Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-17 / 220. szám

• Nyitni Ferenc vállalkozó tanácsot ad Kocsis Jó/scfncnak. Kozák Lajos pinccmunkás a kocsányi is szívesen pakolja, hiszen péntekenként vastagabb borítékkal térhet haza. Az oldalt szerkeszti: Benke Márta NEHÉZ HELYZETBEN A SZAKOKTATÁS Kétszáz ipari tanuló sorsáról van szó Lesz pedagógusföld Tiszaalpáron Olyan hír jutott el szerkesztősé­günkbe, mely szerint Tiszaalpáron a földtulajdon rendezése során va­lamiképpen megfeledkeztek az úgynevezett tanítóföldekről, s az érintettek most bizonytalanságban vannak, lesz-e számukra megfelelő terület. Utánajártunk az ügynek a tisza- alpári polgármesteri hivatalban, ahol megtudtuk, hogy az alpári községrészben nem lehet semmi gond a tanítóföldekkel, hiszen a mintegy 17 hektáros területet nem érinti a kárrendezés — legalábbis eddig senki sem jelentkezett az egykori tulajdonosok közül azzal az igénnyel, hogy ott adjanak neki földet. Az újfalui 9,8 hektáros te­rületet viszont visszakérik a vala­mikori tulajdonosok, s mivel a tör­vény is azt mondja: lehetőség sze­rint mindenki kaphassa vissza egy­kori saját tulajdonát, meg a rende­zésre hivatott helyi szervek is erre törekednek, ezt a kérést teljesítik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az érintett pedagógu­sok hoppon maradnak, hiszen feleannyi földre sem érkezett be kárpótlási igény, mint amennyit erre a célra tartalékoltak. Folya­matban vannak a tárgyalások, s a földrendező bizottság, a fórum és a tsz is arra törekszik, hogy a kijelölendő tanítóföld lehetőleg minél közelebb legyen az újfalui falurészhez. — ats — Kiégett a libák legelője A Szentkirályi Egyetértés Tsz bérelt majorjában három turnus liba nevelke­dett az idén. Az állatok legelője a nyári hatalmas aszály miatt teljesen kiégett, így kényszerűségből lucernát kaszáltak nekik. Ugyanakkor a szemesnek vetett kukoricából sem lehet az eredeti elkép­zelések szerint vágni, szinte az egész területet silózni kell. A tavasszal jó ki­látásokkal induló libahúspiac sem vál­totta be a hozzá fűzött reményeket, a szentesi baromfi-feldolgozó vásárolja meg a landesieket, a tollat egy kft.-n keresztül Németországba lehet kiszállí­tani. Tiszakécskén érdemes szüretelni Nem okoz gondot a szőlőfeldolgozás Tiszakécskén sincs könnyű hely­zetben a szakmunkásképzés. A gon­dok tovább növekedtek azzal, hogy egyre kevesebb vállalat, üzem vállal­ja a gyakorlati oktatást, így magá­nak az iskolának kell működtetni a tanműhelyeket. A kécskei ipari isko­lában jelenleg 217 tanulónak 10 szakmát tanítanak, s az idén szeret­ték volna a gazdaképzőt is megvaló­sítani. — Miért nem sikerült? — érdek­lődtem a szakmunkásképző megbí­zott igazgatójától, Nagy Lászlóné- tól. — Sajnos, a minisztériumtól nem kaptuk meg az engedélyt. Azeluta^í- tást azzal indokolták, hogy nincse­nek meg a feltételek. Való igaz, mi kértünk épületet erre a célra az ön- kormányzattól, amely támogatta az elképzelésünket és határozatot hoz­tak, hogy átadják részünkre a Kos­suth utcai bölcsődét. Ez nem történt meg, lehet azért, mert nem kaptuk meg az engedélyt. Az engedélyhez viszont meg kellett volna teremteni a feltételeket. — Egyébként is szükségük lenne a bölcsődé épületére? — Igen, hiszen állandó helyhi­ánnyal küszködünk. Amellett, hogy oktatásra használjuk a nevelői szo­bát, a pincét, a városi könyvtár olva­sótermét, valamint tanítunk nulla­dik és 8—9. órákban is, bérelünk még három helyiséget a Remixtől havi 25 ezer forintért. Szerintem a tanítás alapfeltétele, hogy tanterem, tábla, kréta és tanár legyen. —Mi a helyzet a tanműhelyekkel? — A gépszerelők műhelyét az el­múlt tanévben még a Solohov Téesz működtette, anyagi helyzetük miatt azonban nem vállalják tovább. Júli­us óta folyik az egyezkedés, múlt hé­ten megtörtént a megállapodás: az önkormányzat átveszi a tanmű­helyt, a működtetést viszont saját költségvetésből kell finanszíroz­nunk. • Második osztályos kőmüvestanulók. — A Stafi Kft. is foglalkozott gya­korlati oktatással. Megvan-e még az együttműködés ? Augusztusban bejelentették, hogy sajnos, ők sem tudják vállalni. Csak abban az esetben tudták volna csinálni, ha támogatja őket az ön- kormányzat. De ha ez így van, akkor inkább nekünk adják a pénzt, s mi megfelelő feltételeket teremtünk. Adódtak ugyanis problémák: a megtakarított pénzünkből vettünk tíz gépet, s odaadtuk a Stafinak. Ha sok munkájuk volt, vagy rossz volt a gépük, a mieinket használták arrébb állítva a gyerekeket. Ezt kifogásol­tuk s a kft. vezetője azt mondta: ha megengedtük, miért ne használták volna ki a lehetőséget. Én megértem őket is. — Most hol lesz a tanműhely? — A szociális foglalkoztatóban alakítottuk ki. Még meg kell vásá­rolnunk azokat a gépeket is, ame­lyek nem tartoznak a tanműhelyhez, de az oktatáshoz elengedhetetlenek. Egyelőre mindezt saját költségvetés­ből. Ha nem kapunk támogatást, nem tudjuk működtetni a műhelyt, s 75 gyereket el kell küldenünk. — A testnevelésórákkal is gondja­ik voltak. Megoldódtak már? — Nem. A heti három testneve­lésórából egyet tudunk biztonsággal megtartani, mégpedig a nulladik órában. Ilyenkor a Móricz-iskola tornacsarnokában tornáznak a ta­nulóink. Ugyanitt lenne az első óra is, de általában kiszorulunk. A har­madikat az uszodában tartottuk, de sajnos az idén az is bezár. Csak ta­vasszal és ősszel nincs ezzel problé­ma, ekkor ugyanis az udvaron tor­náznak a gyerekek. — Ókécskén az általános iskola mellett tornatermet építenek. — így van. Lehetett ugyanis pá­lyázni középfokú intézményeknek tornaterem-építésre. Az önkor­mányzat a benyújtott pályázatra ka­pott is támogatást, ebből épitkeznek most Ókécskén. Én csak attól félek, hogy mi oda sem fogunk beférni. Ráadásul támogatást sem kérhe­tünk, mert egyszer már erre a célra megkaptuk. R M Munkahelyteremtés Lakiteleken A turizmus és a kereskedelem lehetőségei A gazdasági átalakulással együtt­járó munkanélküliség jelentős prob­léma Lakiteleken is. Az utóbbi más­fél év során több százan vesztették el állásukat a településen. Megszűnt a legnagyobb foglalkoztatók egyike a BRG üzeme, s a termelőszövetkezet is problémákkal küszködik. Mit tesz az önkormányzat a mun­kanélküliekért? — kérdeztük a köz­ség elöljáróságának vezetőjét, Anka Balázst. A polgármester elmondta, hogy az önkormányzat saját erejéből a gondokat megoldani nem tudja, leg­feljebb enyhíteni képes azokat. A polgármesteri hivatal mindent megtesz a munkahelyteremtés érde­kében, bár lehetőségeik korlátozot­tak. így a közelmúltban nyitották meg az idősek gondozóházát, ahová a nyugdíjasok gondozására négy embert vettek fel. Az egykori költ­ségvetési üzem műhelyeit vállalko­zóknak adták ki, akik igyekeznek helyi polgárokat alkalmazni, mert a szerződés alapján így kevesebbet kell bérleti díjként kifizetniük. Az ősz fo­lyamán a BRG üzemépületeiben az orvosi segédeszközöket gyártó ME- DICOR-vállalat indítja termelését, ahol 25 személynek adnak munkát. Még az idén jó néhány állásnélküli­nek lejár a járadékfolyósítás időtar­tama, akik várhatóan az önkor­mányzathoz fordulnak szociális tá­mogatásért. Tavaly 10 milliót köl­töttek a különböző igények kielégí­tésére, s várhatóan ebben az évben is hasonló nagyságú összeggel segíti az elöljáróság Lakitelek rászorultjait. Anka Balázs szerint új munkahe­lyeket mindenekelőtt a turizmus és a kereskedelem, s a helyben történő mezőgazdasági feldolgozás bővíté­sével lehetne teremteni. Ezért is épül egy minivágóhíd a településen, mely napi 50-60,sertés feldolgozására lesz alkalmas. így a hizóértekesítés lehe­tőségei is kiszámíthatóbbakká vál­nak a környéken. A község bevétele­inek nagyobb részét a turizmusból befolyó összegek jelentik. Az önkor­mányzatnak áldoznia kell a vonzó környezet védelmére is. A tervek sze­rint a polgármesteri hivatal jövőre csatornahálózat kiépítését kezdi el Tőserdőn, amennyiben az illetékes minisztériumok kedvezően bírálják el a lakitelekiek többmilliós támoga­tási igényét az ősz folyamán. B. Zs. ALKALOM A TALÁLKOZÁSRA • Nagy hagyománya van Kecskén a minden év szeptemberében megtartott bőgi búcsú­nak. Az ünnepnek számító alkalom előtt hosszas készülődés folyik: takarítanak, sütnek, főznek az asszonyok. Mint régen, most is a búcsú1 napján találkoznak a távolabb lakó rokonok és ismerősök. Együtt ebédel az egész család, majd ezután beszélgetnek, megné­zik a kirakodóvásárt, sergőznek. Képünk egy jelenetet örökített meg a szeptember 13-ai búcsúból. Gyereknek, felnőttnek egyaránt ünnep ez a nap. Tiszakécskén jelentős szőlőterü­letet müveinek a Solohov Tsz sző­lő- és gyümölcstermesztő szakcso­portján belül is. A kétcsaládos Tóth Géza például hat esztendővel ezelőtt lett tag, egy kis mellékest remélve a tőkéktől. —Családi; kollegális alapon mű­veljük a háromezer négyzetméter területet, s úgy is szüreteljük fo­gad a kolléganők társaságában. — Milyen a termés, s mi lesz vele ? — Már az utolját szedjük. Több mint húsz mázsa lett. A cukorfok is jó. Mindig a pincegazdaságnak adtam le a termest, de ilyen remek ajánlatra, mint az idei, nem emlék­szem. Tavaly a feldolgozásért lite­renként 3 forintot kellett fizetni, s plusz még 25 fillér tárolási dí­jat. Most, ha már nem jártam volna bent, mendemondából el sem hinném, olyan kedvező fel­tételekkel szerződött velünk az új tulajdonos. Nyitrai Ferencet, a pincészet ár­verésen nyert vállalkozót az export —import kft.-jénél találom, ahol Kocsis Józsefné csak úgy. régi is­merősként tanácsot kér tőle a must savtartalmára vonatkozóan. Ez­után elindulunk a még csak rész­ben átvett munkahelyre, s közben elmondja. — Ha elveszem az emberek ked­vét a szőlőtermesztéstől, amihez már nem sok kellene, akkor nekem csak egy üres pincém lesz. Pedig nem ez a célom. Ezért is mondom, hogy most vétek eladni a szőlőt, mert nincs ára. Az én ajánlatom pedig: a behozott szőlő préselésé­ért, a keletkezett must erjesztésé­ért, az egyszer fejtett bor állapotig kilónként egy forintot kérek, s ja­nuár 1-jéig ingyen tárolok is. Azt is felajánlom, hog a fenti időpont után havonta 15 fillérért tovább tartom az árut. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem vihetik el a bort. Szabadon rendelkeznek vele. — Azért nem itt lesz belőle óbor,. . . — A kft.-men keresztül megpró­bálok piacot keresni a palackos bornak. Sikerülnie Kell. Nem sze­retném, ha a szőlőben és főleg ben­nem csalódnának az emberek. A pincészeten még az előző tu­lajdonos cégtáblája. Az udvaron Kozák Lajos pincemunkás a kon­ténerekből kocsányi villáz. ami vissza kerül a szőlősorok közé. — Hogyan érte a tulajdonosvál­tás? — Eddig dolgoztunk látástól va- kulásig és szinte a semmiért. Most legalább érdemes hajtani. Minden héten pénteken kapunk fizetést. Nem használják a pénzünket. Az • Tóth Géza családi, kollegiális alapon műveli cs szüreteli a szőlőt. órabérem nettóban 100 forint, szombaton, vasárnap 140. Akár­hogy is számolom, ezután 40-50 százalékkal több lesz a borítékban. Pedig ez ugyanaz a cég. Közben megérkezik egy új szál­lítmány, aminek útját végigkísérve találkozom Szállási János szakcso­portvezetővel. Ilyen azért még nem volt, hogy tisztán, újrafestett konténe­rekben szállítsák a termést. Csak a bchordással van gond. Igaz. az a mi szervezésünk. Rosszul válasz­tottuk a pilótát. Kapás Zoltán pincemester aligha ismeri a lazítást. Lemázsálja a kö­vetkező kocsit, megméri az előző szállítmányból vett minta cukorfo­kát, s a pincészet bemutatása előtt hangot ad annak, hogy örömmel nyugtázták a tulajdonosváltást. A félsz is talán elmúlt a dolgozók­ból. Igaz, most nem munkaidő, ha­nem munka van. A lényeg — mint mondja, hogy ne aludjon kint a szőlő. Az 1200 hektoliter nedűt be­fogadó ászokrész után végigsie­tünk az összesen 43 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas cement­hordó sor között, ahol mindenki teszi a dolgát, s a mustgőzveszély miatt már itt-ott égnek a gyertyák. Mielőtt a palackozót keresném, Nyitrai Ferenc elmondja, a telepen az lesz az első beruházás. Sőt, ami­korra lejár a bértárolás ideje, azaz januárban már működnie kellene a 3 ezer órás teljesítményű sornak. Addigra talán meglesz a terme­lők bértárolt boraira is a piac. Ez esetben pedig, mint Tóth Géza szakcsoporti tag is számolt, a tisza- kécskeiek a szőlőtermesztésben ■ megtalálják a számításaikat. Kép cs szöveg: Pulai Sára Nyárlőrinci utak A közelmúltban mintegy két kilo­méter hosszú út kapott szilárd bur­kolatot a nyárlőrinci utcákban. A beruházás kivitelezője a lakitele­ki Útfenntartó Szervezet volt. A költségek egy részét társulás formájában a lakosság állta, 10 200 forint hozzájárulást fizetve. Az önkormányzat több mint négy­millió forintot fordított e célra, s így már elmondható, hogy a köz­ség útjainak legalább 80 százaléka szilárd borítású. Új városi lap Független városi hetilap látott napvilágot Tiszakécskén Kécskei Híradó címmel. Az újság szerdán­ként jelenik meg. Tegnap került utcára a második szám. amelyben egyebek közt az óvodák gondjai­ról, a szakemberhiányról, a labda­rúgócsapat győzelméről olvashat­nak. Lakossági fórum Az utóbbi hetekben több olyan eset fordult elő, hogy a műhelyt, üzemet, benzinkutat építő vállal­kozó szembetalálta magát a kör­nyékben lakók tiltakozásával. Ti­szakécskén ilyen a Turucz-féle gyár építésének ügye, amely meg­vitatására nemrégen lakossági fó­rumot hivott össze az önkormány­zat. Hasonló fórumra kerül sor szeptember 21-én, 18 órakor a kécskei művelődési házban, ahol a Damjanich utca és a Coca-Cola Amatii diszkontja közötti ellentét­ről lesz szó. Bezár a kécskei uszoda Már tavaly is sok vita folyt a tiszakccskci termálfürdő téli nyitva tartásáról. A strand bérlője. Szabó István támogatást kért az üzemel­tetéshez. Az idei télen erre sem ke­rül sor, ugyanis október 12-én be­zár az uszoda. Mint Szabó István, elmondta, az elhatározás végleges: hiába kérte ugyanis, hogy az isko­lák tantervébe építsék be az úszó­oktatást. ez nem történt meg. Fel­tehetőleg igy az anyagi támogatás is elmarad. Képviselő-testületi ülés Jövő héten, csütörtökön ülnek össze a kécskei városatyák. A na­pirenden szerepel egyebek közt a városközpont rendezési terve, a labdarúgóklub támogatási kérel­me, a művelődési ház igazgatói posztjára kiírt pályázat elbírálása. Készül a hősi emlékmű Tiszaalpáron. az újfalui részen, az ottani katolikus templom kert­jében már felavatták a második vi­lágháború helybeli katonahősci- nck cs polgári áldozatainak emelt emlékművet. Az önkormányzat döntése értelmében Alpáron is ké­szül egy ugyanilyen rendeltetésű emlékeztető. A testület döntése értelmében süttői mészkőből és kínai gránitból formálják meg a 370 centiméter magas, 95 x 95 centiméter ke­resztmetszetű hasábot, s a község­háza melletti parkban helyezik el, a település fennállásának 900. év­fordulójára fölállított Krónikás­szobor közelében, attól tíz méterre. A hasáb alakú emlékmű oldalai­ra írják föl a második világháború­ban elesett helybeli katonák és a polgári áldozatok nevét. Egyéb­ként már megkezdték az alap ké­szítését, s az önkormányzat terve szerint október 23-a tiszteletére szentelik föl az alpári hősi emlék­művet. V ____________________________, Lakit elek • Szentkirály • Tiszaalpár Tiszakécske és vidéke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom