Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-30 / 231. szám

2. oldal. 1992. szeptember 30. PETŐFI NÉPE Visszavonja a kormány a törvénytervezetet? KÉRDŐJELEK Barátkép Politikusok, újságírók az el­múlt évtizedekben nem kevés ta­pasztalatot szerezhettek arról, hogyun kell ellenségképet for­málni. Ez a politikai taktika ré­szének számított, mert volt, amikor az ellenség f alra festé­sével" remélték „egységbe tö­möríteni" a népet. Ma is alkalmazzák ezt a mód­szert? Vannak, akik sajnos igen. Egyesek szerint ellenség lett az ellenzékhői, mások „külföldi összeesk ü vök'' be a va tk ozásáról írnak, vagy olyan gyűlölettel szólnak a tőlük eltérő nézetű, nemzetiségű, fajú vagy vallású emberekről, ahogyan halálos el­lenségről beszél az ember. Hasznos lehet ez egyáltalán? Nem, mert az ellenségkép vala­mi, sőt valaki vagy valakik ellen mozgósít. Aki negatív irányú cselekvésre — elutasításra, ta­gadásra, kirekesztésre — ösztö­nöz, az semmiképpen sem mo­torja a széles körű összefogásra épülő, pozitív hatású politizálás­nak, közéleti aktivitásnak. Barát kép kellene? Igen — még akkor is, ha a társadalom­nak lehetnek, vannak valós el­lenségei. akikkel szemben a jog­állam eszközeivel fel is kell lép­ni A lakosságnak sugallt felfo­gás azonban legyen a barátkép. Legyen ennek legfőbb eleme — miként azt nemrégiben utcai de­monstráció is hirdette —, hogy a demokráciában mindazok, akik a közös cél, Magyarorszá­gon a rendszerváltozás végig vi­telének elérésére törekednek, vi­seltessenek türelemmel egymás eltérő politikai — ideológiai­szociális felfogása. a célhoz ve­zető utak és módszerek megvá­lasztásának különbözősége, a sokféle pánthoz tartozás láttán. A barátkép azt az érzést erősít­heti, hogy a demokráciában nem kell félni a ..másoknak": tehát azoknak, akik bármiben is eltér­nek azoktól, akik magukat a nemzeti ügy egyedüli letétemé­nyesének próbálják feltüntetni. A barátkép egészen hétközna­pi módon kifejezve: egymás bá­torító hátba- és nem szájon ve re­Ferenczy F.uropress Egyházi tanulmányút Varsóba utazott kedden a kor­mány egyházi kérdésekkel foglal­kozó két államtitkára, Pálos Mik­lós és Lukáts Miklós. A Miniszter- elnöki Hivatal egyházi kapcsolatok titkárságától kapott információ szerint eszmecserét folytatnak a lengyel minisztertanács hivatalának vezetőjével és az Egyházügyi Iroda főigazgatójával, az allam es az egy­ház specifikus kapcsolatairól. Ta­nulmányozni fogják az egyházügyi kérdésekkel is foglalkozó szakmi­nisztériumok és főhatóságok mun­kájának kormányzati koordináció­ját, valamint az egyházak oktatási, nevelési és karitatív tevékenysége állami támogatásának módszereit. Az államtitkárok találkoznak a kü­lönböző egyházak vezetőivel. A k üldöttséget fogadja Pawel Lacz- kowski, a Lengyel Keresztényde­mokrata Párt (PCHD) főtitkára. Bankbizalom? A Betét- és Folyószámla-tulaj­donosok Érdekvédelmi Szervezete (Bcfész), új szolgáltatásként, a pénzintézetek biztonságáról ad in­formációt tagjainak keddtől. A Befcsz ezért arra hívja fel tagjait, hogy saját érdekükben — sorol­ják fel a szervezet titkárságán be­szerezhető adatlapon számláikat, betéteiket, illetve ezeket őrző bankjaik nevét. A magyar pénzügyi gyakorlat­ban új szolgáltatás lényege, hogy az érdekvédelmi szervezet tagjai nyilvántartásba vétethetik a Bc- fesznél, hogy melyik bankban, il­letve bankokban es milyen azono­sító jellel helyeztek el pénzeszközö­ket Ha a Befész valamely bank biztonságával kapcsolatban ko­moly kockázatra utaló informá­cióhoz jut, egyenként keresi meg azokat a tagjait, akik a szóban for­gó banknál érdekeltek, és átadja értesüléséit. A tagok kötelezettsé­get vállalnak arra, hogy a megszer­zett adatokat semmilyen körben nem terjesztik, és mint ilyet, üzleti titokként kezelik. A vállalt kötele­zettség megszegéséért teljes körű felelőséggel tartoznak. A tervezettnél háromnegyed órá­val később kezdte meg tanácskozá­sát kedden délelőtt Katona Tamás parlamenti dolgozószobájában a médiatörvény előkészítésére a kor­mány által életre hívott bizottság. A testület ülésén az MTI értesülése szerint megvitatják, milyen lépéseket javasoljanak a kormánynak a mé­diaügyben. A bizottság ülését meg­előzően Antall József miniszterelnök háromnegyed órát konzultált Kato­na Tamás miniszterelnökségi állam­titkárral a médiaügy legújabb fejle­ményéről, a Tv-híradó es A Hét fő- szerkesztőjének, Pálfy G. Istvánnak leváltása után kialakult helyzetről. A médiaügyekért felelős államtitkár az MTI munkatársának elmondta: a kormányfővel már hétfőn este is szó­ba kerültek a televíziót érintő kérdé­sek. A keddi ülésen az MTI értesülése szerint várhatóan arról tanácskoz­nak, milyen lépéseket javasoljanak a kormánynak az új helyzetben, amely Katona Tamás szerint azáltal jött létre, hogy az egyik oldal felrúgott egy hallgatólagos megállapodást. 20 évvel ezelőtt, 1972. július 7-én írták alá a magyar Kulturális Kap­csolatok Intézete és az amerikai egyesült államokbeli National Sci­ence Foundation (NSF), együtt­működési megállapodását. Teg­nap az évforduló alkalmából, ün­nepséget tartották az MTA Zene- tudományi Intézetének budavári épületében. Az ünnepség résztvevőit Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte, majd Walter E. Massey, az NSF főigazgatója méltatta a 20 éve kö­tött szerződést és az eredménye­képp létrejött együttműködést. Ezt követően az együttműködés konk­rét formáit értékelte több neves amerikai és magyar tudós, közöt­Amióta a boszniai szerb vezetők gondolkodás nélkül megszegték londoni adott szavukat, az ameri­kai sajtóban nem jelent meg ehhez fogható tragédiáról szóló tudósí­tás. A fenti elbeszélés két olyan volt fogolytól származik, akiknek állítólag sikerült elkerülniük a mé­szárlást. Rajtuk kívül még több mint fél tucat polgári személy lát­ta, hogy két autóbusznyi foglyuk­kal a szakadékhoz közel parkolt egy szerb csapat. Az amerikai újságírók hangsú­lyozzák, hogy a tanúvallomások nem a boszniai kormánytól szár­maznak, hanem nyugati kollégák első kézből hallották őket. Augusztus 21-én a Travnik kör­nyéki szerb internálótáborban au­tóbuszokba tuszkoltak több mint kétszáz foglyot. Azt mondták ne­kik, hogy a szarajevói kormány képviselőivel elért megegyezés sze­rint ki fogják őket cserélni a fog­lyul ejtett szerb harcosokért. A konvoj azonban megállt az Ugar és Ilomska folyócskák torko­latánál, a Varjanta nevű szakadék közelében. A bosnyák foglyokat kisebb csoportokban kivezették a mélység szélére és ott egyszerűen legéppuskázták őket. Egy 20 és egy 31 éves muzulmán férfi a közvetlen tanú. Úgy mene­kültek meg, hogy adott pillanat­A kormány végleges döntését soros ülésén hozza majd meg. A megbeszélésen részt vesz Balsai István igazságügy-rpiniszter, Hor­váth Balazs tara nélküli miniszter, Pongrácz Tibor, a Pénzügyminiszté­rium közigazgatási államtitkára, Kulin Ferenc, az Országgyűlés kul­turális bizottságának elnöke, Juhász Judit kormányszóvivő, és meghívást kapott Szabó Tamás tárca nélküli miniszter is. Tehát mindazon tárcák képviselői jelen vannak, amelyek a televíziózás és a rádiózás ügyében jogilag vagy financiálisán érdekel­tek. „Nem a Pálfy-ügyet tárgyaltuk, hanem azt: hogyan lehet a rádió- és televíziótörvényt a hétfőn történtek ellenére megmenteni, úgy, hogy ne kerüljön sor végletes vagy erőszakos lépésekre semelyik részről”. Ezt Ka­tona Tamás, a médiügyekért felelős államtitkár mondta el a kormány úgynevezett médiabizottságnak ked­di ülését követően újságíróknak. Katona Tamás az MTI kérdésére válaszolva megerősítette: az ülésen kialakítandó álláspont befolyásolja tűk Pungor Ernő professzor tárca nélküli miniszter. Az 1972-es amerikai— magyar szerződés elsősorban a műszaki és a természettudományok terü­letén ad lehetőséget a közös munkára. A jelentősége abban van, hogy a korábbi cserelátoga­tások helyett valódi együttműkö­désre nyitott lehetőseget a két ország tudósai között. Az 1980- ban megszűnt Kulturális Kap­csolatok Intézetének ezen felada­tait az MTA vette át. 1972 és 1980 között 38 közös kutatási projekt indult és 5 workshop ke­rült megrendezésre, 1981-től mostanáig pedig 86 közös kuta­tási projekt és 11 workshop ka­pott támogatást. ban a szakadékba vetették magu­kat. A már lemészároltak holttes­tén szánkáztak a mélybe, de újabb­nál újabb hullák is zuhantak rájuk odafentről. Egyikük öt napig bolyongott az erdőben, mire bosnyák csapatokra bukkant. Elmondta, hogy egyesek már a buszban suttogni kezdték, hogy kivégezni hajtják őket unokatestvére ott is veszett —, de ő nem akarta hinni, hogy ilyesmi valóban megtörténhet. * „Először egyesével, aztán kette­sével, majd hármasával vezették ki társaimat a buszból, végül egész csoportokat hajtottak a szakadék széléhez mesélte az amerikai kérdezőinek. — Rám egy nagyobb csoporttal együtt került sor. A sor végén álltam. Mihelyt lövöldözni kezdtek, a mélybe vetettem ma- am. Úgy védtem meg a fejemet, ogy megpróbáltam a lábam közé szorítva minél kisebb labdaformát fölvenni és megtartani. Amikor a gurulós után megálltam, minden­felé testek hevertek és továbbiak is zuhantak rám. Valaki segítségért kiáltozott, de nem mertem vála­szolni. Vérzett a lábam. Sötétedé­sig meg sem mertem mozdulni.” A másik túlélőt egy fa fogta föl a mélybe vezető úton. (Az újvidéki Magyar Szó nyo­mán) majd azokat a lépéseket, amelyeket a kormány a médiaügyben tesz. A bizottság véleményéről tájékoz­tatják a miniszterelnököt, a további­akról majd ő és a kabinet hoz dön­tést a kormány soron következő ülé­sén. A kormánynak nem szándéka, hogy a miniszterelnök és a köztársa­sági elnök között a feszültség növe­kedjen, inkább az az érdeke: ez a feszültség — ha van — inkább csök­kenjen vagy megszűnjön — fejtette ki az államtitkár. A miniszterelnök döntésétől függ azonban, hogy talál­kozót kezdeményez ez ügyben a köztársasági elnökkel. Az államtit­kár — egy kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy ilyen feszült helyzetben kívánatos cs logikus, hogy az ország két közjogi méltósá­ga ebben a kérdésben eszmét cserél­jen. A médiatörvényről szólva Kato­na Tamás nem tartotta kizártnak, hogy a kormány a törvénytervezetet az Országgyűléstől visszavonja, te­kintettel a médiatörvény kétharma­dosságának tisztázatlanságára. Határozat az emberi jogi egyezményről Az Országgyűlés tegnap határo­zatot hozott az em béri jogok és ala p- vető szabadságok védelméről 1950- ben Rómában született egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyvei megerő­sítéséről. Az egyezmény immár több mint négy évtizede azemberi jogok credo- jának számit Európában. E jogok el- ismeréseegyben próbaköve az Euró­pai Tanácshoz való csatlakozásnak is. Hazánk 1990 novemberében irta alá az egyezményt és ezzel megnyilt Magyarország útja az európai de­mokratikus közösség felé. Azegyezmény aláírásaután inten­zív munka kezdődött annak érdeké­ben, hogy a magyar belső jogrendet átfésülve összhangba hozzák azt az egyezmény normáival. A mintegy 15 hónapig tartó jogegyeztetés azzal az eredménnyel zárult, hogy a honi jog­rendszer lényegében eleget tesz az eu­rópai emberi jogi követelmények­nek. Mintegy tíz olyan jogszabályt ta­láltak, amelynek módosítására lesz szükség az összhang megteremtésé­hez. E jogszabálymódosítások elő­készületei már meg is kezdődtek. A tervek szerint a kormány még az idén benyújtja a Parlamentnek a mó­dosításokat tartalmazó törvényter­vezetet. Alaposan gyanús erős fiúk Két fegyvert és sok lőszert találtak a rendőrök a házkutatás során a Bp. Maccabi SC irodájában, illetve a hétfőn őrizetbe vett Tasnádi Péter klubelnök lakásán. A Pest megyei Rendőr-főkapitányság illetékese, Tóth Ernő őrnagy elmondta, hogy a szervezett alvilág felszámolása során Tasnádi Péter őrizetbevételekor azért vetették be a rendőrség Külön­leges Szolgálatát, azaz a komman­dósokat, mert attól tartottak, hogy a klub irodájában tartózkodó, k üzdő- sportokat űző 100 kilós emberek esetleg közbeavatkoznak. Tasnádi őrizetbcvételére 12-14 kommandós és 8 rendőr vonult ki hétfőn kora dél­után a klub Rákóczi úti irodájához, az ott tartózkodók azonban nem ta­núsítottak ellenállást. A rendőrőrnagy elmondta: ala­pos a gyanú, hogy a klub tagjai törvénytelen módszerrel is hajtot­tak be pénzeket. Mint Tóth Ernő rámutatott: azt nem tiltja a tör­vény, hogy megbízás alapján né­hány izomember puszta jelenlété­vel felkérje az adóst tartozása meg­fizetésére. A rendőrségnek azon­ban alapos a gyanúja, hogy a pénz­behajtók fizikai erőszakot is alkal­maztak, s így ingatlanok kerültek a klub tulajdonába. Komáromi István, a Pest Megyei Rendőrkapitányság vezetője közöl­te: a szövevényesnek ígérkező ügy feltárása egy Budapest környéki te­lepülésen kezdődött, ahol a nyomo­zok hálóján fennakadt egy zsarolás gyanújába keveredett bűnöző. A szálak innen vezettek a Budapest Maccabi SC-hez. A Pest megyei rendőrség nagy erőkkel nyomoz, szorosan együttműködve a fővárosi rendőrökkel. A gyanúsított egyelő­re őrizetben várja a fejleményeket, hamarosan eldől, hogy az ügyész javasolja-e a bíróságnak előzetes le­tartóztatásba helyezését. Európai Karitász-konferencia Az Európai Karitász-szervezctek egyesülése Budapesten tartotta kon­ferenciáját szeptember 24-e és 29-e között. A fórum témája a „Karitász- együttműködés Európában a politi­kai átalakulás nyomában” volt. — A konferencia történelmi ese­mény, hiszen először rendezzük olyan országban, amelyik az egykori szovjet blokkhoz tartozott. Ez a helyszínválasztás is mutatja: meny­nyire fontos számunkra Közép- Kelet-Európa — mondta William Kenney püspök, a Caritas Europa elnöke, a szövetség keddi sajtótájé­koztatóján. A püspök rámutatott: a világ szinte minden országában mű­ködik karitászszervezet, amelyek a katolikus egyházon belül a leghatá­sosabb „szociális lelkipásztori mun­kát végzik”. A Magyar Karitász többek között öregek otthonát, fo­gyatékosok otthonát, vak gyerekek intézetét és családsegítő központot működtet. A tanácskozáson szóba került a menekültkérdés is. A résztvevők konkrét határozatot nem hoztak, de egyetértettek abban, hogy a közvéle­ményen keresztül nyomást kell gya­korolni a kormányokra a menekül­tek befogadásáért. Az Európai Kari­tász felhívást fog intézni a kormá­nyokhoz, hogy nagyobb mértékben segítsék azokat az országokat, ame­lyek a menekültáradatban közvetle­nül is érintettek. A szervezet vélemé­nye szerint nem elég csak a menekül­teket segíteni, hanem a menekültá­ramlás okait kell megszüntetni, és szakadatlanul fáradozni kell a politi­kai igazságtalanságok enyhítésén. Amerikai—magyar tudományos együttműködés TALLÓZÓ SZAKADÉKBA LŐTT FOGLYOK Egy tömeggyilkosság tanúi EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Véres terror Boszniában A szerbek véres terrorral űzik ki lakóhelyeikről Északnyugat- Bosznia még megmaradt, 200 000 főnyi mohamedán lakosságát miután több tízezer embert legyilkoltak —jelentette keddi, helyszíni tudósításában a The Washington Post. A lap Banja Lukából arról számolt be, hogy az „etnikai tisztogatás” végső szakaszába lépett: a terrorizált bosnyák lakosság ezrével menekül, hátrahagyva minde­nét s nagy összegeket fizetve azért, hogy legalább gyalog kijuthas­son. Izetbegovic kész engedni Alija Izetbegovic boszniai elnök kész parancsot adni a nagyobb városokban állomásozó muzulmán erők kivonására, ha a szerb csapatok beleegyeznek a jelentősebb települések demilitarizálásába és megnyitják a városokba vezető utakat. Sajtótájékoztatóján el­mondta: Vance közölte vele, hogy az Egyesült Államok a Szarajevó­nak szánt légi segélyszállítmányok újraindítását fontolgatja. Azt is bejelentette, hogy nehány órán belül közvetítők részvételével tárgya­lásokat kezd a boszniai szerb vezetők képviselőivel. Dumas vizsgálatot javasol Azonnali nemzetközi vizsgálat megindítását javasolja a Jugoszlá­viával foglalkozó konferencia két társelnökének Roland Dumas francia külügyminiszter annak megállapítására, valóban meggyil­koltak-e több ezer muzulmánt a boszniai szerbek fogolytáborában. A francia miniszter Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz és Douglas Hurd brit külügyminiszterhez, a konferencia kél társelnökéhez inté­zett erről levelet. Amerikai jelentések szerint a Szarajevó közelében levő Brcko-fogolytáborban mintegy háromezer muzulmán foglyot végeztek ki. Gorbacsov nem tanúskodik Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő és az SZKP egykori főtit­kára erkölcsi fenntartásait hangoztatva elzárkózott attól, hogy ta­núskodjon a szovjet állampárt betiltásáról zajló alkotmánybírósági tárgyaláson. Erről Gorbacsov levélben értesítette az orosz alkot­mánybírákat. Indoklásában kijelentette: a bírósági tárgyalást a szemben álló erők saját szűk politikai érdekükben akarják felhasz­nálni, s ebben a játszmában nem kíván résztvenni. Elengedték a négy foglyot Szabadon engedték Tádzsikisztánban azt a négy orosz tisztet, akiket még a hét végén ejtettek foglyul a lemondatott Rahmon Nabijev elnök hívei. Orosz parlamenti körökben eközben mind erőteljesebb nyomást igyekeznek kifejteni a kormányra és Borisz Jelcinre, hogy határozottabban lépjenek fel a Tádzsikisztánban élő orosz nemzetiségűek, illetve az ott szolgálatot teljesítő orosz kato­nák védelmében. Lezárult az előrejelzés Az Infas német és Irsop román közvélemény-kutató intézet hétfőn este lezárta a 252 reprezentatívnak tekintett szavazókörzet adatai­nak összesítésére alapuló előrejelzési műveletet. A hat elnökjelölt között a következőképpen oszlanak meg a voksok: Ion Iliescu 47 százalék, Emil Constantinescu 31,3, Gheorghe Funar 11, Caius Traian Dragomir 4,7, loan Mánzalu 3, Mircea Druc 2,9 százalék. A képviselőházban a felmérés szerint a Nemzeti Megmentési Demokratikus Front 107. Romániai Demokratikus Konvenció 81, a Nemzeti Megmentési Front 41, a Román Nemzeti Egységpárt 31, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség 29, a Románia Maré Párt 15, a Szocialista Munkapárt 12, a Demokratikus Agrárpárt 12 mandátumhoz jut. Az elnök élt vétójogával George Bush amerikai elnök vétót emelt az amerikai kongresszus törvénytervezete ellen, amely feltételekhez kötötte volna, hogy Kína továbbra is részesedjen a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvében. Az amerikai kongresszus szeptember 22-én fogadta el azt a határozatot, amely akkor biztosította volna továbbra is Kínának a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét, ha az ázsiai ország­ban lépéseket tesznek az emberi jogok védelmére, a demokratikus reformok megvalósítására. Ross Perot, a nagy kérdőjel Ross Perot, a texasi milliárdos hétfőn meghallgatta a két nagy párt hozzá zarándokolt vezetőit, de továbbra is bizonytalanságban hagyta őket és a választókat afelől, hogy elindul-e végül is az elnök- választási versenyben. Perot esti tv-nyilatkozatában kijelentette: csütörtökig dönt. Kecskemét — ötletpályázat A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a Média Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 3.) országos, nyilvános és titkos ötletpályázatot hirdet a kecskeméti volt Erzsébet laktanya épületeinek és területének hasznosítása címmel: A tervpályázat célja: ötletek és javaslatok beszerzése a 4 ha nagyságú területen tervezett építésberuházási — befektetési —, építészeti és város- rendezési programjához. A tervpályázat díjazására 1 400 OOO Ft áll rendelkezésre. A legmagasabb díj 500 OOO Ft, a legkisebb lOO OOO Ft. A tervpályázati kiírás 1992. szeptember 30-ától vehető át Budapesten, a KTM építészeti és környezetfejlesztési főosztályán (Bp. I., Fő utca 44 —50. „B” épület II. emelet 210. szoba) és Kecskeméten a polgármesteri hivatal mérnöki és környezetgazdálkodási irodájában (Kecskemét, Kos­suth tér 1. I. emelet 46. szoba) 500 Ft befizetését igazoló csekkszelvény ellenében hétköznap 9—13 óra között. (Az 500 Ft-ot rózsaszín pénzesutalványon lehet postán feladni a Magyar Takarékszövetkezeti Bank RT Regionális Igazgatósága Kecskemét, Sza­badság tér 3/A — 259 98937 számlaszámra. A közlemény rovata „ÖTLET­PÁLYÁZAT — ELSZÁMOLÁSI SZÁMLASZÁM: 0096-4004 szöveget kell írni.) A pályaművek benyújtásának határideje: 1993. január 25., 24 óra. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Média Kft. Minisztérium 76/9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom