Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-06 / 185. szám

NYÁRI REJTVÉNYMAGAZIN 1992. augusztus 6., 7. oldal Helyettesítő a divat • Bármit, bármi helyett felvehetünk, bármilyen alkalomra. Így leszünk egyéniek. FIGYELEM, MEGDŐLT A RÉGI SZABÁLY! Ideális az Ön testsúlya? Megdőlt az a régi szabály, amely szerint az ideális testsúlyt úgy szá­míthatjuk ki, hogy a centiben kife­jezett magasság értékéből levo­nunk 100-at. Amerikai tudósok megállapították, hogy az ideális testsúly életkorok szerint határoz­ható meg. Mivel nem lenne igazsá­gos, hogy az alacsony növésű és a hórihorgas embertől egyaránt ugyanolyan súlyt várjanak el, a hölgyeknél 1,65 m-es átlagos ma­gasságot az uraknál pedig 1,78 m-t vettek figyelembe. A nők ideális súlya: 39 alatt: 64 kg 49-ig: 65 kg 59-ig: 69 kg 60 fölött: 74 kg. A férfiak ideális súlya: 39 alatt: 69 kg 49-ig: 73 kg 59-ig: 82 kg 60 fölött: 85 kg. Aki a mérlegre lépve elkeseredne azon, hogy többet nyom a megen­gedettnél, vigaszt meríthet a tenge­rentúli kutatók másik megállapítá­sából. Eszerint 50 fölött semmi baj nem származhat abból, ha valaki néhány kilóval túllépi a megálmo­dott súlyhatárt, sőt, kis súlyfeles­leggel tovább élhet! Ferenczy Europress H a egy szóval akarnánk jelle­mezni napjaink divatját, azt mondhatnánk: helyett. Merthogy mindenféle ruhadarab helyett mást viselünk. Tessék csgk megfigyelni, blúz he­lyett a csipkés kombidressz, a flitte- res-gyöngyös melltartó, vagy éppen ellenkezőleg a majd szoknyahosszú­ságú blúzon, a bébifazonú tunika a modi. (Ha netalántán mégis blúzt választ valaki, azt semmiképpen sem szoknyaként, blúzként viseli, hanem blézerként egy másik blúz — vagy blúzt helyettesítő holmi — helyett, avagy ruhaként egy lábra ta­padó legginggel. Aztán itt van a legging amely haris- nyáunadrágot helyettesít a női ruha­tarban. A mintás és egyszínű véko- nyabb-vastagabb szálból készült, lábfej nélküli harisnyanadrágból ki­fejlesztett divatholmi télvíz idején jó szolgálatot tett, mint lábmelengető. Nyáron viszont — különösen a mű­szálas legging—szintén jól befüllesz- ti, melengeti a női lábszárakat. Cipő és szandál helyett ki papu­csot, műanyag fürdőcijjőt, ki pedig térdig érő vászoncsizmát, velúr bo­kacipőt vesz fel, természetesen káni­kulai melegben. Az utóbbi, csizmás, zártcipős viseletnek aztán mindenfé­le lábbefülledési, gombásodási kö­vetkezményei is lehetnek. A papu- csos, fürdőcipős divat is kedvez a kü­lönböző ártalmaknak — bokafi­cam, bőrkeményedés, de akik ezeket viselik, mindezzel nem sokat törőd­nek. Most pedig itt van az újabb he­lyettesítő divat. A felsőrész helyett viselhető mellény és boleró. Szolid polgári korában mindkét ruhada­rab a blúzra, ruhára, pulóverre fel­veendő szerepet játszott. Most önál­lóan, minden zavaró alsóholmi — értsd melltartó, alsótrikó stb.—nél­kül kell viselni. Mégpedig oly mó­don, hogy minél többet sejtessen ab­ból, amit pedig eltakarni hivatott. Tehát a mellény legyen mélyen de- koltált, csak szoknyakötésben gom­bolt, a boleró pedig minél kisebb, annál jobb. Főleg annak, aki a lát­ványt szemléli. Tengerész­stílusban Évtizedek óta vonzó, kedvelt darabja a matrózbluz, a tengerész­kabát, a kapitánynadrág a fiatalok ruhatárának. Annak idején untuk is, kötelező iskolai viseletként. Amióta azon sikk lett ezekben jár­ni, jószerivel mindenki beszerzett már egy-két ilyen darabot. A tengerészdivat lehet sportos és elegáns. Ha sportos, akkor inkább trikók, pantallók, sortok, halász­nadrágok és túracipők jellemzik. Ha elegáns, akkor kosztümökből, blézerekből, rakott vagy egyenes szabású szoknyákból, nadrágok­ból, és hozzájuk való blúzokból, ingekből áll. Ezek anyaga finom gyapjúszövet, pamutvászon és se­lyem. Az arany-ezüst paszomány, hímzés, applikáció formában van rajtuk jelen. Mi izgatja fel a nőket? Costner-akt a címlapon • A népszerű filmszínész, Kevin Costner, ezúttal még ruhában .,. A z egyenjogúságért küzdő brit hölgyek, úgy látszik, tettek is valamit céljuk elérése érdekében — legalábbis ami a szexipart illeti. A Hyde-park mellett meztelen fürdőpartikat rendeznek: meg­hívták erre a híres amerikai Chippendale-csoportot, amely a fiatal, szép arcú, kidolgozott izomzatú fiúkból áll. E csoport programja nem más, mint fér­fisztriptíz, melyet látványos show keretében adnak elő: bom­basztikus zenére, body-buildin- ges pózok és táncmozdulatok közepette szabadulnak meg ru­hadarabjaiktól. Az angliai turné­ra órák alatt elfogytak a jegyek. Aki nem juthat el a Chippenda- le-showra, kénytelen beérni a szép­fiúk nyomtatott másával: megje­lent a „For Women” első száma, mely már a címében is sugallja, hogy kizárólag nőknek készült. Az első számot 100 000 példányban tervezték kiadni, de az előzetes megrendelések nagy száma miatt 20 ezerrel megnövelték a példány­számot, ám ez a mennyiség is egy óra alatt (!) elfogyott. Vajon tényleg sikerült a brittek- nek az, amiről a férfiak milliói ál­modnak, azaz, hogy szexképek se­gítségével felizgassak a nőket? Úgy tűnik, igen. A 36 éves fő­szerkesztőnő, Isabel Koprowski olyan ígéretekkel szerzett magá­nak és lapjának százezernyi előfi­zetőt, hogy a címlapon Kevin Costner aktképe lesz látható, avagy a nyereményjátékok győzte­se „egy éjszakát tölthet el az álom­fiúkkal.” A kezdők a „Bevezetés az orális szexbe” című folytatásos sorozat­ban magyarázatokkal ellátott, ké­pes ábrákon tanulmányozhatják azt, aminek eddig esetleg ellenálltak. Az új magazin persze nem arat mindenhol osztatlan sikert. A Da­ily Mail kritikusa szerint: „az embe­ri test nevetséges show-ja”. Heves támadások érték a brit médiák ré­széről is, az ilyesmi azonban inkább éldányszámnövelő tényező szo- ott lenni. Ferenczy Europress | Major, a szexszimbólum? John Major lenne a következő szexisten Nagy-Britanniában? — tette föl a korántsem költői kérdést a The Sunday Times című brit lap egyik hölgyriportere. Szép számmal gyűjtött válaszo­kat is a konzervatív párt blackpoo- li konferenciáján. A kézfogása kemény, igazán fér­fias. Szinte észrevehetetlen pillan­tást vetett a mellemre tűzött belé­pőkártyára és a keresztnevemen szólított. Épp annyival nézett to­vább mélyen a szemembe, amitől az embernek végigfut az áram a gerincén. Mindig olyan, mintha csak rám figyelne. Régimódian ud­varias, figyelmes és tapintatos. Na­gyon finoman adja elő magát, azt hiszem, sok mélység van benne, amit még föl kell derítenünk —, íme néhány, a konzervatív párti értekezlet női delegátusainak véle­ményeiből. Testalkata nem tökéletes, lába kissé rövid, csípőben mintha tere- bélyesebb lenne a kelleténél, feje hátul laposkás —, írta a The Sun­day Times riportere, de hozzátette: a jellem számít, s tán egy évszáza­da nem volt brit miniszterelnök, aki ennyire zavarba ejtette volna a nőket megbabonázó, kisfiús moso­lyával. A konferenciabálon egy fiatal ápolónő, Andrea Deane volt Ma­jor táncpartnere. (Ez afféle félhiva­talos kitüntetés.) A miniszterelnök gyengéden vezette'Andreát a par­ketten, magához szorította, de , nem túlságosan. A tánc után az ápolónő úgy érezte, fel kell hajta­nia egy dupla brandyt. Van a miniszterelnöknek egy tit­kos, de vibrálóan szenvedélyes ol­dala? Hát, lehet, lehet — felelte rejtélyesen Norma Major, a kor­mányfő felesége. • A jelek szerint a kilencvenes években a briteknek nem lesz elég a demokrácia. Most már szépet is akarnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom