Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12 / 293. szám

4. oldal, 1992. december 12. MEGYEI KORKÉP Faragj széket 13-féle fából! Nem véletlenül ünnepli az egy­ház december 13-án Szent Lucia napját. A ma is érvényes Gergely­­naptár bevezetése előtt ugyanis ek­korra esett az év leghosszabb éjsza­kája, így a nevével az eljövendő vi­lágosságra utaltak a régi egyházi­ak. De hiába középkori a Luca­­kultusz, a magyarság ekkor még alig ismeri. Csak a barokk korban megelevenedő hitélet honosítja meg nálunk alakját. Pedig koráb­ban ismert már a magyarság egy hasonló nevű női figurát. Ez azon­ban rontó boszorkány volt, aki a hazai Luca-napi szokásokban máig felbukkan. Ennek köszönhető a ke­resztény ünnep mágikus, babonás jellege. Szerte Európában készitenek ilyenkor a szent nevével fémjelzett ételeket. A „lucapogácsa” nálunk sok zsírral készül. A Dél-Alföldön sütés előtt annyi tollat tűznek bele, ahányan a családot alkotják. Aki­nek a tolla megég, annak a közeli halálára következtetnek ebből. Esetenként pénzdarabot is belesüt­nek, amivel állatvásárláskor fizetve a jószág egészségét vélik biztosíta­ni. Ugyanezért vetik baromfi elé a pogácsa morzsáját, maradékát. Ahogy Borbála, vagy éppen Miklós ünnepén, úgy Luca-napján is sarjaztatnak gallyat, ami ha kará­csonyra virágba borul, az jövő évre jó termést igér. Hasonló jósló szán­dékkal kezdenek búzát csíráztatni Lucakor. A szentestére már kizöl­­dülő vetés színe, sűrűsége a jövő évi kenyérnek való minőségéről árul­kodik. Az ókori pogány Adonisz­­kultusz maradványa ez a hivatalos liturgiába is átkerülő szokás. Hagyományőrző falvakban Lu­ca-napján a férfiak nagy munkába fognak. Tizenháromféle fából, kel­lő lassúsággal kicsi ülőalkalmatos­ságot fabrikálnak, amit vLuca szék” néven emlegetnek. Éppen szentestére készülnek el vele, és az éjféli misére is magukkal viszik. A templomban hátul állnak meg, hogy egy óvatlan pillanatban feláll­va a Luca székre leleplezzék, hogy ki boszorkány a falubeli asszonyok között. Innen nézve ugyanis látsza­nak a szarvai minden boszorkány­nak. Jaj annak, akit a boszorkány hátrafordulva észrevesz! Szélsebesen nyomába ered lelep­­lezőjének, aki csak úgy menekül­het, ha mákot szór maga mögé. Míg azt szemenként felszedi a boszor­kány, addig ő menedéket talál ma­gának. — rémi — NYUGDÍJBA KÉSZÜLŐK FIGYELMÉBE Néhány tudnivaló a nyugdíj kiszámításához Az előzetes számítások szerint az 1992-es év zárásával egyidejűleg mintegy 60-70 ezren hivatalosan le­zárják aktív szakmai pályájukat is, azaz nyugdíjba mennek. Ehhez a prognózis készítői azt is hozzáte­szik: a nyugdíjba vonulók egy nem elhanyagolható hányada ugyan még nem éri el az 55, illetve 60 éves korhatárt, de munkahelye vagy munkaköre felszámolása, megszű­nése miatt kénytelen abbahagyni a munkát. Sokan számolgatják tehát ezekben a napokban, hogy mennyi lesz a járandóságuk — s az előzetes kalkulációt alighanem megkönnyí­ti néhány közérdekű tudnivaló. Az öregségi nyugdíj összege — mint ismeretes —a munkában töl­tött évek számától és az átlagkere­set alakulásától függ. Ez azonban csak az általános szabály; a tényle­ges számításnak sok egyéb feltétele is van. Ezért a következő számítás csupán orientációnak tekinthető. A szolgálati idő alapján 10 év munkaviszony után az átlagkereset 33 százalékát veszik figyelembe. Huszonöt év munkaviszonyig min­den szolgálatban töltött esztendő esetén 2 százalékkal nő az átlagke­reset beszámítása — 25 év után 63 százalék. A 26—32 év szolgálati idő alapján évenként már csak 1 száza­lékos az emelkedés, s 33 évtől az emelkedés 0,5 százalékra csökken. A 42 évi vagy ennél hosszabb mun­kaviszony esetén éri el az átlagkere­set 75 százalékát a figyelembe veen­dő összeg. Fontos tudnivaló: átlag­­kereset alatt a munkában töltött utolsó 4 évben elért kereset átlaga értendő; töredékév esetén a számí­tási alap az adott évben ledolgozott időszak. A kereset nagyságától függően azonban úgynevezett sávos rend­szert alkalmaznak a járadék megál­lapításánál. Ha az öregségi nyugdíj alapjai képező havi átlagkereset 12 000 forintnál több, akkor a 12 001—14 000 forint közötti át­lagkeresetrész 80 százalékát; 14 001—16 000 között 70, 16 001—30 000 között 60, 30 001 —40 000 között 50, 40 001— 50 000 között 40, 50 001—60 000 között 30, 60 001—70 000 között 20, 70 001—80 000 között 10, míg az efölötti rész 5 százalékát kell fi­gyelembevenni. Az egyes sávokban kijövő tételek összeadva adják meg a járandóság összegét. Ferenczy Europress Segítség a testvérvárosnak • Baja testvérvárosában, Zomborban, a jugoszláviai polgárháború által sülytott területekről mintegy 8 ezer menekült tartózkodik. A kimerülőben lévő városi költségvetés csak nagyon nehezen tudja ellátni, a főleg gyere­kekből és nőkből álló menekülteket. Az ENSZ-embargó miatt a bajaiak részéről csupán humanitárius segítségről lehet szó, melynek megszervezését a városi Vöröskereszt vállalta fel. A kétnapos gyűjtés során ezer zsák ruhát, élelmiszert és tisztálkodószereket adtak össze a bajaiak, amit a jövő szerdán szállítanak át Zomborba. Felvételünkön Jaszenovics Sándorné vállalkozó 8 zsák ruhát ad át Rádi Józsefnének, a Vöröskereszt titkárának. (Fotó és szöveg: Papp Zoltán) Példamutató család A Család Alapítvány fennállása óta az idén negyedik alkalommal hirdette meg az Élő Nemzeti Kincs pályázatát. Minden évben tíz-tíz olyan családot, illetve magánsze­mélyt választanak ki a sajtóban meghirdetett pályázat segítségével, akik mind példamutató családi éle­tükkel, mind pedig a társadalom kisebb-nagyobb problémáinak megoldásában kitűnnek. Az idei díjazottak között van a Kiskőrösön élő dr. Rónaszéky Aladár és felesége. A nyolcgyer­mekes orvos házaspár követésre méltó családi életükért, a betegek iránti szakmai és elkötelezett em­beri tevékenységükért ma délután a Magyar Nemzeti Múzeum dísz­termében veszik át a kitüntetést, ahol a Laudáte gyermekkórus is közreműködik. A kitüntetetteket a karácsonyi, ünnepi lapszámban megismerhetik az olvasók. Vadászjelenetek festményeken Varga János festőművész neve a bajaiak előtt sem ismeretlen, hi­szen két évvel ezelőtt már volt egy kiállítása a helyőrségi klubban. Csátalján született 1955-bgfln az általános iskolát pedig Nájgyba­­-racskán fejezte be. Ezután bútor­­asztalosnak tanul Baján, és már akkor, minden szabad idejét a raj­zolás köti le. Pesten katonáskodik és leszerelése után ott adódik lehe­tősége arra, hogy festészetet tanul­jon. Első mestere Korga György, akit művészberkekben Szász End­rével együtt emlegetnek. Több mint tíz éve, hogy olajjal dolgozik és ezt variálja a különböző techni­kákkal. 1986 óta Debrecenben él, a fes­tészetet hivatásának tekinti. Négy éve a műterme egyben a munkahe­lye is, alkotásai sokfelé eljutottak szerte az országban. A róna, az alföldi tanyák, vizek varázslatos milliói jelentek meg sorra képein, ám mióta tagja lett egy Vadásztársaságnak, az állatok éS vadászjelenetek Váltak főszerep­lőkké. Az említett két községhez tehát komoly gyökerek, a gyermekkor élményei kötik, csaknem évente bemutatja művészetének legújabb és legkedvesebb hajtásait. Most egy ilyen jellegű vadász­csokorral érkezett Nagybaracská­­ra, ahol mától kezdve december 18-áig naponta megtekinthető a tárlat, este 7 óráig, a helyi művelő­dési házban. S. G. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Féltékenység Véres féltékenységi jelenet zaj­lott le a nyár folyamán, pontosab­ban 1992. június 23-án, az esti órákban Szakmáron. A negyven­két éves A. I. egy tőrkéssel hasba szúrta a felesége körül legyeskedő, nála öt évvel fiatalabb M. I.-t. A „csábító” nem halt meg, kórház­ba szállították és megoperálták, de ha erre nem kerül sor, bizony vég­zetes lett volna az összetűzés. Az ügyben nem sokkal ezelőtt ho­zott ítéletet a megyei bíróság dr. Feleky István vezette büntetőtaná­csa. Mi volt az eset előzménye, mi váltotta ki a férjből ezt a féltékeny­ségi indulatot és hogyan történt a szúrás? A. I. 1975-ben nősült meg, fele­sége jelenleg munkanélküli és se­gélyt sem kap. Sajnos, rászokott az italozásra s ennek következtében elhanyagolja a háztartást, nem, vagy alig törődik a három kiskorú gyerekkel sem. Mindezt — talán a családi béke kedvéért — a férj vál­lalta magára, noha neki munkahe­lye is van, dolgozik. Az italnak való „áldozást” azonban ő sem tudta elkerülni s ez a szenvedély már egészségügyi elváltozásokat is okozott nála. A férj gondjait az elmondottakon túl az is tetezte, hogy a felesége szeretett más fera­­akkal ismeretséget kötni. Ez félté­kennyé tette A. I-t, különösen ezért, mert a házukban már ne" hány alkalommal megfordult a harminchét éves M. I., akit a mos­tani eset előtt néhány nappal mar kiutasított a lakásból Ennek ellenére a fiatal férfi éppen a feleség invitálására 1992. június 23-án, az esti órák­ban ismét megjelent a házban, bár a férj otthon tartózkodott. Amikor meglátta az „udvarlót” mérgében eltávozott otthonról és folytatta az italozást s csak este nyolc óra körül ért haza. M. I. még mindig ott volt, a feleségé­vel társalgód a konyhában. Az ekkor már eléggé pityókás A. I. indulatosan odaszolt a férfinek: megmondtam, hogy ne lássalak itt még egyszer. Ezt követően a férfihoz lépett, átkarolta, a nya­kát, a másik kezével pedig an­nak hosszú hajába kapaszko­dott. A megtámadott igyekezett kiszabadulni a kellemetlen öle­lésből, miközben kölcsönösen becsmérelték egymást, dulakod­tak, majd a konyha betonpadló­jára zuhantak. A házigazda ke­rült alulra, míg a fölül lévő sér­tett továbbra is arra koncentrált, hogyan tudná kiszabadítani a haját ellenfele szorításából. M. I. tudván tudta, mire gon­dol a házigazda, amikor kitessé­keli, mert szükségét látta kijelen­teni: a feleségeddel nekem semmi dolgom nem volt és nem is lesz. Végül is a két férfit szétválasz­totta az asszony nagykorú lánya és egy szomszéd. A házigazda beszaladt a szobába, a lánynak pedig sikerült távozásra bírnia a kellemetlen vendéget azzal, hogy nincs ott semmi keresnivalója. Az affér azonban ezzel még nem zárult le. A szobában a házigazda egy tíz centis pengehosszúságú tőr­kést vett magához az ablakpár­kányról. Látta, hogy az udvarló a folyosón haladva távozni akar, de M. I. is látta a vádlottat. Kölcsönösen szidalmazták egy­mást s mintegy a vitát lezárni szándékozva A. I. kijelentette, hogy ezt majd kint elintézzük. Közben utolérte a felsőtestén csupán egy melegítőt viselő sér­tettet. aki hallván a feléje tartó futólépéseket, megfordult és eb­ben a pillanatban érte a szúrás: A. La tőrrel, a közepesnél na­gyobb erővel a hasába bökött a feltételezett csábítónak. A szúrás után a tettes kirántot­ta a tőrt, látta amint a sértett összegörnyedt és kiment az utcá­ra. Ő visszatért a szobába, megtö­rölte a tőrt és az ablakpárkányra helyezte. M. I. nem tudott messze menni. A szomszéd ház kerítésé­nél összerogyott. Többen próbál­tak segíteni rajta például azzal, hogy ragtapasszal rögzitették a sebet, majd bevitték egy házhoz, ahonnan telefonon értesítették a mentőket. Mire a mentők kiértek a sérült már saját otthonában várta őket s onnan kórházba vit­ték. A műtét sürgős volt. Ennek során kiderült, hogy bizony köz­vetlen életveszély alakult ki, mert a tőr több, létfontosságú szervet átszúrt és a hasüregben heves vér­zést tapasztaltak. Egy-két órás késedelem esetén a sértett meghalt volna, így viszont hat hét alatt meggyógyult. A megyei bíróság a tettest — életveszélyt okozó testi sértés miatt — kétévi börtönbüntetésre ítélte, de a büntetés végrahajtását négy­évi próbairőre feltételesen felfüg­gesztette. Kötelezte a vádlottat a majdnem 12 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére és arra, hogy alkoholelvonó kezelésnek vesse alá magát. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért fellebbezett, így az még nem jogerős. Gál Sándor Év végi meglepetés a DELTA KFT.-nél Ha Önnek jövőre ajtókra lesz szüksége, és azt olcsón szeretné megvásárolni, akkor forduljon a DELTA KFT.-hez! IDEI NETTÓ ÁRAINKBÓL: pl.: bejárati ajtók 9 360 Ft-tól, 1 738 Ft-tól, 3 500 Ft-tól, 6 160 Ft-tól, 10 920 Ft-tól, kamraablak belső ajtók betétes ajtók garázsajtók belső kazettás ajtók 8 180 Ft-tól. 10% kedvezményt adunk, ha 1992. december 22-éig befizeti a vételár 50%-át előlegként. A nyílászárókat az Önnek megfelelő időpontban — 1993. január 20. és április 20. között — szolgáljuk ki. Kecskemét, Árpádváros 10—12. (a Kiskőrösi és Korhánközi út sarok, a ll-es Konzervgyárral szemben.) Nyitva: hétfőtől péntekig 7—14-ig. Telefon: 322-766 (a telefonszámok változása után: 481-920). 143/12 I Gázkészülékvásár! 1 I C—24 gázkazán 46 000 Ft, S C—12-es gázkazán 33 200 Ft, I C—18-as gázkazán 41 000 Ft, j * V—4 vízmelegítő 18 000 Ft, I 80 I, hőtárolós, I köményes vízmelegítő 24 800 Ft, I 120 I, hőtárolós, kémény nélküli I vízmelegítő 30 700 Ft. | Áraink áfásak! Valamint víz-gáz-fütésszerelési anyagok! Kecskemét, Andor I. u. 5. (Vacsi köz). Nyitva: hétfőtől péntekig 16—20-ig, szombaton 8—18-ig. It 176/12 J§ BK_______________________Jm HETI SOROZATUNK Mit kell tudni % a közalkalmazotti törvényről <5) Lehet-e együttesen kikötni a próba- és a gyakornoki időt? Abban a munkakörben, ahol gyakornoki idő és a gyakornoki vizsga letétele kötelező, próbaidőt kikötni nem lehet. Mikor köthető ki a gyakornoki idő letöltése és a gyakornoki vizsga letétele? A végleges választ a törvény végrehajtási utasítása adja majd meg. Lesznek azonban olyan mun­kakörök (pl. a tudományos mun­kák), amelyeknél indokolt a gya­kornoki idő kikötése, mert ez idő alatt derülhet ki, hogy a kutató alkalmas-e feladatai ellátására. A miniszter meghatározhatja azt a munkakört, amelyben a gya­kornoki idő letöltése és a gyakor­noki vizsga letétele kötelező. A gyakornoki idő tartamát és a vizsga letételét kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő 3 évig terjedhet. Ebbe az időszakba nem számit be a sorkatonai és a tartalé­kos katonai, a polgári szolgálat ideje, a 30 napon túli keresőképte­lenség és a 30 napon túli fizetésnél­küli szabadság ideje, valamint a szabadságvesztés, a szigorított ja­vító-nevelő munka tartama. A gyakornok egyébként minden tekintetben azonos jogállású a töb­bi közalkalmazottal. Megszüntethető-e átszervezés címén a közalkalmazott jogviszo­nya? Nem. Ezt csak abban az esetben teheti meg a munkáltató, ha az önkormányzat a kötségvetés csök­kentésével létszámleépítést rendel el, illetve ha az önkormányzat jog­utód nélkül megszünteti az intéz­ményt. Köteles-e elfogadni az áthelye­zést a munkavállaló? : Nem,whttJ HZ''saámára! kedvezőt­len. A visszautasítás nem lehet in­­d'ok arra',“hogy munkáltatója föl-' mentse jogviszonyából. Lényeges, hogy köztisztviselőt nem lehet közalkalmazottként át­helyezni; ugyanígy közalkalmazot­tat sem lehet munkaviszonyba, il­letve köztisztviselői jogviszonyba áthelyezni. Mi az előnyben részesítési köte­lezettség? A munkáltató köteles a pályázat során figyelembe venni a jelentke­ző pályázók szociális körülménye­it. Az azonos feltételekkel — azo­nos végzettséggel, hasonló idejű munkaviszonnyal stb. - rendelke­ző pályázók közül tehát azt kell előnyben részesíteni, akiknek több gyermeke van. Melyek a fegyelmi felelősség új vonásai? A törvény változatlan elnevezés­sel, de új tartalommal szabályozza a fegyelmi felelősségre vonás intéz­ményét. Lényege, hogy a jövőben a fegyelmi eljárást csak írásban le­het elrendelni (korábban a szóbeli elrendelést is lehetővé tette a tör­vény) és kizárólag bizottság, fe­gyelmi biztos bevonásával lehet le­folytatni. A fegyelmi biztos nem dolgozhat a fegyelmi alá vontnál alacsonyabb beosztásban és csak közalkalmazott lehet. Az eljárás végén a döntés akkor válik jog­erőssé, ha jogvita után azt a bíró­ság törvényesnek mondja ki. A fegyelmi eljárás szabályai szi­gorúbbak lettek. A szigorítás egy­részt a munkavállalók érdekeit szolgálja, de a munkaadóknak is komoly lehetőséget ad arra, hogy fegyelmi úton bocsássák el azokat, akik nem végzik tisztességesen a munkájukat. Milyen igazolást köteles kiállíta­ni a munkáltató a közalkalmazott­nak, ha megszűnik jogviszonya? A munkáltató 1992. július 1-jé­­től közalkalmazotti igazolással kö­teles útjára bocsátani a dolgozót. Ennek, a munka törvénykönyve rendelkezésén túl, tartalmaznia kell a közalkalrqazott munkakö­rét, jogviszonyai ..megszűnésének módját és okát.' A törvény lehető­séget ad arra, hogy a munkavállaló kérésére az igazolásból mellőzzék a jogviszony megszűnésének mód­ját és okát. Mi a minősítés? A közalkalmazott kérésére — és a végtehajtási Vendeletekben sza­bályozott ebetekben jogviszo^ nyánák megszűnésekor a munkál­tató köteles minősítést készíteni, ha a jogviszony legalább egy évig fennállt. A minősítés a személyi adatokon túl csak a munkakör be­töltésével kapcsolatos tényeket és az ezeken alapuló értékelést tartal­mazhatja. A minősítést az érintet­tel ismertetni kell; ha az abban fog­laltakkal nem ért egyet, észrevéte­leit a minősítésre följegyezheti. FEB (Vége) ANYAKÖNYVI HÍREK BAJA Születtek (december 7—11. kö­zött anyakönyvezettek): Kisgéczi Barbara (anyja neve: Winter Anna) Nemesnádudvar, Ná­daski Csilla (Gyurászovics Márta) Bácsalmás, Dezső Roland Gábor (Mida Zsuzsanna) Bácsalmás, Ma­­rusa Martin (Kovács Ildikó) Felső­­szentiván, Mihálovics Richárd (Hi­deg Rita) Baja, Komlós Tamás (Maijánovity Magdolna Lenke) Csávoly, Pencz Bianka (Varga Magdolna) Baja, Taba Erik (Hor­váth Anikó) Baja, Kolompár György (Bogdán Gyöngyi) Bátmo­­nostor, Szlavikovics Zoltán (Trapp Mária), Bátmonostor, Kiss Dénes (Fazekas Erika) Baja, Aba Ákos (Markovics Rita) Baja, Peiszer FTóra (László Annamária) Csávoly, Hajdú Kinga (Kollár Rózsa) Tataháza, Vé­gei Zsuzsanna (Novák Ilona) Baja, Forgács Roland (Geiger Ildikó Ér­­zsébet) Baja, Lovas Ádám (Kuzman Mónika) Baja, Czeglédi Sára (Futó Erika Anna) Bácsalmás, Végei Ar­mand (Páncsics Zsuzsanna) Baja, Angyal Gábor (Horváth Edit) Ma­daras, Horváth Noémi (Hebök And­rea) Tataháza, Pintér Attila (I lesik Mária Magdolna) Baja, Szarka Mária (Farkas Mária), Gárgyán Péter (Fe­­kécs Brigitta) Dunafalva, Bartos Gá­bor (Szedlák Erika) Katymár, Radva Zsanett (Horváth Érika) Felsőszenti­­ván, Ács Liliána (Balázs Andrea) Ga­­ra, Gál Krisztina (Mamuzsits Rózsa) Madaras, Bánó Martin (Paplógó Má­ria) Bácsbokod, Schneider Martin (Bencses Katalin) Érsekcsanád, Cse­resnyés Péter (Maráz Gizella) Baja, Szlavikovics Róbert (Papp Zsuzsanna Erika) Baja, Patai Vivien (Nyári Ildi­kó) Baja, Horváth Zsanett (Vas Juli­anna) Rém. Péter Balázs (Dóri I bolya) Baja. Házasságot kötöttek 1992. decem­ber 5-én: ' .* Szabadi Zoltán ijslvlolnár Berna­dett, Varga Tibor és Marusa Edit, Sárosi Miklós Attila és Csóka Gyöngyi. Meghaltak (december 7- 11. kö­zött anyakönyvezettek): Pápay Miklós Lajos (Baja), Bá­­tyity Mártonné Dugality Aranka Katalin (Baja), Bencze Józsefné Ku­­lisics Anna Gertrúd (Csávoly), Jágity Antal (Baja), Dancsa János (Érsek­csanád), Kiing János (Bácsbokod), Menyhért István (Mélykút), Pechlof János (Baja), Bállá Mihály (Baja), Dobó Imre (Baja), Huber Menyhért (Baja), Stalter Mihály (Baja), Mar­ton Istvánná Repka Rózsa (Baja), Földes Pálné Magyar Franciska (Mélykút), Balázs Mihályné Nagy Terézia (Hercegszántó), Jelity Berta­lan (Hercegszántó). Kis Sándorné Majer Ilona (Baja). Radics Mihály (Sükösd), Ijjas József (Nemesnádud­var), Nuszpl Sándor József (Baja), Svraka László (Kaskantyú), Ternay Jánosné Gönczy Mária Magdolna (Baja), Molnár Károly (Mátételke), Taiján Istvánné Genál Ilona (Baja). Burány László (Baja), Radó Mihály (Dávod) Halász János (Dávod). Kö­rösi Ferenc (Szeretnie), Szevin László (Szeremle), Ádám József (Érsekcsa­nád) Markó Sándorné Burkovics Rozália (Baja), Ormándi Andrásné Reicheid Matild (Baja), Brezanovics Józsefné Führer Gabriella Erzsébet (Baja), Kollár István (Bácsborsód), Ungszor Mária (Mohács), Tüske Jó­zsefné Major Katalin (Bácsbokod). Nádas csárda eladó Kunfehértón, a tóparton. Érdeklődni: Szalay János. Telefon: 77/22-621 265448

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom