Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-23 / 302. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. december 23., 5. oldal A MÉRŐMŰSZER SEM SEGÍT EGY ASZTALON ELFÉR A TÖRTÉNELEM A fűtésdíj emelkedik, de a hőmérséklet nem Talán nem volt szerencsés az idő­pont kiválasztása, mert múlt hét pénteken este mindösszesen 20-an jelentek meg a Kommunális Szol­gáltató Kft. által szervezett fóru­mon, ahol a távszolgáltatás minő­sége és fejlesztése került terítékre. Az önkormányzat november el­sejétől 25 százalékkal emelte a me­legvíz- és a távhőszolgáltatás tari­fáját, amely a kétkulcsos áfa beve­zetésével januártól újabb 6 száza­lékkal növekedik. Az emeléssel együtt a képviselő-testület helyi rendeletben szabályozta a szolgál­tatást, azt is meghatározta, hogy milyen legyen a díjelszámolás mód­ja, és minél előbb mérhetővé kell tenni a lakók számára a szolgálta­tást. Amint Cserháti János alpolgár­mester elmondta, sajnos, a Baján bekapcsolt 2000 lakás egyelőre hiá­ba vágyik pénzéért kifogástalan el­látásra, a műszaki problémák miatt a szolgáltatás egyáltalán nem taka­rékos. Rossz az épület szigetelése, a műszerek korszerűtlenek. A lakók kiszolgáltatottak, nincs lehetősé­gük, hogy eldöntsék mennyit és mi­kor költsenek a szolgáltatásra. Eb­ben a szociális környezetben, ami­ben ma élünk, az ellátás küzdelmet jelent a vállalatnak és a lakónak is, hiszen az áremelés kölcsönös fize­tőképtelenséget hozott. A havi 4 ezer forint, amit például egy két és fél szobás lakásért fizetni kell, messze meghaladja azt az összeget, amit a bajai családok elbírnának. Kalászi László, a kft. igazgatója arról beszélt, hogy hiába,vannak mérőműszercsodák az Újváros­ban, ez nem javít a szolgáltatáson. Azokon sem segítene a mérőmű­szer beszerelése, ahol 20 Celsiusnál jobban nem lehet felfűteni a helyi­ségeket. Egyébként elég lenne lép­csőházanként is egy-egy óra, ha a lakók meg tudnának egyezni. Szabó László az Oltványi utcá­ból alaposan felkészült a témából; Új elnök a kuratórium élén A halasi Vagyonvédelmi Alapít­vány harmadik évzáró közgyűlését tartotta december 18-án a helyőrsé­gi művelődési házban. Az alapít­ványnak immár 115 tagja van a vá­rosból és a környező települések­ről. Dr. Kastyják János bizottsági el­nök, a város rendőrkapitánya mél­tatta az alapítvány létrehozását, amely kezdeményezés elterjedt az ország közel száz rendőrkapitány­ságán. Egy-két megye kivételével, gyakorlatilag minden rendőri szerv eljött Halasra, tapasztalatcserére. Az alapítvány fennállása óta, há­rom éve a közérdekű felajánlások összege elérte a 12 millió forintot. Az alapítvány segítségével fejlesz­tések történtek a gépjárműpark és a számítástechnika terén. A 93-as esztendőben jelentős be­ruházást, bővítést nem terveznek, biztosítani kívánják a szinten tar­tást. A kapitány összehasonlító adatokkal kiemelt néhány jellemző számot. Például amíg 1987-ben az ismertté vált bűnelkövetések száma 1716 volt, addig az idén mintegy 3200. Annak ellenére, hogy a leg­több területen nőtt a bűnözések száma, javult a rendőrségi statiszti­ka egyik legfontosabb mutatója, nevezetesen a felderítés, ami majd­nem eléri az ötven százalékot. A be­töréseknél ebben nagy szerepe van a biztonsági berendezések telepíté­sének, amelyeket Halason és a kör­nyező 18 településen állítottak fel. Dr. Kastyják János elmondta még, hogy a vagyonvédelmi bizott­ság kuratóriumát a jelenlegi ötről hét főre szándékoznak növelni. A nevezett személyek: Mészáros Kálmán és dr. Vilonya Balázs, aki egyben az elnöki teendőket is ellát­ná, mivel a rendőrkapitány e nap­pal lemondott elnöki tisztségéről. Indoklásként említette, hogy össze­férhetetlenségi okokból az elnök ne a mindenkori rendőrkapitány le­gyen. Munkáját ezentúl kuratóriu­mi tagként fogja végezni. A lekö­szönő elnök beszámolóját és a sze­mélyi változtatásokra tett javasla­tát a jelenlévő, mintegy 80-100 ala­pítványi tag egyhangúan elfogadta. Kovács Pál elmondta, hogy a környéken lakók csak plédben tudják nezni a televí­ziót, mert elfagy a térdük, a meleg víz olyan langyos, hogy az auto­mata mosógépnek újra kell fűteni, és ez rengeteg plusz kiadás az em­bereknek. Bírálta a helyi rendele­tet, melyben egy csöpp életszerűség sincs. Egyforma fogyasztásnál a nagyobb lakás tulajdonosa szen­ved kárt, mert négyzetméter sze­rint számolják a hőfogyasztást. Tisztességtelen haszonnak tartja ezeket a plusz pénzeket, amibe csu­pán a házszámot nem számolták még bele. Az átalánytarifa-fizetés pedig egyenesen csalás, mert akinek nem volt mérőórára pénze, az 11 köb­méterért fizet díjat, akinek pedig fel van szerelve a mérőkészülék, jó ha a felét fizeti. Dobos József az Árpád utcából, és Kovács Józsefné a Varsa utcából hasonló dolgokat sorolt fel, mondván, hogy nem tudják meddig tart még ez az álla­pot, de a sok meleg víz helyett ki­folyt hideg vízzel az emberek türel­me is fogy. A fórumra meghívót kapott két, mérőműszereket gyártó és forgalmazó vállalat is Budapest­ről és Kecskemétről, akik beszá­moltak tapasztalataikról. El­mondták, hogy a kecskeméti kí­sérlet során, ahol mindenhová beszerelték a lakásokba a mérő­műszereket, 15-15 százalékkal csökkent az összenergia-felhasz­­nálás. Elmondták, hogy a mérőmű­szerek teljesen megbízhatóak, az áramlásmérőnél nincs mozgó al­katrész, így alkalmazkodik a magyarországi vízminőséghez, és hosszú életűek. Érdemes felsze­relni, ahol csak tehetik, igaz Ba­ján komoly fejlesztésekre lenne szükség, hogy a műszerek hatás­foka érvényesülni tudjon. Papp Zoltán • Dobos József az Árpád utcai társasház közös képviselője arról tájékozó­dik, hogy a felkínált mérőműszerek beszerelése járhat-e a szolgáltatás minőségének javulásával. Környezetkímélő technológia az olajosoknál # A környezetkímélő gyűjtőállomás korszerű, biztonságos technológiát tartalmaz. Aszanki gázdúsító sikeres próba­üzeme után naponta mintegy 120 ezer köbméter szén-dioxidot sajtolnak be a Szánk—Majsa közöt­ti olajkutakba a MÓL Rt. Kiskun­­halasi Bányászati Üzemének szak­emberei. Az olajkihozatal növelése érdekében végzett tevékenység á csökkent energiájú olajkutak akti vi­­zálását jelenti, ezzel a módszerrel to­vábbi tartós kőolajtermelést lehet megvalósítani a térségben. Más­részt, a korszerű technológiai folya­matban az általában magas szén­dioxid-tartalmú földgázból kivá­lasztják az éghetetlen anyagokat, az így nyert jó minőségű gáz értékesít­hető az országos rendszerben. A technológiai sor egyik fontos láncszeme a majsai termálfürdővel szemben épült SzkT-IV-es tankállo­más, aminek biztonságos működé­sét a próbaüzemek egyértelműen igazolták. A fürdő közelsége miatt ugyanis különleges biztonsági be­rendezésekkel szerelték fel a tankál­lomást. Felvételeink a Szánk négyes tankállomáson készültek, a próbaü­zemek után. Kép és szöveg: Ferincz János A majsai öngyújtógyűjtő • Pimbor Imre néhány öngyújtója és szódásüvege a több mint háromezerből. (A szerző felvétele) Pimbor Imréről, erről a 42 esz­tendős, háromgyermekes kis­­kunmajsai felvásárlóról, aki mel­lesleg gazdálkodik is, kevesen tud­ják, hogy óriási öngyúitógyűjtemé­­nye van. Pedig tősgyökeres majsai, ismeri is szinte mindenki, de ami­kor a híres gyújtógyűjtőt keresem, úgyszólván senki sem tud felvilá­gosítani. — Hm. Öngyújtógyűjtő? Kis­­kunmajsán ilyen is van? Hogy mi­lyen haszontalanságokat ki nem találnak az emberek ... Akad azért, aki útba igazít, s rá­találok Pimbor Imrére. El is mond­ja, hogy való igaz, gyűjti az öngyúj­tókat, van vagy háromezer darab. Mellesleg a szódásüvegeket is gyűj­ti, abból is van majdnem három­száz. De valóban haszontalanság­­ról van-e szó? Pimbor Imre elmoso­lyodik, majd egy olyan, élmény­számba menő előadást tart az ön­gyújtógyűjtésről, hogy nyomban arthetové válik a szenvedélye. Pedig meghökkentő állítással kezdi. — Öngyújtókból ki lehet rakni a huszadik század történelmét — mondja, s máris magyarázza az állí­tását. — Itt vannak például a lő­szerhüvelyekből készített gyújtók. Egy részüket unatkozó katonák, másik részüket hadifoglyok készí­tették. Az öngyújtógyűjteményben így ott vannak a háborús lőszertí­pusok, de egy-egy ember, vagy el­esett katona, odaveszett hadifogoly emléke is. Azoknak a családja, akiktől ezeket kaptam, őrizte eze­ket az emlékeket, s amikor a gyújtót nekem adták, elmesélték, tovább­adták a hozzá fűződő történetet is. — De itt vannak a különféle tan­kokat, pisztolyokat, hajókat, híres épületeket formázó öngyújtók — folytatja Pimbor Imre. — Ezekből is kirajzolódik a történelem, csak­úgy, mint a híres gépkocsitípusokat bemutató öngyújtókból. A külön­böző világcégek reklámöngyújtói úgyszólván gazdaságtörténeti átte­kintést adnak. Egy szovjet proto­­kollöngyújtó az CCCP-vel és a sar­ló kalapáccsal ma már történelmi kuriózum. — S a divat — magyarázna tQ.-, vább lelkesen Pimbor Imre. — Egy­­egy elegáns Ronson, vagy ZippQ,, öngyújtó mellé odaképzeli az ember az egykori gazdáját is, a mozdulat­tal együtt, ahogyan rágyújtott. Lehetett akkurátus, vagy flegma, de ha nő volt, lehetett kacér is, mond­hatni ledér. Van olyan öngyújtó, amelyik mellé nyilván arany ciga­rettatárca tartozott. Az öngyújtók­ban tehát ott van a fronton didergő katonák kínkeserves hétköznapjai­tól a fényben, pompában élők csil­logásáig minden. Egyik öngyújtó a harmincas évek báltermeit, másik a rock and roll-t vagy a twistkorsza­kot idézi. — A technika fejlődése is nyo­mon követhető. A régi benzines, majd gázöngyújtók után már az elektronika is ott van a gyújtókban. Megjelentek az órákkal, zsebszá­mológépekkel összeépített, zenélő öngyújtók is. Persze a legkedvesebb az emberekhez fűződő emlék. Sem­mi pénzért sem válnék meg attól a darabtól, amelyiket az USA-ban li­bákat tömő kiskunmajsai barátaim vettek nekem San Franciscóban, az ócskapiacon. így tükrözi vissza az egész világot az öngyújtógyüjte­­mény. Persze a történelem benne , van a szódásüvegekben is, csak,egy kicsit másképpen. Hogy miképp, azt majd egy másik alkalommal mesélem el — fejezte be Pimbor Imre. A majsai gyújtógyűjtő tíz éve nem dohányzik. Tálán sikerült megérteni, hogy miért gyűjti mégis az öngyújtókat. Bálái F. István A KÉMÉNYSEPRŐ Aki csak másnak hoz szerencsét Kiskunhalason, a Filantróp Vállalat alkalmazásában hat ké­ményseprő dolgozik, közülük a 31 éves Dobi Imrét kerestem fel. — Korábban az Ikarusznál dol­goztam, az eredeti szakmám nö­vénytermesztő gépész — kezdi a bemutatkozást a szerény fiatalem­ber. — A vállalat megszűnése után sokáig munkanélküli voltam, az elmúlt nyáron lettem kéménysep­rő. — Mostanában megszaporodtak a lakástüzek a városban. Mi erről a tapasztalata? — A tűzesetek leggyakoribb oka az emberi felelőtlenség. A hagyo­mányos vegyes tüzelésnél gyakrab­ban elszurkosodnak, kormolód­­nak a kémények, többszöri kotrást igényelnek. Á gázkémények vesze­delmesebbek, sokan nem tudják, hogy ezeket is rendszeresen ellen­őriztetni kell. — Azt beszélik a városban, hogy a kéményseprők csak szedik a sep­rési díjat, de nem csinálnak semmit. — Ez nem így van, rendszeresen ke­rékpárral járom a területemet, és ahol ezt a szolgáltatást igénylik, ott el is vég­zem. Sőt, ha kérik, a helyes tüzeléssel kapcsolatosan tanácsokat is tudok adni. Először dolgozom, aztán kérem az árát. — Kéményseprőt látok, szerencsét találok! Önnek volt-e már szerencséje, vagy vitt-e már valahová? —Nekem az életben még nem volt szerencsém, a lottón sem nyertem so­ha egy fillért sem. Hogy vittem-e vala­hova, arról meg nem tudok. A magán­életben is elkerült a szerencse, a házas­ságom tönkrement. A1 1 éveslmreésa 7 éves Zsolti fiamat egyedül nevelem. — Kedveli a telet ? — Igen, de a havazásnak nem örü­lök. Nehéz a síkos tetőkön csúszkálni, ezért drukkolok, hogy minél kevesebb legyen a hó. Fáber Erzsébet Csak sajtótájékoztatón ad információt a bajai rendőrség Ezentúl Baján is csak a rendőr­ségi sajtótájékoztatókon kapnak információt az újságírók, aszerint, mit lát jónak a rendőrség a közvé­lemény tudomására hozni. Tölgye­si Lajos rendőrkapitány elmondta, hogy a megyei főkapitány utasítá­sára hozta ezt a döntést. Tehát minden hétfőn, délelőtt 10 órakor tájékoztatják a sajtót az elmúlt hét baleseti és bűnügyi statisztikájáról, sem előtte, sem utána nem adnak információt. A hétfői sajtótájékoztatón hiába ostromoltuk kérdésekkel Haász András rendőr őrnagyot, nem mondott adatokat arról az esetről, amiről már az elmúlt héten szem­tanúk elmondása alapján írtunk. A történet röviden: a bajai piacon egy állampolgár olyan súlyosan bántalmazott egy rendőrt, hogy annak több helyen eltört az orra. Az eset részleteire voltunk kíván­csiak, azonban erről nem kaptunk semmiféle információt, illetve any­­nyit mondtak el, hogy az ügyet a szegedi nyomozóhivatal vizsgálja. Fercsák Márton rendőr alezredes ismertette azokat a súlyos közleke­dési baleseteket, amelyek, sajnos, emberéletet követeltek. (Részletek a 12. oldalon) Arcok Halasról A tanár festőművész I Diószegi Balázs Munkácsy-díjas képzőművész, Halas közismert személyisége. Nevét számos tanít­vány őrzi szeretettel. Az idős, bete­geskedő mesternek ezúton kívá­nunk kellemes karácsonyt, erőt egészséget az új esztendőben. Fogadás a szerkesztőségben Bensőséges hangulatú tájékozta­tóra hívta vendégül a halasi szerkesz­tőség azokat a vállalkozókat, akikkel rendszeres üzleti kapcsolatot tart, il­letve a közélet reprezentánsait. A lap terveiről, a szerkesztőség fejlesztésé­ről dr. Lovas Dániel főszerkesztő szólt az egybegyűlteknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom