Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-01 / 283. szám

(—■ \ Ismét hajóznak a Dunán Vasárnap délután 16.00 órától is­mét közlekednek a hajók a Dunán. Mint ismeretes, az elmúlt napokban a folyó magas vízállása miatt nem üzemeltették a bősi erőmű bajókam­­ráit, ezért a hajóforgalmat az érintett szakaszon szüneteltették. Az MTI — Bősről származó — értesülése szerint az első 24 órában körülbelül száz hajó haladt át az erőmű egyik hajókamrájában. Az erőmű irányí­tótornyának magát megnevezni nem kívánó műszaki dolgozója szerint a másik hajókamrát egyelőre azért nem használják, mert annak beren­dezésein még műszaki próbákat vé­geznek. Nincs polgármester Az 1575 választásra jogosult kö­zül csak 462-en adták le szavazatu­kat a ballószögi időközi polgármes­ter-választáson. Ez azonban csak 29,3 százalékot jelent, ami kevesebb a törvényben előírt kétötödnél. Ezért a választási forduló érvényte­len. A Máté Lászlóné polgármester lemondása után megüresedett tiszt­ségért ketten indultak harcba. Az érvényes voksok közül Gáspár Ist­ván (független) 426-ot, Kelemenné Kelemen Márta (független) 23-at ka­pott. A helyi választási bizottság a második fordulót december 13-ára tűzte ki. Még tart a tűzszünet Boszniában vasárnap éj felkor életbe lépett a tűzszünet a horvát és a szerb fegyveres erők között, de este még heves támadást intéztek a szerb tüzérségi erők a hereegovinai Mos­tar és az észak-kelet-boszniai Gra­­dacac ellen. A horvát és a szerb fél máris ellentmondóan értelmezi a fegyvernyugvási megállapodást. Horvát részről azt állitják, hogy az egyezmény csak a harcokban köz­vetlenül érintett körzetekre vonat­kozik, míg a szerbek szeretnék a fegyvernyugvást általános értelem­ben is elfogadtatni. Névtáblák Szlovákiában A pozsonyi Národná Obroda teg­napi számának kommentárja aján­latosnak találja, hogy Szlovákiában engedélyezzék a magyar helységnév­táblák használatát. A kommentár úgy ítéli meg, hogy a szlovák parla­ment magyar képviselőinek interpel­lációját érdemes megfontolni. Azt ajánlja: vessék össze a kétnyelvű táb­lák tilalmának tényét a Szlovák Köztársaság érdekeivel. „Arról van ugyanis szó, hogy a kisebbségi régi­ók kétnyelvűsége az európai mértek tartozéka, amit tiszteletben kell tar­tani, ha azt akarjuk, hogy az önálló Szlovákiát fenntartások nélkül de­mokratikus államnak tekintsék. Manipulálják a költségvetést? Kecskemét önkormányzata idei költségvetésének módosításával kezdte tegnapi munkáját a város képviselő-testülete. A kiadási oldal túlköltekezésével kapcsolatban Rei­ter István kifejtette: úgy gondolják, a közgyűlést, illetve a költségvetést manipulálják azzal, hogy rendszere­sen utólag tudják meg a képviselők, mely kiadást kell nettó, illetve bruttó összegnek érteniük. Továbbá, mikor merül fel banki kezelés, s hol jelent­kezik kamatbevétel? A íideszes kép­viselő után Katona László, az MDF -KDNP frakció nevében kért szót. (Folytatás a 2. oldalon) Égett az ól és a szoba Harkakötönyben egy baromfiól égett le tegnap, amiben a gazda 7500 egyhetes kiscsirkét tartott. A lángok hősugárzástól keletkeztek és mint­egy 300 ezer forintos kárt okoztak. Az oltáshoz a halasi állami egységek vonultak. De tűzkárt jelentettek teg­nap Kalocsáról is: itt a Széchenyi utcában a 63. számú ház negyedik emeletén égett ki egy szoba. A 180 ezer forintos kár elektromos készü­lék hibájára vezethető vissza. Egyházi megállapodás A Bajor Evangélikus Egyház zsi­nata tcstvéregyházi szerződést írt alá a Magyarországi Evangélikus Egy­házzal. A dokumentumot Harmati Béla püspök és Johannes Hansel­mann müncheni püspök látta el kéz­jegyével. V__________________________/ BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVIL évf., 283. szám Ára: 13,80 Ft 1992. december 1., kedd MA PN­Kalauz Pénz, vállalkozás, piac 5—6—7. oldal A költségvetés részletes vitája Az Országgyűlés kétszeri si­kertelen kísérlet után — az ellen­zéki képviselők nem vettek részt a szavazásban — a szükségest alig meghaladó számú szavazat­tal elfogadta Kónya Imre javas­latát az 1993. évi költségvetési törvényjavaslat részletes vitájá­nak megnyitására. Az MDF- frakció vezetője azzal indokolta javaslatát, hogy a háznak legyen lehetősége megnyitni a költség­­vetési bizottság által támogatott módosító indítványt a Magyar Televízió és Magyar Rádió költ­ségvetési fejezetének megszünte­tésére, és a miniszterelnökségi fe­jezetben való szerepeltetésére. Az ellenzék alkotmány- és házsza­bályellenesnek minősítette a ja­vaslatot, amely szerintük a két intézmény önállóságát kívánja korlátozni. Molnár Péter (Fi­desz), arra is figyelmeztetett, hogy e javaslat árthat a média­­törvény kérdésében körvonalazó­dó megállapodásnak. A kor­mánypártok részéről a javaslat mellett szólók szerint a TV és a rádió közszolgálati feladatait nem látja el, ezért szükséges ez az intézkedés. Ezzel szemben Kulin Ferenc (MDF) a kulturá­lis bizottság elnöke bejelentette: a kulturális bizottság nem támo­gatja a javaslatot. Új érmék December 1-jétől megkezdődik az új váltópénzérmék kibocsátása. Az érmesort tegnap mutatták be a Magyar Nemzeti Bankban. De­cember 1-jén a 200 forintos cimletű ezüstérmék jelennek meg. Ez nem számít igazi váltópénznek, de be­tölti a szükséges forgalmi funkciót. Az ezüstből készült érmét a stabili­záció jelképeként kívánja forga­lomba hozni a Magyar Nemzeti Bank. Az új egy-, kettő- és húszfo­rintos pénzérmék kibocsátása március 29-én, az öt, tíz, ötven és százforintos érméké pedig június 21-én kezdődik. Az MNB megala­pozottnak tartja a kormány inflá­ciós prognózisát, miszerint a fo­gyasztói árak 1993-ban 16-19 szá­zalékkal emelkednek. VÉGKIMERÜLÉS ELŐTT AZ ÁRVERÉSI BIZOTTSÁG? Kárpótlási rekordhétvége • Tömeg Mélykúton, az árverési bizottság asztala előtt. A részvételi szándékot bejelentők regisztrálása is órákat vesz igénybe. (Fotó: Bálái F. István) A háromna­pos mélykúti földárverés minden eddigi rekordot meg­döntött az el­múlt hét végén. Csütörtökön, pénteken és szombaton ösz­­szesen 284 sze­mély lett új föld­­tulajdonos, ami azt jelenti, hogy a kárpótlási fo­lyamat immár gőzerővel ha­lad. Több mint 600 hektárnak lett új gazdája, az árak arany­koronánként 500 és 1400 fo­rint között mo­zogtak: A Búza­kalász és az Al­kotmány Téesz összesen mint­egy 14 miihó forint névértékű kár­pótlásijegyhez, vagy letéti igazolás­hoz jutott. Nagy gond azonban, hogy a me­gyében mindössze egy árverési bi­zottság működik, akik nem győzik a munkát. Mélykúton csütörtökön jutottak túl a századik árverésen, s hajnali fél háromkor értek haza Kecskemétre, de másnap reggel 8- kor már újra Mélykúton voltak. A szombati árverés vasárnap haj­nalban, fél egykor fejeződött be, amit még követett a körülbelül más­fél-kétórás záró adminisztráció. A bizottság tagjai Baján aludtak há­rom órát, s vasárnap reggel már Nagybaracskán kezdték az árverést, ahol 48 új gazdának adtak el körül­belül 200 hektár földet. Hétfőn, vagyis tegnap Szalkszentmárton­­ban volt földárverés, e sorok írásá­nak pillanatában pedig kérdéses, hogy a mai, Rém községbe kiírt ár­verést a bizottság fizikailag képes lesz-e elkezdeni! A december 2-ára Jakabszállásra, s 3-ára Felsőszent­­ivánra meghirdetett árverés a bizott­ság tagjainak — akik október köze­pe óta megszakítás nélkül, hétvége­ken is dolgoznak — végkimerülése miatt komoly veszélyben forog. Bálái F. István Hágai tárgyalás Bősről Hétfőn még nem kezdődött meg a budapesti egyeztetés a bős­­nagymarosi beruházással kapcso­latban a Hágai Nemzetközi Bíró­ságnak benyújtandó jogi anyagról. A Külügyminisztériumban azon­ban hangsúlyozták: számítanak arra, hogy a magyar—csehszlovák szakértői tárgyalások a héten meg­kezdődnek. A magyar fél a múlt hét végi brüsszeli megbeszélések alapján feltételezi, hogy további munkával véglegesíthető a közös szövegtervezet. Az okmány meg­határozásainak mindkét fél számára elfogadhatónak kell lenniük, s ugyanakkor a Hágai Nemzetközi Biróság részére is érthetően, világo­san kell tükröznie a megoldásra váró kérdéseket és az eljárás elemeit. Mint ismeretes, Brüsszelben a csehszlovák és a magyar fél egy­aránt megerősítette elkötelezettsé­gét arra, hogy a nemzetközi biró­ság elé terjesztik a vitát minden vonatkozásával, így többek között a jogi, a pénzügyi és a környezetvé­delmi összetevőkkel együtt. A visegrádi együttműködés kérdései Leghamarabb december közepén kerülhet sor a magyar, lengyel, cseh és szlovák szabadkereskedelmi meg­állapodás aláírására, ha a csehek es a szlovákok december 10-éig elfo­gadják a tervezetet — írta hétfői szá­mában a varsói Gazeta Wyborcza. Andrzej Arendarski, a külfölddel való gazdasági együttműködés mi­nisztere szerint nehéz létrehozni a megállapodást, hiszen valamennyi résztvevő a legkedvezőbb feltételek elérésére törekszik, a legnagyobb akadály azonban a politika — min­denekelőtt Csehszlovákia szétesése és a magyar—szlovák konfliktus. Ellenőrzött export Magyarország valószínűleg már a jövő héten belép a vegyi-bioló­giai hadviselés eszközeit ellenőrző Ausztrália csoportba, és néhány hónap múlva tagja lesz a rakéta­technológiai exportellenőrzési rendszernek. Mindkét szervezet arra törekszik, hogy meggátolja a tömegpusztító fegyverek elterjedé­sét, s a tagországok a veszélyes áruk — nemcsak a fegyverek, ha­nem az előállításukhoz alkalmas részegységek, alkatrészek és alap­anyagok útját is követik a behoza­talnál és a kivitelnél egyaránt. A COCOM ipari listán szereplő termékekre vonatkozóan a módo­sított kormányrendelet előírja, hogy 400 ezer forint értékhatárig nem kell behozatali, illetve kiviteli engedélyt kérni. Rövidesen egysze­rűbb lesz a csúcstechnológiák tranzitforgalmának engedélyezése is. Kié lesz az óvoda Kiskőrösön? Nem döntött legutóbbi ülésén a kiskőrösi képviselő-testület a katolikus egyház által visszaigé­nyelt Batthyány úti óvoda sor­sáról. Az ingatlan a Kalocsai Főegyházmegye tulajdonát ké­pezte, csakhogy időközben je­lentős bővítéseket végeztek raj­ta. Az egyház az intézmény je­lenlegi funkciójának megtartásá­val szeretné átvenni az óvodát. Az ügyben ad hoc bizottság alakult, s megállapította, hogy az épületre beadott igénylés jo­gos ugyan, de az időközben megnövelt területre, valamint az értéknövelő beruházásokra való tekintettel, az önkormányzatot 10 203 500 forint — állami költségvetésből fizetendő — kártérítés kell, hogy megil­lesse. A legutóbbi közgyűlésen újabb érvek is felmerültek. Ezek szerint az egyház eredeti ingatlanát leválasztva hogyan működhetne tovább az óvoda? A kérdés „elnapolásával” az egyház képviselője is egyetér­tett, így december 16-án foglal­kozik legközelebb a képviselő­­testület a Batthyány úti óvoda ügyével. (Bán) ÁLLT A FORGALOM AZ E75-ÖSÖN Halál a ködben • A Trabant vezetője szörnyethalt, négyen pedig súlyosan megsérültek a tegnapi ködben történt balesetben. (Fotó: N. N. M.) Két autó frontális karambolja után egy órán keresztül állt tegnap a forgalom az E75-ös úton. A Szélmalom csárda és a városföl­di kereszteződés között, egy román FIAT szaladt a szemből szabályo­san érkező magyar Trabantba. Az ütközés során a Trabant vezetője a helyszínen szörnyethalt, egy ma­gyar és három román állampolgárt pedig súlyos sérülésekkel szállítot­tak kórházba. A dél körül lejátszó­dott tragédia a feltételezések sze­rint a román hibájából történt, aki a ködben Kiskunfélegyháza felé haladva előzni akart egy kamiont. Mindemellett a tegnap tapasz­taltak általában is eikeserítőek: legtöbben életveszélyes tempóban, világítás nélkül haladtak az uta­kon — állítják a Bács-Kiskun me­gyei rendőrök. Mint azt megírtuk: péntektől va­sárnap délutánig hat halálos baleset történt a megye útjain. Az elbo rzasz­­tó statisztikát vasárnap este bővítet­te egy bonyhádi autós, aki Baja kö­zelében, az 55-ös úton gázolt el 20 óra 30 perckor egy ismeretlen nőt. A feltehetően stopolni szándékozó gyalogos azonnal szörnyethalt: sze­mélyazonosságát hétfő estig nem si­került megállapítaniuk a rendőrök­nek. Noszlopy Mi lesz a paksi fűtőelemekkel? Bizonytalanná vált a paksi ki­égett fűtőelemek Oroszországba szállítása. Ezért amennyiben nem építenének tárolóteret, 1995-től az atomerőmüvi blokkok leállítására kényszerülnének a paksiak. A je­lenlegi tárolótérben 1995-ig he­lyezhetnék el az évi 500 kiégett fű­tőelemet. Előkészítettek ezért Pak­son egy beruházást, amelynek kivi­telezése 1994-ben kezdődhet meg: 1,7 milliárd forintért. Privatizáció az élelmiszeriparban Több ágazat — konzerv-, a hű­tő-, a hús-, a tej-, valamint a gabo­naipar privatizációs stratégiai ter­vét adták át az Állami Vagyonügy­nökségnek — jelentette be Raskó György hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A szaktárca vezető képviselője ezúttal az állami élelmiszer-gazdaságban folyamat­ban levő átalakulás és privatizáció helyzetét elemezte. Mint elmondta, az édesipar te­rületén már 100 százalékos a priva­tizáció. A növényolajipar egyetlen vállalatát ugyancsak privatizálták, ám ez a külföldi tulajdonba adás szakmai körökben sok vitát váltott ki. Ezért a minisztérium a jövőben gondosabban megvizsgálja, ennek az ügynek tanulságaként, a külön­böző privatizációs programokat. A boripar hét állami vállalata kö­zül ötben történt meg az átalaku­lás, ám csupán egyet privatizáltak. A cukoripar 12 vállalatából kilenc alakult át, és hét került privatizá­lásra. Ez utóbbiaknál a külföldi tőkerész aránya mintegy 30 száza­lékos. A szeszipar nyolc vállalatá­ból öt alakult át és három a priva­tizált. A 14 konzervipari vállalat­ból a felében zajlott le az átalaku­lás, míg négy került privatizálásra. A baromfiipar 10 vállalatából ugyancsak a felében történt meg az átalakulás, míg kettőt privatizáltak. Uszoda kell, de sokba kerül • Hétköznapokon, a délutáni órákban, kihasználatlan a félegyházi uszoda. Kétmillió-kétszázezer forint plusztámogatást kap erre az év­re az általános tartalék terhére a Városfenntartó és Szolgáltató Költségvetési Szervezet Kiskun­félegyházán. Ennyi talán elég lesz a közelmúltban önkormány­zati tulajdonba került fürdőszál­ló és a sportlétesítmények mű­ködtetésére. Csupán az uszoda október 22-ei megnyitása 727 ezer forintjába került a város­nak . . . (Részletek a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom