Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-05 / 210. szám

2. oldal, 1992. szeptember 5. PETŐFI NÉPE KÉRDŐJELEK Mennyire vagyunk biztonságban? Két vezető magyar bizton­ságpolitikai szakember — az egyik helyettes államtitkár a Külügyminisztériumban, a má­sik a Honvédelmi Minisztéri­umban egyaránt úgy értékel­te, hogy noha térségünkbben gyökeres változások következ­tek be, új biztonsági kockáza­tok keletkeztek és súlyos konf­liktusok is zajlanak, Magyar- ország számára nincs közvetlen háborús veszély, s nem valószí­nű, hogy bármely szomszé­dunkkal klasszikus háborús helyzetbe keverednénk. Élet- fontosságú megállapítások. Akkor is azok, ha enné! borúlá­tóbb értékelésekbe is ütközhe­tünk. Kiknek van igazuk? Re­mélhetőleg az optimistáknak. Mennyire is vagyunk bizton­ságban ?Szakértők emlékeztet­nek arra, hogy még csak most rajzolódik ki a szétesett bipolá­ris világrend helyére lépő új glo­bális biztonsági rend, annak minden helyi hatásával. Vitat­ható, hogy mit is ér valójában az Egyesült Államok katonaifölé­nye : az új Oroszország és jó né­hány más, magát ugyancsak katonai tényezőnek tekintő szovjet utódállam a helyét kere­si; Nagy-Britannia-és Francia- ország szeretné megőrizni meg­határozó szerepét, s közben mind nagybb súlyra remél szert tenni Japán és Németország. Csoda, hogy eközben ezernyi bizonytalansági tényező hal­mozódik fel? Érthetetlen, hogy ilyen körülmények között ve­lünk kapcsolatban sincs kifor­rott stratégiája sem a ISA TO- nak, sem a Nyugat-európai Uniónak? Nemigen vállalnak mostanában felelősséget mások a mi biztonságunkért. Van ilyenkor jobb, mint a jószom- szédsághol következő kölcsö­nös biztonság ? Ezért saját érde­künk, hogy ne teremtsünk má­sokban bizonytalanságot, sem­milyen szándékkal. Ez a reális politizálás első parancsolata. Ferenczy Europress MDF-határozat A Magyar Demokrata Fórum Kecskeméti Szervezete 1992. szep­tember 2-i választmányi ülésének határozata: A Magyar Demokrata Fórum Kecskemét mj városi szervezetének választmánya elhatárolja magát dr. Debreczeni Józsefnek az országos és helyi sajtóban megjelentetett, Csur- ka István tanulmányáról alkotott ítéleteitől. Azokat a képviselő ma­gánvéleményének tekinti. Munkanélküli ifjúság? (Folytatás az I. oldalról) Hideg Antal kecskeméti alpolgár­mester bár nem ebben a minősé­gében vett részt a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, nem szerencsés szétrombolni a hagyományos isko­laszerkezetet. A hat- és nyolcosztá­lyos középiskolák kollégiumigénye nagyobb, de erre a tényre és követ­kezményre nem figyelt fel a kor­mány. A helyzet nem drámai, tehát helyben megoldható. Ennél égetőbb gond viszont a 14-18 évesek tovább- tanulása. A szakképzés összeomlá­sa. a gyakorlóhelyek ellehetetlenülé­se jelenti az első számú problémát. A remény mégis felcsillant: Kecske­méten létrehozzák az ország egyik képzési, továbbképzési regionális központját. A szakszervezeti választásokról Az Érdekegyeztető Tanács mun­kavállalói oldalát alkotó szerveze­tek nevében Főcze Lajos soros elnök pénteken nyilatkozatot juttatott el az MTI-hez, amelyben kifejti: Megdöbbenéssel fogadják, hogy a kormány a szakszervezeti szö­vetségek egybehangzó véleménye és tiltakozása ellenére elfogadta a szakszervezetek közötti választásról és a szakszervezeti vagyon megosz­tásáról szóló törvényjavaslat terve­zetét. anélkül, hogy a konföderáci­ók konszenzussal megfogalmazott javaslatai közül akár egyet is figye­lembe vett volna. Ellenzéki képviselők a kormánynyilatkozatról A kormány csütörtöki ülésén egy politikailag jelentős nyilatkozatot adott ki. Ez arra a két hete tartó, szél­sőséges kijelentésektől sem mentes vi­tasorozatra reagál, melyet az MDF alelnökének, Csurka Istvánnak az augusztus 20-án megjelent tanulmá­nya váltott ki. A kormány úgy véli, hogy a magyar közvélemény döntő többsége megütközéssel és ellenér­zéssel fogadja a hazai közélet hangjá­nak és tetteinek eldurvulását és a poli­tikai hisztériát. A nyilatkozatról kér­deztük dr. Szabó Erikát, az SZDSZ kiskunhalasi, és Glattfelder Bélát, a Fidesz országgyűlési képviselőjét. — Nagyon örülök, hogy ez a kor­mánynyilatkozat megszületett — mondja dr. Szabó Erika. Bár sokkal előbb kellett volna kiadni, tekintve, hogy két hete jelent meg a Csurka- tanulmány. Tartalmát nézve azon­ban túl általánosnak tartom. A poli­tikai erők felelősségéről általános­ságban beszélni, amikor egy konkrét cikkről van szó, s annak fasiszta kité­teleitől kellene a kormánynak elhatá­rolnia magát, akkor meg kellene em­líteni azt, miért is érezték szükséges­nek a nyilatkozat kiadását. Úgy vé­lem, hogy a külföld reagálása—Tom Lantos véleménye — kényszerítette ki a nyilatkozatot, nem pedig a dolgo­zatban leírt súlyos kitételek. — Mindenképpen örömteli szá­munkra, hogy a kormány nyilatko­zatban foglalkozott a Csurka István által készített irománnyal mondja Glattfelder Béla. A tartalmat azon­ban nem tartjuk megnyugtatónak, mert csak részben, marginálisan érin­ti a tanulmányt. Nem konkrétan, ha­nem általában beszél a hazai közélet­ről. így Csurka Istvánnal együtt kriti­zálja a köztársasági elnököt, a hazai sajtót, az ország pártjait, beleértve a kormányzó pártokat is. A Fidesz azt reméli, hogy a kormány újabb nyilat­kozatot ad ki, amelyben konkrétan az MDF alelnökének dolgozatával foglalkozik, megnevesitve nézeteit és elhatárolja magát azoktól. Meggyőződésünk, hogy eZ nemcsak az ország belpolitikai, hanem külpo­litikai érdeke is. Barta Zsolt Mennyi a kétezer? Dobos Krisztina, a művelődési tárca helyettes államtitkára mond­ja: — Számos iskolában jelezték, hogy nincs elegendő fedezet a beí­gért béremelésre, kimaradnak a körből a nyugdíjasok, az óraadók vagy éppen az újonnan belépett kollegák. Szeretném kiemelni: a költségvetési törvény idevágó pa­ragrafusában szó sincs személyen­ként előírt 2000 forintos emelésről, hanem 3,21 milliárd forintról be­szélnek, amelyet a szöveg elfoga­dásakor ismert 373 815, iskolában dolgozó pedagógusra, technikai dolgozóra „méreteztek”. Ez az összeg nagyjából fedezi az őket megillető 2000 forintot és az azt terhelő 43 százalékos tb-járulékot. Időközben változtak az iskolai lét­számok, voltak akik kiléptek, szü­lési szabadságra kerültek, mások frissen érkeztek. A rendelkezésre álló keretösszeget a tantestület és az iskolában dolgozók létszámá­hoz viszonyítva kell felosztani. Ahol a létszám a tervezett alatt maradt, elképzelhető, hogy több mint 2000 forint jut egy-egy sze­mélynek, ahol időközben többen lettek, lehet, hogy csak 1500, vagy még annyi sem. — Ezt tehát nem úgy kell értel­mezni, hogy a pedagógusoknak mindenképpen jár a 2000 forintos emelés, a többiek pedig „kaphat­nak" a maradékból? — Éppen ellenkezőleg! A tör­vény betűje szerint az igazgatónak minden dolgozót azonosan kell el­bírálni és mindenféle további diffe­renciálás nélkül szétosztani a ren­delkezésre álló keretet. — A hírek szerint például Tolná­ban, Baranyában nem jutott elegen­dő pénz még a tanároknak sem. Igaz ez? — Nem tudom elképzelni. Or­szágosan és egységes elvek szerint osztottuk el a keretet és mindenütt a kulcsszámon tervezett létszám­ból indultunk ki. — Ha mégsincs pénz, ki hibá­zo-tt? .•■■■-; ....................... — Találtunk olyan eseteket, amikor a technikai létszámot egy másik kulcsszámra „tették” és az ő béremelésüket „átruházták” az ön- kormányzatra, vagy egyszerűen egy nem létezőn, kreált kódon tar­tották nyilván ezeket a dolgozó­kat. Javítaniuk kell a tévedése­ket . . . (somfai) A honfoglalás évfordulójára Tokaj környéke készül Méltó rendezvényekkel és méltó helyszínen szeretnénk megemlé­kezni a magyar honfoglalás 1100. évfordulójáról. A tervezett prog­ramsorozatnak otthont adó Tokaj városa és környéke azért is megfe­lelő helyszín, mert a település és környéke rendkívül gazdag hon­foglalás kori régészeti emlékekben. Az 1995 tavaszától késő őszig nyit­va tartó kiállítás látványos módon maketten, diorámákon, viselet- és lakóhely-rekonstrukciókkal kívánja láttatni eleink életének mindennapjait hangsúlyozta a Magyar Honfoglalás Alapítvány pénteki bemutatkozó sajtótájékoz­tatóján Fodor István kuratóriumi elnök, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Az intézményben tartott sajtótá­jékoztatón elhangzott: a kiállítás­sal egy időben számos tudomá­nyos konferenciát rendeznek, az eseményhez kapcsolódva több ki­adványt jelentetnek meg. Tokajba várják a határokon túl élő magyar­ság képviselőit is. A rendezvényso­rozat pénzügyi hátterének megte­remtésére Borsod, Szabolcs, Haj­dú, Heves, Szolnok megye és To­kaj városa alapítványt hozott létre. Hegyalja fővárosa borvilágkiál­lítást és ásványtani bemutatót is rendez 1995 96-ban. A magyar szőlészet és borászat fellegvárában bíznak abban, hogy a tokaji bor hírnevét öregbíthetik szakmai és kulturális rendezvényeikkel. A ter­vek szerint ekkor nyitják meg a Borok Házát, s újra bevezetik a borárveréseket. Gasztronómiai és kastélytúrákat szerveznek az idelá­togatóknak. Bor a képzőművé­szetben címmel nyitnak tárlatot, valamint megrendezik a nemzet­közi bordalfesztivált. A városban eszmét cserélnek e nemes nedű iro­dalmi megjelenítéséről is. A Kár- pád-medence ásványai címmel nyí­ló kiállítás pedig a régió gazdag ásványvilágából nyújt válogatást és áttekintést. Ä tájékoztató résztvevői kifejez­ték reményüket, hogy rendezvé­nyeikkel hozzájárulhatnak a törté­nelmi tradíciókban gazdag terület gazdasági, idegenforgalmi és kul­turális megújhodásához, és a To­kajban bemutatott kiállítások lát­hatók lesznek a budapesti világki­állításon is. VÉLEMÉNYEK SZABADON A Petőfi Népe múlt hét pénteki szá­mában rövid, ám annál velősebb cikk látott napvilágot „Vigyázat, a kor­mány fosztogat” címmel. Szerzője H. Nagy Ágnes, aki súlyos aggodalmait az új költségvetési irányelvek önkor­mányzatokra vonatkozó pontjaival szemben fogalmazza meg, a Fidesz kecskeméti csoportja nevében. A fiatal politikus azt olvasta az irányelvekben, hogy a személyijövedelemadó-támo- gatás (?) csökken és így a kormány 100 millió Ft-ot (honnan veszi ezt a szá­mot?) „kihúz a város zsebéből”. A sú­lyos pénzügyi gondokkal küszködő kecskeméti önkormányzat nem tud működni, nem jut pénz az intézmé­nyekre, útépítésre, fejlesztésre, így kénytelen lesz több helyi adót kivetni. A kormány „esztelen pénzügyi manő­vereivel osztogat (lásd kárpótlás, világ- kiállítás ...), a másik oldalon foszto­gat”, elveszi az önkormányzatok és a lakosság pénzét. Miután a szerző írásában nevem em­lítése nélkül ugyan, de parlamenti tiszt­ségemre hivatkozva megszólít, kényte­len vagyok reagálni rá. Nem jó szívvel teszem, mert a Fidesz politikusnőjének fogalmazványa hemzseg a pontatlansá­goktól. Ráadásul teljes járatlanságát az általa felvetett és feszegetett kérdések­ben demagógízű érvanyaggal („pusztul a város”, „minden koszos, szemetes, lepusztult”) próbálja elfedni. Sikertele-' nül. H. Nagy Ágnest és személyén keresz­tül a Fidesz kecskeméti csoportját né­hány ponton feltétlenül ki kell igazíta­nom: a hivatkozott irányelvek termé­szetesen nem 1992., hanem 1993. éviek, a személyi jövedelemadó után a város­nak nem állami támogatás jár, hanem maga az adó, mint saját bevétel, ennek a mértéke változik 50%-ról 40, és nem 30%-ra. Az szja összege 1990-ben Kecskeméten nem kb. 500 millió forint volt, hanem 763,4 millió. Az önkor­mányzat vagyonadót nem írhat elő, ha­nem pl. építményadót, vagy telekadót, amelyek úgynevezett vagyoni típusú helyiadók; Kecskeméten a helyiadóki­vetés korántsem csak a vállalkozókat érintette. Az egészségügyi feladatokra a társadalombiztosítás adja a pénzt es nem az állami költségvetés stb. Ezeknél a szakmai infantilizmusra utaló tárgyi tévedéseknél azonban sú­lyosabb maga a módszer, amelyet cikk­író eszközül választ annak érdekében, hogy politikai kinyilatkoztatását a kor­mánnyal szemben megtehesse. A költ­ségvetés egy tételének^negváltozásából annak egészére von le következtetést, anélkül, hogy a többi adatra akár csak egy pillantást is vetne. Sőt ugyanezt megteszi több évvel is. De lássuk most már a tényeket. Míg 1990- ben a személyi jövedelemadó csakugyan 100%-ban saját önkor­mányzati bevételnek minősült, addig ez 1991— 92-ben 50%-ra mérséklődött és 1993-ban — ha az Országgyűlés így fogadja el! — 40% lesz. A csökkenés oka azonban nem a világkiállítás, vagy a kárpótlás, hanem a feszítő területi allokáció. Az, hogy az ország különbö­ző részein különböző nagyságú jöve­delmek képződnek. Míg 1990-ben a be­fizetett szja 0—15 ezer Ft között szóró­dott a településeken, addig ma ez az arány már 0— 27 ezer Ft. Ez azt jelenti, hogy míg Budapest V. kerületében az önkormányzathoz 27 ezer Ft folyhatna be ezen a címen minden egyes lakos után, addig számos szabolcsi, borsodi, somogyi és talán Bács-Kiskun megyei faluban egyetlenegy forint sem. Ilyen aránytalanság mellett pedig egyéb források híján nem lehet az ország­ban mindenütt megközelítőleg azonos színvonalú alapellátást garantálni. Ezért kellett valahol a határt meghúz­ni, és az így felszabaduló pénzt a rászo­ruló önkormányzatok számára (nor­matív támogatások, idén jellemzően ál­talános iskolai oktatási normatíva for­májában) visszaáramoltatni. Tehát a személyi jövedelemadó továbbra is tel­jes körűen az önkormányzatok költ­ségvetésébe épül be, csak arányosan és ■részben közvetett formában. Ez a változás Kecskeméten azt ered­ményezte, hogy tavaly az szja-bevétel az előző évihez képest 32%-kal csök­kent. Ugyanakkor azonban a normatív állami támogatás 234,6%-kal emelke­dett. Ezáltal a város összes bevételei (szja, normatívák, egyéb támogatások stb. együtt) 35,4%-kal növekedtek! Idén a személyijövedelemadó-bevétel és a normatív támogatás együttesen mintegy 18%-kal növekedett, ám a ki­fejezetten beruházásokat, fejlesztéseket szolgáló címzett és céltámogatások összege az előző évi 21,4 millió Ft-ról 77 millióra változott (3 és félszeres nö­vekedés!), és új bevételi forrásként megjelent a gépjárműadó, mint ún. megosztott bevétel. A jövő évi várható 10%-os szja-aránycsökkentést amely azonban számítások szerint ab­szolút értékben e bevételtípus szinten tartását eredményezi a normatív, a címzett és céltámogatások növelésével ellensúlyozza az állam (tervek szerint 13—14%-os mértékben). A fides/es szerző kérdez: Kecskemét 3 MDF-es képviselője választói érdeké­ben szembeszáll-e saját kormányával? Halkan válaszolom, hogy az 1992. évi állami költségvetéshez benyújtott mó­dosító indítványcsomagukkal me­lyet az önkormányzati bizottság M DF- es képviselőiként dolgoztunk ki elér­tük, hogy mintegy 5 milliárd Ft-tal nö­vekedjék az önkormányzatok norma­tív támogatása. H. Nagy Ágnesnek megsúgom: szembeszállással nem men­tünk volna semmire. És végül egy megjegyzés. Az oszto­gató, fosztogató kormány kifejezést Tölgyessy Péter 1990-ben, még harcias SZDSZ-irakcióvezetökénl használta. Akkor Tölgyessy a gazdaság és a költ­ségvetés néhány hónap alatti összeom­lását jövendölte, vágtató infláció, poli­tikai destabilizáció, a kormány bukása mellett. Ma Tölgyessy szelíd elnöke az SZl)SZ-nek és az új költségvetés vitá­jában ha megszólal, biztosan mást kell mondania, mert amit jósolt, az egész egyszerűen nem jött be. Különösen fur­csa és anakronisztikus mindez ma egy fidesz.es hölgy szájából. Sajnálom, hogy H. Nagy Ágnes írása megjelent. Ha kritizál, pontosabban, alaposabban kellene. Metszőbben,ami a kritika élét, de visszafogottabban, ami a hangne­met illeti. Es önállóbban, eredetibben. Fideszesebben, fineszesebben! Dr. Józsa Fábián országgyűlési képviselő MDF. az önkorm. biz. alelnöke EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Enyhül Gorazde körül a nyomás Szemtanúk tegnapi beszámolói szerint Bosznia muzulmán erői fontos csatát nyertek, de a szerb Gorazde városát nem sikerült felszabadítaniuk a három hónapja tartó ostrom alól. A 35 000 ostromlott városlakónak 60 tonna élelmet és gyógyszert szállító ENSZ-konvojt kísérő riporterek bizonyossággal állítják, hogy a szerb haderőket néhány mérföldre visszaszorították a várost északi irányból uraló dombról. Az ostromot nem sikerült megtörni nyilatkozta a Reuternek Gorazde polgármestere. De egy kissé visszaszorítottuk őket. és ez enyhíti a ránk nehezedő nyomást. Iszlám harcosok Boszniában Boszniában hivatalos személyek megerősítették, hogy arab országokból érkezett iszlám harcosok küzdenek a kormánycsapatok oldalán, habár nem önálló egységben, hanem szétszórtan a boszniai egységek kötelékében. Farisz Nanic, Izetbegovic boszniai elnök Demokratikus Akció Pártjának vezetője elmondta a The Daily Telegraph című brit lapnak, hogy vannak a fegyveresek között a háború miatt Boszniában rekedt iszlám diákok, de van­nak új önkéntesek is az arab országokból, köztük valószínűleg radilális palesz­tin csoportok tagjai is. Nincs még elegendő adat Nincs elegendő adat egyelőre ahhoz, hogy megállapítható legyen, mi okozta az olasz szállítógép lezuhanását Szarajevótól 34 kilométerre közölték illeté­kesek azt követően, hogy Emilio Colombo külügyminiszter és Salvo Ando védelmi miniszter tájékoztatták a kormányfőt a történtekről. E közlést Ma­gyar Péter, az MTI tudósítója idézte. Az olasz légierő G— 222 típusú szállítógépe csütörtök délután Splitből indult segélyszállítmánnyal, öt tonna takaróval Szarajevóba, és a város közelé­ben ismeretlen okból lezuhant. A gépet vezető négy olasz repülőtiszt vélhetően életét vesztette. A gépkocsivezető volt a hibás Az autóbalesetet szenvedett Alexander Dubcek volt csehszlovák parlamenti elnök gépkocsija 200 kilométeres sebességgel száguldott egy olyan útszaka­szon. amelyen csőben csak 90 kilométer/óra volt a megengedett sebesség. Erre következtettek kezelőorvosai sebesüléseinek jellegéből jelentette tegnap délben a CSTK. Az 1968-as prágai tavasz hőse, aki novemberben lesz 71 éves, az orvosok közlése szerint csütörtök óta már eszméletén van, de állapota tovább is aggasztó. A CSTK szerint nem zárható ki, hogy újabb műtétre lesz szüksége. Az AFP azonban egy olyan péntek reggeli jelentést idéz. amely szerint a csehszlovák politikus állapota egy kissé javult. A francia hírügynök­ség a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés egyik szóvivőjére hivatkozott. Nem született megegyezés A legfontosabb vitatémákban, így a hadászati fegyverek feletti ellenőrzés­ben, továbbá a hadászati erők összetételében és irányításában nem tudtak megegyezni a Független Államok Közösségének védelmi miniszterei ismerte el tegnapi sajtóértekezletén Jcvgcnyij Saposnyikov. A FÁK főparancsnoka közölte egyben, hogy a tagállamok szeptember végi, Pispekben sorra kerülő csúcsértekezletén kell dönteni e kérdésekről. Folytatódtak a harcok Újabb véres harcok voltak tegnap Tádzsikisztán déli vidékein. A Nabijcvhez hű erők és az ellenzéki csoportok összecsapásaiban legalább negyvenen halták meg, egyes szemtanú menekültek azonban százra becsülték az áldozatok számát. Időközben szombatra halasztották a rendkívüli parlamenti ülést, mert nem jelent meg elegendő honatya a szavazáshoz. Nabijev holléte még mindig nem ismeretes. Meg nem erősített hírek szerint ismételten azzal próbálkozik, hogy katonai segítséget kérjen az Államközösségtől. A Moszkvában tanácsko­zó védelmi miniszterek mindeddig nem hozták nyilvánosságra végleges állás­pontjukat. Helyreáll a rend Szuhumiban Harci cselekmények nélkül telt el a csütörtöki tüzszüneti megállapodás utáni első éjszaka és a péntek délelőtt Abháziéban jelentette helyi forrásokra hivatkozva tegnap az orosz tévé. A Szuhumiban lévő grúz csapatok kommen- dánsa szerint megszűntek a lövöldözések, a városban javul az élelmiszer-ellá­tás, ismét van ivóvíz minden házban. A rendőrség nem észlelt újabb fosztoga­tásokat, rablásokat. Gagra kikötővárosban hasonló a helyzet. Szeptember ötödikén, azaz ma kezdődik a grúz és az abház csapatok kivonása Szuhumiból jelentette be tegnap Moszkvában Pavel Gracsov. Az orosz védelmi minisz­ter az államközösség védelmi minisztereinek tanácskozásán közölte: erre a lépésre Borisz Jelcin orosz, Eduard Sevardnadze grúz elnök, valamint Vla- gyiszlav Ardzinba, az abház parlament elnökének csütörtökön kötött megálla­podása alapján kerül sor. ENSZ-erők Karabahba? ENSZ-békefenntartó erők esetleges bevonásáról is szó volt Borisz Jelcin orosz elnök és Butrosz Gáli, a világszervezet főtitkárának csütörtökön kezdő­dött tárgyalásain. Orosz vélemény szerint a karabahi öldöklést csakis ily módon lehetne megállítani. Baku szintén jelezte, hogy egyes államok közvetí­tőmissziója helyett inkább a nemzetközi szervezetek biztosítékait fogadja el. Előzetes értesülések szerint elképzelhető, hogy a két politikus együttes tévényi­latkozatban fordul a közvéleményhez ez ügyben. Vigyázat, a Fidesz ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom