Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-30 / 231. szám

8. oldal, 1992. szeptember 30. DIÁKSPORT VERSENYBEN AZ EGÉSZSÉGÉRT LÁNCHÍD, DARVAS, BOLYAI Testnevelésben és sportban kiváló iskolák Az utóbbi időben átszervezett diáksport helyére tette a határvonalakat az iskolai testnevelés es a tanórán kívüli foglalkozás között. Mégsem külön világról, sőt nagyon is egymásra épülő és egymást kiegészítő rendszerről van szó. A testnevelésre épülő diáksport egyik alapja az. eredményes­ségnek. De legalább annyira fontos, hogy a csak egészségü­kért futó, tornászó, labdázó gyerekek is rátermettek legye­nek. Jó alapok a további sikerekhez Bács-Kiskun megye diáksportja 13 aranyérmet, 17 ezüstöt. 15 bronzérmet, továbbá 9 negyedik, 14 ötödik és II hatodik helyezést szerzett a korosztá­lyos versenyeken. Hogy mindez ho­gyan értékelhető, arról Galamb István net, a Diáksport Szövetség megyei el­nökét kérdeztük. Általános és középiskolás tanuló­ink hét sportágban versenyeztek, s va­lamennyien dobogós helyezést szerez­tek mondta. Négyben bajnoki aranyérem, a többiben pedig dobogós helyezés minősítette teljesítményüket. Ez összességében nagyszerű eredmény, de én azt is annak tartom, hogy olyan iskolák kapcsolódtak a versenyrend­szerbe, mint például a haló taszal lási. a kisszállást a dunacgyházi, a homok- mégyi ..., amelyekről korábban alig hallottunk. Az alapfokú iskoláknál ezért nem is az eredmény, hanem a részvétel volt a legfontosabb. A közép­fokú tanintézeteknél különösen az atlé­tikai pontverseny megnyerését tartom értékesnek, hiszen a fiataljaink sokkal jobb feltételekkel rendelkező intézmé­nyek atlétáit előzték meg. Ez is azt in­dokolná, hogy mielőbb korszerűsíteni kellene a kecskeméti Szék tói futópá­lyát, hiszen egy alapsportág feltételei­nek a megteremtéséről lenne szó. Mihek tulajdonítja, hogy sokszor szerényebb feltételek mellett is eredmé­nyesebbek voltak a megye diáksportolói vetély társaiknál? A sportegyesületek nehéz helyzete a diáksportra terelte a figyelmet. Az eredményességben azonban feltétlenül benne van a testnevelők bizonyítási szándéka, akik nemcsak a hagyomá­nyos, hanem a diáksport számára új sportágakban is jó nevelőknek bizo­nyultak. Hogyan készülnek a következő versenyekre, megismételhetitek -e a ko­rábbi sikerek? Az ősszel kezdődött tanévhez iga­zodó versenyrendszer annyiban válto­• Galamb Istvánná: „Az eddigi héttel szemben már tíz sportágban lesznek ve­télkedők.” zik, hogy az általános iskola alsó tago­zataiban új korcsoportok kapcsolód­hatnak be. Az eddigi héttel szemben már tíz sportágban lesznek vetélkedők. Újdonságnak számít, hogy az országos mezei futóbajnokság egyúttal hivatalos országos bajnokság is lesz. Ennek jövő év április 9-én Kecskemét lesz a házi­gazdája. Ezenkívül megyénk rendezi az országos úszódöntőt és több területi versenynek is helyet ad. Ami a megyei diáksport eredményességét illeti, meg­vannak az alapok arra, hogy megismét­lődjenek a korábbi sikerek és ezáltal az iskolák jó utánpótlás-nevelő bázisai le­gyenek az egyesületeknek. B. I. LEGKEDVELTEBB SZERE A TALAJ A bajnok nyulat etet és számítógépet kezel A testnevelésben és a sportban kiváló iskolák az 1991/92-es tanévben először pályázhattak a cím elnyerésére. A felhívásra 55 nevelési, oktatási intézmény (45 alapfokú, 10 középfokú) adta be pályázatát, az 50 ezer forintos jutalom elnyerésének reményében. Megyénkből a kecskeméti Lánchíd utcai, a kiskunfélegyházi Darvas József Általános Iskola és a kecskeméti Bolyai János Gimnázium nyerte cl a kitüntető címet. Az oktatási intézmények vezetőitől azt kérdeztük; mi a kiválóság titka, s mire fordítják a jutalmat? Fekete Béta igazgatóhelyettes (Lánchíd Utcai Általános Iskola): — A Diák Sportkörünk megalakulása, 1986 óta több sportcsoportot mű­ködtet. Közel nyolcszáz tagja van, pedig nem erőltettük a tagságot. Oly módon segítettünk, hogy aki tag akart lenni, de olyanok a szociális körülményei, hogy nem tud tagjdíjat fizetni, annak elengedtük. Egyébként az iskola egyik legnagyobb erényé­nek tartjuk, hogy 1986 óta minden nap van testnevelés az iskolánkban. A 28 tanulócsoport közül a 14 alsós­ban három szakmai, egy tematikai, egy óra pedig játéktanítással telik. A felsősöknél heti négy testnevelési órát tartunk, de aki ezenkívül is mo­zogni akar, a DSK munkacsoportjai­ban kedvére választhat a különböző lehetőségek közül. A feltételek most már sok mindenre alkalmasak, amit részben önkormányzati támogatás­sal, részben pedig társadalmi munká­val teremtettünk meg. A tornatermi lehetőségek mellett többsávos sala­kos futópálya, távolugrógödör, súly­A tornász-diákolimpia egyéni baj­nokságának 1991/1992. évi összetett versenyét egy kiskunhalasi fiú, Molnár László nyerte. A szőke, hatalmas kék szemű tornász a Fazekas Gábor y teái Általános Iskola nyolcadik osztályos, sporttagozatos tanulója. Szolid, csön­des, kicsit visszahúzódó, de akire min­dig lehet számítani. Az a típus, aki nem engedi hosszú lére a mondandóját. — Mikor és hogyan kerültél kapcso­latba a tornával? kérdeztem. A szüleim is nagyon szeretik a sportot — édesapám régen egy kevés ideig tornász volt — és így óvodásko­romban kezdtem Paczolay Gyula keze alatt. Különben is ebbe az iskolába jöt­tem volna, de az ő javaslata is számí­tott. Egy válogató után, ötödiktől já­rok az A osztályba, ahol a tornászokat csoportosították. — Ki az edződ? Pár évig Bodicsi Gábor, majd Csil­lag István tanítványa voltam. Sokat köszönhetek nekik, főleg Csillag Ist­vánnak. Félős vagyok, s ezen mindig átsegített. Ha oda állt mellém amikor gyakoroltam, egyre jobban ment, és mertem csinálni, biztonságot jelentett. — A hetvenes évek végén a szintén fazekasos Evetovics Tamás érte el azt az összetett országos bajnoki címet, ame­lyet te is. Azóta nem állt halasi fiú a dobogó legmagasabb fokán. Büszke vagy rá? Nemcsak akkor és ott, hanem még most is alig tudom felfogni, bár nagyon-nagyon jó érzés. A csapattár­saim, akik ott voltak, és akikkel har­madikok lettünk, nagyon szurkoltak nekem. Az iskolában a hagosbemon- dón keresztül gratuláltak, és otthon is velem örültek. Még az óvodás húgom is, aki már szintén tornára jár. — Nagyon szép a tartásod, mutató­sán adod elő a gyakorlatokat, és tudsz egy eredeti összekötő elemet, amelyet Magyarországon kevesen csinálnak . .. A versenyt mindig nagyon komo­lyan veszem. A jó tartás összefügg az­zal. hogy kicsi vagyok, és a lazaságnak köszönhetően tudom azt a bizonyos eredeti összekötést. — Sokat edzel? Hogyan telik egy-egy napod? — Átlagban két-két és fél órát va­gyok az edzőteremben naponta. Reggel hatkor kelek, megetetem a nyulaimat, utána edzés, iskola, majd ebéd a nagy­mamámnál. Háromtól újra edzés és öt órától tanulás. — Kedvenc tantárgyaid? —- A fizika és a kémia. — A kevés szabadidődet mire fordí­tod? Számítógépezek vagy biciklizek a barátaimmal. Most végzem a segédmo­tor-vezetői tanfolyamot, mert a papa nekem adta a kismotorját. Nemsokára járhatok is vele, mert október elsején betöltőm a tizennegyedik évemet. Boldog születésnapot és további sikereket! yass Kata|j„ nyertek már magyar bajnoki címet ökölvívásban, atlétikában, kerék­pársportban. Ezenkívül a KTK és a Honvéd utánpótlás-csapataiban is megtalálhatók a gyerekeink, ám a legfontosabbnak mégis azt tartjuk, hogy szeretik a sportot és ezt továbbadják másoknak is. A jutalmat természetesen sportra, sporteszközökre költjük, hogy még vonzóbbak legyenek a testnevelési foglalkozásaink. Kiinger Adám igazgató (Bolyai Já­nos Gimnázium): — Hogy mi a ki­válóság titka? Egészséges ifjúságot szeretnénk nevelni és ehhez igyek­szünk minden feltételt biztosítani. Heti három testnevelési órát építet­tünk a tantervbe, s ezenkívül további lehetőségek vannak a testedzésre a diáksportkör foglalkozásain. Speciá­lis testnevelési osztályt is indítot­tunk, amelybe kimagasló sporttelje­sítmények alapján jutottak a tanuló­ink. A gimnáziumunk elsős, másodi­kos tanulói heti nyolc testnevelési órán vesznek részt, a további két év­ben pedig heti öt alkalommal fej­leszthetik fizikai képességeiket. Ere­deti szándékunkhoz — hogy egészsé­ges ifjúságot szeretnénk nevelni megvannak a személyi és tárgyi felté­telek. Négy testnevelő tanárunk elkö­telezettje a szakmájának, amit tanuló­ink eredményei bizonyítanak. Jó körül­mények között dolgoznak, hiszen a tornaterem és kondicionáló áll rendel­kezésükre. Szabadtéren négyszáz méte­res futópályánk, két teniszpályánk, kis­pályás labdarúgásra és kosárlabdázás­ra alkalmas létesítményünk van. — Az ötvenezer forintot a diáksport- kör támogatására fordítjuk. Négy ke­nunk már van, s további hárommal szeretnénk bővíteni, hogy a vízi túrá­kon minél többen vehessenek részt. Játékban nem ismertek tréfát • A kecskeméti Lánchíd Utcai Általános Iskola negyedikes diákjai arról híresek, hogy nagyon szeretik a játékot, de focizásban nem ismerik a tréfát. Ezt bizonyítja sikerük is, hiszen ők nyerték korosztályuk országos kispályás bajnokságát. A kiváló diákutánpótlás a Magyar Labdarúgó Szövetség által a győztesnek felajánlott kris- tályscrlcgct szorongatja. Balról: Tóth Attila, Parti Gábor, Kovács András, Laczkó Zsolt, Kalcsu Balázs, mögötte, középen Vrabéli Győző testnevelőtanár, Szevcsényi István, Virág Csaba, Kása Balázs cs Kovács Viktor. (Farkas Tibor felvétele) A hógolyót egy testnevelő kezdte görgetni I oth Viktor, ezúttal edzőként, kosarasok kispadján. Ifiú Tóth Viktor családjában hagyomány, vagy inkább szenvedély a sport szcrctctc. Édesapja kosárlabdázott, ma sportvezető, testvérei aktív játékosok, s ö maga testneve­lő, vezető tanár a Bolyai János Gimnázium­ban, a KSC NB l-cs női csapatának mestere, a magyar kadcltválogatott edzője. Még fel­sorolni is sok. Lehet ezt erővel és idővel győzni? Sajnos, magam is kezdem belátni, hogy négyfelé nem szakadhatok mondta. F.zcrt is mondtam le nemrég az edzőbizottsági tag­ságról, s alighanem a kedettválogatottnál is bedobom a törülközőt. Ne értse félre, nem azért mert társadalmi munka, s ráment szin­te az egész nyaram. Igazából tanulságos fel­adat volt és értünk is el szép eredményeket. A szövetség azonban csak ígérte a segítséget és néhány klubedző nem volt partner, meg aztán Kecskemétről a fővárosba járni egész évben, megoldhatatlan feladat. Óhatatlanul az itthoni munkánk rovására megy. Márpe­dig azt, amit itt a Bolyai-gimnázíumban csi­nálunk, azt nem lehet és nem szabad más­ként, csak teljes szívből művelni, különben nem érne semmit az egész. Mire büszkébb, a Bolyai-sportolók ered­ményeire. vagy a KSC női csapatának az NB I. A csoportba jutására? Vagy a kettő össze­függ? Nem függ össze, csak néhol találkoz­nak az érdekek és természetesen a Bolyaira vagyok büszkébb. Ez ugyanis sokkal széle­sebb skálán mozog mint egy csapat eredmé­nye. A gimnáziumunk mindössze hatodik éves, de középiskolás szinten ott vagyunk az élvonalban. Atlétikában a Icánycsapat or­szágos első, a fiú második volt az elmúlt tanév végén és először tudtunk a nagy hírű nyíregyháziak elé kerülni. Leánykosárlabdá­ban alsó és felső korcsoportban is meg­nyertük az országos bajnokságot, az ODK- ban a turistáink már három éve legjobbak az országban. Ez még nem is a teljes lista. Nem véletlen, hogy az edzők ide irányítják a leg­jobb asztaliteniszezőket, úszókat, mert a mi iskolánk biztosítja a felkészülésüket úgy, hogy nem megy a tanulás rovására. Az erdemények mögött hány ember munkája rejtőzik? Itt a Bolyaiban ősztől már négyen va­gyunk testnevelők és segítjük egymás mun­káját, de a tanári karból Varga József y>é\áéi- ul a túrákat szervezi fáradhatatlanul. Ne­künk segít az edzők egész sora. Legfőbb tá­mogatónk az iskola vezetése és nemcsak a fő profilt jelentő atlétikában és kosárlabdában. Nyáron egy hónapos vízi túrázás folyik heti váltással. Télen korcsolyázás és síelés lesz a fő számunk. Mindenki sportolhat itt, tehát nemcsak a sportosztályosok. A termünk ál­landóan tele van, a kondicionálószobában a fiúk egymást érik a szereknél. Sportol maga a tanári kar is, mert hetente egy este övék a csarnok. Mi az érdeme mindebből Tóth Viktor testnevelőnek ? Talán az, hogy a „hógolyót” én kezdtem görgetni, s nekem kell vigyázni arra, hogy lavi­na ne legyen belőle, csak annyi, amit el bírunk végezni. Nekünk a sok szép eredmény dacára az elsődleges célunk, hogy edzett, egészséges fiatalokat neveljünk, akik az iskola kapuján kilépve az élet minden területén helyt tudnak a^nl Szabó Zoltán Tanítványai a nemzetközi mezőnyben is megállják a helyüket Már több hét eltelt az olimpia óta, de meg mindig szóbeszéd tárgya a magyar sportolók kiváló szereplése. Az élspor­tot illetően azonban eredményes után­pótlás-nevelés nélkül senkinek sem le­hetnek illúziói. A kecskeméti 12-17 éves úszókkal Frühauf Tibor, a KVSC vezetőedzője foglalkozik. Hogyan került kapcsolatba ezzel a sportággal?— kérdeztem a mestert. Valamikor első osztályú úszó vol­tam, aztán 1975-ben jó néhány év kiha­gyás után edzőként tértem vissza a me­dence partjára. Több mint tíz évig a Bp. Honvédnál edzősködtem, közben négy és fél évig a válogatott keretnél Széchy Tamás segítője voltam. Hogyan került Kecskemétre? Széchyvel, akivel emberileg igen nehéz kijönni, összekülönböztünk. A KVSC-nél szerződést ajánlottak, örültem, hogy végre önállóan dolgoz­hatom. Kezdetben — van annak már öt éve is — a tanmedencében kaptam egy 35 fős gyerekcsoportot. — Ez a létszám mostanra alaposan lecsökkent. Mindegyik megtanult úszni, de a nehéz edzésmunkát kevesen vállalták és lemorzsolódtak. Jelenleg nyolc úszó­val foglalkozom, közülük bármelyik klasszis versenyzővé válhat. Eddigi eredményeik azt mutatják, hogy a nemzetközi mezőnyben is megállják a helyüket. Melyikük ért el az idén kiemelkedő eredményt? Ivanovics Gergely a diákolimpián • Frühauf Tibor remek érzékkel oktat­ja az utánpótláskorú fiatalokat. 50 mellen első, 50 gyorson második lett. A serdülő országos bajnokságon 100 és 200 mellen arany-, 200 vegyesen bronzérmet szerzett. Elindult az ifjúsá­gi OB-n, ahol három évvel idősebbek­kel versenyzett. Ott két második helye­zést ért el. A kadett Európa-bajnoksá- gon megnyerte a 100 (1:07,50) és a 200 (2:25,82) méteres mellúszást, 200 vegye­sen 3. lett. Tagja volt a bajnok 4 x 100-as vegyes váltónak, valamint a 3. helyezett 4 x 100 és 4 x 200 méteres gyors váltónak is. Másik tehetséges versenyzőm Újszászi Márk, aki 100 mellen diákolimpiát nyert. Részt vett Franciaországban az európai diáksportfesztiválon, ahol szin­tén győzött. Á felnőtt OB-n 100 mellen (1:08,37) a 8., az ifjúsági OB-n 200 mellen (2:27,69) a 3. lett. Szólni kell még a 12 éves Simon Jácintról, aki az országos utánpótlás-bajnokságon három nap alatt 11 versenyszámban indult. Máso­dik lett 200 pillangón, negyedik 400 ve­gyesen, 100 pillangón, 200 és 1500 méter gyorson. Milyen edzésmunkával lehet ilyen szintre eljutni? Hetente tíz vízi és öt szárazföldi edzés van, ami napi 4 órás elfoglaltsá­got jelent. Az iskolák mennyiben partnerek ebben? Ez változó. Szeretném elérni, hogy ennek a néhány kiválóságnak megte­remtsék annak a feltételét, nogy minden edzésen részt tudjanak venni. Vizünk, medencénk van, és ha a gyerekek is rend­szeresen tudnak járni edzésre, minden együtt lesz ahhoz, hogy jó eredményeket érjünk el. Már csak szponzorokat kellene találni, de úgy tűnik, a vállalkozók egye­lőre nem látnak fantáziát a kecskeméti úszósportban. Pedig higgyék el, van ben­ne! — sz — Összeállította: Banczik István Diákok a dobogón Ennek az egymásra épülő, egymást kiegészítő rendszer­nek az eredménye, hogy Bács-Riskun diáksportja kiemel­kedő eredményt érhetett el a legutóbbi tanévben, össze­állításunkban a legeredményesebbek közül mutatunk be néhány győztest (egyént és csapatot), edzőt és testneve­lőt, akik három intézményt, amelyek — nélkül hiá­nyozna néhány országos bajnoki cím a megye diáksport­jának aranykönyvéből. lökőhely, két kézilabdapálya és egy kosárlabdázásra alkalmas létesít­mény várja a mozognivágyókat. Meg kell mondanom; a testnevelés és sportolás feltételei csakis a jó nevelő- testületi szemlélet révén alakulhattak így. Évente két alkalommal is napi­renden vannak az időszerű kérdések, amelyek megvitatásába minden kol­légát bevonunk. — A pályázaton nyert összeget eszközpótlásra — a Toldi kondisze- rck bővítésére —, versenyeztetésre, tehát mindenképpen a diáksportra fordítjuk. Mészáros Gyula igazgatóhelyettes (Darvas József Általános Iskola): Tizenharmadik éve üzemel az isko­lánk, azóta rendszeresen szervezzük a szabadidő- és versenysportot. Nyi­tottak vagyunk, évente több ezren vesznek részt a rendezvényeinken. A Darvas Kupa-versenyek már az egész városban ismertek, népszerűek, csakúgy, mint a lakótelepi futóverse­nyünk, vagy a tanár—diák mérkőzé­sek. Ezek sorát folyamatosan bővít­jük, már labdarúgásban, kosárlabdá­ban, sakkban, asztaliteniszben, sőt jégkorongban is megmérkőzünk a di­ákok válogatottjával. Ez azt jelenti, hogy egy-egy rendezvény sem csak a testnevelőkre hárul, ilyenkor a kollé­gák is segítenek. Gyerekeink a város valamennyi szakosztályában megta­lálhatók, tőlünk kikerülve többen • Riskunlélegyha/an hagyománya \an a diákw-rsenyeknek, a legutóbbin is több mint ezren futottak a győzelemért, az egészségükért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom