Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. november 26., 3. oldal KÖZGYŰLÉSI KONCEPCIÓ A kecskeméti temetők sorsáról Kecskeméten, a Béke fasori Köztemető 1964-es megnyitásával egy időben zárták be a református, izraelita, Szentháromság, kiskato- likus és evangélikus temetőt. A re­formátus temető újbóli megnyitá­sát 1989-ben hagyta jóvá az akkori tanácstestület. Azóta elkészült a kerítés, kutat fúrtak, a főútvonala­kon biztosított a vezetékes vízellá­tás, megtörtént az elburjánzott alj­növényzet eltávolítása és a ravata­lozó alapozását idén befejezik. A régi sírhelyek megváltását ebben az évben kétszer meghirdették, s decemberben még egyszer megis­métlik. A temető megnyitásához a város jövő évi költségvetéséből 4,5 millió forint kellene az egyháznak, amiből befejezhetnék a ravatalozó építését. A hetényegyházi temető bővíté­se megkezdődött. A Béke fasori Köztemető esetében jelenleg ké­szül az a fejlesztési terv, amely alapján eldől: szükséges-e a sírkert bővítése. A reformátuson kívül to­vábbi felekezeti temető megnyitá­sát nem tervezik. Az egyházakkal egyeztetve az önkormányzat kép- viselő-testülete a közelmúltban fo­gadott el koncepciót a sorsukról. Ennek megvalósításának jelentős költségvetési vonzata van. A Szentháromság temetőben pél­dául sürgős lenne a Kálvária- és a Farkas-kápolna felújítása, illetve elviekben támogatják a temetőt övező 106 darab alumíniumgarázs felszámolását. A kiskatolikus és az evangélikus temetőre jelenleg ké­szülnek a tervek. A szovjet hősi temető pedig továbbra is a VGV gondozásában marad. A képviselő-testület a temetők­kel kapcsolatos feladatok elvégzé­séhez szükséges anyagi fedezetről a jövő évi költségvetés elfogadása­kor dönt. A közgyűlés azt viszont már elfogadta, hogy a sírhelybevé­teleket a jövőben elkülönített számlán kezelik, s ezt az összeget temetőfejlesztésre kell fordítani. M. Gy. • Pusztuló műemlék a Szentháromság temetőben. (Fotó: Gaál Béla) Radiológiai vizsgálatok a Duna térségében Folyamatosan végeznek radio­lógiai vizsgálatokat is az Alsó- Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség szakemberei. E vizs­gálatok egyik fő területe a paksi atomerőmű tevékenysége volt. Megállapították, hogy ennek blokkjai az utóbbi hónapokban ál­talában 100 százalékos teljesítmé­nyen üzemeltek, kivéve a II. blok­kot, amelyen október 16-áig a négyévenkénti nagy karbantartás folyt. Szerencsére sugárvédelmi je­lentőségű esemény nem történt. A légnemű kibocsátások — úgymint aeroszol, jód, nemesgá­zok — általában a szokásos ala­csony értékűek voltak — a ható­sági korlátértékek 0,1—2,5 szá­zalékáig terjedően. A Duna kör­nyezetének úgynevezett bétaakti­vitása a szokásos értéknek 30-40 százaléka volt szeptemberben, majd lassan a szokásos szintre emelkedett. Az alga- és halvizs­gálatok viszont azt mutatták, hogy a szokásos érték feletti az aktivitásuk. A szent koronát kutatták Hosszú évek óta foglalkozik a Magyar Szent Korona kutatásával a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely. Kecskeméten, számos műalkotás is született már azzal a technikával, amely a királyi korona tizenkilenc zománcképét jellemzi. Ma este, 18 órakor Ludvig Rezső ötvösművésszel találkozhatnak az érdeklődők az alkotóműhely Bethlen körúti épületében. A művész szintén tagja volt a szent korona aranymű­ves vizsgálatát végző kutatócsoportnak. Szerződés a szociális otthonnal A fülöpházi képviselő-testület szerződést kötött a Bács-Kiskun megyei szociális otthonokkal, amelynek értelmében a fülöpháziak számára is megfelelő helybiztosításra nyílik lehetőség. A kapcsolatok eddig is meg­voltak a szociális otthonokkal, e szerződéssel viszont hivatalos formába öntötték ezeket. Kóbor kutyák Kerekegyházán Kerekegyházán az elmúlt hetekben nagyon elszaporodtak a kóbor kutyák. Az utcákon csatangolva bizony nem veszélytelenek, már csak azért sem, mert sajnos, előfordult már néha, hogy megharaptak egy-egy helyi lakost. Mielőtt még komolyabb baj történne, a polgármesteri hiva­tal kéri a polgárokat, hogy segítsenek összegyűjteni a kutyákat, amíg lehet. Egységben a taxisok? Lassan egy éve, hogy az or­szágos kamara tagjaként meg­alakult a Kecskeméti Taxis Ka­mara (KTK). Ám a szervezet csak nevében élt. Bírósági be­jegyzése nem történt meg, nem végzett érdemi, szakmai érdek- képviseleti munkát. Az idén ok­tóber 27-én a Magyar Közlöny­ben megjelent a taxisokra vonat­kozó kormány-, illetve a közle­kedési miniszteri rendelet. A kecskeméti taxisok úgy látják, hogy a rendelet egy sor helyes felvetése mellett elsősorban a fő­városi taxizás körülményeit vette figyelembe. A megkülönböztető rendszám bevezetését például elfogadható­nak, sőt hasznosnak tartják. Nem így a hiénák kiszűrését és a létszám radikális lefaragását. A kecskeméti taxisok úgy döntöttek, bejegyeztetik 160 ta­got számláló szakmai érdekkép­viseleti szervüket, és közösen lépnek fel a rendelet számukra elfogadhatatlan pontjai ellen. A közelmúltban a KTK veze­tőit megkeresték a bajai, a hala­si, a félegyházi és a kalocsai sze­mélyszállítók képviselői. A talál­kozó során felmerült e települé­sek taxistársaságainak csatlako­zása. Velük együtt a Kecskeméti Taxis Kamara félezer tagot számlálna. G. B. Fórum a távfűtésről Hamis jegyek és bérletek Baján Jóllehet a Bajai Kommunális és Szolgáltató Kft. átvette hétfőtől a közterületi parkolók kezelését, a parkolódíjak beszedését. Időköz­ben előfordult, hogy—nyilván a ré­gi jegyekkel visszaélve — arra ille­téktelen személyek is gyűjtötték a pénzt. Olvasóink, illetve a nagykö­zönség figyelmébe ajánljuk, hogy a parkolódíjat csak igazolvánnyal el­látott parkolóőrök szedhetik jogo­san, a jegyeken pedig a Bajai Kom­munális és Szolgáltató Kft. bélyeg­zője szerepel. Amint Kalászi László igazgató megerősítette, a jegyek csak e bélyegzővel ellátva érvénye­sek, a bérletek pedig akkor—ebből is vannak hamisak —, ha a polgár- mesteri hivatal szerepel kibocsátó­ként. G. Z. Varroda Hercegszántón A hercegszántói munkanélkülie­ken kíván segíteni a NETT Konfek­cióipari Vállalat azzal, hogy a köz­ségben női felsőruházati termékek gyártására varrodát hozott létre. A helyi termelőszövetkezet székhá­zának egyik szárnyát rendezték be erre a célra. Az első munkanapon 3 5 személy jelentkezett munkára. Kö­zülük 29-en varrnak, a többiek pe­dig részvasalást végeznek. A beta­nítási idő egy hónap lesz. Erre az időszakra 8000 forintot kapnak a leányok és asszonyok. Ezt követően havi átlagbérük—a teljesítménytől függően — elérheti a 15 000 forin­tot. Az biztos, hogy a minőségre majd nagyon ügyelniük kell, hiszen a vállalat az elkészített terméket zömmel külföldre szállítja. T. G. A kecskeméti városháza díszter­mében szerdán fórumot tartottak a távfűtés aktuális kérdéseiről. Ezen csaknem valamennyi közös képvi­selő részt vett, de meghívottként je­len voltak az IKTV képviselői is. Ivanics István alpolgármester el­mondta, hogy sokan panaszkodtak a fűtőrendszerben tapasztalható műszaki hibákra. Egyre erősebb igény mutatkozik a fűtés lakáson­kénti mérhetővé tétele iránt. Különösképpen az alacsonyabb jövedelmű réteg az, amely fontos­nak találja ezt — de fogalmazha­tunk úgy is, hogy a gazdagabbakat nem érdekli különösebben, hogy mennyit fogyasztanak, s ezután mennyit fizetnek. Nagyon sokan je­lezték, hogy elképzelhetetlennek tartják a melegvíz-díj elszámolásá­nál az egyéni, tehát a lakásban la­kók számára kivetített díjtételezést. Mivel nincsenek meg az ellenőrzés feltételei —- nem létezik például la­kónyilvántartás, így ez az eljárás sok visszaélésre adna lehetőséget. Kizárólag valamiféle általánydíj fi­zetését tartják sokan elképzelhető­nek. Nem kevesen vitatták a fűtő­mű által kért rendelkezési díj nagy­ságát sem, de érte kritika az önkor­mányzatot is, méghozzá szociális támogatásai miatt. Sokan becsap­November 27-én, pénteken, 19 órai kezdettel a GAMF — kamara- zenekar hangversenye lesz a műsza­ki főiskola dísztermében, Kecske­mét, Izsáki út 10. szám alatt. A hangversenyen Telemann, Vival­di, Bach és Händel művei hangza­nak el. Szólót énekel Smutáné Do­rogi Zsuzsanna és Harsányi Tímea. Blockflőte szólót játszik Ulrike Kühnelt, a bécsi Zeneakadémia hallgatója. Tanára Sylvie Höflinger néhány éve egy emlékezetes szép hangversenyen volt a GAMF-zene- kar szólistája. A fiatal művésznő ják ugyanis az önkormányzatot, és jogtalanul kémek és vesznek fel tá­mogatás címén segélyeket. Felme­rült a fórumon olyan javaslat is, hogy a segélyek odaítélése előtt az illetékesek kérjék ki a közös képvi­selők véleményét, mert többnyire ők azok, akik tudják egy-egy lakó­ról, hogy valójában mennyire rá­szorult. A pótfűtés kérdése már most fog­lalkoztatja a fogyasztókat. Ötlet­ként merült fel az a lehetőség, hogy egy-egy közösség bízza meg a közös képviselőt, hogy belátása szerint rendelje meg a pótfütést, ha az idő­járás ezt indokolja majd. A részt vevők hallhattak arról is, hogy az év elején újabb fütésidíj-emelés vár­ható, bár ennek pontos időpontja és mértéke egyelőre nem tisztázott. Ivanics István lapunk kérdésére el­mondta, hogy az önkormányzat november 30-áig tesz javaslatot a legutóbbi áremelés kompenzációja ügyében. A kompenzáció nagyrészt attól függ, hogy milyen eredmény­nyel járnak az önkormányzat ko­rábban benyújtott pályázatai, illet­ve hogy mekkora összeget tud a képviselő-testület erre a célra a szo­ciális keretből elkülöníteni. Bán János most Telemann a-moll szvitjét és Vi­valdi a-moll blockflőteversenyét ját- sza a zenekar kíséretével. Ezen a hangversenyen mutatják be a kö­zönségnek a művészeti szakszerve­zetek anyagi támogatásából vásá­rolt új, elektromos csembalót. A ze­nekari kíséretekben hangszerszólót játszik Palotás Józsefné (csembaló), Seöbő Ildikó (gordonka) és Keller Mihály (oboa) az M. Bodon Pál ze­neiskola tanára. A fennállásának 20. évét ünneplő kamarazenekart Lakó Sándor ve­zényli. Kamarazenekari hangverseny Meddig lehetünk betegek? Ismeretes, hogy a táppénz címén a munkaviszonyban lé­vők alapbérük 75 százalékát kapják. Az is köztudott, hogy betegszabadság címén egy naptári évben 10 munkanappal számolhatunk. De, vajon mennyit lehetünk egy évben betegállományban? Megálla- pít-e a törvény valamilyen fel­ső határt a munkavállalók­nak? Erről kérdezte a Faluté­vé riportere az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tóságon dr. Kiss Lenke főosz­tályvezetőt. — Természetesen nincs limi­tálva a betegség időtartama — válaszolta dr. Kiss Lenke, hoz­zátéve: — A keresőképtelenség elbírálására jogosult orvosnak kell eldöntenie, hogy betegek va­gyunk-e, s azt is, hogy tart-e még betegségünk. Azonban azt, hogy meddig jár a táppénz, már jogszabály írja elő. — Meddig jár? — Legföljebb egy éven keresz­tül, de bizonyos feltételekkel. Vagyis, ha egy éven belül már volt valaki betegállományban és újra megbetegszik, akkor az elő­ző táppénzes időszakkal megrö­vidül az újabb lehetséges tarta­ma. — A pontos értelmezés kedvé­ért vegyünk egy példát. — Ha valaki netán 1992. ok­tóber elsejétől került betegállo­mányba, akkor elvileg 1993. szeptember 30-áig maradhat táp­pénzes állományban, orvosi ja­vaslatra. Ám ha az előző év — tehát 1991 — október elseje óta már valamilyen okból bizonyos időt táppénzen töltött, akkor annyival kevesebb lehetősége marad az újabb megbetegedés­kor. Ha például már 100 napon át beteg volt abban az időszak­ban, akkor a táppénzes állo­mányba vétel 365 helyett csak 265 napig lehetséges 1992. októ­berétől számolva. — Mi lesz az illetővel, ha eny- nyi idő múltán sem gyógyul fel? Eddig az volt a gyakorlat, hogy az illető leszázalékolásért folya­modott a társadalombiztosítási hatósághoz. — Nagyon szeretnénk, ha azokban az esetekben, amikor a felgyógyulásra a táppénzes idő­szak lejártát követően néhány hónapon belül esély van, ez a gyakorlat megváltozna. Egy ki­csit korai még erről szólni, de el­mondhatom: azon dolgozunk, hogy módosítható legyen a tör­vény. Javaslatunk: ha az egyéves időszak már lejárt, de az orvosi bizottság véleménye az, hogy né­hány hónapon belül keresőké­pessé válik majd a beteg, akkor legyen meghosszabítható a táp­pénz. Ne kelljen a rokkantsági nyugdíjat átmenetileg sem igény­be venni, annak összes terhével, kellemetlenségével együtt. Úgy szeretnénk a törvényjavaslatot megfogalmazni, hogy a táppénz meghosszabbításának lehetőségé­vel azok élhessenek, akiknek a keresőképessége a megbetegedés kezdetétől számított két éven be­lül visszaállítható. Testületi ülés Kalocsán Ma 16 órától a városháza dísztermé­ben ülésezik a kalocsai önkormányzat képviselő-testülete. A tizenhárom napi­rendre tűzött téma közül különösen fon­tosnak ígérkezik az 1993. évi költségveté­si koncepció megtárgyalása, a közterület és városrésznevek megállapításáról szóló rendelet megalkotása. Szó lesz még az EMIKA átalakulásáról, valamint a kór­ház területén létesítendő pavilonokról. Félegyházán a közügyekről A lakáselosztásról és lakásgazdálko­dásról szóló helyi rendelet módosítása is szerepel a kiskunfélegyházi képviselő- testület mai ülésének napirendjén. Szó lesz a Constantinum további épületré­szének egyházi tulajdonba való vissza­adásának ütemezéséről, az egészségügyi alapellátó intézmény vezetői megbízásá­ról és tájékoztatót adnak az oktatási in­tézmények átvilágításakor hozott hatá­rozatok végrehajtásáról. A városháza dísztermében 13 órakor kezdődő ülés nyilvános. Szakemberek véleményezik A tervek ellenére idén már biztosan nem kerül az Országgyűlés elé az a tör­vénytervezet, amelyet a megye gyámha­tóságainak szakemberei most vélemé­nyeznek. A gyermekjólétről és gyermek- védelemről szóló törvénytervezet új ala­pokra helyezi a gyermek- és ifjúságvédel­met, a készülő szociális törvénnyel össz­hangban oldja fel mindazokat az ellent­mondásokat, amelyekkel a mai gyakor­lat küszködik. A tervezet szerint az egy­szer már elvetett árvaszékek mintájára gyámhivatalokat kívánnak létrehozni. Közlekedni pedig kell t Amikor nemrégiben a kalocsai helyi autóbuszjáratok helyközi járattá törté­nő átminősítése ügyében a Kunság Vo­lán az önkormányzattal közösen vetet­te el a kockát, annak kimenetelét senki nem ismerte. Az eltelt közel egy hónap azt mutatja, hogy az utazóközönséget legkevésbé károsító megoldás eredmé­nyeként az utasok száma nem csök­kent, inkább némiképp emelkedik. Bár az is lehet, annak köszönhetően, hogy az eső és a hideg időjárás beköszöntő­vel a kerékpárok szín alá kerültek. Az mindenesetre bizonyos: a városlakók elégedetten veszik tudomásul, hogy a közlekedési szolgáltatás szinten ma­radt. Termálvíz a faluközpontban Jó emberöltőnyi idő telt el azóta, hogy az egykor nagy hírű Solti fürdő­ben még távoli vendégek is megfordul­tak. A köztudottan gyógyvízre települt fürdő és létesítményei jelenleg üresen az enyészettől rágottan árválkodnak a faluközpontban. Am az önkormányzat döntése nyomán egy helyi vállalkozó jóvoltából megújul a termálfüdő. Új nyitott és fedett medencéit, a szolgálta­tások széles skáláját biztosító helyisé­geit most tervezik. Annyi már bizo­nyos, hogy a fürdő területén 80 éve fúrt kút vízbősége megfelelő, s hőfoka is kielégítő, hiszen eléri a 31 fokot. Mint azt Német József polgármestertől meg­tudtuk, az önkormányzat nem eladta, hanem apportként vitte a vállalkozás­ba a független szakértők által több mint egymillió forintra értékelt ingat­lant. A helyi képviselő-testület elsősor­ban azt reméli, hogy a gyógyszolgálta- tások mellett végre lesz olyan hely, ahol úszni tudnak a solti diákok. KÖZÉLETI HÍREK • Ma, 17.00 órakor a Kecskeméti Po­litikai Akadémia keretében dr. Veres Ildikó tart előadást „Kisebbségi lét, ki­sebbségi tudat — Az erdélyi magyarság eszmeisége” címmel a Piarista Gimná­ziumban. • Választási gyűlést tart a FKgP a solti kultúrházban 27-én, 18 órától, ahol bemutatkozik dr. Bernáth Balázs képviselőjelölt. Vendége dr. Torgyán József pártelnök. Lehet, hogy tavasztól már kevesebben lesznek? (Fotó: Gaál Béla)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom