Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-01 / 206. szám
I 2. oldal, 1992. szeptember 1. PETŐFI NÉPE 0 00 KÉRDŐJELEK Észak felé A válás a család életében sem könnyű; ha pedig vagyonmegosztási vitákkal, netán gyermekelhelyezési ügyekkel súlyosbodik, igazi pokoljárássá fajulhat a dolog. Ha a „boldogító nemet’' kimondó két fél nem férj és feleség, hanem két állam, amely évtizedekig együvé tartozott, nyilvánvalóan még sokkal bonyolultabb a helyzet. Mégis, a jelek szerint, északi szomszédunknál megszületett a végleges döntés: Csehszlovákia, jelenlegi formájában január 1- jétől megszűnik. Létrejöhet-e „politikai vakum”? Mennyiben kell átrendezni a mindeddig inkább Prágára koncentráló magyar külpolitikát? Létfontosságú kérdések ezek, hisz közvetlen szomszédról van szó, méghozzá olyan országról, ahol több százezres magyar kisebbség él. Világos, hogy a csillagászatban használt „fekete lyuk” kifejezés a politikában nem alkalmazható: a továbbiakban a nemzeti öntudatot vélhetőleg fennen hirdető Szlovákiával az eddiginél mélyebben és szélesebb körben kell számolnunk, hiszen nem lehet más célunk, minthogy a lehető legjobb viszonyok között éljünk egymás, mellett. Meg kell találnunk azt az összhangot, amely az ottani magyaroknak optimális közérzetet biztosítana, akárcsak a hazánkban élő szlovákoknak emitt. Prága helyett Pozsony kerül előtérbe? Természetesen nem ilyen merev a sorrend, mégis örvendetes, hogy gyors egymásutánban — még a héten — Pozsonyba látogat Jeszenszky Géza, jövő szerdán pedig Vladimir Meciur, az első számú szlovák vezető lesz Budapest vendége. Külügyminiszterünk a napokban a londoni Jugoszlávia-konjerencián a nyitottabb határok és a bi- Zalomerösítés útját említette helyes irányként. Ez az alapéit észak felé fokozottan érvényesülhet. Ferenczy Europress Egyházi segélyek A Kirche in Not világhírű segély- szervezet alapítója, Pater Werenfried van Straaten közzétette elmúlt évi jelentésüket a világ egyházainak nyújtott támogatásról 1991-ben 75 miihó dollárt kaptak adományként, szétosztásra azonban 79 millió került. Ezt az összeget építkezésre, könyvkiadásra, lelkipásztori munkára, tömegkommunikációs eszközök fejlesztésére, valamint a lelkipásztorok motorizációjára fordították. A segélyszervezet elsődleges célja volt a diktatúra alól felszabadult közép- és kelet-európai egyházak segítése, másrészt Latin-Amerika támogatása. Magyarország az elmúlt esztendőben 4,3 millió dollárnyi segélyben részesült. POLITIKAI VITA A PARLAMENT ŐSZI ÜLÉSSZAKÁN Folytassuk a józan ész politikáját! KENYSZERÍTETT KAM IONOSOK Be nem tartott szankciók? A Szerbia és Montenegró ellen életbe léptetett ENSZ-szankciókat kijátszva, a magyar határon keresztül továbbra is jut el áru Kis-Jugoszlávia területére állították hétfőn az egyik holland szállítási szakszervezet képviselői. A Reuter jelentése szerint a holland Vervoersbond képviselői a napokban tértek vissza a magyar^- szerb határról, ahol kamionvezetőket, vámosokat és az Európai Közösség illetékeseit kérdezték ki tapaszta lataikról. „Az a benyomásunk alakult ki, hogy a szankciókat egyáltalán nem tartják be” — közölte Fons fuynstra, aki maga is részt vett a tényfeltáró úton. Tuynstra szerint a menetlevél szerint más úticélok felé haladó kamionok vezetőit arra kényszerítik, hogy a szankciókat megszegve Szerbiában rakodják le áruikat, vagy szerb árukat szállítsanak el rendeltetési helyükre. A holland szakszervezet egyébként éppen egy kamionsofőr bejelentése után kezdte meg vizsgálatát: a sofőr ugyanis azt állította, hogy munkaadói azzal fenyegették meg, elbocsátják, ha nem vesz fel árukat Szerbiában. Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének keretében napirend előtt kért szót Antall József kormányfő. A miniszterelnök mintegy félórás beszédében elsősorban a közvéleményt napok óta foglalkoztató Csurka-tanulmányról szólt, de ennek kapcsán kitért számos belpolitikai összefüggésre is. A kormányt kritikák bőven érik belülről és kívülről, amin nincs mit csodálkozni - mondta. A mai nehéz gazdasági, politikai, szociális helyzetben azonban a magyar kormány a leghatározottabban ragaszkodik a magyar nemzeti elkötelezettségekhez, a demokrácia, a jog- államiság, a szociális piacgazdaság értékeihez. Addig állok az MDF élén, megválasztóim bizalmából és saját elhatározásomból, továbbá a kormány élén az Országgyűlés megbízása alapján, ameddig a magyarság iránti töretlen elkötelezettségnek, a parlamentáris demokrácia és a jogállamiság alapelveinek eleget tehetek. De nemcsak az a kötelességem önmagámmal szemben, hogy felállók, ha a követelményeknek nem felelhetek meg, hanem olyan felszólításoknak és célzásoknak sem fogok ijedtemben vagy rossz megítélés következtében eleget tenni, ami a hatalom átadását jelentette a történelem során Kun Bélának, Flitlernek vagy másoknak. Remélem, hogy a kényszer nem teremthet hazánkban még egyszer ilyen helyzetet, ehhez nem engedhetünk utat nyitni a parlamentáris rendszerben. A Csurka-tanulmányban foglaltakra térve a kormányfő kifejtette: Csurka István politikai pamfletjé- ben olyan megállapításokat tesz, amelyben megszólaltat a közvélemény egyes csoportjaiban élő indulatokat, jelentős tömegek érzéseit veti fel, majd bemutatja a kényszer- pályákat. Megítélésem szerint számos kérdésben hibás interpretációban, politikailag több részben károsan és tévesen válaszol, amelyekkel sem a kormány, sem a magam nevében nem azonosíthatom magam,' és nem azonosíthatja magát a Magyar Demokrata Fórum elnöksége és választmánya sem. Ezen a ponton a kormányfő részletesen szólt a kormány munkáját kísérő kritikus sajtóvisszhangról, illetve arról is, hogy egyes orgánumok alapvető etikai normákat megszegve nem tesznek eleget a tár- gyilag hírközlés kritériumának. Példaként említette, ahogyan az Össztűz augusztus 27-ei adása után az Esti egyenleg idézte a Csurka István által mondottakat. Ugyancsak kifogásolta, hogy az MDF választmányi ülésén született nyilatkozat egy lényeges kitételét az Új Magyarország és a Magyar Nemzet kivételével egyetlen más napilap sem ismertette. Mint mondotta: éppen ez a kihagyott mondat tette világossá, hogy az MDF’ választmánya egészében nem azonosítja magát a Csurka-írással. A kormányfő úgy ítélte meg, mindez hozzájárul ahhoz, hogy feszültség, rossz légkör keletkezzék. Ezzel kapcsolatosan Antall József érintette a médiavitával kapcsolatos vitás kérdéseket is. Kijelentette: „káros hatása van a magyar alkotmány gyakorlására, ha a köztársasági elnök nem teszi meg a felmentést a miniszterelnök előterjesztése alapján a hatályos törvény szerint, az illetékes országgyűlési bizottság állásfoglalása ellenére.” Hangsúlyozva, hogy az államfőnek alá kellett volna írnia a médiaelnökök felmentésére vonatkozó miniszterelnöki előterjesztést, Antall József leszögezte: mindaz, ami az alkotmányos jogkörök kiterjesztésére irányul, megbontja alkotmányunk egységét. Végezetül a miniszterelnök a rendszerváltozás következetes vé- gigvitelére, a demokratikus erők közös együttmunkálkodására szólított fel, figyelmeztetve arra a veszélyre, amit a centrumerők felőrlése jelentene. A mai nemzetközi, európai helyzetben — mondotta a kormányfő a nemzet nem engedheti meg magának a belső felőrlődést, az instabilitást. Mindez arra kötelez bennünket, hogy kimondjuk: a parlamentáris többpártrendszer természetes szokásainak, szabályainak megtartása mellett az értelmetlen csaták ügyében kössünk fegyver- szünetet és folytassuk a józan ész politikáját. Tardos Márton, a szabaddemokraták frakcióvezetője üdvözölte Antall József kijelentéseit, az elhatárolódást a Csurka-dolgozattól. A liberális politikus a miniszter- elnökkel egyetértve — hangoztatta az együttműködés fontosságát, felhívta azonban a figyelmet: a társadalom stabilitását megzavarja, ha a parlamenti demokráciában az ellenzéket, sőt a köztársasági elnököt gonosz erőnek tekintik, ha alkotmányügyi vitákat rendőri beavatkozással kívánnak megoldani. Durván alkotmányellenes az is, hogy egyes kisebbségek jogait csorbítani lehetne mint azt a tanulmány sugallja. Veszély forrása lehet a magyar élettér csurkai felfogása is, ezért Tardos Márton kérte az MDF-et és a miniszterelnököt: határolódjanak el ezektől a tézisektől. A rádió előtti tüntetés kapcsán az SZDSZ frakcióvezetője kérte Szabad Györgyöt és a parlamentet, hogy egyértelműen határozzák meg a képviselők akaratérvényesítésének jogi korlátáit és a közintézmények vezetőinek jogait. Ez lehet a feltétele annak, hogy a parlament ne politikai vitákkal, hanem a gazdaság átalakításával foglalkozhasson. Személyes megtámadtatás okán szólalt fel ezután Csurka István, azt állítva, hogy a cigányok és a zsidóságjogainak csorbításáról nincs szó a tanulmányban. Figyelmeztette Tardos Mártont: „ne próbálkozzék ilyen módszerrel”, mert ez nem segíti az együttműködést, ő egyébként személy szerint nem kíván Tardossal együttműködni. Kövér László (Fidesz) megköszönte a miniszterelnök í’elszólalá- sát, úgy vélekedett azonban, hogy ez ma már édeskevés: a világ sorsa tragikusra fordulhat, és ebben a feszült helyzetben a biztonság szigetének számító Magyarország kormányzópártján ■ belül is diktálni kezdtek azok az erők, amelyek az országot a balkáni káosz állapotába sodorhatják. Hétfő este hét órakor az Országgyűlés befejezte nyári rendkívüli ülésszakát. A képviselők a tervezettnél jóval hosszabb, kétórás napirend előtti vita miatt a tárgysorozatba vett négy napirendi pont közül csak kettőn jutottak túl. Megkezdték az általános vitát az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat felett, majd Boross Péter belügyminiszter — az általános vita újbóli megnyitásának keretében — bejelentette: a kormány átdolgozásra visszakéri a III/III-as tisztek és ügynökök adataival kapcsolatos törvényjavaslatot. A plenáris ülés ma reggel, a rendes őszi ülésszak első munkanapjával folytatódik. Pedagógus-munkaközvetítés A Pedagógusok Szakszervezete az idei tanévtől kezdve kénytelen pedagógus-munkaközvetítéssel is foglalkozni — jelentette ki Szöllősi Istvánné, az érdekképviselet főtitkára. Mint elmondta, idén májusban már 3391 volt a regisztrált munkanélküli pedagógusok száma, az idén végzett, csaknem 7 ezer friss diplomásnak pedig a Művelődési Közlönyben mindössze 2500 állást hirdettek meg. A PSZ azzal igyekszik hozzájárulni a pedagógus munkanélküliség enyhítéséhez, hogy helyi szervezeteivel felmérette, hol vannak üres állások. így a hozzájuk forduló, állás nélküli pedagógusoknak felvilágosítást adhatnak. Az elhelyezkedési lehetőségekről folyamatosan számot ad a Pedagógusok Lapja is, valamint felvilágosítást adnak Budapesten, a PSZ Városligeti fasor 10. szám alatti székházában. A PÉNZÜGYESEK ÜGYESEK? KSH-felmérés az átlagkeresetek alakulásáról A Központi Statisztikai Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri, hogyan alakulnak a bruttó átlag- keresetek a gazdaság különböző területein. (A felmérés a költségvetési gazdálkodók és a mező- gazdasági ágazatok kivételével átfog minden, 50-nél több személyt foglalkoztató jogi személyiségű szervezetet.) A mos.t közzétett júniusi adatok szerint a megfigyelt ágazatok összességét egybevetve az átlagos kereset 22 310 forint — ettől azonban fölfele és lefele egyaránt nagyok az eltérések. A kereseti listán „utcahosszal” vezetnek a pénzügyi területek dolgozói: havi bruttó átlagkeresetük az első félév utolsó hónapjában 38 8 59 forint volt. Elsőségüket a következő időszakban aligha veszélyeztethetik más szakágazatok, hiszen előnyük a második helyezett vegyiparral szemben több mint 12 000 forint; ez utóbbi ágazatban ugyanis 26 618 forint volt az átlagbér. Sajátos jövedelmi arányokat tükröz a további rangsor is. A „dobogós” harmadik hely a szállítási ágazaté (26 008 forint), a bányászat pedig (25 077 forint) a 4. helyen áll. A sorban 5. a fa-, papír- és nyomdaipar (24 765), a 6. pedig a villamos energia, gáz, hő- és vízellátási ágazat (24 395). Jól érzékelteti a diftérenciálódás mértékét, hogy a 2d 24 000 forint közötti bérekkel a középmezőnybe tartozó gazdasági területek (kohászat, élelmiszeripar, stb.) mögött a három sereghajtó ágazat: a vendéglátó, szálláshely-szolgáltató terület havi 17 026, a hulladékvissza- nyerő, feldolgozóipar 16 580, és a textil-, ruházati és bőrtermékeket gyártó ipar 14 602 (!) forinttal. A statisztikusok egyébként összegezve és ágazati bontásban közreadták a szellemi és fizikai dolgozók bruttó bérének alakulását is. A gazdaság egészére vonatkozó adatok szerint júniusban a kétkezi dolgozóknak átlagban 17 968, a szellemieknek 32 531 forintot számfejtettek. A fizikaiak között az elsőség a bányászoké (21 994 forint) s ebben az ágazatban a legmagasabb (41 449 forint) az irányító, adminisztratív munkakörökben foglalkoztatottak dotációja is. (bolt) T ripartit árfigyelés Az országos és a helyi érdekegyeztetés munkáját segítendő az Országos Munkaügyi Központ hajlandó az igények szerint gyűjtésben adatokat szolgáltatni a munkanélküliségről. Több szakszervezet ugyanis arra is kíváncsi, hogy az adott szakmában milyen a munkanélk üliség—erről az Érdekegyeztető Tanács információs bizottságának hétfői ülésén volt szó. Az ülésen elhangzott: a munka- nélküliség folyamatainak figyelemmel kísérésére, az újszerű munkaügyi statisztikára, a folyamatos hozzáférhetőség szabályaira vonatkozó javaslat szeptember közepéig készül el. A résztvevők meghatározták azt is, hogy milyen elvek alapján alakítsák ki a tripartit háromoldalú árfigyelés szabályait. Az érdekegyeztető felek a mindannyiuk által elfogadható módon kívánják értékelni a fogyasztói árindex, a létminimum és a megélhetési költségek alakulását. A Központi Statisztikai Hivatal kész közreműködni az érdekegyeztető felek megfelelő informálásában. Iskola a laktanyában Az egykori debreceni katonai szakközépiskola és kollégium helyén hétfőn ünnepélyes tanévnyitóval megkezdte működését a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szak- középiskola. Az iskolát Kelemen József vezérőrnagy, helyettes államtit- káradtaát Für Lajos honvédelmi miniszter és Lőrincz Kálmán vezér- ezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka nevében jelképesen is a „polgári” diákoknak. A tanulókhoz szólva hangsúlyozta: elődeik a magyar légtér védelmére készül tek az iskola falai között szakközépiskola tanulói pedig a szakmájuk magas szintű elsajátitásával szolgálják a' honvédelem ügyét. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Megtorló lépés Panic ellen A jugoszláv parlament tegnapi ülésén bizalmatlansági indítványt terjesztettek be Milan Panic szövetségi miniszterelnök ellen, s erről három nap múlva szavaznak. A javaslatot a Szerb Szocialista Párt és a Szerb Radikális Párt képviselői terjesztették be. A két párt a parlamentben abszolút többséget élvez. A bizalmatlansági indítványt azzal indokolták, hogy Milan Panic a londoni konferencián „eltért az előzetes parlamenti felhatalmazástól”. A miniszterelnök mint ismeretes Londonban több ízben támadta Slobodan Milosevic elnököt, s korábban leváltotta egyik hívét, Kertész Mihály belügyminiszter-helyettest. Vád alatt négy elhárítótiszt A német szövetségi törvényszék az egykori keletnémet biztonsági minisztérium (MfiS) négy magas rangú tisztje, valamint a nyugatnémet katonai elhárítás, a M AD egyik munkatársnője ellen hazaárulás vádjával elfogatóparancsot adott ki. A karlsruhei szövetségi ügyészség különösen súlyosnak minősítette Günter Kratsch altábornagy ügyét. Kratsch 1976-tól 1989-ig a minisztérium 2. számú kémelhárítási főosztályának vezetője volt. Kratschnak mindenekelőtt egy időközben 1988-ban elhunyt Bundeswehr-ezredes. a MAD helyettes vezetője, Joachim Krase hazaárulási ügyével kapcsolatban kell felelnie. Krase 1979- 8()-ban a nyugatnémet katonai hírszerző szolgálat riadóztatási tervéről és az NSZK területén állomásozó összes atomfegyver-hordozó rendszerről információt szolgáltatott az NDK-nak. Krase tevékenysége nyomán gyakorlatilag tíz évre megbénult a nyugatnémet katonai elhárítás írta az ügyről szóló cikkében még 1990 októberében a die Welt. Észt SS-ek találkozója A hét végén emlékülésen és bajtársi találkozón emlékeztek meg alakulatuk megalakulásának 50. évfordulójáról az egykori észt SS- ek. Az észt külügyminisztérium különnyilatkozatot is szentelt az eseménynek, a „nemzeti megbékélést elősegítő” eseménynek nevezve az egykori észt légió, a későbbi 20. SS-hadosztály harcosainak találkozóját. A nyilatkozat szerint sok más kis nemzet fiaihoz hasonlóan az észtek is több ország hadseregében harcoltak a második világháború alatt. Az észtek így a nyilatkozat azért csatlakoztak a német hadsereghez, mert féltek az újabb szovjet elnyomástól, amely 1944-ben aztán be is következett. Ismét fogad a kabuli reptér Kabul nemzetközi repülőterét tegnap állítólag ismét megnyitották a belföldi polgári légiközlekedés és a nemzetközi járatok előtt. A hírt a kormánnyal szemben álló erők hírügynöksége, az AIP közölte. A repülőteret három hete zárták le a heves rakétatámadások és bombázások miatt. A Gulbuddin Hekmatjar iszlám fundamentalista vezető fegyveresei által végrehajtott támadások során jelentősen megrongálódott a leszállópálya és az irányítótorony. Hétfőn megkezdték a kiégett repülőgépek eltávolítását. (Augusztus 1(3., g Füzb-i-Iszlijmi qg, a Áormánycsjipatok közötti összecsapások kezdete óta legkevesebb három afgán és egy orosz gép kapott találatot az afgán főváros repülőterén.) Változtatásokat sürget Zselev Gyökeres és gyors változtatásokat sürgetett a Filip Dimitrov- kormány politikájában Zselju Zselev bolgár köztársasági elnök. A bolgár televízió vasárnap este közvetítette az elnök találkozóját újságírókkal. A hatalmon levő Demokratikus Erők Szövetségének (DESZ) egykori alapítója és vezetője megállapította: elhibázott politikai stratégiát követ a tavaly októberi választások után hivatalba lépett DESZ-kormány. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelkezésre álló legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint, ha ma tartanának parlamenti választásokat, a választók 30 százaléka az ellenzéki szocialista pártra, míg 26 százalékuk a kormányzó Demokratikus Erők Szövetségére adná a szavazatát. Felmentették a kormányfőt Rahman Nabijev tádzsik elnök vasárnap felmentette hivatalából a köztársaság miniszterelnökét, Akbar Mirzojevet jelentette tegnap az ITAR-TASZSZ. A felmentést a kormányfő kérte. Kezdés a szlovák parlamentben Az új szlovák alkotmánytervezet parlamenti vitájának elhalasztásáról szóló találgatások ellenére a szlovák parlament tegnap délután mégis elkezdte a munkát. A magyar pártok nem számítanak arra, hogy az általuk képviselt kisebbségi érdekeket rajtuk kívül bárki is támogatni fogja. ‘ Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 33 módosító javaslatot terjesztett elő a parlament alkotmányjogi bizottságának, de ezek közül egyiket sem méltányolták. Várható tehát, hogy a magyar képviselők a tegnapi vitában ismételten szorgalmazták: az új szlovák alkotmány „nevesítve' is biztosítsa a kisebbségek jogait. Ez elsősorban az önigazgatási és az önkormányzati jogok elvének alkotmányos rögzítéséből állna.