Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-15 / 244. szám

8. oldal, 1992. október 15. MEGYEI KÖRKÉP A piac maga az élet Bácsalmáson is Autóspiac Bácsalmáson, a Rá­kóczi utcában, a lebetonozott kis téren, az út mindkét oldalán. Sőt kicsit meghosszabbítva az egyik felén az eladóteret, a lombos fá­kig. Autóspiac, írtuk, tehát nem autó, mert bár a képeken minde­nütt ott a gépkocsi, az csak a pult, a raktár, a bolt, a hálóhely, de nem eladó. Bár ki tudja . . . Orosz rendszám, ukrán felségjel­lel, aradi. temesvári. sze­beni betűjelzések árulkodnak a hovatartozásról. Hogy mi min­den kapható — hasznos és ha­szontalan dolog —, azt nehéz el­mondani. Azt sem tudjuk, hogy igazából megy-e a bolt. Bár va­lószínű, mert nem lenne ilyen jól szervezett ez a piac. Ami — nem szeretnénk költői túlzásba esni, mégis igaz —: ma­ga az élet, miként azt képeink is bizonyítják. A Ok csak érdeklődnek. lölröl a portékát kínálják • Pihenésképpen előkerül a kártya. 0 függöny a/, ablakon, itt aludni is lehet. FELFEDEZTÉK AMERIKÁT! Történelemszerető gyerekek játéka Rendhagyó módon ünnepelték a felfedezés napját a kiskunhalasi­ak. Olyan vetélkedőt szerveztek ál­talános iskolás gyerekek számára, amely játékos formában elevení­tette fel az 500 évvel ezelőtt történt eseményeket. Az október 12-én zajlptt verseny nagyszámú érdeklődője mutatta, hogy a mai fiatalok fogékonyak a történelemre. A felkészítő tanárok — Szakái György né, Mester Sán­dor, Maglódiné Gärtner Mária, Muntyán Lászlóné, Nagy Éva, Bodroginé Vida Irén, Tyavoda Juli­anna — szakmai tudását mutatta az a tény, hogy a gyerekek egy-két botlástól eltekintve igazán szépen helytálltak. A városi könyvtárban zajló délután játékvezetője Széche­nyi ‘Mihály né, a rendezvény- és programiroda munkatársa, a fel- adatösszeállitó bizottság elnöke volt. Minden iskola négytagú csa­patot indított. A cél a gyerekek olyanfajta fejlesztése, amit játékos formában lehet legjobban megva­lósítani. A 11 feladat nem a tény­anyag yisszakérdezését, hanem er­re alapozva új, szokatlan problé­mák felvetését hozta a rajthoz ál­lók számára. Általában homokó­rányi idejük jutott felismerni ké­pen szereplő személyeket, kitalálni évszámokat, vaktérképen bejelölni történelmi helyeket, mozaikból összeállítani Kolumbusz hajóját, korrajzot adni riport, tudósítás formájában. Az utolsó három szám aratta a legnagyobb sikert a gyerekek körében. A négyes „le­génység” számára ünnepi ételt kel­lett készíteni fele-fele arányban olyan anyagokból, amelyeket Ko­lumbusz még nem ismerhetett, ezt kellett megtalálniuk. Ezalatt a csa­pat másik tagja lantos, dalnok sze­repében verses, dalos, rímes for­mában tükrözte a kor jellegzetessé­geit. A másik két versenyzőnek krónikási szerepkörben ugyanez volt a feladata prózában. A gyere­kek amellett, hogy összemérhették tudásukat, játékos formában fej­leszthették beszéd- és kifejezőkész­ségüket, magjegyezhették az akko­ri idők legalapvetőbb vonásait, si­kerélményt szerezve már a kuta­tással is. A zsűri egyhangú döntése alapján első a Fazekas Gábor Ut­cai Általános Iskola, második a Felsővárosi Általános Iskola, har­madik pedig az Alsóvárosi Általá­nos Iskola csapata lett. Sz. Hubert Helga Népfőiskolások Dániában A tiszaalpári „GRUDTVIG” Nép­főiskola húsz hallgatója és négy tanára egy hetet töltött a dániai Viborgban, az ottani népfőiskolán. Hallhattak arról, hogy az ottani népfőiskolán a közisme­reti tárgyakon kívül mindent tanulhat­nak, képzőművészeti ismerettől a zené­ig, táncig, de a fő tantárgy ott a testne­veléssel kapcsolatos. Érdekes, hogy a dán népfőiskolán végzettek oklevelet kapnak, melyben igazolják az eltöltött hat hónapot. Bárkit jelentkezése alap­ján felvesznek, kifizeti a kurzus díját. A szerzett oklevél komoly ajánlólevél­ként szerepel munkába álláskor. A két népfőiskola vezetői megegyeztek ab­ban, hogy jövő májusban tíz-tizenkét napra Tiszaalpáron látják vendégül a dán hallgatókat. VÉLEMÉNYEK SZABADON Ismét Bugacról * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * OKTÓBER 17-ÉN, SZOMBATON * 2 ÉVES A SZABADSZÁLLÁSI * DENEVÉR CLUB : * Az ünnepi műsor délelőtt 9 órakor a honvédsportpályán kezdő- dik sportversenyekkel Lehet nevezni: ^ kispályás foci • kosárlabda • röplabda • tenisz • sörváltó * Délután 13 órakor Gergely—Faházi PINGPONGSHOW * 14 órától Szabadszállási Honvéd—Apostag labdarúgó- ^ mérkőzés . A mérkőzést megtekintik: Tóth András képviselőjelölt, vendé- * gei: Puskás Ferenc (öcsi bácsi), Gyarmati Dezső, Kárpáti * György # 15— 18-ig TINIDISZKÓ—LOLKA BOLKA-SHOW * 16 órakor BILIÁRDBAJNOKSÁG ^ 19 órakor EDDA-KONCERT ^ 22 órától DENEVÉR DISZKÓLÉZER-SHOW Szeretettel várunk a nagy bulin mindenkit * (Fizetett hirdetés) * ********************** Tisztelt Frigyesy Úr! • A Petőfi Népe október 8-ai számában „Vélemények szabadon” rovatban megje­lent írására nem szívesen válaszolok, mi­vel az én véleményem az, hogy az ilyen jellegű írások épp azért születnek, hogy egy napilap hasábjain cllevelezgessünk egymással, hogy az Ön neve többször sze­repelhessen az újságban, hogy megteljen az oldal nekem viszont a válaszadásra az időt az általam vezetett hivatal más fontosabb munkájától kell elvonnom. így előre jelzem, jelenlegi válaszom után nem kívánok Önnel vitába bocsátkozni. Ezt az írást is azért teszem közzé, hogy néhány laikus megjegyzését, mely a Pusztatourist Idegenforgalmi Hivatalra és rám, annak igazgatónőjére vonatkozik, helyre te­gyem. A Pusztatourist Idegenforgalmi Hiva­tal annak idején sajnos nem mondhatta meg a Bugaci csárdát üzemeltető kft.-nek, és a lovasprogramot bemutató kft.-nck, hogy kivel kössön szerződést. Ezért tör­ténhetett meg, hogy ők a Bugac Toursz- szal állapodtak meg a pusztai attrakció propagálására és értékesítésére. A Puszta- tourist emellett és ettől függetlenül is vál­tozatlanul biztosítani fogja a Kecskemétre érkező vendégek részére a városházi foga­dást, a lovasprogramhoz pedig az idegen- vezetőket. Frigyesy úr, bátran felvállalom a cikkben az On által leírtakat: igen, „ki­szolgáljuk a vendéget” — hisz ez a dol­gunk. Ha Frigyesy úr lett volna olyan körültekintő, akkor nem általánosít, ha­nem azt is közzé teszi, hogy a városházi fogadás a lajosmizsei Tanya csárda, a Ma- gonytanyai és más Kecskemét környéki lovasprogramokhoz is kötődik. Esetleg Frigyesy úr lesz olyan bőkezű és kifizeti a Pusztatouristnak azt a nyereségkiesést amit az eredményezne, ha a Bugacpusztá- ra induló csoportoknak nem adjuk meg a fogadáson való részvételt, nem ajánljuk fel a kecskeméti városnézést és az idegenveze­tő-biztosítást? Egyben közöljük az olvasókkal azt is, hogy nem minden önös érdek nélkül kar­doskodik Ön a bugaci puszta városi tulaj­donba kerülése mellett! A Puszta Utazási Kft. egyik dolgozója, amely irodaszinten boldogan átvenné a bugaci programok értékesítését, Frigyesy úr felesége, ez az iroda biztos foglalkoztatná idegenvezető­ként is Önt, hiszen ettől a korábbi években nem is kevés bevételtől mosta­nában elesett. Ezzel a kiegészítéssel tartom egésznek az igazságot, még egyszer megjegyezve, a kihívást nem én, hanem Ön kezdeményez­te. Pethőnc Dedák Angéla, a Pusztatourist igazgatónője (A szerkesztőség a vitát a maga részéről ezzel lezártnak tekinti). Kezdetben volt a belső szenvedély Újabb fontos művel bizonyítot­ta a Püski Kiadó, hogy továbbra is fogékony nemzeti kultúránk érté­keire. Tudott újat mondani a „pél­damutató nagy ikerpárról” Bónis Ferenc új tanulmánykötetében. Levelek Stefihez A szó Kodály életművében meg­alapozott érvanyaggal érzékelteti a sokműfajú Kodály egyetemessé magasodását. A szó jó értelmében szenzációs Bartók alkotási mód­szereit első hegedűversenyének, el­ső vonósnégyesének keletkezését vizsgáló írása. Márcsak a most publikált, Geyer Stefinek írt leve­lek miatt is! „Udvarlási stílusban” osztotta meg 1907. július 14-én népdalgyűjtő útjának boldogságát szerelmével Bartók. A primitív kö­rülményekért „csak az az öröm kárpótol mindezekért, ami abban telik, hogy saját fülemmel hallom ezeket a különös hangulatú balla­dákat.” Kiemeli Bónis: „a magyar népzenekutatás történetének neve­zetes pillanatainak vagyunk tanúi, Bartók és a régi stílusú magyar népdal találkozásának. E rövidke, csupán a figyelemfel­keltésre vállalkozó ismertetés. A tartalomból is tallózásra kény­szerül. íme: Cigányzene? Magyar zene? Előjáték egy tudományos vi­tához — Egy hamisított Bartók- önéletrajz — Bartók Táncszvitjé­nek születése — Bartók és Wagner. A Psalmus műhelyében Jelentősége és különös megyei vonatkozásai miatt mindenképpen szólni kell a Kodály Magyar Zsol­tárának születése című tanulmány­ról. Eszerint fővárosi törvényható­sági bizottság 1922. július 12-én, a napirend 84. pontjaként tárgyalta meg a XIV. ügyosztály javaslatát: egy 72 tagú bizottság dolgozza ki Pest, Buda és Óbuda egyesítése öt­venedik évfordulójának nagysza­bású megünneplését. Kodály a felkérésre először a Marosszéki táncok megírásának gondolatával foglalkozott. Akkor gondolt a Psalmus Hungaricusra, amikor megtudta, hogy Bartók is egy táncszvittel készül. A mű káp­rázatos sikert aratott már a bemu­tatón, noha zord igazságával szin­te arculütötte az ünneplőket. Bónis filológiai gondossággal mutatta be a szöveget, az énekszer­zőt. Kecskeméti Vég Mihályra (vagy Végkecskemétire?) először vonatkozó adatokat először a kis­kunhalasi Szilády Áron és a kecs­keméti Hornyik János közölt. Megtudható Bónis munkájából, hogy Kodály először a szöveg vég­leges formáját szerkesztette meg. A komponálás első fázisaként a koráltémával és a tenorszóló első szakaszával foglalkozott. Az orgo­naszólót utólag írta be, helyén ere­detileg kórusszólamok voltak. „Korszakalkotó” Bónis szerint kezdetben volt a belső szenvedély, melynek külön­böző hevességű és irányú kitörései később szilárdultak csak határo­zott dallam- és ritmusmodellekké. A kutató Kodály műhelyében szemlélődve hosszan időzött a kompozíció dramaturgiájánál. BOMS l KRF.NC Jlr ^ HÓDOLAT ^BARTÓKNAK ^KODÁLYNAK L4 s A teljességre törekvőén szemlézi a bemutató sajtóvisszhangját. Ritka öröm művelődéstörténe­tünkben. Csak a magyar nemzeti ügyektől — számos mai utódjához hasonlóan — fölidegesedő, a zenei életben intimitásokra, indiszkréci­ókra vadászó, operettlibrettó-szer- ző, Bartókot makacsul pocskondi­ázó dr. Béldi Izor ügyvéd úr fa- nyalgott. „Igaz, hogy Bartókot ma este is éppúgy mint Kodályt több­ször kitapsolták, de az ováció csakis tehetségüknek, nevezetes művészi egyéniségüknek szólt; nem a ma este bemutatott művek­nek. Kern Aurél szerint „van vala­mi ebben a muzsikában Berzsenyi erejéből és karakteréből” (Ma­gyarság), Haraszti Emil: „Archi­tektúrában csak a népművészet tudta eddig ilyen szépségekkel ki­fejezni a magyar nemzeti lelket.” (Budapesti Hírlap), Fodor Gyula kimondta: „korszakalkotó” (Esti Kurír). A közönyös szülőváros A szülőváros és akkoriban igen­csak provinciális újságíróinak múlhatatlan szégyene, hogy előbb vettek tudomást Zürichben, Amsz­terdamban, New Yorkban, Milá­nóban a kecskeméti származású szerző, kecskeméti kötődésű mű­véről, mint az akkoriban a haladó magyar irodalom és a müvésztelep lekozmopolitizálásával foglalkozó Móriczot eltanácsoló, Mórára gyanakodó hírős városban. Hála a magyar könyvtervezés élő klasszikusának, Szántó Tibor­nak gyönyörű kiadásban olvasha­tó Bónis Ferenc kitűnő, eddigi ku­tatásait is összegező kötete. Bónis Ferenc eddigi teljesítmé­nyei iránti tisztelettel olvastam a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium támogatásával kiadott kötetet, amelyről nyilván a szaktu­dósok is elmondják véleményüket. Ismertetőmet egy megjegyzéssel, egy kérdéssel, és egy bejelentéssel zárom. Feltételezésem szerint az észtországi tapasztalatairól meste­rének beszámoló Vásárhelyi Zol­tán hívta föl elsőként vagy az elsők között a gyermekkórusokkal adott lehetőségekre Kodály figyelmét. Hová tűnt az egyébként gondosan összeállított kötetből a Nemzeti Újság jelzett kritikája? A krimiiz- galmú Ki komponálta a Psalmus Hungaricus zenéjé?-ről külön cik­ket közlünk. Heltai Nándor NEM SZŰNT MEG A KEDVEZMÉNY A pótszabadságról a kollektív szerződés dönt A szabadságok legutóbbi, immáron a munka törvénykönyvében rögzített szabályozást nem mindenki tudta nyo­mon követni, így gyakran kerekedik vita: kinek mennyi szabadság is jár? A másik szintén vitatott kérdés: meg- szűnt-e a pótszabadság? Korábban a munkaviszonyban töl­tött esztendők függvényében nőtt sza­badságunk időtartama, ezentúl függet­lenül a munkában töltött évek számá­tól, életkorunk határozza meg a kivehe­tő napok számát. A változtatás miértjé­re a törvény azzal felel: az életkor előre­haladtával a regenerálódáshoz mind több szabadidőre van szüksége szerve­zetünknek. Az alapszabadság ideje 20 munkanap, a huszonötödik életévtől 21, a huszonnyolcadiktól 22, a har­mincnegyediktől 23, ettől fölfelé pedig minden második évben egészen negyvenötéves korunkig egy mun­kanappal lesz több a szabadságunk. Aki betöltötte a negyvenötödik élet­évét, annak minden esztendőben 30 munkanap lesz az alapszabadsága. A híresztelésekkel ellentétben nem szűnt meg, hanem módosult a pótsza­badságok rendje. A fiatalkorúak, a kis­gyermekes munkavállalók, a vakok, az állandóan föld alatt, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyeken dol­gozók pótszabadságáról rendelkezik a munka törvénykönyve. Eszerint a fiatal­korúak tizennyolcadik életévük betöl­téséig 5 nap pótszabadság jár. Ez a kedvezmény a nagykorúvá válás évé­ben illeti meg utoljára a fiatalokat. A kisgyerekes munkavállalók (ideso­rolandók az édes és a nevelőszülők is) egymás között dönthetik el, hogy az egy gyermek után járó kettő, a két gyermek után járó négy nap, illetve az összes többi gyerek után együttesen adható hat munkanap pótszabadságot melyikük veszi igénybe. Ez. a kedvez­mény először a gyerek születésének évében, utoljára pedig a tizenhatodik születésnap betöltésének évében jár. A vak munkavállalók minden évben öt munkanappal több szabadságot ve­hetnek ki, mint a velük egykorú látók. Az egészségkárosító munkahelyek mi­att adható pótszabadság mértékét a kollektív-, illetve a munkaszerződésben kell rögzíteni. —szóma— Fercnczy Europrcss Kép és szöveg: Váczi Tamás . . hátul a gázrezsón ebéd fő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom