Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
HÁZUNK TÁJA 1992. november 2., 7. oldal SZÜRET UTÁN A bor első fejtése • Csak a szakszerűen kezelt borok jól eltarthatóak. A hobbin, házikertben szüretelt szőlő borának erjedése lassan befejeződik és itt az ideje az első fejtés elvégzésének, amit a bor fejlődése szempontjából célszerű minél előbb elvégezni. Kivételek azok a vörösborok es magas savtartalmú fehérborok, amelyeknél a biológiai almasavbom- lást akarjuk elősegíteni. Az alacsony savtartalmú — az 1992-es évjárat a száraz nyár miatt ilyen — borok első fejtését minél előbb el kell végezni. A fejtéssel elválasztjuk a bort az üledéktől, miközben oxigén kerül a borba, ami elősegíti a fejlődését. Fejtés előtt végezzük el a töréspróbát. Tisztára mosott, átlátszó üveget félig töltünk borral, rázással alaposan levegőztessük meg és szobahőmérsékleten egy-két napig hagyjuk állni. Ha a bor színe nem változik, borunk egészséges, stabil, az első fejtést nyíltan végezzük. Ha a bor felszínén barna gyűrű látszik—majd később teljesen megbámul — bomnk hajlamos bamatörésre, fokozott gondosságot, odafigyelést igényel és az első fejtést zártan kell végezni. Nyílt fejtésnek nevezzük, ha a bort csapon vagy tömlőn nyitott edénybe — kármentőbe — engedjük szabad sugárban. A sugár erejét fokozhatjuk azzal, hogy szellőzőrózsát használunk, vagy tiszta cirokseprűre, felfordított tésztaszűrőre folyatjuk a bort, s így megnöveljük az oxigénfelvételt. A zárt fejtés az, ha nem használunk kármentőt, tömlővel zárt edénybe engedjük le a bort, a lehető legkevesebb oxigénfelvétellel. Az alacsony savtartalmú borok eltarthatósága, fejlődésének elősegítése érdekében célszerű az első fejtéskor a savtartalom korrigálása, amely történhet háziasítással vagy citromsav-adagolással. A magyar bortörvény szerint a forgalomba kerülő borok citromsavtartalma nem lehet magasabb 1 g/l-nél. Az alapkénezést legkésőbb az első fejtéskor végezzük el. Bíró Mária kertész üzemmérnök A biológiai termesztés lehetőségei A biotermelésben, a biotermékek előállításában nincs semmiféle misztikum. Egyszerűen olyan munkamódszerekről van szó, amelyekben együttműködünk a természettel, ahelyett, hogy annak ellenére tevékenykednénk. Újrahasznosítjuk az élelmezési szempontból felesleges szerves anyagokat, amivel a talaj termékenységét növeljük. Előnyben részesítjük a természetes eljárásokat a kártevők és kórokozók megfékezésében és nem bízzuk magunkat kizárólag a kemikáliákra. A bioművelés sokkal többet jelent, mint a szintetikus permetezőszerek és műtrágyák mellőzését a termesztési folyamatokban. Az ezzel foglalkozók felismerték, hogy a természetben lejátszódó folyamatok egymásra épülve — az életet a földön évmilliókon át sikeresen fenntartották. Legfontosabb teendő tehát, hogy ragaszkodjunk azokhoz az alapvető — biológiailag is igazolható — művelési elvekhez, amelyek megfelelnek a természetben lejátszódó folyamatok szabályainak. Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy ezek alkalmazása — a híresztelésekkel ellentétben — nem okoz hozam- és minőségcsökkenést, sőt, a megfelelően alkalmazott biomódszerek mindkét tényezőt javíthatják. A vegyi anyagok alkalmazásának gyors elterjedése az elmúlt évtizedekben — rövid távon — rendkívül látványos eredményeket hozott. Hosszú távon azonban katasztrofális a hatása. A talaj mikro- és makroorganiz- musai elpusztulnak, összeomlik a kedvező talajszerkezet, a talaj megkérgesedik, összetömődik és terméketlenné válik, mert szervesanyag-veszteségét nem vagy alig pótoltuk. A túlzott műtrágya-felhasználás jobbára vegetatív fejlődést eredményez, s az így legyengült növényállomány szinte vonzza a kártevők és kórokozók egyre növekvő tömegét. Ellensúlyozásukra egyre erősebb hatású szintetikus növényvédő szert vagyunk kénytelenek alkalmazni. egyre kevesebb sikerrel. Elpusztítottuk ugyanis a kártevők és kórokozók természetes ellenségeit, s ugyanakkor kialakult az egyes szerekkel szembeni rezisztencia is. Ezt az élővilágot veszélyeztető, a biocoenózis egyensúlyát megbontó helyzetet felismerve alakult ki és kap egyre nagyobb hangsúlyt a mezőgazdasági termelésben a biológiai módszerek alkalmazása. E körbe tartozik az ésszerű növényvédelem és az okszerű talaj- gazdálkodás mellet a vetésforgó becsületének visszaállítása, a talaj- védelem fokozott alkalmazása, a vízháztartás szabályozása, a talaj- javítás elfeledett módszereinek újjáélesztése, de az ipari, közlekedési szennyezések csökkentésének kérdése is. Az egyre növekvő élelmiszerigények kielégítését nem a kemikáliákra, hanem a biológiai egyensúly fenntartására alapozva kell megoldanunk. Ehhez a talajt táplálni kell, szerkezetét javítani, az ellenállóság növelése érdekében a csírázó növényeket óvni és megfelelő vízellátást biztosítani számukra, a kártevőket és kórokozókat pedig megfelelő keretek között kell tartani. Most induló sorozatunkban ezekre az izgalmas kérdésekre próbálunk választ adni, azzal a meggyőződéssel, hogy a biotermesztés elterjedése a természet egyensúlyának helyreállítása mellett magasabb jövedelmet is biztosít az azt jól művelőknek. Dr. P. G. NÖVÉNYVÉDELEM ÁLLATAINK EGÉSZSÉGE Tennivalók a gyümölcsösben A tyúkfélék belső élősködői Sajnos, még novemberben sem lehet letenni a munkaeszközöket a gyümölcsösökben, mert még ebben az időszakban is igénylik a fák a gazda gondosságát. A most elvégzett munkákkal csökkentjük a károsítok számát, óvjuk a fákat és ezzel együtt biztosítjuk a jövő évi termést. A lombhullás után a lehullott beteg leveleket meg kell semmisítem talajba forgatással, nagy terület esetén .vegyszeres kezeléssel. Legjobb eredménnyel a Novenda (2%-os) vagy a Chinoin Fundazol 50 WP (0,1%-os) használható fel. Mind a kettő gyéríti a beteg levelekben lévő kórokozókat, és kajszibarackosokban gyakoriak a gombás, baktériumos eredetű gally- és ágelhalások, ameZABHEGYEZŐ Ebben a hónapban a kecskeméti Juniperus Parkerdészet szakembereinek kérdéseit tesszük fel játékosainknak. A nyertesek között ismét öt ajándékcsomagot sorsolunk ki. 1. Melyik boróka honos Kecskemét környékén ? 1 Közönséges boróka (Juniperus communis) 2 Henye boróka (Juniperus horizontális) X Virginiai boróka (Juniperus virgini- ana) 2. A liliomfa (Magnólia) vagya tulipánfa (Liliodendron) virágzik hamarabb ? 1 Liliomfa 2 Tulipánfa X Egyszerre virágoznak 3. Mikor lehet konténeres dísznövényeket ültetni? 1 Csak tavasszal 2 Csak ősszel X Bármikor, kivéve a fagyos napokat 4. Melyik növény alkalmas nyírott sövényhez? 1 Nyugati tuja 2 Boróka X Ciprusok 5. Melyik cserje fagy érzékeny? 1 Tűztövis 2 Barátcserje X Aranyvessző Emlékeznek? Arra kértük Önöket, hogy a totón karikázzák be a helyes megfejtést, majd vágják ki, tegyék borítékba (írjak rá: Zabhegyező) és küldjék be a Petőfi Népe szerkesztőségének címére: 6000 Kecskemét, Pf. 76. Ne feledjék a borítékra saját nevüket és címüket is felírni. Beküldési határidő most november 20. Az októberi megfejtők között a kecskeméti Gülbaba vetőmag-kereskedés öt ajándékcsomagját sorsoltuk ki. A nyertesek: Konfár Miklósné (Tiszakécske), Balázs István (Kecskemét), Kugelman Jánosné (Kecskemét), Bacher Józsefné (Kecskemét), Nagy Lászlóné (Orgovány). És végül az októberi helyes megfejtések: évelő növény a csillagfürt (X), korai burgonya a Cleopátra (X), salátauborka a Verino (X), kakukktojás a SZE DC—488, Jubile, Aranymazso/a-sor (2), magyar ne- mesítésű a Gülbaba (1). Az októberi totó tehát: X, X, X, 2, lyek a fa pusztulásához vezethetnek. A kórokozók a kisebb-nagyobb sebzéseken keresztüljutnak a növénybe, ezért célszerű a lombhullás után bordói por 2%-os (vagy bordói lé 1 %-os) kijuttatása. Kerüljük az őszi metszést ennél a két fánál, mert a baktérium a lombhullás után okozza a legsúlyosabb fertőzést. Ha a fákon mezgáso- dást észlelünk, meg kell tisztítani a beteg felületet az egészséges felületig vágva, majd sebkezelővel (Vulneron, fabalzsam stb.) vagy fémmentes olajfestékkel kenjük be. Ezt a munkát fagymentes napokon végezhetjük. Élkezdhető az almásokban a fák metszése, tisztogatása. Különösen azokon az almafákon, ahol a lisztharmat erős fertőzést okozott az idei évben, indokolt a beteg vesszők mielőbbi levágása. Sok almásban gondot okozott a lombosfa-fehérmoly harmadik, az almamoly második nemzedékének felerősödése is. Ahol ezeknek a kártevőknek a telelő alakjai megtalálhatók a törzsön, ágak hajlatain stb., ott kaparóval, majd drótkefével meg kell tisztogatni a fertőzött részeket. A vértetves sebeket sem szabad gondozatlanul hagyni—ez fehér gyapjas bevonatként látszik —, hanem gyümölcsfaolajjal be kell kenni a vértetűtelepeket. Pár nap múlva pedig a kezelt sebfelületet simára kell vágni és sebkezelő anyaggal be kell kenni. A gyökéren, illetve gyökémya- kon, főleg saijakon telelő alakok elpusztítására, a saijhajtások eltávolításával védekezhetünk. Gáspár Istvánná FŰSZERKERT A sárkánynövény A tárkony neve (Artemisia dra- cunculus) a görög drakon szóból származik, ami sárkányt jelent. Sárkány elnevezésére talán tüzes, maró íze és kacskaringós, szerteágazó gyökere ihlette elődeinket, akik úgy tartották; mérges harapásokat is gyógyít. A XIII. századi arab krónikák altató hatásáról győznek meg. A tárkonynak két fajtáját termesztik: a franciát, amely különleges ízével a francia konyha nélkülözhetetlen kelléke és az orosz tárkonyt, amely kevésbé aromás. A tárkony fagytűrő, évelő növény. Gyökérzete húsos, szerteágazó, világosbarna színű. Szára tőből elágazó, világoszöld színű, amelyen párosán, átellenesen ülnek a fényes, hosszú, keskeny levelek. A francia tárkony levelei sötétebbek, nem virágzik, magot nem érlel. A növény magassága 60-80 cm. Az orosz tárkony levelei világosabbak, a növény 1-1,2 m magas, minden évben virágzik és magot is érlel, azonban gyenge fűszerezőhatása miatt termesztésével nem foglalkoznak. Házikertekben a tárkony legbiztosabb szaporítási módja a toosz- tás. Várjuk meg a bőfényű, melegebb tavaszi időszakot és ekkor ültessük el a megbízható helyről beszerzett töveket 30 x 40 cm-es távolságra. Ültetésre legjobb, ha meleg, napos területet választunk és biztosítjuk az öntözhetőséget, mivel a tárkony vízigényes növény. Mint fűszer, Erdélyből került hozzánk. Régebben majd’ minden házban kedvelt és gondosan őrzött fűszer volt. Ma ismét kezd divatba jönni és mindjobban keresik. Friss, zöld állapotban és megszárítva is használják. Erős, különleges aro- májú leveleiből nem kell sok, gyorsan átadja ízét az ételnek. Felhasználható különleges ízű salátafüsze- rekhez és ecetes savanyúságokhoz, könnyű levesekbe, paradicsom- és tojásételekhez, birka- és bárány- sülthöz, de roston sült halhoz is kitűnő. Gyógyászatban kevésbé el• A tárkony gyökere a sárkány kacskaringós ábrázolásához hasonlít. terjedt. Teája vesetisztító és étvágyfokozó hatású. És végül egy receptajánlat azoknak a szakácsoknak, szakácsnőknek, akik a tálalás mellett az ételeket is látványosan szeretik elkészíteni. Tárkonyos csirke: 1 evőkanál olaj és 1 evőkanál vaj keverékén megpárolunk 1 fej vékonyra vágott hagymát és karikára vágott sárgarépát. Hozzátesszük a feldarabolt csirkét és jól átforrósítjuk. Ekkor leöntjük 1 pohárka konyakkal, meggyújtjuk és hagyjuk ellángolni. Aláöntünk 1 pohárka fehérbort, fűszerezzük vagdalt tárkonnyal, sóval és törött borssal, majd fedő alatt puhára pároljuk. Mikorpuha, a csirkét tálra rakjuk, a levét pedig elkeverjük 1 tojássárgájával elkevert 1 deciliter tejföllel és a csirkére öntjük. Papp Ákos Az oldalt összeállította: Gál Eszter Dr. Mező Tibor állatorvos • A takarmányigény és a vitaminellátás a megelőzés legfontosabb elemei. Az állattartók gyakori panasza, hogy a baromfiak lesoványodnak, mellcsontjuk élesen előtűnik, csak a csőrük és lábaik növekednek, fejlődésben visszaesnek, pedig a legjobb takarmánnyal próbálják etetni őket. Gyakran kísérő tünet a hasmenés, melyet az oly népszerű „kakasos por” (Neo-Te- sol) sem tud megállítani. Ezen tünetek hátterében gyakran belső élősködők állnak, a kokcidiu- mok, a galand-, a fonál-, az orsóférgek. A kokcidiózis az egyik legnagyobb gazdasági károkat okozó parazitás megbetegedés, amely a kórokozó fajtájától függően a vékonybélben, vakbélben és a végbélben élősködik. Jelentősége nemcsak az elhullásokban van, hanem a legyengült állományt más természetű betegségek is megtámadhatják. A megbetegedett állatok közömbös viselkedését olykor átmenet nélküli élénkség váltja fel, ilyenkor teljesen egészségeseknek tűnnek, takarmányukat is szorgalmasan fogyasztják, sokat isznak. A kórokozótól függően, híg vagy véres bélsár ürítése viszont jellemző. A vakbél- kokcidiózis esetén tömeges az elhullás, míg a vékonybél-kokcidió- zisra az elhúzódó járvány a jellemző, ilyenkor csirkéink lassan „elszáradnak”. A megelőzésre és gyógyításra több korszerű gyógyszer áll rendelkezésünkre. A galandférgesség főleg a szabadon tartott baromfiban fordul elő, mivel azok szívesen elfogyasztják a köztigazdaként szereplő apró csigákat, legyeket, rovarokat. A parazita kártétele a táplálékelvonás következtében kialakuló lesoványo- dásban nyilvánul meg. Tömeges fertőződés esetén elhullással is járhat. , A fonálférgesség jelentősége a fokozott takarmányelvonásban, vér- fogyottság előidézésében, és más betegségek iránti fogékonyságban van. Jellemző tünet a vízszerü vagy nyálkás hasmenés, a tojáshozam erőteljes csökkenése. Az orsóférgesség a leggyakoribb élősködő, tömegesen fordul elő a baromfiállományokban. A parazita kb. 5-10 cm hosszú, 1-2 mm vastag, hengeres alakú. A bélben jelen levő nagy számú féreg a bélüreget teljesen kitöltheti. így a takarmány feldolgozása lehetetlenné válik. A féreg által termelt peték a külvilágra jutva, megfelelő körülmények között, 5 15 nap alatt kelnek ki, és újra fertőzőképessé válnak. A fer- tózöttség tünetei a soványság, vér- fogyottság, változó étvágy, egyes csirkékben bénulásos tünetek jelentkeznek a férgek által termelt méreganyagok miatt. Ezeknek a parazitáknak közös jellemzője, hogy a bélfalat mechanikusan izgatják, bennük gyulladásos folyamatok alakulnak ki. így a táplálék, bennea vitaminok felvétele, csökkent mértékűvé válik. Az egyre szaporodó férgek igen jelentős mennyiségű tápanyagot vonnak el a szervezettől, hiába tehát a jól összeállítóit takarmány, állataink mégis inkább soványabbak lesznek. Megnehezíti a védekezést, hogy a belső paraziták fejlődési alakjai a külvilágra jutva igen ellenállónk, pl. az orsóféreg petéje két évig is életképes marad. Fertőtlenítőszerekkel szemben ellenálló, csak 70 Celsius-fok felett pusztul el. A baromfiak környezetének szárazon tartásával, gyakori alomcserével a fertőződés csökkenthető. Kísérletileg igazolt, hogy a növekedésben levő "csirkék takarmányigényét maximálisan kielégítve, és bőséges vitaminnal ellátva azokat, a parazitás kártétel csökken. Ne sajnáljuk a fáradságot, csirkevágáskor vágjuk fel a beleket is, meggyőződve a fertőzöttségről. Amennyiben a fertőződést megállapítottuk, a forgalomban lévő korszerű gyógyszerekkel eredményesen vehetjük fel a harcot a pénzünket pazarló paraziták ellen.
