Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-05 / 261. szám

SPORT 1992. november 5., 11. oldal KI TÉVEDETT? Megdöbbenéssel tapasztalták és egyáltalán nem vették tudomásul a nagybaracskai sportkör vezetői a kiskunhalasi labdarúgó-szövetség 11/92/93. számú közlönyében kö­zölteket (a Petőfi Népe is foglalko­zott ezzel október 30-án), amely szerint Major Csaba három sárga lap után is folyamatosan játszott, és ezért hat büntetőpontot levon­tak. így a megyei II. osztályban játszó csapat négy döntetlenjével és a legutóbbi győzelmével nulla­pontossá vált. Ezzel olyan hát­rányba került, hogy már fontolóra ^ette a visszalépést is. Hiába telefonálgattak Halasra, hiába küldtek leveleket, akik vet­ték az adást, továbbpasszolták a labdát, az igazság kiderítését fá­rasztónak találták. Mi történt valójában? Nevezete­sen a szeptember 27-ei Bátya— Nagybaracska mérkőzés admi­nisztrációs hibájáról van szó, ahol nem Major Csaba, hanem Hege­dűs Imre kapta a sárgát. A jegyző­könyvben az „S” betű az utóbbi neve, illetve igazolványszáma mel­lett található, ám a szöveges rész­ben figyelmeztetett játékosként már az egy sorral alábbi Major Csaba szerepel. Sajnos, a szövetségnél (is) elfe­lejtettek ennek az ellentmondás­nak utánanézni, a helyiek pedig továbbra is játszatták az igazság szerint két sárgás Majort, holott, ha ez időben tisztázást nyer, bizo­nyára nem tették volna. Idézet az 1992—93-as versenyki­írásból: „A sárga lapokat az egye­sületek kötelesek nyilvántartani, az 0 A játékvezető kezében villant a sárga lap. Vajon ki kapta, Hegedűs vagy Major? esetleges pontatlanságért viselniük kell a következményeket. A sárga lapokat a bajnokságot lebonyolító labdarúgó-szövetség köteles nyil­vántartani, de arról csak óvás ese­tén nyilatkozhat az érdekelteknek.” A baracskaiak mindkét kívána­lomnak eleget tettek. Már csak az van hátra, hogy a szövetség, Han­gya Mihály játékvezetővel konzul­tálva, döntsön. Mert tévedni em­beri dolog, de talán beismerni a tévedést nem emberfeletti. Somogyi Gábor Bonyodalmak a nagybaracskai (hat)pontlevonás körül Egy klub a jövőért Miközben a csúcson a két kecs­keméti labdarúgó-szakosztály — fySC, KTE — vezetői egymással viaskodnak, az árnyékban egy új egyesület bontogatja szárnyait. A napokban megtartott alakuló ülésen a Kecskeméti Labdarúgó Klubon belül Losonczy Lászlónak, a KSC volt vezetőedzőjének kezé­be került a szakmai marsallbot. Az q tolmácsolásában ismerkedtünk a részletekkel. —- Milyen cél vezette az alapító­kat? — kérdeztük a mestertől. — Szeretnénk az alapokat meg­mozgatni, a 12 éven aluli nebulók­kal megszerettetni a mozgás örö­mét. Ehhez első szóra partnerünk lett a városi önkormányzat kultu­rális és sportbizottsága. Éppen a napokban ajánlotta fel segítségét a KTE labdarúgó-szakosztálya. Ha­marosan felkeressük Kecskemét általános iskoláinak igazgatóit és testnevelőit, kérve segítségüket a terv megvalósításához. Az induló tőkét a helyi önkor­mányzat adta, de ez csak a kezdő lépések megtételéhez elég. Milyen terveik vannak a szponzorálásra? — Nem kalapolni szeretnénk. Alapelvünk, ha kérünk, azt min­den esetben ellentételezni kell. Az elv megvalósítása még jelenleg is kidolgozás alatt áll. — Milyen stádiumban áll a tag­toborzás? — Már vannak „türelmetlen” jelentkezők. Mindenkit szeretettel várunk. Távlatokban szeretnénk egy olyan klubot létrehozni, ahol a gyerekek és felnőttek is — korra, nemre való tekintet nélkül — jól érzik magukat. Ehhez kérjük az érdeklődők segítségét. — A belépni kívánó gyerekek hol jelentkezhetnek ? — A jelentkezéseket név, szü­letési év, általános iskola, lakcím megjelölésével - a Kecskeméti Lapok szerkesztőségébe (Kecske­mét, Szabadság tér 1/A) várjuk. Azonban jelentkezni lehet a kecs­keméti Lánchíd Utcai Általános Iskolában, Vrabély Győző, illetve Jánosi István tanároknál is. — m — SZÁZ ÉVE SZÜLETETT A LEGNAGYOBB! Kétszer versenyzett Kecskeméten a világbajnok Szép jövőt jósoltak messzi Oroszországban éppen száz eszten­deje a gazdag Aljechinék — egyesek szerint — Aljohinék — újszülött fiú­gyermekének. Kitűnik a környékbe­li birtokosok közül — így buzgólko- dott az egyik rokon, a család művelt barátja szerint még talán a cári ud­varba is eljuthat, a szabadszájú nagynéni a lányok, asszonyok köré­ben prófétáit neki kivételes sikere­ket. Mintha a jövőbe láttak volna: a jó megjelenésű fiatalembert a gárda­tisztek egyenruhájában az uralkodó is fogadta, kedvelték a pétervári úri hölgyek. Bolondnak nézték volna, aki a vidéki udvarházban megpenditi: a kis Alekszandr nevét az egész világ megtanulja és mégis szülőföldjétől távol, az Atlanti-óceán partján, nagy magányban kondit utolsót szíve ha­rangja. Királyként tisztelték Japán­tól Brazíliáig, de végül önmagát ta­szította le a trónról. A nyilvánosság fényében élt, ám magával vitte titka­it. A világ mindmáig talán „legsak- kosabb” kétszeres világbajnokát anyagiassággal vádolták, noha ma egy nagymesterverseny helyezettje többszörösét utaltatja át számlájára. Az 1908-tól 1946-ig ívelő pályafu­tása során 83 versenyből 45 alka­lommal bizonyult egyedül a legjobb­nak, sokszor még egy fel pontot se engedélyezett ellenfeleinek. Ötven­ezer partit váltott, számos sakk­könyvet írt. Kétszer járt Kecskeméten. Első és második világbajnoksága előtt. Az 1927 júniusában kezdődő nemzetközi kecskeméti versenyre ér­kezők közül egyedül őt, akkor a vi­lág második legjobb játékosát kö- 1 szöntötte vezércikkel a Kecskeméti Lapok. Tudták: csak idő kérdése, hogy mikor lesz ő az Első. Kiválóan szerepelt a nagyon erős mezőnyben, kitűnően érezte magát Kecskeméten, jó formában indult néhány hónap múltán a csúcs előtti utolsó akadály legyőzésére. Az ak­kor megszerzett címét hét év múltán egyetlen pontos vereséggel adta át rövid időre. Második kecskeméti látogatása­kor mégis a jövő világbajnokaként üdvözölték, 1936 márciusának vé­gén. Harmincnyolcán mérkőzhettek meg Aljechinnel. Sahin Tóth István Lasker után őt is legyőzte. Bóka Zsigmond kis szerencsével késztette megadásra a bolsevisták elől mene­külésre kényszerült, Franciaország­ban élő volt (és leendő) világbajno­kot. Jellemző Aljechin bámulatos emlékezetére, hogy a másnapi regge­linél hibátlanul felidézte Kristolofil Antal elleni bravúros játszmáját. A sakkbarátok remek kombináció­ját megtalálhatják a Kecskeméti La­pok 1936. április 5-ei számában. Árprilis elsején Nagykőrösön szi- multánozott. Itt Sz. Tóth Vincének sikerült meglepni a kísérletező Alje- chint. Többen írtak — köztük Saskői Zoltán — Aljechin kecskeméti lá­togatásairól. Most, születésének századik évfordulóján is időszerű­nek érezzük az őt már 1924-ben, Franciaországban személyesen megismerő Tóth László megállapí­tását. „Elszakadt gyökereitől, a két háború közötti értelmetlen és boldogtalan kor szorongatásaitól, versenyről versenyre vándorolt az önmagával meghasonlott Európá­ban és távoli világrészekben, és mindig csak éltető szerelmére, a sakkra gondolt.” Heltai Nándor Biztató kör után nincs jég a folytatáshoz A magyar jégkorongbajnokság első fordulójában a hét csapat fe­dett pályán, Székesfehérvárott mérkőzött meg egymással. Az első kör után a Ferencváros áll az élen: a zöld-fehérek minden mérkőzésü­ket megnyerték. Második a Lehel SC, harmadik az UTE. Az M I I munkatársa Szeles Dezső szövetsé­gi kapitány véleményét kérte az első forduló küzdelmeiről. Eddig a papírforma érvénye­sült, láthatólag az első három csa­pat kiemelkedik a mezőnyből. Ör­vendetes, hogy az FTC és az UTE három-három sorral, plusz, tartalé­kokkal tud kiállni. Á jászberényi­eknél viszont nagyon veszélyes já­tékosnak tűnik a három fiatal orosz jégkorongozó. Az Újpest és az NSZE kivételével mindegyik együttes igyekszik kihasználni a négy külföldi játékos szerepelteté­sét, és szinte a legtöbb gardánál sok a fiatal. Jó jel az újabb vidéki város, Debrecen bekapcsolódása is a küzdelmekbe. — Mi várható a pénteken kezdő­dő folytatásban? Hasonló eredményekre lehet számítani. Az FTC—UTE Lehel trióból kerül majd ki az a két csapat, amelyik eldönti egymás között a baj­noki aranyérem sorsát. A zöld-fehé­rek most egy lépéssel előrébb tarta­nak, hiszen már részt vettek a BEK küzdelmeiben is, így előbb kezdték meg a felkészülést. Áz első hely kér­dése azonban teljesen nyílt. Sajnos, már jelentkeznek a gondok is. No­vember 6-ától folytatódnak az ösz- szecsapások, váltott pályaválasztói joggal. Az időjárás ezúttal nem volt kegyes hozzánk. Székesfehérvár ki­vételével ugyanis még sehol sincs jég, így elképzelhető, hogy el kell halasz­tani a mérkőzéseket. TEST-ŐRZŐK Futottam, mert mindig kéznél volt a lábam A sport szá­momra nem új. Mikor anyám megszült, a bá­baasszonynak úgy kellett utá­nam kapni, mert el akar­tam szaladni. Közel 72 éves vagyok, sok ne­hézséggel küz­döttem ■ meg ennyi év alatt, de elkeseredé­semben a sport adta vissza ön­bizalmamat, erőt az élet új­rakezdéséhez. Szüleim anyagi helyzete a létminimum alatt volt, ezért a sportolásom a grundon telje­sedett ki, olyan sportokban, amelyhez nem kellett pénz, nem kellettek drága /elszere­lések. így első­sorban sokat futottunk, mert a lábunk min­dig kéznél volt. De fociztunk is, a magunk ké­szítette labdá­val, úsztunk a téglagyár agyaggödrei­ben. Már 15 éves voltam, amikor sikerült egy ócska biciklire szert tenni. így már el tudtam menni kerékpárostúrara a cserkészcsoporttal, melynek tag­ja voltam. Télen a csúszkálás és a szánkózás volt a sportolásom. Erős, jól fejlett gyerek voltam, ki is váltam a többiek közül, de hivatá­sos sportoló nem lettem. Dolgoz­nom kellett, hogy otthon a megélhe­tés biztosítva legyen. _Mint cserkész és levente megtanultam a lövésze­tet, és ezen a szinten sokat verse­nyeztem. Országos versenyen 5. he­lyezésem volt a legjobb. De a legjob­bak között voltam futásban, kézi­gránátdobásban és más atlétikai számban. A II. világháború meg­akadályozta, hogy valamely sport­ágban kiteljesedjek. A háború zűr­jében, 24 évesen megnősültem. Ez­zel megkezdődtek a létfenntartásért való küzdelmek. Leérettségiztem, majd a főiskolát is elvégeztem, és ve­zető állásba kerültem, de a rend­szerrel nem tudtam azonosulni, ezért sok atrocitás ért. (Állásvesz­tés, alacsonyabb munkakör, stb.) És ebben volt segítségemre a sport, amely elkeseredésemből visszaho­zott az éleibe. Folytattam a sportlö­vészetet az MHSZ keretén belül, 20 évig edzője is voltam a klubnak. Edzettem a fiatalok százait, egyéb honvédelmi sportokra, ahol futni, kúszni, dobni, lőni kellett és ezeket együtt csináltam a fiatalokkal, leg­nagyobb csodálkozásukra, mert nehezen tudtak követni. Egy me­gyei bajnokságon egy felnőtt (hu­szonéves) kivált a csapatból, én be­álltam 50 évesen, és a 3. helyet sze­reztük meg. ’ 9 Bocskai László: „Nem vagyok utolsó a fiatalok között sem.” Nyugdíjba vonulásommal élet­formám teljesen megváltozott. Sok időm maradt a sportolásra. Sokat futok, úszom, kerékpáro­zok- Hat éve tagja vagyok a vete­rán atlétikai klubnak, a Pest me­gyei veteránszövetségnek, a Euta- pest Klubnak, és rendszeresen részt veszek a veteránversenyeken. Az én korcsoportom a ’70—74 éves, melyben rendszeresen a do­bogón, többnyire a legfelső fokán vagyok. Ehhez rendszeresen kell edzeni, mégpedig pályán, amely szőkébb hazámban, Nagykőrösön nincs. Ezért rangosabb verseny előtt Kecskemétre kerékpározom át, és gyűröm a köröket, illetve vágtázok, mert kedvenc számaim a 100, a 400, a 800 és az 1500 m-es síkfutás. Általában hetenként kétszer fu­tok 10 km körüli távot, és szinte minden hét végén részt veszek ve­teránversenyen, vagy utcai futóak­ción. Itt a fiatalok viszik el a pál- tnát, de nekem ez is egy edzés az állóképesség fejlesztésére. Ezen túlmenően jóleső érzés ott lenni hétről hétre a sport barátok között. Öröm számomra, hogy le tudom küzdeni az előttem levő távot, ese­tenként a 15-20 km-t, és nem is vagyok utolsó á sok-sok fiatal kö­zött. Komoly betegségem nem volt soha, esetleges megfázás, de az is csak egy napig, mert egy jó adag futással kiizzadtam a betegséget, és újra jól éreztem magam. Ezt jelenti nekem a sport. Gyermek dzsúdósok a tatamin A hót vegén Kecskeméten a Bolyai- gimnázium tornacsarnokában kerül sor az idei évad talán legnépesebb csel- gáncsviadalára. November 7-én. szom­baton a fiúké lesz a tatami, akik a gyer­mek A, B, és C korcsoportban döntik el a helyezések sorsát. Vasárnap a lá­nyok küzdelme következik, akik gyer­mek A és B, valamint serdülő- korosztályban mérik össze erejüket. A nagy verseny külföldi vendégeiként két horvát, egy osztrák és egy francia csapat érkezik, és itt lesz az ország szin­te valamennyi utánpótlással foglalkozó szakosztálya is. Megyénkből a kecske­méti, a kunbajai és a bácsalmási fiata­loktól várnak jó eredményeket. Válogatott kézilabdameccsek Hamarosan két nemzetek közötti ké­zilabda-mérkőzést játszik megyénkben az újjászervezett magyar lérli A válo­gatott. Az első találkozót november 21-én Kalocsán rendezik, a másikra november 22-én a kecskeméti árpádvá­rosi sportcsarnokban kerül sor. Ko­vács László szövetségi kapitány csapa­tának ellenfele mindkét alkalommal az olasz válogatott lesz. Hétpróba a bajaiaknak A bajai GYAXI Diák Sportegyesü­let nagyon sikeresnek minősítette a ta­vasszal megrendezett ötpróbát, ezért Sugovica ’93 néven új versenyt hirdet meg. Az első versenyszámra november 7-én, (szombaton) 10 órakor kerül sor, melyen kerékpárral 20 kilométert kell teljesíteni a résztvevőnek egy óra alatt. A szervezők úgy állították össze a hét - próba műsorát, hogy a fokozottabb edzettség, a gyorsaság megfelelő hang­súlyt kapjon. A próbák teljesítőit, he­lyezettjeit külön díjazzák és emblémá­val díszített pólót is kapnak. A ver­senybizottság arra kéri a város diák­sport vezetőit, hogy nevezési szándéku­kat és a várható létszámot előre jelez­zék a gyakorlóiskola diáksportköré­ben. Kerékpárral körbe az országon Nem mindennapi dolgon töri a fejét a három és fél évvel ezelőtt autóbalese­tet szenvedett, s azóta mozgássérült Gyctvai Zoltán. Az orgoványi fiatal­ember elhatározta, hogy jövő cv ny a­rán körbekerékpározza az országot. Elmondta, hogy az utóbbi két évben már rendszeresen sportol, úszik, súlyt emel, kerekezik, így reméli, hogy sike­rül tervét megvalósítania. A négyszáz települést érintő több ezer kilométeres kerékpártúrához olyan támogatókat keres, akik pénzzel vagy jó tanáccsal segítenék, esetleg biciklivel csatlakoz­nának hozzá az út során. Címe: Orgo- vány. Béke utca 1. Hírős Kupa teremtorna A kecskeméti Hírős Tömegsport Egyesület november 28 29-én rendezi meg Kecskeméten a Lánchíd utcai tor­nacsarnokban a hagyományos Hírős Kupa teremlabdarúgó tornát. A ver­senyre nevezni lehet az egyesület Aka­démia krt. 2. sz. alatti sportirodáján november 27-én 16 óráig, a sorsolás kezdetéig. Krisztián jó formában Szép sikert ért el Szabó Krisztián, az élvonalbeli Kecskeméti Spartacus asz­talitenisz-csapatának játékosa a hét vé­gi Cegléden megrendezett I. osztályú ranglistaversenyen. Az országos ifjúsá­gi ranglistán jelenleg 5. helyen álló asz­taliteniszező nyolcvan induló közül az egyéni versenyben a harmadik helyen végzett, míg párban Dévényivel az ol­dalán a legjobb nyolc közé került. Bocskai László veterán atléta LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés: Vác Benfica 0—1 (0—1). LABDARÚGÓ MAGYAR KUPA Csak vereség van a kupában TOTÓTANÁCSADÓ A Petőfi Népe totótanácsadója a 45. hétre (zárójelben a csapatok je­lenlegi helyezése). Tippjcink: Olasz A osztály: 1. Ancona (17.) -Brescia (8.) X, 2 2. A tálán ta (12.) Foggia (16.) 1 3. Eiorentina (6.) Roma (13.) X, I 4. Genoa (10.) Cagliari (9.) X 5. Intemazionale (3.) ­Sampdoria (5.) 1, X 6. Juventus (4.) Udinese (11.) 1 7. Lazio (9.)—Torino (2.) X, I, 2 8. Napoli (I4.f-Milan (1) 1,2 9. Parma (15.) Pescara (18.) X, 1 Olasz B osztály: 10. Ascoli (4.) Reggiana (2.) I. X 11. Andria (18.E Bari (10.) 2 12. Modena (15.) Coscnza (6.) 2, X 13. Taranto (19.) Crcmonese (I.) 2 + 1 mérkőzés: 14. Padova (12.) Pisti (7.) X, 1 Deák István BONYHÁD—KISKŐRÖS 2—1 (1—0) Bonyhád, 1100 néző. Vezette: Vad. Kiskőrös: Szentesi Makric- kij, Kincses, Linnyikov, Tóth (Szlovák), Csintalan, Pecznyik, Bischof, Kanál (Agócs), Szűcs, Kiss. Edző: Hinter István. 24. perc: A bonyhádi Kiss szabadrúgását Szentesi a léc al­só lapjára ütötte, és a berobba­nó Bozsolik közelről a hálóba rúgta a labdát, 1—0. 78. perc: Csintalant, akinek az alapvonal­ról a középre adott labdáját Szűcs élesen a kapuba lőtte, 1— 1. 88. perc: Egy bal oldali akció végén Darabos Kiss elé tette a labdát, aki azt 5 lépésről a há­lóba vágta, 2 I. A gyengén és fegyelmezetlenül játszó Kiskőrös ellen megérdemelten nyertek a lelkes hazaiak. MISKE—KISPEST-HONVÉD 1—3 (0—0) Miske, 1200 néző, vezette: Her- bály. Miskc: Jeszenovics Jagicza, Hubert, Paletta, Tóth, Mazupa, Csög, Herner (Greksa). -Kinoscn- ko (Salagean), Veres, Pécsi. Edző: Czár Ignác. 59. perc: Illés indítását Vince a 16-osnál levette, majd két csel után nagy gólt lőtt, (>- I 67. perc: Egy bal oldali szögletet követően Vince a hosszú sarokba bombázott, 0 2. 77. perc: Mazupát buktatták a 16-os előtt. A szabadrúgást Csög mesterien csavarta a jobb felső sa­rokba, 1—2. 89. perc: Ivanics bal oldali beadását Orosz félfordulat­tal, 19 méterről a léc alá vágta, 1 —3. Kemény, nagy iramú mérkő­zésen harcolta ki a továbbjutást a fővárosi csapat. A miskeiek ügye­sen játszottak, de sok helyzetet el­hibáztak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom