Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-08 / 212. szám

1992. szeptember 8., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP KINŐTTE MAGÁT A PIAC Lesz vásártér Bácsalmáson • Besir Lászlóné felvételén is jól látszik, Bácsalmáson kinőtte magát a piac. A z utóbbi időben már áldatlan álla­potok uralkodnak Bácsalmás Rákóczi utcai piacterén. A heti piacna­pokat megelőzően ugyanis a külföldi árusok letelepednek, s ott töltik az éj­szakát is. Érthető hát, hogy a környé­ken lakók nem nagy lelkesedéssel fo­gadják őket. Hiszen az a szemét, amit maguk után hagynak, károsan hat a környezetre. Ugyanakkor azt is tudo­másul kell venni, hogy a nemzetközi piacra van igény, hiszen nagyon sokan keresik fel, mert sokkal olcsóbban kí­nálják portékáikat, mint az üzletek. Ezért a képviselő-testület úgy dön­tött, hogy megveszi az értékesítésre felkínált Alföldi Tüzép Vállalat bács­almási telepét. A napokban megkötik a szerződést, s még az ősz folyamán új helyre költözhet a piac. A további el­képzelések között szerepel, hogy Bácsalmáson is megteremtsék az or­szágos állat- és kirakodóvásár feltéte­leit. (Juhász Jenő tudósítónktól.) A választmány határozata nem lepett meg Debreczeni József képviselő nyilatkozik az etikai vizsgálatról Az MDF kecskeméti választmá­nya elhatárolta magát dr. Debreczeni József országgyűlési képviselő Nép- szabadságban megjelent Csurka Ist­ván gondolatait bíráló cikkétől. A tes­tület a közeljövőben etikai vizsgálatot indít a honatya ellen. A fejlemények­ről kérdeztük dr. Debreczeni Józsefet: — A választmány határozata nem okozott meglepetést. Tudtam, hogy a tagság nagyrésze rokonszenvezett Csurka Istvánnal. Azt is sejtettem, hogy az erős, de pontos minősítésem — a náci alapvetés — érzelmeket, s indulatokat fog kiváltani. A meglepő azonban maga az eljárás volt. Az, hogy nem hívtak meg a választmányi ülésre annak ellenére, hogy napokkal korábban beszéltem Katona László­val, a városi csoport elnökével. Ő je­lezte a felháborodást, én pedig készsé­gesen felajánlottam, hogy a tagság előtt bármikor kifejtem érveimet. Ka­tona úgy nyilatkozott, hogy most még az indulatok uralkodnának, ezért jobb pihentetni az ügyet, s később visszatérni a problémára. Múlt szer­dán aztán összeült a,választmány, s megtörtént a döntés. Úgy vélem, hogy a döntést hozók etikai vétséget követ­tek el azzal, hogy nem hívtak meg. Másnap volt ugyanis az MDF megyei választmányi ülése, ahová már érde­mesnek tartottak meghívni. Ezen a fó­rumon nem született állásfoglalás a vi­ta során. Ám itt egy választmányi tag elmondta, hogy ugyan nem olvasta a cikkem, de mégis elítéli gondolatai­mat. —Talán azért nem akarta elolvasni, mert dr. Debreczeni írta ? Esetleg azért, mert a Népszabadságban jelent meg? Vagy azért, mert Csurka ellen írták? — Nem tudom, erre nem adott vá­laszt. Az biztos, hogy nagyon sokan kedvelik Csurka stílusát. Az egyik vá­rosi választmányi tag nemrég el is mondta, hogy az alelnök gondolatait könnyű követni. Az írásban nem csü- ri-csavarja a dolgokat, hanem tisztán megmondja az igazságot. Csurka Ist­ván gondolatiságával egy hitszerü ide­ológiát áraszt. Egyszerű az emésztése, mert jók és gonoszak állnak egymás­sal szemben. Nincs ellenvélemény, nem is érdemes meghívni a másik em­bert, aki ezt elmondaná. Ez az igazi riasztó jel számomra. — Hogyan reagált a megyei vá­lasztmányi ülésen Lezsák Sándor az Ön érveire? Nem szívesen vállalkoznék arra, hogy az ő álláspontját idéz­zem ebben az interjúban. Annyit elmondhatok, hogy Csurka István mellett tette le a garast, s közölte, hogy az írásnak túlnyomó részével egyetért. Majd kifejtette, hogy té­vedek, melyet előbb-utóbb bizo­nyára majd belátok. — Mi volt az MDF megyei ország- gyűlési képviselőinek a véleménye a Népszabadságban megjelent cikke után? — Azt hiszem nem tudták még eléggé feldolgozni a történteket. Nincs közöttük olyan — tudomásom sze­rint — aki túlnyomórészt elfogadná Csurka megállapításait. De nincs is olyan, aki annyira elítélné azt a tanul­mányt, mint én. — Hogyan fogadta Ön az MDF já­noshalmi és a Fidesz kecskeméti cso­portjainak hétfőn, a PN-ben megjelent állásfoglalásait? —A jánoshalmiakkal nem lehet vi­tatkozni, mert írásuk nem tartalmaz érveket. Sajnálatos, hogy a párton be­lüli eltérő véleményeket marxista és kommunista jelzővel illetik. A Fidesz levéllel kapcsolatban csak annyit: nyilvánvaló, hogy a fiatal demokra­ták ilyen véleményt közölnek, ha a de­mokrácia és a jogállamiság intézmé­nyi rendszere veszélybe kerül. Márpe­dig Csurka István törekvései ezt veszé­lyeztetik. S függetlenül attól, hogy az adott párt kormány, avagy ellenzéki párt, támogatja azokat alak az előbb említett alapértékek védelmében eme­lik fel hangjukat. Barta Zsolt VÉLEMÉNYEK SZABADON Az ősz előtt Csurka István a Magyar Fórum augusztus 20-ai számában foglalta össze a nemzet súlyos problémáit és vázolta fel a kitörés lehetőségeit, írását a nemzet jövőjéért érzett mélységes felelősségérzet hatja át, a népszerűtlen feladatok a kommu­nizmus gazdasági csődjének eltaka­rításának nehézségei miatt a kor­mány támogatottsága csökkent, fé­lő, hogy az MDF megbukik, és vele az ország is. Mert a szociálliberális erők győzelme nem valószínű, hogy a nemzeti értékeket elfogadó Szű­rös, Pozsgay, Mécs vezető szerepet fogja hozni, hanem a magyarság iránt ellenséges Petők, Gadók, Ta­más Gáspár Miklósok, Keletik uralmát, amely utóbbiak vagy sze­mélyesen szerepeltek az 1945 óta tartó baloldali rezsimekben, vagy szüleik töltöttek be prominens sze­repet. Az MDF térvesztésének oka, hogy nem hajtotta végre az 1990-es programot, amely az egész magyar­ság számára jövőképet tudott nyúj­tani egy keresztény-népi-nemzeti- nemzeti szolidaritásra, erkölcsiség- re épülő magyar polgári társada­lom távlatával. Csurka István a ma­gyarság lelkiismereteként apellál a felelősségérzetre. Csurka jelenti, ma talán legin­kább hazánkban azt a népi-nemze­ti gondolatrendszert melyet a 30-as évek végén olyan politikusok, írók képviseltek mint Teleki Pál, Ke­resztes Fischer Ferenc, Féja Géza, Németh László, Illyés Gyula. Ta­lán csak Antall József utódlásának felvetése, és néhány kifejezése vi­tatható, az alapvető felvetéseiben igaza van. Hogyan lehetne az önhi­bájukon kívül válságos helyzetbe került magyar százezreket ismétel­ten megnyerni? Át kellene gondol­ni a tulajdon-, szociális-, foglal­koztatáspolitikát. Hazánkban még mindig nagy pazarlás, túlkölteke­zés folyik az elnöki hivataltól, a minisztériumokig, de főleg a médi­umokban és az önkormányzatok­ban. Kiadásaik csökkentésével munkahelyeket lehetne teremteni a szociális-oktatási szférában, az inf­rastruktúra fejlesztésében. A kül­földi tőke bevonása mellett, népi részvényeket kellene kibocsátani, a kezdő vállalkozásokat adókedvez­ményekben kellene részesíteni kö­zelítve ezáltal a kínálatösztönzés és adócsökkentés elveihez a magyar gazdaságot amely révén a Reagan- gazdaságpolitika 1980 után fellen­dítette az USA-t. A kárpótlásra nem kerülő földalapból kisebb egységeket ki lehetne osztani. A pártállam gazdasági elitjét, a külker lobbyt el kell számoltatni, kártyaadósságaikat ne a magyar nép fizesse. A médiumokból el kell távolítani Hankisst és Gombárt hazug liberálbolsevista ügynökeik­kel együtt. Ha e kérdésekre még az ősz folyamán nem találunk választ hazánk súlyos válságba kerülhet. Csurka István tanulmányára nem a kozmopolita Hack, vagy a politikai konjunktúralovag Király Zoltán reagálása a meglepő, ha­nem az 1990-ben a KDNP által is támogatott dr. Debreczeni Józsefé aki csúsztatásokkal náci ideológiá­nak minősíti az írást. Miért nem lehet a szabadkőművesség, Galilei­kor, a vörösterror nemzetellenes bűneit felvetni, vagy talán Sándor György szelleme kifejezésével egyesült európaizzák egymást az emberek? Reméljük Debreczeni felismeri a felelősséget, amely vá­lasztóihoz köti és nem akar szeren­csétlen példaképeihez; Jászihoz és Bibóhoz hasonlóan egy liberálbol­sevista hatalomátvétel epizodistája Dr. Molnár Sándor KDNP megyei elnök Károlyfalvi József KDNP megyei vezetőségi tag Bőrfejűek a kecskeméti éjszakában (Folytatás az I. oldalról) Meghallgatásukkor a legtöbben tagadták, hogy bármilyen kapcso­latuk lenne a skinhead-mozgalom- mal. Elmondták, hogy a Zimay ut­cai „Kisosz” klubban szórakoztak megelőzően, majd néhány üveg sört elfogyasztva indultak a Szé- chenyiváros felé. A cél meglehető­sen homályos volt: néhány nappal korábban egyikük öccsét verték meg itt állítólag cigány fiatalok, ezeket megkeresve akarták szá­mon kérni a történteket. A rendőr százados hangsúlyozot­tan kiemelte a szombati események ismertetésekor, hogy végül is nem történt atrocitás és a 12 előállított sem tanúsított különösebb ellenál­lást. Az általa elmondottakat a taxi­sok képviselője megerősítette, akivel telefonon sikerült beszélnünk teg­nap. A taxisok benyomása az volt a csoportról, hogy külsőségekben a skinheadekhez hasonlítani akaró, de voltaképpen nem „bőrfejű” tár­saság hangoskodott Kecskeméten. Ugyanakkor tagadhatatlan az is, hogy sem a városban, sem Bács- Kiskun megyében nem volt még pél­da ilyen megmozdulásra. Ezért nem lehet elbagatellizálni a történteket, ezért kezdődött meg azonnal a rend­őrségi vizsgálat. A veszély nem cse­kély: erre utalnak a támadófegyve­rek és erre utal az a három uszító, ho­rogkeresztes röpirat is, amit az egyik előállítottnál találtak. A továbbiak­ban vizsgálják, hogy tudatosan szer­vezett vagy spontán akcióról volt-e szó, s az is nyitott kérdés még, hogy mennyiben felel meg a valóságnak a dühüket kiváltó gyerekverés törté­nete. A12 előállított fiatalt még a vasár­napra virradó éjjel elengedték a rendőrségről. A vizsgálat folytató­dik az ügyben. Noszlopy Elcserélt benzinkúttelek (Folytatás az 1. oldalról) Másfél órás aprólékos vita után Kecskemét képviselő-testülete nem fogadta el a közterület tisztántartá­sáról és a házi szemét gyűjtéséről szóló új önkormányzati rendeletet, így továbbra is az 1986-os tanács- rendelet maradt hatályban. A köz­gyűlés a továbbiakban jóváhagyta az Alföld Mg. Szakszövetkezet föld­cserekérelmét. A dunaföldvári út és a Petőfiváros közötti Alföld üzem- anyagtöltő-állomás telkéről kide­rült ugyanis, hogy az önkormányza­té. A benzinkút tulajdonosa, a szö­vetkezet nincs olyan helyzetben, hogy fizetni tudjon, ezért elfogadták a város ajánlatát: a 2432 négyzetmé­teres üzemanyagkút alatti területért cserébe adnak a városnak az Autós csárda mellett, a dunaföldvári út és ballószögi út által határolt szövetke­zeti területből 7 ezer négyzetmétert. A közgyűlés megvitatta a kulturá­lis és sportbizottság előterjesztését, mely szerint a fedett uszoda felújítá­sa helyett a város építsen inkább két, 33 méteres uszodát, mivel így ol­csóbb lenne. A testület további elő­készítésre visszaadta az ügyet a bi­zottságnak, akik műszaki és sport- szakembereket vonnak be és később a kérdés visszakerül a közgyűlés elé. M.Gy. Etikai vizsgálat nem indul A Mai Nap cimű újság tegnapi számában nyilatkozott Katona László, az MDF kecskeméti szer­vezetének plnöke, s elpiqndta, hogy elítélték Debreczeni József álláspontját, azonban etikai vizs­gálatot nem indítanak ellene: „— Mi nem nélküle döntöttünk róla, hisz az elnökség beszélgetett Debreczenivel az ügyről, és mivel ő fönntartotta álláspontját, a másna­pi választmány úgy döntött, elhatá­rolja magát tőle. Nem tartottuk fontosnak, hogy jelen legyen. Ugyan miért is kértük volna a bele­egyezését a véleményünk kialakítá­sához? Igaz, én nem akartam a tag­ság elé vinni az ügyet, ezért taná­csoltam Debreczeninek, most ne bolygassuk, majd akkor vitassuk meg, ha már lecsillapodtak a kedé­lyek. De a választmány szükséges­nek tartotta, hogy állást foglaljon. Es ezt én nem akadályozhattam meg. — Mivel az érintettet nem értesí­tették róla, ez a lépés az ö elszigete­lésének első jeleként értendő? — Szó sincs erről, támogatjuk Debreczenit mint képviselőt, ebben a parlamenti ciklusban. A Csurka- ügyben a miniszterelnök úr vélemé­nyével azonosulunk.” Ugye tudja, hogyha kedd, Önnek szól a Kiskegyed! A 23. szám tartalmából: — Hogyan neveljük a férfiakat? — Plasztikai (át)vágások. — Fiatalodni akart, de öregebb lett. — Elítéltek sorakozó! — Jön Darnell, a nagy valázsló. — Emlékezetes csókok a moziban. — Magányos hölgyek monológja: ez a nyár sem a mi nyarunk (volt). Fogyókúra, divat, pletyka, sztárok, ma csak úgy, mint minden kedden, benne lesz a Kiskegyedben! 1134 * * * * * * * * * * * * * * * * * * . * * * * * * * * * * * * * Olasz tévéprogram és az Amerika Hangja Megállapodást kötött egy­mással nemrégiben a kecskeméti IKTV kábeltévé-részlege, vala­mint egy 1BC nevű cég tulajdo­nosa, Tommy Fischoff, aki egy­ben több nyugati rádió és tévé­állomás magyarországi és kelet­európai képviselője. Az együtt­működés keretében a bekábele­zett kecskeméti lakásokban rö­videsen hallható lesz a VOA, vagyis az Amerika Hangja Rá­dió, és látható egy olasz tévé­program — ingyenesen, tehát sem az IKTV-nek, sem a la­kóknak nem kell érte többletdí­jat fizetniük. Az IBC ezenkívül filmek, film­sorozatok behozatalára is vállal­kozik, s hogy neki is megérje a dolog: meghatározott reklámidőt kap, mozgó képújságot és tévés szívküldit akar indítani! A szer­ződést úgy kötötték, hogy az együttműködés az IKTV átala­kulása alatt is elkezdhető, és akár a Wodlinger ajánlat, akár esetleg más megoldás véglegesí­tése után is folytatható. Nyitott érdekképviselet A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség megállapodást kötött a Kecskeméti Városi Televízióval, hogy szeptember 14-étől érdekkép­viseleti blokkot sugároz. Ezt az adást gyakorlatilag a mezőgazda­ságban dolgozók szerkesztik. Ugyanis az általuk írásban bekül­dött (Szabadság tér 3.) kérdésekre válaszolnak. A díjmentes jogse­gélyszolgálat során tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők például az árveréssel, a licittel, a kárpótlás­sal, az életjáradékkal, a munkanél­küliséggel, a társadalombiztosítás­sal stb. kapcsolatos kérdéseikre. Egészségügyi tájékoztató programok Halason Egymást követő három na­pon az egészségüggyel kapcsola­tos tájékoztató előadások zajla­nak Kiskunhalason a Semmel­weis Kórház XI. szintjén. Hol­nap, szeptember 8-án, 14 óra­kor a körzeti orvosokkal kap­csolatos, társadalombiztositási álláspontot ismerteti dr. Ligeti Zsuzsanna főorvos asszony. Szerdán 14.30 órakor a Népjó­léti Minisztérium államtitkára, Jávor András Fórum az •egészségügyről címmel kérdések­re válaszol. Végül szeptember 10-én csütörtökön 12 órakor a város alpolgármestere, Vass Be­nő ad tájékoztatót az alapellá­tás leválasztásáról. Eladják az Aranyhomokot Több, egymásnak olykor el­lentmondó hír is felröppent az utóbbi időben a kecskeméti Aranyhomok Szálloda további sorsáról. A legújabb fejlemény, hogy múlt pénteken az Állami Vagyonügynökség nyilvános pá­lyázatot írt ki a szálloda érté­kesítésére. A pályázat elbírálása várhatóan szeptember 30-áig megtörténik. Emelték a távfűtési díjat Kiskőrösön Szeptember 15-ével módosí­tották a képviselők a lakossági távfűtés éves díját Kiskőrösön. Ezentúl mint a legmagasabb hatósági árat légköbméteren­ként 123,20 forintban, a rendel­kezésre állási díjat pedig lég­köbméterenként 36,60 forintban állapították meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom