Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-23 / 225. szám

2. oldal, 1992. szeptember 23. PETŐFI NÉPI A bajai MDF álláspontja Eredményes földárverések Taggyűlést tartott hétion este a Magyar Demokrata Fórum Bajai Szervezete. Ezen első napirendi pontként a megyei választmány két új tagjának személyéről dön­töttek. Ezt követően dr. Csőke Ist­ván az országos választmány, Pett- kó-Szandtner Aladár pedig a me­gyei választmány legutóbbi ülésé­ről tartott rövid beszámolót. Majd az est hátralévő nagyobbik felében élénk politikai vita folyt a tagok között aktuális kérdésekről. Ennek lezárásaként a jelenlé­vők arra az egységes álláspontra jutottak, hogy támogatják az MDF centrumpárt jellegét, a kü­lönböző platformok szabadságá­val. Egyértelműen elutasítanak mindenfajta szélsőséges gondola­tot, nézetet, jöjjön az akár a pártból, a koalícióból, vagy akár az ellenzék oldaláról. Támogatá­sukról biztosítják az Antall- kormány tevékenységét. Z. L. A múlt héten, a földárverések ötödik hetében 94 árverést hir­dettek meg a kárpótlási hivata­lok. Közülük 77 eredményes, s ezeken összesen 626 kárpótlási- jegy-tulajdonos jutott földhöz. Az elárverezett földek együttes aranykorona értéke 5I ezer 905 aranykorona volt, az árverési árak 500 és 1000 forint között mozogtak. Megegyezés 25 eset­ben született — tájékoztatta az Országos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal illetékese kedden az MTl-t. Augusztus 24-e óta a múlt hét végéig meghirdetett 322 árverés­ből 278 zárult eredményesen. Eddig összesen I66 ezer 636 aranykorona értékű föld — eb­ből 1826 aranykoronányi erdő talált gazdára. Az árverése­ken 2038-an vettek részt, és kö­zülük I9l4-en távoztak földtu­lajdonosként. A CSURKA-TANULMÁNY VISSZHANGJA A/, elmúlt napokban szerkesztőségünk több véleményt, hozzászólást kapott ( surka István Magyar Fórum-beli, a múlt hónapban megjelent tanulmányához. A szóban forgó írás azóta is az országos sajtó központi témája. Az alábbiakban közöljük a hozzánk érkezett, különféle állásponto­kat tükröző írásokat, s ezzel a magunk részéről az úgynevezett Csurka- vitát lezártnak tekintjük. (A szerk.) Ellenség-e Csurka? Ha igen, akkor kinek és miért? Megdöbbentő, egyben elszomorító vita alakult ki Csurka István augusztus 20-ai tanulmányát követően. Bűnös eszmék, náci ideológia, antiszemitiz­mus. fasizmus a vádak csak úgy záporoztak Csurka István fejére. A nyílt levelek tartalma először fcldü- hitett. majd némi örömet okozott: mar­xista leninista oktatásunk hallgatói szépen felmondták a leckét. Ebből a halvány őrömből azonban hamarosan üröm lett. amikor kiderült, hogy a ta­nultakat mire használják. Nagyon erős a gyanú, hogy ebben az országban nem antiszemitizmus, hanem „ANTIHUN- GARIZMUS” uralkodik. A kommu­nista korszak nevelés- és művelődéspo­litikája erről időben gondoskodott. Aczél György, Kádár János nagy ne­vek. de hazaárulás, egy ország kiárusí­tása terheli lelkiismeretűket. Ki meri azt állítani, hogy nem bűnösök? Igen bűnösök, de nem azért, mert közülük valamelyik zsidó származású vagy nem. Aki ebből zsidókérdést csinál az. maga az antiszemita. Vajon Csurka tet­te volna ezt? Nem, kedves olvasóim. A tényekkel való szembesítés sok em­bert elvakit, mert megszokta, hogy a szemét már korábban se tartsa nyitva, nehogy okosabb legyen, mint főnökei vagy elöljárói. Az ilyen ember első reak­ciója a tagadás, az ellenszegülés, hisz erőszakkal késztették arra, hogy lásson. Volt olyan, aki azonnal halálos ellensé­gét fedezte fel Csurkában, s ez nem cso­da, hiszen az ocsmányságban leköröz- hetetlen pártmafTia több eminens tagjá­nak fejéről szakította a rendszerváltás „mindentmegbocsátó” kalapját. Az sem csoda, hogy a „jóakaró” nyílt levelek írói, a barát mögött meg­húzódó „kígyók” úgy martak vissza, amennyire erejűkből tellett: fasiszta, náci antiszemita, magyarellenes, szél­sőséges. Igen, kedves Debreczeni kép­viselő úr, elítélendő, ha valaki lenéz valakit, mert zsidó származású, de az sem ússza meg szárazon, aki valakit meggondolatlanul „lcnáciz” vagy „le- fasisztáz”. Mert az apartheid (faji meg­különböztetés) nemcsak bizonyos etni­kai kisebbségek, csoportok háttérszorí­tásából, hanem azok egymás fölé he­lyezéséből is eredhet Id. a német tiszta árja faj kiemelését, magasabbrendüsé- génck hirdetését. Ha egy etnikai cso­portot legyen az cigány vagy zsidó, ér­demein felül értékelünk, támogatunk, a köztük előforduló bűnözést eltussol­juk, ezzel a többi etnikai csoporttól való elkülönítésének lehetőségét te­remtjük meg, mert ezekután a többi etnikai csoport irigységgel és gyűlölet­tel fordul a kiemeltek felé. Az effajta kiemeléseket nagymértékben pártfo­golta a pártállam, mert az volt a célja, hogy megossza a magyarság erejét, a bajok okát mindig a másikban keres­tesse. A zsidózás, antiszemitizmus hisztéri­áját azok keltették, akik most és a múltban is a zsidóság jól kialakított nemzetközi kapcsolatai mögé bújva á leguruló morzsákat több-kevesebb si­kerrel folyamatosan gyűjtögették. Hogy kik ezek?'Nemcsak a volt ál­lampárt emberei. A nyerészkedés, a só­gor-koma kapcsolatok lejjebb is kiter­jedtek. Tőlük hemzseg a parlament, a rádió, a televízió, az egyetemek, a főis­kolák, zenei intézmények, az üzemek, a gyárak vezetősége, és nem utolsósor­ban a volt rendszer hű kiszolgálói: az igen nagyrabecsült újságírók több mint 60%-a. Ezek után felmerül a kérdés: volt- e itt egyáltalán rendszerváltás?! Visz- szatérve az antiszemitizmus problé­májára meg kell állapítani, hogy a magyarországi zsidóság a magyar nép integráns része. Műveltségük, szervező tehetségük, összetartásuk sok magyar előtt példakép lehetne. Tegyünk meg mindent, hogy velünk együtt dolgozzanak, küzdjenek egy boldogabb jövőért, köztünk jól érez­zék magukat. Eltemetve a múlt sebe­it fogadják el jobbunkat. Csupán egyetlen kérésünk van feléjük: ha va­laki a pártállamban felfutott vezető­ik közül magyar cinkosaival az or­szág érdekei ellen dolgozott, akkor azt velünk közösen ítéljék cl. l)r. Burián Miklós (Terjedelmi okokból rövidítve) Történelemkorrígálás TAKARÍTÁS • Kiskunntajsán fotózta: Bálái F. István A pontosítás és tisztázás érdekében A [’döfi Ncpc szeptember 8-ai számá­ban megjelent a KDNP megyei elnöké­nek. és szerzőtársának cikke a Csurka- (iolgozatról Hogy a tanulmány tetszik nékik, magánügy ük; az viszont már nem. hogy a vita hevében átírják a magyar történelmet is. A kitűnő drámairó lelkes fegyvertársai például megkérdik: „Miért nem lehet a szabadkőművesség... nemzetellenes bű­neit felvetni... V Kérném tisztelettel, én mindig úgy tud­tam. hogy a szabadkőművesség az embe­rek testvériséget hirdető, jótékonykodó mozgalom. Tévedésem mentségéül fel­hoznám, hogy egy Lev Tolsztoj nevű mo­haszakállas orosz. „Háború és béke" c. művéből bizonyíthatóan, nem átallott egy Pierre Bezuhov nevű naiv fiatalcm- liert c sötét szekta rossz leveiben meg­mártani. Mit kezdjek továbbá azon tév­hitemmel. hogy e mozgalom Magyaror­szágon a francia felvilágosodás eszméi­nek terjesztései szolgálta? Hát gondolták volna a kerek kétszázötven éve alapított bécsi páholyba belépő magyar testör- irók és nyugati műveltségű arisztokraták, hogy üzelmeikröl igy lehull a lepel? Az érvelés súlya alatt megtörve vallók, és kiszolgáltatom a neveket a nemzet meg­vetésének. Tagja volt például a bűnszö­vetkezetnek Kazinczy Ferenc, gróf Szé­chenyi Ferenc (a Nemzeti Múzeum meg­alapítója). Türr István, Pulszky Ferenc (Kossuth diplomatája), Klapka tábor­nok. Horváth Mihály püspök (a szabad- sagharc történetírója). Talán nem érdek­telen az sem. kik tiltották be a szabadkő­műves páholyok működését. 1794-ben I. Ferenc császár (indoklás: terjesztik a francia forradalom eszméit). 1919-ben: a Tanácsköztársaság. A harmincas évek­ben: a náci ideológiához hasonulni kény­szerülő Horthy-rendszer. Figyelemre méltó az az eszmefuttatás is. melyben a szerzők a Csurka féle „népi- nemzeti gondolatrendszer’' történelmi előképeit állítják glédába. A sorkezdő: grófTeicki Pal: a zárótag: Illyés Gyula. Ez. bizony kinos. Ugyanis ebből kiviláglik, hogy a szerzők a neveket ismerik ugyan, de a hivat kozott személyekről éppen a leg- !én\egesebb tényeket nem tudják. Teleki erdélyi arisztokrata, 1921-ben I lorthy miniszterelnöke, és törvénybe ik­tatja a zsidószármazású egyetemi haliga­Nyilatkozat lest illetünk a Csurka-tanulmány, az en­nek nyomán a Népszabadságban közölt dr I íebreeveni Józ.sef-cik k, de legfőképpen az M Dl helyi szervezetének erre való reak­ciója nyomán szükségesnek tartja nyilvá­nosságra hozni saját álláspontját. < surka István fasisztoid nézetei szá­munkra nem újak. Mély megdöbbenéssel keli azonban tapasztalnunk, hogy me­gyénkben és városunkban is, és nemcsak a/ MDE-bcn. hanem például a KDNP me­gyei szervezetében is egyre inkább teret nyer az. a politikai vakság, amely a társada­lom s/cmftontjálx'il csekély fontosságú, vük pártérdektől vezérelve szemel huny a humanizmus és a demokrácia értékeit és vívmányait veszélyeztelő. méltatlan indu­lók számát korlátozó „numerus clau- sus”-t. Ugorva az időben: 1939-ben ismét miniszterelnök, és meghozza a második zsidótörvényt.----------------­A dunántúli uradalom nyomorából te­hetségével kitörő HlyésGynla viszont ki-' mondottan baloldali nézeteket vall. Az. ellenforradalmi boszorkányüldözés zak­latása öt sem kerüli cl; Párizsba emigrál és itt él 1926-ig. Lelkesen oktat a Combat tér munkásotthonaiban szervezett tanfo­lyamokon, és kommunistákkal szimpati­zál. Abból a tényből pedig, hogy a Sor- bonnon tartott Pctőfi-centcnáriumon tel­jes hangerővel harsogja a magyar kor­mány képviseletében megjelent ünnepi szónok felé, hogy: „Bitorlók!", majd ezt egy „HalottgyaIázók!”-kal is megtoldja, én igen nehezen tudnék a Horthy-rend­szcr bármilyen prominens képviselője iránti rokonszenvet kiolvasni. Továbbá baráti körében elég sok az izraelita, közü­lük nem egy a „numerus clausus” miatt a Pázmány Péter helyett a Sorbonne-ra fanyalodott gazdag zsidógyerck.. A Párizsból hazatérő Illyés Gyula vi­szont 1936-ban megírja a magyar szoci­ográfia döbbenetes alkotását, a Puszták Népét. A fiatal magyar értelmiség leg- szenzitívebb rétegeivel és a népi írók cso­portjával együtt türelmetlen sürgetője a magyar szegényparasztságot az emberi lét színvonalára emelő földreformnak. A nézete ugyanis az, hogy e megmaradt hazácskát kéne úgy berendezni, hogy az a hárommillió koldusnak is komfortos otthona legyen. Azt nem mondhatnánk, hogy törekvéseikkel az uralkodókörök kimondottan rokonszenveznek. Mikor 1938-ban a Magyar Táj és Népkutató Intézet (az intézményt Teleki alapította) kiállításával bizonyos radikális türelmet­lenségnek ad kifejezést. Teleki bezáratja azt. Mint látjuk, azok a személyiségek, akik a szerzők szerint abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy Csurka István előfutárai lehettek, valójá­ban semmilyen közös tulajdonságot nem mutattak. Most már csak az a kérdés, hogy a „Házmestersirató" érdemes szer­zője hogy tudja megcsinálni, hogy egy­szerre mindkettőhöz hasonlítson. I)r. Dániel József (Terjedelmi okokból rövidítve) latokat gerjesztő nézetek minden követ­kezmény nélküli, büntetlen hirdetése felett. Reméljük, hogy ezekben a pártokban és szervezetekben rövid időn belül felülkere­kedik a józan ész. Reméljük, hogy rövide­sen belátják: a Csurka-fele nézetek akár­csak részbeni pártolása pontosan azokat az eszméket és értékeket veszélyezteti, melye­ket ők is magukénak vallanak: demokrá­cia, türelem, nazafiság, és amelyek megőr­zése mindannyiónk közös feladata. E ve­szély miatt a vitát nem tartjuk MDF-bcl- ügynek. Továbbá roppant sajnáljuk, hogy varosunk országgyűlési képviselője, dr. I lebreczeni József Korábbi megnyilvánulá­saival, illetve a Csurka István által már az­előtt is hirdetett gondolatok bírálatának késedelmével c helyzet kialakulásához ma­ga is hozzájárult. Magyar Szocialista Párt Kecskeméti Városi Elnöksége Nem állt szándékunkban a Petőfi Népe hasábjait történetpolitikai viták­kal elfoglalni, de a közelmúltban meg­jelent gondolatainkra érkezett reagálá­sok erre késztetnek minket. írásunk­ban kísérletet tettünk bizonyos lehető­ségek felvázolására, amelyek kiutat je­lenthetnének a jelenlegi kritikus hely­zetből. Emellett részbeni egyetértésün­ket fejeztük ki a Csurka-tanulmányban kifejtett gondolatokkal. Csak a vak nem látja azt, hogy az állampárti, kom­munista gazdasági politikai vezetőré­teg gátolja a rendszerváltást, karöltve az ellenzékkel, amely gátolta a jogos kárpótlást, és megakadályozta az igaz­ságtételt célzó Takács Zétényi tör­vényt. Hazánk az. egyetlen volt szocia­lista ország, ahol meg nem vontak sen­kit sem felelősségre bűneiért. Ezenkívül érdekes lenne, ha valaki meg tudná vála­szolni, hogy mikor például az USA-ban vagy más demokráciákban az etnikai érdekcsoportok vitákat folytatnak (fla- mandok, vallonok, olaszok, kínaiak, arabok, örmények stb.), akkor miért nem lehet nájunk kritikát alkalmazni? Teljesen természetes ez, hacsak nem egy etnikum egésze ellen kelt gyűlöletet, de ilyen hazánkban sem Csurka, sem más esetében nincs. Nem hihető, hogy nem­zetközi összeesküvést szervezne bár­mely etnikum, érdekérvényesítési törek­vések viszont lehetnek, ami természetes, akárcsak a rájuk adott válasz. Dr. Honfi Géza reagálásával a kö­vetkező pontokon vitatkoznánk. Re­méljük, hogy feltételezi rólunk, hogy tisztában vagyunk a klasszikus libe­ralizmus fogalmával, a nemzeti libe­ralizmus Kossuth Andrássy a Ti­szák Wekerle Bethlen vonulatát nemzeti értéknek tekintjük. Amit li- bcrálbolscvizmusnak nevezünk ettől eltér, a fentiekkel szemben vallás- és nemzetellenes, már a századforduló­tól személyesen-politikailag összefo­nódik a" bolscviz.mussal. Teleki és Keresztcs-Fischcr Ferenc támogatták a népi mozgalmat, céljaikat kor­mányszinten is próbálták érvényesí­teni. Ami Bibét illeti: a negatív érté­kelést olyan vonatkozásban értettük, hogy 1947-ben a kommunistákat tá­mogatta a sajtóban a Magyar Kö­zösség felszámolásában. Az SZDSZ jánoshalmi szervezete alacsony színvonalú, mocskolódó tá­madást intéz a KDNP és MDF el­len, ezért c lap hasábjain kell törté­nelmi _ tájékoztatásban részesíteni őket. ízléstelen a hitleri jelző alkal­mazása. Azon miért nem döbben meg,a közvélemény, hogy Kis János az Árpádok koronáját svájcisapká­nak nevezi, vagy Eörssi István a pá­pát gyalázza, vagy az államfő annak a Jászinak a temetésén jelenik meg, aki 1918 őszén Aradon jelentős ma­gyar területeket ad fel? Á magyarsá­got 1945-ben Révai, 1950-ben Ráko­si, 1956. október 23-án Gerő fasisz- tázta, most az SZDSZ jánoshalmi szervezete és más vezetői. Ezt is le­het várni olyan helyi szervezettől, ahol volt államvédelmis képviselők működnek, a magyarság fasisztázá- sát az ÁVH iskoláiban tanulták. Dr. Molnár Sándor KDNP megyei elnök Kozicz János KDNP megyei alelnök Károlyfalvi József KDNP megyei elnökségi tag A fentiekkel egyetértünk és elfo­gadhatatlannak tartjuk, hogy bárhol működő államvédclmisck, posztkom­munisták támadják a magyarság fe­lelősségérzetét kifejező törekvéseket. Gimcs György POFOSZ megyei elnök Novák Ferenc TIB megyei elnök Bodany Károly ’56-os Szövetség megyei elnök EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Tárgyalások Genfben Genfben hétfőn este befejeződött a Bosznia-Hercegovinában szembenálló lélek képviselőt között folytatott tárgyalások első fordulója. A Tanjug belgrádi hírügynökség szerint a megbeszélé­sek kedden szakértői szinten folytatódnak. A kárpátaljai magyarok véleménye A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapjá­ban véve pozitívan értékeli az új ukrán alkotmány tervezetét, amely jelentős előrelépés az ország még érvényben lévő alaptörvé­nyéhez képest. Ugyanakkor a tervezet számos kívánnivalót hagy maga után. A KMKSZ mindenekelőtt azt kifogásolja, hogy az ukrán törvényelőkészítők nem tudtak szakítani a szocialista jogal­kotás fogalmi és stílusbeli jegyeivel és a tervezet számos olyan kitételt tartalmaz, amelyek zavaros megfogalmazásuk miatt visz- szaélésekre adnak módot. Bírálják az orosz kabinetet Újabb nehéz próbatételre kényszerül a Jegor Gajdar vezette orosz reformkabinet: a parlament kedden kezdődött ülésszakán kell számot adnia eddigi tevékenységéről és megvédenie az eddigi utat. Az előjelek semmi jót nem jósoltak az ügyvezető kormányfő számára, hiszen a minisztertanács által irányított radikális gazda­sági átalakítás valamennyi ellenfele bírálók özönét zúdította a kormányra a parlamenti ülés előestéjén. Vizsgálat a szükségállapotról Minden felelősséget magára vállalta szükségállapot bevezetésé­ért Wojciech Jaruzelski tábornok, volt lengyel államfő a Szejm alkotmányjogi felelősséget vizsgáló bizottságának keddi ülésén. A tárgyaláson megjelent a szükségállapot bevezetése idején az állammi funkciót betöltő Henryk Jablonski, s további 12 személy. A tábornok megismételte, hogy véleménye szerint a szükségállapot bevezetése a rendkívüli veszélyhelyzetre való tekintettel elkerülhe­tetlen volt, s nemzeti tragédiatói mentette meg az országot. Göncz Árpád a Szentföldön Kedden a délelőtti órákban Hájim Herzog államfő a jeruzsálemi elnöki rezidencián hivatalosan búcsút vett a vasárnap óta Izrael­ben tartózkodó Göncz Árpádtól, majd a köztársasági elnök és kísérete a zsidó állam északi részére utazott. Felkereste a názáreti Angyali Üdvözlet Templomát, majd a Genezáreti tó melletti Ka- ternaumban Szent Péter házát és a bibliai kenyér és halszaporítás helyén emelt templomot. Délután az elnököt és kíséretét — amely­hez 15 magyar üzletember is tartozik — a TEFEN ipari parkban kalauzolta körül az igazgató tulajdonos. Az elnök az esti órákban — Tel-Avivba visszatérve — fogadáson találkozott az Izraelben élő magyar ajkú közösség képviselőivel. Göncz Árpád látogatása szerda este zárul. Tokió tiltakozik A japán kormány kemény hangú tiltakozást adott át az orosz nagykövetnek, mert szerinte Moszkva Tokióra próbálja hárítani a felelősséget Borisz Jelcin szeptember 13-ára tervezett látogatásá­nak váratlan lemondása miatt. Ljudvig Csizov nagykövetet hétfőn kérették a külügyminisztériumba, ahol szóbeli jegyzékben keserű szemrehányásokat tettek az orosz kormány szóvivőjének „Japánt hibáztató, alaptalan és otromba” megjegyzései miatt. Tóm Lantos Pozsonyról A pozsonyi mérkőzésen álarcos rendőrök által alkalmazott erő­szak a legsúlyosabban felveti a megfélemlítés kérdését: az indoko­latlan akció valójában üzenet volt a szlovákiai magyaroknak; ne ugráljatok — a mi kezünkben van a rendőrség. Ezt mondotta hét­főn az amerikai törvényhozásban Tom Lantos, a képviselőház ma­gyar származású tagja. Lantos képviselőházi állásfoglalásában rá­mutatott, hogy több, mint félmillió magyar él Szlovákiában, akik ellen a hatóságok részéről sok éven át nyilvánult meg különböző fajtájú megkülönböztetés. 1989, a kommunista kormányzat eltűné­sével remény volt arra, hogy megjavul a magyar kisebbség helyzete — ám ez, sajnálatos módon, nem következett be — mondotta. POLI-FARBE VEGYIPARI KFT., BÓCSA Autószervizek — alkatrész-kereskedők, szállítmányozók, benzinkutakI ITT a HIDEG! Vállalkozásunk 1992. szeptember 28-án kezdi gyártani az INN-GLIKOL tömény autó fagyálló hűtőfolyadékot! POLI-FARBE Vegyipari Kft. 6235 Bócsa, Fischerbócsa, II. kér 67. sz. Tel.: 78/53-014; tel./fax: 78/53-130 Áraink: 1 kg-os 85,— Ft + áfa; 5 kg-os 83,50 Ft/kg + áfa; 10 kg-os 82,— Ft/kg + áfa; 220 kg-os (hordós; hozott hordóba) 66,— Ft/kg + áfa. 2708 Havel vállalja az elnökséget? A cseh alkotmány tervezetében megfogalmazott köztársasági el­nöki funkció „alapvetően megfe­lel” Václav Havel elképzeléseinek. A volt csehszlovák államfő kedden nyilatkozott a CSTK hírügynök­ségnek és a csehszlovák rádiónak. Közölte: — Az, hogy jelöltetni kí­vánja-e majd magát a Cseh Köz­társaság elnöki tisztségére, attól függ, mennyire áll majd közel az elnöki jogkör végleges megfogal­mazása az ő személyes elképzelésé­hez. A volt csehszlovák elnök helyes­nek tartja azt, hogy a cseh alkot­mány tervezete értelmében a köz- társasági elnököt a kétkamarás­nak tervezett parlament választaná meg, ugyanakkor viszont a kor­mány iránti bizalom kérdésében csak az egyik kamara, a képviselő­ház döntene. (A másik kamara ter­vezett elnevezése: szenátus.) európai színvonalú {elszereléssel várja a szépségükre érzékeny hölgyeket, urakat! Próbálja ki kozmetikánkat, fodrászatunkat és manikűrünket. Magyarországon csak nálunk: vibroszauna. Fogyasztóhatása centiméterekben is mérhető! Őrizze meg nyári barnaságát, látogassa szoláriumunkat. Nálunk a szépség nem múlandó, mert a Grácia a szépség garanciája! Cím: Kecskemét, Széchenyi tér 14. Tel.: 76/29-784 2373 Ziccer & SCH'on reklám

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom