Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-05 / 210. szám

4. oldal, 1992. szeptember 5, Templomok doktora a maga ura lett A Kalocsai érseki hivatal égisze alatt működött egy műemlék-felújító brigád, melynek hét évig volt építés- vezetője a dusnoki Hodován Péter. Őket is megcsapta a változások szele és júliustól magáncéggé alakultak MÜ-ÉP (Műemlékvédelmi Építő­ipari és Szolgáltató) Kft. néven. Az elmúlt évek során az érsekség területén közel húsz templomot va­rázsoltunk újjá. Nagyobb munkáink közé tartozik a bajai belvárosi és barátok temploma, a kalocsai jezsui­ta templom, valamint utolsóként a katymári — mondta Hodován úr, az újdonsült ügyvezető. Az Orszá­gos Műemlékvédelmi Felügyelőség kívánalmainak — mely mérce elég magasra van tolva — minden eset­ben megfeleltünk, sőt, az ő instruk­cióikat is figyelembe vettük, mert csak így lehetett teljes értékű munkát végezni. — Az érsekséggel továbbra is kapcsolatban vannak? — Tennészetesen. Gyakorlatilag a név, a felállás változott az elvég­zendő munkák megmaradtak. Jelen­leg a nagybaracskai templom teljes homlokzatának felújításával foglal­kozunk. Most jött el az ideje annak, hogy kilépjünk abból a körből, amit már beszűkültnek éreztünk, hiszen a műemlékvédelem — szerintem — nem csak egyházi épületekre vonat­kozik. Mi olyasmit tudunk — az évek tapasztalata és a megszerzett tudás alapján —, amellyel sok más építőszervezet nem rendelkezik. — Például? — Az építőipar piacán manapság túlkínálat mutatkozik. Hogyan áll­ják a sarat az egyre növekvő konku­renciával? — Mi nem csak mondjuk, hogy európai szinten dolgozunk. Techno­lógiánkat úgy alakítottuk ki, a vako­lástól a festésig, hogy az időtálló le­gyen és szeretnénk, ha nevünk egy­ben a garanciát is jelentené. Ha el­vállalunk egy megbízást a szakterü­letünkön, úgy kezdjük a munkát, hogy a régi vakolatot a tégláig lever­jük, kifugázzuk és fényképek, rajzok segítségével az eredeti állapotot ad­juk vissza. Panaszra nincs okunk, elég ha csupán annyit említek, hogy az 1993-as évre már teljesen lekötött a kapacitásunk és '94-re is van meg­rendelésünk. „Kikapcsolódásként” azért napjaink stílusát sem hanya­goljuk; most építünk Balatonfüre- den egy tizenöt apartmanos panziót. — Mint vállalkozó, mennyiben lát változást a régi és a mostani hely­zet között?-— Meg kell küzdeni a naponta változó jogszabályok előidézte ad­minisztrációval, az adózás rejtelmei­vel, de összegészében elmondhatom, hogy végre a magam ura lehetek és embereim is elégedettebbek. Somogyi Gábor Naivok tárlata Ma délelőtt 11 órakor a kecske­méti Magyar Naiv Művészek Múze­umában új kiállítás nyílik. Dunai Teréz festő, Papp Sándor terrakotta szoborkészítő és Raffainé Hajik Ka­talin festő alkotásait tárják köz­szemlére. A bemutatott müveket Hatvani Zoltán és Rumi László ajánlja a közönség figyelmébe. A tárlat november 29-éig lesz nyitva. Ötven éve halt meg Móricz Zsigmond Hármashatár Irodalmi Társaság A magyar—ukrán—román Hár­mashatár Irodalmi Társaság bemu­tatásával megkezdődött pénteken a Szatmári Irodalmi Napok rendez­vénysorozata Fehérgyarmaton. Az erdélyi Szatmárnémeti, kárpátaljai Beregszász, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmat városban, illetve környékén élő írók és költők az idén alakították meg a társaságot, amely szándékai szerint segítséget nyújt Magyarország, Románia és Ukrajna egymással határos terüle­tein lakó irodalmárok alkotómun­kájához. Támogatja a régiók iro­dalmi hagyományainak megismer­tetését és ápolását a meglévő publi­kációs lehetőségek jobb kihaszná­lását, s újak teremtését. Az alapí­tók, céljaiknak megfelelően, a jövő évtől közös antológiát adnak ki, s az irodalmi szöveggyűjteményben rendszeresen bemutatják az új mü­veket. Nem akárki, Németh László bú­csúztatta a Kelet Népe nevében öt­ven esztendeje azt, „akit csak a halát váltott meg a makacs életakarattól. Móricz Zsigmond úgy volt megszer­kesztve, hogy nem tudott semmiről, ami élet lemondani; sem a méltányta­lan magyarságról, sem a ráfizetés lapról, sem elmagányosodott műhe­lyéről, akárhogy is szenvedett ben­nük. A magyar irodalom legnagyobb tehetségei is csak mellé állíthatók. Mintha azt mondta volna szerve­zete 1942. szeptember 4-én éjjel, ami­kor először hulltak bombák a fővá­rosba, hogy nem akar ilyen világban élni. Ézren és ezren gyászolták sze­mélyes ismerősként. „Élt-e valaha ember, aki így tele volt emberekkel?” állította kérdezve egy írótársa. A mai Bács-Kiskunból is sokan köszönthették ismerősként. Otthon volt Kecskeméten—mint emlékező összeállításunk egyik írása is bizo­nyítja —, járt Kiskőrösön, Kun- szentmiklóson, Tiszakécskén, Bu- gacon. Ma is időszerű a pusztai tudósítá­sának legfőbb mondandója: „nagy dolgokban mindig meg kellene kér­dezni a vidéket.” Kecskeméti látogatásai Lányaival az Alföldről „vissza­térve” megcsodálja a hajnali para­dicsompiacot 1923 nyarán. Föllelkesítik 1926. május 4-én a Magyar Gyümölcs Napján itt látot­tak, hallottak. Első kecskeméti cik­kében dicsér, reménykedik, lelkese­dik. „Az ember beleszédül: hát ilyen kincsek vannak a magyar földben és a magyar ember munkáskezében?” A magyar gyümölcs nemzeti kincs, Pesti Napló, 1926. jún. 6.) Riportokhoz gyűjt ismereteket 1931. december 28-án és 29-én va­sárnap és hétfőn. 1933 májusában végigkocsizik „Bugac smaragd mezőin és riport­ban népszerűsíti az idegenforga­lom új próbálkozását. Karácsony előtt, december 15-én meglátogat­ja a kecskeméti piacot. 1934. március 3-án részt vesz a kertmunkásképző iskola vizsgá­ján. Másnap a Hétfői Körben — felkérésre — beszámol itt szerzett élményeiről, útjának céljáról, talál­kozik a polgármesterrel és dr. Kiss Endrével. • Móricz Zsigmond dolgozószobájában. „Móricz Zsigmond szerdán és pénteken Tiszakécskére utaztában Kecskeméten járt”, olvasható a Kecskeméti Lapok 1935. novem­ber 17-i számában. A Tisza menti községben másfél napot tölt dr. Gesztelyi Nagy László kamarai igazgató társaságában. Oda- és visszautazáskor kilátogat Kisnyír- be, ahol megvásárolja a 39. számú parcellát. Németh László, Sárközi György társaságában fellép 1936. március 10-én a Katona József Társaság irodalmi estjén. A főispán kíséretében megtekinti az új baromfikeltető állomást, mindketten vásárolnak „gépcsir­kéket”, az író részt vesz este a lánya főszereplésével előadott Nem élhetek muzsikaszó nélkül kecskeméti premierjén. „Folyton csavargók vagy Kecskeméten vagy Leányfalun, írja 1936. ápri­lis elsején K.-né Magos Olgának. Szeptemberben újra bekukkant Kecskemétre. „Egy jól befütött kályha mel­lett ülök Kecskeméten [. . .]. Vá­sárhelyre kell utaznom s közben kiszállottam egy napra Kecske­méten, mert az öcsém, Miklós, előadást tartott”, tudatja az em­lített asszonnyal 1937. március 28-án. Ugyancsak levelezésükből tud­ható: „holnap elmegyek egy hétre Kecskemétre, s azután isten tudja, mi lesz” (1939. április 16.). Meghívott vendég 1940. január 13-án, a szociális inditékú Néma Bálon. Öccse is elkíséri 1940. május 9- én a Keresztyén Ifjak Egyesületé­be, ahol időszerű kérdésekről, éle­téről s a magyar ifjúság feladatai­ról szól kicsit megkeseredve az egybegyűltekhez. „Nem azért jövök ide, hogy ta­nítsak, hanem, hogy tanuljak, nem azért, hogy messziről hozott fény­képeket mutassak, hanem azért, hogy olajat gyűjtsék a mécsesem­be”, így indokolta a hírős város iránti érdeklődését 1936-ban a vá­rosházán, a most 50 éve elhunyt nagy magyar író, akinek derűlátá­sából tanulhatna számos mai ma­gyar „valóságkutató”. Heltai Nándor Könyv a kunbábonyi leletről ELVIRA H. TÓTH—ATTILA HORVÁTH KUNBABONY DAS GRAß EINES AWARENKHACANS • A Bács-Kiskun Megyei Önkor­mányzati Múzeumok Igazgatósága kiadásában az ősszel jelenik meg a szép kiállítású könyv a kunbábonyi avar kagáni sír leleteiről. H. Tóth Elvira és Horváth Attila munkája mintegy háromszáz oldalon, színes képekkel, szövegközti illusztrációk­kal mutatja be a sírból származó értékes tárgyakat. A lelet a honfog­lalás korát megelőző történelmünk nemzeti kincse, melynek tudomá­nyos ismertetése széles körű euró­pai érdeklődésre tarthat számot. A német nyelvű kiadvány után ér­deklődők a megyei múzeum igazga­tóságán megrendelhetik az ismert kecskeméti régészek könyvét. Kecskét kötőféken A lakótelepi embereknek két cso­portja van, legalábbis az én vélemé­nyem szerint: az egyik csoportba azok tartoznak, akik nem adták fel a reményt, hogy egyszer majd elköltöz­hetnek innen, a másikba pedig azok —jómagam is ide tartozom —, akik már beletörődtek, hogy innen viszik ki a Szent Mihály lován. A jövőben szabadalmaztatandó rendszerta­nomnak van még két alcsoportja: az egyik alcsoportba azokat sorolnám, akik mindent elkövetnek, hogy a kényszerű, szoros együttélést pokollá tegyék embertársaik számára, a má­sik alcsoportba pedig azokat — ma­gamat is ide sorolom —, akik igye­keznek csendben meghúzni magu­kat, hogy az együttélés elviselhető le­gyen. Talán röviden összefoglalom, hogy mit nem tesznek az utóbbi al­csoport tagjai: nem csapkodják a kocsmából hajnali háromkor meg­térve az autó ajtaját, de a lépcsőházét sem. Nem búcsúzkodnak ordítva, és nem üvöltöznek eközben trágársá­gokat. (Ezek az egyedek, akik a kö­rülbelül százezer magyar szóból azt a tízet ismerik.) Nem köpködnek a lép­csőházban, és nem dobják a csikket a szomszéd ajtaja elé. Ugyanez előtt nem gyújtanak tüzet, és nem törik fel a postaládáját. Nem lopják el azon­nal a virágot, ha időről időre megkí­sérli valaki, hogy szebbé tegye a kör­nyezetét. Mondom a polgárnak — és már készülök elhárítani a hálálkodását a figyelmeztetésért — hogy a duda nem arra való, hogy megérdeklődje általa, vajha itthon van-e a haver. MOZI, KISKUN TV, VÁROSI TV Szombat KECSKEMÉT. Városi mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: KOLUM­BUSZ, A FELFEDEZŐ. Színes, mb., amerikai film. Árpád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: VADAK URA 2. Színes, amerikai film. 14 éven aluli­aknak nem ajánlott. Stúdiómozi: 7 órakor: A LEGYEK URA. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Csalánosi autósmozi: este 9 órakor: „KOLUMBUSZ, A FELFEDEZŐ. Színes, mb„ amerikai film. KISKUNFÉLEGY­HÁZA. Petőfi mozi: 6 és 8 órakor: DUPLA DINAMIT. Színes, ame­rikai film, csak 16 éven felülieknek. Stúdiómozi: 7 órakor: HULLÁ­MOK HERCEGE. Színes, ameri­kai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. KISKUN TV. 05 08: KÉPÚJSÁG. 08—12: AGRO-TV műsora. 12—24: KÉPÚJSÁG. VÁROSI TELEVÍZIÓ. 8-12.00: ATV-víkend. Szórakoztató hét végi magazin. A tartalomból: 8.00: Tom és Jerry gyermekei rajzfilm. 8.30: kapásjelző — horgászoknak. 8.45: AIR-turmix. 9.00: Előjáték. Felira­tos am. vígjáték, 1. rész. 9.40: Egy pap templom nélkül. 10.00: Ho­roszkópsuli. 10.10: CNN-világhír­(Addig nyomta, amíg minden ablak­ban meg nem jelentek az emberek, és akkor megállapította, hogy a haver nincs otthon.) Nos, mondom neki, hogy vannak kisbabák, akik felriad­nak a töf-töfjétől... A meggyőzés módszerét alkalmaztam, egyébként sikertelenül. — De igenis arra való a duda — replikázott olyan átéléssel, hogy meginogtam: 35 ével ezelőtt ta­nultam a KRESZ-t, azóta alaposan megváltozhatott. Talán a mai autók­ba tényleg üzenetközvetítés céljából építik be a dudát... Hát utánanéztem, mit szabad és mit nem a lakó-pihenő övezetben, például Baja-Újvárosban. Szabad például lakni és pihenni, de nem le­het. Szabad behajtani kerékpárral, segédmotoros kerékpárral, motor- kerékpárral és személygépkocsival. (De csak akkor, ha ott lakik valaki, vagy ha valaki ilyen lakoshoz igyek­szik.) Nagyobb gépjárművek csak ki­vételesen, például áru- vagy építke­zéshez való szállítás végett hajthat­nak csak be. Az átmenő forgalom ti­los, sőt a megengedett sebesség is csak 20 km/óra alatt van. Ügyelni kell a gyalogosokra és az úttesten jo­gosan, de a jogtalanul játszó gyere­kekre is. (Ha van járda, akkor ott kel­lene játszani, de ezt a kicsinyek nem biztos, hogy tudják.) Dudálni pedig midenütt szabad — veszély esetén. A haver hiánya viszont nem tekinthe­tő veszélyhelyzetnek. Felmerül a kérdés: nem is vezethet, aki ezeket a szabályokat nem képes megtanulni? — De igen, vezethet. Kecskét, kötőféken. Gál Zoltán adó. 10.20: Kápolna a parasztház­ban. 10.40: Opel-klub. 10.50: Gyűj­tők, sorozat. 11.00: Tábor a szeretet jegyében. 11.10: Előjáték. Feliratos am. vígjáték. II. rész. 11.55: E>éli harangszó. 14.00—15.00: KÉPÚJ­SÁGÉ Vasárnap A mozik műsora megegyezik a szombatiéval. Kivétel: Kecskemét, csalánosi autósmozi: este 9 órakor: INTRUDEREK TÁMADÁSA. Színes, amerikai film. 14 éven aluli­aknak nem ajánlott. KISKUN­FÉLEGYHÁZA. Stúdiómozi: 7 órakor KRUMPLIRÓZSA. Szí­nes, mb., amerikai film. KISKUN TV. 05—24: KÉPÚJSÁG. Budapest, 1992. szeptember 8-11. Az amerikai veterán delegá­ciónak 24 tagja lesz, köztük olyan pilóták, mint Herschel Geen 18 légigyő­zelemmel, Art­hur Fidler, a B—17-es bom­bázóktól, vagy Goebel Bob, Jim Walkel, Barrie Davis vadászpi­lóták. Itt lesz az a Ped Magness is, akinek az egyik bevetésen egy légvédelmi löve­dék szinte lebo­rotválta bombá­zója plexiorrát — ott-tartózko- dó bajtársai hősi halált haltak, de ő csodával hatá­ros módon a sé­rült géppel és megmaradt sze­mélyzetével visz- szatért a támasz­pontra. A német piló­ták csoportja 22' főből áll. Köztük olyan nagy nevek­kel, mint Otto Schultz Witter, a tölgy­falombokkal díszített lovaskereszt tulajdonosa, Hermann Buchne 60 lé­gigyőzelmes pilóta, aki a háború utolsó szakaszában a világon első lökhajtásos géppel, a Me—262-vel is 12 légigyőzelmet aratott. Itt lesz Schultz és Ottó Kilián, a „RUDRL” Stukás ezredből, s Edu Neumann, a volt 27. vadászrepülő-ezred parancs­noka. A román pilótákat Vasile Gorrilin, Ion Ionescu, Dán Stoiján, Stefan Pu- cas és Ion Galea képviselik. Az angol Királyi Légierőtől Jim Anton és Peter Green vesz részt ezen a találkozón. Andrews hadnagy esetére vissza­térve, aki kényszerleszállt bajtársát mentette, elmondhatjuk, hogy a ma­gyar vadászpilóták is büszkélkedhet­nek egy hasonló hőstettel. Szintén a keleti fronton történt, még 1944 feb­ruár első napjaiban. Kenyeres Mik­lós hadnagy rajparancsnok negyed­magával harci feladatra indult. Égy- szercsak 6-8 szovjet La—5 típusú va­dászgéppel találkoztak, s Kenyere­sék emelkedő fordulóval a felhőbe húztak, hogy visszafordulva az ellen­séges kötelék mögé kerüljenek. Per­sze a Lavocskinok pilótái sem lehet­tek újoncok, mert hasonló manőver­be fogtak. így aztán a felhőből kike­rülve jól összekeveredtek. Kenyeres hadnagy észrevette, hogy társa, Debrődy György had­nagy gépe mögött egy La—5-ös ép­pen tüzet nyitott, s a nyomjelző löve­dékek pontosan ültek. A gép füstölni kezdett, de a La—5-ös pilótája még egy rácsapással akarta megadni a „kegyelemdöfést”! Hanem erre már nem kerülhetett sor, mert a gép pon­tosan Kenyeres hadnagy célzókészü­lékébe került. A gépágyú és géppuska össztüzére a Lavocskin szinte az orra előtt robbant szét. Ezalatt Debrődy gépe fekete füst- csíkot húzva közeledett a behavazott föld felé. Néhány pillanat múlva — hatalmas hófelhőt kavarva — hasra szállt. A rajparancsnok gyorsan föl­mérte a helyzetet és a lehetőségeket. Bajtársa közelében bravúrosan le­szállt. A magas hótakaró miatt a gépe majdnem átvágódott, de végül is mintegy 100 méterre a lelőtt géptől szerencsésen megállt. Kenyeres leszállását nemcsak International meeting for fivers of WW. II. Bob Goebel — gépén a győzelmi jelzésekkel. Debrődy, hanem egy távolabb lévő orosz katonai alakulat is figyelte. Ak- navetőtüzet zúdítottak a földet érés színhelyére. Debrődy a magas hóban futva közeledett, körülötte robban­tak az aknák. Nagynehezen ért a járó motorral várakozó géphez, addigra Kenyeres már ledobta a kabintetőt és kihajította az ejtőernyőt is, hogy az egyszemélyes kabinban ketten vala­hogyelférjenek. Eközben vészes gyorsasággal kö­zeledtek ám a géphez az orosz kato­nák is. Valóságos versenyfutás ala­kult ki—melyben Debrődy győzött! Nagynehezen felmászott a gépre, bepréselték magukat az ülésbe és tel­jes gázt adva megkezdték a felszál­lást:: Az utolsó pillanatban! Egy befa­gyott vizesárkot épphogy átugrot­tak, aztán végre felemelkedett a gép! A vészesen közeledő katonák feje fö­lött 2-3 méterrel húztak el a közeli er­dő felé, ahol már kikerültek a rájuk irányított gyilkos tűzfüggönyből. Szerencsésen haza is értek a tábori re­pülőtérre — bajtársaik legnagyobb örömére. A sors úgy hozta, hogy a kitünte­tésre felterjesztett Kenyeres hadnagy két nap múlva—újra csak Debrődy- vel—Ju—52-es köteléket biztosított. A harci feladat végrehajtása közben Kenyeres gépének bal szárnya talála­tot kapott, ki kellett ugrania ejtőer­nyővel egy hatalmas erdőség felett. Debrődy, sajnos, tehetetlenül körö­zött bajtársa fölött, sehol leszálló- hely, segíteni nem tudott! Kenyeres Miklós hadnagy orosz fogságba került, de csodával határos módon, propagandisztikus célból — hazaengedték már 1945 nyarán! S a történet itthon folytatódott. Kenyeres és Debrődy ismét összeta­lálkozott, s érdekes külföldi kalan­dok után egészen Debrődy Gyurka haláláig a legjobb barátok voltak! Kenyeres Miklós ma is él, lehetsé­ges, hogy eljön a nemzetközi veterán- repülő-találkozóra. A ma már nyug­díjas pilóta Spanyolországban él: 19 igazolt légigyőzelmével ő a még élők között a legeredményesebb magyar vadászrepülő! Vázsonyi Miklós ny. á. alezredes (Vége) (A fotók a résztvevők archívumá­ból származtak.) MEGYEI KÖRKÉP VETERÁN PILÓTÁK TALÁLKOZÓJA Hőstettek, emlékek • Amerikai bombázógép faroklövésze. HETI SOROZATUNK

Next

/
Oldalképek
Tartalom