie vagy netán a szünet egy részét nélküle kell eltöltenie. Minderről érdemes, sőt szüksé­ges szót váltani a külön élő szülő­vel is. Az egyeztetés eleve megelőz­heti az esetleges későbbi vitákat és a kölcsönös megállapodás révén „idegenben” is olyan programok várhatják a gyereket, amelyek mintegy kiegészítik, teljesebbé te­szik szünidejét. Az elvált felek közötti rossz vi­szony sajnos gyakran nagyon meg­nehezíti a szülők közötti ilyenfajta együttműködést. Pedig a gyerek számára az anya és az apa akkor Rejtegetett történelem Rejtegetett történelem cím­mel háromnapos bentlakásos népfőiskola nyílik történelemta­nárok számára január 8-án Győrménfőcsanakon a Beze­­rédj-kastélyban. A Haza és Ha­ladás Alapítvány támogatásával rendezendő kurzuson írók, tár­sadalomtudósok, történészek tartanak előadásokat legújabb kori történelmünk sokat vitatott időszakairól. Szó lesz egyebek között a Horthy-korszakról, Te­leki Pál miniszterelnök tevé­kenységéről, továbbá az ország 1945 és 1956 közötti politikai helyzetéről. Ezekkel összefüg­gésben a szakemberek választ keresnek arra a kérdésre, bűnös volt-e a nemzet vagy kényszerű csatlós. A népfőiskola hallgatói­nak levetítik az 1956-os tragikus mosonmagyaróvári sortűz tör­ténetéről szóló filmet, s irodalmi műsorral emlékeznek meg az 1956-os forradalomról. A program résztvevői a to­vábbiakban eszmét cserélnek ar­ról, mi az oktatás, a művelődés szerepe a nemzeti szellem közve­títésében. A nemzeti és kulturá­lis azonosságtudat összefüggése­iről pedig a Felvidéken, Kárpát­alján, a Székelyföldön és Ma­gyarországon végzett olvasás­kutatás felmérései alapján tájé­kozódnak. A népfőiskolára december 31 - éig lehet jelentkezni a következő cimen: Ménfőcsanaki Népfőis­kola 9012 Győrménfőcsanak, Bezerédj-kastély. Telefon: 96/ 49-012. (MTI) A Meghajló Fánál

Next

/
Oldalképek
Tartalom