Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-17 / 220. szám

Bácsszőlős • Csikéria • Katymár # Kéleshalom • Kunbaja • Madaras • Mátételke • T ataháza Bácsalmás, Jánoshalma és vidéke A DIÁKOK KEDVEZŐEN FOGADTÁK A VÁLTOZÁST Jánoshalmán nincs nulladik óra O Néptáncóra a másodikosoknál. O Készülődés a büfében: rögtön kezdődik a szünet. Tanévkezdéskor már az egész épületet birtokba vehették a jános­halmi általános iskolások, befeje­ződött ugyanis a többéves felújí­tás. Minden elkészült, csak az ud­var maradt változatlan. — Az Állami Számvevőszék lé­nyegében pontosan dolgozott, amikor a tornaudvar rendbetételé­hez szükséges 3-4 millió forintot lehúzta, hiszen a támogatás csak a tantermekre szólt — tájékoztatott Karsai Péter igazgató. — De ez a kitétel nem értelmes, hiszen egy is­kolarekonstrukcióba annak is bele kellene férnie. Ezért magam is pró­bálok tenni mint országgyűlési képviselő. Jánoshalmán egyébként az 1100 általános iskolás 3 épületben ta­nul. A felújított iskolán kívül ka­pott helyet a speciális tagozat és az alsósok nem Zsolnay-tanterv alap­ján tanuló csoportja. A feljövő, ér­tékközvetítő és képességfejlesztő Zsolnay-rendszerrel dolgozók a felsősökkel egy épületbe, de külön szárnyba kerültek, mivel náluk más az órabeosztás, a csoportbon­tás. Ők egész napos rendszerben tanulnak, s délután 4-kor úgy tá­voznak az iskolából, hogy otthon­ra már nem marad házi feladat. Eredményként könyvelik el Já­noshalmán az ifjúsági tagozat mű­ködését is. Ide a saját korosztály­nál 2 évvel idősebb gyerekek jár­nak — 18 éves korukig több mint negyvenen. S a most végzettek kö­zül két diákot felvettek a szakmun­kásképzőbe is, holott erre alig akad példa. Gond azért itt is jelentkezik, ne­vezetesen, hogy megnőtt az óra­szám, Jánoshalmán a hittan is ré­sze a tanóráknak. így viszont a 7. és 8. osztályosoknak például az ének tagozaton kéthetes ciklusban minden másnap reggel 7-től fél 2-ig tartana a tanítás. Ilyen órarend mellett azonban sem a gyerektől, sem a pedagógustól nem várható eredményes munka. Ezért egy lényeges változtatásra szánták el magukat, amelyről Kar­sai Péter úgy véli: ez a jövő útja. Nulladik órák helyett a gyerekek — óraszámtól függően — délután is bejönnek az iskolába. A 7. és 8. osztályosok egy héten kétszer, az ötödikesek kéthetente egy alka­lommal. Délutánra lehetőleg a készségtárgyak kerülnek. Ezzel együtt délelőtt is minden szünet 15 perces lett, a gyerekeknek van elég idejük bármikor uzsonnázni, és még az udvaron is lehetnek. A fogadtatás kedvező, megkér­dezték a gyerekeket, és 80 százalé­kuk örült a változtatásnak. Persze, ha fél év múlva kiderülne, hogy mégis a nulladik óra a jobb, hát az igazgató meghajol az igények előtt. De most sikerült összehan­golni a délutáni elfoglaltságokat a zeneiskolával, a szakköri foglalko­zásokkal, a sportolási lehetőségek­kel is. Néhány gyereknek azonban va­lóban gondot okozhat, hogy távo­labbról jár be, s így vagy nem érne vissza időre, vagy nem tudna ebé­delni. De részükre is ott az átalakí­tás során megnyitott olcsó büfé, és az is megoldás, hogy az adott délu- tános napokon az iskola befizeti őket is ebédre. V. T. Új kút készül Mátételkén • Munkában a kútfúrók. Az aszályos nyár után érthetően mindenkit foglalkoztat a víz. Má­tételkén azonban két egyéb ok mi­att is közvetlenül érinti a téma az ottani lakosokat. Különösen azt az öt családot, akiket 1970-ben, amikor kiépítették az egész telepü­lésen a vízhálózatot, a Jókai utca végén kihagytak. A „kivételezet­tek” fúrathattak kutat maguk, s ezzel együtt is hordhatták a utcai kifolyóról az ivóvizet. Most azonban vége a hátrányos megkülönböztetésnek. Az önkor­mányzat 400 ezer forintért meg­hosszabbítana a vezetéket, s rövi­desen ráköthetnek a lakók. Másik beruházáson is dolgozik a Dél- Bács-Kiskun Megyei Vízmű Válla­lat Mátételkén. Az elromlott régi kút mellett, saját beruházásban, mintegy 3 millió forintért egy újat fúrnak a polgármesteri hivatal kertjének végében. Gond nincs, mert március óta a tataházi gló­buszból kapják a vizet a mátételki- ek, de azt tartják ők is megnyugta­tónak, ha szeptember végére elké­szül majd a saját kútjuk. Privatizál a város Az Állami Vagyonügynökség meghirdette eladásra az Alföldi Tü- zép bácsalmási telepét, s azt végül a városi önkormányzat szerezte meg, 3,3 millió forintért. Nem is titkoltan azzal a céllal, hogy a majdani végle­ges határátkelő megnyitásakor hasz­nosítsa. A terület ugyanis a tervezett határállomás mellett fekszik, s igen alkalmas kereskedelmi, szolgáltató egységek elhelyezésére, ami egyúttal a munkahelyteremtést is szolgálja. Ám amíg a végleges nyitásról szóló döntés nincs meg, addig át­meneti hasznosítást terveznek. A korábban volt tüzép-tevékeny- ség megszűnik — a városban mű­ködik építőanyag-kereskedő és a fuvarosok vállalták a tüzelő ház­hoz szállítását is. Ám ha mégis lesz rá igény, s akad vállalkozó is, ak­kor helyet kaphat ott tüzépes is a telep egy részen — feltéve, hogy az övé lesz a legjobb ajánlat a polgár- mesteri hivatal versenytárgyalá­sán. A terület másik felére a KGST-piacot telepítik át. Ameny- nyiben kiépítik a végleges határát­kelőt, akkor a használók átadják a területet újra a városnak. Tanévkezdési segélyek Legtöbb település a tanév­kezdéskor segíti a gyermekes családokat. Különösen a kiseb­bek részvállalása számottevő, ugyanis bürokrácia nélkül, ru­galmasan, gyorsan intézik az ügyeket. Kéleshalmon például úgy döntöttek, hogy az óvodások 2500, az iskolások — általános­tól az egyetemig — 4400 forin­tot kapnak. Ami érdekesség: a 2500 forintot azoknak a csalá­doknak is kifizetik, ahol az óvo­dáskorú kisgyerek nem tagja a kisközösségnak. Jánoshalmán differenciáltan osztották ki a tanszersegélyt, óvodásokra 1500, általános is­kolásokra 2500, középiskolá­sokra 3500, felsőfokúra 4500 forintot számoltak. Elővigyá­zatosságból azonban néhány családnak nem a pénzt fizették ki, hanem a szociális gondozók a szülőkkel együtt megvásárol­ták a gyerekeknek a szükséges felszerelést. Kettőből kettő Két pályázatot is beadott a bácsalmási önkormányzat okta­tási céltámogatás elnyerésére, s mindkettővel nyert is. Az egyik­nek külön érdekessége, hogy több település összefogott, s a város kezdeményezéséhez csat­lakozott Katymár, Bácsszőlős és Bácsbokod is. Ennek nyomán az egyébként adható 40 százalék helyett 50 százalék az állami tá­mogatás mértéke, s így olcsób­ban tudják korszerűsíteni, illető­leg új tanteremmel bővíteni a specialis iskolai tagozatot, aho­vá az említett településekről is járnak be tanulók. A bírálók támogatták a nemzetiségi oktatás fejleszté­sét is. Miután a város már el- készítettett korábban egy ter­vet a jelenlegi felső tagozatos általános iskola tetőtér-beépí­tésére, csak pénzhiány miatt nem tudta azt megvalósítani, így most könnyebb a helyzet. Ámint megérkezik a pénz, hozzálátnak a munkához, és 3 új tantermet alakítanak ki az epület padlásterében. MÉGIS ELSŐ A FALU ÉRDEKE! Katymáron elásták a csatabárdot Rendre beszámoltunk lapunkban a katymári képviselő-testületben dúló belharcokről, a polgármester és az alpolgármester heves vitáiról, a jegyző és ezáltal némiképp gazda nélküli hivatal, település gondjairól. Most, csaknem kétéves háborúság, után remélhetőleg nem csupán fegyverszünet, hanem béke köszönt a településre és lakóira. Ezt mondogatták már a környékbeliek is, és mi megkérdeztük az érdekelteket, akik — mi lenne ebben furcsa — együtt fogadták az újságírót. HEBŐK BÉLA alpolgármester: - Hála istennek nyugvópontra ju­tott a jegyzőügy. Az uj jegyző nagy gyakorlattal rendelkező szakember, sajnos nem május 29-én, hanem jú­nius 16-án neveztük ki, így a képesí­tési előírások miatt csak megbízott jegyzőként, de teljes felelősséggel végzi munkáját. Emberileg és szak­mailag is alkalmas a feladatra, de az biztos: kicsit keményebben kell fog­nia az apparátust. Ami a másik kér­dést illeti: a közösség érdekében az eddig szemben álló felek elásták a csatabárdot. Be kellett látni, hogy az ellenségeskedés nem segíti a tele­pülés fejlődését, az augusztus 20-ai nagyrendezvényünk pedig bizonyí­totta: félre lehet tenni korábbi ellen­téteket, s lehet együtt dolgozni a köz javára. Ha van is ellenvéle­mény, képesek vagyunk megérteni a másik gondolatát, hiszen abból indulunk ki: ő is a közösséget akar­ja szolgálni. S ha maradtak is még vitás kérdések, kialakul a kompro­misszum, amit akar a polgármester és a testület is. DR. PÁL LÁSZLÓ társadalmi polgármester: — Június végén, a jegyző kinevezésekor az önkor­mányzat képes volt olyan megegye­zésre jutni, amelyre személyi kér­désben egy éve még halvány esély sem lett volna. A jegyző vállalta, hogy elvégzi a főiskolát, de addig is teljes jogkörben dolgozik, megbí­zottként. Az ő szerepe, rövid idő alatt is érzékelhető tevékenysége is benne van abban, hogy a testületi légkör kedvezően megváltozott. A korábbi vezetetlenség azonban nyomon követhető. Tavasszal mű­ködési mélypontra zuhant a hiva­tal, s ez okkal volt minden érintett számára feszültségforrás. Azóta én is új munkakörbe kerültem, kide­rült, az állás nem összeférhetetlen a megbízatásommal. Több kérdés­ben kompromisszum jött létre az önkormányzatban, amit jól bizo­nyít az augusztus 20-ai rendezvény. Ekkorra a testület már egy akarat­tal tudott cselekedni, s ennek sikere, jó visszhangja volt mind a német és a hazai vendégek, mind a katymári-. ak körében. Eljutottunk oda, hogy a politikai alapállásból következő személyes véleménynél fontosabb a község érdeke, s Katymár újrafej­lesztésen gondolkodhat. NAGY JÁNOS megbízott jegy­ző: — Tizenöt éve dolgozom a köz- igazgatásban, Kisszálláson kezd­tem, s a lépcsőt végigjárva az utolsó 6 évben már vb-titkár voltam. Ez­után Rúzsán töltöttem rövid időt, s ezt követően jöttem Katymárra. Természetesen tájékoztattak az itte­ni helyzetről, de ennek, tudatában vállaltam a feladatot. Átnéztem a jegyzőkönyveket, beszélgettem a helybeliekkel, s magam is érzékel­tem a korábbi gondokat. Hogy a működési szabályzat csak idén má­jus végére készült el... A feladat most az, s ez egyben vizsga is, hogy kialakuljon az ügyrend, a felelőssé­gek, jogok rendszere. Léptünk elő­re, különösen az utóbbi hetekben. Hirtelen javult a testületi ülések részvételi aránya, működni kezde­nek a bizottságok. így pedig biza­kodó vagyok. V. T. JÁNOSHALMIBÓL KUNBAJAI SZÖVETKEZET? Önállósul a faipari részleg • Jövőre mar önállóan? (PN-archív) Év elején írtunk a kunbajai Fai­pari Kft.-ről, mint a Jánoshalmi Bácska Épisz egyszemélyes vállal­kozásáról. A kis cég önállóan és eredményesen dolgozott, s dolgozik azóta is. Ám a szövetkezet átalaku­lásakor a kunbajaink úgy gondol­ták, hogy jobban járnak, ha kivál­nak, és maguk, egy új, kisebb szö­vetkezetei alakítva folytatják to­vább a munkát. Vér Martomé, a kft. ügyvezetője elmondta: szándékukat kellő idő­ben bejelentették a szövetkezet veze­tőinek, az elnök azt tudomásul vette, kijelentette, meg fogják találni a tisz­tességes megoldást, de azóta nem történt semmi. A kunbajaink egyik gondja éppen az volt, hogy alig tud­nak valamit a szövetkezet dolgairól, a vagyonértékelési terveket u^yan megkapták, de olyannyira későn, hogy érdemben ahhoz már nem le­hetett hozzászólni. Másik sérelmük a szövetkezet és a kft. közötti megállapodás több pontja. Miután az ajtók, ablakok gyártásához szükséges faanyagot a szövetkezet vásárolja, a kft. mint­egy bérmunkában dolgozik, mert formailag azt értékesítés is a szövet­kezet feladata. így az anyagmentes termelés 29 százalékát kell befizetni a közös pénztárba. Kellemetlen meglepetést jelentett, hogy erre még rászámol t a szövetkezet 500 ezer fo­rint késedelmi kamatot, amikor a kft.-hez pénz be sem folyik, minden forgalom a szövetkezeti számlán keresztül bonyolódik, így késni sem lehetett. Tavaly 46 millió forintos volt a termelés — anyaggal együtt —, idén fél év alatt elérték a 34 milli­ót. Kunbaján 21 ember dolgozik, közülük 16 szövetkezeti tagnak van üzletrésze, öten alkalmazottak, ám az új szövetkezetben valamennyien tagok lennének. A faipari üzem könyv szerinti értéke 4 millió forint — regi ház, öreg gépek—,súgy szá­moljak , hogy a 16 tagra jutó vagyon is ekörül van. Ezért kérték hát ki, s a tisztességes vagyonértékelésben bízva úgy gondolják, abból önálló­an is meg tudnak állni a lábukon. Az alapanyagon kívül minden ' mást maguk szereznek be, önállóan szállítanak, tehát ha vita lenne a pi­acokról, az esetleges gyártmányfej­lesztésről, akkora kunhajaiak nem esnek kétségbe. Végül is az ajtókat, ablakokat ok gyártják, a vevő tőlük vásárolhat. Amivel számolniuk kell, az az alapanyag-beszerzés költsége, ez eddig nem okét nyom­ta, de feltehető, hogy miként min­den mást, úgy ezt is számításba vet­ték, amikor az önálló szövetkezet mellett döntöttek. A termést átveszik Kéleshalmán is megkezdődött a szü­ret. Igaz, a termés gyönge, az amúgy is kedvezőtlen talajadottságok mellett még a szárazság is sújtotta a termelő­ket. Pedig tavasszal azt mondták a helybeli gazdák, hogy fölakasztani sem lehetne több fürtöt a tőkékre, mint amennyi azokon kifejlődött. A remény ellenére végül is halvány termést a fel­vásárlók átveszik, de azt nem tudni, hogy mennyit is fizetnek majd érte. Mindenesetre a kéleshalmiak leadhat­ják a szőlőt a már maszek tulajdonban levő borpincében vagy £z imrehegyi szakszövetkezetnek is. Utóbbi esetben azonban Kccclre kell beszállítani. • Jánoshalma Búcsúra megnyílik a határ Szeptember 14-én és 20-án újra megnyitják ideiglenesen a határt Bácsalmás és Bajmok között, ugyanis ezúttal Bácsalmáson ren­deznek búcsút. A polgármesteri hi­vatal már megkapta a nyitásról szó­ló hivatalos értesítést, s javaslatuk­ra mindkét napon jeggel 8-tól este 6-ig kelhetnek át az érdeklődők, nyílik meg az út a személyforgalom előtt. Pályázaton nyert 600 ezer forint A megyei munkaügyi központ kiírt pályázatra, amely a munkanél­küliek foglalkoztatását segíti, Já­noshalmáról is több érdeklődő je­lentkezett. Az értékeléskor végül egyedül a gondozási központ pá­lyázata nyer*, mégpedig 600 ezer forintot. Ennek fejében azt vállal­ták, hogy a munkanélküliek közül két házi gondozót alkalmaznak, ötévi időtartamra. Lesz próbaárverés Várhatóan október elején próba- árverést rendeznek Bácsalmáson a kárpótlási jeggyel földet vásárolni szándékozók között. A földrendező bizottság egyébként megkezdte munkáját, s kijelölte az első árve­résre szóba jöhető táblákat. Mint­egy 600 hektár kerüi kalapács alá, mégpedig a tsz földjéből, miután az állami gazdaságnak még nincs a kárrendezési hivatal által jóváha­gyott, kijelölt földalapja. Hogy az árverés mit hoz, nem tudni, de az előzetes érdeklődés nagy. már az első menetben 1200 hektárra jelez­tek érdeklődést. Átalakulás közben Kunbaján a korábbi tagság csak­nem egy harmada. 33 érdekelt jelen­tette be a tsz-böl való kilépési szán­dékát, s azt az igényt, hogy viszi a neki jutó vagyont. A maradó tagok elképzelése, hogy a fennmaradó va­gyonnal új szövetkezetét alapíta­nak. s továbbra is közösen folytat­ják a munkát. Önálló zeneiskola Szeptembertől önálló zeneiskola működik Jánoshalmán, a korábbi kihelyezett tagozat helyett. A mű­velődési házban 3 helyiséget kap­tak, s négy zenepedagógus foglal­kozik a zenét kedvelő gyerekekkel. A beiratkozás megtörtént, várható­an 85 90 diák kezdi az. ével. Szá­muk háromszorosa a korábbinak. S inig tavaly csak Zongora szakra lehetett jelentkezni, idén a zongora mellett fúvósokat, sőt már ütő­hangszer iránt érdeklődőket is fo-, gadnak. Jövőre több turnus A nyár közepére készült csak cl a bácsalmási sátortábor, mintegy 5-6 kilométerre a várostól, de idén is mintegy 120 diák töltötte ott a szünidő egy részét. Három turnust sikerült megszervezni, és kedvező­nek minősítették a lehetőséget mind a szülők, mind az önkormányzat, s ami a legfontosabb, maguk a gyere­kek is. Jövőre már rendezettebb környezetben s több turnusban is meghirdetik ezt az olcsó nyaralási lehetőséget. V­_______________________________, S zerkeszti: V áczi T amás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom