Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-21 / 275. szám
MEGYEI KORKÉP 1992. november 21., 3. oldal Olaj a vízre, földre Sokáig „díszítette" a bócsai erdő környékét ez a látvány: egy baleset következményeként hosszú hónapokig olajoshordók sorakoztak az ösvénynél. (Fotó: PN-archív) (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak szeptemberben történt, hogy telefonbejelentés érkezett a felügyelőséghez: miszerint halpusztulást észleltek a Sárközi 11. számú főcsatornán, az ósükösdi duzzasztó alatt. Mintegy 20-25 kilogramm hal, többnyire csuka pusztult el: a víz tartós oxigénhiánya következtében. Október közepén a Duna kapott nagyobb adag olajszennyezést a MÓL Rt. komáromi telepéről. A gyorsan megszervezett figyelőszolgálat megállapította, hogy a szennyeződés nem érte el a megye területét, a szél és a hullámzás hatására valószínűleg a partra verődött. Néhány nappal később egy közúti baleset okozott riadalmat. Egy pótkocsis ZIL teherautó rakományával együtt az árokba borult az 52-es főút 16. kilométere közelében. A szállított áru egy tetőszigetelő árucsalád volt, melynek göngyölegei megsérültek, és az anyag az út mentén mintegy tíz méter hosszúságban szétszóródott a talajon, s mintegy tíz centiméter mélyen szennyezte a talajt. A teherautó szállítmányának tulajdonosa vállalta, hogy saját költségére elvégezteti a szennyezés felszámolását. Október 20-án — ugyancsak telefonbejelentés alapján — értesültek a felügyelőség emberei arról, hogy a solti Magyar Műsorszóró Vállalat területén elhelyezett két darab 25 köbméteres olajtartály közül az egyik meghibásodott, minek következtében az eddigi mérések alapján 8500 liter fűtőolaj szivárgott a talajba. A közeljövőben kárelhárítási tervet készítenek, mely meghatározza majd, hogyan tudják a leggyorsabban felszámolni a szeny- nyeződést. Bán János Konferencia a korszerű táplálkozásról Elsősorban Kalocsa környékéről érkeztek arra a tudományos konferenciára, amelyet Kalocsán az ön- kormányzat kórháza és a városi népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat rendezett. A november 18-án megtartott fórumon dr. Rigó János, a téma országos hírű képviselője tartott vitával és kóstolóval egybekötött előadást. A résztvevők azon túl, hogy ismereteket szereztek a lakossági halálozásban élenjáró betegségek „fekete” statisztikájáról, betekintést nyertek a „hosszú élet titkaiba”. Mint megtudtuk, táplálkozásunk rákfenéje a túlzott zsír-, cukor-, hús- és konyhasófogyasztás. Hogy egészségi állapotunk általában rossz, azt mi sem bizonyítja jobban: 23 európai országból élenjárunk a szív- és keringési megbetegedésekben, a vastagbélrákban és a daganatos megbetegedésekben. Potenciálisan legveszélyeztetettebbek a 45 éves férfiak. A reformirányzatokként emlegetett természetgyógyászat, a fél- és áltudományos módszerek megállapításait a tudomány nem, vagy csak részben' igazolja. így aztán körültekintően kell eljárni ezek alkalmazásánál. Mintegy konklúzióként az előadó és a többnyire egészségügyben dolgozó résztvevők megállapították: a hosszú élet titka nem más, mint a jó örökletes tulajdonságok, a fizikai edzettség, mértékletesség evésben, ivásban, s nem utolsósorban a lelki nyugalom. Zs. F. A menekültcsomagból loptak A bajai Vöröskereszt munkatársai éjt nappallá téve dolgoznak, hogy a városba érkező menekülteknek, és az egyre nagyobb számban jelentkező szegényeknek elő tudják teremteni a segélyezés lehetőségét. A minap a szokásos heti kiosztásnál meglepődve tapasztalták, hogy raktáruk ajtaja nyitva van, és a gyors ellenőrzés után a leltár azt mutatta, hogy az ismeretlen „önsegélyező” elvitt egy darab ágynemű-garnitúrát, négy adag három főre, egy darab két főre és egy darab egy főre járó menekültcsomagot. Valószínű: miután az elkövető jóllakott, édesden esett a pihenés az új garnitúra alatt. HÉTFŐN Pályamódosítók melléklete A piacgazdaságra való áttérés a többi közt azt is magával hozza hazánkba, hogy egyes ágazatok válságba kerülnek, s a cégek erre—a termelés csökkentésével indokolva a döntést — a létszám leépítésével reagálnak. így szokott ez lenni a fejlett gazdaságú országokban is, ahol esetenként egy-egy generáció tagjai többször is szakmaváltásra kényszerülnek. Az átképzési kényszer külön üzletágat teremtett meg a különféle tanfolyamok, tréningek tartására szakosodott cégek alapításával. Az átképzés, továbbképzés, pályamódosítás témakörében szerkesztett mellékletben igyekeztünk képet adni arról, hogyan történik mindez régiónkban, s mi várható a jövőben. A Felnőttsuli című mellékletet lapunk hétfői számának 5—6—7. oldalán közöljük, reklámokkal. A Magyarországi Németek Művelődési Központjának igazgatója pályázatot hirdet közművelődési előadói állásra PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — magas szintű németnyelv-tudás; — jó szervezőképesség. Fizetés megegyezés szerint. Egyenlő feltételek mellett a német nemzetiségi származásúak előnyben részesülnek. Pályázni: 1992. december 2-áig lehet. A pályázatokat a következő címre kérjük beküldeni: Baja, Duna u. 33. 3364 Lakni pedig kell Csökken az épülő lakások száma Az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb problémája a lakáshelyzet volt, kénytelen-kelletlen nemzedékek laktak együtt a kislakások közös fedele alatt. A magyar munkabérek a lakás- szerzés költségeit nem tartalmazták, mondván, hogy a rászorulók egy részének gondját megoldja majd a tanácsi sorban állás, másik része a vállalatok által épített szolgálati lakáshoz jut. S ha valaki nem éri be ezekkel, oldja meg maga, saját erőből, belátása és tehetsége szerint. 1986-ban, egyetlen év alatt, az állam még 7600 lakást épített, 1989-ben már csak közelítően 4900-at, a kilencvenes években pedig százakban mérik az úgynevezett szociális lakások számát. Ahogyan csökkent az állami gondoskodás, úgy növekedett a magánerős építkezések részaránya. Persze, a valóságban nagyon kevesen voltak, akik megengedhették maguknak, hogy bankszámlájukról építsenek családi házat. A valóságban a többség állami kölcsönből vágott neki a vállalkozásnak. Kezdetben még kamatmentes kölcsönt adott az OTP, később 3 százalékra emelték a kamatokat, de ezt is el tudta viselni a családi költségvetés. Gondok csak akkor adódtak, amikor az infláció felpörgött, a hosszú lejáratú hitelek kamatterhe elviselhetetlenné vált a hitelező számára. A nyolcvanas évek közepén még 41-42 ezer lakást építettek az OTP hosszú lejáratú kölcsönére számítva. Az évtized fordulójára ez a szám 35 ezer alá csökkent, majd tovább mérséklődött. Harmincezer alá esett vissza napjainkra, amikor a hitelért előre kiszámíthatatlan mértékű, piaci kamatokat számít a bank. A kilencvenes években válik munkaképes korúvá, egyben pályakezdővé és családalapítóvá a hatvanas-hetvenes évekbeli született rendkívül népes korosztály. Az ország gazdasági gondjai miatt sokuk számára kilátástalan az elhelyezkedés és arra sem nagyon van reményük, hogy saját erejükből meg tudják oldani lakásgondjaikat. A hatvanas évek elején a száz lakásra jutó lakók száma még 400 körül mozgott, a lakásépítési kampány után 300-ra csökkent, s a kilencvenes évek fordulójára viszonylag optimális lett: 271 lakó jutott száz lakásra. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy előre lássuk: ha a mostani kedvezőtlen tendenciáknak nem sikerül elejét venni, ha az állami preferenciák közé nem épül be a lakástámogatás ügye, akkor az ezredfordulóra ismét négyszáz- ötszázán lesznek kénytelenek száz lakásban megférni. NyÉ Ferenczy Europress Franciaországban járt a városi kamara Sokéves személyes és baráti kapcsolat révén — melyek Bácsalmás és a franciaországi Annonay városának együttműködéséből fakad — dr. Bednár Károly a Baja Városi Gazdasági Kamara alelnökének vezetésével 9 tagú delegáció utazott ki, hogy az ottani szakmai szervezettel felvegye a kapcsolatot. Elsősorban azokat a szálakat keresték, amelyek a két település gazdasági életét élénkítené. A két kamara egyeztetve az érdekeket közvetítene, a vállalkozók és a vállalatok között. A bajaiak a 4 nap során több üzemet is felkerestek, elsősorban élelmiszer-ipari és könnyűipari részlegeket, mert Baján is hasonló üzemek működnek. Találkoztak a tartományi kamara elnökével és megállapodtak abban, hogy a franciák gazdasági csomagtervet juttatnak el Bajára, mely a jövőre vonatkozóan vegyes vállalatok alapítását tűzik ki célul. Bednár úr véleménye szerint, ha megfelelő lesz a bajai fogadókészség, akár a jövő év elején francia érdekeltséggel megerősödhet Baja gazdasága, és számos munkahellyel gyarapodhat a jelenlegi gyér munkalehetőség. P. Z. Érdekegyeztető fórum háziorvosoknak (Folytatás az I. oldalról) A rendszert igazságtalannak tartják az orvosok, hiszen a kártyapénzből vett orvosi műszer, számítógép stb. az önkormányzat tulajdona lesz, a bérre szánt összeg 53 százalékát pedig elviszi a társadalombiztosítási járulék, a maradék legalább egyharmadát meg a személyi jövedelemadó. Ezzel szemben, a vállalkozó orvosok a kártyapénz egészét arra fordítják, amire akarják. Ráadásul akár a teljes ősz- szeggel csökkenthetik éves adóalapjukat, ha abból munkájukhoz szükséges beruházást végeznek. Például autót vesznek. Igaz, a tisztán vállalkozási formában praktizáló háziorvosok viszont nem kapnak a társadalombiztosítástól alapfinanszírozást a rendelő működtetéséhez. Enélkül pedig ma még kockázatos egy egészségügyi vállalkozás. A háziorvosok ezért egyféle, a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon megoldást szeretnének. Nem utolsósorban arra hivatkozva, hogy az alapellátásban dolgozók jobb anyagi megbecsülése, az orvosok nagyobb beleszólási lehetősége a praxis fejlesztésébe, a betegellátás színvonalát emelné. A jövő évi szerződések megkötése előtt ezért konzultációra hívják össze az önkormányzati vezetőket és az érintett háziorvosokat. Kiskunhalason november 24-én, a városháza házasságkötő termében, Baján 25-én, a pártok _ házában, Kecskeméten 26-án, a TÁKISZ első emeleti nagytermében lesz az érdekegyeztető megbeszélés, mindenütt reggel 9 órai kezdettel. A résztvevők kérdéseire a köztársasági megbízott megyei hivatalának képviselője, az adóhatóság, a TÁKISZ, a tisztiorvosi szolgálat és a megyei társadalombiztosítás munkatársai válaszolnak. Sz. K. Tisztiorvosi beszámoló Félegyházán Kiskunfélegyháza képviselőtestülete legutóbbi ülésén tájékoztatót fogadott el a városi tisztiorvosi szolgálat eddigi munkájáról. A beszámoló vitájában kiderült, hogy a használaton kívüli ásott kutak emésztőgödörként való használata az egyik nagy gond, mivel ezek elszennyezik a varos felső vízrétegét. Ugyancsak probléma a csapadékelvezető hálózatra történő illegális szenn'yvízrákötések, melyeket dr. Ócsai Lajos városi tisztiorvos szerint fel kellene deríteni. Nem megoldott a Félegyházán évente keletkező tízezer tonna veszélyesnek minősülő hulladék ártalmatlanítása sem, ráadául ez csak a bejelentett mennyiség. A biztonságos megsemmisítést csak regionális összefogással lehetne megoldani. Dr. Szabó Mária városi tisztiorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy a polgárok egészségi állapotát a gazdasági, politikai viszonyok alapvetően befolyásolják, így sokat segíthetnek a képviselők. Kérte a testületet, hogy vegyék figyelembe a döntéseknél azok szociális és egészségügyi hatásait is. (rn- gy ) Egy nemlétező birodalom honpolgára... Továbbra sincs előrelépés Sallai Imre félegyházi olvasónk honosítási kérelmének ügyében. Mint arról egy korábbi — április 23-ai — lapszámunkban már beszámoltunk, a Kiskunfélegyházán született Sallai Imrét a második világháború idején, két testvérével együtt a váci papnevelő intézetből vitte ki három szovjet tiszt, a kárpátukrajnai Lem- bergbe. Sallai 1990- ben családjával együtt hazatelepült, ám mind a mai napig nem sikerült tisztáz nia státuszát. Időközben a Szovjetunió megszűnt, így most sem nem szovjet, de még nem is magyar állampolgár. Körülményei tisztázására, levélben és szóban is, számos intézmény és személy segítségét kérte — eredménytelenül. Még a váci intézet egykori igazgatója, az időközben Budapestre költözött Re- gőczi István tisztelendő sem méltatta válaszra. A Belügyminiszté# Sallai Imre kedvenc kutyája társaságában töpreng kilátástalannak tetsző helyzetén. (Fotó: Galambos Sándor) rium illetékesei is mindössze annyi felvilágosítást adtak sürgető leveleire, hogy ügye folyamatban van — immár két és fél esztendeje. Felvetődik a kérdés: mi késleltetheti a honosítási eljárást egy olyan személy ügyében, aki itt, Magyarország közepén született, ráadásul az országot nem jószántából hagyta el, hanem áldozataként az egykori, szovjet megszállásnak. Szász András Kárpótlási jegyért gyárat A kecskeméti Parkettagyártó Kft. állami tulajdonú üzletrészét egyfordulós, nyilvános pályázaton kínálják megvételre. Ä kft. 240 millió forintos törzstőkéjéből 24 milliót kárpótlási jeggyel is meg lehet vásárolni. Az ilyen módon befektetett összeg alsó határa 100 ezer forint, amely a kárpótlási jegy névértékét és kamatát foglalja magában. A 240 milliós törzstőkének egyébként összesen a 96,1 százalékát kívánják értékesíteni. A vevők részére elég kevés idő áll rendelkezésre, mivel legkésőbb november 27-én, 12 óráig Kecskeméten, az Irinyi út 17. alatt található Hírős Holdingnál be kell nyújtani a pályázatot, melynek részleteiről is itt adnak felvilágosítást. Újjáalakult oktatási bizottság A hétfői kiskunhalasi képviselő- testületi ülés létrehozta a szakemberekből álló körülbelül fél éve megszűnt oktatási bizottságot. Az elnököt, Horváth Etelkát (MSZP) is beleértve, a kilencfős bizottság öt tagot számlál a képviselő-testületből: , Juhász György (Fidesz), Vágó Árpád (KDNP), dr. Gszel- mann Ádám (MDF) és Bartek Sándor (FKgP) személyében. Az önkormányzat oktatással foglalkozó szakmai szerve a négy külső tag megválasztásáig is — amelyhez a városban működő pedagóguskamarát hívják segítségül — megkezdte működését. Vagyonmegosztás a keceli szakszövetkezetben A hét elején tartotta vagyoncsoportosító, vagyonmegosztó közgyűlését a Keceli Szőlőfürt Szak- szövetkezet. Miután több ezer tagról van szó, két napon keresztül zajlott a közgyűlés. A tagok megegyeztek abban, hogy a 92 kiválási szándékát időben jelző, a vagyon 5,2 százalékát kivihesse. Közülük 36-an egyénileg, 19-en csoportosan éltek a kiválás jogával. A közgyűlés 10 ezer hektoliter bort, kétmillió forint értékű gépeket, lakókocsit, IFÁ-kat, 63 anyabirkát és 300 hektoliteres bortárolóteret engedett ki a kiválóknak. Egy 15 tagú csoportosan kiválni szándékozó társasággal nem sikerült megegyezni, ők a kecskeméti Adna vendéglőt szándékozták kivinni. Ehhez a tagság — 8 ellenszavazattal — nem járult hozzá. így a csoport tagjai bírósághoz fordulnak. Félegyházi elnök Kiskunfélegyháza 1988 óta tagja az Egészséges Városok Hálózatának. A közelmúltban Székesfehérváron szövetséggé alakult át a hálózat. Az 1993-ra megválasztott igazgatótanács elnöke Ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere lett. Elnökhelyettesként dr. Bartos Zsuzsanna, a félegyházi „egészséges város”-iroda koordinátora kapott bizalmat. Átalakult a hercegszántói téesz At első határozatképtelen átalakuló közgyűlés utánra 736 főt számláló Hercegszántói Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben a megismételt gyűlésen közel 350 személy jelent meg. Egyhangúlag elfogadták az alapszabályt. A 21 fős igazgató- tanács elnöke Császár György lett. Az öt főből álló felügyelőbizottságot, mint elnök, Szálas László irányítja. Az új közösség neve Herceg- szántói Mezőgazdasági Szövetkezet. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a tagságot főleg a juttatások kérése foglalkoztatja. Sokan érdeklődtek a háztáji földek sorsáról. Az alapszabály szerint ez a közgyűlés feladata, erre 1993 tavaszán térnek vissza. Sajnos, rossz hír az, hogy a szövetkezet a 32 millió forintos aszálykár okozta hozamkiesés miatt veszteséges év zárása előtt áll. »
