Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-15 / 218. szám

6. oldal, 1992. szeptember 15. MOTIVÁCIÓ I. Az önálló személyiség Mivel a menedzser definíciójá­nak egyik létező formája: „olyan szakember, aki a feladatokat má­sokkal végezteti el” kétség sem me­rülhet fel. miért fontos a motivá­ció, hiszen valamiképp munkára kell bírnia munkatársait. Felvetődik nyomban a kérdés, hogy egyesek miért, s mások miért nem tudnak együttműködni a munkában. Erre nem tudunk csak akkor választ adni, ha a mene­dzser-beosztott viszonyon túl a munkatársi kapcsolatot is elemez­zük. S bár vannak nagyon hasznos módszerek, azt kell hangsúlyoz­nom, hogy nincsenek egyszerű vá­laszok és rutinmegoldások, az em­beri oldal az a terület, ahol a több- szempontú megközelítés vezethet csak eredményre. Mindenki példák tucatjait tudja felidézni arra, hogy az együttmű­ködési készség hiánya milyen fur­csa, esetenként mulatságos, néha bosszantó helyzetet teremtett. Mi­kor a magyarázat megtalálásával vagyunk elfoglalva, ne feledjük, nemcsak társaink, hanem saját vi­selkedésünkre is vonatkoznak azok. Lássuk először a leggyako­ribb téves feltevéseket, melyeket egy menedzsernek ismernie (s elke­rülni) célszerű. 1. CSAK A „VALÓSÁG” SZÁ­MÍT? A menedzser számára nem az a csapda, miszerint az emberek hajlamosak a „valóság” alapján cselekedni, hanem az, hogy EGYESEK NEM UGYANAZT LÁTJÁK VALÓSÁGNAK! Mindannyian azt hisszük, hogy a mi helyzetértékelésünk tükrözi a „valóságot”, sőt ha valaki másként Ítéli meg, az hibásan látja. Nincs tehát „valóság” úgy, ahogyan azt gondoljuk. Az okok közül hadd említsem meg az egyéniségek különbözőségé­nek es a munkahelyi szervezet-* ben elfoglalt helynek „torzító” szerepét a sok egyéb mellett. 2. MINDENKI UGYAN­AZON CÉLOKÉRT DOLGO­ZIK? Gyakran a munkatársak nem hajlandók az együttműködésre a szervezet céljainak elérésében, hanem SZÍVESEBBEN DOL­GOZNAK SAJÁT CÉLJAI­KÉRT. Ügyes menedzseri mun­kával ezeket közel lehet tartani egymáshoz, hogy azok egyidejű­leg valósuljanak meg. Ä saját célok eléréséhez sok eszköz áll a rendelkezésre, melyek közül a célirányos viselkedést, a szerep­alakítást, tanult viselkedést emelném ki. Elnevezéseik el­mondják, mit jelentenek. 3. A TÉNYEK ÖNMAGU­KÉRT BESZÉLNEK? Igen, de az egyes emberek számára más és más üzenetet hordoznak! Vegyük például a parlamenti csatározások esetét. (Az most mindegy, mi a téma, kik a szereplők.) Milyen üzenetet hordoz az egyes embernek egy szócsata? — Jól megválaszolta! (Ro­konszenvező). — Idióta. Nem is a kérdésre válaszolt. (Ellenszenvező). — Már unom ezeket a vitá­kat. (Aki nem érti). Az egyik lehetőség ennek fel­oldására, hogy a menedzser tu­datosabban keresi az emberi kapcsolatokban felmerülő prob­lémák okait, s inkább azokat kezeli, nem a tüneteket. HAZAI GAZDASÁG Az adóhatóságéhoz hasonló jogkör a tb.-nek A parlament döntése alapján az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság az adóhatóságéhoz ha­sonló jogkört kapott kintlevőségei behajtására. Vagyis az adós cégektől tartozásai fejében ingó- és ingatlan vagyontárgyakat foglalhat le. Weg- lárz Péter, az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság vagyonke­zelő főosztályának vezetője úgy nyi­latkozott, hogy ez a hatáskörük a törvény e heti Magyar Közlönyben való megjelentése, illetve a rendelke­zés hatályba lépése után 30 nappal lép életbe. A tb. jelenlegi, 71 milliárd fo­rintos kintlévőségének rendezéséhez a megyei igazgatóságokon 120 végre­hajtó áll rajtra készen. A folyószám­lák adataiból tájékozódnak majd, hogy a lefoglalás vagy az azonnali inkasszó mellett döntsenek. A fizetés- képtelen cégeknek meg kell majd vál­niuk vagyontárgyaiktól tartozásuk kiegyenlítéséig. Ha a vállalat végképp fizetésképtelennek bizonyul, az ingó és ingatlan tulajdonokat elárverezik. Weglárz Péter elmondta azt is, hogy nem zárkóznak el a tárgyalásoktól sem. Szeretnék, ha a cégek felszólítás nélkül is kezdeményeznék adóssága­ik rendezését, ebben az esetben — közös megegyezéssel — lehetséges­nek tartják az adósságok esetleges átütemezését is. Forintkötvény­akció Jóváhagyta a forintkötvény-akció indítását az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank: a nemzetközi pénz­intézet forintban vesz fel kölcsönt a magyar piacon, és ezt az összeget — kölcsönként — továbbadja a ma­gyarországi vállalkozásoknak. Az EBRD-forintkötvényeket a tervek szerint az év vége felé bocsátják ki, mintegy 2 milliárd forintos névérték­ben, 5-7 éves lejáratra. • • Üzleti napot szervezett a VOSZ Vajdasági üzleti napok címmel szervezett kétnapos rendezvényt a Vállalkozók Országos Szövetsége. Az ipari és mezőgazdasági szakterü­letek gondjaival egyaránt foglalkozó tanácskozáson elsősorban olyan vaj­dasági vállalkozók vettek részt, akik üzleti kapcsolatban állnak magyar cégekkel. Privatizációs információs hivatal Az ÁVÜ székházának földszintjén privatizációs információs hivatal kezdte meg működését. Elsődleges célja, hogy tájékoztassa a hazai és külföldi befektetőket az időszerű pri­vatizációs lehetőségekről és ezek ki­használásának szabályairól. Nemzetközi találmányi kiállítás Október 28-ától november l-jéig Nürnbergben, november 4. és 11. kö­zött pedig Brüsszelben rendeznek nemzetközi találmányi kiállítást. Ezen a szakterületen a két legjelentő­sebbnek számító EK-beli fórumon magyar jelentkezők is jelen lehetnek. A Magyar Feltalálók Egyesülete, az OMFB és az Országos Találmányi Hivatal pályázatot irt ki kedvezmé­nyes áron megkapható kiállítási he­lyekre. Várják az új találmányokkal, termékekkel jelentkezők érdeklődé­sét. A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTAÁRFOLYAMAI (BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMOK) Érvényben: 1992. szeptember 14. Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 144.88 146,28 147.68 ausztrál dollár 56.54 57,16 57,78 belga frank (100) 251,05 253,38 255.71 dán korona 13,39 13,52 13,65 finn márka 16,77 16,97 17.17 francia frank 15.22 15,36 15,50 görög drachma (100) 41,31 41,73 42,15 holland forint 45.84 46.27 46,70 ír font 137.61 138,91 140.21 japán yen (100) 61.86 62,46 63,06 kanadai dollár 63,91 64,61 65.31 kuvaiti dinár 264.51 267,26 270,01 német márka 51,52 52,00 52.48 norvég korona 13,05 13.17 13,29 olasz lira (1000) 65,64 66.28 . 66,92 osztrák schilling (100) 733,44 740,24 747,04 portugál escudo (100) 59,48 60,03 60.58 spanyol peseta (100) 79.69 80,45 81,21 svájci frank 58,27 58,81 59.35 svéd korona 14,09 14,22 14.35 USA-dollár 77,26 78,04 78,82 ECU (Közös Piac) 104,28 105,26 106.24 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEV1ZAARFOLYAMAI Érvényben: 1992. szeptember 14. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 146,87 147222 147,57 ausztrál dollár 56,74 56,89 57,04 belga frank (100) 253.82 254,40 254.98 dán korona 13,58 13,61 13.64 finn márka 17,06 17,11 17,16 francia frank 15,41 15,45 15.49 holland forint 46,39 46.50 46,61 ír font 138,83 139,15 139,47 japán yen (100) 62,34 62,49 62.64 kanadai dollár 63.«8 64,05 64,22 kuvaiti dinár 262,20 262,89 263.58 német márka 52,31 52.43 52,55 norvég korona 13,23 13,26 13,29 olasz líra (1000) 65,94 66,10 66,26 osztrák schilling (100) 742,60 744,30 746,00 portugál escudo (100) 59,90 60,04 60,18 spanyol peseta (100) 80,72 80,91 81.10 svájci frank 59,12 59,26 59.40 svéd korona 14,28 14,31 14,34 tr. és cl. rubel 27.43 27,50 27.57 USA-dollár 77.43 77,63 77.83 ECU (közös Piac) 105,56 105,81 106.06 Kínai veszteségek — Kína minden évben annyi terményt veszít el a gyenge inf­rastruktúra miatt, amennyi ele­gendő lenne Peking 10 millió la­kosának 15 évi táplálására — ír­ja egy kínai napilap. A Reuter ismertetése alapján Kínában évente a termésnek átlagosan a 14,8 százaléka megy veszendőbe a betakarítás, a szállítás, a rak­tározás és a feldolgozás folya­mán. Döntő többségben magánerőből A Központi Statisztikai Hivatal in­formációi szerint 1992 első felében mintegy 6,5 ezer lakás épült Magyar- országon. Ezeknek több mint 80%-át magánszemélyek építették, jelentős részben saját erőből és egyéni vállal­kozók bevonásával. VALUTÁK A FEKETEPIACON USA-dollár 74—76 forint Német márka 52—54 forint Svájci frank 59—61 forint Osztrák schilling 7,50—7,70 forint Orosz bérek és árak — A tavalyihoz képest tízszeresé­re nőttek a fizetések, de a vállalatok többsége három-négy havi fizetéssel tartozik a dolgozóknak. Bár a bérek az elmúlt időszakban legalább har­minchat százalékkal nőttek, még így sem tudják ellensúlyozni a hiperin­flációt. Áz elemzés szerint a jelenlegi létminimum 1350 rubel havonta. Ha viszont ezt az összeget összehason Htjuk a létfenntartáshoz minimáli san szükséges legfontosabb árukat tartalmazó fogyasztói kosárral, ak­kor kiderül: az ország lakosságának mintegy kilencven százaléka a teljes szegénység szintjén áll. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC AGRÁRVILÁG Gyakorlaton Németországban A nyáron a Bacs-Kiskun Megyei Agrárkamara szervezésében négy­hetes németországi gyakorlaton vett részt három diák és egy agrárvállal­kozó. Ez a szakmai út a rheilandi és a Bács-Kiskun megyei kamara kö­zött kialakult kapcsolat alapján jött létre. A holland határtól 5 km-re fekvő Stralenben, a rheilandi kamarához tartozó szakmunkás- és mesterkép­ző iskola tangazdaságában dolgoz­tunk, és az itteni kollégiumban kap­tunk elhelyezést. Stralen a környék legnagyobb virág- és zöldségtermelő központja, mindenhol üvegházak­kal. Nem véletlenül nevezik úgy, hogy: ein Stadt unter dem Glas —r- egy üveg alatti város. Kinntartózkodásunk alatt a munka mellett gyakorlati és elméleti oktatásban is részesültünk. Az isko­la diákjaival együtt dolgoztunk az üvegházakban és a szabadföldön is, ahol különféle zöldségnövények, pl. paprika, paradicsom, saláta, édes­kömény palántázásában, szedésé­ben vettünk részt. A közös munka is jó alkalmat teremtett arra, hogy megismerkedjünk a német diákok­kal. az ottani munkamorállal — ami nekünk néha bizony keménynek tűnt. A fizikai munka mellett az okta­tók segítségével elméleti ismereteket k aptunk a növényvédelem, a műtrá­gyázás, a talajvizsgálatok gyakorla­ti végrehajtásáról. Annak érdeké­ben, hogy német mezőgazdaságra szélesebb rálátásunk legyen, lehető­ségünk volt több magángazdaság meglátogatására. Ezek elsősorban dísznövénytermesztéssel foglalkoz­nak és láthattunk egy 100 éves fais­kolát is. Látogatást tettünk egy kon­zervgyárban, ahol bemutatták az éppen feldolgozás alatt lévő uborka osztályozó gépsorát. Nagyon érde­kes volt számunkra az áruértékesí­tésnek az a módja, amit az árverésen láthattunk. Itt meggyőződhettünk arról, hogy a tőzsdén csak a jó minő­ségű, szép csomagolású, igen értékes terméket tudták a termelők megfele­lő áron eladni. Vendéglátóink igye­keztek bennünket a legszélesebb kö­rű ismeretekkel ellátni — aminek nyelvtudásunk, főleg kezdetben, esetenként gátat szabott. Szabadidőnkben a környék neve­zetességeivel ismerkedtünk. Több­ször kerékpáros kirándulást tettünk Stralen környékén és Hollandiában is. Megnéztük a város mellett talál­ható legöregebb rheilandi vízi mal­mot. Megcsodáltuk a szép, tiszta, vi­rágos városokat, a jó minőségű ke­rékpárutakat. Ott-tartózkodásunk alatt ünnepelte Stralen lakossága a város fennállásának 650 éves évfor­dulóját. Az intézet igazgatója meg­mutatta Európa legnagyobb folya­mi kikötőjét Duisburgban. A négy hét végén kicsit fáradtan, de nagyon sok élménnyel tértünk haza. Mindannyiunk számára hasz­nos volt ez az út sok vonatkozásban. A négy hét lehetőséget adott arra, hogy egy népet közelebbről is megis­merhessünk a mindennapi élet és a munka alapján. Köszönettel tarto­zunk a Bács-Kiskun Megyei Agrár­kamarának a lehetőségért és jó szív­vel javasoljuk másoknak is, keressék meg a kamarát a jövő évi szakem- bercsere-programban való részvétel szándékával. Labancz Attila—Madari Örs diákok DEVIZAHITEL A FELVÁSÁRLÓKNAK Csökkenhet a termelők kára • Miért emelkedett meg a tőzsdén robbanásszerűen az új termésű kukorica ára? A feleletet az aszálysújtotta táblák adják meg. (Fotó: Galambos) A mezőgaz­dasági termés- eredmények a főbb gabonafé­lék többségénél messze a tava­lyi szint alatt maradtak. A búzából le­aratott 3,4 mil­lió tonnányi csak 58 százalé­ka az előző évi termésnek. Az őszi és tavaszi árpából viszont 1,7 millió ton­nányit takaríta­nak be. Ez a csökkenő ter­mésátlagok el­lenére több, mint az előző évi; a növeke­dés oka a na­gyobb vetéste­rület. Rozsból 31 százalékkal kevesebb ter­mésre lehet szá­mítani (154 ezer tonna), míg zabból kicsivel — 4 százalékkal — jobb lesz az eredmény (140 ezer tonna). A legfontosabb termékből — búzából — rendelkezésre áll az a mennyiség — 1,7 millió tonna kell —, amiből az előző évek adatai alapján a kenyérnek való lisztet meg lehet őrölni. Lesz pénzügyi segítség Az igazi gondok a felvásárlás körül mutatkoznak. A termelők­nek ugyanis az őszi munkák meg­kezdéséhez minél hamarabb pénz­re lenne szükségük. A felvásárlók viszont az év végéig több részlet­ben fizetnek. Ennek a gondnak a megoldására eddig két elképzelés látott napvilágot. Az egyik egy közvetlen állami intervenció, ami­nek során félmillió tonna gabonát vásárolnának meg. Tonnánkénti 7000 forintos árat kalkulálva kö­rülbelül 3,5 milliárd forintra lesz szükség. Ezt az összeget a kereske­delmi bankok bocsátanák a Föld­művelésügyi Minisztérium rendel­kezésére, s a vásárlások fő színtere a Budapesti Árutőzsde lenne. A minisztérium arra számit, hogy jövő tavasszal nyereségesen adhat túl a felvásárolt terményeken. Egy másik kormánydöntés értelmében 10 százalékos kamatpreferenciái ú hitelt nyújtanak azoknak a felvá­sárlóknak, akik egy hónapon belül kifizetik a termények ellenértékét a termelőknek. Bankok is beálltak a sorba Elsősorban étkezési búza felvá­sárlására a Közép-európai Nem­zetközi Bank Rt. (CIB) vezetésével egy bankkonzorcium is szervező­dött. Tagjai között találjuk még az OTP-t, a Kereskedelmi Bankot, az Általános Értékforgalmi Bankot, a Magyar Külkereskedelmi Bankot és az Európai Kereskedelmi Ban­kot. Ezek a bankok saját deviza- forrásaik terhére 80 millió dollár értékben nyújtanak hitelt a megyei gabonaforgalmi vállalatoknak. A felvásárlók forintban kapják meg a kért devizahitelt (ennek alsó határa 300 ezer dollár), s napi árfo­lyamon számolva törlesztenek; a futamidő fél év. A bankok közrak­tárjegyeket kapnak a hitel fejében, s amennyiben a vállalat nem vásá­rolja azt vissza, a gabona a bank tulajdonába kerül. A konstrukció érdekessége, hogy a tonnánkénti 7000-7500 forintos felvásárlási ár­ral szemben csak 5000 forintot kal­kuláltak árként. A különbözetet a felvásárlóknak kell állniuk. Ez az összeg egyben a hitelnyújtók bizto­sítéka, hiszen ha a közraktárjegye­ket nem vásárolják tőlük vissza, piaci áron értékesíthetik a gabo­nát. Csőddel fenyeget a kukorica Az őszi betakarítás egyik legna­gyobb bizonytalansága a kukori­cával kapcsolatos. A heteken át tartó rendkívüli melegnek „kö­szönhetően” az egész országot aszály sújtja, így a terméskilátáso­kat megbecsülni sem lehet. A tőzs­dén június középétől robbanássze­rűen megemelkedett az új termésű kukorica ára. A legközelebbi határidőkben például októberben 1100, novemberben 1400, decem­berben 1700 forintot emelkedtek az elszámolóárak az utóbbi hat hétben. S ez a tendencia csak foly­tatódhat. Az már egészen biztos, hogy a termelőket jelentős árbevé­tel-kiesés éri, ami — ismerve az ágazat egyébként sem túl jó helyze­tét — akár csődök sorozatába is torkollhat. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsé­ge (MOSZ) kormányzati intézke­déseket sürget a károk csökken­tésére, ezek pedig egyértelműen érintenék a költségvetést. A kér­dés csupán az: a jelenlegi pénz­ügyi helyzetben _ lehet-e kedvez­ményeket adni? És milyen mérté­kűt?' R. Zs. AMIT A KÁRPÓTLÁSRÓL (MÉG) TUDNI KELL Vállalkozói támogatás is igényelhető Nem lett igazuk azoknak, akik botrányt jósoltak: a ter­mőföld-árverések békésen, nyugalmasan zajlanak. Mind­azok, akik még az idén földhöz szeretnének jutni, „soronkívüli­ség” iránti kérelmet nyújthat­tak be. S ebben az esetben a kérelmeket nem hat hónap, ha­nem 60 nap alatt bírálják el az illetékesek. A második kárpót­lási törvény alapján kárpótlás­ra jogosultak— az 1939 és 1945 között sérelmet szenvedettek — október 5-éig, a harmadik törvény alapján kárpótlásra jo­gosultak — az életüktől és sza­badságuktól politikai okokból megfosztottak — pedig októ­ber 3-áig nyújthatják be soron­kívüliségre vonatkozó kérelmü­ket. Mint azt dr. Szabady Attilá­tól, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal főosz­tályvezetőjétől megtudtuk, az árverések folyamatosan zajla­nak, senkinek nem kell attól tartania, hogy ha későn jut kár­pótlási jegyhez, akkor csak rossz minőségű földet vásárol­hat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az árverésre bo­csátott földalap teljes egészében nem kel el. Az árverésen részt vehetnek mindazok, akiknek az elvett földje abban a megyében, köz­ségben van, ahol az árverést ki­tűzik. Joga van részt venni az árverésen annak is, aki 1991. január 1-jén az árverező szövet­kezetnek tagja volt és tagsági viszonya az árverezés időpont­jáig fennállt, illetve aki 1991. június 1-jén abban a városban, községben állandó lakosként volt bejelentve, ahol az árvere­ző szövetkezet földjei elterül­nek. Mezőgazdasági vállalkozol támogatást vehetnek igénybe mindazok, akiknek 200 ezer fo­rint feletti a kártéritési igényük. Mit jelent mindez a gyakorlat­ban? Egyetlen példával hadd vi­lágítsuk meg: ha valakinek 250 ezer forint kára keletkezett, az úgynevezett degresszív számí­tás miatt csak 225 ezer forintnyi kárpótlási jegyet kaphat. De ebben az esetben a 225 és a 250 ezer forint közötti különbözetet támogatásként igényelheti, ha az árverést követő 30 napon be­lül bejelentkezik az adóható­ságnál és nyilatkozatot tesz, hogy legalább öt évig mezőgaz­dasági vállalkozóként művelni szándékozza a földet. Ez az utalvány csak termőföldvásár­lásra vehető igénybe a saját jo­gon kapott kárpótlási jegyek kiegészítéseként. Fontos tudni: az utalvány értéke nem halad­hatja meg az 1 millió forintot. Az első kárpótlási törvény alapján jogosultak már nem kérhetik ezeket az utalványo­kat, de a második és a harma­dik törvény alapján eljárókat megilleti a kedvezmény. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom