Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-03 / 285. szám

Agrárpiac­védelem Rendkívül sikeresnek minősítette az agrárpiac védelmére hozott idei intézkedéseket Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium köz­­igazgatási államtitkára. Elmondta: a rendelkezésre álló adatok szerint eb­ben az évben reálértékben csökkenni fog az élelmiszerimport a tavalyihoz viszonyítva. Az import értéke az év első 9 hónapjában csupán 41 milli­árd forintot tett ki. Az exportnöve­kedés várhatóan több mint 20 száza­lékos lesz az aszály ellenére is. A ki­vitel már az év első háromnegyedé­ben meghaladta a 160 milliárd forin­tot. Felújítják a MIG-eket A Magyar Távirati Iroda honvé­delmi körökből származó informáci­ója szerint valószínűleg egy amerikai kormánygaranciával rendelkező cég újítja fel a MÍG vadászgépeket. Az erről szóló szerződést még az idén aláírják. A honvédelmi bizottság fog­lalkozott Keleti György (MSZP) in­terpellációjával is, amely azt kifogá­solta. hogy nem jelenik meg a honvé­delmi tárca jövő évi költségvetésében az ENSZ-békefenntartó katonák itt­hon megkezdődő képzésére fordítan­dó összeg. A bizottságban elhangzott vélemények szerint az e célra fordí­tandó pénznek nem is kell külön megjelennie a honvédelmi költségve­tésben. Kérik a gyógyszertárat Kunbaja önkormányzati testületé következő ülésén tárgyalja a községi gyógyszertár ügyét. A polgármester azt javasolja a képviselőknek, hogy kérjék a megyei gyógyszertári köz­pontból a településnek jutó tulajdon­­részt a vagyonátadó bizottságtól, mi­után a céget közüzemnek alapították és az önkormányzati törvény alapján az önkormányzati tulajdonba került. Igaz, egy másik törvény ennek ellent­­mondóbban rendezné a tulajdonjo­got, Kunbaja azonban igényt tart az egykor államosított sváb házban ki­alakított patikára. ‘ Segélycsomag Kolozsvárra A Magyar Társláda Kölcsönös Se­gélyegyesület amely idén tavasszal a határainkon túl élő magyarok egészségügyi ellátásának támogatá­sára alakult szerdán egy teherau­tónyi egészségügyi felszereléssel in­dult útra Kolozsvárra. A szállítmány, amely főként orvosi rendelők műkö­déséhez szükséges eszközöket, példá­ul írógépet, bútorokat tartalmaz, ko­lozsvári orvosokhoz jut el. Ezt az Or­szágos Társadalombiztosítási Fő­­igazgatóság sajtóirodája szerdán kö­zölte az MTI-vel. EP-küldöttség Bősön Szerdán Pozsonyba látogatott az Európa Parlament 15 tagú küldöttsé­ge. A déli órákban a bősi erőművet és annak térségét is megtekintették. Az Európa Parlament küldöttségéi Gar­cia Arias asszony, az EP csehszlovák ügyekben is illetékes képviselője veze­ti. Az eseménytől a szlovák rádió tu­dósított, de a műsorban a küldöttség egyik tagja sem nyilatkozott. A ri­porter elmondta, hogy Garcia Arias úgy vélekedett: „a csernobili esemé­nyek szerint ítélve a vízi erőművek biztonságosabbnak és környezeti szempontból is elfogadhatóbbnak bi­zonyulnak”. Erőszak a táborokban Klaus Kinkel német külügyminisz­ter kérte, hogy az EK is segítsen a boszniai táborokban fizikai és lelki gyötrelmeket elszenvedő nőkön. Bonn tanúvallomások alapján tizen­hat olyan „különlegesen berendezett helyről” tud, ahol nőket tartanak fogva embertelen körülmények kö­zött, és ezeken a helyeken nőket erő­szakoltak meg. Húsz településé lesz Már a bíróságot is megjárta az egy­kori bajai járási tulajdonban volt káptalanfüredi tábor ügye. A 20 tele­pülés ugyanis korábban nem tudott megegyezni a létesítmény sorsáról. Most azonban úgy tűnik, hogy nem bírósági ítélet tesz pontot a vita végé­re, hiszen a települések megegyeztek: egyenlő tulajdoni arányban lesznek gazdái a tábornak. Bácsbokodi ja­vaslatra s ezzel a bácsalmásiak is egyetértettek — ügyvéd készíti elő a megállapodást, úgy, hogy a bennma­radó társtulajdonosok ne kerülhesse­nek hátrányos helyzetbe. Elfogadták a költségvetés fő számait Az Országgyűlés éjjel háromne­gyed egykor elfogadta az 1993. évi költségvetés fejezeti főösszegeit, valamint az állami költségvetés ki­adási és bevételi főösszegét, a ter­vezett hiánnyal együtt. Utóbbi 407,1 millió forinttal haladja meg az eredetileg beterjesztett törvény­­javaslatban szereplő hiányt, össze­ge 185 milliárd 340,7 millió forint. A szerdai napra áthúzódó plenáris ülés ezzel befejeződött. Az Or­szággyűlés reggel 10 órakor foly­tatta az éjszakai órákban befeje­zett plenáris ülését. A képviselők elfogadták azt az országgyűlési ha­tározati javaslatot, amely méltatja Borisz Jelcinnek az 1956-os ma­gyarországi szovjet beavatkozás­ról tett nyilatkozatát. Folytató­dott a társadalombiztosítás pénz­ügyi alapjairól és jövő évi költség­­vetéséről szóló általános vita, s szerepelt a napirenden a szociális igazgatásról és a szociális ellátá­sokról szóló törvényjavaslat meg­vitatása is. Délután 1 órakor az elnöklő Dörnbach Alajos (SZDSZ) berekesztette a T. Ház plenáris ülését. A képviselők dél­után bizottságokban folytatták a törvényhozói munkát. A honvédelem a kormány előtt A kormány mai ülésén megtár­gyalja a Magyar Honvédség hosszú távú haditechnikai korszerűsítésé­nek koncepcióját. Ezmintegy 15—18 évre határozza meg a fejlesztés irá­nyait a korábban, a kabinet által már jóváhagyott honvédelmi alapelvek­hez igazodva. A kormány ezenkívül megtárgyal­ja a Belügyminisztérium előterjeszté­sét a közigazgatás korszerűsítésének programjáról. Foglalkozik a kabinet a földadóról szóló törvény módosítá­sával. Erre azért van szükség, hogy a jövőben ne az fizessen, akinek január 1 -jén tulajdonában van az adott föld, hanem aki éppen használja. KÁRPÓTLÁS: ÁRVERÉSEK NAPRÓL NAPRA Visszaveszik földjüket • Mélykútun pénteken egyszerre 63-an jelezték: Tartom! (Fotó: B. F. 1.) Óriási munkát végzett az elmúlt hetekben a Bács-Kiskunban műkö­dő egyetlen kárpótlási árverési bi­zottság. Főleg a Bácskában és Kalocsa környékén voltak eredmé­nyesek az árverések, ahol igen nagy a földigény, s a jogosultak kezében jelentős mennyiségű kárpótlási jegy van. Mélykúton az elmúlt héten csütörtökön, pénteken és szomba­ton árvereztek a Búzakalász és az Alkotmány Termelőszövetkezet földjeire. 284-en vásároltak földet a kárpótlási jegyeikért, összesen mintegy 14 millió forint névérték­ben. Az aranykoronánkénti ár 500 és 1400 forint között mozgott. (Riportunk a 8. oldalon) Német járások kapcsolata magyar megyékkel A tanárokkal kezdődik A németországi Baden-Württem­berg járásainak képviselői megfor­dultak már Kelet-Európa legtöbb országában, de a legjobb benyomás Magyarországon érte őket. Éppen ezért elhatározták, hogy egyedül Magyarországgal, ezen belül pedig a megyei önkormányzatokkal építik ki kapcsolataikat. Tegnap délután Kecskeméten ír­ták alá az erről szóló együttműködé­si megállapodást; azért ott, mert a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Kőtörő Mik­lós egyszemélyben a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke is. Német részről dr. Emil Schill, a né­metországi járások szövetségének alelnöke volt az aláíró fél. Baden- Württembergben például 35 járás van, átlagosan 220 ezer lakossal. A 19 magyar megyéből már néhány felvette a kapcsolatot ejárások egyi­­kével-másikával, s Bács-Kiskun 14 települése is együttműködik ottani városokkal, községekkel. Az együttműködési megállapo­dás oktatási szakemberek cseréjére vonatkozó pontokat tartalmaz, va­lamint a további települések közötti kapcsolatfelvétel igényét. B.J. Tovább csökkent az ipar termelése Tovább csökkent az ipari ter­melés az év első háromnegyedé­ben — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal adatai alap­ján az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium elemzése. Ez első ne­gyedévben a visszaesés 19,5 szá­zalék, a másodikban 13,6 száza­lék, a harmadikban azonban már csupán 5 százalékos volt, vagyis üteme fokozatosan mér­séklődött az előző év hasonló időszakához mérten. A termelés­­csökkenés elsősorban a belföldi kereslet jelentős visszaesésével függ össze. Az I—III. negyedévben az ipari termelés — nem számitva az élelmi­szeripart — folyó áron 922 milliárd forintot ért el, amely összehasonlító áron 22,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ipari gazdálkodók a vizsgált időszakban 740 ezer főt foglalkoztat­tak, 17,6 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Legjobban a gépipar és az építőanyag-ipar létszáma csök­kent, 23, illetve 22 százalékkal. A magzati élet védelméről A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány megvitatását folytatta szerdai ülésén az Or­szággyűlés szociális bizottsága. Az ülésen nem kapta meg az egyhar­mados többséget az az indítvány, amely szerint a terhesség megsza­kítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a terhesség vagy a szülés az anya életét veszélyezte­ti. Privatizáció a tejiparban Minél több tejipari vállalat ke­rüljön a privatizáció során a ter­melők birtokába — ez az állás­pontja a szakminisztériumnak. Raskó György, a tárca államtitká­ra szerint a Budapesti Tejipari Vál­lalat (BTV) monopolhelyzete veze­tett a nemkívánatos tejmizériához a fővárosban. A BTV ugyanis, mo­nopolhelyzetét megőrzendő, a vi­déki tejipari vállalatoktól hónapo­kon keresztül nem volt hajlandó átvenni a tejet, mivel azok közvet­lenül a kiskereskedőknek szerették volna értékesiteni árujukat. A minisztériumban az ágazat privatizációs stratégiájának kidol­gozása során úgy döntöttek, hogy a téeszek tulajdonában levő kár­pótlási jegyek korlátlanul felhasz­nálhatók legyenek e folyamatban. A külföldi cégeket pedig — ame­lyeknek nagy az érdeklődése az iparág iránt — főként fejlesztési céllal kapcsolják be a folyamatba. Tiltott helységnevek? A pozsonyi Új Szó szerdai száma bizalmas forrásokra hivatkozva közli: „a szlovák televízió hírszer­kesztőségének magyar adásában azonnali hatállyal betiltották a szlovákiai városok és községek ma­gyar elnevezéseinek használatát.” A lap szerint a szlovák televízió magyar nyelvű műsoraiban tehát visszatér Pezlár elvtárs — az előző rendszer ideológiai pártvezére — szelleme, az a régi pártállami gya­korlat, amely szerint a szerkesztők és a riporterek a döntő többségé­ben magyarlakta városok és falvak nevét nem ejthették ki magyarul.--------<^37 Újra itt a szerencse­­játék! Ismét négyszáz nyereményt sorsolunk! Részletek a 8. oldalon __________ Tiltakozások a szoborgyalázás ellen Archív felvételünkön, még az első világháború után bevésett felirat díszíti, a kolozsvári Mátyás-szobor talapzatát. (Fotó: PN-archív) A román alkotmány több cikke­lyét és a román törvények számos előírását sérti a kolozsvári polgár­­mester eljárása, amellyel az illetékes hatóságok álláspontját figyelmen kívül hagyva feliratot szereltetett a kolozsvári Mátyás-szobor talapza­tára — mutat rá a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség orszá­gos elnöke, Domokos Géza abban a levélben, amelyet az RMDSZ el­nöksége nevében tegnap intézett Ili­escu elnökhöz és Vácároiu minisz­terelnökhöz, az eredeti állapot hely­reállítását és a bűnösök felelősségre vonását kérte. A szoborgyalázás ellen több más neves közéleti személyiség és szerve­zet is tiltakozott. Tőkés László re­formátus püspök levele mellett, teg­nap a Magyarok Világszövetségé­nek elnöksége is közreadott egy fel­hívást, melyben többek között le­szögezte: „A román kormánynak nyomatékosan tudomására kell hozni, hogy ez az eljárás megenged­hetetlen, és ahhoz, hogy Románia^ nak helye lehessen a Föld civilizált államainak közösségében, elégté­telt kell szolgáltatnia mindazért, amit a romániai kisebbségek ellen és az általános emberi jogok ellen vét!" HALÁLOS FIGYELMETLENSEG Újabb áldozatok az országutakon Ketten vesztették életüket ked­den este Bács-Kiskun megye közútjain. Kecel közelében 19 óra 20 perckor a 64 esztendős M. István, aki az úttesten tolta a kerékpárját. Háta mögött — a feltételezések szerint — nem a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel érkezett a CUM 750 rendszámú autó és elütötte a szerencsétlen embert. A gépko­csivezető, a keceli B. Tamás el­len vizsgálat indult. Még tartott Kecelen a helyszí­nelés, amikor a kecskeméti rend­őrség balesetvizsgálóját is halá­los tragédiához riasztották. Az E75-ÖS úton, néhány száz méter­nyire Kecskemét határától sza­bályosan, kivilágítva állt az út szélén egy bolgár kamion. Buda­pest felől haladt Avia kistehera­utójával a csanyteleki J. Ferenc, aki későn észlelte az előtte lévő hatalmas jármüvet. Frontálisan szaladt a kamionba és a mellette ülő 35 éves tömörkényi T. Fe­renc azonnal szörnyethalt a fül­kében. A baleset után az Avia sofőrjét életveszélyes állapotban szállították a honvédkórházba. N. N. M. KÖZMEGHALLGATÁS BÁCSALMÁSON Javaslat ösztöndíjakra A határátkelőhely megnyitása után a kamionforgalmat a városon kívülre irányít­ják. Képünkön bácsalmási utcarészlet. Kedden Bácsalmás Város Kép­­viselő-testülete közmeghallgatásra hívta össze a város lakosságát. A városháza tanácskozótermében mindössze 50 állampolgár gyűlt össze. Tóth Árpád polgármester rövid tájékoztatót tartott az önkormány­zat és a képviselő-testület munkájá­ról. Elmondta, hogy a képviselő­­testületnek első és legfontosabb cél­ja egy működőképes települési kör­nyezet biztosítása. Ezt bizonyítja, hogy az önkormányzat az egyre ne­hezedő gazdasági körülmények el­lenére sem zárt be egyetlen intéz­ményt sem. A testület jelentős pénz­összeget fordít az idősek, a nehéz anyagi helyzetbe kerültek segélye­zésére. Ez az összeg 1992-ben közel 12 millió forint volt. A kérdések sorában Nánási Ká­roly vállalkozónak a határátkelő­­hely megnyitásával kapcsolatban voltak aggályai. Arra hívta fel a testület figyelmét, hogy a város ne­hogy úgy járjon, mint Tompa, a már elviselhetetlen kamionforgal­mával. A kérdésre Tóth Árpád vá­laszolt, elmondta, hogy a tervek szerint a kamionforgalmat a váro­son kívül fogják lebonyolítani. Ná­nási Károly ezenkívül még elmond­ta, hogy ő is és a város többi lakója örömmel vették a piac kihelyezését. A következő hozzászólásban Cső­ke Antal adott rövid tájékoztatót a kárpótlás eddigi helyzetéről, elmond­ta, hogy az első árverés Bácsalmáson január 9—10—11-én lesz. Fodor István buszvezető egy olyan alapítvány létrehozását ja­vasolta a testületnek, amely a te­hetséges, de szerény körülmények között élő gyermekek egyetemi és főiskolai továbbtanulását szolgál­ná. Németh Mihály gimnáziumi igazgató megköszönte a javaslatot, nagyon jó ötletnek találta. N. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom