Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-06 / 236. szám

1992. október 6., €. oldal Czinkoczi Tibor EUROMENEDZSER BT. SZEGED MOTIVÁCIÓ III. Miért is dolgozunk? Miért van az, hogy ugyanazon körülmények között egyesek kemé­nyen, mások trehányan dolgoznak? Ahhoz, hogy megválaszolhassuk, ismernünk kell a személyes motivá­ciót befolyásoló tényezőket. Ezek magyarázatul szolgálnak arra, mi­ért eredményeznek jelentős eltérése­ket a teljesítményben. Olvasóim kö­zül bizonyára sokan sikeresen sar­kallták már jobb munkára beosz­tottjaikat, viszont kerültek már olyan helyzetbe, amikor elképzelé­seik nem váltak be. Ekkor a motivá­ció elméleti megközelitései és isme­retanyaga fontossá válik. De itt is igaz az a megállapítás, miszerint: „Egy jó elméletnél nincs gyakor­latiasabb”. így szemlélve a különböző moti­vációs elméleteket, egyáltalán nem felesleges megismerni őket, és érvé­nyességi területüket a gyakorlati hasznosság számára meghatározni. Hogyan értem ezt? Valahogy úgy, mint a középis­kolai fizikapéldák esetén, csak ott megadják azt az információt, hogy mit hanyagolhatunk el (gördülési ellenállás) és az el nem hanyagol­ható jellemzőknél megadják azok értékeit. Ez soha nincs így a mene­dzseri szituációban! Mindig a me­nedzsernek kell eldöntenie, hogy mit hanyagolhat el, és mit-kell fi­gyelembe venni. Különösen így van ez a motivációs kérdésekben. Miért? Mert ez tükröződik legjel­lemzőbben a menedzseri munka sajátosságaiban. A sok motivációs elmélet közül kettőt ismertetnék, bár korántsem biztos, hogy nem lesz szükség bizo­angol font ausztrál dollár belga frank (100) dán korona finn márka francia frank holland forint ír font japán yen (100) kanadai dollár kuvaiti dinár német márka norvég korona olasz líra (1000) osztrák schilling (100) portugál excudo (100) spanyol peseta (100) svájci frank svéd korona tr. és cl. rubel USA-dollár ECU (Közös Piac) Bárczy Barnabás: Integrálszámí­tás. Példatár. (Bolyai-könyvek) (Műszaki Könyvkiadó) — Hajdó Ákos: Biológiai kifejezések gyűjte­ménye. (Műszaki Könyvkiadó) — Garami László: Rejtvényfejtők nagy lexikona (Magyar Világ Kiadó) — Vásárhelyi Tamás—Veres László: Folyók, tavak élővilága. Pillantás a természetre. Ismeretterjesztő könyv óvodásoknak, kisiskolásoknak. (Of­ficina Nova Kiadó) — R. Zeltner— M. Brauner: A gomba. A legjobb re­ceptek — vásárlási tanácsok. A föld nyos esetekben harmadik, negye­dik, esetleg többedik elmélet meg­ismerésére és alkalmazására. Alderfer 1969-ben egyszerű, de a gyakorlat számára jól használha­tó csoportosítást adott 3 kategóri­ájával: a) a létezéssel kapcsolatos szük­ségletek, azaz a fennmaradással és a munkaerő újratermelésével kap­csolatosak; b) a kapcsolódási szükségletek, melyek az emberekkel való szociá­lis kapcsolatok igényét jelzik; c) fejlődési szükségletek, melyek a személyiség fejlődésének (tanu­lásvágy, törekvés az önbecsülésre stb.) kielégítését szolgálják. A kátegóriák felállításán túl azt a fontos megállapítást tette Alder­fer, hogy ha az egyén nem tudja kielégíteni a magasabbrendű szük­ségleteit, akkor nő az alacso- nyabbrendüek fontossága. Hagynám a következtetések le­vonását a „gyakorló menedzserek­re”, ismertetném viszont Herzberg megközelítését, mely szerint van­nak olyan motivációs tényezők, melyek „csupán” azt a feladatot töltik be, mint a tisztaság az egész­ség megőrzésében, azaz elégedet- lenségmegelőzőek, mint pl. a kör­nyezeti feltételek (tágas iroda, jó világítás stb.), de az elégedettség­keltő tényezők képesek az elége­dettséget kialakítani (sikerélmény, felelősség, előremenetel stb.). Fentiekből adódik a menedzser feladata. Ismerve a motivációs el­méleteket, hogyan tudja a szüksé­ges eredményeket munkatársaival elérni. Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban 130,76 131,11 131,46 55,61 55,76 55,91 266.50 267,08 267,66 14,12 14,15 14,18 17,09 17,14 17,19 16,18 16,22 16,26 48,79 48.90 49,01 144,21 144,53 144,85 64,48 64,63 64,78 61,38 61,55 61.72 264,05 264,74 265,43 55,02 55,14 55,26 13,36 13,39 13,42 59,38 59,54 59,70 782,24 783,94 785,64 61,38 61,52 61,66 76,89 77,08 77,27 62,79 62,93 63,07 14,43 14,46 14,49 27,43 27,50 27,57 76,92 77,12 77,32 106,21 106,46 106,71 ajándéka. (Officina Nova Kiadó) — Húsételek. Egyszerű és ünnepi finom húsételek minden alkalomra, hideg­tálak számára is. Nova szakácsköny­vek. (Officina Nova Kiadó) — Or­szágutak, szolgáltatások. A guide on the roads of Hungary. Führer auf Ungarns Strassen. (Panoráma Kia­dó) — Maria E. Lange-Emst: Szépí­tő természet. Ötletek és receptek az otthoni kozmetikához. Legyünk mindig jól ápoltak! (Officina Nova Kiadó)—Kepes gyermekenciklopé­dia. (Park Kiadó) HAZAI GAZDASÁG Az EBRD magyar bankrészvényeket vásárol Az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank a kereskedelmi ban­kok privatizációjába kapcsolódva, 8-10%-os részesedést kíván szerez­ni a Magyar Külkereskedelmi Bankban, amely az elkövetkezen­dő hónapokban — részben — ma­gántulajdonba kerül. Csak ENSZ-segítséggel nyílhat meg az Adria-kőolajvezeték Jeszenszky Géza külügyminisz­ter azzal a kéréssel fordult az ENSZ főtitkárához, hogy a világ- szervezet lehetőségei szerint minél nagyobb nyomatékkai igyekezzék segíteni a jugoszláviai ellenőrzött területek rendelésében, a háború előtti helyzet helyreállításában, nem utolsósorban az Adria- kőolajvezeték megnyitásában. Magyar üzlet­emberek a világ- kiállításon Két héttel a kapuzárás előtt a harminchatmilliomodik látogató­ját fogadta Sevilla. A szervezők és a nagyközönség a nyitva tartás hat hónapja alatt mintegy ötezer izgal­mas eseményre emlékezhetnek. A legutolsók egyike volt a szep­tember 27-én megtartott miniszteri találkozó és Turizmus 2000 című szeminárium, amelyet a turisztikai világnap alkalmából magyar ven­dégek részvételével tartottak. A rendezvényen megjelent Kardos Kázmér, az Országos Idegenfor­galmi Hivatal vezetője, aki el­mondta, hogy a világ idegenforgal­ma az ezredfordulóig várhatóan 4 százalékkal növekszik. A magyar idegenforgalomnak is figyelni kell a világtendenciákra, amelyek azt mutatják, hogy folyamatosan nő a rokkantak és időskorúak részvéte­le a turizmusban. A napokban került sor Sevillá­ban a harmadik üzletember-talál­kozóra, amelyet a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége szervezett. A rendezvényen Palotás János hu­szonnégy hazai üzletember társa­ságában volt jelen, hogy tájékozta­tást adjon a magyarországi üzleti lehetőségekről. Kőolajtartalék A parlament hamarosan tör­vényt alkot az importált kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készle­tezéséről. A tartalék olyan mennyi­ségű lesz, amennyi egy esetleges válsághelyzetben is lehetővé tenné az ország biztonságos energiaellá­tását. E tartalékok kizárólag pol­gári célokat szolgálhatnak, és kizá­rólag abban az esetben használha­tók fel, ha valamilyen előre nem látható esemény, katasztrófa miatt a partnerország nem lenne képes a kőolaj szállítására. A tervek sze­rint törvény határozza meg a táro­lókapacitások mértékét, elosztását is. Debrecenben már működik Megkezdte működését a debre­ceni Vállalkozásfejlesztési Iroda. Létrehozásának anyaji hátterét az Amerikai Egyesült Államok kor­mányának támogatásával működő Vállalkozásfejlesztési Alapítvány biztosította. Az iroda kettős céllal jött létre; koordinálni kívánja a Debrecenben és vonzáskörzetében már működő érdekképviseleti és egyéb szervezeteknek a vállalkozá­sok fejlesztésére irányuló tevé­kenységét, de saját szolgáltatásai­val a közvetlen kapcsolat kiépíté­sére is törekszik a vállalkozók réte­gével. Valuták a feketepiacon USA-dollár 74—76 forint Német márka 52—54 forint Svájci frank 59—61 forint Osztrák schilling 7,50—7,70 forint A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK)-ÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. október 5. Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 130,93 132,33 133,73 ausztrál dollár 54,70 55,32 55,94 belga frank (100) 263,43 265,76 268,09 dán korona 14,03 14,16 14,29 finn márka 17,03 17,23 17,43 francia frank 16,10 16.24 16,38 görög drachma (100) 42,15 42,57 42,99 holland forint 48,34 48,77 49,20 ír font 142,54 143,84 145,14 japán yen (100) 64,06 64,66 65,26 kanadai dollár 60,89 61,59 62,29 kuvaiti dinár 261,91 264,66 267,41 német márka 54,49 54,97 55,45 norvég korona 13,30 13,42 13,54 olasz líra (1000) 61,49 62,13 62,77 osztrák schilling (100) 774,88 781,68 788,48 portugál escudo (100) 61,05 61,60 62,15 spanyol peseta (100) 76,70 77,46 78,22 svájci frank 62,09 62,63 63,17 svéd korona 14,42 14,55 14,68 USA-dollár 76,29 77,07 77,85 ECU (Közös Piac) 105,53 106.51 107,49 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. október 5. Devizanem A KÖNYVPIAC ÚJDONSÁGAI PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Nagykőrös is kiállítja tarka verbunkját Nagykőrös is igyekszik felzár­kózni a vásárvárosok körébe. A kamarai törvény megalkotása előtt megalakult Nagykőrös és Környéke Gazdasági Kamara és a helyi ipartestület szervezésében a strandfürdő területén szeptember 26-án megnyitották az első mini Expót, az Első Nagykőrös és Kör­nyéke Vállalkozói Kiállítást. A kétnapos rendezvényen műhold­vevő rendszerektől az öntözőbe­rendezéseken át a környék leg­szebb mezőgazdasági termékeiig sok mindenben gyönyörködhetett a látogató. A város autószerető közönségé­nek örömére két használtautó­kereskedő is bemutatta kínálatát, Szalay Antal és Kőrösautó Kft. versengett a nézelődők tetszésére. A Perneky és Társa Kft. egy hatal­mas traktorral képviseltette magát az általuk forgalmazott számtalan mezőgazdasági gép és eszköz kö­zül. A Papp család kerékpárjainak és kerékpár-felszerelésének is sok nézője volt. A vásár ideje alatt a kiállítók kedvezményt adtak. Volt is foga­natja, a Celsius Betéti Társaság összes kiállított kazánja ott a hely­színen elkelt. Perlaki Ferenc ügyve­• Kóstoló Dónáth hentesnél. (Fotó: Varga Irén) zető igazgató elégedetten nyugtáz­ta a sikert. Számoló- és számítógé­pek, két külön cég, a Copy Set Kft. és az ESCOM békésen megfértek egymás mellett. Kardos László műanyag-feldolgozó teljes kínálat­tal volt jelen. A Gépgyártó Kisszö­vetkezet kooperációs kisgépeit mutatta be. A Dónáth-hússtandon kóstolót is tartottak a remekmívű húsipari termékekből. FUJI-tri­kókban a Proxima Shop tulajdo­nosa kínálta fotó- és horgászcik­keit. Kőházi Zoltán nyomdász a helyszínen kívánság szerint ké­szített névjegykártyákat és be­mutatta tevékenységének széles körét. Egybetartozásukat a Pa­tyolattal mutatta, hogy munkája közben az általuk forgalmazott különböző mosószereket is kí­nálta. N. S. SOK VAGY KÉVÉS A VÁLLALKOZÁS? Osztrák vagy olasz úton A piacgazdaságokban a különbö­ző nagyságú vállalkozások piramis­szerű struktúrát alkotnak. A piramis alsó szintjein kis méretű, miniatűr vállalkozások százezrei helyezkednek el, többnyire alkalmazott nélkül mű­ködő családi üzletek és kisüzemek. Néhány nagyméretű, esetleg óriási vállalat, társaság alkotja a piramis csúcsát. A piramis természetesen a vállalkozói-vállalati méretek arányai­tól függ egy-egy országban. A nagy hagyományokkal bíró fej­lett piacgazdaságokban ez a tömeg ájl^ttdpmozgásban van. Éy^ől évre új vállalkozók ezrei jelennek meg a piacon, s próbálnak ott megkapasz­kodni, miközben sokan kihullanak a rostán. A gazdaság felfelé ívelő sza­kaszában az előbbiek, recesszió ide­jén az utóbbiak alkotják a többséget. Hiányzott a középméret Magyarországon azonban a terv- gazdálkodás logikáját tükröző szer­vezeti struktúra alakult ki: a képzelet­beli piramis legalsó szintjét 100-150 ezer kisiparos és kiskereskedő alkotta (itt eltekintünk a körülbelül 1,5 millió mezőgazdasági kistermelőtől), a csúcs közelében pedig csaknem 8— 10 ezer, viszonylag nagyméretű álla­mi vállalat és szövetkezet tömörült. Az alsó szint és a csúcs között szinte teljesen Hiányzott minden méretű vál­lalat. Az évtizedek alatt megcsontoso­dott struktúra a 80-as évek elején kez­dett fellazulni, majd az utóbbi két- három évben lavinaszerű gyorsaság­gal teljesen átalakult. 1988 és 1991 vége között a vállal­kozások száma csaknem megkétsze­reződött, 331 ezer 245-ről 605 ezerre nőtt. Ezen túl mintegy kétmillió egység­re becsülhető a mezőgazdasági kister­melés és a lakosság egyéb házilagos gazdasági tevékenysége. A növekedés — bár az utóbbi hó­napokban lassuló ütemben — to­vább folytatódik: a jogi személyiségű gazdasági egységek száma 1992. ápri­lis végén elérte a hatvanezret. Eköz­ben a nagyméretű egységek szétesése és az új vállalkozások érthetően kis méretei következtében a vállalkozá­sok méretstruktúrája is új alakot ölt. Közöttük csak a 20 főt, vagy annál is kevesebb embert foglalkoztató egysé­gek száma nőtt 37,6-ról 75,9 száza­lékra 1989. decembere és 1992. febru­árja között. Van már piramis A folyamatokból és az azokat kife­jező adatokból két következtetés adódik. Az egyik: létrejött a vállalko­zói piramis, mégpedig hihetetlenül gyorsan, néhány év alatt. A piaci vi­szonyok meggyökeresedésének és megszilárdulásának feltételei e tekin­tetben tehát kialakultak. A másik kö­vetkeztetés az, hogy a folyamat még nem ért véget, a piacra még jóval több vállalkozó tódul, mint amennyi onnan kihullik. Bár ezt a számok közvetlenül nem fejezik ki, a vállalko­zások világában ma Magyarorszá­gon óriási a mobilitás, mindenfajta — bármilyen precíz — nyilvántartás pillanatok alatt felborul: az ágazatok, a telephelyek és a jogi státus szerinti összetétel állandó változásban, átala­kulásban van. Ha ez a folyamat ma még nem zárult is le, a kérdés jogossága vitat­hatatlan: változatlanul kevés — vagy fordítva —, esetleg sok-e hazánkban a vállalkozások száma? A kérdés azért is indokolt, mert nem igazolha­tó az a feltevés, hogy minél több egy gazdaságban a vállalkozások száma, annál fejlettebb a piac, eredménye­sebb a piaci verseny. Egy vállalko­zókkal túlzsúfolt részpiac is megszüli a maga anomáliáit (gondoljunk pél­dául a hazai taxiközlekedésre). Válaszüt előtt gazdaságunk A nemzetközi összehasonlítás azért nehéz, mert a jogi szabályo­zás, a közigazgatás és a statisztika rendszerében országonként sok a különbség. Óvatos becslés és meg­ítélés szerint a nálunk fejlettebb országok egy részében (például Ausztriában, Hollandiában) vi­szonylagosan nem több, hanem kevesebb vállalkozás, köztük kis méretű vállalkozás működik. Ezekben az országokban azonban a kisvállalkozások gazdasápi po­tenciálja, teljesítőképessége (lét­számban, kapacitásban stb.) jóval fejlettebb, mint nálunk. Néhány más országban (a legismertebb ezek közül Olaszország) a vállal­kozások száma — a családi jellegű minivállalkozások óriási tömege következtében — viszonylagosan, vagyis a népességszámra vetítve is több, mint Magyarországon. A puszta szamszerűségen túl a piacgazdaság milyenségét ille­tően a magyar gazdaság válasz­úihoz érkezett. Az egyik utat osztrák (nyugat-európai) útnak nevezhetnénk, jól szervezett, át­látható piaci viszonyokkal, nem túl sok, de erős piaci szereplő­vel, .fejlett állampolgári morállal s a legális szférán kívüli (fekete vagy szürke) gazdaság munimu- mával. A másik jobb híján „olasz út” lehetne a neve. Az ilyen típusú piacgazdaságban a vállalkozói piramis legalsó szintje rendkívül széles, s a gazdasági ügyletek je­lentős (nem tudni, mekkora) hányada a látható és regisztrál­ható felszín alatt, a gazdaság szürke-fekete szférájában zajlik. Számos jel utal arra, hogy gazdaságunk a második út felé tart. A váltók azonban átállít­hatok. (MTI—Press) VÁLLALKOZÁSOK HÁZA TÁJÁN T oronymagasban és hidak felett Bács-Kiskunban a legkülönlegesebb profilúak közé tartozik a Toronyma­gaslati Karbantartó Gmk. A bajai vál­lalkozás négy esztendeje indult, négy­fős munkatársi gárdája azóta állandó­nak bizonyult. Hantos László közös képviselőtől megtudtuk, komoly meg­bízást kaptak a budapesti Rákóczi téri, leégett vásárcsarnok acélszerkezetének felújítási munkálataiban, és munkájuk eredménye például a bajai Duna-híd felületvédelme. Mindezeken kívül szá­mos acélszerkezetű, magas építmény felületkezelését végezték el, jelenleg — alvállalkozásban — a tiszaugi híd re­konstrukciós munkáin dolgoznak. Hantos László elmondta, a vállalko­zást indító, speciális szolgáltató jellegű tevékenységükre egyre kisebb az igény, nem számíthatnak folyamatos megbí­zásokra. Ezért kezdtek gondolkodni a profilbővítésen. Legelőször olyan szer­számok készítésére gondoltak csak, amelyekre a korrózióvédelmi, szigetelé­si feladatok ellátásához a legnagyobb szükségük volt, ám a hazai kereskede­lemben hozzáférhetetlennek bizonyul­tak. Kiegészítő tevékenységként kezd­tek hozzá az automatikus vezérlésű ön­tözőrendszerek tervezéséhez és kivitele­zéséhez is, amely szakterületen ugyan­csak jelentős megbízásokat kaptak. Úgy tűnik, az amerikai típusú, földbe süllyesztett, automatikusan vezérelhető öntözőrendszerek a hazai kertészetek­ben gyorsan népszerűek lesznek. Annál is inkább, mert az üvegházakban és a szabadtéri kertekben egyaránt kitünő­en használhatók. A vállalkozás harma­dik szakágazata a vízkezelés, amelynek minden fajtájával foglalkoznak. A mai lehetőségek, megbízások alapján még nem tudják, melyik profiljuknak sikerül kiforrnia magát igazán, melyik szakte­rületet érdemes a többiek ellenében fej­leszteni. A Torony Gmk mindenesetre semmilyen körülmények között nem szeretné teljesen feladni legelső profil­ját, a magas épületek karbantartását. A legolcsóbb a barkácsbútor A bajai Ében Kft. ugyancsak több­profilú vállalkozás. A tavaly december­ben négy szakemberrel alapított kft. egyik cégvezetője, Schafer Antal el­mondta, olyan cikkekkel, félkész ter­mékekkel jelentkeztek, amelyekről — hosszabb ideje a bútorszakmában tevé­kenykedve pontosan tudták, hogy hiánycikknek számítanak a piacon. Olyan élfóliázott, laminátos lapok gyártására vállalkoztak, amelyekből egy barkácsolásban jártasabb ember gyakorlatilag bármilyen kisbútort há­zilag is képes elkészíteni. A méreteket megkapva mindenféle, szakembert igénylő, előkészítő munkát elvégeznek a speciális gépekkel, az ügyfélnek végül az elemeket csak össze kell szerelnie. A hazai forgalmazásban szereplő bú­torválaszték már-már csillagászati ára­it ismerve nem nehéz kitalálni, hogy az Ében Kft. kínálata viszonylag rövid idő alatt is népszerű lett. A cégvezető elmondta, ügyfélforgalmuk igen nagy, elsősorban a kispénzű magánszemé­lyek vásárolnak, de lassan a cégek is kezdik „felfedezni” speciális ajánlatu­kat, amellyel egy-egy bútor a boltinál átlagosan negyven százalékkal olcsób­ban állítható elő. Ezekre az alapokra tervezik a jövőt is: már a közeljövőben az Ében Kft. által tervezett elemes bú­torokat is állítanak elő, illetve - más gyártmányúak mellett — árusítanak. K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom