Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-15 / 244. szám
8. oldal, 1992. október 15. MEGYEI KÖRKÉP A piac maga az élet Bácsalmáson is Autóspiac Bácsalmáson, a Rákóczi utcában, a lebetonozott kis téren, az út mindkét oldalán. Sőt kicsit meghosszabbítva az egyik felén az eladóteret, a lombos fákig. Autóspiac, írtuk, tehát nem autó, mert bár a képeken mindenütt ott a gépkocsi, az csak a pult, a raktár, a bolt, a hálóhely, de nem eladó. Bár ki tudja . . . Orosz rendszám, ukrán felségjellel, aradi. temesvári. szebeni betűjelzések árulkodnak a hovatartozásról. Hogy mi minden kapható — hasznos és haszontalan dolog —, azt nehéz elmondani. Azt sem tudjuk, hogy igazából megy-e a bolt. Bár valószínű, mert nem lenne ilyen jól szervezett ez a piac. Ami — nem szeretnénk költői túlzásba esni, mégis igaz —: maga az élet, miként azt képeink is bizonyítják. A Ok csak érdeklődnek. lölröl a portékát kínálják • Pihenésképpen előkerül a kártya. 0 függöny a/, ablakon, itt aludni is lehet. FELFEDEZTÉK AMERIKÁT! Történelemszerető gyerekek játéka Rendhagyó módon ünnepelték a felfedezés napját a kiskunhalasiak. Olyan vetélkedőt szerveztek általános iskolás gyerekek számára, amely játékos formában elevenítette fel az 500 évvel ezelőtt történt eseményeket. Az október 12-én zajlptt verseny nagyszámú érdeklődője mutatta, hogy a mai fiatalok fogékonyak a történelemre. A felkészítő tanárok — Szakái György né, Mester Sándor, Maglódiné Gärtner Mária, Muntyán Lászlóné, Nagy Éva, Bodroginé Vida Irén, Tyavoda Julianna — szakmai tudását mutatta az a tény, hogy a gyerekek egy-két botlástól eltekintve igazán szépen helytálltak. A városi könyvtárban zajló délután játékvezetője Széchenyi ‘Mihály né, a rendezvény- és programiroda munkatársa, a fel- adatösszeállitó bizottság elnöke volt. Minden iskola négytagú csapatot indított. A cél a gyerekek olyanfajta fejlesztése, amit játékos formában lehet legjobban megvalósítani. A 11 feladat nem a tényanyag yisszakérdezését, hanem erre alapozva új, szokatlan problémák felvetését hozta a rajthoz állók számára. Általában homokórányi idejük jutott felismerni képen szereplő személyeket, kitalálni évszámokat, vaktérképen bejelölni történelmi helyeket, mozaikból összeállítani Kolumbusz hajóját, korrajzot adni riport, tudósítás formájában. Az utolsó három szám aratta a legnagyobb sikert a gyerekek körében. A négyes „legénység” számára ünnepi ételt kellett készíteni fele-fele arányban olyan anyagokból, amelyeket Kolumbusz még nem ismerhetett, ezt kellett megtalálniuk. Ezalatt a csapat másik tagja lantos, dalnok szerepében verses, dalos, rímes formában tükrözte a kor jellegzetességeit. A másik két versenyzőnek krónikási szerepkörben ugyanez volt a feladata prózában. A gyerekek amellett, hogy összemérhették tudásukat, játékos formában fejleszthették beszéd- és kifejezőkészségüket, magjegyezhették az akkori idők legalapvetőbb vonásait, sikerélményt szerezve már a kutatással is. A zsűri egyhangú döntése alapján első a Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola, második a Felsővárosi Általános Iskola, harmadik pedig az Alsóvárosi Általános Iskola csapata lett. Sz. Hubert Helga Népfőiskolások Dániában A tiszaalpári „GRUDTVIG” Népfőiskola húsz hallgatója és négy tanára egy hetet töltött a dániai Viborgban, az ottani népfőiskolán. Hallhattak arról, hogy az ottani népfőiskolán a közismereti tárgyakon kívül mindent tanulhatnak, képzőművészeti ismerettől a zenéig, táncig, de a fő tantárgy ott a testneveléssel kapcsolatos. Érdekes, hogy a dán népfőiskolán végzettek oklevelet kapnak, melyben igazolják az eltöltött hat hónapot. Bárkit jelentkezése alapján felvesznek, kifizeti a kurzus díját. A szerzett oklevél komoly ajánlólevélként szerepel munkába álláskor. A két népfőiskola vezetői megegyeztek abban, hogy jövő májusban tíz-tizenkét napra Tiszaalpáron látják vendégül a dán hallgatókat. VÉLEMÉNYEK SZABADON Ismét Bugacról * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * OKTÓBER 17-ÉN, SZOMBATON * 2 ÉVES A SZABADSZÁLLÁSI * DENEVÉR CLUB : * Az ünnepi műsor délelőtt 9 órakor a honvédsportpályán kezdő- dik sportversenyekkel Lehet nevezni: ^ kispályás foci • kosárlabda • röplabda • tenisz • sörváltó * Délután 13 órakor Gergely—Faházi PINGPONGSHOW * 14 órától Szabadszállási Honvéd—Apostag labdarúgó- ^ mérkőzés . A mérkőzést megtekintik: Tóth András képviselőjelölt, vendé- * gei: Puskás Ferenc (öcsi bácsi), Gyarmati Dezső, Kárpáti * György # 15— 18-ig TINIDISZKÓ—LOLKA BOLKA-SHOW * 16 órakor BILIÁRDBAJNOKSÁG ^ 19 órakor EDDA-KONCERT ^ 22 órától DENEVÉR DISZKÓLÉZER-SHOW Szeretettel várunk a nagy bulin mindenkit * (Fizetett hirdetés) * ********************** Tisztelt Frigyesy Úr! • A Petőfi Népe október 8-ai számában „Vélemények szabadon” rovatban megjelent írására nem szívesen válaszolok, mivel az én véleményem az, hogy az ilyen jellegű írások épp azért születnek, hogy egy napilap hasábjain cllevelezgessünk egymással, hogy az Ön neve többször szerepelhessen az újságban, hogy megteljen az oldal nekem viszont a válaszadásra az időt az általam vezetett hivatal más fontosabb munkájától kell elvonnom. így előre jelzem, jelenlegi válaszom után nem kívánok Önnel vitába bocsátkozni. Ezt az írást is azért teszem közzé, hogy néhány laikus megjegyzését, mely a Pusztatourist Idegenforgalmi Hivatalra és rám, annak igazgatónőjére vonatkozik, helyre tegyem. A Pusztatourist Idegenforgalmi Hivatal annak idején sajnos nem mondhatta meg a Bugaci csárdát üzemeltető kft.-nek, és a lovasprogramot bemutató kft.-nck, hogy kivel kössön szerződést. Ezért történhetett meg, hogy ők a Bugac Toursz- szal állapodtak meg a pusztai attrakció propagálására és értékesítésére. A Puszta- tourist emellett és ettől függetlenül is változatlanul biztosítani fogja a Kecskemétre érkező vendégek részére a városházi fogadást, a lovasprogramhoz pedig az idegen- vezetőket. Frigyesy úr, bátran felvállalom a cikkben az On által leírtakat: igen, „kiszolgáljuk a vendéget” — hisz ez a dolgunk. Ha Frigyesy úr lett volna olyan körültekintő, akkor nem általánosít, hanem azt is közzé teszi, hogy a városházi fogadás a lajosmizsei Tanya csárda, a Ma- gonytanyai és más Kecskemét környéki lovasprogramokhoz is kötődik. Esetleg Frigyesy úr lesz olyan bőkezű és kifizeti a Pusztatouristnak azt a nyereségkiesést amit az eredményezne, ha a Bugacpusztá- ra induló csoportoknak nem adjuk meg a fogadáson való részvételt, nem ajánljuk fel a kecskeméti városnézést és az idegenvezető-biztosítást? Egyben közöljük az olvasókkal azt is, hogy nem minden önös érdek nélkül kardoskodik Ön a bugaci puszta városi tulajdonba kerülése mellett! A Puszta Utazási Kft. egyik dolgozója, amely irodaszinten boldogan átvenné a bugaci programok értékesítését, Frigyesy úr felesége, ez az iroda biztos foglalkoztatná idegenvezetőként is Önt, hiszen ettől a korábbi években nem is kevés bevételtől mostanában elesett. Ezzel a kiegészítéssel tartom egésznek az igazságot, még egyszer megjegyezve, a kihívást nem én, hanem Ön kezdeményezte. Pethőnc Dedák Angéla, a Pusztatourist igazgatónője (A szerkesztőség a vitát a maga részéről ezzel lezártnak tekinti). Kezdetben volt a belső szenvedély Újabb fontos művel bizonyította a Püski Kiadó, hogy továbbra is fogékony nemzeti kultúránk értékeire. Tudott újat mondani a „példamutató nagy ikerpárról” Bónis Ferenc új tanulmánykötetében. Levelek Stefihez A szó Kodály életművében megalapozott érvanyaggal érzékelteti a sokműfajú Kodály egyetemessé magasodását. A szó jó értelmében szenzációs Bartók alkotási módszereit első hegedűversenyének, első vonósnégyesének keletkezését vizsgáló írása. Márcsak a most publikált, Geyer Stefinek írt levelek miatt is! „Udvarlási stílusban” osztotta meg 1907. július 14-én népdalgyűjtő útjának boldogságát szerelmével Bartók. A primitív körülményekért „csak az az öröm kárpótol mindezekért, ami abban telik, hogy saját fülemmel hallom ezeket a különös hangulatú balladákat.” Kiemeli Bónis: „a magyar népzenekutatás történetének nevezetes pillanatainak vagyunk tanúi, Bartók és a régi stílusú magyar népdal találkozásának. E rövidke, csupán a figyelemfelkeltésre vállalkozó ismertetés. A tartalomból is tallózásra kényszerül. íme: Cigányzene? Magyar zene? Előjáték egy tudományos vitához — Egy hamisított Bartók- önéletrajz — Bartók Táncszvitjének születése — Bartók és Wagner. A Psalmus műhelyében Jelentősége és különös megyei vonatkozásai miatt mindenképpen szólni kell a Kodály Magyar Zsoltárának születése című tanulmányról. Eszerint fővárosi törvényhatósági bizottság 1922. július 12-én, a napirend 84. pontjaként tárgyalta meg a XIV. ügyosztály javaslatát: egy 72 tagú bizottság dolgozza ki Pest, Buda és Óbuda egyesítése ötvenedik évfordulójának nagyszabású megünneplését. Kodály a felkérésre először a Marosszéki táncok megírásának gondolatával foglalkozott. Akkor gondolt a Psalmus Hungaricusra, amikor megtudta, hogy Bartók is egy táncszvittel készül. A mű káprázatos sikert aratott már a bemutatón, noha zord igazságával szinte arculütötte az ünneplőket. Bónis filológiai gondossággal mutatta be a szöveget, az énekszerzőt. Kecskeméti Vég Mihályra (vagy Végkecskemétire?) először vonatkozó adatokat először a kiskunhalasi Szilády Áron és a kecskeméti Hornyik János közölt. Megtudható Bónis munkájából, hogy Kodály először a szöveg végleges formáját szerkesztette meg. A komponálás első fázisaként a koráltémával és a tenorszóló első szakaszával foglalkozott. Az orgonaszólót utólag írta be, helyén eredetileg kórusszólamok voltak. „Korszakalkotó” Bónis szerint kezdetben volt a belső szenvedély, melynek különböző hevességű és irányú kitörései később szilárdultak csak határozott dallam- és ritmusmodellekké. A kutató Kodály műhelyében szemlélődve hosszan időzött a kompozíció dramaturgiájánál. BOMS l KRF.NC Jlr ^ HÓDOLAT ^BARTÓKNAK ^KODÁLYNAK L4 s A teljességre törekvőén szemlézi a bemutató sajtóvisszhangját. Ritka öröm művelődéstörténetünkben. Csak a magyar nemzeti ügyektől — számos mai utódjához hasonlóan — fölidegesedő, a zenei életben intimitásokra, indiszkréciókra vadászó, operettlibrettó-szer- ző, Bartókot makacsul pocskondiázó dr. Béldi Izor ügyvéd úr fa- nyalgott. „Igaz, hogy Bartókot ma este is éppúgy mint Kodályt többször kitapsolták, de az ováció csakis tehetségüknek, nevezetes művészi egyéniségüknek szólt; nem a ma este bemutatott műveknek. Kern Aurél szerint „van valami ebben a muzsikában Berzsenyi erejéből és karakteréből” (Magyarság), Haraszti Emil: „Architektúrában csak a népművészet tudta eddig ilyen szépségekkel kifejezni a magyar nemzeti lelket.” (Budapesti Hírlap), Fodor Gyula kimondta: „korszakalkotó” (Esti Kurír). A közönyös szülőváros A szülőváros és akkoriban igencsak provinciális újságíróinak múlhatatlan szégyene, hogy előbb vettek tudomást Zürichben, Amszterdamban, New Yorkban, Milánóban a kecskeméti származású szerző, kecskeméti kötődésű művéről, mint az akkoriban a haladó magyar irodalom és a müvésztelep lekozmopolitizálásával foglalkozó Móriczot eltanácsoló, Mórára gyanakodó hírős városban. Hála a magyar könyvtervezés élő klasszikusának, Szántó Tibornak gyönyörű kiadásban olvasható Bónis Ferenc kitűnő, eddigi kutatásait is összegező kötete. Bónis Ferenc eddigi teljesítményei iránti tisztelettel olvastam a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával kiadott kötetet, amelyről nyilván a szaktudósok is elmondják véleményüket. Ismertetőmet egy megjegyzéssel, egy kérdéssel, és egy bejelentéssel zárom. Feltételezésem szerint az észtországi tapasztalatairól mesterének beszámoló Vásárhelyi Zoltán hívta föl elsőként vagy az elsők között a gyermekkórusokkal adott lehetőségekre Kodály figyelmét. Hová tűnt az egyébként gondosan összeállított kötetből a Nemzeti Újság jelzett kritikája? A krimiiz- galmú Ki komponálta a Psalmus Hungaricus zenéjé?-ről külön cikket közlünk. Heltai Nándor NEM SZŰNT MEG A KEDVEZMÉNY A pótszabadságról a kollektív szerződés dönt A szabadságok legutóbbi, immáron a munka törvénykönyvében rögzített szabályozást nem mindenki tudta nyomon követni, így gyakran kerekedik vita: kinek mennyi szabadság is jár? A másik szintén vitatott kérdés: meg- szűnt-e a pótszabadság? Korábban a munkaviszonyban töltött esztendők függvényében nőtt szabadságunk időtartama, ezentúl függetlenül a munkában töltött évek számától, életkorunk határozza meg a kivehető napok számát. A változtatás miértjére a törvény azzal felel: az életkor előrehaladtával a regenerálódáshoz mind több szabadidőre van szüksége szervezetünknek. Az alapszabadság ideje 20 munkanap, a huszonötödik életévtől 21, a huszonnyolcadiktól 22, a harmincnegyediktől 23, ettől fölfelé pedig minden második évben egészen negyvenötéves korunkig egy munkanappal lesz több a szabadságunk. Aki betöltötte a negyvenötödik életévét, annak minden esztendőben 30 munkanap lesz az alapszabadsága. A híresztelésekkel ellentétben nem szűnt meg, hanem módosult a pótszabadságok rendje. A fiatalkorúak, a kisgyermekes munkavállalók, a vakok, az állandóan föld alatt, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyeken dolgozók pótszabadságáról rendelkezik a munka törvénykönyve. Eszerint a fiatalkorúak tizennyolcadik életévük betöltéséig 5 nap pótszabadság jár. Ez a kedvezmény a nagykorúvá válás évében illeti meg utoljára a fiatalokat. A kisgyerekes munkavállalók (idesorolandók az édes és a nevelőszülők is) egymás között dönthetik el, hogy az egy gyermek után járó kettő, a két gyermek után járó négy nap, illetve az összes többi gyerek után együttesen adható hat munkanap pótszabadságot melyikük veszi igénybe. Ez. a kedvezmény először a gyerek születésének évében, utoljára pedig a tizenhatodik születésnap betöltésének évében jár. A vak munkavállalók minden évben öt munkanappal több szabadságot vehetnek ki, mint a velük egykorú látók. Az egészségkárosító munkahelyek miatt adható pótszabadság mértékét a kollektív-, illetve a munkaszerződésben kell rögzíteni. —szóma— Fercnczy Europrcss Kép és szöveg: Váczi Tamás . . hátul a gázrezsón ebéd fő.
