Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-02 / 207. szám

2. oldal, 1992. szeptember 2. PETŐFI Népe Törvénytervezet a jogorvoslásra KÉRDŐJELEK Quo vadis, parlament ? Felfokozott várakozás előzte meg a parlamenti „tanévnyitót", az Országgyűlés őszi ülésszaká­nak kezdetét. A Csurka-tanul­mány kavarta politikai viharok, az évszázad aszályával tetézett gazdasági gondok, az akuttá vált társadalmi-szociális feszült­ségek, a régiónkban zajló véres események mind-mind előrevetí­tették, hogy nehéz Jéltételek kö­zött vág neki a T. Ház az év utolsó 4 hónapjának. Milyen feladatok várnak a honatyákra? A teendők leg­alábbis kétirányúak. Az egyik, hogy végre megteremtsék azt a konstruktív, normális légkört, amely nélkülözhetetlen a közös munkálkodáshoz, a józan mérle­geléshez és döntéshez. A másik, hogy meghozzák azokat a törvé­nyeket, amelyek múlhatatlanul szükségesek a súlyos krízisből való kilábaláshoz. Ismeretes, hogy a kormány 91 (!) törvény­javaslat megvitatását és elfoga­dását kéri-várja a parlamenttől, s ezek között olyan meghatározó jelentőségű jogszabályok van­nak, mint pl. az államháztartási, az abortusz-, a média-, a kisebb- * ségi törvény,' a zárszámadás vagy a jövő évi költségvetés. Van-e esély a törvénykezés ütemének felgyorsítására ? Egyértelmű, hogy a munka raci­onalizálásával az eddiginél jó tál hatékonyabbá, eredményesebbé válhat a parlament munkája. Ehhez azonban az kell, hogy a képviselők, a frakciók és a pár­tok elkötelezzék magukat: a négy hónapos ülésszak nem a szóváltás, hanem a rendszervál­tás, nem a konfliktus, hanem a konszenzus nem az indulat, ha­nem a józan ész, nem a pártérde­kek, hanem a nemzeti érdekek 1 elsőbbségének tanácskozássoro- 1 zata lesz. Optimisták lehetünk-e? Az ülésszak első eseményeinek is­meretében igen, de mérsékelten és fenntartásokkal. A nehézsé­gek növekedésével együtt ugyanis törvényszerűen fölerő­södnek a politika szélsőséges áramlatai. Egyidejűleg erősödik azonban a felismerés is, hogy pzek ellen csak a ma még egy­másnak feszülő erők egyesítésé­vel, parlamenti demokrácia min­den rendű és rangú hívének ösz- szefogásával lehet Jellépni. A miniszterelnök szavaival élve: a nemzet nem engedheti meg magának, hogy belsőleg felőröl­je önmagát. Elvben ezzel a koa­líció és az ellenzék alighanem egyetért. A gyakorlat vizsgája azonban még hátravan. (bajnok) Egyházzenei Fesztivál Egyházzenei Fesztivál kezdődik szerdán, az 1100 éves magyar egy­házi zeneművészet tiszteletére. A szeptember 13-áig tartó ran­gos kulturális esemény nyitókon­certjét szeptember 2-án, Budavár török megszállás alóli felszabadu­lásának 306. évfordulóján, az Or­szágházban tartják, este 8 órától. Az ünnepi eseményen Kodály Zol­tán születésének 110., halálának 25. évfordulójáról is megemlékez­nek. Rablás Kisteleken A Csongrád megyei Kisteleken, a vásártéren a késő esti órákban egy ukrán és orosz férfiakból, nők­ből álló, nyolc tagú csoportot fegy­veres banda támadott meg és ra­bolt ki. A támadók 10—12-en le­hettek, 20—30 év körüli, kopasz, kisportolt alkatú, sportosan öltö­zött fiatalok, akik pisztolyokkal, késekkel és nuncsakuval adtak nyomatékot szavuknak, amikor áldozataiktól 400 márkát követel­tek, oroszul. A csoport egyik tagját megverték, négyüktől különböző értékeket pénzt, aranygyűrűt — vettek el, majd feltehetően há­rom autóval elhajtottak a helyszín­ről. Az államtitkár expozéját köve­tően a képviselőcsoportok vezér­szónokai fejtették ki véleményüket a törvényjavaslatról. Az MDF szószólója, Zétényi Zsolt azt hang­súlyozta, hogy az ombudsman in­tézményének felállításával az ál­lampolgárok számára megnőnek a jogorvoslat lehetőségei, majd ki­tért arra is, hogy a bevezetendő új intézmény legyen politikamentes, mivel súlyos feszültségeket kell majd kezelnie. A képviselő az ál­lampolgári jogok biztosának jelen­tőségét méltatva kiemelte, hogy az ombudsmant nem csak a formális jog lehetőségei illetik meg, hanem tehet javaslatot a törvényalkotásra is, amely jog például az ügyvédeket nem illeti meg. Zétényi Zsolt remé­nyét is kifejezte, hogy az állampol­gári jogok biztosának intézménye nem csak valamiféle „referencia” lesz a külföld felé. A szabaddemokraták vezérszó­noka, Hack Péter úgy vélekedett, hogy megvan az esély a kompro­misszumra, és a T. Ház el tudja majd fogadni a törvényt. A liberá­lis képviselő a törvényjavaslatban azt kifogásolta, hogy az nem rea­gál az elmúlt időszak eseményeire: arra, hogy a tervezet kidolgozása óta több biztosi intézmény -— pél­dául a kisebbségi ügyek biztosa, adatvédelmi, illetve fogyasztóvé­delmi biztos — felállításáról ren­delkezik jogszabály. A biztosok Seszták László, a KDNP frakci­ójának tagja tegnap kijelentette: pártja a koalíciós tárgyalások, a koalíciós egyezség híve, és hajlan­dó részt venni a kisgazdák által kezdeményezett, de elhalasztott tárgyalásokon, sőt azokat szüksé­gesnek tartja. A keresztényde­mokraták hét végi nyilatkozata csak azt mondta ki, hogy a megál­lapodás már nem lehet olyan, mint amilyen 1990-ben lett volna aktuá­lis. Seszták László arra a kérdésre, hogyan érti a KDNP, hogy ellen­zéki politikát akar folytatni, azt mondta', „ez rosszul megfogalma­zott kifejezés”. Természetesen nem arról van szó, hogy a KDNP a kormányon belül ellenzéki szere­pet kívánna játszani, hiszen ez fá­ból vaskarika lenne, mert — mint a képviselő fogalmazott — „vagy tagjai vagyunk a koalíciónak, vagy nem”. Az emlitett nyilatkozatot úgy kell érteni, hogy a hárompárti megegyezésekén elfogadott komp­romisszumokat és elveket a törvényalkotás folyamatában kon­zekvensebben, a KDNP program­jában megfogalmazott sarkalatos pontokat pedig a koalíciós kor­mányzásban erőteljesebben fogják képviselni. Kónya Imre, az MDF-frakcióve- zetője az MTI munkatársának azon kérdésére, hogy az MDF szükségesnek látja-e a koaliciós tárgyalásokat, illetve egy koalíciós megállapodás megkötését, kijelen­tette: ha bármely koalíciós partner ezt szükségesnek tartja, akkor a fórum küldöttsége készséggel ül tárgyalóasztalhoz. A koalíciós együttműködést folyamatosan ja­vítani kell, mert ez soha nem lehet elég tökéletes. Megítélés kérdése, Munkástanácsok a járulékemelésről A Munkástanácsok Országos Szövetsége elfogadhatatlannak tartja azt a kormányzati javasla­tot, hogy a jelenlegi 5 plusz 1 százalékról összességében 9 szá­zalékra emeljék a munkanélküli­ségi-járulékot, ezzel fedezve a Szolidaritási Alap jövő évi mint­egy 60 milliárd forintos hiányát., A szövetség azt is visszautasítja, hogy a maximálisan másfél éves járadékfizetési időt egy évre, il­letve a maximális járadékössze­get a minimálbér kétszerese he­lyett annak másfélszeresére csök­kentsék. A MOSZ ezzel szemben java­solja, hogy a kormány átfogó foglalkoztatáspolitikai koncepci­ót dolgozzon ki, összhangban egy minden részletében elfogad­ható szociális törvénnyel, mely valamennyi állampolgár számára biztosítja a minimális ellátást, a minimális megélhetési feltétele­ket. Hatékony intézkedéseket vár a MOSZ a feketemunka megszün­tetésére, a törvényes foglalkozta­tási szabályok betartása érdeké­ben. Eredményesebb munkaerő­közvetítéssel is javítani lehetne a foglalkoztatási gondokon. egymás közti viszonyáról a T. Ház előtt fekvő tervezet nem rendelke­zik, ezt az SZDSZ szerint tisztázni kell. Az állampolgári biztos illeté­kességi körét az SZDSZ az alkot­mány elfogadása óta jogerősen el­zárt ügyekre korlátozná, vagyis ki­zárná az az előtt elkövetett jogsér­tések orvoslását. A liberális politi­kus fontosnak tartana a törvénybe garanciákat beépíteni az ország- gyűlési biztos jogaira vonatkozó­an, különös tekintettel arra, hogy az ombudsman fegyveres testüle­teknél is szabadon vizsgálódhas­son. Kovács László (FKgP) fontos­nak tartaná megvizsgálni, hogy mit tehet az ombudsman akkor, ha megbizonyosodott a jogsértésről. A tervezet értelmében ajánlhatja a jogsértés feloldását, ám a kisgazda politikus szerint a biztost fel kelle­ne ruházni bizonyos intézkedési jo­gosítványokkal is — anélkül, hogy ez sértené a bírói függetlenséget és önállóságot. A szocialisták véleményét a plé- nummal ismertető Vastagh Pál azt emelte ki, hogy az új intézménnyel teljessé válik Magyarországon a jogvédelem rendszere, kifogásolta azonban, hogy a törvényjavaslat nem fogalmazza meg elég markán­san, hogy az új intézmény a köz- igazgatás ellenőrzésének az eszkö­ze is. hogy ehhez most a párt- és frakció- vezetőkből álló rendkívüli koalíci­ós megegyezésre, és ennek nyomán bizonyos alapvető kérdéseket rög­zítő új egyezményre van-e szükség, vagy elég a folyamatos egyeztetés is — mondta Kónya Imre. „Ha bármelyik koalíciós partner szükségesnek lát bármilyen for­mát, ami javíthatja a koalíciós együttműködést, azt én csak üdvö­zölni tudom”. Kónya Imre a köztársasági el­nök hatásköréről benyújtott koalí­ciós határozati javaslat esetleges visszavonásával kapcsolatban ■ — az MTI kérdésére válaszolva elmondta: az indítványt valószínű­leg egy-két héten belül közös koalí­ciós frakcióülésen fogja előterjesz­teni. Ezen ülés megszervezése csu­pán technikai kérdés. A döntést a frakcióknak kell meghozniuk. A koalíciós tárgyalások elha­lasztását — mint ismeretes — azért kérték a kisgazdák, mert a 35-ös frakció, a Történelmi Tagozat és a Németh Béla-féle pártvezetés tár­gyalásokat folytat a pártegység helyreállításáról. Ugrin Emese, aki ezen tárgyalások egyik meghatáro­zó egyénisége, az MTI munkatár­sának elmondta: arról tárgyalnak, hogy a következő, őszi nagyvá- lasztmányig hogyan lehet kialakí­tani az egység helyreállításának mechanizmusát. Az igények és el­képzelések egyeztetése folyik. A jövő héten a felek valószínűleg újra megbeszélést tartanak. A ko­alíciós tárgyalásokra azonban Ug­rin Emese megítélése szerint feltét­lenül szükség van, mert ezen olyan rövid távú megállapodást lehet lét­rehozni, amely a nagy választmány ülése elé terjeszthető. Kedden a reggeli mise után a templomkertben maradtak a hí­vek a közigazgatásilag Szegedhez tartozó Algyőn, s imával de­monstráltak a váci püspök dön­tése ellen. Történt ugyanis, hogy a váci katolikus püspökséghez tartozó település papját, a Kárpátaljáról három évvel ezelőtt áttelepült Tóth Sándort szeptember elsejé­től feljebbvalója, Keszthelyi Fe­renc váci püspök áthelyezte Bu­gyi községbe. Amikor erről a döntésről az algyőiek tudomást szereztek, előbb levélben kértek több egyházi vezetőt, sőt Göncz Árpád köztársasági elnököt is, hogy ne vigyék el tőlük papju­kat. A fiatalember ugyanis felvi­rágoztatta a községben a hit­életet, az emberek szeretik és be­csülik, ragaszkodnak hozzá. Miután azt a választ kapták az egyháztól, hogy a döntést el kell fogadniuk, július 30-án bé­relt busszal — előzetes bejelent­kezés után — ötven ember uta­zott Vácra. Virágcsokorral, apró ajándékkal akartak kedveskedni a püspöknek, ám azzal fogadták őket, hogy házon kívül van Tataházán nem volt vita . Tegnap rendezték meg Tatahá­zán a kárpótlási földek első árveré­sét. A kijelölt táblára heten jelen­tették vételi szándékukat, ők a sza­bályoknak megfelelően az igazolá­saikat is felmutatták, illetve letétbe helyezték a kárpótlási jegyüket. A licitáláskor a kijelölt földterüle­tek esetében vita sem lehetett, hi­szen valamennyire csak egyetlen licitáló tartotta a legalacsonyabb — azaz az 500 forint aranykoro­nánként! árat. Végül is mintegy 44 hektár területnek lett új tulajdono­sa, akik kérdésünkre egyöntetűen azt mondták, a helyi szövetkezet használatában hagyják a földet. Ma folytatódik az árverés, a meg­hirdetett újabb földterületekkel. Az első nap eseményeiről később beszámolunk. A víz érték! Ünnepi közgyűlését tartja a 75 éves Magyar Hidrológiai Társaság szeptember 6-án Szegeden, a For­rás Szállóban. Az eseményen Sik­lós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter ismerteti a tár­ca gazdaságpolitikáját tájékoz­tatta az MTI-t Várhelyi András, a KHVM szóvivője. Az egész világon mindinkább felismerik a víz értékét, megbecsü­lik és védik. Az ehhez kapcsolódó hazai tennivalók a víz ésszerű és takarékos felhasználása, megóvá­sa a szennyezéstől és korszerű tisz­títása — egyik fő támogatója és szervezője a Magyar Hidrológiai Társaság. A közel 4300 tagot számláló társaság 11 szakosztálya és 19 területi szervezete szakmailag és területileg is átfogja az egész országot. A BIZTONSÁG ÉRDEKÉBEN Védelmi kutatóintézet Szeptember 1-jétől a Teleki László Alapítvány Védelmi Kuta­tóintézet— a Honvédelmi Minisz­térium háttérintézeteként -— HM Startégiai és Védelmi Kutatóinté­zet néven folytatja munkáját. Kőszegvári Tibor ezredes, az in­tézet vezetője elmondta: elsődleges feladatuk a minisztériumban ké­szülő elgondolások tudományos megalapozása, a honvédelmi kuta­tások összefogása lesz. A kutató- intézet — amely korábban is a HM égisze alatt működött, szoros munkakapcsolatban áll többek között a NATO és az Egyesült Ál­lamok katonai tudományos köz­pontjával, s legközelebb az olasz társintézettel közösen rendez biz­tonságpolitikai konferenciát. A kutatóintézetnek;— két admi­nisztratív dolgozóval együtt - - 11 munkatársa van, éves költségveté­se az épületfenntartási költséggel együtt 19 millió forint. Mint Kő­szegvári Tibor rámutatott: jó szak­mai kapcsolatra törekednek a Biz­tonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjával, illetve a többi tudományos kutatóintézet­tel. Keszthelyi Ferenc. A hívek azonban nem távoztak, imádko­zással várták a püspököt, s köz­ben megtudták, hogy mégis az épületben tartózkodik. Sikerült is összetalálkozniuk vele, de szót nem értettek, a püspök kemény szavakkal tagadta meg a kérés teljesítését. A tüntetésen a hívek elítélték a püspök viselkedését, s kijelen­tették, amennyiben elviszik a pa­pot, nem fizetnek egyházi adót, nem járnak templomba, otthon fognak imádkozni. A demons­trációt pedig addig folytatják, ha kell, éjszaka is, amíg számukra kedvező döntés nem születik. Mindeközben Tóth Sándor a papiakban tartózkodott, nem nyilatkozott és nem ment a hí­vek közé. Várja ő is a döntést, annál is inkább, hiszen nem me­het Bugyi községbe, mert ott egyelőre nincs hol laknia. Az MTI szegedi munkatársa szerette volna megkérdezni a Ma­gyar Püspöki Kar elnökhelyettesé­nek, Gyulay Endre szeged -Csaná­di püspöknek a véleményét az ügy­ről, ám a püspök kedden nem tar­tózkodott Szegeden. Koalíciós tárgyalások előtt Papjukért imával demonstráltak az algyőiek EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Folytatódtak a támadások A szerb erők tegnap hajnalban támadást intéztek Szarajevó—Hras- no elővárosa ellen. A Reuter jelentése szerint aknavetőket, tüzérségi fegyvereket és nehézgéppuskákat vetettek be. Helyi újságírók szerint a szerb erők lukovicai bázisukról tüzérséggel lőtték Dobrinja és Ali- pasino Polje külvárosokat is. Dobrinjében a támadás következtében két személy meghalt és huszonöt másik megsebesült. A szarajevói védelmi minisztériumból származó forrás szerint a bosnyák erők előrenyomultak a fővárostól délnyugatra fekvő Hadzici és Ilidza felé. Ilidzából hétfő este heves utcai harcokról érkeztek jelentések. Milosevic visszavonul? Panic. Jugoszlávia miniszterelnöke a Sternnek adott interjújában azt állította, hogy Slobodan Milosevic, Szerbia „erős embere” vissza­vonulni készül, illetve nem indul a novemberi választásokon. Panic úgy nyilatkozott a német újságíróknak, hogy Milosevic célzott előtte erre. Panic kijelentette azt is, hogy a londoni konferencia megállapodá­sait, „ha kell, a jugoszláv hadsereg segítségével” meg fogja valósítani. „Azonnal elbocsátom azt, aki támogatja emberek elűzését” — szögez­te le a közelmúltig Amerikában élő üzletember. Panic, akinek leváltá­sát a szocialista többségű belgrádi parlament éppen most szorgalmaz­za, közölte, hogy kész Milosevic visszalépését is sürgetni, ha a szerb elnök nem tartja magát a megállapodásokhoz. Amerikai—orosz megállapodás Washington és Moszkva megállapodásra jutott arról, hogy az Egyesült Államok a jövőben jelentős mennyiségű erősen dúsított uránt vesz Oroszországtól, amelyet azután amerikai üzemekben felhí­gítanak, atomerőmüvekben használható fűtőanyaggá alakítanak át, s eladnak. Ezt Bush elnök jelentette be tegnap, hozzátéve: a megálla­podás azt célozza, hogy ez a dúsított urán - amely a felszámolásra ítélt orosz atomfegyverek töltetét alkotta ne kerülhessen „rossz kezekbe”, s egyben keményvalutát hozzon a nagy nehézségekkel küsz­ködő orosz gazdaságnak. Kiutazást könnyítő kérelem A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége nyílt levél­ben fordult Ukrajna elnökéhez az országból való kiutazás megköny- nyítése érdekében. Jelenleg ugyanis komoly gondokat jelent a kiuta­zás Ukrajna állampolgárai, de különösen a kárpátaljaiak számára, akiknek pedig sok rokonuk él külföldön. Az országból való kiutazás mind a mai napig engedélyhez van kötve; ez egyfajta „kifelé vízum” formájában ölt testet. Ilyesmire az európai gyakorlatban nemigen lehet példát találni. J elein—Snegur-párbeszéd A Dnyeszter melléki tűzszünet létrejötte nagyban elősegíti a moldo­vai konfliktus rendezését mondta Borisz Jelcin azon a tárgyaláson, amelyet Mircea Snegur moldovai elnökkel folytatott tegnap a Kreml­ben. A két politikus négyszemközti megbeszélésén megelégedéssel nyugtázta, hogy a július elején kötött egyezmény megvalósítása, jó úton halad: beszüntették a vérontást, s így, lehetőség nyílt a békés rendezésre. Az ENSZ és a helsinki folyamatban részt vevő országok- képviselői elismeréssel nyilatkoztak arról, hogy a szemben álló felek betartják a két köztársaság elnöke által kötött egyezményt. Nincs nyugalom Karabahban Nem hallgattak el a fegyverek Karabahban, annak ellenére, hogy tegnap hajnalban életbe kellett volna lépnie Örményország és Azer­bajdzsán között az Alma-Atában augusztus 27-én kötött hatvanna­pos időtartamú fegyverszüneti egyezménynek. Az ITAR-TASZSZ értesülései szerint azerbajdzsáni egységek kedden hajnalban lőtték Martuni és Gadrut kerületi központokat, valamint Mordakért járás frontközeli településeit. Azerbajdzsán harci repülőgépek ismét bom­bázták hétfőn éjjel Hankendit (Sztyepanakert), Karabah fővárosát. A légitámadás során legalább 16 ember életét vesztette és több mint 120-an megsebesülték. Az azerbajdzsán védelmi minisztériuma a ma­ga részéről Örményországot vádolta a fegyverszünet megsértésével. Az Azerinform beszámolója szerint az örmény tüzérség Grad típusú rakétákkal lőtte az azerbajdzsánok lakta határ menti településeket Karabah déli részén. Menesztik az igazgatót? Valószínűleg visszahívják a CSTK csehszlovák hírügynökség vezér- igazgatóját, az egykori neves ellenzéki aktivistát, a Charta -77 aláíró­ját, Petr Uhlt -jelentette a Mlada Fronta Dnes című prágai napilap egy, a csehszlovák szövetségi kormányhoz közel álló „megbízható forrásra" hivatkozva. Petr Uhlt, aki magát „forradalmi marxista­ként" jellemzi, 1968 után felforgató tevékenység vádjával kilenc évre bebörtönözték, majd évekig fűtőként dolgozott. 1990 februárja óta áll a CSTK hírügynökség élén. J -----------------------------------k, A tiszakécskei Miniprofit Kft. számít a régi­ekre. Tudjuk jól, hogy a Ford használ­tan is megéri az árát. Hozza el hozzánk né­hány éves Fordját. Rend­kívül előnyös feltételek mel­lett megvásá­roljuk. Mivel Ön úgyis kitart jól bevált típusa mellett, régi Fordját nálunk a legújabbra cserélheti Az új gépkocsiját kölcsönözheti, lízingelheti, és részletre is megvásárolhatja. Szervizünk szakképzett munkatársai 10% munkadíjkedvezményt adnak vásárlóinknak azért, hogy . . . NE ÁLLJON MEG A MEIMET! MINIPROFIT KFT., Tiszakécske, Szolnoki út 42. Tel. fax: 76/41-236 Ziccer & SCH'on reklám Jó az öreg Ford a háznál!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom