Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

I 2. oldal, 1992. szeptember 1. PETŐFI NÉPE 0 00 KÉRDŐJELEK Észak felé A válás a család életében sem könnyű; ha pedig vagyon­megosztási vitákkal, netán gyermekelhelyezési ügyekkel súlyosbodik, igazi pokoljárás­sá fajulhat a dolog. Ha a „boldogító nemet’' kimondó két fél nem férj és feleség, ha­nem két állam, amely évtize­dekig együvé tartozott, nyil­vánvalóan még sokkal bonyo­lultabb a helyzet. Mégis, a je­lek szerint, északi szomszé­dunknál megszületett a végle­ges döntés: Csehszlovákia, je­lenlegi formájában január 1- jétől megszűnik. Létrejöhet-e „politikai va­kum”? Mennyiben kell átren­dezni a mindeddig inkább Prá­gára koncentráló magyar kül­politikát? Létfontosságú kér­dések ezek, hisz közvetlen szomszédról van szó, méghoz­zá olyan országról, ahol több százezres magyar kisebbség él. Világos, hogy a csillagászat­ban használt „fekete lyuk” ki­fejezés a politikában nem al­kalmazható: a továbbiakban a nemzeti öntudatot vélhetőleg fennen hirdető Szlovákiával az eddiginél mélyebben és széle­sebb körben kell számolnunk, hiszen nem lehet más célunk, minthogy a lehető legjobb vi­szonyok között éljünk egymás, mellett. Meg kell találnunk azt az összhangot, amely az ottani magyaroknak optimális közérzetet biztosítana, akár­csak a hazánkban élő szlová­koknak emitt. Prága helyett Pozsony kerül előtérbe? Természetesen nem ilyen merev a sorrend, mégis örvendetes, hogy gyors egymásutánban — még a hé­ten — Pozsonyba látogat Je­szenszky Géza, jövő szerdán pedig Vladimir Meciur, az el­ső számú szlovák vezető lesz Budapest vendége. Külügymi­niszterünk a napokban a lon­doni Jugoszlávia-konjerencián a nyitottabb határok és a bi- Zalomerösítés útját említette helyes irányként. Ez az alap­éit észak felé fokozottan érvé­nyesülhet. Ferenczy Europress Egyházi segélyek A Kirche in Not világhírű segély- szervezet alapítója, Pater Werenfried van Straaten közzétette elmúlt évi je­lentésüket a világ egyházainak nyúj­tott támogatásról 1991-ben 75 miihó dollárt kaptak adományként, szét­osztásra azonban 79 millió került. Ezt az összeget építkezésre, könyvki­adásra, lelkipásztori munkára, tö­megkommunikációs eszközök fej­lesztésére, valamint a lelkipásztorok motorizációjára fordították. A se­gélyszervezet elsődleges célja volt a diktatúra alól felszabadult közép- és kelet-európai egyházak segítése, más­részt Latin-Amerika támogatása. Magyarország az elmúlt esztendőben 4,3 millió dollárnyi segélyben része­sült. POLITIKAI VITA A PARLAMENT ŐSZI ÜLÉSSZAKÁN Folytassuk a józan ész politikáját! KENYSZERÍTETT KAM IONOSOK Be nem tartott szankciók? A Szerbia és Montenegró ellen életbe léptetett ENSZ-szankciókat kijátszva, a magyar határon keresztül továbbra is jut el áru Kis-Jugoszlávia területére állították hétfőn az egyik holland szállítási szakszervezet képviselői. A Reuter jelentése szerint a hol­land Vervoersbond képviselői a na­pokban tértek vissza a magyar^- szerb határról, ahol kamionvezető­ket, vámosokat és az Európai Közös­ség illetékeseit kérdezték ki tapaszta lataikról. „Az a benyomásunk ala­kult ki, hogy a szankciókat egyálta­lán nem tartják be” — közölte Fons fuynstra, aki maga is részt vett a tényfeltáró úton. Tuynstra szerint a menetlevél sze­rint más úticélok felé haladó kamio­nok vezetőit arra kényszerítik, hogy a szankciókat megszegve Szerbiában rakodják le áruikat, vagy szerb árukat szállítsanak el rendeltetési helyükre. A holland szakszervezet egyébként éppen egy kamionsofőr bejelentése után kezdte meg vizsgálatát: a sofőr ugyanis azt állította, hogy munkaadói azzal fenyegették meg, elbocsátják, ha nem vesz fel árukat Szerbiában. Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének keretében napirend előtt kért szót Antall József kormányfő. A miniszterelnök mintegy félórás beszédében elsősorban a közvéle­ményt napok óta foglalkoztató Csurka-tanulmányról szólt, de en­nek kapcsán kitért számos belpoli­tikai összefüggésre is. A kormányt kritikák bőven érik belülről és kívülről, amin nincs mit csodálkozni - mondta. A mai ne­héz gazdasági, politikai, szociális helyzetben azonban a magyar kor­mány a leghatározottabban ragasz­kodik a magyar nemzeti elkötele­zettségekhez, a demokrácia, a jog- államiság, a szociális piacgazdaság értékeihez. Addig állok az MDF élén, megválasztóim bizalmából és saját elhatározásomból, továbbá a kormány élén az Országgyűlés megbízása alapján, ameddig a ma­gyarság iránti töretlen elkötelezett­ségnek, a parlamentáris demokrá­cia és a jogállamiság alapelveinek eleget tehetek. De nemcsak az a kö­telességem önmagámmal szemben, hogy felállók, ha a követelmények­nek nem felelhetek meg, hanem olyan felszólításoknak és célzások­nak sem fogok ijedtemben vagy rossz megítélés következtében ele­get tenni, ami a hatalom átadását jelentette a történelem során Kun Bélának, Flitlernek vagy mások­nak. Remélem, hogy a kényszer nem teremthet hazánkban még egy­szer ilyen helyzetet, ehhez nem en­gedhetünk utat nyitni a parlamen­táris rendszerben. A Csurka-tanulmányban foglal­takra térve a kormányfő kifejtette: Csurka István politikai pamfletjé- ben olyan megállapításokat tesz, amelyben megszólaltat a közvéle­mény egyes csoportjaiban élő indu­latokat, jelentős tömegek érzéseit veti fel, majd bemutatja a kényszer- pályákat. Megítélésem szerint szá­mos kérdésben hibás interpretáció­ban, politikailag több részben káro­san és tévesen válaszol, amelyekkel sem a kormány, sem a magam ne­vében nem azonosíthatom magam,' és nem azonosíthatja magát a Ma­gyar Demokrata Fórum elnöksége és választmánya sem. Ezen a ponton a kormányfő rész­letesen szólt a kormány munkáját kísérő kritikus sajtóvisszhangról, il­letve arról is, hogy egyes orgánu­mok alapvető etikai normákat megszegve nem tesznek eleget a tár- gyilag hírközlés kritériumának. Példaként említette, ahogyan az Össztűz augusztus 27-ei adása után az Esti egyenleg idézte a Csurka István által mondottakat. Ugyan­csak kifogásolta, hogy az MDF vá­lasztmányi ülésén született nyilat­kozat egy lényeges kitételét az Új Magyarország és a Magyar Nemzet kivételével egyetlen más napilap sem ismertette. Mint mondotta: ép­pen ez a kihagyott mondat tette világossá, hogy az MDF’ választ­mánya egészében nem azonosítja magát a Csurka-írással. A kormányfő úgy ítélte meg, mindez hozzájárul ahhoz, hogy fe­szültség, rossz légkör keletkezzék. Ezzel kapcsolatosan Antall József érintette a médiavitával kapcsola­tos vitás kérdéseket is. Kijelentette: „káros hatása van a magyar alkot­mány gyakorlására, ha a köztársa­sági elnök nem teszi meg a felmen­tést a miniszterelnök előterjesztése alapján a hatályos törvény szerint, az illetékes országgyűlési bizottság állásfoglalása ellenére.” Hangsú­lyozva, hogy az államfőnek alá kel­lett volna írnia a médiaelnökök fel­mentésére vonatkozó miniszterel­nöki előterjesztést, Antall József le­szögezte: mindaz, ami az alkotmá­nyos jogkörök kiterjesztésére irá­nyul, megbontja alkotmányunk egységét. Végezetül a miniszterelnök a rendszerváltozás következetes vé- gigvitelére, a demokratikus erők közös együttmunkálkodására szólí­tott fel, figyelmeztetve arra a ve­szélyre, amit a centrumerők felőrlé­se jelentene. A mai nemzetközi, európai helyzetben — mondotta a kor­mányfő a nemzet nem engedheti meg magának a belső felőrlődést, az instabilitást. Mindez arra kötelez bennünket, hogy kimondjuk: a par­lamentáris többpártrendszer termé­szetes szokásainak, szabályainak megtartása mellett az értelmetlen csaták ügyében kössünk fegyver- szünetet és folytassuk a józan ész politikáját. Tardos Márton, a szabaddemok­raták frakcióvezetője üdvözölte Antall József kijelentéseit, az elha­tárolódást a Csurka-dolgozattól. A liberális politikus a miniszter- elnökkel egyetértve — hangoztatta az együttműködés fontosságát, fel­hívta azonban a figyelmet: a társa­dalom stabilitását megzavarja, ha a parlamenti demokráciában az el­lenzéket, sőt a köztársasági elnököt gonosz erőnek tekintik, ha alkot­mányügyi vitákat rendőri beavat­kozással kívánnak megoldani. Dur­ván alkotmányellenes az is, hogy egyes kisebbségek jogait csorbítani lehetne mint azt a tanulmány sugallja. Veszély forrása lehet a ma­gyar élettér csurkai felfogása is, ezért Tardos Márton kérte az MDF-et és a miniszterelnököt: ha­tárolódjanak el ezektől a tézisektől. A rádió előtti tüntetés kapcsán az SZDSZ frakcióvezetője kérte Sza­bad Györgyöt és a parlamentet, hogy egyértelműen határozzák meg a képviselők akaratérvényesítésé­nek jogi korlátáit és a közintézmé­nyek vezetőinek jogait. Ez lehet a feltétele annak, hogy a parlament ne politikai vitákkal, hanem a gaz­daság átalakításával foglalkozhas­son. Személyes megtámadtatás okán szólalt fel ezután Csurka István, azt állítva, hogy a cigányok és a zsidó­ságjogainak csorbításáról nincs szó a tanulmányban. Figyelmeztette Tardos Mártont: „ne próbálkozzék ilyen módszerrel”, mert ez nem se­gíti az együttműködést, ő egyéb­ként személy szerint nem kíván Tardossal együttműködni. Kövér László (Fidesz) megkö­szönte a miniszterelnök í’elszólalá- sát, úgy vélekedett azonban, hogy ez ma már édeskevés: a világ sorsa tragikusra fordulhat, és ebben a fe­szült helyzetben a biztonság szigeté­nek számító Magyarország kor­mányzópártján ■ belül is diktálni kezdtek azok az erők, amelyek az országot a balkáni káosz állapotá­ba sodorhatják. Hétfő este hét órakor az Or­szággyűlés befejezte nyári rendkí­vüli ülésszakát. A képviselők a ter­vezettnél jóval hosszabb, kétórás napirend előtti vita miatt a tárgyso­rozatba vett négy napirendi pont közül csak kettőn jutottak túl. Megkezdték az általános vitát az agrárpiaci rendtartásról szóló tör­vényjavaslat felett, majd Boross Pé­ter belügyminiszter — az általános vita újbóli megnyitásának kereté­ben — bejelentette: a kormány át­dolgozásra visszakéri a III/III-as tisztek és ügynökök adataival kap­csolatos törvényjavaslatot. A plenáris ülés ma reggel, a ren­des őszi ülésszak első munkanapjá­val folytatódik. Pedagógus-munkaközvetítés A Pedagógusok Szakszervezete az idei tanévtől kezdve kénytelen pedagógus-munkaközvetítéssel is foglalkozni — jelentette ki Szöllősi Istvánné, az érdekképviselet főtit­kára. Mint elmondta, idén májusban már 3391 volt a regisztrált mun­kanélküli pedagógusok száma, az idén végzett, csaknem 7 ezer friss diplomásnak pedig a Műve­lődési Közlönyben mindössze 2500 állást hirdettek meg. A PSZ azzal igyekszik hozzájá­rulni a pedagógus munkanélküli­ség enyhítéséhez, hogy helyi szervezeteivel felmérette, hol vannak üres állások. így a hoz­zájuk forduló, állás nélküli peda­gógusoknak felvilágosítást ad­hatnak. Az elhelyezkedési lehe­tőségekről folyamatosan számot ad a Pedagógusok Lapja is, va­lamint felvilágosítást adnak Bu­dapesten, a PSZ Városligeti fa­sor 10. szám alatti székházában. A PÉNZÜGYESEK ÜGYESEK? KSH-felmérés az átlagkeresetek alakulásáról A Központi Statisztikai Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri, hogyan alakulnak a bruttó átlag- keresetek a gazdaság különböző területein. (A felmérés a költ­ségvetési gazdálkodók és a mező- gazdasági ágazatok kivételével átfog minden, 50-nél több sze­mélyt foglalkoztató jogi személyi­ségű szervezetet.) A mos.t közzétett júniusi adatok szerint a megfigyelt ágazatok összességét egybevetve az átlagos kereset 22 310 forint — ettől azonban fölfele és lefele egyaránt nagyok az eltérések. A kereseti listán „utcahosszal” vezetnek a pénzügyi területek dol­gozói: havi bruttó átlagkeresetük az első félév utolsó hónapjában 38 8 59 forint volt. Elsőségüket a következő időszakban aligha ve­szélyeztethetik más szakágazatok, hiszen előnyük a második helye­zett vegyiparral szemben több mint 12 000 forint; ez utóbbi ága­zatban ugyanis 26 618 forint volt az átlagbér. Sajátos jövedelmi arányokat tükröz a további rangsor is. A „dobogós” harmadik hely a szállítási ágazaté (26 008 forint), a bányászat pedig (25 077 forint) a 4. helyen áll. A sorban 5. a fa-, papír- és nyomdaipar (24 765), a 6. pedig a villamos energia, gáz, hő- és vízellátási ágazat (24 395). Jól érzékelteti a diftérenciálódás mértékét, hogy a 2d 24 000 forint közötti bérekkel a középmezőnybe tartozó gazdasági területek (kohá­szat, élelmiszeripar, stb.) mögött a három sereghajtó ágazat: a ven­déglátó, szálláshely-szolgáltató te­rület havi 17 026, a hulladékvissza- nyerő, feldolgozóipar 16 580, és a textil-, ruházati és bőrtermékeket gyártó ipar 14 602 (!) forinttal. A statisztikusok egyébként összegezve és ágazati bontásban közreadták a szellemi és fizikai dolgozók bruttó bérének alakulá­sát is. A gazdaság egészére vonat­kozó adatok szerint júniusban a kétkezi dolgozóknak átlagban 17 968, a szellemieknek 32 531 fo­rintot számfejtettek. A fizikaiak között az elsőség a bányászoké (21 994 forint) s ebben az ágazat­ban a legmagasabb (41 449 forint) az irányító, adminisztratív munka­körökben foglalkoztatottak dotá­ciója is. (bolt) T ripartit árfigyelés Az országos és a helyi érdekegyez­tetés munkáját segítendő az Orszá­gos Munkaügyi Központ hajlandó az igények szerint gyűjtésben adato­kat szolgáltatni a munkanélküliség­ről. Több szakszervezet ugyanis arra is kíváncsi, hogy az adott szakmá­ban milyen a munkanélk üliség—er­ről az Érdekegyeztető Tanács infor­mációs bizottságának hétfői ülésén volt szó. Az ülésen elhangzott: a munka- nélküliség folyamatainak figyelem­mel kísérésére, az újszerű munka­ügyi statisztikára, a folyamatos hoz­záférhetőség szabályaira vonatkozó javaslat szeptember közepéig készül el. A résztvevők meghatározták azt is, hogy milyen elvek alapján alakít­sák ki a tripartit háromoldalú árfigyelés szabályait. Az érdek­egyeztető felek a mindannyiuk által elfogadható módon kívánják érté­kelni a fogyasztói árindex, a létmini­mum és a megélhetési költségek ala­kulását. A Központi Statisztikai Hi­vatal kész közreműködni az érdek­egyeztető felek megfelelő informálá­sában. Iskola a laktanyában Az egykori debreceni katonai szakközépiskola és kollégium he­lyén hétfőn ünnepélyes tanévnyitó­val megkezdte működését a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szak- középiskola. Az iskolát Kelemen Jó­zsef vezérőrnagy, helyettes államtit- káradtaát Für Lajos honvédelmi miniszter és Lőrincz Kálmán vezér- ezredes, a Magyar Honvédség pa­rancsnoka nevében jelképesen is a „polgári” diákoknak. A tanulókhoz szólva hangsúlyozta: elődeik a ma­gyar légtér védelmére készül tek az is­kola falai között szakközépiskola tanulói pedig a szakmájuk magas szintű elsajátitásával szolgálják a' honvédelem ügyét. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Megtorló lépés Panic ellen A jugoszláv parlament tegnapi ülésén bizalmatlansági indítványt terjesztettek be Milan Panic szövetségi miniszterelnök ellen, s erről három nap múlva szavaznak. A javaslatot a Szerb Szocialista Párt és a Szerb Radikális Párt képviselői terjesztették be. A két párt a parlamentben abszolút többséget élvez. A bizalmatlansági indít­ványt azzal indokolták, hogy Milan Panic a londoni konferencián „eltért az előzetes parlamenti felhatalmazástól”. A miniszterelnök mint ismeretes Londonban több ízben támadta Slobodan Milosevic elnököt, s korábban leváltotta egyik hívét, Kertész Mihály belügyminiszter-helyettest. Vád alatt négy elhárítótiszt A német szövetségi törvényszék az egykori keletnémet biztonsági minisztérium (MfiS) négy magas rangú tisztje, valamint a nyugatné­met katonai elhárítás, a M AD egyik munkatársnője ellen hazaárulás vádjával elfogatóparancsot adott ki. A karlsruhei szövetségi ügyész­ség különösen súlyosnak minősítette Günter Kratsch altábornagy ügyét. Kratsch 1976-tól 1989-ig a minisztérium 2. számú kémelhárí­tási főosztályának vezetője volt. Kratschnak mindenekelőtt egy idő­közben 1988-ban elhunyt Bundeswehr-ezredes. a MAD helyet­tes vezetője, Joachim Krase hazaárulási ügyével kapcsolatban kell felelnie. Krase 1979- 8()-ban a nyugatnémet katonai hírszerző szol­gálat riadóztatási tervéről és az NSZK területén állomásozó összes atomfegyver-hordozó rendszerről információt szolgáltatott az NDK-nak. Krase tevékenysége nyomán gyakorlatilag tíz évre meg­bénult a nyugatnémet katonai elhárítás írta az ügyről szóló cikkében még 1990 októberében a die Welt. Észt SS-ek találkozója A hét végén emlékülésen és bajtársi találkozón emlékeztek meg alakulatuk megalakulásának 50. évfordulójáról az egykori észt SS- ek. Az észt külügyminisztérium különnyilatkozatot is szentelt az eseménynek, a „nemzeti megbékélést elősegítő” eseménynek nevezve az egykori észt légió, a későbbi 20. SS-hadosztály harcosainak talál­kozóját. A nyilatkozat szerint sok más kis nemzet fiaihoz hasonlóan az észtek is több ország hadseregében harcoltak a második világhá­ború alatt. Az észtek így a nyilatkozat azért csatlakoztak a német hadsereghez, mert féltek az újabb szovjet elnyomástól, amely 1944-ben aztán be is következett. Ismét fogad a kabuli reptér Kabul nemzetközi repülőterét tegnap állítólag ismét megnyitották a belföldi polgári légiközlekedés és a nemzetközi járatok előtt. A hírt a kormánnyal szemben álló erők hírügynöksége, az AIP közölte. A repülőteret három hete zárták le a heves rakétatámadások és bombázások miatt. A Gulbuddin Hekmatjar iszlám fundamentalista vezető fegyvere­sei által végrehajtott támadások során jelentősen megrongálódott a leszállópálya és az irányítótorony. Hétfőn megkezdték a kiégett repülőgépek eltávolítását. (Augusz­tus 1(3., g Füzb-i-Iszlijmi qg, a Áormánycsjipatok közötti összecsapá­sok kezdete óta legkevesebb három afgán és egy orosz gép kapott találatot az afgán főváros repülőterén.) Változtatásokat sürget Zselev Gyökeres és gyors változtatásokat sürgetett a Filip Dimitrov- kormány politikájában Zselju Zselev bolgár köztársasági elnök. A bolgár televízió vasárnap este közvetítette az elnök találkozóját újságírókkal. A hatalmon levő Demokratikus Erők Szövetségének (DESZ) egykori alapítója és vezetője megállapította: elhibázott poli­tikai stratégiát követ a tavaly októberi választások után hivatalba lépett DESZ-kormány. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelke­zésre álló legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint, ha ma tartanának parlamenti választásokat, a választók 30 százaléka az ellenzéki szocialista pártra, míg 26 százalékuk a kormányzó Demok­ratikus Erők Szövetségére adná a szavazatát. Felmentették a kormányfőt Rahman Nabijev tádzsik elnök vasárnap felmentette hivatalából a köztársaság miniszterelnökét, Akbar Mirzojevet jelentette teg­nap az ITAR-TASZSZ. A felmentést a kormányfő kérte. Kezdés a szlovák parlamentben Az új szlovák alkotmánytervezet parlamenti vitájának elhalasztá­sáról szóló találgatások ellenére a szlovák parlament tegnap délután mégis elkezdte a munkát. A magyar pártok nem számítanak arra, hogy az általuk képviselt kisebbségi érdekeket rajtuk kívül bárki is támogatni fogja. ‘ Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom 33 módosító javaslatot terjesztett elő a parla­ment alkotmányjogi bizottságának, de ezek közül egyiket sem méltá­nyolták. Várható tehát, hogy a magyar képviselők a tegnapi vitában ismételten szorgalmazták: az új szlovák alkotmány „nevesítve' is biztosítsa a kisebbségek jogait. Ez elsősorban az önigazgatási és az önkormányzati jogok elvének alkotmányos rögzítéséből állna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom