Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-27 / 280. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. november 27., 3. oldal TENISZPÁLYA A TANYÁN Ki, mit tart éhbérnek? • Borcsa Rozália úgy emlékszik, a család férfitagjai is dolgoztak az igazgatói teniszpálya építésénél. • Muszáj volt jönnünk, hogy éhen ne pusztuljunk — sír az özvegy Hel­vécián. (N. N. M. felvételei) 1 (Folytatás az 1. oldalról) Mi lesz most velünk, hogy jutunk haza — zokog fel Borcsa Rozália és a kezébe rejti az arcát. Itt kell eltemet­nie a férjét, aki a szülőhelyétől több száz kilométernyire, Helvécián lelte a halálát. A tizenegy tagú család márciusban vonatozott Magyarországra Sepsi- szentgyörgy mellől, ahol a téesz fel­bomlása után már nem találtak mun­kát. Itt viszont tavaly nyáron is dol­goztak, Borcsa afszony szerint négy napot, az állami gazdaságban. — Valahogy megtudtak* hogy ro­mánok vagyunk és az István úr, az igazgató megkeresett minket. Mun­kásra volt szüksége a tanyáján és ide­hozott minket. Dolgoztunk becsüle­tesen, nem loptunk és azzal utaztunk vissza, hogy az idén ismét jöjjünk. 0 adta a befogadónyüatkozatot, ellá­tott minket és mi dolgoztunk. — Mit kellett csinálniuk? — Hát kapálni a szőlőben, rendbe tenni a kertjét, metszeni a fákat, A Magyar Mezőgazdasági Mú­zeum országos pályázatot hirdet a gimnáziumok, mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszer-ipari szak- középiskolák és szakmunkásképző intézetek, valamint az általános is­kolák tanulóinak. A Hazánk me­zőgazdasága diákszemmel pályá­zatra a határainkon túl élő magyar diákok jelentkezését is várják. A pályamű terjedelme tíz, maxi­mum huszonöt gépelt oldal — és melléklet — lehet. Értékét emeli a fotó, rajz, agrártörténeti jelentősé­gű írásos dokumentum vagy an­nak másolata. A jogalkotók egyik célja az volt, hogy a kárpótlási jegyek zömét a privatizáció során hasz­nálják fel. Amikor ezt szorgal­mazzák, nem kötik ki, hogy kik vásárolhatnak ezekkel az érték­papírokkal az állam által köz­vetlenül értékesítésre kerülő rész­vényekből, üzletrészekből, va­gyontárgyakból. Amíg földért csak maguk a kárpótlásra jogo­sultak licitálhatnak, addig a pri­vatizációnak ezen a csatornáján azok is felhasználhatják a kár­pótlási jegyeket, akik mondjuk vették, örökölték vagy ajándék­ban kapták azokat. Kormányrendelet biztosítja, hogy a vállalkozó kedvű magán- személyek, gazdasági társaságok, szövetkezetek — ha nem rendel­keznek elegendő készpénzzel — igénybe vehessék a kereskedelmi bankoktól igényelhető, viszony­lag alacsony kamatozású, úgyne­vezett Egzisztencia-hitelt. Ennek alapfeltétele, hogy a vállalkozók a felvenni szándékozott összeg arányában rendelkezzenek némi tőkével is, vagy akár ezt helyet­tesítő kárpótlási jeggyel. Akik 5 millió forintnál kevesebb hitelt igényelnek, elegendő, ha az ősz- szeg 2 százalékát, 5-10 millió fo­rint esetén 15 százalékát, 10 mil­lió forint felett 25 százalékát fel gyomlálni a veteményesben és ki vol­tunk küldve a mezőre is. De olyan volt a kertje mint az arany. A fiúk meg a mesternek is segítettek a tenisz­pálya betonozásánál. — Fizetett érte? — Szégyenlettünk kérni. Hogyan is tehettük volna, amikor jó volt hoz­zánk. Nem tehettünk ilyen gyaláza­tosságot. Hozott mindannyiunknak új cipőt, ruhát, iinneplőst, hozott ágyneműt, tévét, ennivalót. Kolbászt, szalámit, disznósajtot, savanyúságot rengeteget. Két-harom kenyeret, né­ha főtt ételt. Jó volt az igazgató úr hozzánk... Mi meg azért „dolgoz­tunk, hogy legyen helyünk. Ő általá­ban este jött ki a tanyára, de a nyáron kint lakott két hetet, amikor szabad­ságon volt a nagysága. — Dolgoztak másutt is? — Hogyne dolgoztunk volna. Pél­dául a Klárika néninél, tetszik ismer­ni...! Ő az igazgató úr könyvelője, ott lakik az óvodánál. Nála is szüre­teltünk. Nem voltak rosszak, jók vol­Jelentkezni egyénileg vagy cso­portosan is lehet a múzeum köz- művelődési főosztályán (Budapest XIV., Városliget, Vajdahunyadvár 1367 Pf. 129.) Ugyanitt bővebb tá­jékoztatást adnak vagy a 1412- 011-es telefonszámon. A határidő 1993. március 1. A feldolgozandó témakör széles választékot nyújt a pályázóknak. Ilyenek: falusi turizmus, erdeink állat- és növényvilága, legeltetéses állattartás a lakóhely környékén, ünnepi ételeink régen és ma, pa­raszti kertek, lakóhely környezet- védelmi gondjai stb. tudják mutatni. Ha az E-hitelre jelentkezők a saját részüket kár­pótlási jegyekben kívánják meg­váltani, akkor a törvény szelle­mében fedezetül az értékpapír meglétét igazoló központi letéti igazolást kell elfogadniuk a ban­koknak. Nem csak magánszemélyek, hanem kollektívák is vásárolhat­nak — privatizálhatnak — álla­mi vagyont. A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében a dolgozókból alakult szervezet is jogosult lehet hitelre, illetve tagjai igényelhetik a rész­letfizetési kedvezményeket. A Egzisztencia-hitelhez hason­lóan az MRP-hitel igénybevéte­léhez is szükség van bizonyos mértékű saját tőkére, 5 millió fo­rintig egy-egy résztvevőnek a vé­telár 2 százalékával kell legalább rendelkeznie. Ötmillió forint fe­lett 100 ezer forint, illetve még az ötmillió forint feletti összeg 15 százaléka az a minimális saját pénz, amit a bankok elvárhatnak a hitelre jelentkezőktől. 10 millió forint felett 850 ezer forintot és a 10 millió feletti vételárrész 25 százalékát kérik a bankok. A sa­játerős részt az MRP-szervezet tagjai kárpótlási jegyekkel is tel­jesíthetik. FEB tak, adott pénzt, kicsi pénzt, 250-300 forintot, meg az élelmet. De jártunk Jakabszállásra is egy gazdához, nem tudom, talán Lacinak hívták. Értünk jött, reggel vitt, este hozott. Ki gon­dolta volna, hogy ez lesz a vége. Hogy itt kell eltemetnem az uram. De hát muszáj volt jönnünk, hogy a család odahaza éhen ne pusztuljon... * * * Petőfi Népe, 1992. november 26.: „Hogy kaptak-e pénzt vagy nem, ezt nem tudom. Azt viszont igen, hogy a pénz mellé mindig kaptak ennivalót, ruhát, cigarettát és italt. Ezért nem igaz az, hogy éhbérért dolgoztak.” (Dr. Mészáros István) Becslések szerint Magyarországon több ezer romániai magyar fekete­munkát végzett fillérekért a nyáron. A szüret után, a mezőgazdaságban már nincs helyük. Ha van pénzük visszamennek, ha nincs... Borcsa Stefan hétfő reggel meg­halt. Noszlopy Csípős siker a Foodapesten (Tudósítónktól) Az ember a virslihez vagy tormát eszik vagy mustárt. De a mustáros torma még nem igazán népszerű Magyarországon. Ez azonban nem zavarja a kiskunfélegyházi Kochs Torma Kft. ügyvezetőjét, Lábady Zsoltot. Ecetes, tejszínes és legújab­ban almás tormájuk ugyanis elnyer­te a Foodapest-kiállítás nagydíját. Önbizalmuknak nemcsak ez a friss s’ker az alapja, hanem a termékeik iránti növekvő érdeklődés. — Remélhetően a belkereskede­lem is fölfedezi a félegyházi tormát — mondta Lábady Zsolt a Fooda- pest nyitónapján. — Egyelőre ugyanis termelésünk kétharmada exportra megy, és csak egyharmadát fogyasztják el itthon. Szeretnénk a belföldi eladásainkat jelentősen nö­velni. Ez várhatóan sikerül is, ami meg­nyugtathatja a cégnél dolgozó 35 embert a munkahelye jövője felől. Ennél jóval több munkavállalót képvisel a Kecskeméti Konzervgyár standja. Hiszen több mint 1400 em­ber munkájának gyümölcse a sokfé­le befőtt, lekvár, gyümölcslé, sava­nyúság és bébiétel. Seres Tibor kereskedelmi és mar­ketingigazgató a privatizálás utáni első nagy bemutatkozás elé jogos várakozással néz. — Az érdeklődő szakembereknek elmondhatjuk, hogy új tulajdonosa­ink komoly beruházásokat tervez­nek a minőség javítása és a tetszető­sebb csomagolás érdekében. Persze arra is gondolunk, hogy az új straté­gia termékei megfizethető áron ke­rüljenek a boltokba. Hírnevéhez méltó, reprezentatív módon, valóságos kiállítótoronnyal hívja fel magára a figyelmet a bajai Bácshús. Bár értékesítési gondjaik most nincsenek, elengedhetetlennek tartják a részvételt a Foodapesten: — Fontos vevőszolgálati akció ez a vásár. Minden jelentős partne­rünkkel tudunk találkozni, és itt vég­re bemutathatjuk termékeink teljes választékát. Erre ugyanis a boltok­ban nincs lehetőség, mert senki sem rendel több mint százféle húskészít­ményt. Új, korszerű, zsírszegény gyártmányainkra is felhívjuk a fi­gyelmet, amelyekkel nemcsak alkal­mazkodunk a kereslethez, de igyek­szünk a fogyasztókat az egészséges táplálkozás irányába orien­tálni. Bajai Emő István PÁLYÁZAT Hazánk mezőgazdasága — diákszemmel A KÁRPÓTLÁSI JEGYRŐL Ha tetszik — hitelfedezet MEGEGYEZNI NEM KÖNNYŰ Az átalakulás küszöbén a Kunszentmiklósi Egyetértés Tsz • Vass Mihály nem teljesen elégedett. Átalakuló­ban a kunszent­miklósi termelő- szövetkezet is. Megvolt a va­gyonmegosztó közgyűlés, el­dőlt ki megy, ki marad, s az is, hogy a kilépők mit visznek ma­gukkal. A tsz- irodában Far­kas Jenő elnök- helyettes és Sző­ke Sándor főag- ronómus tájé­koztat a helyzet­ről. — A közgyű­lés után 90 em­ber vált ki és 570-en marad­tunk a szövetke­zetben. A kilé­pők összesen 49 millió forint ér­tékű gépet, eszközt, terményt, jószá­got vittek ki, ami az összvagyon 10,8 százaléka. Aminek a birtokába ju­tottak, az mind azonnal mobilizál­ható érték. Az együttmaradóknak milyen ter­veik vannak a jövőt illetően ? — Az átalakuló közgyűlés még hátravan, ami után új típusú szövet­kezetként fogunk működni. Ez azért előnyös, mert a tagok számára to­vábbra is lehetőséget nyújt a kisebb csoportokban vagy egyénileg való ki­válásra. Tehát ha valaki például egy év múlva dönt úgy, hogy mégis csak kilép és viszi a vagyonrészét, nyugod­tan megteheti. Míg, ha — mondjuk — részvénytársasággá alakulnának át, erre már nem volna lehetőség. □ □ □ Vass Mihály egyike a kiválóknak, így a közgyűlés óta már magángaz­da. —Én személy szerint nem vagyok maradéktalanul elégedett a vagyon­megosztó közgyűlés eredményével. Érdekes, hogy egy húszezer forintra felértékelt pótkocsit a duplájáért kaptam csak meg, vagy hogy egyes gépekhez nem adták oda a tartozé­kokat, így azok teljesen használha­tatlanok. Utólag azonban egyeztet­tünk, szerencsére, néhány dolgot a vezetőséggel, így rendeződtek a problémák. Valószínűleg belátták, hogy amíg meg nem egyeznek min­denkivel, addig úgysem tudnak áta­lakulni. Égyébként én nem hibázta­tom a vezetőket ezért a helyzetért, hiszen nehéz volna ennyi ember igé­nyeit maradéktalanul kielégíteni. A másik probléma, hogy érthetetlen ellentét alakult ki a bentmaradók és a kiválók között. Akik a tsz-t válasz­tották, most rossz szemmel néznek ránk, pedig az önállóvá válás lehető­sége számukra is adott volt. □ □ □ A maradók véleménye más. Tóth István traktorossal arról beszélget­tem, hogy miért választotta a szövet­kezetét. — Egyszerűen azért, mert már csak négy évem van hátra a nyugdí­jig. Egyébként a közgyűlés eredmé­nye nem az volt, amit mi vártunk. A kiválók elvittek rengeteg gépet és mi most nem tudunk mivel dolgozni. Sokunk alól elvitték a munkaesz­közt. Miért nem lehetett nekik épü­leteket is adni? Sokan jól jártak a ki­válással és még csak meg sincsenek elégedve. Nekünk pedig lehet, hogy nem lesz munkánk—mondja és tár­sai helyeslőén bólogatnak. — Hogyan látja a szövetkezet jö­vőjét? — Ahogy eddig folytak a dolgok, ahogy eddig dolgoztunk, úgy nem sok jövője van. Mindenkinek más­képp kell gondolkodnia és akkor nem lesz probléma. Ez alatt értem magunkat és a vezetőket is. Az igazi gond persze „fentebb” van a magyar mezőgazdaság jelenlegi állapotá­ban. Ámíg az nem változik, mi sem számíthatunk javulásra. Sitkéi Tamás * * * * * * * * * * * * vU fcj* vU »1/ vU yU yU y1> yU yl> yt» yt/ yL yL yl^ yi> Már kapható a Csók és Könny c. női magazin 6. száma!! * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Nők vallanak önmagukról... * IGAZ TÖRTÉNETEK: * szerelemről # bánatról # boldogságról * valamint sok más érdekes olvasnivaló * is található a Csók és Könny című most ^ megjelent női lapban. * 3375 ^ vÉ* ^ SU *1* v]> y|» y|* yi* yL yL yU y]/ y£# «£# vi* /Jy rjy ^ rjy íjy rjy /Jy rjy Közhasznú munka Izsákon Az izsáki önkormányzati képviselő- testület ülésén az 1993-as esztendő költségvetésének koncepciójával fog­lalkoztak, valamint beszámoló hang­zott el a település közrendjéről, közbiz­tonságáról. A költségvetési koncepció kapcsán döntött a testület a községi bölcsőde megszüntetéséről, miután egyre kevesebb gyermeket helyeztek el az izsákiak az intézményben. A jövő­ben a helyi óvoda minicsoportjába jár­hatnak majd a bölcsődéskorúak. A jövő évben elsősorban a munka- nélkülieket kívánják foglalkoztatni Izsákon a közhasznú munka során. A háziorvosi tevékenység vállalkozás­ba adásának gondolata is felvetődött a képviselő-testületi ülésen. Vizsgázik a hálózat Az őszi esők beálltával jól vizsgázik a megújult foktői csapadékvíz-hálózat. Többéves probléma oldódott meg az­zal, hogy a községben nyolcmillió fo­rintot költöttek a régi csapadékvíz­elvezető árkok felújítására, újak kiépí­tésére. A halottak napján a temetőbe látogatók örömmel tapasztalták, hogy a sírkert fő közlekedési útvonalait bitu­menburkolattal látták el. Hamarosan birtokba veszik Immár több mint egy hónapja tartja zárva kapuit Kalocsa egyik legszebb és leghangulatosabb szórakozóhelye, a Múzeum söröző. Mint megtudtuk, viták középpontjában sokáig álló, költségvetési üzem megszűnésével az önkormányzat tulajdonába került nagy értékű ingatlan sorsa rendező­dött. Kormányhatározat született ar­ról, hogy az egykori kanonokház ismét az érsekség tulajdonába kerüljön. Jó hír a városlakóknak, hogy az önkor­mányzat az épületre fordított kiadásai ellentételezéseként 30 millió forintot kap a központi költségvetésből. A hely ugyan továbbra is megőrzi vendéglátó­jellegét, de elsősorban a hitélet erősíté­sét szolgálja majd. Nyugdíjasoknak Segítségnyújtás nyugdíjasoknak a karácsonyi ajándékozáshoz jelszóval, november 30. és december 4. között, közös árusítást szervez a kecskeméti szociális gondozóközpont és a Módi kereskedelmi vállalat, a III. számú gondozóközpontban, Kecskemét, Szé­chenyi tér 22. szám alatt. A naponta 9 —16 között nyitva tartó akció során diszkontáron vásárolhatnak férfi-, női és gyermekruházati cikkeket, nessze- szereket, bőrárukat és manikűrkészle­teket. Az érdeklődők a helyszínen meg­tekinthetik Czirkóné Szikra Mária vá­sárlással egybekötött képkiállítását is. Tizenharmadik havi K unszentmiklós képviselő-testülete a közelmúltban rendkívüli ülést tartott. Napirenden a 13. havi bérfizetés szere­pelt. Ennek pénzügyi kihatása több mint hatmillió forint. Ezzel az összeg­gel az önkormányzat nem rendelkezik, ugyanis pénzügyi fedezetet a törvény nem adott. A testület hozzájárult a 13. havi illetmény kifizetéséhez oly módon, hogy azt az intézmény a saját költség- vetése terhére dologi és többletbevétel átcsoportosításával fizeti ki. Ám ahol ilyen megoldással sem jön össze a szük­séges pénz, ott csak 1993. januárjában lehetscges a kifizetés az önkormányzat által elkülönített céltartalékokból. A.zok az intézmények, amelyek az idén kifizetik a járandóságot, ott a jövő évi illetményt csak 1994 januárjában fizet­hetik ki. (Molnár Pétcrné tudósítónk­tól.) Mégis hasznosítják Október ötödikén bezárt a foktői szeméttelep, s ezzel véget ért a sok problémát, feszültséget kiváltó helyzet, ami a kalocsai szemétnek a faluban történő elhelyezéséből adódott. Ám a telep hasznosítása tovább folytatódik. A foktőiek, újabb és véglegesnek nem mondható szeméttelepük kialakításáig, a még meg nem művelt területen helye­zik el a kommunális hulladékot. Ezzel egy időben Kalocsa tavasszal megkezdi a terület rekultivációjával járó kísérleti fásítást, ami ha beválik, az egész terü­letre kiterjed. & £3

Next

/
Oldalképek
Tartalom