Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-26 / 228. szám

6. oldal. 1992. szeptember 26. HÉT VÉGI MAGAZIN HAZNEZO Hogyan kell otthont teremteni? Vajon éltből a réj>i házból lesz-e mét> meghitt otthon? (Fotó: Gaál Béla) A Petőfi Népe Hét végi magazinjában új sorozatot indítunk Háznéző címmel. Bizonyára sokan vannak, akik az egyre szűkülő lehetőségek ellené­re is meghitt otthonra várnak (vágynak), netán most kezdenek lakásépítés­be, -átalakításba, -felújításba. Rovatunkban minden alkalommal olyan otthonba látogatunk el, melyet érdemes bemutatni és ezáltal tanácsokat szeretnénk adni olvasóinknak. Természetesen várjuk az érdeklődők kérdé­seit, melyekre szakemberek válaszolnak majd a lap hasábjain. Az ötleteket, tapasztalatokat is átadhatják az otthonteremtők. A „háznézőbe'' invitáló leveleket szívesen fogadjuk, hogy azután bekopogtathassunk a példás ott­honokba. Farkas Gábor kecskeméti épí­tész huszonöt éve él és alkot a me­gyeszékhelyen. Számos példaérté­kű házat tervezett már és az ott­honteremtéssel kapcsolatos ta­pasztalatai sem érdektelenek. Új rovatunkban először öt szólaltat­juk meg, mintegy „előszóként” a későbbi cikkeinkhez. — Hatvan-hetven éves az elma­radottságunk — kezdi a beszélge­tést az Ybl-díjas építész. .— Sokan bejárják az egész világot, de ami­kor házépítésbe kezdenek, még a szomszéd faluba sem mennek át szétnézni. Nem mindig pénz kérdé­se, hogy tetszetős legyen az ottho­nunk. Sajnos, legtöbbször „Az én házam — én váram” elve érvénye­sül. — Hogyan kezdenek hozzá? — Mindenki siet. Azért, mert jön a tél, vagy a tavasz, az áfa, a szoc- pol. és egyebek miatt. Kevesen ve­szik a faradságot, hogy az életre szóló művet, vállalkozást, a házépí­tést, az otthonteremtést megalapo­zottan, megfontoltan vigyék végbe. Legyen az boldogság — a sok gond mellett —, ha építkezik az ember. Vannak olyanok, akik nem tudják elképzelni leendő otthonukat, ezért mindent az építészre bíznak, má­soknak túlságosan is gazdag a fan­táziájuk. Természetesen okos kompromisszumok kellenek. A legfontosabb, hogy a mindenna­pi életünkhöz készüljenek a tervek és így épüljön a ház. 0 Farkas Gábor: — Sokan azt his/.ik, az esztétikai minőség egyenlő a pénzzel. (Fotó: Walter Péter) — Milyen házak a divatosak? — Legtöbben már megvalósult példák alapján indulnak el. Régen a sátortetős házak hódítottak, ezek ideje lejárt. A tetőteres kor­szaknak is lassan vége lesz. Egyre több az olyan megbízó, aki nem akar sablonokhoz ragaszkodni, leginkább egyedi házat szeretne építeni. Ennek is vannak veszélyei, hiszen az extra igények (torony, márványok és egyebek) ízléstelen­né válhatnak. Az egyszerű, elegáns ház azon túl, hogy praktikus, táj­ba, térbe illeszkedő, meghódíthat­ja a lakóját és vendégét egyaránt. — Meghatározó-e a pénz? Sokan azt hiszik, hogy az esz­tétikai minőség egyenlő a pénzzel. Ez tévedés! Az odafigyelés, a rész­letek kidolgozása szerintem fonto­sabb Ezzel érhetünk el m nóséget. Miután egy életre szól az elkészült ház, tanácsos több lépcsőben épít­kezni. Azért nem érdemes sietni, összecsapni, hogy később megbán­ja az építtető, miért is nem csinál­tatott szép oromzatot, vagy miért nem ízlésesebb ablakokat helyezte­tett az utcafrontra. Lehet már­ványból a lépcső, de lehet fából is Nem utolsó szempont az anyagta­karékosság, de a ház rovására nem mehet. — Mihez kezdjenek a panella­kok? — Ha már a külső megjelenítés­be nemigen szólhatnak bele, leg­alább meghitt otthonokat teremt­senek. Látom, hogy estefelé itt-ott locsognak a házak előtt, máshol fákat nevelnek, igyekeznek ottho­nosabbá tenni a környezetüket, ha ez nem is mindig sikerül. Hogyan lehet a panelházakat humánusab- bá tenni? Legfeljebb a bejáratok, a mellvédek válhatnak harsányab­bakká, s valamelyest a növénytele­pítés is segíthet. A lakások beren­dezésén sok múlik. Nem olyan bú­torokat kell választani, melyek to­vább silányítják az amúgy is egy­hangú szobabelsőt. Egy-egy régi családi bútor javíthat az összké­pén, a vidám színekről, apró ötle­tekről nem is beszélve. Nem biztos, hogy a kellemes otthon pénz kér­dése. Az egyéniséget tükröző ott­hon nem fel év alatt alakul ki. Re­mélhetőleg a Petőfi Népe sorozatá­ban bemutatandó otthonok hasz­nos tanácsokkal szolgálnak az ol­vasóknak. _ ,, Borzak Tibor Mit tudnak a svédek? Majdnem mindent. Már ami a dizájnt illeti. A svéd modell sze­rint megteremtett jóléti állam a szociális reformok és társada­lomépítés tervezetében a kezde­tektől (a '30-as évektől) fontos szerepet játszott az építészet és a formatervezés. Programjába emelte a lakáskörülmények és a mindennapi élet, a környezet, a használati és munkaeszközök minőségi célszerűségét. A nemzetközi modernizmust Svédországban funkcionalizmus­nak nevezik. E stílus nemcsak igényességet, eleganciát fel­tételez, hanem a szükségletek­hez való alkal­mazkodást, és felhasználó- centrikusságot is. Természete­sen ilyenek a svéd bútorok, lakberendezési tárgyak is. Nézzük példá­ul a svéd konyhát. Azt a teret, amelyet a skandináv országban nem munkahely­ként, hanem a családi együtt- lét helyének tekintenek. (Ebből következően nem építeaiek mini konyhákat, 2- 3 négyzetméteres főzőfülkéket.) A főzés, az étkezés családi, tár­sas program Svédországban, az alaposan átgondolt berendezés éppen ezért létszükséglet. A svéd konyhát az Ikea terjesz­tette el a világban. Modulrendsze­re az 1940-es évek svéd szabvá­nyán alapul. A program építőele­meivel bármely tér jól beépíthető, s később is esztétikusán variálható különböző szekrényajtókkal és a fiókok homloklapjaival. Az 1980-as években a svéd lakások területe megnövekedett, az új házakban a lakásalaprajz nyitottabbá vált, az előszoba, a konyha és a nappali összefoly­hattak, elválasztófal nélkül. A nappalit svédül „mindennapi szobának” nevezik, utalva arra, hogy itt igen sokféle célú helyi­ségről van szó. Ez a svédek otthonának legnagyobb, legtá­gasabb része. Ennek megfelelő­en kell berendezni is. Úgy, hogy itt találkozhasson a csa­lád minden igénye, lehessen vendéget fogadni, olvasni, zenét hallgatni, ebédelni és beszélget­ni is. RECEPTÖTLETEK Szőlőkúra Itt a szőlőérés ideje. Használ­juk ki a lehetőséget és tartsunk egy kellemes, egészséges szőlőkú- rat, mely fogyókúrázóknak is ajánlott. A szőlőkúra igen egyszerű és praktikus. Nem kell főzni, nincs szükség nagy bevásárlásra. Egy­szerűen a szőlőt esszük vagy pedig a préselt szőlő levét isszuk. A szőlő lehet édes vagy savanyú, de a sző­lőlevet nem szabad cukrozni. Más­fél kiló édes szőlő kalóriaértéke 1050 kilokalória. Ha napi ezer ka­lóriaértéket fogyasztunk, fél kilót is leadhatunk egy nap alatt. Fon­tos, hogy mindig friss szőlőt fo­gyasszunk. Egyszerre csak egy-két napra való mennyiséget vásárol­junk be. Jobb hatást érünk el, ha nem csak a szőlő levét isszuk, hanem az egész gyümölcsöt fogyasztjuk. A szőlő héja és a magok megmoz­gatják a beleket. Még krónikus székrekedésnél is segítenek. A sző­lő sok ásványi anyagot tartalmaz, erősíti az idegeket, elősegíti a gyo­mor, a bél, az epe, a máj, a tüdő, a hólyag és a vese jó működését. Enyhíti a reumás és köszvényes fájdalmakat. Magas káliumtartal­ma pedig jó hatással van a szívre és a vérkeringésre. Szőlőkúránál igen egyszerű a fo­gyás, mert nem érzünk éhséget. Táplálkozástudománnyal fog­lalkozó amerikai orvosok bebizo­nyították, ha kevesebb zsírt tartal­maz étrendünk, hamarabb érzünk jóllakottságot, és az étkezés után hosszabb ideig nem érzünk éhsé­get. A szőlőcukor hatására az agy­ban több nyugtató hormon kelet­kezik, mely jó hangulatot biztosít. HÁROMNAPOS KÚRA: Reggel fogyasszuk el az egyéb­ként is szokásos reggelinket, de ne együnk zsiros, kalóriadús ételeket. Ebéd és vacsora helyett pedig egy kilogramm szőlőt fogyasszunk el több részletben. NÉGYHETES KÚRA: Minden héten két szőlőnapot tartunk, amikor egy vagy másfél kiló szőlőt eszünk naponta úgy, hogy ezt a mennyiséget háromszo­ri étkezésre osztjuk be. és naponta egy liter ásványvizet iszunk meg. Ezenkívül megengedett még regge­lire egy-két szelet kétszersült so­vány túróval, vagy délben tíz deka hajaban főtt krumpli. A szőlőlékúránál pedig naponta egy és háromnegyed liter szőlőlét és egy liter ásványvizet iszunk. (MTI-Press) NÉZZÜNK KÖRÜL A KERTBEN . .. Virágmagok, amelyekért csak le kell hajolni Utánjárást és kiadást is megtaka­ríthatnak, akik otthon, a kertben, a ház körül tartanak dísznövényeket. Sokféle olyan egynyári virág magját gyűjthetjük össze, amely vetésre vagy házilagos palántanevelésre al­kalmas. Ilyen például a kerti köröm­virág, a porcsin, a seprüfű, a pillan­góvirág, a hajnalka, a petúnia, a sza­gosbükköny, a többféle tátika, min­den egynyári díszfü, a szalmarózsa, a díszkukorica, valamint a kétnyári­ak többsége és több évelövirág. Arra persze számítani kell, hogy a saját gyűjtésű magból fejlődő utó­dok eltérnek „szüleiktől” — leg­gyakrabban virágaik színében, for­májában, teltségben és méretekben A különbözőség azonban nem azt jelenti, hogy az utódok satnyábbak, kevésbé mutatósak lesznek, hanem azt, hogy külsejükben mások. Az úgynevezett megfogásra min­dig a legszebb, tartósan viruló, telje­sen egészséges jói fejlődő töveket ér­demes kijelölni. (Amelyik akár kicsit is „fertózésgyanús”, attól semmi­képp ne vegyünk magot.) Az igazán mutatós, nagy virágú, ellenállónak hirdetett hibridek — ilyenek a petú­niák, mályvarózsák, őszirózsák nem jó alanyok: magjukból gyönge ellenállóképességü, az elődnél csú­nyább utódok származnak. Jó ma­got adnak viszont az önbeporzó, többnyire öntermékenyülő fajták, például a fehér felhőpetúnia. A gyűjtéssel általában meg kell várni az érést, mert sem az érett, sem a túlérett növény magja nem ígér op­timális eredményt. Az érést rendsze­rint a magszár leveleinek sárgulása, a magtokok bámulása jelzi. A be­gyűjtés egyszerű módja, ha selyem­papírra vagy vékony műanyag fóliá­val bélelt kis láda, doboz fölé hajlít­va letöröljük az elszáradt vagy szá­radóban levő magvakat, a tokter­méseiket hordozó szárakat. Ezután a magburkot, a tokot felnyitva per­gethetjük ki a magokat Szerzeményünket gondosan tisz­títsuk meg a törmelékektől, egyéb szennyeződésektől (jó módszer az átfújás vagy lapos tál körkörös for­gatása). Utána a tiszta magvakat száraz állapotban tegyük megfelelő nagyságú zacskóba, amire írjuk rá a növény nevét, a gyűjtés évszámát, s tegyük hűvös, száraz helyre. Lég­mentes lezárással ne kísérletezzünk, mert a magok megromlanak, meg- penészednek. Dr. Komiszár Lajos Változatok savanyú káposztára — házi kivitelben — Állítólag a Dunántúl területé­re vezényelt római légiósoknak köszönhetjük a konyhaművészet egyik fontos alapanyagát, a sa­vanyú káposztát. Mint sok nagy „felfedezésben”, ebben is jelentős szerepe volt a véletlennek. A Pan­nónia felé tartó sereg a hosszú menetelésre kellő mennyiségű élel­met, egyebek között jókora halom káposztát vitt magával. Az úton a nagy meleg és a zötykölődés nyo­mán a kaposztafejek erjedésnek indultak és megsavanyodtak. Az éhes katonák mindezzel nem so­kat törődtek — belekóstoltak a „romlott" káposztába, s fölöttébb ízletesnek találták. Az új étek híre hamarosan eljutott Rómába. A tehetősebb polgárok káposztá­val telt puttonyokat akasztottak rabszolgaik nyakába és addig já­ratták velük a hepehupás utcákat, mig rakományuk kellően meger­jedt. A PSZICHOLÓGUS NAPLÓJÁBÓL Asszonyom, a férjének (is) akarjon tetszeni! Hölgyek, a negyedik X- hez közeledve, pergessék vissza gondolatban az idő kerekét. Emlékezzenek, ho­gyan készültek a randevúk­ra a fiatalemberrel, aki most történetesen a férjük . . . Akkortájt mutatkoztak vol­na előtte kihízott ruhában, fésületlenül, lomposan, ócs­ka pongyolában, szakadt papucsban? Azóta persze le­folyt egy kis víz a Dunán — de ez nem indokolja, hogy ápoltságukat, külsejü­ket illetően engedjenek a 48- ból. . . Főként, ha meggon­dolják: akadhat vetélytárs, aki szemet vet férjurukra, netán abból a korosztály­ból, amelynek hajában meg nem bújnak meg ősz szálak. Aki tehát meg akarja őriz­ni vezető helyét férje szívé­ben, fogadjon meg néhány jó tanácsot — annak tudatá­ban, hogy aki a szebbik nemhez tartozik, az nem le­het csúnya — legfeljebb ápolatlan, tájékozatlan, önző és fárasztóan unalmas. Régi mondás, hogy az asszony fölkeléskor legyen az első és le­fekvéskor az utolsó. Való igaz: megéri a pár perces reggeli és es­ti „túlóra”, ha például ébredés után az az első teendője, hogy önmagát rendbe teszi, tiszta ru­hát, pongyolát vesz magára, el­készíti a reggelit. Családias együttléttel, kellemesen kezdőd­het a nap a férj számára is, ami szorosabbá teszi kötődését az otthonhoz. Ha pedig este utolsó­nak kerül ágyba, jut ideje an a, hogy eltüntesse magáról a napi fáradalmak nyomait, s párja sze­mében elalvás előtt is Irissnek, vonzónak láttassa magát. Inkább ilyen „szerelésben", mint gyűrött, szakadt pongyolában ... (FEB-fotó) A mosolygós női arc százszor kedvesebb, mint a zsémbes-sava­nyú, rosszkedvű ábrázat. Persze nem az erőltetett jókedv, a non­stop nevetgelés, hanem a belső de­rű és kiegyensúlyozottság, a hu­morérzék fakasztotta mosoly a va­lód) szénítőszer. Általános tapasztalat, hogy a férjek körében azoknak a felesé­geknek a legmagasabb a „tetszési indexe”, akik okos mértéktartással szervezik a közös programokat. Nem próbálják tehát lekötni éle­lük párjának minden szabad per­céi sőt esetenként szelíden megró-; ják a ház urát, ha elhanyagolja régi hal álait vagy arra is rest, hogy hét végén kimenjen kedvenc csapata meccsére. Dr. lakács Ilona Azt talán sok tapasztalt házi­asszony sem tudja, hogy vi­szonylag csekély fáradsággal há­zilag is készíthető savanyú ká­poszta — méghozzá többféle változatban, attól függően, hogy ki milyen betegségre keres gyó­gyulást. Fölszerelés sem igen kell hozzá, csupán a boltokban manapság ismét kapható, kifeje­zetten savanyításra szolgáló né­hány cserépedény. (Hiányában azonban megteszik széles szájú befőttes üvegek is.) Dr. Bukovinszky Julianna ter­mészetgyógyász receptje szerint a legyalult káposztát kell leg- alulra tenni, majd arra néhány száritott paprikát és így válto­gatva töltsük meg az edényt vagy az üveget. Legfölülre te­gyünk babérlevelet és egy tisztá­ra mosott kőnehezékkel leszorít­hatjuk az érlelődő káposztát. Egy liter vízhez egy evőkanál sót adva öntsük föl az edényt, végül attól függően, hogy mi­lyen betegség ellen fogyasztjuk, tegyünk a káposztához gyógy­növényeket, magokat. íme, az alkalmazandó gyógyfű- szerek: torma (hörghurutra), ba­bérlevél (makacs köhögésre), ka­por (ideges feszültségre), kömény (bélgörcsre, étvágytalanságra), fe­hér mustármag (reumára, külön­féle fertőzésekre), borókabogyó (gyomor- és epebántalmakra), tár­kony (magas vérnyomásra). Az otthon savanyított káposz­tát cukorbetegek is fogyaszthat­ják. A vérszegényeknek kivált fe­kete kenyérrel és dióval jó hatású, a renyhe bélműködésben szenve­dők pedig káposztalével enyhíthe­tik panaszaikat. — eszem — Vérpróba „halálugrás” közben Dr. Thomas Loew 30 éves er- langeni orvos összekötötte a kelle­mest a hasznossal: amit mások idegcsiklandozó élvezetből csinál­nak, azt ő tudományos kísérletek­re is felhasználta. Egy este egymás után három­szor ugrott le 60 méter magasság­ból a mélybe, miközben egy gumi­kötél a lábára kötve védte attól, hogy a földhöz csapódjék. Az ugró vénájába vérkatétert vezetett és egy kis pumpa összesen 24 vérpró­bát vett az egyes ugrások közben és után. A kísérlet azt mutatta, hogy a kortizon stresszhormon szintje minden ugrás után nőtt, ezzel szemben az endorfinok koncentrá­ciója, valamint más hormonok vérbeni szintje nem. A fájdalom­küszöb a kísérlet alatt folyamato­san csökkeni Az erlangeni orvos következtetése mindebből az, hogy stressz alatt a fájdalomcsillapító és serkentő anyagok, koncentrációja az agyban megnő. így alkalmazko­dik a szervezet a különleges terhe­léshez. Székek, asztalok (svéd formatervezők munkái).

Next

/
Oldalképek
Tartalom