Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-12 / 216. szám
4. oldal, 1992. szeptember 12. PETŐFI NÉPE Milyen volt a bajai nyár? • Gyuricza Zoltán A nyár lassan véget ér, a forró meleget csípős hideg váltotta fel. Nép télén a Sugovica és a Duna- part, néptelenek a strandok, eltűntek a bámészkodó turisták a városból. Bajai polgárokat kerestünk fel, azzal a kéréssel, mondják el hol nyaraltak idén nyáron? Farkasné Margit, a Boszorkánystúdió fodrásza: — Egy nagyon kedves vidéki vendégünk meghívott bennünket Visegrádra, ahol csodálatos villája van. Itt nyaraltunk egy hetet. A szabadban főztünk, sokat túráztunk, napoztunk, strandoltunk. Kirándultunk Szentendrére és Esztergomba. Egyszóval élveztük a friss levegőt, a nyaralást, feltöltődtünk és újult erővel kezdtünk neki a munkának. _ Dr. László Éva, ügyvéd: Idén nyáron egy 14 napos intenzív németnyelv-tanfolyamon vettem részt Nagykovácsiban. Különben sem nyáron szoktam elmenni pihenni, hanem inkább tavasszal. Persze ebben az évben, sajnos elmaradt a tavaszi pihenés is. Amíg lehetett a Dunára jártam le úszni és napozni, akárcsak a többi bajai ember. Gyuricza Zsolt, 22 éves élelmiszer-ipari technikus: — A barátnőmmel Görögországban nyaraltunk. Két hétig élveztük a gyönyörű időt, és azt a csodálatos országot. Ami ezt az utat és nyarat örökre emlékezetes• Vértesy László sé teszi az az, hogy kint eljegyeztük egymást, és hazafelé a határt már mint menyasszony és vőlegény léptük át. A szüléink nem is tudtak róla, volt itthon nagy meglepetés. Dr. Wolf Béla, a bajai bíróság elnöke: — Három hétig Svédországban vendégeskedtem egy gyerekkori barátomnál a foci EB idején. Feledhetetlen élményt jelentett a döntő mérkőzés. Ezenkívül kirándultunk Göteborg és Malmö környékén, sokat voltunk a tengeren. Sajnos, nagyon gyorsan eltelt a három hét. Itthon szabadidőmben lejártam a Dunára. Vértesy László, városgazdasági osztályvezető: — Hosszú évek óta ez volt az első nyár, amikor nem tudtunk el• larkasné Marcit • Dr. László Éva menni sehová nyaralni, a szűkös anyagi keretek miatt. Pedig nem tartozom a rosszul kereső emberek közé, de két nagy gyerek mellett idén nem jutott rá pénz. Mindösz- sze öt napot voltunk Kárászon — a családom biciklivel, én meg autóval —, ahol egy fazekas mesternél laktunk. Ebben a pár napban végre hódolhattam túrázási szenvedélyemnek. Amíg lehetett mi is lejártunk a Dunára. N.I» Tízezrek a sevillai magyar képzőművészeti kiállításon — Mire figyelt föl Sevillában leginkább? — kérdeztem az Andalúz városból a napokban visszatért Simon Magdolnát, a Kecskeméti Képtár vezetőjét. Szinte valamennyi kiállító ország fölismerte, hogy elsősorban kulturális teljesítményeinek fölidézésével, bemutatásával kelthet maga iránt érdeklődést. Rengeteg múzeumi műtárgyat kiállítottak. A görögök például elhozták a Poseidon- szobrot, egyik legféltetebb kincsüket. A spanyol tartományok csarnokaiban világhírű festőik alkotásaiban gyönyörködhettünk. Az úgynevezett átlagturisták így akarva akaratlanul a magas művészet csúcsaival szembesültek. — Erzékelte-e a huszonegyedik század tudományának jelenlétét? — Munkám lekötött, csak néhány pavilont láttam. Szerencsére sikerült bejutnom a japán kiállításra. Tapasztalhattam a lézer holografikus (térhatású) filmezés fantasztikus lehetőségeit. Én inkább a nálunk kevéssé ismert, kisebb országok kiállításait néztem meg. Valódi értékeikkel büszkélkedtek. Nagy hatással volt rám is egy karthauzi kolostorban rendezett kiállítás: a világ kultúrája és művészete 1492- ben, Amerika felfedezésének korában. — Valóban sikeres a magyar pavilon ? — Minden bizonnyal. Reggeltől- estig hosszú sorban várják az érdeklődők bebocsátásukat. Úgy tudom, hogy elégedetten távoznak. Makovecz Imre épületétől milyen távolságra állították ki a kecskeméti galériából kölcsönzött Tóth Menyhért-festményeket ? — Mintegy 20 percnyi járásra található innen a művészetek háza, de a kiállításon hosszabb idő kell egy rendes körülmények között bő negyedórás sétához. Mindig történik valami, ami nézelődésre, szemlélődésre készteti a látogatókat. — Mennyien látták a magyar képzőművészeti kiállítást? — A 18 napig nyitva tartó tárlat összegzése még nem készült el, de a legóvatosabb becslések szerint is legalább 180 ezren látták Tóth Menyhért, Samu Géza és Gaál József alkotásait. Számomra különösen érdekes volt egy kínai művészettörténész érdeklődése. Ráérzett a miskei festőművész keleti vallások és kultúra iránti vonzalmaira. — Járt-e a városban ? — Természetesen. Itthon elképzelni sem tudtam, hogy ott láthatom életemben először Gorbacsovot. Nagyon természetesen fogadták a járókelők. — Épségben hazaértek a Tóth Menyhért-képek ? — Restaurálva kaptuk vissza a festményeket. Várják a látogatókat. H. N. Évnyitó a katolikus teológiai tanfolyamon „Veni Sancte”-val, szentmisével nyitották meg a katolikus teológiai tanfolyamot a múlt héten Baja— Kiscsavoly Jézus Szíve templomban. Az ünnepi szentmisét dr. Dankó László kalocsai érsek celebrálta. Hatodik éve indítják meg a hároméves levelező tanfolyamot, melynek célja, hogy világi lelkipásztori kisegítőket és hitoktatókat képezzen. Lehetőséget biztosítanak a felnőtt korosztálynak vallásos tájékozottság és műveltség megszerzésére. Jelenleg összesen 76 hallgató kezdi el az 1992/93-as tanévet, az elsőévesek 27-en, a másodikosok 29-en, a harmadikosok 20-an vannak. A három év alatt nagyon komoly képzés folyik. Kitűnő és nagy tudású tanárok tanítanak. A tanfolyam igazgatója Kovács Sándor, bácsbokodi plébános egyháztörténetet, dogmatikát tanít, Schnindler Mátyás hajósi plébános fundamentális teológiát, Kühner János érseki helynök morálist, pasztorálist, liturgikát, Tajdina József jánoshalmi plébános pedagógiát, Binszki József bajai káplán biblikumot, és Kistamás Imre filozófiát tanít. A hallgatóknak minden félév végén vizsgát kell tenniük az előbbiekben felsorolt tantárgyakból. Az évnyitó után dr. Dankó László érsek úrral beszélgettem, aki szívügyének tekinti a tanfolyamot. Érsek úr, miért pont Bajára esett a választás, mik az eddigi tapasztalatai? — Azért esett Bajára a választás, mert Baját tekintem az egyházmegye második központjának, és ez a város a főegyházmegye minden részéből viszonylag könnyen megközelíthető. Nagyon fontosnak és jelentősnek tartom a tanfolyamot. Elsődleges célja a vallásos tájékozatlanság pótlása, a teológia megismertetése. Hiszen negyven éven keresztül nem volt lehetőség arra, hogy az emberek teológiát tanuljanak. Nagyrészük ha hall valamilyen bibliai fogalomról, nem tud vele mit kezdeni. Az általános műveltséghez a Biblia ismerete is hozzátartozik. Remélhetőleg a tanfolyamon tanulókból kerülnek ki az egyház segítői, a hitoktatók. A kalocsai egyházmegye elöregedett, nagy szükség van a fiatal segítségre. Arra ügyeltünk, hogy magas szintű legyen a képzés, hiszen ezzel az oktatásügynek is tartozunk, és csak értelmes, cselekedeteiben méltó embert vettünk fel az idei kurzusra is. Nothoff Ingrid Magyarnyelv-tanfolyam Nem szokványos nyelvtanfolyamon sajátíthatják el szeptember közepétől a magyar nyelvet azok az osztrák érdeklődők, akik huszonhat alkalommal leülnek a televízió képernyője elé. Ennyi részből áll a „Találkozás magyarul” című, magyar—osztrák kooprodukció- ban készült nyelvtanfolyam-film. A filmnek „igazi” története van, egy osztrák fiú és egy magyar lány szerelme, sok magyarországi képpel, párbeszéddel, és ügyesen beiktatott valóságos nyelvgyakorlási lehetőséggel. A történet az alkotó reménye szerint ösztönöz majd a folytatások megtekintésére és ezzel az előrehaladásra a nyelv elsajátítása terén. Móra és az alföldi népszokások Móra Ferenc „Ének a búzamezőkről” c. regénye az alföldi népszokásokról — címmel, nemrég érdekes tanulmány jelent meg dr. Fazekas István, a félegyházi Kiskun Múzeum igazgatójának tollából. Amikor felkérést kaptam erre a publikációra — írja bevezetőjében a szerző — Novák László kollégám arra buzdított, hogy Tömörkény István és Móra Ferenc műveinek az alföldi népszokásokra utaló részleteit méltassam. Csábító volna ez a vállalkozás, mégis el kellett hárítanom, szűkítve a téma határát. Ugyanis, akár Tömörkény, akár Móra egész életművének áttekintése, úgyszólván megvalósíthatatlan feladat lenne. Ezért elégedjen meg Móra egyik legsikeresebb, saját ítélete szerint: legmaradandóbb értékűnek tekinthető művének szemelvényes megidézésével. Különös aktualitást ad ennek az elemzésnek, hogy óvatos politikai fenntartások miatt Mórának ez a regénye 1945 és 1978 között még az összegyűjtött művek sorozatában sem jelenhetett meg. Csonkítással, rövidebb szövegkihagyással vállalta csak a Szépirodalmi Könyvkiadó az újrakiadást 1978-ban. Letűnt korok illata árad a regényből. Gyermekkori emlékek, félegyházi és Szeged környéki élmények forrósítják az író sorait. Tolla nyomán megelevenedik az egykori búzaszentelés hagyománya, amikor a félegyházi Kálvária közelében hatalmas vallásos gyülekezet várta Szent Márk-napján a pap áldást osztó mozdulatait, melyet követően aztán a megszentelt búzatábláról mindenki kiszakíthatott egy-két maroknyi földdarabkát a megszentelt búzával, hogy elültethesse azt saját búzaföldje sarkainál, áldást remélve a termésre. Ám volt templomi változata is a félegyházi búzaszentelésnek, ez a ’20-as évek végén vált általánossá: a templomba vitt búzaszálakat áldotta meg a papa az Ótemplomban is, a Szent István- templomban is, ezt vitték haza vagy a búzaföldre, esetleg imakönyveikben őriztek egy-két szálat belőle a hívek. De szó van az elemzésben az első világháborúnak a tanyavilág népeire gyakorolt hatásairól, továbbá a paraszti neveléstudomány törvényeiről is. Hiszen maga Móra írta regényében: „Árva lány volt Etel; szögrül-végrül rokona Má- tyáséknak, azok nevelték fel a paraszti neveléstudomány ősi törvényei szerint”. Népi hagyományok, bölcsességek, a paraszti szokásrendek a húszas években még alig kutatott apró részleteit sorakoztatja fel a tanulmány, mely a félegyházi Kiskun Múzeumban kapható. Szász András HETI SOROZATUNK A kulákrendszer (családom emlékei alapján) ... Ficsór Bálint, a Kiskunhalas mellett lévő Göböljáráson (ma Ba- lotaszállás) gazdálkodott 20 kát. hold nagyságú szántóterületén. A földhöz még 1935-ben jutottak felesége révén. A gazdálkodás beindulásával még 3 kát. hold területtel növelni is tudja birtokát, melyre szőlőt telepít. Szüksége is van erre, mivel hét gyermeke jó életkörülményeinek megteremtéséhez, és az idősebbek taníttatásához kell az anyagi fedezet. A környékbeliek szorgalmas, dolgos embernek ismerték, akitől nem állt távol a hajnali kelés és a tűző napon történő verejtékes munka sem. Az éves munkákat felesége és munkaképes korba jutott gyermekei segítségével végzi. A földdel együtt kapták a majorsági tanyát is. A tanyához tartozott egy háromszobás főépület és két melléképület. Az egyik melléképületben két szoba (volt cselédszobák) és szabad ké- ményű konyha, valamint magtár volt. A másik melléképület istállókból és ólakból állt. Az egyik melléképület alatt pince is volt, amely alkalmas volt a bor elkészítésére és tárolására. A földmunkákhoz szükséges munkaeszközökön kívül volt még egy 12 soros vetőgépe. A munkákat a két igásló segítségével végezték. Az állatállományhoz tartozott még a 3 db fejőstehén, borjúk, a sertések és a baromfiudvar. Á 20 kát. hold nagyságú területen legnagyobb részt rozsot termelt, mivel erre nagyon alkalmas volt a terület. Volt még zab, kukorica, répa, egy kevés búza és másodvetésként köles. A mintegy 10 kát. hold területen lévő rozsból 120 q termést sikerült kicsépelnie. Ficsór Bálint az éves adókat és a még háború alatti beszolgáltatásokat rendre teljesítette, így ment ez 1949-ig, amikor is már világossá váltak a Rákosi-vezetés céljai. (...) Ficsór Bálint 1949-ben kuláklis- tára került. Innentől kezdve általánossá váltak a zaklatások és az egyre növekvő beszolgáltatások nehézségei. Legnagyobb szerepe a búza, árpa, rozs, kukorica stb. beadásának volt, de ezenkívül élőállatot, húst, tejet, tojást, bort is kötelező volt beadni. Á terménybeszolgáltatásnál kezdetben még vetéstervet kellett készíteni. Ficsór Bálint viszonylag köny- nyen tudta kezdetben teljesíteni kötelezettségeit, mivel földjének kevés volt az aranykorona-értéke, ennek ellenére jó termést hozott rajta a gabona. Akik valamilyen oknál fogva nem tudták teljesíteni beszolgáltatási kötelezettségeiket, vagy pénzbüntetést, vagy börtönbe, illetve munkatáborba való zárást kaptak. Sok esetben a pénz- büntetést szabták olyan magasra, hogy a büntetett azt nem tudta kifizetni, és így került börtönbe. Ficsór Bálint még a vetésterv mellé kapott egy póttervet, amely előírta, hogy mi az amit még köteles termelni. Az ő esetében ez azt jelentette, hogy termőterületen köteles lucernát, valamint 500 négyszögöl szóját vetni. Ennek betartását a mezőőr ellenőrizte. Ő volt feljogosítva a kulákra vonatkozó egyéb rendeletek betartásának ellenőrzésére is. Ha valami rendellenességet talált, feljelentést tett. Ez alapján tette azt a feljelentést Ficsór Bálint ellen: miszerint az bort rejteget. A feljelentés hatására vizsgálatot indítottak, amely során megállapították, hogy a hordók már régóta üresen állnak és csak azért vannak elvermelve, hogy védve legyenek az időjárás viszontagságaitól. Ebben az ügyben még berendelik Ficsór Bálintot a kiskunhalasi tanácsra. Ide felesége tud csak elmenni, akit azonban egy félnapi várakozás után meghallgatás nélkül küldenek haza?Az évi terményadón kívül sorozatossá kezdett válni a tojás-, a tej- és a húsbeszolgáltatás kötelezettsége. A tojás- es húsbeszolgáltatást Ficsór Bálint már csak úgy tudta teljesíteni, hogy elment a környékbeli városokba (Kiskunhalas, Jánoshalma, Szánk) és ott beszerezte a beadáshoz szükséges mennyiséget. Az ő helyzete ebben az időben majdnem kivételes volt, mivel adóit rendesen befizette és termék, valamint egyéb beszolgáltatási kötelezettségeit is rendre teljesítette. Semmilyen ügyben nem indult ellene bírósági eljárás, pedig ebben az időben számos rendelet nehezítette a kulákság életét. Ezek közé tartozott az apaállat tartására vonatkozó tilalom, az állatvágási tilalom, az élelmiszer és termény bejelentés nélküli tárolása (rejtegetés) vonatkozó tilalom. Ezeket és még számos ehhez hasonló dolgot ellenőrizhettek a mezőőrök és a tanács erre hivatott emberei. Ugyanakkor kezdtek elszaporodni a kulákságot ért nyílt atrocitások is. Konkrét eset az, ami Ficsór Bálinttal történt. Miután teljesítette gabonabeadási kötelezettségét, a megmaradt terményfeleslegre gabonaőrlési engedélyt kért. Ezt meg is kapta, elindulhatott a kiskőrösi malomba megőröltetni a gabonáját. Kiskőrösön járt már, amikor egy rendőr igazoltatta és az őrszobára kísérte. Itt papírjait megnézték, majd közölték vele, hogy semmi bántódása nem lesz, és szabadon távozhat, de gabonáját lefoglalják. Az intézkedésüket nem indokolták meg. Hasonló igazságtalanság volt a sokakat érintő békekölcsön befizetésének módszere is. Ez azt jelentette, hogy a kulákoknak kötelező volt az állam javára egy bizonyos ösz- szegről szóló kötvényt aláírnia. A kötelezőség itt abban rejlett, hogy aki ezt nem volt hajlandó aláírni, azt erőszakkal,, verssel kényszerítettek erre. Étben áz időszakban már bűn volt az, ha valaki az aratást nem a vasúti sínek mellett kezdte, gyúlékony anyagot tartott a padlásán, nem fertőtlenitette magtárát. Állatkínzásnak számított a kutya láncon tartása, ugyanakkor a szabadon tartott kutya bárkit megharaphatott. így büntetés járt érte. Á padlássöprések Ficsór Bálintot is elérik, így nem marad semmi terményfeleslege. A tanácsi vezetés azonban nem elégedett meg ennyivel, ezért 1952 végén internálták Ficsór Bálintot. Ez azt jelentette, hogy kitelepítették házából, amelyet a földdel együtt a termelőszövetkezetnek kellett átadnia. Családjával így került egy kétszobás szükséglakásba, amelyhez még melléképület sem tartozik. A ház előző lakói Ficsór Bálint tanyájába kerültek. El lehet képzelni, mit érzett akkor Ficsór Bálint, amikor ezek a lakók visszajöttek megnézni, hogy megy a sora neki a megváltozott körülményekben. Nem túlzottan tetszett nekik, hogy romos házuk ki volt- takarítva, mellékhelyiség és ólak voltak épitve és a tanyához tartozó 1 kát. hold terület is szépen meg van művelve. Az emberi gyarlóság e megnyilvánulásai azonban már nem érdekelték Ficsór Bálintot, akinek szinte megkönnyebülést jelentett földjének elvesztése. Nem érinthették a még hátralevő 1953-as nagy beszolgáltatások és jövedelemadót sem kellett fizetnie, hiszen már nem volt ami jövedelmezzen .. . Ficsór Béla Petőfi Sándor Kertészeti Szakközépiskola IV. oszt. Kiskőrös MOZI, KTV, KISKUN TV KECSKEMÉT, Városi mozi: fél 4. 3/4 6 és 8 órakor: VINNY,. AZ EGYÜGYŰ. Sz., amerikai film. Árpád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: ÁSÓ, KAPA, NAGYKALAND. Sz„ amerikai film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Stúdiómozi: 7 órakor: RÓZSASZÍN FLAMINGÓK. Sz., amerikai film, csak 18 éven felülieknek. Csalánosi Autósmozi: este 9 órakor: VINNY, AZ EGYÜGYŰ. Sz., amerikai film. KISKUNFÉLEGYHÁZA, Petőfi mozi: 6 és 8 órakor: AZ UTOLSÓ TÁNC. Sz., amerikai film, csak 16 éven felülieknek. Stúdiómozi: 7 órakor: THE DOORS. Sz., amerikai film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott. . ____. K ECSKEMÉTI VÁROSI TELEVÍZIÓ: 8.00 12.00: ATV-VIKEND szórakoztató hét végi magazin. A tartalomból: 8.00: Tom és Jerry, gyermek rajzfilm — 8.30: Kapásjelzö horgászoknak —8.45: AIR TURMIX — 9.00: Tüske a köröm alatt, magyar film '-*■ 9.45: Egy hajózható határfolyó — 10.00: Horoszkópsuli —10.00: A híd regénye — 10.40: CNN-világhíradó — 10.50: Utazunk — 11.00: Az együttműködés esélyei — 11.10: Tüske a köröm alatt, magyar film — 11.55: Déli harangszó; László atya műsora— 14.00—15.00: KÉPÚJSÁG. A mozik műsora azonos a szombatiéval, kivétel: KECSKEMÉT, Városi mozi: fcp-4 órakor: NAGY DURRANÁS. Sz„ amerikai film ,3/4 6 és 8 órakor: VAD ORCHIDEÁK 2. Sz., amerikai film, csak 18 éven felülieknek! CSALÁNOSI Autósmozi: este 9 órakor: ÁSÓ, KAPA, NAGYKALAND. Sz., amerikai film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott. KISKUN TV: 5.00 24.00: KÉPÚJSÁG. Dr. Wolf Béla
