Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-13 / 268. szám

4. oldal, 1992. november 13. MEGYEI KÖRKÉP Sikeres bemutatkozás Az elmúlt hét végén Harta nagy­község sikeresen mutatkozott be Baján, a Frankel Leo Gimnázium­ban megrendezett ünnepségen. A Bácska Német Nemzetiségi Kul­turális Egyesület kezdeményezésé­re megtartott fórumon Harta óvo­dásai, általános iskolásai és tánco­sai nagy sikert arattak. A színes program talán legemlékezetesebb müsorszáma az volt, amikor a har- tai kórus német dalokat adott elő. Ugyancsak nagy érdeklődés kísér­te a helytörténeti múzeum kihelye­zett tárlatát. Automobil ’92 Siklós Csaba, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztéri­um minisztere nyitotta meg szer­dán, a BNV területén, az Automo­bil ’92 kiállítást. A ll generálim­portőr, valamint az autózással kapcsolatos termékeket forgalma­zó kereskedők, több mint 300 kiál­lító, 30 ezer négyzetméteren no­vember 15-éig várják a látogató­kat. Az első nap érdekessége volt, hogy vevőre talált egy 30 millió forintos Rolls-Royce. ÚJ KÉPZÉSI FORMA Jelentkezőket várnak Az Általános Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Szövetségé­nek Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma (Kecskemét, Bibó István u. I.) az 1993/94-es tanévtől, kísérletként bevezeti a nulladik évfolyamos képzést. A nulladik év elsősorban az ide­gen nyelvi isméretek megalapozását szolgálja (heti 15 órában német vagy angol nyelv oktatása). A cél az, hogy a diákok év végén legalább alapfo­kot, többségük középfokot elismerő nyelvvizsgát tegyenek. Tan tervben szerepel még — emelt óraszámban — számítástechnika, ügyviteltech­nika és gépírás. Heti két órában az irodalmi nevelést előkészítendő kommunikációelmélet és gyakorlat, illetve felzárkóztató és gazdasági számtant előkészítő matematikát is r“tanulnak e képzésre jelentkezők. Az évfolyam végeztével a diákok első 1 osztályban folytatják tanulmányai­kat, a negyedik év végén érettségiz­nek és az ötödik évben szakmai ké­pesítő vizsgát tehetnek. E képzésre jelentkezni novem­ber 30-áig lehet az iskola fenti cí­mén. Felvételi vizsga — magyar nyelvből és matematikából — de­cember 12-én, 9 órakor lesz. Vendégzsűri Erdélyből • A csátaljai Székely Díszítőművész Kör legszebb munkáiból kiállítást, rendeztek. Megnézte a kézimunkákat Gász Zoltán, Szentes Fábiánné és Csíki Melinda is, akik Erdélyből jöttek vendégségbe Csátaljára. Vélemé­nyük így igazán hiteles! (Fotó: Gál Zoltán) Irodalmi délután a szülővárosban Néhány nappal ezelőtt a Bácsal­más Baráti Köre Egyesület és a városi önkormányzat közművelő­dési intézménye irodalmi délutánt rendezett. A vendég Szikra János költő volt, aki Bácsalmáson 1954- ben született. Szikra János eddigi munkájával több irodalmi pályázaton ért el ki­emelkedő helyezéseket. Két eszten­dővel ezelőtt A fekete doboz című kötetéért Nívó-díjat kapott. A Hajlíthatatlanul verseskötetét pedig a városi könyvtárban dedi­kálta a költő. (Juhász Jenő tudósítónktól.) Az év lakóháza ’92 A hagyományokhoz híven az idén is megrendezték Az év lakóháza elne­vezésű országos akciót, melynek ke­retében a példás otthonokkal pályáz­hatnak a díjakra az építészek, a terve­zőközösségek. Tegnap kihirdették a megyei forduló eredményét a megyei közgyűlésen. Az év lakóháza ’92 cí­met és az ezzel járó pénzjutalmat a kiskunhalasi Dózsa György út 4/A számú lakóépület nyerte. Építész: Farkas Gábor, építtető: dr. Bús Imre, műszaki vezető: Bús József. Az épí­tész a pénzjutalmát felajánlotta a Fa­lufejlesztési Alapítvány javára. A bírálóbizottság a beérkezett színvonalas munkákra való tekintet­tel két dicséretet is adott, mégpedig a kunszentmiklósi Kálvin téri többla­kásos lakóház alkotóinak. Építész: Maár Márton, kivitelező: Szappa­nos Kálmán, Kunszentmiklósi Épí­tő és Szolgáltató Kft. Ugyancsak dicséretet érdemelt a szalkszent- mártoni Vecsey út 19. számú csalá­di ház alkotója, melynek tervezője, kivitelezője és építtetője Hajdú Sándor vállalkozó. Az év Bács- Kiskun megyei lakóházai részt vesznek az országos pályázaton. Az év lakóháza Kiskunhalason. (Fotó: Walter Péter) Fílmharmóní ai hangversenyek Hétfőn este hét órakor a kecske­méti Katona József Színházba várják a zene barátait, a Nemzeti Filharmó­nia évadot nyitó hangversenyére. A magyar Virtuózok címmel meghir­detett koncert programjával Rossini születésének kétszázadig évfordulója előtt tiszteleg. A Szenthelyi Miklós művészeti vezetésével összeállított műsor első részében Rossini vonós- zenekara komponált D-dúr szonátá­ja, majd Mendelssohn: D-moll hege­dűversenye és D-moll vonósszimfó- niájacsendül fel. (Hegedűn közremű­ködik: Szenthelyi Miklós.) Záró da­rabként Rossini: G-dúr vonószene- kari szonátája lesz hallható. A filharmónia koncertsorozata február 22-én, ugyancsak a Katona József Színházban folytatódik. A népszerű Szegedi Szimfonikus Ze­nekar és szólistája, Gregor József elő­adásában Schubert: VIII. (Befejezet­len) szimfóniája, Mozart két koncert- áriájaés Csajkovszkij IV. szimfóniája szólal meg. Március 22-én a Szegedi Nemzeti Színház vendégjátékaként Puccini Bohéméletét láthatjuk. A szegedi társulat operaelőadását követően, májusban, a Nagytemp­lomban a Kecskeméti Kamaraegyüt­tes és a Kecskeméti Pedagógus Ének­kar koncertjére várják a vendégeket. Műsorukban Corelli és Vivaldi con- certói és Bach: A-dúr miséje csendül fel. Vezényel Pusker Imre és Erdei Pé­ter. K. J. Nemzetiségi iskola Hartán? A hartai önkormányzat á jövő évi költségvetés összeállításán dolgozik. A tervezett kiadási oldalon komoly összeggel szerepel az iskola bővítése, egy új nemzetiségi iskola kialakítása. A megvalósuláshoz központi céltá­mogatást is igényelnek, ám egyelőre nem tudni, hogy a nagyközségnek le­bontott központi támogatás mértéke és a település erőforrásai elegendőek lesznek-e a fejlesztési feladat 1993. évi megvalósításához. Ennek ellenére a tervezés egyik alternatívájaként sze­repeltetik a nemzetiségi iskolát, de legalább a nyelvi laboratórium meg­építését. SZÍNHÁZ, MOZI, TV KECSKEMÉTI KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ este 7 óra: NAP­LEMENTE ELŐTT. Németh Lász- ló-bérlet. Városi mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: HIDEG, MINT A KŐ. Színes, mb., amerikai film. Csak 18 éven felülieknek! Árpád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: SPION FIÓKA. Színes, mb, amerikai film. Néven aluliaknak nem ajánlott. 8 órakor HULLAJÓ. Színes, amerikai film. Csak 18 éven felülieknek! KISKUNFÉLEGYHÁ­ZA. Petőfi mozi: 5 és 7 órakor: EGYEDÜLÁLLÓ NŐ MEGOSZ­TANÁ ... Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Stúdió­mozi: 6 órakor: PIROSZEXI. Színes, angol film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. KTV. 9.00—10.00: KÉPÚJSÁG. 10.00—11.00: TELE- SHOP. 14.00—15.00: KÉPÚJSÁG. 18.00—19.40: Szív-TV-produkció. 19.40—20.00: SOROLÓ — Regioná­lis szerencsejáték sorsolása. 20.00— 24.00: TV-TÉVÉ-produkció. A tar­talomból: — Út az Amerika Kupáért — Sláger és Horoszkóp — Arcok és Ál-arcok — A Las Vegas-i zsaru amerikai film — Edda-koncert. IKTV: 10.00: KÉPÚJSÁG — Rek­lám. 11.00-ig. 19.00: KÉPÚJSÁG — Reklám. 20.00: Megtorló színek. USA-akció. 21.30: KÉPÚJSÁG — Reklám. 22.00-ig. Kiskun TV: 05.00 —18.00: KÉPÚJSÁG. 18.00—20.00: A Fekete Doboz műsora, 20.00 24.00: TV-TÉVÉ műsora. Kettébetört életpálya Dr. Sztrinkó István (1953—1992) Sztrinkó István 1953. június 30-án született Jánoshalmán. Az általános iskolát Tompán, középiskolai tanulmányait a kecskeméti Katona József Gimnáziumban végezte. 1972-től a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1977-ben középiskolai történe­lemszakos tanári és etnográfus diplomát szerzett. Már egyetemi évei alatt kitűnt tudományos diákköri munkájával és a debreceni néprajzos találkozók szervezésével. Ötödéves korában, 1976-ban, társadalmi ösztöndíjasként került a kecskeméti Katona József Múzeumba. 1977-ben házasságot kötött Nagy Irénnel. 1979-től a Bács-Kiskun Megyei Múzeumigazgatóság igazgató- helyettese volt. Kutatási területe a tárgyi néprajz volt, elsősorban népi építészettel és a mezővárosi népművészettel foglalkozott. Több írást szentelt a gyüjtö- getögazdálkodás emlékeinek is. Doktori disszertációját 1984-ben írta A Duna—Tisza közi népi építészet történeti-néprajzi problémái címmel. Munkája során Bács-Kiskun megye szinte valamennyi településével kapcsolatba került. Pályája kezdetén több néprajzi tábort szervezett Szabadszállás, Kiskunmajsa, majd Szalkszentmárton történeti-néprajzi kutatására, amelyre a szomszédos megyék kutatóit is meghívta. Népraj­zi és népművészeti kiállítások rendezése mellett több tájház és irodalmi kiállítás szervezése, gondos kiviteleztetése is az ö nevéhez fűződik. Részt vett a Kecel történetét és néprajzát összefoglaló könyv megírásá­ban, tagja volt a Kecskemét Nagymonográfia szerkesztőbizottságának. Gyűjtőmunkája nem korlátozódott a megye területére. írásai és a tudo­mányos konferenciákon elhangzott előadásai az egész magyar néprajz- tudományt gazdagították. 1984-től — Bánszky Pállal közösen — szer­kesztette a Cumaniát, a Bács-Kiskun megyei Múzeumok évkönyvét. Ö gondozta a Katona József Múzeum Közleményei c. sorozat köteteit — köztük Szabó Kálmán válogatott írásait — és a Múzeumi Kutatások c., kétévenként megjelenő kiadványt. írásai, tanulmányai a Cumaniá- ban, a Forrásban, több múzeumi évkönyvben és tanulmánykötetben jelentek meg. Néprajzi és tudományszervezői munkásságának elisme­réseként 1987-ben Gunda-díjjal, 1988-ban Jankó-díjjal tüntették ki. A Magyar Néprajzi Társaság és a Katona József Társaság tagja volt. Félbemaradt munkái közé tartozik az erdélyi Székelyvarságon vég­zett gyűjtésének feldolgozása. Az általa válogatott utolsó kiállítás anya­gát az elmúlt napokban nagy sikerrel mutatták be Dániában. Ö maga azonban ezen a megnyitó ünnepségen már nem vehetett részt. Hirtelen jött, rövid, súlyos betegség után 1992. november 2-án távo­zott közülünk. Egész életét a múzeumnak, a múzeumügynek szentelte. A múlt emlékeinek gyűjtése, őrzése és tudományos feldolgozása volt számára a legfontosabb feladat, amelyet mindig legjobb szakmai tudá­sa szerint és őszinte hivatástudattal végzett. Múzeumi vezetőt, néprajz- kutatót, kollégát, pályatársat gyászolunk: a néprajztudomány és a ma­gyar múzeumügy jelentős egyéniségét vesztettük el a megdöbbentően fiatalon elhunyt dr. Sztrinkó István személyében. A kecskeméti Katona József Múzeum, a Bács-Kiskun Megyei Ön- kormányzat és a Bács-Kiskun megyei múzeumi szervezet munka­társai 26/11 HETI SOROZATUNK BÖRTÖNVILÁG Fegyvertelen felügyelők (4.) A churi börtönben felújítják a régi kápolnát is. A kép előterében a sűrített levegővel töltött rács látható. (Fotó: Gaál Béla) F estőién szép vidéken fekszik Graubünden kanton székhe­lye, Chur városa. A települést nagy hegyek övezik. Olyan hatalmasak, hogy fehér csúcsaikat csak ritkán látni, mert legtöbbször felhőkben fürdenek. A belvárosban keskeny, macskaköves utcácska vezet a hí­res püspöki palotához. Ennek ter­méskőből emelt tornyából belátni a szomszédos börtön egész épület- együttesét. Nem kell azonban meg­mászni a vén torony kopott lépcső­it ahhoz, hogy észrevegyük: ebben az intézményben ugyancsak ko­moly átépítés folyik. Az utca­fronton éppen új ablakokat illesz­tenek a helyükre. A túloldalon az öreg börtönkápolna tornyát zsin- delyezi néhány tetőfedő. August Orbist úrtól, a börtön vezetőjétől megtudjuk, hogy ezút­tal nemcsak felújítják, hanem bő­vítik is a 70-80 személyes börtönt. Furcsa bővítés ez: az 1870-ben épült, korszerűsített ház alatt ala- „kífanák, ki két.új szinfet. Itt kap­nak helyet a kiszolgálóhelyiségek, a tárgyaló, valamint egy kisebb kosárlabdapályányi tornaterem. Az igazgató elmondja azt is, hogy három éve láttak hozzá az építéshez. A munkát lassítják a szi­gorú biztonsági rendszabályok, amelyek ebben az esetben nagyon is indokoltak. A churi börtönben nagyrészt vizsgálati fogságukat töltő rabok ugyanis súlyos bűncse­lekmények miatt kerültek rács mö­gé. Van itt kéjgyilkos, gyilkos, bankrabló. A felújításnál termé­szetesen ezt is figyelembe vették. Egy sor korszerű biztonsági beren­dezést építettek be. Például nem tömör vasrudakból, hanem csö­vekből készített rácsokat. A csö­vekbe nagy nyomással levegőt pré­seltek. így ha a szökni vágyó rab fűrésszel megsértené a rácsot, az iszonyatos süvítéssel kiszabaduló levegő bekapcsolná a riasztókat. A biztonsági berendezések mű­ködését egy szakállas főfelügyelő magyarázza el részletesen. Neki kis tömött bőrtáska van a derékszíjára fűzve. Mégiscsak hordanak fegy­vert maguknál az itteni smassze- rek? Szó sincs róla! A táska apró villáskulcsot és pici elemlámpát rejt. Olyan eszközöket, amelyek jól jönnek a felújításnál. Van viszont a főfelügyelőnek személyi riasztó­ja, ami néhány másodperc múlva riadóztatja a rendőrséget, ha leüt­nék a tulajdonosát. Ez védi a bör­tön dolgozóit itt is, és nem a fegy­ver. Volt-e mostanában szökés? Er­ről már az igazgatót kérdezem. Ré­gebben történt néhány kísérlet, de mostanában nem. így a politikus válasz, s látom ez ügyben többet nem tudhatok meg. A nehéz fiúk mellett egyébként úgynevezett kijáró elítéltek is he­lyet kaptak a churi intézetben. Ők olyan első bűntényesek, akikre enyhébb büntetést róttak. Nappal a város különböző munkahelyein dolgoznak. Éjszakára visszatérnek a rács mögé, de a börtön egy elkü­lönített szárnyába, távol a megrög­zött bűnözőktől. Ez utóbbiak szin­tén dolgoznak, de a rács mögött. Új bútorokat készítenek, régieket restaurálnak. Az elektromos mű­helyben lámpákat, kapcsolókat, villás dugókat, kábeldobokat sze­relnek össze. Dolgozik tehát min­denki. Nem úgy, mint az utóbbi időkben a magyar bévéintézetben, ahol egyre kevesebb elítéltet képe­sek foglalkoztatni. Ez pedig óriási probléma, hisz az évekig tétlenül ücsörgőkben egyre nő a feszültség, és szabadulásukkor kénytelenek üres zsebekkel kilépni a kapun. * * * Az Európa Tanács ajánlásainak elfogadása óta sok hazai bévés szakember járt a fejlett nyugat­európai országokban — így Svájc­ban is — tanulmányúton. Bizo­nyára hasznosítják az ott tapasz­taltakat valaha volt miletáns bün­tetés-végrehajtásunk átalakításá­ban. Az eltérő körülmények miatt azonban Magyarországnak ezen a téren is saját útját kell bejárnia. Talán sorozatunkból is kiderült tennivaló van még bőven. Gaál Béla Tűzzománc szabadegyetem Minden hét csütörtöki napján es­te 6-tól 9-ig izgalmas műhelyfoglal­kozások és előadások színhelye a Nemzetközi Zománcművészeti Al­kotóműhely. Túl azon, hogy a kiál­lítóteremben (Bethlen krt. 16.) kö­zel 2Ö év Kecskeméten készült zo­máncművészeti alkotásaiból láthat­nak az érdeklődők érdekes váloga­tást, a résztvevők elsajátíthatják a különféle zománctechnikákat is. így a világ minden táján megcso­dált kecskeméti rekeszzománceljá- rást Túri Endre festőművész tanítja (november 19-én), ifj. Nagy Ferenc iparművész pedig az „erdélyi” sod­ronyzománcot (december 3-án), va­lamint (december 17-én), az azsúr- zománc kicsiny üvegablakokat idé­ző, varázslatos szépségű techniká­ját. Az itt készült műalkotásokat a fény élteti. A fény változásaival vál­toznak maguk a művek is. A szabad- egyetem szellemi fényeit „hozzák” a manuális műhelyfoglalkozások mellett a diavetítéses előadások: Szelestey László művészeti iró a du­nántúli pásztorfaragások világába vezet be (november 12-én), az ún. spanyolozás formaképzése lényegé­ben megfelel a vésett aljú rekeszzo­mánc „gondolkodásmódjának”; Ludvig Rezső ötvösművész a Ma­tt Andreu Vilasis spanyol művész (Barcelona) munka közben. gyár Szent Koronát — egyben legje­lentősebb zománemüvészeti erek­lyénket — elemzi november 26-án; (a művész tagja volt a koronát vizs­gáló csoportnak); Buda Ferenc köl­tő múltunk számon tartásáról, jö­vőnk érleléséről beszélget a résztve­vőkkel december 10-én. A szabad egyetem foglalkozásaira előzetes be­jelentés nélkül is várjuk az érdeklő­dőket. „ r Gy. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom