Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-08 / 212. szám

6. oldal, 1992. szeptember 8. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Az irányítás Az irányítás a menedzseri munká­ban olyan összetett tevékenységet je­lent, melyet csak a folyamat lépései­nek, azok időbeli és logikai kapcsola­tának megismerésével tudunk megér­teni. Úgy vélem, hasznos rögzíteni, mi­re is van szükségünk az irányításhoz: 1. Célkitűzésre, melynek kihívónak, de elérhetőnek és mérhetőnek kell len­nie, s melynek teljesítésére törekszünk. 2. Visszajelzésre arról, hogy a célo­kat (időarányosan, ráfordításarányo- san stb.) milyen részarányban sikerült teljesíteni. Itt több szempontot, muta­tószámot célszerű figyelembe ven­nünk. 3. Ha eltérés van a teljesítés és az el­várások között, fontos tudnunk (meg­tudnunk) annak okait. 4. Módszerekre, melyek alkalmazá­sa javítja a teljesítést, vagy szükség ese­tén képessé tesz a célok, követelmények újrafogalmazására. Az előzőekben is­mertettem, mire van szükség az irányí­táshoz, miért összetett feladat az embe­rek irányítása, és jeleztem, hogy most megnézzük az irányítási folyamat lépé­seit és a sikeres végrehajtás esetén je­lentkező előnyöket. Lássuk először a folyamatábrát. A sorszámozott lépések az alábbi te­vékenységeket jelölik: 1. A célok, követelmények kitűzése. Sokféleképp történhet, de általánosan elmondható, hogy munkatársaink be­vonása a későbbi teljesítés szempontjá­ból kiemelkedően fontos lehet. Emel­lett mi, menedzserek ügyeljünk árra. hogy mindenkitől egyformán követel­jünk, figyelembe véve a munkatársa­ink képességeit, elérhető legyen, de ha valaki megközelíti a célt, ne emeljük a követelményt a megegyezés ellenére. 2. A teljesítés mérése. A mérhető cé­lok kitűzése megadja ugyan a lehetősé­get, de el kell végezni a mérés feladatait. A mérési szempontok felállítását kö­vetően mérhet maga a menedzser, kül­ső személy (pl. a pénzügyi osztály szak­embere a költségeket), a munkatársam önellenőrzésként, a menedzser feletti vezetés. 3. Összehasonlítás. A kitűzött célok számainak, elvárásainak összehason­lítása a jelenlegi állapotéval. Van ob­jektív (tényszerű) és szubjektív (szemé­lyes érzések, meglátások, előítéletek) oldala. 4. Döntés. Az5. pontban részletezett 3 alternatíva közötti lehetőségek kivá­lasztása. 5 a. Folytatni a végrehajtást. Ez ab­ban a helyzetben választandó, amikor úgy ítéljük meg, hogy a folyamat az ér­tékelési szempontok alapján jól halad előre. 5 b. Módosítani kell a végrehajtást. Gyakran a teljesítés fokozását értik csak ezen, emiatt hangsúlyoznám, hogy nem csak erről van szó, hanem a teljesítési irányok korrigálásáról is. 5 c. A célok, követelmények újrafo­galmazása. Ezt akkor kell megtenni, amikor a cél elérése (külső okok vagy hibás célkijelölés miatt) nyilvánvalóan teljesíthetetlenné vált, a cél értelmét veszti, az erőforrások elégtelenek a tel­jesítéshez. 6. A következő ciklus időpontjának, ill. a ciklusidők meghatározása. Ez az irányítási folyamat jellegéről hivatott gondoskodni. Mit várhatunk a fenti lépések kö­vetkezetes végrehajtásáról? Né­hány a lehetséges előnyökből: ha­tékonyabbá teszi erőforrásaink fel- használását, ráhangolja munkatár­sainkat a célokra, a rendszerezett keretet ad munkánknak, növeli a munkatársak összetartozását, ada­tokat szolgáltat későbbi kalkuláci­ókhoz, jobb személyiségfejlődési körülményeket biztosít. HAZAI GAZDASÁG A munkanélküliek száma júliusban 587 ezer volt Az Országos Munkaügyi Köz­pont jelentése szerint a munkanél­küliségi ráta országosan már elérte a 10,9%-ot, de egyes megyékben már a 20%-os határt ostromolja. A jelentések egyelőre a júliusi ada­tokat összesitik, eszerint 587 ezer munkanélkülit tartottak nyilván júliusban, ami 140 ezerrel haladta meg a júniusi értéket. Júliusban 454 ezer fő részesült a munkanél­küli-ellátás különféle formáiban, miközben a hónap folyamán 27 500 fő került ki az ellátási rend­szerekből. A jelentések szerint az ellátásban töltött idő meghaladta a 8 hónapot. Az átlagos jövede­lempótló ellátás összege havi 8715 forint volt. A munkavállalók 9700 forintos minimálmunkabért kérnek A munkavállalói oldal az Ér­dekegyeztető Bizottság napokban megtartott ülésén 9700 forintos minimálbért javasolt a jelenlegi 8000 forint helyett. Megegyezés egyelőre nem született. Az Érdek­egyeztető Tanács az idén még egy alkalommal felülvizsgálja, indo- kolt-e a minimálbér korrekciója. Megkezdődik a gabona állami felvásárlása A kormányhatározat értelmé­ben 500 ezer tonna étkezési búza és kukorica felvásárlására van lehe­tőség, amelynek fedezeteként a kormány 2,5 milliárd forintot biz­tosított. A felvásárlási feltételekről és árakról az államigazgatási fel­ügyelet alá tartozó Tartalékgaz­dálkodási Igazgatóság bizottsága ad ki részletes közleményt. Nemzetközi gazdanapok Bábolnán A magyar mezőgazdaságban Bábolna a jövőben is kiemelt sze­repet szeretne biztosítani magának — jelentette ki Papócsi László ve­zérigazgató azon a sajtótájékozta­tón, amelyet a szept. 15. és 18. kö­zött tartandó Bábolnai Gazdana­pok alkalmából tartottak. Ezúttal vevőket és eladókat keresnek, illet­ve hazai és külföldi üzleti partnere­ket szeretnének összehozni. Az átalakulóban lévő Bábolna Rt. úgy látja, hogy a korábbi, állam­közi megállapodások helyébe a pi­ac törvényei lépnek. Az új stratégia szerint Bábolna védőszárnyai alatt önálló gazdasági társaságok ala­kulnak. A gazdanapokon országos agrárértelmiségi fórumot is tarta­nak, amelyet nagy várakozás előz meg. Privát Expo Négyezer négyzetméternyi terü­letet biztosítottak a magánvállal­kozók országos seregszemléjének, a Privát Expónak, amely szeptem­ber közepén nyílik. A szervezők arra törekedtek, hogy a válogatás átfogó képet nyújtson a hazai és külföldi érdeklődők számára a ha­zai gazdaság e jelentős részéről. Számítástechnikai seregszemle Comment ’92 címmel a TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesülete az őszi BNV és a Compfair kiállításai között az idén is megrendezi a ré­gió legnagyobb számítástechnikai seregszemléjét. A kecskeméti Tu­domány és Technika Házában okt. 1—3-áig látható szakkiállításon a tervek szerint több mint tizen­nyolc, a szakterülethez kötődő cég képviselteti magát. A negyedszer megszervezett bemutató és vásár idén is folytatni kívánja azt a tradí­cióját, amelynek jegyében mosta­náig összesen hat óvodát juttattak Commodore 64 típusú számító­géphez. Telefongyár Pécelen Telefonkészülék-gyártó üzemet adott át a napokban Pécelen a Tri­ton Rt. A 210 millió forintos saját beruházásban megvalósult 4 ezer négyzetméter alapterületű üzem­csarnokban az idén 100 ezer nyo­mógombos készüléket állítanak elő, a jövő évtől pedig 200—250 ezer darabra növelik a mennyiséget. A termékek egy részét itthon hasz- I nálják föl, másik részét exportálják. A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTAÁRFOLYAMAI (BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMOK) Érvényben: 1992. szeptember 7. Pénznem Vételi árfolyam 1 Közép egységre, Eladási forintban angol font 149.10 150.50 151,90 ausztrál dollár 53,61 54,23 54.85 belga frank (100) 257.98 260.31 262,64 dán korona 13.76 13.89 14.02 finn márka 19,27 19.47 19.67 francia frank 15.65 15,79 15,93 görög drachma (100) 42,25 42,67 43,09 holland forint 47,18 47;61 48,04 ír font 140,76 142.06 143,36 japán yen (100) 60.58 61,18 61,78 kanadai dollár 62,24 62,94 63,64 kuvaiti dinár 256,67 259,42 262,17 német márka 53.18 53.66 54,14 norvég korona 13,45 13.57 13,69 olasz líra (1000) 69,73 70,37 71,01 osztrák schilling (100) 759,60 766,40 773,20 portugál escudo (100) 60.82 61,37 61,92 spanyol peseta (100) 81,74 82.50 83,26 svájci frank 59,71 60,25 60.79 svéd korona 14.55 14,68 14,81 USA-dollár 74,71 75,49 76.27 ECU (Közös Piac) 107.80 108,78 109,76 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. szeptember 7. Devizanem Vételi árfolyam Közép egységre. Eladási forintban angol font 150.21 150,56 150,91 ausztrál dollár 54.02 54,17 54,32 belga frank (100) 259.75 260,33 260,91 dán korona 13,86 13,89 13,92 finn márka 19,45 19,50 19.55 francia frank 15,75 15,79 15.83 holland forint 47,52 47,63 47.74 ír font 141,79 142,11 142,43 japán yen (100) 60,93 61,08 61,23 kanadai dollár 62,76 62,93 63,10 kuvaiti dinár 258.88 259,57 260,26 német márka 53,56 53.68 53,80 norvég korona 13,56 13,59 13,62 olasz líra (1000) 70.20 70,36 70.52 osztiák schilling (100) 760,87 762,57 764,27 portugál escudo (100) 61,40 61.54 61.68 spanyol peseta (100) 82,49 82,68 82.87 svájci frank 60.04 60,18 60,32 svéd korona 14,67 14,70 14,73 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27.57 USA-dollár 75,23 75,43 75,63 ECU (közös Piac) 108,63 108,88 109,13 VALUTÁK A FEKETEPIACON USA-dollár 76—78 forint, német márka 50—53 forint, svájci frank 53—54 forint. osztrák schilling 7—7,50 forint. AGRÁRVILÁG A BORRENDEK IS SEGÍTHETNEK A nagymester a borexportról • Hajósi Orbán-napi borünnep: esküt tesznek a borlovagrend új tagjai. Nem csak mókázás a feladatuk. (PN-archív) Az idei bortermés ugyan várha­tóan sokkal kevesebb lesz az aszá­lyos hónapok miatt a tavalyinál, ám értékesítésének súlyos gondjait már most előre jelzi a szakma. A borlovagrendekről pedig az a kép él a közvéleményben, hogy a csupán zártkörű, exkluzív társa­ság, amely a mindennapos gon­dokkal szemben az elegáns távol- maradás ősrégi taktikáját alkal­mazza. A Falutévé riportjából ki­derül: mint annyi esetben, ezúttal sem helyes a felszínes ítélkezés. — A Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége, amely rend­kívül gazdag nemzetközi kapcsola­tokkal bír, mit tud annak az érdeké­ben tenni, hogy ez a több mint há­rommillió hektónyi bor eladható le­gyen? — kérdezte a riporter Módos Ernőtől, a borrendek nagymesteré­től. Támogatnunk kell az egészsé­ges borfogyasztási kultúrát. Meg kell ismertetnünk az emberekkel a borkultúra és a művészet kap­csolatát. Ezen túlmenően a nem­zetközi kapcsolatainkat ki kell használni abból a célból, hogy a magyar bor hírnevét, imázsát, azt a marketingtevékenységet, amely segíti a magyar bor piacra jutá­sát, a nemzetközi kapcsolatokon keresztül is mind szélesebb kör­ben — ismerőseink, barátaink, borlovagrendek tanácskozásain 7“ kellő súllyal szerepeltethessük, így remélhető, hogy az export növekedni fog — vélekedett Mó­dos Ernő, majd hangsúlyozta: — A bor bizalmi cikk! Hogy elhigy- gyék: az általunk bemutatott egy pohárka vagy néhány palack borban benne rejlik a további tíz­millió palack igazsága is, ahhoz egyfajta személyes kapcsolat is szükséges. Ennek egyik kiváló al­kalmát kínálja a borlovagrendek találkozása, amikor komoly és kevésbé fajsúlyos témákról 'be­szélgetve kerülünk közelebb, mi, szakmabeliek, s elhisszük egy­másnak azt, hogy a személyisé­gek által közvetített minőség va­lóban éveken át — tehát hosszú távon — a palackok vásárlóinál is megjelenik. Mi már évek óta így munkál­kodunk, s az a tapasztalatunk, hogy az eladóba vetett személyes meggyőződésen alapuló bizalom döntő az ilyen típusú .üzleteknél. Tehát, ha valakivel sikerült ki­alakítani a bizalmi kapcsolatot, az a borforgalmi adatokkal is mérhető lett. Ha az elmúlt esz­tendőben ez országos méretek­ben mégsem így alakult, akkor ezt valószínűleg nem jól csinál­ták külkereskedőink. (MTI- Press) Ismét károsít az aszály! A mezőgazdasági üzemek több­sége még ki sem lábalt az évszázad aszályának nevezett 1990. év kár­rendezéséből származó hitelterhek visszafizetéséből, most ismét ha­sonló aszály sújtja a földeket. A nyári betakarítású növények aszály miatti árbevétel-kiesése után az ősziekben okozott kár még csak valószínűsíthető, ám óvatos becsléssel is összességében 25-30 milliárd forintra tehető. Az aszálykár a csapadékhiány és a kánikula folytatódásával már a jobb vízgazdálkodású talajokra is kiterjedt, és országos méretűvé vált. A mezőgazdasági szövetkeze­teknek a viszonylag kedvező időjá­rású múlt évben keletkezett 20,7 milliárd forintos vesztesége az aszálykárral és az ez évi gazdálko­dási feltételek romlásával együtte­sen ez évre akár többszörösére is növékedlíét. A MOSZ a kialakult és még to­vább romló helyzetet rendkívül ag­gasztónak tartja, ezért sürgős köz­ponti intézkedések megtételére hívja fel a kormányzat figyelmét. Az aszálykár mérséklésére és a kö­vetkező év termelésének megala­pozására hozott eddigi intézkedé­seket csak tüneti kezelésnek tartja. Ezért rendkívüli és érdemi kor­mányzati intézkedéseket sürget, adósságelengedés, hitelátütemezés, kármentő jellegű gyorssegélyek, kiemelt térségi programok stb. for­májában. Ezt, a költségvetést is érintő intézkedési csomagot hala­dék nélkül be kell terjeszteni elfo­gadásra az Országgyűlés elé! • Szikora András gatai, amelyeket gazdag nyugati turisták vesznek bérbe — magya­rázza a vállalkozó. — Elindul a karaván, több napos útra. Megál­lapodás alapján a mi tanyánk az egyik hivatalos pihenőhelyük. Megállnak itt néhány órára, pi­hennek, szalonnát sütnek, s köz­ben megismernek bennünket. így lesz tehát a pihenőből foga­dóhely. Mert nem egy korábban erre járt vendég visszatért már. A gazda büszkén sorolja, hogy hány német, holland, osztrák pos­takocsi-túrázó tért vissza hozzá­juk. De akadt vendégük a messzi Daliásból is. S hogy miként megy a vállalko­zás? Szikoráék óvatosan válaszol­nak. Igazuk van. hiszen még nem túl régóta csinálják. Egy biztos: komolyan gondolják ezt a tevé­kenységet. A kert végében épülő istálló, s napokban vásárolt két gyönyörű csikó bizonyítja. Sziko­ráék ugyanis mindenképpen előbbre akarnak lépni. Kocsit vá­sárolnak, s hamarosan maguk vi­szik pusztai utazásra az ide látoga­tó külföldieket. Gaál Béla Néhány éve Szikora András kis- kunlacházi kötélgyártó kisiparos feleségével elvetődött Balázspuszta környékére. Az apró település nyu­galmas, szép környezetével annyi­ra megtetszett a házaspárnak, hogy hamarosan tanyát vásároltak a falu szélén, s odaköltöztek. — Mindez ’83 őszén történt — emlékezik a kötélgyártó, majd hozzáteszi: — igaz, már akkoriban kacsingattam az idegenforgalom, a falusi turizmus felé. Úgy gondol­tam, a kötélgyártásban mutatkozó megrendeléshiány okozta kiesést majd ebből pótolom. — Miért nincs megrendelés? — Sajnos, úgy tűnik, az én régi, szép mesterségem lassan kihaló szakmává válik. Pedig bánom, mert nagyon szeretünk kötelet fonni a feleségemmel. Szikora András elmondja: ma­napság már senki sem keresi az igazi, kenderből font kötelet. Nem kelendő, mert a kender drága. In­kább a jóval olcsóbb, műanyagból valót viszik. Ám abból is csak ke­veset. Régebben sok megrendelést kaptak a termelőszövetkezetek ál­lattartó telepeiről, de ez már a múlté. Kénytelenek voltak egyéb foglalatosság után nézni, hogy megéljenek. így láttak hozzá a szőlőtermesz­téshez és tavaly a falusi turizmus­hoz. A parányi, egyszobás ház mellé pompás tanyát építettek. Az udvar hátuljában lévő kis parasztházat pedig rendbe hozták. Itt fogadják most a nyugati vendégeket. A kerítés melletti letisztított te­rületen időnként féltucatnyi, az előző századokat idéző postakocsi parkol, hogy néhány órás szieszta után folytassák útjukat a homok­buckák között. — Ezek a Pegazus Utazási Iroda Sallópusztai Lovaspanziójának fo­• A vállalkozó most is hagyományos eljárással készíti feleségével a kötelet. Csak hát, a megrendelés töredéke a réginek. Turistákat fogad a kötélgyártó

Next

/
Oldalképek
Tartalom