Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-10 / 214. szám

SPORT 1992, szeptember 10., 11. oldal TEST-ÖRZÖK Ön mit és hogyan sportol? Csak akkor lenne érdemes spor­tolni, ha az ember tagja valamelyik egyesületnek és erejét, tudását rendszeresen versenyeken méri össze másokéval? Nem hisszük. Hiszen a sportolásnak mindenek­előtt való haszna az az ember szá­mára, hogy általában őrzi az egész­ségét, fizikai és szellemi teljesítőké­pességét, s holmi testi nyimnyam- ság nem lehet akadálya a jó életér­zésének. Ez a meggyőződésünk ad­ta az ötletet, hogy előcsalogassuk a homályból azokat, akik egyedül, családtagjaikkal vagy társaságban rendszeresen sportolnak, de céljuk nem versenyeken való győzni aka­rás; a gyakorlatokat egészségük, fiatalosságuk megőrzése érdeké­ben végzik szorgalmasan odahaza a szobában, az udvaron, a park­ban vagy egyéb helyen; tornász­nak, úsznak, futnak stb. — a ma­guk örömére. Kérjük azokat a kedves olvasókat, akikre ráillik fenti leírásunk, írják meg nekünk, ők hogyan sportolnak, milyen módszerrel tartják frissen izmai­kat, hogy ezeket a módszereket közkinccsé tehessük, s írják meg azt, mit jelent számukra a rendsze­res testmozgás, edzés. Levelüket közöljük induló új rovatunkban, fényképükkel együtt, amennyiben azt is küldenek. Címünk: Petőfi Népe, 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. A borítékra írják rá: Test­őrzők. Várjuk jelentkezésüket! Sok ilyen mérkőzés kellene Berger játékvezető igyekszik megnyugtatni Kvanicsot (Italról) és'( inkát Amikor augusztus elején nyilvá­nosságra kerültek a megyei labda­rúgó-bajnokság csapatainak átiga­zolási listái, a fociszeretők már előre dörzsölték a tenyerüket: remek mér­kőzés lesz szeptember elején a solt- vadkertiek és a kalocsaiak összecsa­pása. Nos, a megyei másodosztály baj­noki címére legnagyobb eséllyel pá­lyázó két csapat vasárnap Soltvad- kerten találkozott, ahol közel 1500 szurkoló várta a játékosokat. Amíg a csapatok melegítenek, a két szur­kolótábor is megtartotta hangpró­Kezdés után azonnal nagy vehe­menciával esett egymásnak a két jól felkészitett gárda és a védelmek ke­mény belépőkkel próbáltak tekin­télyt szerezni maguknak. A 10. perc­ben Cseke egy gyors kontratámadás végén betalált a kalocsaiak kapujá­ba. A vendégek méginkább felpap- rikázódtak és tovább fokozták az iramot. Időnként szinte teljesen a kapujuk elé szorították a vadkertie­ket, akiket csak Dobszai kapus bra­vúrjai mentettek meg a góloktól. Ám a 42. percben már ő is tehetetlen .volt Vén közeli fejesével szemben. A második játékrészben tovább folytatódott a csata és Berger játék­vezetőnek ugyancsak sűrűn kellett zsebébe nyúlnia a cédulákért. A soltvadkertiek négyszer, a kalo­csaiak háromszor részesültek sárga lapos figyelmeztetésben. A 81. perc­ben aztán Csesznegi megkapta a pi­rosat is, miután utolsó emberként feltartotta az egyedül kiugró Facs- kót. Izgalmas jelenetek tarkították az utolsó tíz percet is, de Dobszai és Gojtán egyaránt „lehúzta a rolót”, így a rangadó pontosztozkodással zárult. Meskó István, a vadkertiek szak­osztályvezetője: — Csapatunkat szinte sokkolta a pénteki edzés után bekövetkezett karambol híre, mely szerint védelmünk egyik erőssége, Katzenbach Gábor súlyos sérüléssel került be a kecskeméti kórház inten­zív osztályára. így aztán, sajnos, a pályán nem tudtak a kellő mérték­ben összpontosítani. Linka József, a hazai csapat edző­je: — Jó kis meccs volt! Sajnos, a védelmünk összehozott egy ajándék • Cseke (balról), a hazai gól szerzője és a kalocsai Márton harcol a labdáért. • Török Gusztáv Andor, Kalocsa pol­gármestere is elkísérte csapatát Vad­kertre. A találkozó után elmondta, ha a kalocsai együttes továbbra is így játszik, valóra válhat a dédelgetett álmuk. (Farkas Tibor felvételei) gólt, a végén pedig kihagytunk két nagy helyzetet. Az eredményt reális­nak tartom. Molnár Ferenc, a kalocsai edző: — Helyzeteink alapján ugyan gó­lokkal kellett volna nyernünk, de az egyik pont megszerzésével is elége­dett vagyok. Most mi kerültünk lé­lektani előnybe, és ezt ki kell hasz­nálnunk a következő mérkőzése- ken. • Végig nagy küzdelem jellemezte a találkozót. F.gy kemény belépőt követően Vén, a kalocsai gólszerző került a főidre. A megyei I. osztály 4. forduló válogatottja Székely (Fájsz) — Budimácz (Fájsz), Czigler (Kunszentmiklós), Vaits (Mélykút), Pázsint (Lajosmi- zse), Cseke (Soltvadkert), Golovics (Helvécia), Pankovics (Bajai Tsz SK), Evanics (Kalocsa), Linka (Solt­vadkert), Aranyos (Nemesnádud­var). A góllövőlisták élcsoportja: NB II. 3 gólos: Horváth Á. (Bajai FC), 2 gólos: Kecsmarik (Kiskőrös), 1 gólos: Tóth R. (Bajai FC), Bischof, Kuhlevszkij, Csintalan, Szlovák (Kiskőrös). NB III. 4 gólos: Balia M. (Tisza- kécske), 3 gólos: Fórizs (KTE), 2 gó­los: Török (Tiszakécske), Barna, Farkas T. (KTE), Valerij (Miske). Megyei I. osztály, 5 gólos: Margit (Mélykút), Csermák (Soltvadkert), Farkas Z., Vén (Kalocsa), 4 gólos: Papp (Mélykút), Sümegi (Kunszent­miklós), 3 gólos: Juhász, Csincsák (Soltvadkert), Mata (Helvécia), Ju­hász (Harta), Pázsint (Lajosmizse), Virágh (Kerekegyháza). Megyei II. osztály, északi csoport, 9 gólos: Sziiják (Csengőd), 5 golos: Palla (Csengőd), Magyar (Orgo- vány), 4 gólos: Döbrentei, Fehér (Solt), Bleszák Cs., Szabó F. (Kecel), Bránya (Tabdi), 3 gólos: Fekete Zs., Kertész (Kkfh. Honvéd), Csemik (KTK), Nagy O. (Orgovány), Szik- szai (Tabdi), Varga (Dunaegyháza), Rózsa (Lakitelek). Déli csoport, 9 gólos: Ginál (Ha­jós), 4 gólos: Komáromi (Bácsbor- sód), 3 gólos: Nagy (Katymár), Cs. Kovács (Ámor Harka). Krabbéék jogilag nem doppingoltak Tovább gyűrűzik a Krabbe-féle doppingbotrány. A legutóbbi fejle­mények szerint a német futónők által használt szer, a Clenbuterol nem mi­nősül doppingnak, legalábbis erre a megállapításra jutott újabban dr. Wilfried Kindermann professzor, a Német Atlétikai Szövetség (DLV) fő­orvosa is. „Jogilag nem beszélhetünk sem­miféle doppingesetről, a Clenbuterol ugyanis nem anabolikum. Ez egy ser­kentőszer, de gyógyszertanilag nem nyilvánítható anabolikus sztereód­nak” — nyilatkozta Kindefmann, aki egyben a német labdarúgó-válo­gatott orvosa is, és jelenleg a Vogts- csapattal a dán fővárosban tartózko­dik. A professzor elmondta, hogy több esetben alkalmazta már asztmás be­tegek kezelésénél az említett orvossá­got. A gyógyszer dobozán azonban egy szó sem utal arra, hogy anaboli­kus hatása volna és ezt minden orvos­nak tudnia kell. Kindermann bírálta a különböző szövetségeknek az eset­re vonatkozó szabályzatait és előírá­sait is. Úgy véli, azoknak sokkal pre­cízebbnek kell lenniük, ellentétben a mostaniakkal, amelyek szövegezése a doktor szerint kifejezetten „slam- pos”. Állításait szeretné alátámasztani egy kísérlettel, amelyet a kölni bioké­miai intézetben hajtana végre. Ezen —tervei szerint—kimutatná, hogy a Clenbuterolnak csak serkentő hatása van, de nincs semmiféle izomerősítő szerepe. Mások viszont próbálkozá­sát Krabbéék tisztára mosásának kí­sérleteként értékelik. TOTOTANACSADO A Petőfi Népe totótanácsadója a 37. hétre. Tippjeink (magyar NB L): 1. Kispest HFC—Újpesti TE X, 1 2. Csepel SC—Rába ETO X, 1 OLASZ A OSZTÁLY: 3. Ancona—Sampdorina X, 2 4. Brescia—Torino X, 2 5. Foggia—Napoli X, 1 6. Genoa—Roma X, 1 7. Internazionale—Cagliari 1 8. Juventus—Atalanta 1 9. Lazio—Fiorentina X, 1 10. Parma—Udinese 1 11. Pescara—Milan 2 OLASZ B OSZTÁLY: 12. Pisa—Piacenza 1, X 13. Spal—Ascoli X, 2 Pótmérkőzés (magyar NB I.): 14. Ferencváros—Pécsi MSC 1, X Deák István ARCOK A PÁLYÁKRÓL A gurítás fehérvári csúcstartója Török Julianna a szanki művelő­dési ház kuglipályáján ismerkedett meg a sportággal, s amint kiörege­dett a kézilabdacsapatból, amelynek hosszú ideig irányítójátékosa volt, a tekét választotta. Áz úgynevezett hőskorban még közös csapatban gu­rítottak a férfiakkal, aztán a megyei bajnokság megnyerése után szétvált a társaság, s a nők is külön utat jártak. Először a kettes pálya épült meg, amelyet később megtoldottak, kor­szerűsítettek. Ma már a legkorsze­rűbb követelményeknek is megfelel. S az egykori kézilabdásokra — Har- nóczi, Törteli, Török — alapozva NB Il-t nyerő, élvonalbeli csapata lett a községnek. Török Julianna csapatkapitányként élhette meg azt a csodát, hogy az elit mezőnyben a világhírű magyar tekesport legjobb magyar csapatait is megszorongat­hatták a község híres-hírhedt beton­ján. Eddigi legjobb dobása mégsem hazai pályán futott ki a kezéből, ha­nem vendégjátékosként Székesfe­hérváron. Ott került a neve a táblá­ra, mellé pedig a 454 fás pályacsúcs. Több mint évtizedes pályafutás után új idényre készül, s legalább olyan izgatott, mintha pályakezdő lenne. Az új, műanyag borítású pá­lya ugyanis új kezet, jó idegállapo­tot, összpontosító képességet igé­nyel. Mert — mint vallja —, nem • Török Julianna összpontosít gurítás előtt. mindig az edzésmennyiségben, sok­kal inkább abban rejlik a siker titka, hogy a játékos képes-e minden ideg­szálával a golyó útjára koncentrálni. Török Juliannának ez eddig sok­szor sikerült, s ehhez nagyban hoz­zájárulnak társai is. A Szanki Olaj­bányásznál olyan a csapatszellem, hogy joggal érezheti minden tagja; az egyesület a második otthona, amelyben lelkesen küzdenek a kö­zösségért, egymásért. Ez élteti a szanki tekesportot. — banczik — KÉT ÉVIG, KÉT KEREKEN A születésnapján lépi át a magyar határt Az elmúlt egy hónap alatt ke­rékpáromon bejártam Nyugat- Európát. A franciákat minden hí­reszteléssel ellentétben nagyon barátságos, vendégszerető nép­nek ismertem meg. A kis francia falvakban esténként kiülnek az emberek. Sok ilyen esti beszélge­tésre beinvitáltak, azt sem tudták, mivel segítsenek, miután megtud­ták, hogy mennyit bicikliztem. Németország déli részén sok apró, a térkép által nem jelzett tavat találtam, így a fürdést és kempingezést sikerült megolda­nom. Mindent ki kellett talál­nom, csakhogy csökkentsem a költségeket, mert az élelmiszer nagyon drága. Ausztriában átvágtam az Al­pokon. Nehezebb feladatnak gondoltam, de az út ügyesen ka­nyargóit a csúcsok között, a pa­tak vonalát követve. Egy-két há­gón volt nehezebb feladat áthaj­tani, de a tizedik nap után egy­szer csak elkezdett lejteni az út, és őrült száguldással ereszkedtem le a Pó völgyébe, Olaszországba. Ezután a történelmi városok sora következett: Udine, Velence, Pa­dova, Milánó, Genova. Csodála­tos ez a történelmi örökség. Saj­nos, az olaszok kicsit drágán osztják meg velünk, mivel az árak még az előző három orszá­gétól is magasabbak voltak. A szőlő- és a narancsültetvé­nyek kitűnő szálláslehetőséget biztosítottak, mosdásra pedig azokat a csatornákat használ­tam, amelyeket ezeréves hagyo­mány alapján készítenek, levezet­ve a gyümölcsösökbe az Alpok apró patakjainak vizét. Azt hiszem, az olaszok a leg­jobb útépítők. Ők fúrják, farag­ják a hegyeket, ellentétben a franciákkal, akik keményen megmászatják az embert, ha át akar kelni rajtuk. A hőséget, és fáradságot azonban feledtette a francia Riviéra szépsége. Barcelonát augusztus 8-án ér­tem el, de, sajnos, nem tudtam találkozni a magyar csapattal. Ezt nem az én hibámnak érzem, mert amit vállaltam, azt becsült­tel megtettem, én betartottam a szavam. Két év alatt 45 000 km-t tettem meg kerékpárommal. Ez túrakerékpározásban egyedi tel­jesítmény a világon. Társamtól, Feritől, egy Párizs- Peking tá­volságnyi úttal bicikliztem töb­bet. Voltak nevezetes teljesítmé­nyeim. Három nap alatt tettem meg az ausztrál sivatagban 55 fokos hőségben 750 km-t. A vég­kimerülés határán is, de átvág­tam magam a Himalája 2500 mé­ter magas hágóján. En nem ad­tam fel ott sem. Az út alatt nagyon sok elisme­rő szót kaptunk és kaptam telje­sítményemért. Szerepeltünk az indiai televízióban, a török, a Pa­kisztán újságokban, volt riport­műsorom az ausztráliai, az ame­rikai, a kanadai rádióban. Miért írtam le ezt ilyen hosszan? Mert Sevillába érve úgy éreztem, egy kicsit megaláztak, és ez azért esett nagyon rosszul, mert idegen népektől teljesen mást kaptam. A szervezésben teljes volt a fe­jetlenség. A 24-ei magyar napon, 3 órás telefonálás, 10 kilométeres gyaloglás után derült ki, hogy elfelejtettek nekem belépőt intéz­ni, és az sem nagyon érdekelte őket, _ hogy megérkeztem vagy sem. Én a magyar napokra a töb­bi vendéggel ellentétben nem ál­lami költségen érkeztem, hanem abból a pénzből, amiért 45 fokos hőségben téglát és maltert hord­tam Amerikában, amit az újsá­gok fizettek az írásaimért, illetve amit a családom a pluszmunká­jából tudott küldeni. Szerencsére az Expo vezetésé­vel ellentétben nagyon rendes volt a Kereskedelmi Főiskola csapata. Velük laktam Sevillától 18 kilométerre, Ariszalban, és Ők segítettek, amiben tudtak. Né­hány nap alatt nagyon jól meg­barátkoztam ezzel a közösséggel, s nem vigasz, hogy nem csak az én számíze lett keserű Sevillában, hanem sok itt dolgozó munkásé is. Sajnos, mostanában rám jár a rúd. Egy spanyol kisvárosban ellopták a fényképezőgépem, több tekercs filmemet és a gyorsmelegítőmet. Nem tu­dom, mi jöhet még, de én örök optimistaként, tele reménység­gel megyek hazafelé. Otthon minden más lesz! — mondoga­tom magamnak. Csak azt nem tudom, hogy sajnos vagy sze­rencsére. Több magyar turistával ta­lálkoztam Olaszországban, il­letve francia földön. Ők azt mondták, ha rájuk hallgatok, akkor megyek még egy kört. Sevillától hazám határa kb. 3400 km-re van. Tervem szerint szeptember 11-én, a születésna­pomon, délután három órakor fogom elérni a magyar határt Sopronnál. A torkomban gom­bócot érzek, ha arra gondolok, hogyan fogad két év után a fele­ségem, a kislányom. Ismerőseim már jelezték,' hogy elém jönnek biciklivel. Az út utolsó kilométerein már nem leszek magányos kerékpáros, végre újból találkozhatom azokkal, akiket szeretek. Molnár Pál MA KOSÁRLABDA Előkészületi férfimérkőzés: Bajai Bácska—Pécsi VSK. Baja, Posta S. sportcsarnok, 17.30-kor. Bemutatót tart az Európa-bajnok Gaál Tibor-vívóemlékversenyt ren­deznek szombaton 15 órától Kecske­méten, a református gimnázium torna­termében (Kálvin tér 1.), amelynek ke­retében Rüsselsheim Kecskemét kö­zötti barátságos csapatbajnoki mérkő­zésre kerül sor három fegyvernemben. A találkozón bemutatót tart Busa Ist­ván Kecskemétről elszármazott Euró­pa-bajnok tőrvívó, akit egykor Novo- meszky István edző indított el pályáján. Piros Arany Kupa Kalocsán Szombaton Kalocsán a városi sport- csarnokban rendezik meg a Kalocsai Napok keretében a IX. Piros Arany Kupa diák A korcsoportos kötöttfogá­sú birkózóversenyt. A vetélkedő szpon­zora, a KAGE értékes díjakat adott. A Piros Arany Kupa korábban területi verseny volt, s most először rendezik or­szágos versenyként a vetélkedőt, amely­re a legjobb fővárosi és vidéki szakosz­tályok is elküldik birkózóikat. Minősítő után nemzetközi viadal A Schwarzleder-KSC súlyemelői a hét végi területi minősítő verseny után legkö­zelebb október 2—4-én Miskolcon lép­nek dobogóra, ahol az Avas Kupa kereté­ben bonyolítják le az NB I-es csapatbaj­nokságot. Két héttel később pedig a kecs­keméti városi sportcsarnokban lesz egy nemzetközi viadal. A Schwarzleder Kupa elnevezésű versenyen indulnak majd a né­met Schrobenhausen súlyemelői is. Sávolt kiesett Az amerikai nyílt teniszbajnoksá­gon, Flushing Meadow-ban Temesvári Andrea után a másik magyar résztve­vő, a fiúk mezőnyében indult Sávolt Attila is búcsúra kényszerült. A „nagyoknál” a nők negyeddöntő­jében az első helyen rangsorolt Szeles Mónika könnyedén vette az újabb aka-' dályt. Gabriela Sabatini azonban meg­lepetésre kétórás játékban kikapott Mary-Joe Fernandeztől. F ocistapalántákat keresnek A Kecskeméti SC labdarúgó­szakosztálya felvételt hirdet a sportág­hoz kedvet és ügyességet érző, 5—8. osztályos általános iskolás fiúk részére, önköltséges tanfolyam indításához. Je­lentkezni kedden és csütörtökön lehet 15 és 17 óra között Kecskeméten, a Széktói stadion öltözőjénél. NB I-es csapatot vert meg a Kiskőrös Kiskőrös—Pécsi MSC 3—2 (1—2). Előkészületi mérkőzés, Kiskőrös, 300 né­ző. Vezette: Farkas. Kiskőrös: Kvasnyi- kov ■— Kincses, Beregszászi, Szlovák, Linnyikov (Makrickij), Pecznyik, Tóth, Kuhlevszkij, Csintalan, Szűcs (Agócs), Kecsmarik. Edző: Himer István. PMSC: Horváth (Regős) Kónya, Dienes, Vo- kó, Balogh, Magyar, Dusán, Túri, Med- gyes, Róna, Kocsis. Edző: Koller Nándor. Jó iramú mérkőzésen az első félidőben már 0—2-re vezetett a PMSC, és innen fordított a Kiskőrös. Gólszerzők: Kecs­marik 2, Pecznyik, illetve Magyar, Túri. Fiatal cselgáncsozók Ausztriában A hét végén Ausztriában Attnang- Puchheim város fennállásának 750. év­fordulója alkalmából nagyszabású nemzetközi cselgáncsversenyt rendez­nek, amelyre meghívást kapott Bácsal­más és Kunbaja dzsúdós szakosztálya. A megyét képviselő csapat 8 versenyző­vel — köztük Kocsi István és Obéri Attila magyar bajnokokkal vesz részt a küzdelemben. Mivel anyagi se­gítséget nem kaptak, a versenyzők sa­ját, illetve szüleik költségén vesznek részt a találkozón. Változások A Magyar Súlyemelő Szövetség el­nöksége közel tízórás ülésen foglalko­zott a barcelonai olimpiai szerepléssel. Az elvi megállapításokon túl a mara­toni fórumon döntések is születtek. Az egyik ilyen például, hogy miután nem fogadták el Hanzlik János szövetségi kapitány olimpiai beszámolóját, végül is abban maradtak, hogy közös megál­lapodással szerződést bontanak. Az ülés másik „bombája” akkor rob­bant, amikor Horváth Ferenc, a csak néhány hónapja hivatalban lévő főtit­kár bejelentette lemondását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom