Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-10 / 188. szám
OLIMPIA ’9* 1992. augusztus 10., 7. oldal Sillily Soha nem megyek el Paksról — mondta Kovács Antal a hajnali népünnepélyen • Kovács Antalt (felvételünkön), az olimpiai bajnok cselgáncsozót ünnepélyes fogadtatásban részesítették Pakson. Paks főterén és főutcáján csütörtökön kora hajnalban legalább 10 ezer ember ünnepelte Kovács Antal olimpiai bajnokot, akit az Atomerőmű autóbuszával vittek a Ferihegyi repülőtérről a paksi városháza előtt leterített hosszú szőnyegig és virágerdőig. A város mindössze húszéves szülöttének köszöntését a tömeg leírhatatlan erejű éljenzése után Bor Imre polgármester kezdte, aki bejelentette, hogy Paks első díszpolgára Kovács Antal. A képviselő-testület által adományozott kitüntetéssel együtt 250 ezer forint jutalmat kap a várostól a hazai cselgáncssport első olimpiai bajnoka. A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság, amely fenntartója a helyi energetikai főiskolának — ott folytatja tanulmányait Kovács Antal —, ugyancsak bőkezűen jutalmazza az Atomerőmű Sportegyesület gyönyörű sportcsarnokából indított, és az emberi helytállás magasáig jutó fiatalembert. Háromszobás lakást és a berendezésre 200 ezer forintot ajándékoz a bajnoknak. Az ünnepelt ezekkel a szavakkal mondott köszönetét Paks lakosságának a fogadtatásért: — A győzelem után rögtön megkerestek ajánlatokkal. Mondtam, hogy soha nem megyek el Paksról! A népünnepély a Szózattal és a tűzijátékkal nem ért véget, barátai, sporttársai vállukon vitték Kovács Antalt a pódiumról a hatalmas tömeg közepébe, ahol ezrek szerettek volna vele kezet fogni. A ring árnyékában A barcelonai ökölvivótorna első áldozata nem versenyző, hanem egy balszerencés magyar mérkőzésvezető, Dőry Miklós volt. Ilyen minőségben egyedül ő működött közre a pi- ros-fehér-zöld színek képviseletében a mostani nyári játékok kesztyűs programjának lebonyolításában. A sérülés után szorítóba már nem léphet. Dőry Miklós egy argentin és egy mexikói bokszoló mérkőzését vezette, amikor izomszakadást szenvedett. Rögzítőkötést kapott, s amint azt a badalonai csarnokban elmondta javult az állapota, de mérkőzésvezetés helyett már csak pontozóként működhetett közre. A pontozók szerepe, persze, változatlanul nagyon fontos, még ha sokan naivan azt feltételezték, hogy a pontozógép bevezetésével a bíráskodás, az emberzsűri szerepe háttérbe szorul. Erről szó sincs, már csak azért sem, mert a masina nem automatikusan működik, hanem úgy, hogy pontot csupán akkor ítél, ha előbb az öt pontozó közül legalább három, ráadásul egy másodpercen belül megnyomta a találatot jelző, és a masinába az információt eljuttató gombot. Ami a gépi pontozás, egyáltalán a bíráskodás színvonalát illeti, a szakemberek megegyeztek abban, hogy az itteni nívó összehasonlíthatatlanul magasabb volt, mint a legutóbbi, 1988-as szöuli olimpián. Ezen a véleményen volt dr. Jákó Péter is, s ez akkor derült ki, amikor az MTI munkatársának értékelte a boksztorna tapasztalatait, mindenekelőtt a sportorvos szemével. — A bíráskodás javulása egyszersmind része az ökölvivással kapcsolatos általában is kedvező képnek, és beletartozik abba a vonulatba, amely a világszövetség, az AIBA törekvését foglalja magába a sportág elfogadhatóbbá tételére — mondta Jákó doktor, aki odahaza a S.portkórház főigazgató főorvosa, Barcelonában pedig az AIBA orvosi zsűrijének tagja, a tudományos bizottság elnöke volt. — A pozitív képhez tartozik még, hogy százalékosan kevés volt a K. O., a sérülés. A magyarázat az, hogy a kiválasztott, s itt közreműködött bírók klasszisokkal jobbak, mint négy esztendeje Szöulban. Idejében beavatkoztak a küzdelembe, ha kellett számoltak az illető ökölvívóra, vagy ha szükséges volt, azonnal félbeszakították a mérkőzést. Mondhatom, olyan bírói hiba, amiért hosszabban el kellett volna bárkit is marasztalni, vagy döntően befolyásolta volna az eredményt, nem volt. Nekik is, a mérkőzésvezetőknek a kezére ját-' szik, megkönnyíti munkájukat, hogy bevezették az olimpiára kvalifikáló rendszert, miáltal többnyire már jó korán kiszűrték az ide nem való, felkészületlen ökölvívókat. Stabilan a középmezőnyben Barcelonában népes küldöttség, öt vitorlás egység képviselte a piros-fehér-zöld színeket. A legeredményesebben a 470-es hajóosztályban indult Nyári testvérek, Gyula és Zsolt szerepeltek. A pakolás közben Nyári Zsoltnak jutott ideje egy kis barcelonai emlékidézésre, gyors értékelésre. — Eredetileg szerettük volna, ha a küldöttségből egy egység a 8 —12. helyen végez, ez reális lett volna — mondta. — Mi a 15. helyen zártunk, s egy futamot, az utolsó előttit sikerült megnyernünk. Ez a részsiker nagyon nagy eredmény, mert a spanyolokon kívül csak két más nemzetbeli hajó tudott győztesként befutni. Egyébként a hét futamból háromban olyan szél volt, amilyenhez nem vagyunk hozzászokva. Nagyon hullámzott a tenger, nem volt reális a verseny. Vereség és békejobb Az utolsó előtti összejövetelre gyülekezett pénteken délelőtt a szabadfogású birkózó ohmpia résztvevőinek azon töredéke, amely még érdekelt volt a záró csoporttalálkozókon. A magyarok közül mindössze Dvorák László (82 kg) lépett szőnyegre, de csak egy helyosztón, 3:1- es pontozásos vereséget szenvedett a kanadai Hohltól, így 10. lett. Ez is bizonyíték rá, hogy miután a kanadaiak két éve leszerződtették edzőnek az egykori szuperklasszis ukrán Szergej Bjeloglazovot, hazájukban nagy előbbrelepés történt a sportágban. A délutáni és esti műsorban csak tétlen szemlélők maradtak a magyarok, ekkor bonyolították le négy súlycsoport helyosztóit, majd a birkózás elköszönt a katalán fővárostól. Búcsúzott Hessky Pál is, miután a kiváló mérkőzésvezető hosszú évek remek helytállása után a jövőben nem kíván bíráskodni, s ez alkalomból ünnepélyesen megköszönték neki a Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) vezetői a tevékenységét. Délelőtt került sor egy nagy kibékülésre is. A májusi szabadfogású EB után Kaposvárott Kovács István, a magyar szabadfogású válogatott volt szakági mestere olyan nyilatkozatot tett, amely sok vitát váltott ki. Milan Ercegan, a FILA jugoszláv elnöke is sérelmezte a Kovács által elmondottakat. Azóta Kovács távozott a válogatott éléről, ám eljött Barcelonába, Mészáros János triatlonista vállalkozásának részese volt, és élvezte a szabadfogású mérkőzéseket. Ercegan és Kovács pénteken délben -rövid beszélgetést folytatott. A magyar edző ennek tartalmát így foglalta össze az MTI-nek. — Ercegan úr szerint az egész egy félreértett ügy, sajnálatos dolog. Mint mondta, nem haragszik rám, békejobbot nyújtott, s támogatásáról biztosított a jövőmet illetően. T anítani kellene.. • Az amerikai Miké Marsh tanítani való technikával, s remek vágtával ért elsőként célba a 200 méteres síkfutásban. MEZCSERE Kétszeres sikert aratott Kerstin Müller. A szőke testnevelési főiskolás a keletnémet Haliéból érkezett, tagja volt a bajnokságot nyerő kormányos nélküli evezős négyesnek, s amikor az eredményhirdetés következett, még a csónakban ülve kicserélte mezének átizzadott felsőrészét egy frissen vasalt tiszta trikóra. A fotóriporterek a verseny és a díjátadás pillanatai mellett a toplesses közjátékot is megörökíthették... Ferenczy Europress • Carl Lewis (szemben) és Mike Powell összeölelkezik; sportszerű gesztus. Parádés szereposztásban — s természetesen ezúttal is telt ház előtt — zajlottak az atlétikai versenyek. A nagy műsor középpontjában a férfi távolugrás állt, az amerikai Carl Lewis és honfitársa, Mike Powell főszereplésével. A korábbi olimpiákon már hat aranyérmet nyert Carl „King” semmit sem bízott a véletlenre, elsőre 8,67 métert ugrott, s megadta az „alaphangot” a további sorozatokhoz. Powell, aki néhány nappal ezelőtt sérüléssel bajlódott, elsőre még a nyolc méterig sem jutott el. Közben zajlottak a futószámok, köztük a két 200-as döntő, majd a 100 m női gátra is sor került, amely az atlétikai versenyek eddigi egyik legnagyobb meglepetését hozta, mert görög győzelem született. A 100 méteres síkfutásban aranyat nyert amerikai Gail Devers, aki esélyes volt ebben a számban is, az egyik gáton bukott, s végül ötödikként ért célba. Most sem sikerült viszont az aranyérem a jamaikai Marlene Ottey-nek, aki a 200 méteren végül harmadik helyen ért célba, s nemcsak a nagy favorit amerikai Gwen Torrence, hanem egyik honfitársnője is megelőzte. Szédületes volt a férfiak 400 méteres gátfutóversenye, amelyben „A Clenbuterolt úgy ajánlották nekem, hogy ez biztonságos szer, ezt szabad szedni” — magyarázkodott Jud Logan amerikai kalapácsvető, akit doppingolás miatt kizártak a versenyekről. „Soha nem szedtem szteroidokat, de ezen a szinten minden atléta olyan biztonságos, legálisan szedhető vitaminokat és ásványi sókat keres, amellyel javíthatja szereplését” — tette hozzá. Az orvosi bizottság egyik tagja, Arnold Beckett szerint a Clenbuterolt valóban a törvényes szerek között említik — de tévesen — abban a sportolók között terjesztett „szamizdatban”, amelyben a szteroidokat sorolják fel. * * * Vannak az olimpiának árnyoldalai is. Barcelonától mintegy 100 kilométerre, Olvan falu mellett újfasiszták csoportja vert tábort, s az 1936-os berlini olimpiát, valamint Adolf Hitler akkori közreműködését éltették. A nemzetközi társaság szorgalmasan nyilatkozott a spanyol sajtónak. A falu lakosait nagyon zavarta a Rudolf Hessről elnevezett tábor, melynek központjában hatalmas felirat hirdette: „Hiszünk egyes fajok felsőbbrendűségében”. * * H< Kubának is lesz „álomcsapata” Atlantában. Igaz, nem kosárlabdában, hanem baseballban — fo- gadkozott az aranyérmes kubai csapat vezetője. A kubai válogatott tagjainak jó része még fiatal, így a nekibuzdulás nem is minden alap nélküli. A szigetország együttesének gerince immár hat éve együtt van, s azóta 73 mérkőzés közül 72-t megnyertek. Az egyedüli vereség számukra mégis fájó: 1981-ben az Egyesült Államokkal szemben maradtak alul egy nemzetközi torna döntőjében ... * * * „Az olimpiai aranyérem volt a kitűzött célom, a világcsúcs az csak afféle ráadás — nyilatkozta győzelme után a 400 méteres gátfutás olimpiai bajnoka, az amerikai Kevin Young. — Magam is csodálkoztam, milyen gyors vagyok, s valósággal sokkolt, amikor megláttam az eredményjelző tábmegdölt a legendás hírű amerikai Edwin Moses kilencéves világcsúcsa. A 25 éves, 193 centi magas, amerikai Young, aki Szöulban negyedik volt ebben a számban, a világon elsőként futott 47 mp-en belül, 46,89 mp-cel lett olimpiai bajnok. Sokan továbbra is a távolug- rópárharcra figyeltek. Következett a hatodik kísérlet, Lewis 8,50 méterre szállt, tehát nem tudott javítani első ugrásán, Powell viszont igen. Amikor elrugaszkodott, látszott, nagy lesz az ugrás, az eredményjelző 8,64 métert mutatott, tehát megközelítette Lewist, aki végül három centivel előzte meg őt, s így lett olimpiai bajnok. A győztes amerikai sztárt méltán ünnepelték, hiszen az 1984-es Los Angeles-i „mesternégyese” (100 és 200 m, 4x 100 m váltó, távol), s a két szöuli aranya (100 m és távol) után hetedik olimpiai bajnoki címét nyerte — távolugrásban egymás után háromszor, amire ebben a számban még nem volt példa az olimpiák történetében. Aztán a 4 x 100-as váltóban következett újabb olimpiai bajnoki cím, amely már a nyolcadik aranyat jelentette Carl Lewis-nek. lát, azt, hogy világcsúcs lett belőle — mondta Young, aki a végén felemelt kézzel már szinte csak besétált a célba. — Eddig ez volt a technikailag legjobban kivitelezett futásom. A célom korábban 46,89 másodperc volt, ennyit akartam futni az olimpián, s ez az eredmény van kifüggesztve szobám falán is.” * * * Mike Marsh, a 200 méteres férfi síkfutás olimpiai bajnoka mondta: „Győzelmemmel megtérültek az utóbbi évek befektetései, munkája. Számomra az volt a legfontosabb, hogy megnyerjem az aranyérmet, de amikor az elődöntőben 19,73 másodperccel egyszázadra megközelítettem a vilácsúcsöt, már arra is gondoltam, hogy meg is javíthatom. De aztán már annyira fáradt voltam, hogy erre nem is gondoltam, s nem is tudtam teljes erőmből futni. Az első 20 méter után nem gyorsitottam fel annyira, mint kellett volna, de végül is nyertem, így a győzelem engem igazol, s boldog vagyok, hogy aranyérmes lettem a hibák ellenére”. * * * Gwen Torrence, a női 200 méteres síkfutás győztese: „Annyira akartam a győzelmet a 200-as távon, hogy tavasz- szal rendszeresen 400 méteren futottam, s úgy vélem, ez segített hozzá a bajnoksághoz. Amikor jobbra kinéztem, azt hittem, hogy a jamaicai megelőz, s ráadásul a kanyart is rosszul vettem, habár ennek technikáján már régóta dolgozom.” sf: * * A jobb lábán Achilles-ín-szaka- dást szenvedett amerikai Mark Witherspoont hétfőn műtőasztalra fektetik Houstonban. Az amerikai vágtázó a férfi 100 méteres síkfutás középdöntőjében sérült meg, s orvosai szerint az operáció után csak hat hónappal kezdheti el újra a sportolást. Witherspoon már bejelentette, hogy azért négy év múlva szeretne ott lenni az atlantai olimpián. Pekingben 3300 dollárt ér egy aranyérem • A kínai asztaliteniszezők (felvételünkön az olimpiai bajnok női páros) elkápráztatták a világot sajátos játékukkal. Pénzjutalmat kapnak hazatértük után a sikeres kinai olimpikonok — közölte pénteki számában a Pejcsing Zsipao című pekingi lap. Az újság jelentése szerint anyagi elismerésben részesül minden olyan kínai sportoló, aki bármely olimpiai versenyben bekerült az első nyolc közé. Pénz üti a sikeres olimpikonok edzőinek és sportorvosainak markát is. A kínai lap két számadatot közöl csupán: az aranyérmesek 18 ezer jüant (mintegy 3300 dollárt), a nyolcadik helyezettek ötezer jüant (kb. 925 dollárt) kapnak. A 2—7. helyezettek jutalma értelemszerűen a két határérték közé esik. Meglepő a Pejcsing Zsipao nyíltsága, hiszen korábban Kínában sohasem közöltek adatot nyilvánosan az élsportolók sportból származó jövedelmeiről. Carl Lewis nyolcadik aranya Katalán „