Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-25 / 278. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. november 25., 5. oldal • Baja esetleg a bácskainak tartott települések központja lehetne, Éber András polgármester szerint. (Fotó: Galambos Sándor) A volt megyeszékhelyek törté­nelmi rehabilitációjával kapcsolat­ban jelent meg a közelmúltban a Békés Megyei Hírlapban Megye- székhely népszavazással? címmel írás. Az újságíró dr. Kara Pált, a Belügyminisztérium önkormány­zati helyettes államtitkárát kérdez­te. A politikus elmondta, hogy jó néhány város vezetése szeretné visszaszerezni települése számára a megyeszékhelyi rangot. Ennek elvi akadálya nincs — mondotta —, ám a változtatásokat elő kell készí­teni, s fel kell mérni a várható kö­vetkezményeket is. Ez pedig idő­igényes feladat. A cikk szerzője Eber Andrást, Baja polgármesterét is meginterjúvolta, akinek a véle­ményét az alábbiakban közöljük. Az elmúlt évek demokratikus változásai hatására Baján is felerő­södtek újra azok az igények, ame­lyek a megyeközpont ehelyezésé- nek kérdésében városunkat is fi­gyelembe kívánják venni — mond­ta Éber András bajai polgármes­ter. Bonyolítja a helyzetet, hogy egyes megyei székhelyek megyei jogú várossá váltak, hogy a szék­helyváros a megyei közgyűlésben nem képviseltetheti magat, hogy a megyei közgyűlési tagok választá­sa nem oldható meg kiegyenlített képviseleti rendszerrel. Indokol­ja-e valami, hogy Bács-Kiskun me­gye székhelye ne Kecskeméten le­gyen? Az itt felsorolható érvek kö­zül csak egyet említenék. A többi­hez képest aránytalanul nagy terü­letű megyének egy szélső helyzet­ben lévő pontja a székhely. Ez azt jelenti, hogy van olyan település, amitől Kecskemét 160 km távol­ságban van. Az is erősen vitatható, hogy ha történelmi, földrajzi, kulturális és gazdasági szempontból a megye nem összeillő tájegységeket fed íe, szükséges-e ragaszkodni ahhoz, hogy ezt egy megyének tekintsük. Magyarország megyerendszeré­nek megtartása feltehetően a törté­nelmi, hagyományok miatt indo­kolt. így azonban szükségszerűen felvetődik a történelmi vármegyék eredeti helyzetének, központjának revíziója. A kérdést három szempontból tartom vizsgálandónak: 1. történe­ti; 2. közigazgatás-szervezési; 3. gazdasági. Meggyőződésem, hogy napja­inkban kényszerűségből a harma­diknak van primátusa. Kérdés az, hogy a második pontban foglalt vizsgálat ellentmondásai nem in- dokolják-e a gazdasági érvrend­szer háttérbe szorítását. Előbb- utóbb — talán már a ’94-es válasz­tásokat megelőzően — felül kell vizsgálni a közigazgatási szerveze­tet. Ha az új változatban a törté­nelmi hagyományok és nem a mű­ködőképesség szempontjai domi­nálnak, akkor a konzervatizmus vádja érhet bennünket. Baja város intézményrendszere, kereskedelmi és gazdaságicent- rum-jellege alkalmas és képes — egy zömében bácskainak tartott települések központjaként — me­gyei szerepet ellátni. Illő azonban a mértéktartás és az önkorlátozás, ezt a folyamatot ne súlyos gazda­sági helyzetünk időszakában akar­juk megvalósítani. Bizakodva vá­rom a kormány bölcs előterjeszté­sét a középszint problémájának megoldására és a megyei szerepkör átdolgozására. Ha a parlament döntése alapján egy logikus köz- igazgatási rendszer alakul ki, amely szükségszerűen nemcsak a területek csoportosításával, hanem a tájegységek érdekrendszerének figyelembevételével építi fel a tele­pülések, esetleg megyék, illetve ré­giók hierarchiáját, akkor feltétle­nül kezdeményezni fogjuk váro­sunk e rendszerben való méltó be­illeszkedését. ANYAKÖNYVI HÍREK BAJA SZÜLETTEK (november 12—18. között anyakönyvezettek): Horváth Attila (anyja neve: Szűcs Erika) Baja, Géczy Bálint (Pethes Eleonóra) Baja, Geletta Gábor (Kusztor Rita) Sükösd, Barth Dávid (Gregus Éva) Baja, Gara­mi Gergő (Sírok Mária Anita) Baja, Ferenczi Brigitta (Orbán Veronika) Rém, Stefanik András (Kiss Erzsébet) Hercegszántó, Otott-Kovács Mónika (Wiedner Ilona) Császártöltés, Hor­váth Gergő (Kovács Anikó) Bácsbor- sód, Orsós Viktória (Máté Tünde Eri­ka) Bácsborsód. Házasságot kötöttek 1992. novem­ber 14-én: Kovács Gábor és Kertész Tünde, Michl Ferenc és Nagy Ibolya, Weinhardt István és Oltean Judit Cori- na, Ribár László és Sipos Kornélia. Meghaltak (november 12—18. kö­zött anyakönyvezettek): Hubert Jó- zsefné Tamaskó Etel (Dusnok), Mács- kovics Géza (Csikéria), Toldi József (Kecskemét), Pásztor István (Vaskút), Szili Istvánné Erzsébet (Baja), Jacguier Sándor (Baja), Radva Mária (Mada­ras), Kocsis Sándomé Alszeghy Mária (Baja), Kiss Sándor (Kunbaja), Disztl Antalné Galauner Mária (Gara), Sán- dorné Lázár Judit (Baja), Szalonnás Péterné Piukovics Luca (Mátételke), Deli Ferenc János (Baja), Kubatov An­talné Mándity Ágnes (Baja), Soós Mi­hály (Dávod), Kovács Sándor (Bácsal­más), Simity Ferenc Pálné Szűcs Györ­gyi (Baja), Dr. Németh István (Baja), Csapó Miklós Andrásné Mojzes Juli­anna (Bácsalmás), Perjési Ferenc (Ba­ja), Farkas György (Nemesnádudvar), Horváth Rudolf (Baja), Pliegl Ádámnq Schei Magdolna (Baja), Beke Pál Béla (Hercegszántó), Kunos Rihárd Tiva­dar (Szeremle). KISKUNHALAS Születtek (november 13. és novem­ber 20. között): Ott Ádám (Farkas Ka­talin), Krizsák Tibor (Torma Teréz), Losonczi Bence (Mikó Györgyi), Bene- deczki Vivien (Dubai Eszter Zsuzsan­na), Szabó Dániel (Lábát Katalin), Csik Ádám Lajos (Csernák Tímea Györgyike), Somlai Gréta (Vadkerti- Tóth Mónika), Fodor Roland (Kocsis Mária), Bezzegh Bálint (Varga Ilona), Dúl Bálint Valér (Primusz Terézia Iza­bella), Molnár Márk (Deli Mónika), Harmos Márk (Kolompár Mónika), Benke Tamás (Kazi Edit), Font Erika (Balázs Klára), Szatmári Szilvia (Hor­váth Marianna), Hlavács Éva (Csővári Erzsébet), Kohat Hajnalka (Takács Ilona), Turú Dorina (Czirok Erzsébet Irén), Szabadszállási Gréta (Járvás Mária), Andóczi-Balogh Roland (Kiss Ildikó). Házasságot kötöttek (november 21- én): Baranyi Zoltán és Bencsik Melin­da. Meghaltak (november 16. és novem­ber 23. között anyakönyvezettek): Ko­vács Józsefné Juhász Mária (Kiskun­halas), Parádi József (Kecskemét), Márta Zoltánná Zsiki Julianna (Kis­kunhalas), Mészáros Jánosné Szarka Erzsébet (Kiskunhalas), Soproni Benő­né Csatári Mária Rozália (Kiskunha­las), Kolompár Gusztávné Kolompár Piroska (Kecel), Ökördi Sándorné Tal­lér Erzsébet (Kiskunhalas), Engel Fe- rencné Bühler Mária (Soltvadkert), Szabó Jánosné Schneider Erzsébet (Pá- hi), Urbán-Szabó Józsefné Marusa Er­zsébet (Kiskunhalas), Füle Károlyné Vörös Éva (Kelebia), Temesvári János­né Horváth Rozália (Jánoshalma), Ze- lei Fülöpné Angeli Terézia (Soltvad­kert), Hőgyi Jenő (Kiskunhalas), Ju­hász László (Kiskőrös), Gábor József­né Kucsera Rozália (Kelebia), Kovács Árpád (Kiskunhalas), Szőgyi Istvánné Legéndi Mária (Csengőd). ARCOK HALASRÓL Kisiskolás Elküldeni, felvenni a támogatást, újra alkalmazni? A bogárszemű, törékeny alkatú Maczkó Agnes a Fazekas Gábor Általános Iskola testnevelési tago­zatának második osztályos tanuló­ja. A torna mellett a matekot is kedveli a félénk mosolyú kislány. A sok ötössel ékesített ellenőrző könyvére legalább annyira büszke, mint szépen gyarapodó mesés- könyv-gyűjteményére. A Csoda­országot már kiolvasta, most A kis herceg története lódítja meg fantá­ziáját. Ági nem titkolja, jó lesz bekerül­ni az újságba (majd meglepődnek az osztálytársak), de jó lenne ké­sőbb is, amikor megvalósul álma: tornász lesz. Kép-szöveg: Ferincz János Kedvező ajánlattal kereste fel október 28-án a bodoglári törzs- lúdtelep dolgozóit Szikora Gyula, a Kiskunmajsai Jonathán Téesz el­nöke és Tóth Imre, a baromfite­nyésztés részlegvezetője. — Azt javasolták, hogy közös megegyezéssel szüntessük meg a szövetkezetnél fennálló munkavi­szonyunkat — mondja Mészáros Józsefné, az egyik dolgozó. — A li­bákat ugyan ezután is el kell látni, de Tóth Imre majd zsebből fizet bennünket. Ő ugyanis megveszi a telepet, s pályázatot nyújt be mun­kahelyteremtő állami támogatás­ra. Ezt meg fogja kapni, s újra fel­vesz immár hivatalosan is mind­nyájunkat, de közben három hó­napig munkanélküli-segélyen kell lennünk. A támogatás feltétele ugyanis az, hogy tartós munkanél­külieket alkalmazzon. Éreztük, hogy nincs rendben a dolog, de ők megnyugtattak ben­nünket, hogy tartják a hátukat. Mivel az elnök és a részlegvezető együttes szava önmagában is nagy nyomást jelentett, s fenyegetett az a helyzet is, hogy ha nemet mon­dunk akkor majd Tóth Imre küld el bennünket, elfogadtuk az aján­latot. Az sem volt mellékes szem­pont, hogy így egyszerre kapjuk a bért és a segélyt. Rajtam kívül Kurgyis Lajos, Balogh Margit, Csillag Józsefné, Barcsik Sándor­né, Lajos Benőné, Farkas László és Harkai Ildikó szüntette meg a munkaviszonyát közös megegye­zéssel, tehát úgy, hogy végkielégí­tés sem jár. Hogy Mészáros Józsefné a nyil­vánosság elé tárta ezt a titkos meg­állapodást, annak oka van. Szerin­tük Tóth Imre megszegte a szavát. — Korábban negyedévente ha kijött a telepre — folytatta Mészá- rosné —, de most, hogy szinte már tulajdonos lett, teljesen megválto­zott. Állandóan a nyakunkra járt, • Mészáros Józsefné kényszere­detten mosolyog: Se munkahely, se munkabér, se munkanélküli-segély. (Bálái F. István felvétele) azzal vádolt bennünket, hogy lop­juk a tojást és a gázolajat, ráadásul kolerát akarunk behozni. Óriási változáson ment át a természete. Persze ellentmondtunk neki, s no­vember 4-én kijelentette, hogy nem biztos, hogy mindenkit visszavesz. Ekkor jöttünk rá, hogy kár volt megállapodást kötni, becsaptak bennünket. A vagyonmegosztó té- eszközgyűlésen kezdeményeztük, hogy a részjegyeinkért mi vegyük njeg a telepet, de nem volt vagyon­megosztás. Ez november 16-án történt, s azóta Tóth Imre be sem enged bennünket a telepre, nem­hogy fizetést adna. Ráadásul mun- kanélkülki-segélyt sem kapunk, mert a szövetkezet még nem szá­molt el velünk. Aláirtuk ugyan a felmondást november 1-jétől, de nem kaptuk meg a papírokat, s az október hónapra járó fizetést sem. Nem tudták számfejteni, mert Tóth Imre nem adta le a munka­lapjainkat. Azt mondja, csak ak­kor kapunk fizetést, ha megfizet­jük neki negyvenezer liter gázolaj árát. Most ott állunk, hogy se munkahely, se fizetés' se munka­nélküli-segély. Felkerestük Tóth Imrét is.- Az enyém a telep, azt alkal­mazok, akit akarok — mondja in­dulatosan.— Hogy még hivatalo­san a téeszé? A téesz úgy tönkre­ment, hogy nem tudná fizetni a dolgozók bérét, s a telep fenntartá­sát. Szikora Gyulával megállapod­tam, hogy november elsejétől én finanszírozok mindent. Harminc­hét éves agrármérnök vagyok, a baromfi-tenyésztésre specializá­lódtam. Értek hozzá, ezt elismeri a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat is, akik segítségével a rendszert létrehoztuk. Akkor lát­ják biztosítottnak a további műkö­dést, ha én veszem meg a telepet. A reorganizációs hitelkeretből tíz­millió forintra nyújtottam be pá­lyázatot az ÖKHB kiskunhalasi fi­ókjához, amit meg fogok kapni. Abból, valamint a saját pénzünk­ből vesszük meg a telepet tizenhá­rom millióért, egy villanyszerelő kollégámmal közösen. Itt az ideje, hogy a magamén gazdálkodjak, s nem fog az utamba állni Mészáros- né sem! — fejezte be Tóth Imre. Nem különös, de napjainkra jel­lemző konfliktus. Azért nem külö­nös, mert sokaknak kell Tóth Im­réhez hasonlóan feldolgozni azt a helyzetet, hogy a maguk gazdájá­vá, tulajdonossá válhatnak. Kinek így sikerül, kinek úgy. S nem egye­di eset az sem —1 Kiskunmajsán is szövögetnek mások is hasonló ter­veket —, hogy úgy próbálnak munkahelyteremtő állami támoga­táshoz jutni, hogy közben nem te­remtenek egyetlen munkahelyet sem. Amikor az állami költségve­tést, a foglalkoztatási alapot pum- polják, a mi pénzünket vágják zsebre. Bálái F. István Biztató jelek a bűnüldözésben A legtöbb hartai család a televí­zió 11 -es csatornáján kísérte figye­lemmel a jövőt tervezgető fórumot. S hogy ezen a napon a helybéliek a közügyekkel voltak elfoglalva, mi sem bizonyítja jobban: a közvetítő­teremhez csatlakozó „forró dró­ton”, tucatnyi polgár telefonon in­tézett kérdést az előadókhoz, mondta el a véleményét az 1993. évi költségvetési terv koncepciójáról. Az aktuális nagyközségi esemé­nyekről szóló tájékoztatás után dr. Leiter János a polgármester, a pénzügyi bizottság elnökét kérte fel a jövő évi költségvetési terv főbb elképzeléseinek ismertetésére. Enisz Péter a konkrét számadatokkal il­lusztrált beszámolójában szüksé­gesnek látta leszögezni: Hartán nincs pánik hangulat, válság, hiszen a jelenlegi képviselő-testület olyan örökséget kapott, amely a környe­ző községekhez képest fejlett inf­rastruktúrával, adósságok nélküli gazdálkodással jár. Közérthető, szakszerű előadásából kitűnt, hogy a nagyközség 1993-ban várhatóan 116 millió forintból gazdálkodik. Ez mintegy 5-6 millió forinttal ha­ladja meg a tavalyi költségvetés összegét. Negatívumként említette, hogy a település költségvetésében csökken a saját bevétel, eddig az önkormányzati vállalkozásokból származó bevételeknek sem talál­ták meg a módját. Ugyan nem tud­ják az inflációs hatásokat teljes egé­szében ellentételezni — hiszen az intézmények dologi kiadásainak csupán 10 százalékos emelkedésé­vel számolnak, de jövőre a szociális juttatásokra és az első lakásukat építők támogatására a korábbinál is többet költenek. Ugyanakkor a közalkalmazottak és köztisztvise­lők béremelését tervezik, intézmé­nyenként 20 százalékos jutalomke­retet biztosítanak. A fejlesztési fel­adatok közül külön kiemelték a nemzetiségi iskola építését, amelyet csak a céltámogatási pályázat el­nyerése után indítanak. Ügy gon­dolják, hogy a gázprogramba való bekapcsolódás 1993. évi terheit a tartalékkeret terhére tudják kifizet­ni. Ez a tartalék a teljes költségvetés nyolc százaléka. Jövőre 60 új tele­fonkészülék felszerelésével számol­nak, s tervbe vették a falubeliek ré­széről a régi igényként megfogal­mazott második világháborús em­lékmű ’elhelyezését. Érre 600 ezer forintot szánnak. Természetesen, a pénz ilyen arányú felosztásának akadtak ellenzői is. dr. Mészáros József képviselő az egyesületek és más szervezetek támogatására szánt 1,6 millió forintot kevésnek találta. Ezt 2,5 millióra javasolta felemelni, a segélyezésre fordítandó 3 millió forintot pedig további 1,5 millióval kérte megtoldani. A pol­gármester kérdésére, hogy a hiány­zó pénzt, mely tételekből kívánja elvenni, azt a választ adta: egymil­lióval a bérjellegű kiadásokat kell csökkenteni, ugyanakkor e célra a tartalékkeretet is kell mozgósítani. Felvetését szavazásra bocsátották, de az nem nyerte, el a döntéshez szükséges arányt. így a tárgyalás e szakaszában — a koncepció kialakí­tásáig — visszavonta, azt a költség- vetési rendelettervezet elfogadása előtt újra indítványozza. A végig jó hangulatú, konstruktív légkörben folyó közmeghallgatás a késő esti órákban azzal ért véget: az állam- háztartásról szóló törvény elfogadá­sa után már a végleges költségvetési terv összeállításával foglalkoznak, amelyhez biztos kapaszkodót a falu­fórumon elhangzottak adnak. Zsiga Ferenc MINIMUM 100 000 liter üzemanyag tárolására alkalmas tárolókat keresünk megvételre, bérleményre, illetve közös üzemeltetés is lehetséges. BENZ-OIL KFT. Kaposvár, Petőfi tér 1. Telefon: 82/11-777. Fax: 82/21-144. Postacím: 7402 Kaposvár, Pf. 60. 3386 A megyei rendőr-főkapitányság ne­gyedévenként jelentést készít saját bűn­ügyi szerveinek munkájáról. Korábban is tájékoztattuk olvasóinkat ezeknek a jelentéseknek leglényegesebb megállapí­tásairól s legutóbb — az év első felének mérlegelésekor - már mintha halvány fény villant volna meg az alagút végén. Ez á jel mostanára egyértelműbbé vált, de még mindig nem lehet azt mondani, hogy fordulat történt. Célszerűbb úgy fogalmazni, hogy biztató jelek tapasz­talhatók. Mire alapozzuk ezt a megállapítást? Az összefoglalónak arra a mondatára, amely így hangzik: „ ... a bűnözés mér­téke 1988 óta először a vizsgált időszak­ban az előző év azonos időszakához vi­szonyítva 2,7 százalékkal — 14.628-ról 14,232-re — csökkent.” Ez a megállapí­tás természetesen az egész megyére vo­natkozik és számos összetevője van. így például az a tény, hogy nem mindenütt és mindenben volt csökkenés. Mert a kiskunfélegyházi rendőrkapi­tányság területén 18,7, Kiskunhalason 6,3, Kecskeméten pedig 4,6 százalékos emelkedést mutatnak a bűnügyi statisz­tikák. Ezt ellensúlyozza, sőt megfordítja az, hogy Baján és Kalocsán a már fél évkor is tapasztalt csökkenés tovább folytatódott. Az előbbinél 21,2, az utób­binál pedig 22,5 százalékos arányban. A csökkenés elsősorban a vagyon elleni deliktumok, ezen belül is főleg a lopások körében jelentkezett. A viszonylagosan kedvező képet rontja a gépkocsilopások számának fő­leg Kecskeméten magas aránya. Gyako­ri ugyanis, hogy millión felüli értékű gépkocsit lezáratlanul hagynak, benne az indítókulcs, riasztót nem szereltek bele. Ez eleve csábítja az elkövetőt, vi­szont rontja a felderítés esélyeit, ha a tulajdonos először maga kezd „nyo­mozni” és csak napok múlva fordul a rendőrséghez. A jármű ugyanis addigra rendszerint már túljutott az országhatá­ron. Az elemzett időszakban 155 autót loptak el a megyében (nem mindegyik volt milliós értékű), legtöbbet nyolc­vanegyet - Kecskeméten. Második eb­ben Baja a harminc elkötött kocsival. Szintén csökkenésről adhat számot a jelentés a betöréses lopásokat illetően. Ezek aránya összességében majdnem húsz százalék kkal lett kevesebb. Legna­gyobb mérvű csökkenés Baján és Kis­kunfélegyházán volt, ahol az egyenként meghaladta a harminc százalékot, Ka­locsán pedig 29 százalékot. Ugyancsak mérséklődött az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények aránya, ami tíz százalékos értéket tesz ki. Az emberölé­sek száma — az előző év azonos idősza­kához képest — eggyel volt kevesebb: 1992-ben eddig kilenc. A rablások számának alakulása is kedvező képet mutat. Amíg ugyanis ta­valy a kilenc hónap alatt 119 eset fordult elő, most, a jelentés által átfogott idő­szakban 79 ilyen bűncselekményt követ­tek el. Sajnálatos viszont, hogy Bács- Kiskunban is megjelent a lőfegyverrel benzinkút sérelmére, álarcban pénzinté­zet ellen történő elkövetése. Változatla­nul előfordul az igen durva módszerrel, idős személy sérelmére elkövetett rablás is. Az ismeretlen tettesek által elkövetett bűncselekmények felderítésének ered­ményessége szintén javult. Tavaly az arány 44.6 százalék volt. most 56,9 szá­zalék. A javulás Kiskunfélegyházán és Kalocsán kiemelkedő, de biztatóak a jelek Kiskunhalason, Baján, és Kiskő­rösön is. Érdekes és figyelemre méltó számo­kat mutat a gazdasági bűncselekmények alakulása: 50,2 százalékos az emelkedés, noha ez abszolút számban nem jelentős: 14-ről 21-re emelkedett a szám. Csupán megjegyezzük, hogy éppen a megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatta a pénzügyi kormányzatot az áfa-vissza­igénylés nem éppen rendezett körülmé­nyeiről egy konkrét ügy kapcsán. A mó­dosítást ez a jelzés indította el. Végül szólni kell a pénzhamisításról, a hamis külföldi fizetőeszközökről. Fő­leg a dollárral és márkával tapasztalha­tó a sok visszaélés. A rendőrségen pél­dául jelenleg 12 ilyen ügy van folyamat­ban. A becsapottak legtöbbször csak akkor jönnek rá, hogy ők „áldozatok”, amikor a valutapénztárnál kiderül, hogy hamis a dollár, a márka. Gál Sándor KÖZLEMÉNY! Értesítjük a külső üzletrész­tulajdonosokat, hogy a VAGYON MEGOSZTÓ KÖZGYŰLÉST 1992. november 26-án, 9.30 órakor tartjuk a Jakabszállási Népfront Szakszövetkezet központjában, Jakabszállás, Petőfi S. u. 44. sz. alatt. Népfront Szakszövetkezet vezetősége 215372 Műszaki eladót keresünk Baján, a Béke téren megnyíló elektronikaüzletünkbe. Műszaki végzettség előnyt jelent, fiatal szakembert betanítunk. Jelentkezés név, cím, végzettség és kereseti igény megadásával, levélben: Kemfort Kft., 1111 Budapest, Karinthy F. út 25. vagy telefon-üzenetrögzítőn: 1/1655-296 913 ********************** Engedményes arany­és ezüstvásár fémjelzett olasz ékszerekből! MÉLYKÚT, kultúrcikkbolt, november 26-án, 7—15 óráig. Nagy árengedmény! Már most gondoljon az ünnepekre! 3391 Hűtő- és fagyasztóvásár ZANUSSI A legkedvezőbb áron! Viszonteladókat nagykeráron kiszolgálunk! Kárpótlási jegyét a névérték 70%-án vásárlási utalványként elfogadjuk! Kecskemét, Kéttemplomköz 14. Tel.: (76) 322-425 ... ahol az árak megrázóan jók. TÉLEN IS A NÉGY ÉVSZAK ruházati boltból. P Minden méteráru 30% engedménnyel kapható, p kamaszdzsekik 1800 Ft-os, P bébidzsekik 870 Ft-os reklámáron, P gyermek- és felnötteipők, -csizmák 30%-os engedménnyel kaphatók. Kecskemét, Rákóczi út 22. 16/11 Baja kivár Forródrót Hartán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom