Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-10 / 188. szám
Szeptembertől új utcanevek? A helyhatósági választások óta több esetben felmerült Kalocsán, hogy a letűnt rendszert tükröző utcaneveket meg kell változtatni. A jelentősebb utcák esetében meg is történt a keresztelő, ám még mindig akad olyan része a városnak, ahol bizony szép számmal van munkásmozgalmi hagyományokat őrző utcanév. Nemrégiben minden képviselő teljes listát kapott a városban található utcanevekről, hogy a saját körzetében mérje fel az ott lakók változtatási szándékát. Elsősorban ezt szabták feltételül ahhoz, hogy egy-egy név megváltozzon. Mint a körzetekben mozgolódó városatyáktól megtudtuk, vannak olyan, elsősorban időskorúak lakta városrészek, ahol azon állásponton vannak: nekik már jó lesz „erre a kis időre” ez az utcanév is. Minek változtatni, ha már ezt megszokták. Minden bizonnyal az is hozzájárul ehhez az állásponthoz, hogy a képviselők azt sem rejtették véka alá, hogy az új utcanév azt is jelenti egyben, hogy a személyi igazolványban mindenki köteles átvezettetni a változást. Az őszi képviselő-testületi ülésszakig persze még bőven van idő, amikor talán végleg hatályon kívül helyezik az egykori tanácsrendeletet, amely szerint: utca elsősorban a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeiről nevezhető el. Szakmunkások szakközépiskolája A szükséges minisztériumi engedély megszerzése után immár nincs akadálya annak, hogy a kalocsai Ruhaipari Szakközépiskolában egy levelező tagozatos szakmunkások szakközépiskolai osztálya induljon. Az újszerű oktatás keretében a korábban szakmunkás-bizonyítványt szerzett ruhaipari szakmunkások középiskolai végzettséget szerezhetnek. Jakabszállás jegyző nélkül A jakabszállási polgármesteri hivatalnál feszített a munkatempó. Ugyanis a tíztagú gárdának a jegyző feladatát is el kell látnia, mert már fél éve, hogy nincs betöltve ez az állás. Szabó Mihály polgármester elmondta, Berenténé dr. Meskó Mária hét év után vált meg tőlük, mert lakóhelyén kedvező ajánlatot kapott a köztársasági megbízotti irodától. Igaz, úgy köszönt el, ha kell, segít. Hogy ezt nem a levegőbe mondta, arról már többször is meggyőződhettek. Hiszen amikor szükség volt szakértelmére, önzetlenül bedolgozott. Természetesen az állást megpályáztatta az önkormányzat, és egy alku is megköttetett már, csakhogy az utolsó pillanat után a szóbeli szerződést visz- szamondta a leendő munkaerő. Jelenleg Városföldről hetente egyszer besegít a jegyző, de ez nem lehet megoldás. A napi ügyfélfogadásnál, a kárpótlási jegyek adta feladatoknál, a köztisztviselői és közalkalmazotti törvény végrehajtásánál, a szabálysértési, birtokvitás ügyeknél szükség lenne a jegyző azonnali munkájára, szakértelmére. Igaz, mint a polgármester mondta, lemaradásuk nincs, de a tíz embernek így szétosztva nagyon sok a munka, még ha levelező tagozatos joghallgató is van az apparátusban. Várják hát, akár kezdő jogász jelentkezését is. p. s. CÍMZETES EGYETEMI TANÁR Különleges zöldségfélék kutatója A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kara címzetes egyetemi tanári címet adományozott dr. Szalva Péternek. Ennyi a hír. De ki van mögötte? A Vetőmag Vállalat Szentesi Kutatóközpontjában kerestük meg dr. Szalva Péter tudományos főmunkatársat, kérve, meséljen magáról, a munkájáról. — Úgy hallottam, hogy a szentesi kutatóintézet neve szorosan fonódik a magáéhoz . .. — Hát igen, valaha.régen, egyik alapítója voltam a kutatónak. Nagyon nehéz, nagyon szép idők voltak azok. A szó szoros értelmében a két kezünkkel építkeztünk. És úgy, hogy fergeteges volt az öröm, amikor már annyi pénzt tudtunk gyűjteni, hogy megvehessünk a dolgozóknak hat pár bakancsot. De ez nagyon régen volt, 1954-ben. — Szentesen mindig a zöldségnövények kutatása, nemesítése folyt... — Tudja, engem az édesanyám a zöldségeskertben tologatott már babakocsis koromban. Ok 11-en voltak testvérek, valamennyien kertészek. Annak idején ők terjesztették el az öntözéses gazdálkodást. Bele- születtem ebbe az egészbe. Az idők során vagy negyven zöldségnövényfajtát állítottunk elő, biztosan ismerősen cseng a szentesi korai fehér karalábé, a szentesi paradicsompaprika, vagy almapaprika, vagy éppen a szentesi kincs görögdinnye neve. — Most nem a „hétköznapi” zöldségfélékkel foglalkozik .. . — Vagy harminc éve gyűjtő-; getem a különleges zöldségnövényeket a világ minden tájáról. Aztán igyekszem megfigyelni, honosítani, nemesíteni őket. Itt van például az úgynevezett Luffa- vagy szivacstök, vagy a banánuborka és még sokféle más. Találtam egy olyan növényt, amilyenről a növényvilágban nemigen tudtunk. A zergeszarvá- nak nevezett növény biológiai különlegesség, ugyanis vedlik. Egyébként kiváló savanyúság készíthető belőle. Hagyományos növényekkel is próbálkoztunk, a rebarbarával, tárkonnyal, les- tyánnal, no, meg a valódi sáfránnyal, ami reliktumnövénynek számít. A régi egyiptomiak használták gyógy- és fűszernövényként. Van egy melegház-rész, ahol vagy 30-féle paprikaváltozat nevelkedik. Van köztük egészen pici gyöngyszerű, de olyan is, amit a szó szoros értelmében csak kibontani lehet a növényből. — Úgy tudom, ezekről a növényekről tartott az idén előadásokat a kecskeméti főiskola hallgatóinak. — Én lepődtem meg a legjobban, hiszen fakultatív, azaz nem kötelező volt ott lenniük a gyerekeknek. Azt hittem, lesznek nyolcán, tízen, akik érdeklődnek. Végül is nyolcvannégyen vizsgáztak. Persze hogy csináltam nekik jegyzetet, amiből megtanulhatják ezeket a dolgokat. .. G. E. • Dr. Szalva Péter feleségével. No, meg a Luffa-tök, MEGYEI KORKÉP 1992. augusztus 10., 3. oldal A hitelezők meggyőzése fontos: ne kérjék a felszámolást. (Fotó: Walter Péter) RÉSZVÉNYTÁRSASÁGGÁ ALAKUL A KECSKEMÉTI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT? Privatizációs biztos áll az üzem élén Július eleje óta új igazgató áll a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat élén. Természetesen nemcsak ez a változás a nagy múltú üzem házatáján, hiszen a gazdasági krízisen még nem jutott túl egyetlen hasonló cég sem. Jóljárt Balázs: a nemrégiben kinevezett privatizációs biztos beszámolt a cég jelenlegi helyzetéről: — Az utóbbi három évben veszteséges volt a vállalat. Fizetőképességünk rendkívüli módon leromlott. Újabb hitelekhez nem juthattunk, a forgóalap pedig nem bizonyult elégségesnek a folyamatos működéshez. A fizetési nehézségek egyik következményeként számolnunk kellett azzal, hogy az élő alapanyagot más vállalatok kapták, ráadásul ezek árának növekedését nem tudtuk külföldi partnereink felé továbbhárítani. Ezzel exportunk — mely termelésünk 55-60 százalékát tette ki nehéz helyzetbe került; ismeretes, hogy megszűnt a szovjet piac és drasztikusan csökkent az állami támogatás is! — A korábbi hitelek milyen kamatterheket róttak a cégre? — Az utóbbi három évben 280- tól 370 milliót jelentett csak a kamattörlesztés. Ez önmagában olyan tényező, mely döntő hatással van a mai helyzet kialakulására. A tavalyi évben egyébként 594 millió forint volt a veszteségünk. — Régóta próbálkoztak külföldi partnerek bevonásával is. Milyen sikerrel jártak ezek a tárgyalások? — Sajnos — bár valóban többekkel tárgyaltunk — ezek a kísérletek nem jártak eredménnyel. Megpróbáltunk egyes üzemrészeket — például a toliüzemet — értékesíteni, de annak ellenére, hogy volt konkrét vevő, ez az üzlet sem jött létre. Saját vagyonunk egy részét is elveszítettük a rossz eredmények hatására; így a törvények értelmében a vállalatot államigazgatási irányítás alá kellett vonni. Az előző igazgató már tavaly kérte ezt az AVU-től, de ez csak most, július l-jével valósult meg a mi esetünkben csakúgy, mint a kiskunhalasi és a törökszentmiklósi baromfi-feldolgozók esetében. Mi egyébként januárban jelentettünk öncsődöt; ez a cégközlönyben május 7-én jelent meg, ami azért fontos, mert ettől a naptól datálódnak a csődtörvény szerinti határidők. Július 2-án rendelték be az ÁVÜ-höz Darula Jánost, ahol közölték vele, hogy július l-jével felmentették igazgatói posztjáról. Engem 7-én keresett meg az AVÜ, hogy elvállalnám-e a privatizációs biztosi teendőket? Igent mondtam, megbízatásom 3 hónapra szól. Milyen jogköre van most önnek a vállalat élén? — El kell látnom az igazgatói feladatokat, biztosítani kell a vállalat működőképességét, elő kell készítenem a vállalat részvénytársasággá alakulását, s ezt véghez is kell ez idő alatt vinnem, csődmenedzselési tervet kell készítenem, valamint felügyelnem a csődeljárással kapcsolatos ügyeket. — Megvolt már a csődegyeztetési tárgyalás? — Július 27-én tartottuk, megegyezés ugyan nem született, de újabb 30 napos moratóriumot kaptunk. Legkésőbb szeptember 6-áig el kell készítenünk egy újabb egyezségi javaslatot. Hogyan viszonyulnak a jelenlegi helyzethez a hitelezők? — A víz- és áramszolgáltatással kapcsolatban szeptember 15-éig sikerült biztosítani a jelenlegi állapotot. A tárgyaláson meg kell győzni a hitelezőinket, hogy ne kérje senki a felszámolási eljárást. — Ha ez sikerül?- Akkor először rt.-vé alakítjuk át a céget. Ami például sok fejtörést okoz, hogy a vállalatot egészben, vagy részenként alakítsuk át. Mindent megteszünk azért, hogy megbízásomnak eleget téve valamilyen megoldást találjunk. Bán János Soltvadkert új címere A vörös és a fehér szőlőfürt, a Büdös-tó stilizált körvonala, a korai parcellákra utaló sárga rácsozat aligha maradhatott volna le Soltvadkert új cimertervéről. A páros, indás szőlőlevél mintegy megkoronázza a természetet és az emberi tevékenységet. Magát a címert magyar és sváb motívumokat ötvöző, díszes címerpajzs foglalja magába. A sárga zászlószalag formában az 1376 felirat a község alapításának éve. Belga vendégművészek Kivételes zenei élményt ígér a halasiaknak és a környékbelieknek kedden, augusztus 11-én a rendezvény és programiroda. A filmszínház színpadán lép fel egy nyolcvantagú belga zenekar, a Haspengouws Jeogdorkest. A koncert este nyolc órakor kezdődik, a belépés díjtalan. Megújult a városi sporttelep A kalocsai városi sporttelep felújítását végző cég megtartotta ígéretét, augusztus l-jével átadták a felújítás első és második ütemében elvégzett munkákat. Ugyan a használhatóság szempontjából legégetőbb problémák ezzel megoldódtak, de a korszerűsítés ezzel nem fejeződik be, október 15-éig teljesen megújul a sporttelep kiszolgálólétesítménye. A Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat kalocsai üzemmérnökségének vezetője, Melcher György kérdésünkre megnyugtató választ adott a Kalocsa és környéke ivóvízellátását illetően. Mint a szakember hangsúlyozta: a bará- kai kistérségi vízmű, amely a Duna mellé telepített partiszűrési kutakból nyeri vízkészletét, a rendkívüli szárazság és a folyó alacsony vízállása ellenére is megfelelő mennyiségű vizet termel. Ennek következtében a körzetben levő mintegy 70 ezer vízfogyasztónak nem kell számítania vízkorlátozásra. Azt is megtudtuk, hogy az elmúlt év hasonló időszakához képest mintegy 10 százalékkal esett vissza a vízfogyasztás, ami elsősorban a vízdíjak emelésével együtt járó kényszerűséggel magyarázható, bár kétségtelen, hogy sokan kutat fúrtak kertjeik öntözésére. Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás) Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatáborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyiben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. K Klojkó Béni született 1913., Akasztó, rangja tizedes, elhunyt: 1945. február 24. (hdf.); Kis Tamás, született 1912., Lajosmizse, rangja: honvéd, elhunyt: 1947. május 27. (hdf.); Kálmán István, született 1920., Újkécske, rangja: honvéd, elhunyt: 1945. szeptember 4. (hdf.); Kis Ferenc, született 1920., Solt, rangja: honvéd, elhunyt: 1945. július 27. (hdf.); Kis Ferenc, született: 1920.; Kuntelep (Kunszállás), rangja: honvéd, elhunyt: 1945. július 13. (hdf.); Klein Péter, született: 1901., Soltvadkert, rangja: honvéd, elhunyt: 1946. november 9. (hdf.); Klein Andor, született: 1917., Bácsmadaras, rangja: honvéd, elhunyt: 1943. március 2. (hdf.); Kalmár Nagy Gábor, született: 1921., Kiskunfélegyháza, rangja: főtörzsőrmester, elhunyt: 1945. március 3-án (hdf.); Kis Lajos, született: 1914., Fájsz (?), Fót (?), rangja: őrvezető, elhunyt: 1946. április 8. (hdf.); Kis László, született 1912., Újkécske, elhunyt: 1943. április 12. (hdf.); Kis László, született: 1925., Kecskemét, rangja: honvéd, elhunyt: 1947. augusztus 31. (hdf).); Kaszap János, született: 1914. Kunszentmiklósi Járás, őrvez., elhunyt: 1945. március 4. (hdf.); Kaszás István, született: 1905., Kecskemét, honvéd, elhunyt: 1945. június 2. (hdf.); Ka• Könyörögj érettük! (Fotó: PN-archív) szel Imre, született: 1906., Kunmadaras, honvéd, elhunyt: 1946. január 31. (hdf.); Kecsmerics József, született: 1918., Kecskemét, elhunyt: 1946. szeptember 16. (hdf.); Koós János, született: Katymár, honvéd, elhunyt: 1946. március 2. (hdf.); Kiss Ferenc, született: 1909., Kecskemét, őrvez., elhunyt: 1945. január 24. (hdf.). A névsorban szereplő rövidítések: (hdf.) hadifogoly, (km.) kényszermunkás, málenkíj robotra elhurcolt. A helye már megvan Több évtizedes elképzelés válik valóra Kalocsán, amennyiben az új postahivatal építése megkezdődik. A hírek szerint a város a megvalósuláshoz ennyire közel még soha nem került. Ugyanis a Szegedi Postaigazgatóság már ki is fizette a Szent István király út 44. szám alatti ingatlanért járó hatmilliós kártalanítási összeget, s az impozáns épület tervei is elkészültek. A posta 1996-ig vállalta a jelenlegi bérleményének kártalanítás nélküli kiürítését, majd a városnak történő visszaadását. Az elképzelések szerint eddig megépül az új postahivatal, amelynek kivitelezési munkálatai várhatóan már a következő évben megkezdődnek. • • Öregek nyugdíj nélkül iCLsfy Ä ^Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1991. január 1-jén 2 293 700 nyugdíjaskorú ember élt hazánkban. Közülük tavaly márciusban 2 millió 92 ezren részesültek rendszeres nyugellátásban, a többiek, vagyis 201 700 ötvenöt éven elüli nő, illetve hatvan éven felüli férfi azonban nem kapott nyugdíjat, llymódon nagyságrendileg helytálló a Nyugdíj Nélküli Idős Korúak Országos Szervezetének állítása, miszerint jelenleg az országban 300-350 ezerre tehető a nyugdíj néíkül maradt időskorúak száma — mondja Papp György, a KSLI egészségügyi és szociális osztályának vezetője. A Csak kérdezem. •. Miért vagyunk így, nyáridőben a szokásosnál is idegesebbek? Mert nagy a meleg? Vagy a szabadságon jut idő olyasmin is vitatkozni, amire év közben nincs érkezésünk ? A múlt héten volt szerencsém néhéiny napot Tiszakécskén tölteni, a vérhasjárvány kibontakozásának kezdetén. Miután a sajtó, rádió, tévé regisztrálta az eseményeket a Tisza-part fürdő zői nagyjából három pártra szakadtak és két laza, átmozgató pancsikolás között a járvány ki alakulásának és következményeinek társadalmi összefüggéseiről folyt a szó. Előkerült a néplélektani magyarázat: „A magyar az olyan, hogy az egyszerűbb megoldást választja: ahelyett, hogy a fertőzés okát keresnék és szüntetnék meg, in kább lezárják a strandot. A másik: „Svindli van a dologban; biztos a konkurencia fertőz, hogy elvonják a forgalmat!" A harmadik típusú vélemény a legkülönösebb: „Ez az egész nem igaz, mert én már nem hiszek senkinek." Ez utóbbinak ellentmond a több száz beteg, de hogy nincs egyedül, azt bizonyítja, hogy én még annyi fürdözöt a kécskei parton nem láttam, mint a járvány nyilvánosságra kerülése utáni napon. Lubickolunk a fertőzött vízben, s közben egyre idegesebben vitatkozunk egymással. Vagy ennek az a magyarázata, hogy az egész évi robot után nagy nehezen eljutunk a Tisza-partra, és még jó idő is van, egy kis vérhasjárvány csak nem fogja elrontani a kedvünket, amíg semmi bajunk? De miért ez az idegességé Csak kérdezem ... Hámori Zoltán Kalocsán lesz elegendő ivóvíz
