Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-02 / 284. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1992. december 2., 5. oldal Termelnek a jánoshalmi gázkutak Képletesen szólva végre meghozta gyümölcsét a Jánoshalma és Kéleshalom környékén úgy tíz évvel ezelőtt megkezdett szénhidrogén-kutatás. A nyolcvanas évek középén lefúrt—a későbbiek folyamán gáztermelésre kiképzett — kutak ásványivagyonhasznosítása megkezdődött a most megépített gázelokészítő beüzemelésével. A kéleshalmi útelágazásnál csillogó új létesítmény műszála tartalmáról Fehér Lászlót, a MÓL Rt. Kiskunhalasi Bányászati Üzemének termelési igazgatóhelyettesét kérdeztük. —A tízezer m3/óra kapacitású gázelőkészítő tervezésénél figyelembe vettük a környéken található földgáz sajátosságát. Közepes minőségű, viszonylag száraz, kommunális célra is használható gázról van szó. A kutakból termelt földgáz itt kerül összegyűjtésre,és szárításutánahalasifögyűjtőn keresztül a szanki gázüzembe, aztán tovább a Baja—Pécs távvezetékbe. —Miért kell olyan messze szállítani a gázt? —A kéleshalmi gázkutak nyomása meglehetősen alacsony, így a földgáz —nyomásfokozás nélkül—nem juttatható be az országos távvezetékrendszerbe. Szánkon találhatók azok a nyomásfokozó egységek, amelyekkel ez a művelet megvalósítható. A gázhasznosítás a szanki nullponton keresztül történik azegész üzem területéről. —Nem lenne ésszerűbb és gazdaságosabb a kitermelés helyén felhasználni a gázt? —- Első hallásra ez tűnik logikusnak. Ezzel kapcsolatban, korábban, a helyieknek is ez volt az elképzelésük. — Akkor miért nem valósították meg? —Mert csak rövid távra biztosította volna a gázellátást. A mező leműveléseután—5-1 Óév—a fogyasztók ottmaradtakvolna egy kiépített rendszerrel gáz nélkül. A hosszú távú, biztonságos lakossági gázellátás csak az országos rendszerből valósítható meg. —De hát a helyieknek így sincs semmi hasznuk aföldjeik alól kibányászott • Madártávlatból: a tanya új szomszédot kapott. gázból. Hajól tudom, még mindig fával fiítenek Kéleshalmon. —Ennél azért jobb a helyzet, hiszen Jánoshalma már földgázzal ellátott, tehát közvetve érdekelt, Kéleshalom gázellátására pedig a tanulmányterv szintén kész. —Jelent-e munkalehetőséget az ott lakóknak a gázelőkészítő üzemeltetése? — Pillanatnyilag nem, mivel átcsoportosítással a meglevő szakképzett dolgozóink üzemeltetik a rendszert. Kép—szöveg: Ferincz János ARCOK HALASRÓL Az újságárus Kiss Józsefné tíz éve árulja a hírlapokat a vasútállomás előtti pavilonban. Havonta tízezer napilapot és közel kétezer hetilapot, valamint folyóiratot ad el az utazóknak és helyi, állandó kuncsaftjainak. Panaszkodik a gyakori lapáremelésekre, mivel olyankor visszaesik a forgalom. A Petőfi Népe a legnépszerűbb napilap. Főként akkor, ha halasi téma szerepel benne. A szerdai szám például az utolsó darabig elfogy. Ferincz János • Kiss Józsefnc GAZDÁRA LELT BETÖRÉSEK A megelőzött banda esete Egy hónapig tervezte a háromtagú betörő „munkaközösség” egy halasi Batthyány utcai ház kifosztását. Akkor jutott ugyanis a tudomásukra, hogy Fehérton nagy lakodalomra készülnek a lakók. Busás hozományt reméltek, úgy időzítették hát a balhé időpontját, hogy lehetőleg minél többet és minél zavartalanabbá megmenthessenek az összehordott ajándékokból, míg a háziak az esküvővel s a lakodalmi vacsorával lesznek elfoglalva, a ház pedig üresen áll. Az alapos előkészületek, helyszíni bejárások után meg is állapodtak szombat este nyolcórai találkozóban. Ám a randevún csak ketten jelentek meg. Önmagában már ez is gyanús lehetett volna, de a sejtés igazából a behatolás után fészkelte be magát a szívükbe. A buli ugyanis — szaknyelven szólva — már meg volt csinálva. Valaki még náluknál is pontosabban időzített. S ez a valaki—ők is úgy gondolták — csak a harmadik társ lehetett. Figyelőre álltak hát, hogy kilessék a pimasz harmadikat, nem is sejtve, hogy őket is lefigyelték, éppen mikor lesre futottak a betöréssel. Azonnal rájuk terelődött hát a gyanú, amikor a bűntényt felfedezték, hiszen őket látták ott ólálkodni — maguk között szólva teljesen haszontalanul —a ház körül. Á rendőrségi kihallgatás azután elég hamar eredményt hozott, friss volt még a sérelem. Nem elég, hogy lekésték, még el is vigyék a balhét? Inkább megosztották sejtéseiket a nyomozókkal. A vizsgálat során immár egyre terebélyesedik az ügyirat, ma már hat gyanúsítottra teijed ki a vizsgálat, s több korábbi betörés is „gazdára lelt”. — h — Nemzeti park lesz Gemenc? A városi környezetfejlesztési fórum utolsó előtti előadását tartották megpénteken a városházán. Témája a természetvédelmi, rekreációs és városi zöldterületek állapota és fejlesztésük lehetősége volt. Vitaindító előadásokat Buzetzky Győző, Pettkó Szandtner Aladár és Homonnay Ildikó tartottak. Buzetzky Győző csodaszép diákkal illusztrált előadásában a Gemenci Tájvédelmi Körzettel kapcsolatos problémák megoldását sürgette. Ezt a holland és francia tudósokat—köztük Cousteaut—is érdeklő területet az Országgyűlés határozata értelmében nemzeti parkká kell alakítani. Gondot jelent a homogén, egyfajta fából álló erdőrészek szaporodása, a csökkenő talajvíz, a pusztuló növény- és madárvilág. Ezt követően Pettkó Szandtner Aladár beszélt a város környéki parkerdők állapotáról. Az erdőgazdaság nehéz anyagi helyzete mindkét parkerdőn meglátszik. Komoly gondot jelent a gemenci kisvasút fenntartása, pedig a világkiállítás apropóján hasznot hozhatna nemcsak a gazdaságnak, hanem a környék településeinek is. Az utolsó előadást Homonnay Ildikó tartotta a városi zöldterületek állapotáról. A JUSS MOSOLYA ÉS KÖNNYEI Földárverés Nagybaracskán Csoportokba verődve már nyolc óra előtt gyülekeztek a múlt vasárnap a nagybaracskai művelődési ház előtt. Bár tudták azt, hogy nem maradnak le semmiről, mégis izgatottsággal telített türelemmel várakoztak. Idősek és fiatalok szorongatták kezükben, hónuk alatt, ki táskában, ki anélkül kárpótlási jegyüket és a hozzá tartozó okmányokat. Valamennyien a földárverés kezdetére vártak. Kilenc órára érkézéit meg a stáb; Virág Lajos, dr. Pintér László, Soponyai Zoltán, Kis József és Palásti Kovács Imre a megyei kárrendezési hivatal munkatársai. Kissé fáradtan és gyűrötten pakolták ki a kocsikból a számi tógépes technikát és a különböző iratok sokaságát. Nem véletlenül látszottak kialvatlannak, mert előzőleg Mélykúton, 131 ember ügyével éppen hajnali fél négyre végeztek. Pihenésre tehát nem sok idejük maradt. Húsz órát ülni a monitor előtt, számolni, figyelni nem nevezhető leányálomnak. Augusztus 24-én kezdték a munkát és azóta járják a megye településeit, nem kímélve a hétvégéket sem. Ez a mostani pontosan a 103. földárverésük. Problémák, hiányosságok nélkül indult és folyt az adatfelvétel, feliratkozás. De ez jellemezte az egész procedúrát, mely mögött a helyi földrendező bizottság többhetes komoly, jól előkészített munkája fekszik. Hatalmas energiába került meggyőzni és az egymás közti megegyezés irányába terelni azt a 45 jogosultat, akik részt vettek a liciten. Tudvalevő, hogy nagyon sokan még nem kapták kézhez különböző okoknál fogva kárpótlási jegyüket, ezért olyan rendezőelvet tartottak tisztességesnek, ami nem hozza hátrányos helyzetbe őket. Némi nehézségek árán ugyan, de végül sikeresen megállapodtak abban, hogy a licitálásra csak kárpótlási jegyük felét használják most fel. így elérték, hogy a kárpótlásra kijelölt 21 806 aranykoronányi földterületből 4100 kelt el, egységesen 500 forintos áron. Nem zúgolódott senki, hogy már régen túl vannak a vasárnapi ebéd idején. Mosolyogtak az arcok, néhány szem sarkában könnycsepp csillant. Az új tulajdonosok elégedetten távozhattak. A demokrácia és a történelem új fejezetet nyitott Nagybaracskán is. Somogyi Gábor EGY SZEBB VÁROSKÉPÉRT A halasi főépítész bemutatkozik A kiskunhalasiak közül bizonyára sokan ismerik Kuminka István építészt, aki huszonöt éven keresztül a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyetteseként tevekenykedett. A polgármesteri hivatal által szeptember közepén kiírt pályázat nyerteseként október elsejétől városi főépítészként dolgozik. (A városban ez a státus eddig csak formálisan létezett.) • Kuminka István . — Milyen feladatai vannak egy városi főépítésznek? — kérdezem az újonnan kinevezettet. — Mindenekelőtt ki kell alakítanom a városfejlesztési koncepciómat. Munkámhoz tartozik a városrendezési tervvel kapcsolatos dolgok intézése (például rendezési tervek elkészítése, megvitatása,jóváhagyatása, módosítása, felújítások, átalakítások) elsősorban az épületekre vonatkozóan, de a város arculatára kihatással lévő közterületeket, kutakat, járdákat, közműveket, utakat is beleértve. Az önkormányzat tulajdonában lévő épületek esztétikai kivitelezése, tervpályázatok, s vállalkozók számára hasznosítási pályázatok kiírása, elbírálása szintén a mindennapi feladataim közé tartoznak. — Mit tart munkájában a legfontosabbnak? — A városfejlesztés a múlt rendszerhez képest sokat változott. Ma kizárólag a magántőkére, a vállalkozók anyagi befektetéseire lehet alapozni, így legfontosabbnak a velük és természetesen a képviselőtestülettel való jó kapcsolat fenntartását tartom. Úgy gondolom, hogy a helyi és környékbeli vállalkozókkal együtt gondolkodva okos kompromisszumokkal át lehet hidalni a vállalkozók saját érdekei és a városkép kialakulása közötti szakadékot. A közeljövőben befejezem azt az anyagot, amely a szakmabeli kollégák, testületi tagok, helyi politikusok véleményét is figyelembe véve szisztematikusan tartalmazza konkrét feladataimat. Hiszem, hogy a vállalkozók érdekeltségeit egyeztetve a városfejlesztési politikával egy szebb városképet tudunk majd kialakítani. Sz. Huber Helga Leszereltek a tartalékosok Baján • A legérdekesebb, élménys/.ámba menő gyakorlat a repülés volt, melyet egy Ml—8-as s/.o\jet szállító helikopteren hajtottak végre, hiszen a tartalékosok nagy része életében először ült légi járművön. (Fotó: Noflioff Ingrid) Félezernél több tartalékos katona szerelt le a közelmúltban, akik novemberben vonultak be Bács- Kiskun megye minden részéből kiképzésre. Az országban már több mint öt éve nem volt tartalékosképzés, mert a Honvédelmi Minisztériumnak nem volt rá anyagi kerete. Bátor Ferenc ezredes a bajai Mészáros Lázár Gépesített Lövészdandár parancsnoka elmondta, hogy a tartalékosok átlag életkora 25-30 év volt, ennek megfelelő felnőtt érettséggel álltak hozzá a feladatokhoz. Azzal a céllal hívták be őket, hogy a 20 napos kiképzés alatt felelevenítsék a katonai ismereteket. A páncéltörő szakasz éleslövészetben 100 százalékos, kiváló eredményt ért el. A behívón feltüntetett sátortábori körülmények helyett, a volt vaskúti KlSZ-táborban helyezték el őket. A katonák az együttlét alatt jól összekovácsolódtak. Akik most leszereltek, öt éven belül nem számíthatnak behívásra. (Ha csak nem lesz rájuk kivételes esetben szükség.) A tartaíékosképzés az országban több helyen folyik, és a tervek szerint jövőre is lesz folytatása, mivel nagy az elmaradás ezen a területen. Végül Bátor úr elmondta, hogy maximálisan elégedett a kiképzés eredményével. N. I. Divatbemutató Baján Idén rendezték meg negyedszer az amatőr divatbemutatót Baján. A tavaszi-nyári program után, szombaton a helyőrségi művelődési központ nagytermében bemutatták az őszi— téli kollekciót. A kifutón szinte az összes bajai butik és áruház felvonultatta az árukészletének legszebb darabjait. Zsúfolásig megtelt a terem az 5 órai és a 8 órai előadásra, hetekkel előtte már jegyet sem lehetett kapni. Adivatbemutatót—akárcsak az előzőeket -— Cs. Varga Andrea koreográfiába, profi módon. A műsor fergeteges volt, a manöken lányok és fiúk magabiztosan vonultak fel a szebbnél szebb fehérneműkben, alkalmi ruhákban, tréningekben és álomszép menyasszonyi ruhákban. A legnagyobb közönségsikert azonban Gajdos (Sebi) Éva aratta, saját tervezésű egyedi kollekciójával. A jelenlevők nagyon jól szórakoztak, a butikok jóvoltából értékes tombolanyereményeket sorsoltak ki. Reméljük, jövőre is lesz ennek a színvonalas programnak folytatása. (nothoff) • Kdzőruha-bemutató, bemutatóedzéssel. (Kötő: Berki Erika) Száz éve vezették be a korona pénzrendszert Az Osztrák—Magyar Monarchiában 1892-ben bevezetett korona pénzrendszernek óriási hatása volt a magyar gazdaság egészen az I. világháború kitöréséig, 1914-ig való erőteljes fejlődésében. A bevezetés századik évfordulója alkalmából a Szlovák Tudományos Akadémia nemzetközi szimpóziumot hívott össze Pozsonyban. A magyar tudósküldöttségnek tagja volt dr. Kőhegyi Mihály bajai múzeumigazgató, a pénztudomány jeles kutatója, akit előadás tartására is felkértek.—Miről szólt pozsonyi értekezése — ez iránt tudakozódtam dr. Kőhegyi Mihálynál. — Előadásomban egy sajátos gazdaságtörténeti vonatkozását dolgoztam fel az új pénzrendszer bevezetésének. — Az előzményekről annyit, hogy a múlt század közepén Amerikában feltárt rengeteg bánya, és a felfutott termelés megrendítette az ezüstalapon nyugvó valutarendszereket. Érdemesebb volt az ezüstöt pénzzé veretni, mint a trezorokban rudakban tartani. A pénzérték ugyanis magasabbá vált, mint maga az anyagérték. Amikor Wekerle Sándor pénzügyminiszter a kormány elé terjesztette az aranyvaluta bevezetésére vonatkozó terveit, Bécsben meglehetősen idegenkedéssel fogadták az elképzelést. A szilárd valutára való áttérés Magyarországnak volt fontosabb, ugyanis a gazdaságilag elmaradottabb társországokat a valutaingadozás súlyosabban érintette, mint Ausztriát. A pénzláb megállapításánál a N apoleon-arany bécsi tőzsdei állagárfolyamát vették alapul, meglehetősen bonyolult számítások eredményeként, 1 kg színaranyból 32X0 koronát vertek, 1 kg színezüstből pedig 239 és fél koronát. Az utóbbiból kezdetben csak egykoronásokat. A szilárd pénzrendszer azután az ipar és a mezőgazdaság szinte hihetetlen Ütemű fejlődését eredményezte. Gondoljunk csak például a millenniumi kiállításon bemutatott és egész Európa-szerte magasra értékelt eredményekre. A hires, Ferenc József képmásával díszített arany 20 és 10 koronások ma leginkább a hölgyek fülét ékesítik. Az előbbi 6,78 gramm, az utóbbi 3,39 gramm súlyú, kilenctized rész aranyat tartalmaz és egytized rész rezet. Gál Zoltán
