Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-15 / 295. szám
Czinkoczi Tibor EUROMENEDZSER BT. SZEGED 6. oldal, 1992. december 15. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC IPARNEGYED SZÜLETIK KADAFALVÁN Külföldiek az egykori helikopterbázison RENDEZTE: A TORMÁSI KFT. Az első magyarországi Opel-bál Pénzhiányos időket élünk, ami különösen a kulturális célok elérését nehezíti. Most egy lehetőségről tájékoztathatunk: pályázatot hirdet a Hét Törzs Alapitvány, amelynek székhelye: Tiszaföldvár, Kossuth út 100— 104. A tágabb és szükebb szülőföld szeretetét elősegítő tevékenységet végzők, amatőr színjátszók, nyelvtörténészek, könyvbarátok, táborszervezők, könyvtáralapozók stb. — egyének, csoportok, óvodák, iskolák, könyvtárak stb. — pályázhatnak támogatásért. Maximum tíz gépelt oldalon lehet, kell bemutatni a pályázatért felelős személyeket, a programot, a csoport tagjait s a költségvetést. Határidő: 1993. febr. 1. Elbírálás határideje: 1993. ápr. 1. Hétmillió forintot ítélnek oda, 10-től 50 ezer forintig terjedhető összegekben. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKKj-ÁRFOLYAMAl Érvényben: 1992. december 14. Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam egységre, forintban angol font 127,43 128,83 130,23 ausztrál dollár 56,33 56,95 57.57 belga frank (100) 254,16 256,49 258,82 dán korona 13,45 13,58 13,71 finn márka 16,01 16,21 16,41 francia frank 15,30 15,44 15,58 görög drachma (100) 39,27 39,69 40,11 holland forint 46.27 46,70 47,13 ír font ' 136,49 137.79 139,09 japán yen (100) 65,77 66,37 66,97 kanadai dollár 64,19 64,89 65,59 kuvaiti dinár 272,55 275,30 278,05 német márka 52,06 52,54 53,02 norvég korona 12,05 12,17 12,29 olasz líra (1000) 58,75 59.39 60,03 osztrák schilling (100) 739,98 746,78 753,58 portugál escudo (100) 58,02 58,57 59,12 spanyol peseta (100) 72,59 73,35 74,11 svájci fraiik 57,95 58,49 59,03 svéd korona 12,06 12,19 12,32 USA-dollár 81,81 82,59 83,37 ECU (Közös Piac) 102,13 103,11 104,09 • Az Autóflex legújabb fejlesztésének eredménye, az egy mozdulattal kivehető, de lezárható gömbös vonóhorog. A képen a minőségi ellenőrzőben Fabók Gábor teszteli az új terméket. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. december 14. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 128,68 129,03 129,38 ausztrál dollár 56,71 56,86 57,01 belga frank (100) 254,36 254,94 255,52 dán korona 13,54 13,57 13,60 finn márka 16,19 16,24 16,29 francia frank 15,38 15,42 15,46 holland forint 46,54 46,65 46,76 ír font 138,27 138,59 138,91 japán yen (100) 66,56 66,71 66,86 kanadai dollár 64,68 64,85 65,02 kuvaiti dinár 273,37 274,06 274.75 német márka 52,36 52,48 52,60 norvég korona 12,07 12,10 12,13 olasz líra (1000) 59,08 59,24 59,40 osztrák schilling (100) 744.46 746,16 747,86 portugál escudo (100) 58,46 58,60 58,74 spanyol peseta (100) 73,38 73,57 73,76 svájci frank 58,35 58,49 58,63 svéd korona 12,15 12,18 12,21 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 82,43 82,63 82,83 ECU (Közös Piac) 102,79 103,04 103,29 • A fehér Opel torsa a színpadon. Tizenkét egyéb, szintén értékes díjat sorsoltak még ki a tombolán. Privatizálják a bajai Bácska Bútoripari Vállalatot Az első önprivatizációs körbe került a Bácska Bútoripari Vállalat, mivel évi forgalma 300 millió forint alatti, és kevesebb mint 300 főt foglalkoztat. A már az elmúlt tíz évben is nyereséggel működő üzem érdekes módon munkaerőhiánnyal küzd. Míg más cégek nem győzik elküldeni dolgozóikat, addig itt jó szakmunkásokat keresne!. Eddig hiába, pedig elkelne a dolgos kéz, mivel visszaesés tapasztalható az értékesítés területén. Vajon mit old meg a privatizáció? Kovács András, a vállalat igazgatója éppen a napokban járt a fővárosban, hogy közelebbi képet kapjon a jövő lehetőségeiről. Mint elmondta, a.jövő év első napjától Bácska Bútoripari Rt. lesz a kis bajai üzem új neve. Állami tulajdonú részvénytársasággá alakulnak, amelyben a részvények 90 százaléka az Állami Vagyonügynökségé, míg 10 százalék a bajai önkormányzaté lesz. Ez a forma jövő év június 30-áig tart, utána pedig meghirdetik eladásra a részvényeket. Az igazgató úr tudomása szerint egyelőre sem külföldi, sem belföldi vevő nem jelentkezett, ugyanakkor a jelenlegi 170 dolgozó közül 40-en a munkavállalói résztulajdoni program keretében meg akarják szerezni a részvények többségi hányadát. Ehhez komoly feltételek mellett hitelt kell felvenni, melyből lehetségessé válik az ÁVÜ részvényeinek kifizetése. Hogy kik pályáznak, az csak tavasszal derül ki, addig is állami tulajdonú részvénytársaságként működik a cég. Mindenesetre az alapító okiratot a polgármester már alá,is írta, és nemsokára bekerül az ÁVÜ-höz is. A többségi hányadot megszerezni kívánó 40 fő a 8 évre szóló egzisztenciahitel felvételét kell. hogy vállalja. Mivel a hitel-visszafizetés zömmel az osztalékokból történne, a befektetők csak 8 év után juthatnának pluszpénzhez. Igaz, ekkor viszont nem kevéshez, ezért mindenképpen szeretnének a vállalat dolgozói tulajdonossá válni. Annak ellenére is, hogy a piac egyelőre nagyon bizonytalan, mivel a boltok csak azt az árut rendelik meg, amelyre már van vevő. Ezért rendkívül nehéz előre tervezni, és a hirtelen megnövő vagy visszaeső kereslethez igazodni. A szebb jövő reményében Kovács András igazgató éppen olyan megyékben igyekszik hálózatot kiépíteni, melyekben eddig a bajai üzem nem volt jelen. Hiszen a cél: 10 százalékos létszámfelvétellel 50 százalékos gazdasági növekedés. Géczy Zsolt Kecskeméthez közel, Kadafalva határában van egy 60 hektáros zárt terület. Néhány esztendeje még dübörgő szovjet harci helikopterek uralták itt a terepet. A csapatok kivonulása után kihalt a titkos bázis, azután nemrégiben ismét megelevenedett. Ä hatvanból négy hektárt az Autóflex Kft. vásárolt meg, és röpke négy hónap alatt öt üzemcsarnokot épített. Új gyár született tehát a megyeszékhely tőszomszédságában. Olyan, amely ma mar százhúsz embernek ad munkát. A cég bemutatására H. Szabó Sándor ügyvezető igazgatót, az Autóflex Kft. 50 százalékos résztulajdonosát kértük meg. Mint elmondta, a kft. fő profilja a személyautó-vonóhorgok gyártása. Továbbá egyedüli gyártói hazánkban az utánfutó fékberendezéseknek, ráfutófékmechanizmusoknak. Készítenek még számtalan gépjármű-felszerelési cikket. Nagyjából azokat a termékeket amelyeket tíz évvel ezelőtt. De csak nagyjából, mert közben szüntelenül bővítik választékukat és tökéletesítik a technológiát. Az ügyvezető igazgató meggyőződéssel vallja: csak így lehet a piacon maradni. Tény, hogy a következetes munka meghozta gyümölcsét. Már külföldön is felfigyeltek rájuk. Bizonyítja ezt december 4- én megtartott üzemavató ünnepségük, ahova nyolcvan befolyásos nyugati és keleti üzletember jött el. Ám a megnyitó elsősorban nem protokollértéke miatt vált fontos eseménnyé. Sokkal inkább az ott elhangzott bejelentések adták meg igazi súlyát. A német Knott cég tulajdonos igazgatója, Walentin Knott, az ünnepség alkalmával közölte: a valaha volt helikopterbázison konszignációs raktárt nyit jövő januárban. A kft. innen el tudja látni alkatrészekkel Magyarország valamennyi utánfutógyártó cégét. A Stuttgart melletti gépépítő • H. Szabó Sándor, az új iparnegyed első üzemének vezetője és részbeni tulajdonosa. gyár igazgatója, Wolfgang Honig ugyanitt jelentette be, hogy 1993 első negyedében az Autóflex szomszédságában két üzemcsarnokot telepít. Ebben precíziós gépalkatrészeket — hidraulikus munkahengereket, csiszológépeket, kisebb hidraulikus anyagmozgató masinákat — gyártanak majd. Az igazgató előrevetítette egy, a későbbiekben tető alá hozandó orvosiműszer-gyár képét is. Franz Sedelmayer, a München melletti, autómentőket gyártó cég tulajdonosa szintén a megnyitó alkalmát használta fel, hogy megígérje: a jövő esztendő első negyedében, az Autóflex háttérbázisára építve, közlekedésieszköz-gyártó üzemet hoz tető alá. Végezetül, egy százéves német iparoscsalád sarja, a stuttgarti Klaus Lechler jelezte: 1993 első negyedében hozzáfognak egy fúvókagyártó üzem telepítéséhez. Áz Autóflex Kft. üzemavatója tehát valóban jóval több volt egyszerű ünnepségnél: egy rövidesen megvalósuló hatalmas kecskeméti iparnegyed körvonalai rajzolódtak ki. G. B. • Norbert Winterstein, Rüsselsheim főpolgármestere átadja az Opelgyáriak ajándékát Tormási Attilának. A magánszféra erősödésével, színesedésével a közösségi nagyrendezvények skálája is szélesedik: szombaton Kecskeméten megtartották az első magyarországi Opel-bált. Tormási Attila és László rendezték meg, megnyerve az ügynek hét további Opelmárkakereskedőt az ország különböző tájairól. S hogy az efféle rendezvények Németországban is a jegyzett események sorába tartoznak, jelzi: delegáció érkezett a hírős városba a bál alkalmából Rüsselsheimből, a testvérvárosból, amely közismerten az Opel cég fellegvára. S nem más vezette a küldöttséget, mint Rüsselsheim főpolgármestere,Norbert Winterstein, aki a társaságában lévő urakkal és hölgyekkel szombaton délután ellátogatott a Tormási Kft. épülő, átadása felé közeledő új Opel-márkaszervizébe, -szalonjába. Ajándékot is hozott a főpolgármester úr Tormásiéknak, akikről üdvözlő szavaiban mint a legsikeresebb hazai Opel-márkakereskedőkről beszélt, tréfásan rüsselsheimieknek tisztelve meg a fivéreket. Az Opel-gyár is küldött Winternstein úrtól Tormásiéknak egy kisebb ajándékot: egy színes Opel-reklámtáblát. Udo Beckenbach, a gross-geraui takarékpénztár körzeti igazgatója rüsselsheimi vállalkozók ajándékával és üdvözletével érkezett Tormásiékhoz, no és természetesen gratulált az épülő létesítményhez. Csatlakozott hozzá Karl-Heinz Stohr úr. aki az Opel németországi márkakereskedőit koordinálja cégénél, de jól ismeri Tormásiékat, s eljött, hogy meleg szavakkal kívánjon további sikereket. Max Braunstein, aki Európában a legnagyobb Opel-alkatrészkereskedő, szintén megtisztelte jelenlétével a Tormási testvéreket. Természetesen este az árpádvárosi tornacsarnokban tartott bálon j is jelen voltak a német vendégek, s igen jól szórakoztak. Merász József, Kecskemét polgármestere tolmácskodott, amikor Rüsselsheim első számú polgára, Norbert Winterstein köszöntötte a népes társaságot — telt ház volt —, érintve a testvérvárosi kapcsolatokat és gratulálva a bál ötletéért Tormásiéknak. Merász József szintén szólt a társasághoz, akiknek a zöme üzletember volt, no és ott voltak a rendező kft. dolgozói is. A kecskeméti Bohém Ragtime Band és a Hírős Táncklub tagjainak műsora után Bergendiék húzták a talpalávalót. Fél egykor következett a tombola. A fődíjat, az Opel Corsát, a 277-es számú szelvénnyel Babainé Lévai Márta nyerte. Három hónapja vásároltak egy Astrát..., de azért nagy volt a hölgy öröme. A Corsa árát részben a márkakereskedők felajánlásából, részben pedig a tombolabevételből fedezték (ezerforintos áron 815 kelt el). A bál költségeinek kifizetése után fennmaradó összeget a rendezőlcTÓtékonysági cdra-,ra5ifp ugdíj minimumából élő idős kecskemétiek támogatására ajánlották föl. — a. tóth — Változások menedzselése II. Előző fejezetünkben megállapítottuk, hogy a változás tulajdonképpen természetes tulajdonsága a körülöttünk zajló világnak. Megismertük Kurt Lewin pszichológus megközelítését, mely szerint minden helyzetben vannak a változást segitő (hajtó) erők, s azt gátló (fékező) erők. Menedzserként akkor teszünk helyesen, ha ezeket az erőket felfedjük, és hatásaikat felmérjük, ugyanakkor megtanulunk bánni is velük. Ez azonban feltételezi ezen erők természetének ismeretét, illetve csoportosítási képességét. De HOGYAN HAJTSUK VÉGRE A VÁLTOZTATÁST? A kérdés jogos, és igazán a felismert erőkkel való bánás technikája a döntő. Fontos azonban még egy dolog, s ez a változás természetéből adódik. Fel kell ismernünk azt a törvényszerűséget, mely a változás fázisait jellemzi. FÁZISAIT? — kérdezhetné bárki. Igen, a sikeres változtatás fontos jellemzője, hogy jól bántunk a fázisokkal! Az első fázis ugyanis (amelyet a közelmúlt politikai életének változási folyamatával tenném érthetőbbé, hiszen szinte mindannyian átéltük). A FELLAZÍTÁS. Mit értünk alatta? Azt a folyamatot, melyet Pozsgay Imre vezényelt végig, (a változás szempontjából) sikeresen. Nevezetesen, hogy folyamatos revízió folytán, tipikus hibáin keresztül egyre inkább kiderült a régi „rendszer” tarthatatlansága. Az érintettek egyre inkább meggyőződtek a helyzet tarthatatlanságáról. Utalva az „erőtérelmélet”-re, erősítést nyertek a „hajtóerők”, míg gyengültek a változás „fékezőerői”. Mígnem elérkezett a helyzet a tényleges változáshoz, azaz a régi rendszert szó szerint fejváltotta egy új rendszer. Ez a TÉNYLEGES VÁLTOZÁS végrehajtása volt. Mindannyian érezzük, hogy ezzel nem zárult be a folyamat. Ennek oka, hogy a folyamat harmadik fázisa a MEGSZILÁRDÍTÁS. Ez TÉRMÉSZETESEN együtt jár a „csere” során felmerült gondok rendezésével, az új helyzet adta kihívásoknak való megfeleléssel. Mindazonáltal elengedhetetlen feltétele annak, hogy sikeres változásról beszéljünk. Ez önkéntelenül is kifejezésre jutott azon félelmekből, melyek aggodalmakat juttattak kifejezésre, az úgynevezett „visszarendeződéstől” való félelem címén. Ne akarja egyelten menedzser sem elkerülni ezen fontos fázisokat, visszanézve: a fellazítás, a tényleges változtatás, a megszilárdítás fázisait, mert a sikert kockáztatja vele. Sok érdekes és gyakorlatban jól hasznosítható kérdést érinthetnénk még a változás menedzselésének okán, hisz fontos tulajdonságai vannak a gyors, a lassú változásnak, melyekrealapvetően tekintettel kell lennünk, ha sikeresek akarunk lenni, DE EZEKET HAGYJUK MEG MENEDZSERKÉPZŐ ISKOLÁNK számára. Most hadd javasoljak egy következő témakört következő részünk folytatásának, mely a menedzser és a piac kapcsolatát elemzi. Még az idén döntés az Ybl Bank ügyében? — A felszámolás alatt levő, eladásra meghirdetett Ybl Bank iránt öt magyar, illetve külföldi tulajdonú magyarországi pénzintézet érdeklődött. Ez a szám mára háromra csökkent. Az érdeklődők közül ketten valószínűleg még karácsony előtt benyújtják a felszámolóhoz ajánlatukat — tudta meg az MTI Richard Coatestól, a felszámolással megbízott Deloitte and Touche könyvvizsgáló cég munkatársától. Amennyiben ez megtörténik, az ünnepek után a felszámolók összehívják a bank nagybetéteseit, hogy kikérjék véleményüket az ajánlatok ügyében. Az Ybl Bank jelenlegi készpénzállománya több mint 1 milliárd forint, a fizikális javak értéke újabb egymilliárd forintra tehető. A kölcsönportfólió könyv szerinti értéke 9-10 milliárd forint, bár ennek valós értéke, csupán töredéke a névlegesnek. Űgyanakkor a hitelezők követelése 13 milliárd forintot tesz ki. Pályázat f
