Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-18 / 221. szám

4. oldal. 1992. szeptember 18. MEGYEI KORKÉP CSŐM NAGYMESTER KECSKEMÉTEN Edzőként is bizonyítani szeretne KAPCSOLATFELVÉTELEK Bács-Kiskun megyei napok Viborgban A közelmúltban Viborgban járt küldöttség tárgyalt a november 1. és 8. között rendezendő Bács- Kiskun megyei napok rendezvény- sorozatáról is. A kulturális program részeként múzeumi tárlatot rendeznek, kor­társ művészek alkotásaiból lesz ki­állítás, a megyei művészeti műhe­lyek és népi mesterségek is bemu­tatkoznak Dániában Szakmai konferenciát tartanak önkor­mányzati kérdésekről, az idegen- forgalomról, a népművészetről és a játék témakörében is. A gazdasági-kereskedelmi kap­csolatok felvételére szakemberek utaznak ki s az érdeklődő magyar cégek kiállításon is bemutathatják termékeiket. A mostani látogatáson szóba került a rendőrségi kapcsolatfelvé­tel lehetősége, eszmecserét folytat­tak a magyar és dán szakemberek a közigazgatás dán és európai gya­korlatáról, és az evangélikus egy­ház képviselője is találkozott Vi- borg megyei egyházi vezetőkkel. Gitáriskola A klasszikus, az univerzális táneze- nc, a dzsessz melleit vallási témájú ze­nével is megismerkedhetnek mindazok, akik a kecskeméti Ifjúsági Otthonban részt vesznek a szeptember 21-ével kez­dődő gitáriskolán Bővebb információ az intézményben kérhető. A történet úgy kezdődött, hogy a csapat nélkül lévő Csőm István nemzetközi sakknagymester egy né­metországi versenyre kapott meghí­vást. Történetesen a kecskeméti dr. Erdélyi Tamás is oda készült, s együtt utaztak el. Beszélgettek erről- arról, s kiderült, hogy Kecskeméten nagy szükség lenne egy tapasztalt edzőre, játékosra. A sátoraljaújhelyi születésű sakkozó megörült a lehe­tőségnek, s a napokban már Kecs­keméten köszönthettük a kilenc olimpiát megjárt, az 1978-as arany­érmes válogatott tagját, a BEK- győztes csapattagot, mesteredzőt. Ilyen egyszerű mostanság egy átigazolás a magyar sakkéletben? Egy találkozás, néhány megbeszélés, máris elismert nagymesterrel erősöd­het a vidéki csapat... — A véletlenek szerencsés talál­kozása volt az, hogy Kecskemétre kerültem. Tárgyalásban álltam kü­lönböző klubokkal, de valamennyit lemondtam. Vidéki születésű em­berként mindig is tiszteltem az itt élők szívósságát, keménységét, ki­tartását, ami a pesti emberekre nem jellemző. Kecskemét vidéki sakk­centrumnak számít, ahol koncent­rálódik a sportág élete. Mit tudott előzetesen a kecske­méti sakkcsapatról, a helyi körülmé­nyekről? Nagyon szimpatikus számom­ra az az üt, amelyre Ábel Lajosék léptek. Huszonhét éven át voltam a Bp. Spartacus csapatának a tagja, nyertünk Bajnokcsapatok Europa Kupáját is. Am az utóbbi évtizedek klubmodcllje ma már nem életké­pes. A Dutep halad a teljes önfenn­tartás felé, ez a továbbfejlődés alap­ja. Úgy érzem, tevékenységemmel, játékommal, tapasztalatommal se­gíthetem a föllendülést. Szeretnék még komolyan versenyezni, Grósz- péter Attila jó barátom, s azt hiszem, ez a környezet a saját megújuláso­mat is segíti majd. — Miként újulhat meg egy sakko­zó? Van egyáltalán még valami új, olyan, amit még senki sem talált ki ebben a tradicionális, régi sportág­ban? —Itt van talán az általam nagyon csodált Bobby Fischer példája. Ő húsz évvel ezelőtt ámulatba ejtette a világot azzal, hogy állandóan a győ­zelemre tört. Botvinnik mondta ró­la, hogy gyerekesen akarja a nyerést. Most, húsz év teljes versenyszünet után újra asztalhoz ült Szpasszkijjal. Féltettük, hogy ha nem vált stílust, csúnyán leég. Eleinte úgy tűnt, be­igazolódik mindez, ám újra magára talált, s ebben rejlik a nagyszerűsége. A mai sakk azonban mas, mint az ő idejében. Régen három hétig tartott egy-egy verseny, most lezavarják ki­lenc nap alatt, sőt, gyakorta egy nap két partit játszanak a svájci rendsze­rű százindulós tornákon. Ez pedig teljesen kikészíti a sakkozót, ezért a sok döntetlen, mert mindenki sze­retné pihenten folytatni. Nagyon fontos nálunk a regenerálódás, az, hogy minél hamarabb kiheverjük az aznapi partit. — A sakkozókat különleges em­berfajtának tartják, olyannak, aki­nek a gondolatai mindig máson, a leg­jobb megoldáson járnak. — Igen, sokan úgy képzelik, hogy mi egy hermetikusan elzárt elefánt­csonttoronyban élünk, enyhén fo­galmazva is furcsa embernek tarta­nak. Ám azt kell megérteni, hogy az utóbbi idők pénzkereső sakkozása rákényszeríti a sakkozót arra, hogy nyerjen, nyerjen versenyt és pénzt. Ez óriási stresszt okoz a partik alatt. Nem olyan, mint a napi munka, vé­ge a munkaidőnek, mehetünk haza. Vége a partinak, s kezdődik az őrlő- dés, hol rontottam, mit hibáztam, s közben készülni kell a másnapi par­tira is. Hogy miként? Én például egy alacsonyabb osztályú teniszcsapat­ban teniszezem, kell a séta, az olva­sás, a pihenés. Ezt segítheti elő a vi­dék hangulata. — Visszakanyarodtunk a kiinduló témánkhoz, Kecskeméthez. Mikor kezdi el a munkát, s mit várnak Ön­től? Októberben indul a bajnok­ság, játszom a csapatban, s edzése­ket is tartok, felnőtteknek, fiatalok­nak egyaránt. Megpályáztam a szö­vetségi kapitányi tisztet, mester­edzőként egy olyan szakember mö­gé helyeztek, aki hozzám képest ta­pasztalatlannak számít. Kecskemé­ten szeretném bizonyítani, hogy edzőként is a legjobbak közt a he­lyem — mondta Csőm István. Rajtmár István A GYŐZTES ISMERETLEN A Kodály-emlékpályázat nyertesei Kicsit meg­lepve kérdezi valaki Szörényi Leventét ked­den délután a budapesti Orosz Kulturá­lis Központ emeleti kiállító- termében-. — Te itt? Ki­nek, minek kö­szönhető érdek­lődésed? — A megnyi­tót vállaló Papp Gábor művé­szettörténész iránti tisztele­tem és a kecske­méti zománc­művészeti alko­tótelep iránt nem újkeletű ér­deklődés hozott ide. Különben is úgy vélem, hogy most jött a iga­zán az orosz és magyar kultu­ráliskapcsolatok gyarapításának le­hetősége. Jó néhányan gondolkodhattak hasonlóan, mert meglepően sokan összegyűltek az Orosz Kulturális Központ és a kecskeméti zománc­művészeti alkotóműhely Tűzzo­mánc 1975—1992 kiállítására. Is­mert művészeket láthattunk a kö­zönség soraiban. A —hivatkoztak rá örömünkre — Kátai Mihály ál­tal alapított és egy évtizedig veze­tett művésztelepen hosszú ideje dolgozhatnak együtt nyaranta orosz, ukrán, lett, csuvas, litván, tadzsik, észt, grúz, örmény, kirgiz, Egy alkotás a zománcmühelv kecskeméti kiállításá­ról. (Fotó: PN-archív) Ajándék a fővárosnak A Magyar Kodály Társaság és a kecskeméti Katona József Tár­saság által névadójuk emlékezeté­re és tiszteletére meghirdetett ze­neszerzőversenyre beküldött mü­vek közül 15 dal és 32 kórusmü felel meg az előírásoknak. A Vass Lajos elnökletével működő zsűri mind a dal, mind pedig a kórusmü kategóriában három művet jutal­mazott. A dal kategória I. díját nyerte az Aryl jeligével beküldött Két balla­da című József Attila-megzenésítés (a szerző kiléte egyelőre ismeret­len!) A II. díj nyertese Pethő Zsolt Románc című műve. (Tarbay Ede verseire.) III. díjat kap Hamar Zsolt: Három dal Petőfi Sándor verseire című kompozíciója. A kórusművek versenyeben az I. díjas mű Mohay Miklós Könyör­gő imádság című, népi szövegre írott női kari müve. A zsűri máso­dik díjat nem adott ki. Két egyen­rangú III. díjjal jutalmazták Balas­sa Sándor Kelet népe (népi szöve­gek), és Tóth Péter Kis szvit Weö­res Sándor verseire című kompozí­cióit. A díjak átadására és az új müvek bemutatójára a Nemzetkö­zi Kodály Konferencia keretében Kecskeméten kerül sor december 17-én. A verseny megrendezését, az új művek díjazását és bemutatását a meghirdetőkön kívül a Pro Reno- vanda Cultura Hungáriáé Alapít­vány Művészeti Akadémia Szak­alapítványa, az OTP Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság, a Muharay Elemér Alapítvány, az ARTISJUS Szerzői Jogvédő Hivatal és a Ma­gyar Zeneszerzők Egyesülete tá­mogatása teszi lehetővé. A pályá­zatra beküldött s nem díjazott mű­vek kéziratait kívánságra a rende­zőbizottság a kecskeméti Kodály- intézet útján a szerzőknek vissza­származtatja. Örkényre emlékezve Örkény István születésének nyolcvanadik évfordulója tiszte­letére vers- és prózamondóver­senyt rendez a kecskeméti Tán­csics Mihály Művelődési Köz­pont. Amatőrök nevezhetnek egy szabadon választott örkény- novellával, négy verssel vagy prózával. Tizennégy éven felüli­ek október 11-éig jelentkezhet­nek a kecskeméti Rákóczi úti in­tézmény címén. Nevezési lapokat is ott kérhetnek. Az Örkény- verseny november 14-én, délelőtt 9 órakor lesz a Szakszervezetek Megyei Székházában. SZÉP A MAGYAR PÉNZ? Bevonják a papírtízeseket, -húszasokat Valljuk be őszintén: vajmi keve­set morfondírozunk azon, hogy vajon szép-e a magyar pénz vagy sem? Sokkal inkább a gyakorlati oldal érdekel bennünket: ugyan­azért a bankjegyért mit vásárolha­tunk az év elejen és mit az év vé­gén? Verzár Péter, a Magyar Nem­zeti Bank emissziós főosztályának vezetője viszont a külföldi kollégá­itól hallott vélemények alapján ál­lítja: — A magyar papírpénz világ­szerte elismerten szép. Ez részben a míves grafikának, részben pedig a nyomdatechnikának köszönhe­tő. Nálunk a máshol kialakult gya­korlattól eltérően még mindig ned­ves bankjegypapirra kerül a rajzo­lat, és ettől a réges-régi eljárástól lesz szinte rézkarcszerú a magyar papírpénz nyomata. A főosztályvezető szavaiból ki­derül: bármennyire szép is a vég­termék, éppen a hamisíthatatlan- ság érdekeben át kell térni a kor­szerű nyomdatechnikára. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy új papír­pénzre lesz szükségünk. A régi metszeteket nem lehet az új eljárással nyomtatni — ma­gyarázza Verzár Péter. — Ráadá­sul a magyar bankjegyek túlságo­san régen vannak forgalomban. Egész Európában viszont 15-20 évenként cserélik a papírpénzeket. A bankjegynyomtatás technikája ugyanis nagyjából ennyi idővel előzi meg az általános nyomda- technikát. A mi 1947 óta változatlan után­nyomással forgalomban lévő pa­pírpénzünk Európában tehát ma­tuzsálemi korúnak számít. Az új sorozatról még csak annyi biztosat tudni, hogy százas címlettel kezdő­dik. Ez év szeptember 30-ától a E apírtízes és -huszas már nem lesz ivatalos fizetőeszköz, kivonjuk a forgalomból — mondja a bankár. — Az üzletekben, az éttermekben nem fogadják el október elsejétől, viszont a jövő esztendő végéig az MNB valamennyi fiókja, a Ma­ar Posta és a Magyar Hitelbank váltja a papírtízeseket és -húsza­sokat. Hogy milyen lesz az új érmesor? Ez is rövidesen kiderül. A jegy­bank vezetői várhatóan novem­berben mutatják be az 1, 2, 5, 10, 20, 50 és 100 forintos címletű fém­pénzsorozatot. A 100-asból lesz fém- és papírpénz is, az Európában kialakult szokásoknak megfelelő­en ez lesz az úgynevezett átmenő címlet. Az előbbiekből viszont az következik, hogy a későbbiekben nem lesz „egy fillérünk sem”. Az esztétikai, művészi értéknél nekünk, „felhasználóknak” fonto­sabb a tartalom. Remélhetően az új forint már nemcsak szép és kor­szerű, hanem konvertibilis is lesz. Ferenczy Europress • Búcsú a szép férfitől? (Fotó: PN-archív) HETI SOROZATUNK MIT MOND A JOG? A tb.-járulék költségként elszámolható • Megadni, ami jár ... (Fotó: Walter Péter) A következő esztendőre érvényes adószabályo­zást mindig az előző év végén fo­gadja el a parlament. Mi történik akkor, ha időközben megváltozik például a tb.-járulék fizetésének módja vagy emelik a nyugdíjakat? Dr. Andrási Jánost, a Pénzügymi­nisztérium személyijövedelemadó- osztályának vezetőjét kérdeztük: a fentiek miatt módosítják-e az idei évre érvényes adószabályokat? — Természetesen nem. Évek óta nincs változás az egyéni vállalko­zók tb.-járulékának elszámolásá­ban és a nyugdíjak adómentességé­nek határa sem változott. Mint is­meretes, a társadalombiztosítás­nak befizetett járulék két részből tevődik össze, a 10 százalékot — amelyből 6 a nyugdíj, a fennmara­dó 4 százalék pedig az egészség- ügyi biztosítás — nem lehet levon­ni a jövedelemből. A másik részt, a 44 százalékot viszont le lehet vonni. A munkavállalók többsége helyett a munkaadó utalja át a fize­tésük 44 százalékát, ezt kézhez sem kapják, nem is adóznak utána a dolgozók. A cég ezt az összeget, mint a költséget, levonhatja bevé­teléből. Ugyanezen az elven műkö­dik az egyéni vállalkozók járulékfi­zetése is, azzal a különbséggel, hogy mivel a munkavállaló és a munkaadó egy személy, a 44 száza­lékot költségként számolhatja el, vagyis ezzel az összeggel csökken az adóalapja. Vonatkozik ez azokra a kezdő váltakozókra is, akik ebben az év­ben átmenetileg a 8000forintos mi­nimálbér után esedékes 4320 forin­tot fizetik be a társadalombiztosí­tásnak ? — Természetesen. A nyugdíjra és az egészségbiztosításra esedékes 10 százalék nem vonható le, de a többit —, pontosan 3520 forintot — ők is költségként számolhatják el, és ezután értelemszerűen -nem fizetnek adót sem. Az idén a nyugdíjakat kétszer, a korrekcióval együtt háromszor emelték. Változatlanul érvényben van viszont a nyugdíjasokra érvé­nyes 108 ezer forintos adómentes határ. Amit nyertek a nyugdíjeme­léssel — ha dolgoznak — elveszítik a többletet személyi jövedelemadó formájában ... — Á tb.-járulék elszámolásához hasonlóan nem változott ez az ösz- szeg sem. Az adótörvény ugyan­úgy jövedelemnek tekinti a nyug­díjat, mint a fizetést, a havibért, a honoráriumot. A kedvezmény annyi a nyugdíjasok esetében, hogyha nem dolgoznak, nem fizet­nek személyi jövedelemadót. Ha viszont munkát vállalnak, akkor a nyugdíj összegéig, vagy 108 ezer forintig adómentes a jövedelmük. Ami a jövő évre esedékes szabályo­zást illeti, azon most dolgozunk. A végső szót erről majd a parla­ment fogja kimondani, erről még korai lenne beszélni. — szabó — Vallástörténeti szabadegyetem Baján Az Ady Endre Városi Könyvtár, az Újvárosi Általános Művelődési Központ és a TIT Bácskai Egyesü­lete közös szervezésében „Jézus, az ismeretlen ismerős” címmel 6 elő- adásos vallástörténeti szabadegye­temet hirdet Biegelbauer Pál bib­liakutató történész előadásában. Az előadások helye a városi könyvtár fclnőttrészlege, (Munká­csy út 9.) időpontja pedig október 12-től hetenként egy alkalommal, mindig hétfőn 18 órai kezdettel. A szabadegyetem előadásainak té­mái: „A sikertelen ember” (Jézus a történelemben) (október 12.), „A deviáns názáreti” (Jézus és a szoci­alizációs értékrend) (október 19.), „Az érteden csövestársak” (Jézus tanítványai és kísérői) (október 26.), „Ami a butaságnak kijár” (Jézus csodái) (november 2.), „Az Apuka” (Jézus Istenképe) (novem­ber 9.), „Végsőkig elhagyatottan” (Jézus az Isten-Ember) (november 16.). Áz előadásokra bérletek kapha­tók (felnőtt 200 forint, diák, nyug­díjas, sorkatona 100 forint) a TIT Bácskai Egyesületénél, Árpád tér 1. Minden kedves érdeklődőt sze­retettel várnak a rendezők! N. I. MOZI, VÁROSI TV KECSKEMÉT. Városi mozi: 5 és fél 8 órakor: TÚL AZ ÓPE- RENCIÁN. Színes, amerikai film. Árpád mozi: 3/4 6 és 8 óra­kor: BUGSY. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Csalánosi autósmozi: es­te 9,órakor: TÚL AZ ÓPEREN- CIÁN. Színes, amerikai film. KISKUNFÉLEGYHÁZA. Petőfi mozi: 6 és 8 órakor: AZ IDEÁ­LIS GYANÚSÍTOTT. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Stúdiómozi: 7 óra­kor. FELHŐK KÖZÜL A N AP. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem alánlott. KTV. 9.00 10.00: KÉPÚJSÁG. 10.00 —11.00: TELESHOP. 14.00— 15.00: KÉPÚJSÁG. 19.00— 20.00: A SZÍV-TV produkciója. 20.00 24.00: TV-Tévé-produk- ció, a tartalomból: a csütörtöki adás ismétlése. Kiskun TV. 05— 20.00: KÉPÚJSÁG. 20—24.00: TV-Tévé, ism. gagauz, turkmen, belorusz es ma­gyar művészek. Az itt járt művészek az ellátásért, szállásért, kulturálódási igények ki­elégítéséért személyenként, éven­ként legalább egy-egy művet hagy­tak Kecskeméten. Az így kialakult csodálatos gyűjte­mény, negyvenhét művész száznegy- venkilcnc alkotása látható október 7- ig a,Semmelweis utcai intézményben. Érdemes megnézni. A hangulatos megnyitó után hal­lottam: — Kecskemét ezzel a kiállítással megajándékozta a fővárost. H. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom